(1805) Űrszemét

Tbor bá’ online

 

~q191Mire ránk köszöntött a XXI. Század, kiderült, hogy az emberiség létét számtalan dolog veszélyezteti. Mintha ez nem lenne elég, szakértők felhívták a figyelmünket, hogy van még egy veszély, amire eddig senki se gondolt. Ez pedig az űrszemét.

Ha vonattal vagy gépkocsiban utazunk, ami közben az ablakon kihajítunk egy csikket (nem szép dolog), az előbb vagy utóbb, megsemmisül, elbomlik, nyoma se marad. A Földet körülvevő űrben ez másképp van. Az ott keletkezett szemét (például szétrobbant második fokozat) kötelességtudóan keringeni kezd a Föld körül és ott lesz időtlen időkig.

Az amerikai és az orosz űrügynökségek 23.000 darab 10 cm-nél nagyobb űrszemétről tudnak, de egy és tíz centi közötti méretű űrszemétből a becslések szerint lehet vagy 500 millió darab, 200 és 2000 km magasan a Föld felszínétől. Ráadásul ezek átlagosa 50.000 km/ó sebességgel ütköznének, ha valami az útjukba akad. Bármennyire is apró egy ilyen törmelék a sebesség miatt a mozgásenergiája óriási. A számítások szerint egy 10 mm átmérőjű fém részecske ütközésekor a felszabaduló energia megfelel egy kézigránát robbanásával.

A veszély nagyságára jellemző, hogy a nemzetközi űrállomásnak 2014 folyamán 5 alkalommal kellet lépéseket tenni, hogy elkerüljenek egy ütközést egy ilyen űrszeméttel.

Na jó, de miért veszélyezteti ez az emberiséget. Csak azért, mert ha egy ilyen űrszemét véletlenül megsemmisítené valamelyik hadászatilag fontos amerikai vagy orosz műholdat, feltételezhető lenne, hogy ez egy meglepetésszerű támadás első lépése, amire nyilván késedelem nélkül válaszcsapással kell válaszolni.

Az elmúlt évtizedben több hadászati fontosságú űreszköz kipróbálása meglepetésszerű robbanással végződött, amire csak két magyarázat lehetséges, vagy összeütközött egy űrszeméttel, vagy az ellentábor hajtott végre felderíthetetlen szabotázst, ami nagyon könnyen kirobbanthat egy háborút. Ez persze elkerülhető lenne, ha a felek kidolgoznának valamifajta biztonságos eljárást, de eddig erről még nem volt szó. Ráadásul egy biztonságos rendszer kidolgozása nem lehetne könnyű. Egyelőre tehát visszafogott lélegzettel csak imádkozhatunk, hogy ott fenn az űrben ne következzen be, egy nem kíván randevú egy hadászati műhold és egy arra keringő űrszemét között.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

2 gondolat erről: „(1805) Űrszemét

  1. Azért szerintem érdemes kettéválasztani a dolgot.

    Az alacsony Föld körüli pályán felszaporodó “maradandó űrszemét” egyik problémája, hogy az ütközésekkel ráadásul szaporodik, így hosszú távon egyre növelheti a bolygó elhagyásának kockázatát. A jelenséget 1978-as leírása óta Kessler szindrómának nevezik, és utódainknak komolyan számolni kell vele, ha nem is olyan látványos, mint a rá épülő Gravitáció című (még az én mércém szerint is kifejezetten jó) sci-fi.

    A számok nagyon durvák, ráadásul a “takarítást” úgy kell kitalálni, hogy a felszálláskor, pályára álláskor és működéskor óhatatlanul keletkező szeméttel együtt hatékony legyen, illetve hogy a begyűjtött anyagot nem biztos, hogy le lehet küldeni az atmoszférába.

    Véleményem szerint az általad említett kockázattal eléggé tisztában vannak azok, akiknek ez a dolguk, és bizonyára vesztettek már el katonai űreszközöket emiatt, bár a témáról érthető okok miatt nem sokat beszélnek… Szóval a probléma valós, de biztos vagyok benne, hogy komolyan veszik.

    Amitől én is félnék a helyükben, az nem egy “véletlen háború”, hanem a meghibásodás. A Space cowboys vicces film, de van néhány elgondolkodtató aspektusa. De beszélhetnénk arról is, hogy vajon hány nukleáris hőelem, illetve teljes atomreaktor kering odafent, és bár csak úgy nem szoktak leesni, az űrszemét által okozott bizonytalanság messze nem öröm. Javasolt keresés: SNAP-10A, Kosmos 954

  2. Inkább magában a háborúban mennek a levesbe a műholdak EMP -vel, meg műhold vadász rakéta, és műhold vadász műhold cuccokkal.

    Az űrszeméttel találkozás esetében inkább a nagyon is hiper-szuper képességű és élettartamú KH felderítő műholdsorozat, és annak orosz, kínai megfelelői lehetnek problémásak, mert jó eséllyel radioaktív termoelektromos generátorokkal (RTG) is fel vannak szerelve.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük