(1759) Be happy!

Tibor bá’ online

 

~q191Azt mindenki tudja, hogy pillanatnyi hangulatunktól függ, miként látjuk életünket, kilátásainkat. Azzal viszont már csak kevesen vannak tisztában, hogy hangulatunk jóval mélyebben szól bele életünkbe, mint gondolnánk.

Hitted volna-e, hogy a karácsonyi hangulatodtól függ, miként emlékszel vissza régi karácsonyokra és még abba is beleszólhat, milyen gondolataid támadnak, és milyen érzésekkel nézel elébe eljövendő karácsonyoknak. Klaus Fiedler a Heidelbergi Egyetem pszichológusa szerint: „A hangulat egy olyan belső állapot, ami megszűri a kívülről jövő információkat.” Sőt még a megtanulás módját is befolyásolhatja, és azt, miként vélekedsz dolgokról jóval hangulatod megváltozása után is.

Azt valamennyien ismerjük, hogy ismerős helyek, illatok vagy zene miként hoz vissza régi emlékeket. Erre ugyan így képes a hangulatunk is, amit Edmund Rolls (Oxford) „környezet-függő” memóriának nevezett el. Memória tároláskor a „környezet” is tárolásra kerül és összekapcsolódik a tartalommal. Visszaemlékezéskor, mivel a tárolt hangulat is egy része a tartalomnak, könnyebben ugrik be az, amihez azonos hangulat kapcsolódik a visszaemlékezéskor fent álló hangulattal. Egyszerűbben kifejezve. Jó hangulatunkban elsősorban olyan emlékképek jönnek (könnyen) elő, amiknek elraktározásakor jó hangulatban voltunk. Illetve rossz hangulatunkban főleg rossz hangulatban eltárolt emlékek ugranak be. Ez pedig egy bizonyos visszacsatolást jelent. Ha egyszer rossz a hangulatunk, nehéz belőle kivergődni, mert főleg kellemetlen emlékek jönnek elő.

Az emberi memória tehát erősen szelektív. Ezt használják ki akkor, amikor feleslegesnek tűnő várakozásunkat kellemes zenével „fűszerezik” telefon érdeklődéskor, fogorvosnál, stb. Sajnos a notórius kedvtelenek részére van rosszabb újság is. A karácsonyi ünnepek alatt magukat rosszul érzők nem csak előbányásszák emlékeikből a régi karácsonyi kellemetlenségeket, de állandósíthatja jövőbéli karácsonyi gondolataikat is. Viszont egy fantasztikusan jól sikeredett karácsony bebiztosíthatja, hogy csillogó díszek és apró színes égők látványa mindörökre kellemes melegséggel öntse el szívünket.

Vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről a jelenséget. Michael Rugg és csapata (University College London) érdekes kísérletet végzett. Alanyaival érzelmeket felkavaró mondatokat olvastatott, mint például: „A farmer beleesett a kukoricadarálóba, ami darabokra tépte.” Később ezekkel az alanyokkal érzelmileg semleges szöveget olvastatott, amiben bele volt szőve a kukorica szó. A kiértékelés kimutatta, hogy a semleges közegben szereplő kukorica negatív hangulatot váltott ki.

További kísérletek feltárták, – és ez már elsősorban diákoknak szól – hogy az ember lényegesen könnyebben tanul érzelmileg semleges dolgokat akkor, amikor jó hangulatban van. Mérgesen, dühösen, szorongás közben nem érdemes tehát tanulásba kezdeni. Különben is minden új információra rábélyegeződik az informált személy pillanatnyi jó vagy rossz kedve. Ez természetesen rossz hír azoknak, akiknek kedve állandóan rossz. Legrosszabb pedig a depressziósoknak.

Egy depressziósnak állandóan rossz a kedve és agy minden tapasztalatára rákerül a negatív bélyeg. Bármi jut az eszébe, azon negatív bélyeget találva még rosszabb lesz a hangulata és ez így folytatódik ad infinitum. Ezért oly nehéz kijönni a depressziós spirálból.

Hogyan legyünk tehát állandóan boldogak? A válasz szerencsére egyszerű. Először is hass oda, hogy jól érzed magad, ami aztán önmagát erősíti fel. Számtalan módja van a szándékos jókedv keltésnek. Hallgass kellemes, felemelő zenét. Foglald le magad olyasmivel, amit élvezel. Keresd azok társaságát, akik felvidítanak. Tégy bármit, hogy jókedvre fakadj, a többi már jön magától.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

5 gondolat erről: „(1759) Be happy!

  1. Számomra megoldás a kis unokáimmal való együttlét.
    Nem engedi a rossz gondolatokat felhalmozódni.
    Tesznek róla, hogy csak rájuk figyeljek. Nagyon találékonyak.

  2. Tényleg hihetetlen egy szerkezet az agy.
    Azt is megfigyeltem, hogy ha egy adott időpontban valamilyen tevékenységbe kezdek, bekapcsolom a számítógépet vagy nekilátok mosogatni, azonnal beugrik az a legutóbbi élmény, amely ehhez kapcsolódott legutóbb, mondjuk eszembe jut az a zeneszám, amit tegnap hallgattam ugyanazon tevékenység közben, és ott zsibong az agyamban, amíg egy újabb impulzus ki nem oltja…
    Mintha visszakerülnék valami csoda folytán az előző nap hasonló szituációjába.
    Nem csoda, hogy mélyebb benyomásoknál ez fokozottan így van.

  3. Még annyi hogy a pillanatnyi hangulatunktól/családi állapotunktól függ az(+amit olvasunk,amiről ismeretünk van) is hogy hogy hogyan látjuk a világot/jövőt.
    Épp ma mondtam egyik kollégámnak, hogy összeomolhat a mai rendszer és atomháború is lehet , erre ő hülyének nézett.Miért is?
    1. Mert nem olvas Tiborbá blogot(ismeret hiány, nem szám időt a helyzet felismerésére)
    2. De függhet a környezetétől is: rendezett családi körülmények között nőtt fel,házas ,vannak e gyere,dolgozott e már esetleg a kertben paraszti munkát(munka-energia megismmerése…), vagy volt e már disznótoron valaha stb…
    De sajnos az emberek annyra akaratosak hogy az csúcs.Jelenleg mindenkinek a saját hülye világnézete van a fejében és ha mondasz nekik valamit akkor te vagy a hülye.De az ilyeneknek kívánom hogy geddon után ők találják magukat szembe elsőként a problémákkal.

    **
    Egyébként még annyi hogy a blog olvasása is meghatározza hogy miként látjuk az életünket, jövőnket.Ha pl. Tiborbá blogjába és ffek-ba nem botlottam volna bele akkor én sem lennék képbe azzal hogy összeomlás/III vh jön. Index és egyéb hírportálokból nem lehet összeállítani a képet.És ha én sem olvasnám a blogot és nekem mondaná ezt egy geddonista akkor lehet én nézném őt hülyének….

  4. 4:
    A „menő” médiák olyan világképet sugallnak, hogy minden szép és jó. Ugyanis az olvasottságra/nézettségre hajtanak, mert onnan jön a pénz. A tömegek pedig a „minden szép és jó”-t akarják kapni, a valóság nem kell nekik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük