(1767) Az egészséges étkezés

Tibor bá’ online

 

~q191Aki az elmúlt 30 évben komolyan elhatározta, hogy a rengeteg felhívás hatására, bármily okból kifolyólag, egészségesen fog étkezni, az nagy bajban van (volt). Pedig úgy tudjuk, hogy egészséges étkezés nélkül 20-30 évvel hozzuk előre saját halálunkat, sejtetik a különböző magazinokban megjelenő, különböző irományok. A baj csak az, hogy ha pontosítani akarjuk, a legnagyobb jóindulat mellett se tudjuk eldönteni, mit is együnk, és hogyan.

Müzlik, sok gyümölcs és zöldség, rostok, vitaminok, nyomelemek, adalékok, kapszulák, Q-ez, Q-az, W-ilyen, W-olyan, halolajok, meg még, ami eszünkbe jut, illetve nem is nekünk, hanem a minket irányító „karvaly-tőkének” ha-ha-ha. Ugyanis nem tud egy fogyasztó olyan hülye lenni, hogy ne vegye észre, a különböző tanácsok egymásnak ellentmondanak, illetve amit szabad ma, azt nem szabad holnap és fordítva.

Ezt a káoszt természetesen nálam okosabbak is észrevették, ezért aztán még 2002-ben a WHO és az UN Food and Agriculture Organization közösen elhatározta, legfőbb ideje, hogy az „étrend és egészség” témájában tiszta vizet öntsenek a pohárba. Ugyanis a „négy nagy gyilkos” vagyis a rák, cukorbetegség, szív és érrendszeri betegségek, valamint a csontritkulás elkerülésével kapcsolatban tényleg nem ártana, ha tudnánk mihez tartani magunkat.

Az Egyesült Nemzetek fent nevezett szervezetei munkához láttak, vagyis több mint 400 tanulmányt vizsgáltak meg, illetve vetettek össze. Az eredményt „Diet, Nutrition and the Prevention of Chronic Diseases” (Étrend, táplálkozás és krónikus betegségek megelőzése)

címen 2003-ban nyilvánosságra hozták, amit az is indokolttá tett, hogy a becslések szerint 2020-ben a világon a halálesetek 75 százalékáért ez a négy betegség lesz a felelős.

A nagy meglepetés az lett, hogy az étrend és a „big four” (a négy nagy betegség) korábban feltételezett 140 összefüggése közül csak 10 esetben találtak meggyőző bizonyítékot. A jelentés mindössze a következő biztos tényeket tudta megállapítani:

  • A túl sok zsír és só fogyasztása növeli a szív és érrendszeri betegség bekövetkezését. Miközben a gyümölcsök, zöldségek és tengeri halak fogyasztása csökkenti.
  • 50 év felett a csontritkulás esélyét csökkenti a nagyobb mennyiségű kalcium és D-vitamin fogyasztása.

Mi az oka ennek a soványka kis eredménynek? Az egyik fő ok az, hogy a táplálkozási kutatások egyetlen étel komponensre koncentrálnak. Vagyis az étkezésből kiválasztott egyetlen tápanyag, vagy az étrendből és életvitelből kiemelt tápanyag vizsgálata. Csakhogy egyetlen kiszemelt tápanyag fogyasztása vagy távol tartása nincs nagy hatással a szervezetünkre, hiszen legalább 50 különböző tápanyagra van az embernek szüksége.

Persze hatalmas szerepe van a médiának is, ugyanis imádják a szenzációt, különösen, ha egy hír ellentétes a korábban feltételezettekkel, vagy valami divatos témához tartozik, mint „szénhidrátmentes diéta” vagy „transz zsírok” (A legújabb „találmány”. Ezek szerint margarin készítés céljából növényi olajokba nagy nyomáson „bepréselt” hidrogén „transz” névvel illetett szénkötéseket hoz létre, amik igen károsak a szívre. Magyarul, a margarinok lényegévben sokkal veszélyesebbek, mint a vaj.)

Teljesen nyilvánvaló, hogy előzetes (még nem teljesen bizonyított) kutatási eredményeket nem kellene közölni a sajtóval, és akkor az emberek nem hinnék, hogy az étrenddel kapcsolatos tanácsok hetente változnak.

Az eredmények kialakulása ellen hat az, hogy az emberekkel kapcsolatos kutatómunka minden csak nem könnyű. Általánosságban elmondható, hogy háromfajta kutatás lehetséges. Az elméletileg legszigorúbb eljárás a metabolizmus vizsgálat, amikor is a kutatók a résztvevők étkezését 100 százalékos biztonsággal irányítják napokon vagy heteken keresztül. Ezzel értékes adatokat kaphatnak azzal kapcsolatban, hogy egy bizonyos tápanyag vagy étrend milyen mértékben hat ki például a szérum koleszterinszintjére. Igen ám, de ezek a vizsgált személyek nem valós életkörülmények között léteznek, és nem tartanak elég sokáig ahhoz, hogy a kapott összefüggések reálisnak legyenek tekinthetők.

Kevésbé megbízhatók, és sokkal gyakoribbak azok a vizsgálatok, amikor a kutatok összeszednek jó néhány egészséges embert és feljegyzik, mit esznek hónapokon, akár éveken át, miközben figyelik egészségi állapotukat. Csakhogy ebben az esetben olyan tényezők kicsúsznak a megfigyelés alól, mint fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás és további több tucat befolyásoló tényező. Statisztikus legyen a talpán, aki ezek után megbízható eredményt tud produkálni.

A kettő közé helyezhető a „találomra beavatkozó vizsgálat”. Ezekben a tanulmányokban az egyik csoportot arra kérik fel, hogy étrendjükben valamit változtassanak meg, például egyenek kevesebb zsiradékot vagy több gyümölcsöt hónapokon vagy akár éveken át. Miközben a másik csoport étkezését folytatja a megszokott módon. A végén a kutatók megnézik, hogy milyen gyakorisággal fordult elő például a vastagbélrák az egyik és a másik csoportban. Azaz az étrend megváltozásának volt-e erre hatása. Általános felfogás szerint ez a harmadik fajta vizsgálat adja a legmegbízhatóbb eredményt, amennyiben azt akarjuk megtudni, hogy ennek vagy annak a fogyasztása megváltoztatja-e az egészséget valamelyik irányba. Ez a vizsgálatfajta azonban nagyon költséges és igen ritka. Ráadásul a ’találomra beavatkozó vizsgálatot’ nagyon nehéz hibátlanul megszervezni. A főprobléma a résztvevők állhatatossága. Kezdetben a résztvevők nagyon lelkesek, de az idő múlásával fellazulnak. Közben a kontroll csoport azt tehet, amit akar és a különböző (propaganda) hatásokra meg is változtatják kezdeti étrendjüket. Ennek nettó hatása az, hogy a két csoport étrendje folyamatosan közelít egymáshoz. Most jön a 22-es csapdája. Jó eredmény eléréséhez a vizsgálatnak minél tovább kellene tartani, de minél tovább tart a vizsgálat a két csoport étrendje annál jobban közelít egymáshoz. Más szavakkal az elméletileg ideálisnak mondható „találomra beavatkozó vizsgálatot” lehetetlen lefolytatni.

Mindent összevetve az eredmények bizonytalanok. A „komoly” kutatók pedig bevallják, a publikált eredményekre mérget venni nem lehet. Igen, az általános elvek érvényesek. A sok zsiradék, vörös-hús fogyasztása előnytelen, a több gyümölcs és zöldség viszont előnyös. A bevitt kalória legnagyobb hányadát szénhidrátoknak kell fedezni a finomított cukor és édesség kivételével. Spórolósan kell bánni a tejtermékekkel, tojással, száraz hüvelyesekkel és diófélékkel. Viszont ezen túlmenően, a részleteknek túl nagy jelentőséget adni teljességgel felesleges.

Most néhány szót a legújabb szenzációról a „transz zsírok” szerepéről. Kezdjük azzal, hogy 10 évvel ezelőtt lényegében senki se tudta, mik azok a transz zsírok. Nem csoda, hogy Magyarországon még 5 éve ismeretlen fogalom volt. Viszont Nyugaton mára már az első számú ellenséggé váltak. Ugyanakkor az élelmiszeripar legnagyobb jótevői egyszerűen azért, mert nem tud megavasodni. Ebből következik, hogy amelyik élelmiszerben van, annak nagymértékben meghosszabbítja a felhasználhatóságát. Ide tartoznak elsősorban a tejtermékek beleértve a sok tucat kenhető és kanalazható terméket, de nem maradnak ki a sorból a főzőolajok és sütőipari termékek se.

Ugyanakkor bizonyítékok vannak rá, hogy elősegítik az erek elzáródását és a szívinfarktust, növelik a szérum LDL (rossz) és csökkentik a HDL (jó) koleszterinszintjét. Egyes kutatók azt is tudni vélik, hogy csökkentik a tanulási készséget és rontják a memóriát. Az már csak hab a tortán, hogy újabban kiderült, hogy a koleszterint sikerült 70 éven át félreérteni.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

12 gondolat erről: „(1767) Az egészséges étkezés

  1. Szia Tibor Bá’
    kicsit topicon kívüli a kérdésem. Olvastál megbízható híreket arról, hogy az óceáni halakban mennyire kimutatható a fokozódó szennyezés?
    pl Fukusima, műanyagok, szennyezett folyók által a tengerekbe behordott mindenféle vegyianyag?
    A múltkoriban olvastam egy cikket a pangasius nevű, ázsiában tömegesen tenyésztett halról. Ha csak a fele igaz, akkor is brutális.
    köszönöm

  2. 1.
    Ugyan nem én voltam a kérdezett, de ha nem baj, akkor elmondom amit tudok dologról.
    Mivel az egész földet szennyezzük, ezért szerintem már szinte nincs is olyan állat vagy növényfaj, ami valamilyen mértékben ne lenne károsítva valamivel, csak a mennyiség nem mindegy.
    A tengeri halak is szennyezettek, de nem mindegy, hogy melyik tengerben élnek, és annak is melyik részén, bár a legtöbb az vándorol ráadásként, szóval ezt nehéz lesz megválaszolni. Sőt, szerintem a csomagoláson feltüntetett országokból se könnyű következtetni, hogy honnan származik a hal, mert lehet, hogy csak a csomagolás helyét jelöli, nem pedig azt, ahol kifogták.

    A pangasius egy külön történet. Az egy folyami hal, amit nagyipari körülmények között tenyésztenek, miközben növekedést serkentő (hormonokkal) szerekkel és antibiotikumokkal etetik, hogy a zsúfolt tartás miatt csökkentség az elhullásokat. Jah, és mindezt a létező legszenyezettebb folyók egyikében csinálják, zsúfolt haltenyésztő telepeken. Szóval aki pangasiust, vagy más néven cápaharcsát eszik, az biztos, hogy a létező legmérgezőbb halat eszi. Sajnos az éttermek nagy része ezt adja el harcsa néven, mivel sokkal olcsóbb, mint a többi hal.

  3. 1 & 2:
    Így igaz, minden egyre szennyezettebb lesz. Még a levegő is, amit beszívunk, csak a hígítás még mindig elég nagy. Pillanatnyilag én a közel 500 méter magas Nagykevély oldalában lévő házam délre néző teraszán napozok a sziporkázó napsütésben, de előttem a fehér tengerben ott látni Budapestet, ahol elképesztő köd van, de ez a köd se olyan mint régen, mert egy része pára, másik része kipufogógáz.

  4. 3.

    Egyetértek! Lassan közeledik a légszennyezettség a kínai mérték felé, nem köd van, hanem sűrű szmog. Minden megy tönre egyre gyorsabban!
    Ki az aki ezt még mindig nem látja????

  5. 1.
    Valahol olvastam, hogy Ázsiában a haltenyészetek fölött gyakran sertés- vagy baromfitelepek vannak, és a halakkal a vízbe hulló trágyát etetik fel.
    Jó étvágyat!

    Kerüljétek el a tömegtermelésből származó húst és tejterméket. Az állatokat folyamatosan növekedési-hormonnal és nagy mennyiségű antibiotikummal kezelik, szinte mindenhol megengedett a GMO-takarmánnyal való etetés.
    A levágott állatok húsát nitrites sókkal tartósítják, melegítés hatására bizonyítottan karciogén anyagok keletkeznek. Az EU-ban most folyik egy olyan fertőtlenítő eljárás engedélyeztetése, ahol a vágóhídon szerves savakkal kezelnék a frissen vágott állatokat, aminek egy része a húsban marad és elfogyasztjuk.
    Aki meg tudja fizetni, egyen bio-ételt, ne tömje magába a mérget.

    3.
    Én a János-hegyről ugyanazt a hidegpára-réteget láttam. A levegő a nagyvárosokban rendkívül szennyezetté válik, ha éppen nem fúj a szél. A szmog legveszélyesebb része a dízelautókból kiáramló, tökéletlen égésből származó nanoméretű korom, aminek a beszívása becslések szerint Magyarországon évente 70-80 ezer áldozatot szed.
    http://www.dieselgas.hu/okok-tenyek/

  6. Annak idején a kétüteműek tiltása idején, az volt a baj,”hogy nagyon büdösek”, de arról csak kevesen szóltak, hogy a négyütemű motorokból kiáramló kipufogás mennyivel veszélyesebb a nitrogén-dioxid miatt…
    A diesel mikrószemcséiről, nem is beszélve!

  7. 6. Réd,

    Benzinmotor -> CO2
    Dízelmotor -> NO + nanoméretű koromszemcsék

    Tehát nem a négy ütem, és nem a benzinmotor a hibás, hanem csak a DÍZEL, mert súlyos és maradandó egészségkárosodást okoz.
    Nemrég, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a modern dízelmotorok füstjét „az emberben epidemiológiai adatokkal is bizonyítottan daganatkeltő anyagok csoportjába” tartozónak nyilvánította.
    Ezért vannak olyan országok, ahol egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan lehet dízelautót használni, pl. Japán vagy Izrael. Franciaországban és még több helyen erősen csökkenteni szeretnék a számukat a jövőben.

  8. Korábban írtam róla ugyan, de “az ismétlés a tudás anyja” szóval a normál dízel motor füstjének nagyméretű korom szemcséit az emberi orr ki tudja szűrni, nem jut a tüdőbe. Környezetvédőket nagyon zavarta a látható fekete füst, ezért kötelezték az autó gyártókat utánégetők és más készülékek felszerelésére, hogy a dízelfüst koromszemcséit nano méretűvé csökkentsék. Na ezeket az apró részecskéket az emberi orr már nem képes kiszűrni. Bejut a tüdőbe és károsodást okoz. Ergo be kell tiltani, a dízel motort.
    Nem, nem a bugyuta környezetvédőt kell valagba rúgni, hanem a nagyon hatékony dízel motort betiltani…….

    Érdekes, hogy poszt eredeti témájához alig van érdemi hozzászólás. Az élelmiszeripar, orvosipar annyira összezavarta az emberek táplálkozásról alkotott gondolatvilágát, hogy szinte senkinek sincs bátorsága véleményt nyilvánítani ez ügyben. 🙂

  9. Zsír cikk.
    Eltekintve attól, hogy kevés figyelmet szentel a zsírszennyezettségnek.

  10. A mérsékelt övben a sertés a tartalékolás egy formája a hideg téli időkre.
    Amikor télen általában levágták, tulajdonképpen hasznosították azt a fölösleget, amit nyáron jobb híján vele etettek meg.

    Ez volt az alaphelyzet.
    Ehhez képest ma már a sertések elenyésző hányada eszi a nyári fölösleget.
    Megfordulni se tud a slagozott parcellájában.

  11. Akár azt is mondhatnánk, hogy Isten erre találta ki a disznót.
    A mohamedánok és a zsidók tiltakoznak:
    Mi az hogy tél, mi az, hogy zsír?

  12. Germánok sört isznak, magyarok meg bort.
    Közép-Európában más meg nem számít a szlávokon kívül, akikkel jó barátságban kell lenni, és tiszteletben tartani a söreik minőségét.
    Vezetők valami rövidet, párt és országállásukkal egyezően.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .