(1776) Egy kis egészségtan

Tibor bá’ online

 

~q191Elég tisztességes kutatómunka után kiderült, hogy a rák (aminek „rejtélyét” az istennek se tudják megfejteni) elkapása igen nagymértékben nem a balsors, hanem a környezeti hatás eredménye. Környezet? Alkohol, dohányfüst, ultraibolya és ionizáló sugárzás, tartósító szerek – beleértve a füstölést is, étkezési adalékok, gyógyszer mellékhatások, vegyi anyagok, elhanyagolt sérülések – például aranyér, gyomorfekély. Hajlam természetesen létezik, de önmagában nem elég.

Az élelmiszeripar először magára gondol, és csak után a fogyasztókra. Mivel a termékük viszonylag gyorsan romlik, és mert egyre nagyobb távolságokra is szállítanak, a tartósítást olyan vegyi anyagokkal végzik, amik nem csak a terméket megtámadni készülő mikroorganizmusokat öli, de az emésztőszerveinkben hasznos tevékenységet végző laktobacillusokat is. Nem csoda tehát, ha kiderült, hogy a joghurt rendkívül kedvező táplálék. Hetente 2-3 adag elfogyasztása meghosszabbítja az életet.

Azt hinné az ember, hogy akiket nem visz el a fene 70-80 éven át, azok a végén végelgyengülésben hunynak el. Frászkarikát. Idős emberek halálának a fő oka sok esetben, egy baleset. Nem egy fatális balesetbe halnak bele, hanem egy viszonylag jelentéktelenbe, olyan baleset következményeibe, amelyek fiatal korban meg se kottyant volna. Az időskori balesetből bármi kifejlődhet, ami aztán a halálhoz vezet.

Sok embernek 60 felett jut eszébe, hogy egészségesen éljen, amihez szerintük hozzátartozik az edzés. Akkor elsőre nézzük meg, mit lehet tudni az edzésről! Élettelen tárgyak a használattól kopnak. Minél intenzívebb a használat, annál gyorsabban kopnak. Élő szervezetek a használattól megerősödnek, ugyanis a „kopás” regenerálódik, a szervezet pedig hozzáidomul az erőteljesebb használathoz, megerősödik. Ezt akarják elérni a 60-as balekok. Ugyanis az edződésnek van egy feltétele, a szervezet jó állapotban lévősége. Egy lepukkant szervezetet már nem lehet edzeni, de be lehet kergetni az összeomlásba. Az emberi szív feladata a szervezet ellátása üzemanyaggal (ez főleg glükóz) és oxigénnel. Amikor intenzíven használjuk az izmainkat, akkor a szívnek is erősen kell dolgozni, hogy a szükséges mennyiségű vér eljusson a megfelelő helyekre. Ez azt jelenti, hogy a szívdobbanás frekvenciája (pulzus) emelkedik. Olyan ez, mint a robbanómotorok fordulatszáma. Minél jobban nyomod a gáz, annál magasabb lesz a fordulatszám, de 6000 felett már károsítja a motort. A szívnél ez az érték 180, de csak akkor, ha fiatal és hibátlan. Az évek múlásával ez egyre kevésbé igaz. Éppen ezért a maximális, de még biztonságos pulzus a 180 mínusz az életkor. Persze, senki se méregeti a pulzusát futás vagy úszás közben. Nem is kell, mert fiatalon lehetetlenség olyan terhelést kifejteni, amihez a szívműködés ne lenne elég a határértéken belül. Más a helyzet egy idősebb embernél, ahol a pulzusnak nem lenne szabad átlépni a 100-at, de a túlhajtott „edzés” alatt bizony túl tudja lépni azt. Nincs vészcsengő, ami adott esetben megszólalhat, marad a csendes összeesés.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

28 gondolat erről: „(1776) Egy kis egészségtan

  1. Tibor Bá .

    Hát igen : A szervezetnek van regeneráló képessége ;
    De nem úgy, hogy évtizedekig folyamatosan van mér –
    gezve az élelmiszerbe is vegyített kemikáliákkal, ami
    nem csak a szerveket, az immunrendszert is roncsol –
    ja – Idősen egy kiiktatott immunrendszerrel már nem
    sokat lehet kezdeni … Az egészségügyi adatok jelen –
    leg azt mutatják, hogy már a gyerekek olyan beteg –
    ségekkel néznek szembe, ami 30-50 éve még felnőt –
    tekre volt jellemző .

    És eltérve a cikktől kívánok minden –
    http://www.zalaclub.hu/APOCALYPSE/K-UNNEP/Slide.html
    kinek Kellemes Karácsonyi Ünnepet .

  2. A fokozatos terhelés és az időnkénti böjt csodákat művel, minden korosztálynál!
    A lustaság meg félegészség.
    Csak fél,szó szerint!

  3. A Kasmír észak-nyugati részén elő hunza népcsoport (keressünk rá a neten…) a tudósok szerint az egyetlen – szerintem nem az egyetlen – olyan emberi közösség, amely nem tudja azt, hogy mi a rák, ugyanis eddig senkit sem kellett daganatos betegséggel kezelniük.Akár 120 évig élnek, az asszonyok 65 évesen is szülnek…
    Csak olyan zöldségeket, gyümölcsöket esznek, amelyeket saját kezűleg termesztettek. Nyers gyümölcsön, zöldségen kívül vitaminban gazdag bogyókat fogyasztanak, de a dió, a gabonafélék, a tojás, a sajt és a tej sem hiányozhat asztalukról. Húst alig esznek…
    Naponta viszonylag kevés mennyiségű ételt esznek, de ezzel szemben sokat gyalogolnak. Van úgy, hogy 15–20 kilométert is egy nap. Ez nekik nem olyan nagy teljesítmény, inkább rutin…meg a napi ház körüli, és a termelőmunka.

    Sajnos már a modern civilizáció őket is elérte, és lassan-lassan hozzájuk is eljutnak az iparilag előállított élelmiszerek. Ennek már most látszanak a káros következményei, hiszen több hunza is emésztési és gyomorproblémákra kezdett panaszkodni.

    Tibor bá’ szerint “Sok embernek 60 felett jut eszébe, hogy egészségesen éljen, amihez szerintük hozzátartozik az edzés.” Nekem már 40 évesen eszembe jutott…és bizonyára lesz akinek Tibor bá’ bejegyzését, és a hozzászólásokat olvasva még előbb “jut eszébe”…:)és közben abban bízunk, hogy nem késő, és hogy jól csináljuk.

  4. Tibor bá’ a mai posztot különösen köszönöm. Emlékeztet arra, ami fontos.

    3 preppero Neked is köszönöm!

  5. Meg nemertem el a 40et de a veszcsengo nalam is megszolalt holott a kulsom alapjan senki nemgondolna. Valoban fontos hogy idoben felismerjuk lehetoleg a kulso jegyek megjelenese elott.
    Egy tipp: mivel kenyeres nep vagyunk erdemes raallni a kenyersutogepre. Olcsobb es sokkal finomabb, nemfaj tole a gyomor eleg feleannyit enni belole. csak kikell kiserletezni minden gep receptjet! Ha valakit erdekel leirom a mienket es hogy milyen geppel jo. az irasom elmult evek tapasztalata alapjan tehat nem fellangolasbol 🙂
    Minden olvasonak es persze Nektek is Tiborba’ kellemes es vh mentes Unnepeket, jo egeszseget kivanok 🙂

  6. 3. preppero
    Én is egyszer óvatlanul belinkeltem, de alighanem kissé szenzációhajhász, megalapozatlan mém. Avatart idézném a (1394) Nyilatkoznak a hosszú életűek című poszt alól:

    „15: na már megint a hunza mítosz…
    Olvasd el a “(842) Klimakültek” 44. hozzászólását! Na jó, idemásolom… 🙂 Tibor bá, lefordítanád, hogy az angollal gondban lévők is megérthessék?
    Avatar Says:
    2012.július.11th. at 14:39
    41:
    A “100 évig élnek” mítosz alapja, hogy nem volt anyakönyvezés, és nem a mi fogalmaink szerint tartották számon az életkort.
    —-
    When I went there seven years ago to write about the fabled ”Hunza health secrets,” I understood why everyone called it Shangri-La.
    It was the most beautiful place I’d ever seen. The valley’s lush green terraces were shielded from the outside world by a 25,000-foot pyramid of snow shaped just like the mystical mountain in Hilton’s novel, and there seemed to be a remarkable number of old people as hale as the monks of Shangri-La. But my enchantment didn’t last. The great Hunza secret to old age turned out to be its absence of birth records. The illiterate elders didn’t know how old they were, and they tended to overestimate their ages by a decade or two, as I discovered by comparing their recollections with known historical events. Hunza didn’t have an unusual number of centenarians, it turned out, and its traditional way of life was not a formula for good health.
    The mountain air did seem pristine, but the people spent most of their time inside mud huts breathing horribly polluted air from open fires. They suffered from bronchitis and a host of ailments like tuberculosis, dysentery, malaria, tetanus and cancer. An iodine deficiency in their diet caused mental retardation. Children went hungry in the spring as food stores dwindled. The life expectancy for people in the isolated traditional villages, according to a 1986 medical study, was only 53 years for men and 52 for women. The healthiest people were the ones living in more modern villages near a new road to the outside world. There, trucks were bringing in food, vaccines, antibiotics, iodized salt and stoves with vented chimneys. Nearest this road, life expectancy was rising, a trend that would have delighted the designers of General Motors’s Futurama: better living through highways.
    The people of Hunza were not delighted, though. Virtually everyone I interviewed believed that the intrusion of modern civilization was shortening lives. People blamed their current health problems on chemicals in imported fruit and germs in imported grain, and they insisted that the valley had once really been Shangri-La. An elderly woman named Bibi Khumari told me: ”The people today are like pencils. We were like tree trunks. The babies were so healthy in the old days.”
    ”How many babies did you have?” I asked.
    ”Sixteen. But the first 13 died.”
    ”Thirteen died? But you said in those days the babies were so healthy.”
    ”I had a curse from the fairies,” she said. That was why my children were dying. Otherwise the babies were healthy.” She paused, then added absent-mindedly, ”Nowadays there is not as much fairy sickness.”
    http://www.nytimes.com/1996/09/29/magazine/the-optimists-are-right.html

  7. 5. csendes idegen
    Igen, az otthon frissen őrölt (akár tönköly)búzából készült friss kenyérnél talán nincs is finomabb, természetesebb, és az egész házat belengő friss kenyér illata sem semmi (pestiesen szólva)…

    Az így elkészült ropogós héjú és puha belű, még egy kicsit meleg, illatos kenyeret kefirgomba segítségével házilag elkészített Kaukázusi kefirrel majszolgatva, közben a napi teendőket átgondol indul igazán jól a nap…

  8. 7: sajnos malmom nincs. Bajorbol neztem egyet de azis majd 80ropi volt. Igy marad a bolti liszt, (lidl-s valt b legjobban) de azzal is merfoldekkel jobb mint a bolti kenyer. Pedig gyerekkoromban milyen jo is volt amikor a friss kenyeret felvagva nyomattuk hideg tehen esetleg kecske tejjel vagy tejfollel aludttejjel. Semmi felvagottra nemvolt szukseg megis kesoestig birtuk energiaval. Es persze a laktoz erzekenysegrol nemhallottunk 🙂

  9. 6. Jani

    Idézem Julius Andan, Világ a színfalak mögött című írásának néhány mondatát. Mintha rólam, és nekem írta volna:
    Azt szeretném önnek elmondani, hogy az ön állítólagos tudása az esetek nagy részében puszta illúzió.
    “Ön minden bizonnyal azt hiszi, hogy ismeri a tényeket; hogy tisztában van azzal, hogy mi van és mi nincs; hogy tudja, mit fedeztek már fel, és mit nem; hogy egész pontosan meg tudja mondani, hogy a tudománynak milyen is az az annyit emlegetett „mai állása”….”

    “Ön nincsen tudatában annak, hogy mi hogy van, csak annak, hogy egy s mást közöltek önnel, mondván, hogy azok így és így vannak, és nem másképp.

    Az ön teljes világképe a média által átadott közlésekből áll össze, és nem tartalmaz tényleges tapasztalatot…”

    “Ön néhány évet iskolában töltött el, ahol elolvasott x számú oldalt, meghallgatott n számú előadást, és esetleg még néhány szemléletes kísérletet is módjában állt végignézni vagy elvégezni, majd az iskola után újabb könyvek elolvasása következett, és még nézte a tévét is, meg hallgatta a rádiót is, és izgalmas vagy unalmas beszélgetéseket folytatott arról, amit látott és hallott – majd szentül meg volt győződve arról, hogy tud valamit a világról….”

    Ezek alapján azzal hízelgek magamnak – ha az általad idézett írás igaz is, hogy ha vélhetőleg egészségesen táplálkozom, tovább fogok élni…:)

  10. 9. preppero
    🙂 Én úgy vélem, hogy ez a világ egy illúzió, és végső soron minden lényegtelen. Ehhez képest megpróbálok boldogulni a „való” világban, minél inkább megismerni azt. Én is úgy gondolom, hogy az a legegészségesebb, ha vegyszer nélküli háztájit eszel. Itt te állítottál határozottan valamit, én pedig hoztam autentikusnak tűnő forrásból cáfolatot, de a semmit igazán biztosra nem vevő hozzáállásom miatt beletettem az „alighanem” szót a direkt nem bántó hozzászólásomba, miután megemlítettem, hogy én is elhittem egyszer, mert az ember hajlamos nem utánanézni infóknak, ami beleillik a világképébe.

    A médiából az internet írott változatát használom szinte kizárólag. Ez pedig a megismerési módszereimnek csak egy része.

  11. 10. Jani

    Én sem tudom, hogy igazat, vagy a csak egy “közleményt” idéztem… A lényeg az, hogy könnyű összetéveszti a közleményeket és a tényeket.

    Én is csak vélekedem a világról…tudni csak azt tudom, amit megtapasztaltam.

    Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy minden tiszteletem kifejezzem a “nálam negyven évvel több tapasztalattal rendelkezőnek” írásaiban fellelhető tapasztalati úton szerzett tudása okán…:)

    Tibor bá’ megtisztel, hogy értekezhetek a blogodban…:)

  12. 9-11:
    Ugyanez van a kaukázusi népekkel is, ahol a fene tudja, hány 100 év feletti tartanak nyilván. De most elmondok egy igaz történetet, ami el kellene gondolkodni.
    Közel 70 évvel ezelőtt lyukasóránk lett, kiküldtek az udvarra. Tavasz volt, még csípett a levegő, összegyűltünk az egyik délre néző téglafal alatt. Az iskola épülete akkor még kevesebb volt, mint 100 év. A téglákba be voltak vésve (ismeritek) János szereti Jutkát és hasonlók. Ezeket valószínűleg körzővel véshették és rendszerint ott volt mellettük a dátum is. Hamarosan megindult a vadászat, ki talál öregebb bevésést. Aztán megállt egy dátumnál. Volt aki nem tudta elviselni, hogy nem övé a legöregebb bevésés, tehát csinált egyet alaposan visszadátumozva. Aztán akadt, aki erre is rárakott egy lapáttal. De ezek hamarosan lebuktak, mert a friss vésés élénk téglaszínű volt. Aztán vége lett a lyukasórának és felmentünk az osztályba. Kérdem én, aki húsz év múlva, vagy napjainkban nézegeti a bevéséseket, milyen következtetésre jut?

  13. 11. preppero
    A Hunza-völgyben még nem voltam, de Kasmír indiai részén igen. Például Srinagar-ból Leh-be tartó kétnapos buszozás közben éjszakára megáll a busz, hogy akklimatizálódjanak az utasok,és ne kelljen éjszaka menni az egyébként is veszélyes utakon. Ez a megálló Kargil-ban van 3500 méteren, a pakisztáni határ közelében, légvonalban kb. 250 km-re a Hunza-völgytől. A busz egyébként egy 5300-5400 méteres hágón kel át, és az úti cél, Leh is 3500 méteren van. Gyalog is keltem át 5400 méteres hágón (Thorong La) Nepálban, találkoztam, beszélgettem olyanokkal, akiknek az életébe csak néhány praktikus használati tárggyal tört be az ipari civilizáció. Ez most így elég dicsekvősnek hangzik, pedig csak azt szeretném érzékeltetni, hogy az adott témakörben az átlagnál járatosabb vagyok, vannak elsőkézből információim hasonló népcsoportokkal kapcsolatban.

  14. 11:
    Némi tapasztalattal el lehet igazodni a közlemények között is. Jani belinkelésénél a pasi olyan adatokat közöl, ami plauzibilissé teszi az állításait. Pl. az első 13 gyerek elvesztése szemmel verés miatt, ami napjainkban sokkal ritkább. A jódozott só küldése. A kémény nélküli “sparhelt” okozta füstös/kormos levegő.

  15. 9-12:
    Mit tudunk a világról és milyen forrásból?

    Erről Tóth Gyula blogja (http://maghreb.blog.hu/) jut eszembe és elsőre meghökkentő állításai mindarról, amit tudni vélünk a történelmi eseményekről. Érdemes végigolvasni mind a 47 posztot (kronológiai sorrendben), alapjaiban dúlja fel a begyepesedett történelmi szemléleteket és biza el lehet gondolkozni, hogy neki, vagy a többi (97%-ot képviselő 🙂 ) történelmet kutatónak van igaza.

  16. 14. Tibor bá’

    Igen, szerintem is el lehet igazodni. Ehhez bizony kell, az általam is emlegetett “megélt tapasztalat”, amit jól példáz Jani a 13. hozzászólásával…

  17. 16:
    Na ez nekem sok…
    Viszont a felső cikk kommentjeiből megtudtam, hogy Arma Gedeon (Bobkó Csaba) mindenhol kihúzza a gyufát! 🙂

  18. 9. preppero

    “Az ön teljes világképe a média által átadott közlésekből áll össze, és nem tartalmaz tényleges tapasztalatot…””

    Valahogy így is van.
    pár száz évvel ezelőtt a paraszt saját tapasztalatait adta át a gyerekeinek, ami az őseitől örökölt hagyományokon finomodott.
    Lehet, hogy nem volt túl “okos” és nem ismerte a kvantumelméletet, meg a klíma működését, de évezredekig elég volt neki arra, hogy a természettel viszonylagos harmóniában élhessen.

    Manapság valóban csak előre megemésztett, mások által összeválogatott tudásokat büfizünk vissza, és még okosnak is érezzük tőle magunkat…

  19. Egy jóbarátom útleírása a környékről, aki nem ír a Hunza-völgy lakóiról, de legközelebb megkérdezem, mi a benyomása a témáról.
    http://danielfromhungary.blogspot.hu/2011/06/karakoram-highway.html
    “Attabad-tó
    A 2010 januári pakisztáni földrengés hozta létre a Hunza-vidék fővárosától, Karimabadtól délre, megszakítva ezzel a Karakoram Highway folytonosságát. A hatalmas földcsuszamlás 22 kilométeres tóvá duzzasztotta a Hunza-völgy egy részét, ahol azóta csónakokkal szállítják át az autókat – sőt, olykor a teherautókat is. Az utat egyébként 2010 szeptemberében nyitották meg újra a földrengés után.”

    19. Attila (PV)
    Az egykori paraszt nagyszüleim nem meséltek nekem semmit a Hunza-völgy lakóiról.

  20. 5 Csendes idegen

    Én kézzel gyúrom a péksütit és kenyeret, légkeverésesbe sütöm,a hozzávalót malomból be lehetszerezni hozzá.

    Boltit már szinte nem is veszünk akkora a különbség, egy szelettől jól lakom abból amit én csinálok, mig a boltiból legalább 2-3X át tudná megenni az ember.

  21. 19. Attila

    “saját tapasztalatait adta át a gyerekeinek, ami az őseitől örökölt hagyományokon finomodott”

    Szép mondat… Sinkovits Imre színművész mondását juttatja eszembe:

    “Hazát, hitet nem cserél az ember, amiként arcot sem. Mindkettőt őseink hagyták ránk, s a hűség kötelez.”

    20. Jani

    Az egykori paraszt nagyszüleim mondták nekem, hogy tiszteljem, és becsüljem a kenyeret (az élelmiszert), és az idősebbeket. Apám mutatta hogyan kell kaszálni, vagy metszeni a gyümölcsfákat… de egyébként ismét igazad van:)

  22. 8-ra & 21-re
    Mindenképp érdemes malmot venni az alábbiak miatt, van magyar gyártmány is Arabella (60 ezer) névre hallgat.

    Mire jó egy malom?

    A házi gabonaőrlő malmokkal teljes őrlésű lisztet tudunk készíteni. Használatuk egyszerű. Felül beszórom a tölcsérbe a gabonát, és alul kifolyik a liszt. Nem bonyolultabb, mint kinyitni a liszteszacskót. Legalábbis az elektromos malmok esetében nem. A kézi malmok teljesítménye mindig a használójuktól függ.

    A teljes őrlésű liszt tartalmazza a gabona maghéját és csírakezdeményét is, míg a finomított, fehér liszt mindössze fehérjéből és keményítőből áll, hiányoznak az életfontosságú anyagok: a vitaminok, ásványisók, nyomelemek, íz- és szaganyagok és a rostok.

    A reszelt alma két-három perc alatt elkezd barnulni. A lisztben ugyanilyen folyamatok mennek végbe, csak nem látjuk. A liszt felülete rendkívül nagy, ezért a változások nagyon gyorsan lejátszódnak. Körülbelül két hét alatt értéktelenné válik. Állatkísérletekben az állatoknak adott két hetes, teljes őrlésű liszt vagy az abból készült kenyér hatására az állatok szaporodóképessége romlik, utódjaik száma folyamatosan csökken, majd a negyedik generációban már nem tudnak szaporodni, nincsenek utódok. Miközben az állatok felerészben megszokott táplálékukat kapják. Finomított liszt vagy az abból készült kenyér ugyanilyen hatással van az állatok szaporodóképességére.

    A frissen őrölt, teljes őrlésű liszttel, illetve az ebből készült kenyérrel etetett állatok megőrzik szaporodóképességüket. A vizsgálat azt jelzi, hogy állás közben a lisztben valami nagyon fontos elbomlik. A szaporodóképesség elvesztése látványos változás, ám biztos, hogy nem csak ennyi történik a szervezetben.

    A frissen őrölt liszt finomabb mint az állott liszt – hiányzik a fűrészpor íz, és az az enyhén kesernyés mellékíz is, ami a bolti liszteknél gyakran tapasztalható.

    Végezetül – dédszüleink sem vitték el annak idején az egész termést egyszerre megőrölni. Csak egy kis részét, mivel a teljes őrlésű liszt megavasodik és nagyon könnyen belemásznak a bogarak.

  23. 5. Kedves csendes idegen megosztanád velem a tapasztalataid kenyérsütéssel és a használt gépekkel kapcsolatban?
    Karácsony után tervezünk beszerezni egyet. Ha nagyon nem szeretnél márkát reklámozni az oldalon vagy Tibor bá’ nem szeretné ezt, adok email címet.

  24. Szeretem a gyalogtúrákat, főleg, ha általam nem kedvelt emberek teszik, tőlem minél messzebbre.

  25. “Frászkarikát.”

    Ha az egészségügy polip rádtapasztotta szívókorongját, akkor már nehéz a menekülés.
    Bevonz magához, és élve elemészt.

  26. 25-27:
    Szerintem meg kellene próbálnod koncentrálni, és akkor egyben le tudnád írni kusza gondolataidat. Még az is előfordulhat, hogy megértem. 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük