(1754) Az Ember megjelenése lenne a Világmindenség célja?

Tibor bá’ online

 

~q191Már Newtont is zavarta, csak nem tett ellene semmit, Einsteint pedig kifejezetten frusztrálta a gravitációból, vagyis az általános tömegvonzásból adódó apró „kellemetlenség”. Mire gondolunk? Nos, az általános tömegvonzás, mint az elnevezésből is adódik, azt jelenti, hogy minden tömeg vonz minden más tömeget. Ha ez így van, már pedig így van, akkor ebből az következik, hogy a Világmindenségnek egy idő után össze kellene roppanni. Milyen okból kifolyólag maradna fenn az égen minden úgy, ahogy van? Einstein, mint ahogy ez a könyvemből is kiderül, vallásos ember lévén hitt az isteni teremtésben, ami egy statikus, egyhelyben álló Világot feltételez, hiszen Isten megteremtette és kész. Ez a Világegyetem pedig azért nem roppan össze, -pedig a gravitáció miatt „illene” összeomlania- mert valami fajta erő hat a gravitációs ellenében, állította volt Einstein, és hogy a dolog koherensen összeálljon, létrehozta a kozmológiai állandót (jele: λ).

A kozmológiai állandóval kapcsolatban Einsteint elhagyta a szerencséje, mert mint tudjuk Edwin Hubble (1889-1953) 1929 környékén számtalan mérés, és rendkívülien szívós munka következtében bizonyította a Világmindenség folyamatos tágulását. Einstein 1950-ben megemlítette George Gamownak, hogy ezt tartja élete legnagyobb tévedésének, mert ha (szokása szerint) nem visszafelé gondolkodik, akkor Hubblet megelőzhette volna a Világegyetem tágulásának a bejelentésével. Pedig Einstein -mint mindig- most is ráérzett valamire.

Amióta az Ősrobbanás elfogadottá vált, a képlet a következőképpen nézett ki. Volt a Nagy Bumm, amikor a Világmindenség összes tömege egy infinitezimális piciny helyen „létrejött” és iszonyatos erővel szétrobbant. A Világmindenség tágulása nem más, mint ezen szétrobbanásnak a máig tartó lendülete, ami ellen hat a gravitáció, és éppen ezért ez a tágulás fokozatosan lassul és minden bizonnyal egyszer majd meg is áll. Csakhogy a mérések azt mutatják, hogy a tágulás nem lassul, vagy állandó, vagy egy kicsit gyorsul. Ha nem lassul, azt még meg lehet magyarázni azzal, hogy az Ősrobbanás hallatlan precizitással pont olyan erős volt, amilyen erő éppen és pontosan ellensúlyozza az általános tömegvonzást, hiszen ez utóbbinak ereje a távolság négyzetével fordított arányban csökken, ami megegyezhet az ősrobbanás „robbanó erejének” csökkenésével.

Ha viszont a tágulás növekszik, akkor bizony valóban kell lenni valamifajta erőnek, ami a gravitáció ellen hat, amit újfent kozmológiai állandónak nevezhetünk, és ami nem egészen az, amire Einstein gondolt. Az eddigieket pedig fogjuk fel bevezetőnek, mert most jön a lényeg.

A Nobel díjas Steve Weinberg könyvében a Dreams of a Final Theory-ban a következőket írja: „Ha a kozmológiai állandó létezését megfigyeléseink bizonyítják, úgy okkal következtethetünk arra, hogy a Világegyetem milyenségének a kialakulásában az Ember létezésének fontos szerepe van.” Weinbergről meg kell állapítani, hogy mindig is a kreacionizmus fáradhatatlan ellensége volt. Most pedig a legdrámaibb bejelentést olvashatjuk tőle, éspedig azt, hogy a Világmindenség középpontjában az Ember áll. A természet törvényei úgy lettek -legalább is részben- kialakítva, hogy előbb vagy utóbb az Ember megjelenhessen a színen.

Ezt a húrelmélet atyja, Leonard Susskind, stanfordi fizikaprofesszor úgy kommentálja, hogy a 300 éve tartó tévedésnek a végére értünk. De végül is miért következik mindez ebből a híres-nevezetes kozmológiai állandóból, és miért képes arra kényszeríteni a fizikusokat, hogy átgondolják paradigmájukat?

Lehet, hogy paradoxonként hat, de a kozmológiai állandó nem más, mint a vákuum, az üres tér, a nagy Semmi belső tulajdonsága. A kozmológiai állandó az üres térben rejlő energia. Hogy az üres térnek miért van, és hogyan van energiája az egy másik kérdés. Most elég arra rávilágítani, -amit a bekezdésben már tárgyaltam- hogy ezen energia következtében gyorsul a Világmindenség tágulása, aminek további következményeivel szintén érdemes behatóbban foglalkozni. Előbb azonban, hogyan néz ki ma a Világmindenség?

Röviden összefoglalva, a Világmindenség rendkívül nagy kiterjedésű rendszer, amin belül számtalan csillagnak és bolygónak van helye. Kezdetben a Világmindenség kellően inhomogén volt ahhoz, hogy galaxisok alakuljanak ki, de nem volt annyira inhomogén, hogy az anyag fekete lyukakba zuhanjon össze. A Világegyetem tágult, de nem olyan gyorsan, hogy szétessen mielőtt galaxisok, csillagok és bolygók kialakulhattak volna. A nukleáris fizikából ismert törvények pontosan azt teszik lehetővé, hogy a forró csillagok belsejében szénatomok álljanak össze, amik később szétszóródnak bolygókba. Az atomfizika törvényei pedig lehetővé teszik a lehető legvalószínűtlenebb DNS spirál-molekulák kialakulását, ami lehetővé teszi az élet megjelenését. Más szavakkal kifejezve minden más megfontolás felett diadalmaskodó elrendezés precízen úgy van összehangolva, hogy mi Emberek megjelenhessünk a színen.

Aki a könyvemet (Mi volt előbb Isten vagy Ősrobbanás?) olvasta, annak ez a megállapítás nem lehet új, mert végig ezt nyüstöltem, és adtam hangot felháborodásomnak, hogy a fizikusok nem akarják észrevenni a nyilvánvaló tényeket. Ez azonban úgy tűnik, hogy kezd megváltozni. De azért nézzük tovább, mi kényszeríti őket a paradigmaváltás felé.

A könyvem 122. oldalán említést teszek a virtuális részecskékről. Tulajdonképpen ők a főszereplők, ha visszakanyarodunk a kozmológiai állandóhoz, ami nem más, mint a Semmi (űr, vákuum, stb.) energia konstansa. Ez első pillanatra képtelenségnek tűnik, a Semmi energiával rendelkezik? Pedig így van. A modern fizikában a vákuum egy bonyolult valami, amiben állandó jelleggel heves kvantum tevékeny­ség folyik. Azaz különböző elemi részecskék jönnek létre és semmisülnek meg oly sebességgel, hogy detektálásuk legtöbbször lehetetlen. De azért ott vannak, és energia szintet hoznak létre a tér azon részében, amit mi Semminek tekintünk. A „Semmi energia sűrűsége” és a „kozmológiai állandó” egy és ugyanazon dolgot jelenti.

De ha ez az Semmi-energia mindig ott van a háttérben, miért nem nevezzük ki null-értéknek és lépünk át rajta közömbösen? A válasz a gravitációs elméletben van. Newton szerint egy tárgy gravitációs erejének mértéke tömegétől függ. A fizikusok meghatározása szerint a gravitációs tér forrása a tömeg. Viszont az tudjuk, hogy az anyag egyenlő energiával. Minden tárgynak van energia tartalma a híres E=mc2 képletnek megfelelően. Ebből kiindulva a gravitációs teret felfoghatjuk az energia jelenlét hatásának. Ez azt jelenti, hogy a Semmi feltételezett energiája gravitációs teret létesít, vagyis részecskék gyorsulását hozná létre más tárgyak jelenléte nélkül is. Hatásában ez egy általános taszításhoz hasonlítana, ami a távolság növekedésével fokozódna.

Egy feltételezett kozmológiai állandó által létrehozott gravitációs teret legjobban úgy foghatnánk fel, mint a tér tágulását, és mi tagadás a tér valóban tágul. Viszont a kozmológiai állandó nélkül -ahogy erre korábban már rámutattam- idővel a tágulás lelassulna. Sőt le is állhatna és elkezdhetne zsugorodni is. Viszont egy kozmológiai állandó pozitív értéke mellett a tágulásnak gyorsulni kell.

Az nyilvánvaló, hogy a kozmológiai állandó értéke vagy nulla, vagy pedig rendkívül kicsiny, ugyanis ha nagyobb lenne, akkor az égi objektumok mozgására katasztrofálisan hatna ki. Például oly mértékben fejtené ki hatását a gravitációval szemben, hogy a Föld egyszerűen kirepülne a Nap hatásköréből. Tekintve, hogy a kozmológiai állandó hatása a távolság növekedésével fokozódik, igen komoly kozmológiai eseményeket hozna létre. (Különben ez az oka annak, hogy a kozmológiai állandó legpontosabb meghatározásához csillagászati távolságokra van szükség.) Pillanatnyilag annyit tudunk, hogy a kozmológiai állandó kisebb, mint 10-8 joule/m3. Ennek az értéknek a kicsinységét akkor érezhetjük át, ha figyelembe vesszük, hogy egy virtuális foton energia szintje 10112 joule/m3, vagyis a különbség nem kevesebb, mint 120 nagyságrend. Ami mégis a legfontosabb, hogy a λ minden más értéke mellett az élet, ahogy mi ismerjük, soha sem jöhetett volna létre, vagyis a 10-8 joule/m3 esetében egy rendkívül finom, és véletlennek nehezen nevezhető hangolással állunk szemben.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

48 gondolat erről: „(1754) Az Ember megjelenése lenne a Világmindenség célja?

  1. Szerintem nem cél, hanem eredmény. Egyszerűen ebből az alapanyagból (alaphelyzetből, szabályszerűség-rendszerből) ez jött ki. Hogy volt-e benne tudatosság, az már világnézet kérdése, de – furcsa módon – nekem a leírtakból úgy tűnik, mintha Tiborbá’ épp bebizonyítaná Isten létezését

  2. Tibor bá’ szerintem is hisz az intelligens elindítóban, mint Madách: “Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Év-milliókig eljár tengelyén, Míg egy kerékfogát ujítni kell.”

  3. 3:
    Nem hiszek benne, de a mű annyira tökéletes, hogy ez lenne a legegyszerűbb magyarázat.

  4. 3: Mi oka lett volna rá? Csak ‘úgy’ minek kellene megteremteni egy világot? Bár szórakoztató kísérlet lehetett… 🙂

  5. Elsőnek le kellene szögezni, hogy nem volt ősrobbanás(bár rendkívül kecsegtető teória)…
    Miért fix anyagmennyiséggel indult el a világ, eleve honnan volt a teória szerinti anyag, miért is akart volna felrobbanni magától, hova tűnt a sok antianyag,stb,stb… Erre nem ad magyarázatot a teória, sőt, több kérdést vet föl, mint megoldást.

    Ennek ellenére nem ősrobbanás szerűen, de volt kezdeti pontja a világunknak, igaz az anyag volt a legutolsó lépése a teremtésnek.Itt jön képbe több ősi teremtésmítosz, ami szerint elsőnek víz(idő) teremtődött, majd a tűz(tachion), majd a levegő(téridő), és legutolsó elemként a föld(anyag)
    Egymásra épülő rendszerként egyikből következik a másik, ráadásként a folyamat nem zárult le, jelenleg is működik a teremtés.Ebből adódik a táguló univerzumunk ténye, ami tágulni is fog még pár ezer milliárd évet…

    Ebből mi a földelem/anyag természetét kapirgáljuk csak, kisebb nagyobb sikerrel. Le szeretném újra/sokadszorra szögezni, hogy az anyag maga a gravitáció forrása, és a vákuumból származó virtuális részecskék nem okoznak taszító erőt.

    Hozzá teszem, az oly keresett antianyag nem vesztett el útközben, nem semmisült meg, egy fázissal eltolva itt van mellettünk, gyakorlatilag tükörvilágként létezve párhuzamosan létezik a anyag-antianyag világ. Egyszerűbben fogalmazva, Tibor bá’, és a kommentelők hada ugyan úgy él,tesz,lélegzik antianyagból, mint az itt ismert anyagi verziónk, csak az ellenkező fázisban létezve.

    Hogy feltegyem a “bolondériámra” a pontot, Tibor bá’ nem tévedett a “nagy tervezővel” kapcsolatban, mert valóban létezik. Abban viszont igen, hogy csak indulás határparamétereit határozta volna meg, és magára hagyta volna a rendszert. Ez azért nem lehetséges, mert nincs külön entitás, és külön teremtés(hosszabb magyarázatra szorul miért van így, négy alapelem ad erre magyarázatot). Maga az entitásból származik a teljes világunk, mert belőle, általa, érte vagyon(ismerős Tibor bá? :)…

    Sok bigott vallásos megfeszül, hogy a Teremtőt megtalálja, miközben ott van az orra előtt, rajta térdepel, ráadásként még belőle is van… 🙂

    Köveket ide lehet dobálni 🙂

  6. Már miért lenne célja a világnak?
    És miért pont az ember?
    Micsoda önhitt nézőpont.

  7. 4: Ha tudni akarod, mi oka volt rá, kérdezd meg tőle. Egyébként az, hogy látjuk az eredményt, ami arra mutat, hogy megtette, elég bizonyítás, nem kell indítékot is keresnünk.

    5: “Elsőnek le kellene szögezni, hogy nem volt ősrobbanás” – szögezni szögezhetsz kedvedre, de ha nem volt, az mégkevésbé magyaráz meg bármit is.
    Azért gondoljuk, hogy fix anyagmennyiséggel indult a világ, mert azt látjuk, hogy ebben a világban az anyag megmarad, se nem tűnik el, senem keletkezik új. Tehát attól a pillanattól fogva, amikor már ennek az anyagi világnak a törvényei érvényesek, az összes anyagmennyiség állandó kell legyen.

    Vicces ez az elméleted, hogy víz=idő, tűz=tachion, levegő=téridő, föld=anyag. Csak sajnos ellentmond a tudomány eredményeinek. Ugyanis idő nem létezik tér és anyag nélkül, ahogy téridő sem anyag nélkül. Az anyag nemcsak a gravitáció forrása, hanem a téré és időé is. A tachion is csak egy hipotetikus részecske.

    “Hozzá teszem, az oly keresett antianyag nem vesztett el útközben, nem semmisült meg, egy fázissal eltolva itt van mellettünk, gyakorlatilag tükörvilágként létezve párhuzamosan létezik a anyag-antianyag világ.” – Ez érdekes elmélet. És hol van – jobbra vagy balra? Hogy lehetne vele kapcsolatba lépni szerinted? Illetve honnan tudod, hogy így van?

    “Hogy feltegyem a “bolondériámra” a pontot, Tibor bá’ nem tévedett a “nagy tervezővel” kapcsolatban, mert valóban létezik. Abban viszont igen, hogy csak indulás határparamétereit határozta volna meg, és magára hagyta volna a rendszert.” – Idáig egyetértünk.
    “Ez azért nem lehetséges, mert nincs külön entitás, és külön teremtés” – hogy a teremtést tekinthetjük a Teremtő részének, az még hagyján. De abban tévedsz, hogy a Teremtő egyenlő lenne a teremtéssel, mert jóval több annál – transzcendens. Ha csak annyi lenne, amennyit teremtett, hogyan teremthette volna meg? Akkor még Ő sem létezett volna – ez ellentmondás lenne.

  8. “Einstein, … vallásos ember lévén hitt az isteni teremtésben, ami egy statikus, egyhelyben álló Világot feltételez, hiszen Isten megteremtette és kész.” – Érdekes, hogy a vallásos istenkép egyáltalán nem mond ellent az ősrobbanásnak. Sőt, az ősrobbanás a legfrappánsabb, ellentmondásmentes megoldás a teremtésre. Szerintem csak egyszerűen senkinek nem jutott eszébe ez a megoldás, amíg a csillagászoknak fel nem tűnt, hogy a galaxisok távolodnak egymástól.

  9. Egyébként, Tibor bá, nem Te szoktad modnani, hogy igazából Einstein nem is volt vallásos, csak egy elvont Isten-képe volt?

  10. Ábel: röviden válaszolok az antianyagra:

    Antianyag-anyag kérdése: Ellen fázisban van az anyaggal, ezért nem látod. Ha itt lenne, jól rá is fáznánk… Anyag-antianyag közti váltás >10’30 frekvencia fölött van.

    Többit később.

  11. 10. Szóval úgy képzeled, hogy van itt valami vibrálás, 10^30 Hz (?) frekvenciával, ami váltogat anyag és antianyag között? És milyen az átmenet? Négyszögjel? Vagy szinuszosan tűnik el az anyag és megy át anitba, aztán vissza? Ezesetben van kép pillanat ciklusonként, amikor éppen nincs is?

    A frekvenciát miből kaptad?

    Érdekes.

  12. Egy kérdés az ősrobbanásról:

    Ha a robbanás óta az univerzum folyamatosan tágul, akkor a közepe, az eredeti robbanás helye azóta üres… Nem?

    Vagy azon a helyen folyamatosan “teremtődik” az anyag, ami valahogy egyenletesen tölti ki az űrt ?

  13. 12: Nem. Az anyag – a csomósodásoktól eltekintve – homogénen tölti ki a teret. Ahogy nő a világegyetem, úgy tágul a tér is hozzá. Nincs olyan pont, amire kimondhatnánk, hogy az a világ közepe, onnan indult ki az ősrobbanás, illetve minden pont ilyen.

    Képzelj el egy kenyértésztát, amit beraksz a sütőbe. Ahogy megnő, egyre tágul, egyre nagyobbak a buborékok benne, de nem marad üres a közepe, egyszerűen csak minden része egyre távolabb kerül benne egymástól. Minél távolabb vannak egymástól, annál jobban távolodnak.

  14. 13. Ábel

    Igen, kenyértésztás meg a léggömbös modellt ismerem, de valahogy nem áll össze.

    Ami az ősrobbanáskor ott volt, az most hol van?

  15. 14: Mindenhol.

    A léggömbmodell megtévesztő, mert a léggömb belül üres, a világegyetem meg nem. A kenyér egy fokkal jobb, de az önmagába visszagörbülő 4-dimenziós téridőt az se mutatja meg. Hiába, van, ami túl van az egyszerű elképzelhetőségen.

  16. A világűrt igen jó minőségű távcsövekkel észleljük. Két fő időérzékelés létezik, a múlt és a jelen. A jövő pedig egy matematikailag kiszámítható történés, amit a jelenben történő események alapján következtetünk ha úgy tetszik számolunk ki. A legtávolabbi általunk észlelt égitest alapján határozzuk meg, hogy a világegyetem mennyi idős lehet. Viszont ezek jól körülhatároltan észlelhető égitestek, anyagcsomók voltak a múltban. Lehet hogy akár már ott sincsenek, sőt. A “négy alapelem” a mai felfogás szerint az anyag halmazállapotát jelentheti? Szilárd, folyékony, légnemű és plazma, de én mellégondolnám még a hullámállapotot.

  17. 13. Ábel

    “Nincs olyan pont, amire kimondhatnánk, hogy az a világ közepe, onnan indult ki az ősrobbanás, illetve minden pont ilyen.”

    Azt tudjuk, hogy a világegyetem “tágul”, legalábbis erre következtetünk abból, hogy a csillagok, galaxisok elmozdulnak.

    Ha valamire mondjuk, hogy tágul, akkor értelemszerűen létezik kifelé-irány és befelé-irány.
    Szóval ha megnézzük a galaxisok mozgását, akkor a mozgás irányával ellentétes irányban kellene keresni a mozgás eredetét, azaz az ősrobbanás helyét.
    (Ez elvileg akkor is igaz, ha a galaxisok nem egyenes vonalban mozognak, mert az imbolygó mozgásnak is kell hogy legyen a a kiinduló irányba mutató komponense)

  18. 17:
    Ez nem egy egyszerű probléma. A tér bármely pontjából nézve úgy tűnhet, hogy minden távoli galaxis távolodik tőlünk nagy sebességgel, tehát az a látszat, hogy mi magunk vagyunk a világ közepe. 🙂
    A kenyér hasonlatot figyelembe véve az a rész, amely a kenyér közepe és héja között félúton van, az a kenyér közepét is távolodni látja magától, pontosan akkora sebességgel, amennyivel ő maga távolodik a középponttól, és ha nincs egy fix támpont, mondjuk a kelesztőkosár, akkor megállapíthatatlan, hogy melyik áll és melyik mozog. És ezen a közbülső ponton lévő megfigyelő gondolhatja azt is, hogy ő van középen.
    Viszont ebből a kenyér hasonlatból kiindulva az megállapítható, hogy a valódi középpont úgy lenne megállapítható, hogy a kenyér felszínét képező pontok sebességének irányát kell meghatározni, és ezek metszéspontja adja meg a középpontot.
    Ezt lefordítva a világegyetemre azt jelenti, hogy meg kellene találni a tér legtávolabbi objektumait, és ezek sebességét és irányát meghatározni. Ez viszont szerintem meghaladja technikai tudásunkat, hiszen arra sincs garancia, hogy a felfedezett legtávolabbi objektumok ténylegesen a legtávolabbiak-e, a sebességüknek meg a radiális irányát még csak meg tudjuk állapítani a vöröseltolódásból, de az oldalirányú sebesség megállapítása lehetetlen, ahhoz iszonyú hosszú megfigyelési idő kellene, hogy a legkisebb elmozdulást is észlelni lehessen. Lehet, hogy százmillió év alatt elmozdulna az égbolton egy szögmásodpercet. 🙁

  19. Én ha azt hallom, hogy ősrobbanás, vagy robbanás: lelki szemeim előtt megjelenik egy augusztus 20-ai tűzijáték, mégpedig az a pillanat, mikor a rakéta felrepül a magasba, majd ott felrobban.
    Darabjai, alkotóelemei, amelyek fényesen, ragyogóan tündökölnek az elején, majd lassan kihunynak, szerte-szét repülnek, és egy többnyire tökéletes gömböt rajzolnak ki az éjszakai égen, amelynek, mellesleg, a közepe üres, hiszen a csillagocskák kifelé száguldanak. Hogy az ősrobbanás előtt nem volt sem tér, sem idő? Persze hogy nem volt, a rakétából szerte-szét repülő csillagok számára! A robbanás pillanatáig csak egy rakéta (a szingularitás megfelelője) volt ebben a világban, amely várta, hogy örömet szerezzen az ünneplő, sörre és szerelemre szomjazó tömegnek.
    A mi időnk szerint, pontban este 9-kor a rakétát fellövik, és az felrobban. A csillagocskák szét szóródnak a nagy éjfekete ég háttere előtt, és a mi időnk szerint kábé 4 másodperc múlva kihunynak. Abban a fényes égi gömbben pedig, a milliárd porszem közül, „X” darabon talán megszületik az élet, először egysejtűek, majd többsejtűek, majd dinók, majd emberek, akik az 1-2-3 másodpercet 13,5 milliárd évnek érzékelik, és mire a csillagocskák kihunynak, már rég nincs ember. De nem baj, máris robbannak a következő rakéták.
    És akkor van ennek a vége, vagyis mai ismereteink (hitünk) szerint: a nagy reccs. Vagyis a nagy bummot, a nagy reccs követi. (Ezt soha nem értettem…)
    De világunkra nagyon jellemző, hogy az elméletek is csak olyanok, akár az emberek, hiszen ők gyártották őket: vagyis születnek, majd meghalnak, és más veszi át a helyüket. Nem hiszem, hogy az előbb ismertetett analógia szerint, létre jönne a nagy reccs, vagyis hogy a fényes csillagocskák a negyedik másodpercet követően, miután kihunynak, a belőlük képződött korom irányt változtat, és ezúttal a gömb középpontja felé száguldva, összetalálkozik a többi csillagocskából képződött korom szemcsével, majd együttesen ismét rakétává, vagyis szingularitássá fognak összeállni…
    Tisztában vagyok vele, hogy egy nagyon leegyszerűsített forgatókönyvet vázoltam, de Hermész Triszmegisztosz után szabadon: „Amint fent, úgy lent…”

  20. 18. hubab

    “Ezt lefordítva a világegyetemre azt jelenti, hogy meg kellene találni a tér legtávolabbi objektumait, és ezek sebességét és irányát meghatározni. Ez viszont szerintem meghaladja technikai tudásunkat…”

    Szerintem bármely objektumok (galaxisok) sebességeinek és irányainak meghatározása kiadhatja a középpontot, nem csak a legszélsőké.

    Szóval… igyekszem, de nem tudok elképzelni egy nem-központból való tágulást.

    Ha “körülnézünk” a csillagok között, akkor elvileg a vöröseltolódás mértékének nagyobbnak kellene lennie a tágulás irányában.
    Ha nem így van, akkor viszont valóban mi vagyunk a világ közepe.
    Ha pedig a világ közepe vagyunk, akkor lehet hogy mégis van az embernek kitüntetett szerepe a Teremtésben.

  21. 17: Ha megnézzük a távoli galaxisok mozgásának az irányát, azt látjuk, hogy mindegyik tőlünk távolodik. Tehát mi vagyunk a középpont!
    (Hogy őszinte legyek, ezt már legalább 1 éves korom óta tudom, vagyis hogy személy szerint ÉN vagyok a világ közepe 🙂 )

    Csakhogy bármelyik másik galaxisból nézve is ezt látnánk.

    Az egy nagy különbség a kenyérhez (és a tüzijátékhoz) képest, hogy a kenyér egy tőle függetlenül létező, nála nagyobb kiterjedésű térben van. A világegyetem anyaga viszont maga hozza létre a teret, amiben van, és ki is tölti azt.

    19: Egyáltalán nem biztos, hogy lesz nagy reccs, sőt, úgy néz ki, hogy nem lesz.

  22. Az ősrobbanás egy matematikai modell, vagyis a rel. elmélet egyik megoldása, ami jól közelíti a megfigyelt jelenségeket.
    Félrevezető a neve. Nincs közepe. Nem egy pontból indult. Nincs széle.
    Sokáig próbáltam én is földhöz ragadt tér és idő fogalmakkal elképzelni, de nem lehet.
    És elfogadtam, hogy ahhoz, hogy érdemben hozzászóljak a témához, nagyon sok fizikát kellene tanulni.
    ELTE, Dávid Gyula fizikus, nagyon sokan dícsérik az előadásait, YouTube-on fent vannak.
    Masszív téma, és nem lehet megúszni a tanulást, ha tényleg érdekel.

  23. A mai ismert tudomanyos allaspont szerint a 10′-31en meret ala nemtudnak bemenni, ezt hivjak Planck-hossznak. Sot ezt megkozeliteni sem. Lehet “itt” talalnank meg bizonyos valaszokat. Azis lehet olyan sokkolo dologba botlanank ami kimeritene a scifi fogalmat is (pl mi van ha egy elektronon “belul” is letezik vilagegyetem? Es a mi vilagunk is csak egy reszecskebe zart rendszer… Vegtelenul nagyithato kicsinyitheto de a “felbontasa” megmarad akar egy Fraktalnak)

  24. “Az Ember megjelenése lenne a Világmindenség célja?”

    Nem túl valószínű.
    Felfoghatatlanul nagy a mérete… sokan ismerik a jelenleg elfogadott értéket, de ez nem jelenti azt, hogy közelítőleg is felfogják. A Naprendszer méretarányos modelljét elkészítették sokan.. pl ők:
    http://www.erdekesvilag.hu/elkeszitettek-a-naprendszer-meretaranyos-masat-a-nevadai-sivatagban/
    és ez csak a naprendszer, amit az ’50-es ’60-as években a tudomány népszerűségének csúcsán, könnyedén meghódíthatónak véltek.
    Elképesztő az ismert világegyetem mérete és persze lefelé, az elemi részecskék felé is hihetetlen a skála. Rendkívül bonyolult, hihetetlen sok elemből álló struktúra az Univerzum – és ez mind az Ember megjelenéséért? Ágyúval verébre.

  25. 24: Meg is hódítottuk, nem? Küldtünk szondát, ami megkerülte az összes bolygót! 🙂

  26. 20 Attila (PV)

    Az ma már alapvetés, hogy a távolabbi objektumoknak nagyobb a vöröseltolódása, mint a közelieknek, ez valamikor nagy szenzáció volt a csillagászat történetében.
    Ennek ellenére visszavonom korábbi állításomat, de nem azért, mert egyetértek veled.
    Abban egyetértek veled, hogy minden objektum sebesség iránya a központból kifelé irányulónak kell lenni, de ez csak a központ helyének kordinátarendszeréből nézve igaz.
    Egy a térben repülő halmaz szemszögéből ez a pont megállapíthatatlan, mert minden megmért sebesség iránya látszólag a megfigyelőtől távolodó lesz.
    Itt is jó a kenyér analógia, a tészta minden pontban azonos mértékben dagad, tehát maga körül bármely pontból nézve az 1cm-re lévő pont mondjuk 0,01 cm/s sebességgel távolodik, a 2 cm-re lévő már 0,02 cm/s-al, minél távolabb vannak egymástól, annál nagyobb a távolodási sebesség, és ezek mértéke és iránya független a konkrét pont helyzetétől a tésztán belül, csupán a megfigyelőponttól mért távolságtól függ.
    Tehát mindegyik úgy érezheti, hogy ő a középpont, és mindenki tőle távolodik a távolsággal növekvő sebességgel. Még a tényleges középpont is, amely egy helyben áll.
    Fura, de egy ilyen viselkedésű rendszerben belülről megállapíthatatlan, hogy mi volt a középpont, pedig egy külső szemlélő számára egyértelmű, hogy a kiindulási tészta közepe. 🙂

  27. Az Ember megjelenése lenne a Világmindenség célja, mert sok véletlen egybeesése kellett ahhoz, hogy az emberiség létrejöhessen?
    Hát akkor vigyük tovább a dolgot, és nézzük meg mennyi további “véletlennek” kellett egybeesnie ahhoz, hogy ez a kommentem megjelenhessen ezen az oldalon. Ha Tibor bá élete nem úgy zajlik, ahogy; ha az informatika fejlődése nem vezet el oda, hogy blogolni lehessen; ha az én életem másként alakul… vagy ha csak nem lett volna épp most kedvem a billentyűzetet ütögetni… Vagy ha Tibor bá most se engedi át a moderáción a hozzászólásom… 😉
    Mennyi mennyi dolog kellett hogy összejátsszon ahhoz, hogy ez a komment itt megjelenjen! Ez véletlennek nehezen nevezhető hangolás! Ez a komment tehát a Világmindenség célja! ;D

  28. 27 🙂

    26 Szerintem a dagadó kenyértészta dagadásának sincs közepe, de veheted a mértani közepét, mert tudod kívülről nézni.

    De az ősrobbanás az nem egy pontból indult, nincs közepe és nincs széle, és nem lehet kívülről szemlélni, mert nincs kívül. Mert ez egy modell, ami jól közelíti a valóságot.

    És úgy tudom, hogy a mérések alapján vannak olyan közeli galaxisok, amik közelednek felénk, de ez nem ellentmondás.

  29. Re:Ábel

    Antianyag, anyag világra visszatérve.
    “Négyszögjel” szerűen van a váltás, mert nem tud kicsit anyagi/kicsit antianyagú lenni az anyag. Megfigyelés is elég nehéz, mert maga a megfigyelő, és a teljes műszerparkja is megszűnik az antianyag időintervallum alatt.

    Pár dologban vitatkoznék veled. Elsőnek is nem az anyag hozza létre a teret, hanem pontosan fordítva, térben születik meg az anyag. Tér kell hozzá, hogy értelmezhető, és működő keretrendszere legyen az anyagnak.
    Hozzá teszem a születési sorrendben csak a 3. a tér, elsőnek az idő született meg, ez mindennek az alapja.

    “Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige” Gondolom ismerős szöveg, pedig maga a világunk születése van egy mondatban leírva. Leírja az első pillanatot, mikor az originális teremtő kiáradt, és létre hozta magát az időt. Helyettesítsd be az Ige helyére az időt, és gondold végig így mennyi értelme van…

  30. 28. gmarko

    “26 Szerintem a dagadó kenyértészta dagadásának sincs közepe, de veheted a mértani közepét, mert tudod kívülről nézni.”

    Ha a kenyértésztába belekeversz mákot ( a szemléletesség kedvéért), és rögzíted a helyzetüket a sütés előtt és után, akkor ha összekötöd a sütés előtti és utáni helyzetet, akkor olyan egyeneseket kapsz, amik valahol a tészta középen metszik egymást.

    Ettől még tűnhet úgy, hogy a szomszédos mákszemek nagyjából egyenlő sebességgel távolodnak egymástól minden irányban.
    De csak a közeli szomszédok esetében…

  31. Attila, keverhetsz mákot a kenyértésztába ha akarsz, és nézegetheted az előtte-utána vektorokat, de ez nem jó analógia az Univerzumra. A kenyértésztát kívülről nézed. Az Univerzumot nem lehet kívülről nézni. Azt hiszem, elképzelni sem lehet kívülről. És a távolság, idő, tér nem úgy működik, mint a konyhádban. Mert a táguló Világegyetem az egy matematikai modell. És nincs közepe.
    Én sem értem, és szerintem az ide írogatók közül sem sokan. De elfogadtam, hogy nincs értelme 3D-s tér + idő elképzeléssel nekiállni.

  32. 27. Amit itt leírsz, az nem a véletlenek, hanem a DÖNTÉSEK sorozata!
    A kettő közöt va azért egy hagyaf…nyi külömbség! 😀
    Egyszer már tisztáztuk itt, véletlenek nincsenek.

  33. 31. gmarko

    “Én sem értem, és szerintem az ide írogatók közül sem sokan.”

    Nagyjából ide akartam kilyukadni.
    A modern tudomány sem tud sokkal kézzelfoghatóbb modellt adni a világ felépítésére, mint a lapos tál, ami egy teknősbéka hátán billeg.

    És teljesen igazad van abban is hogy itt nem a tudományos valóság áll szemben a régimódi babonákkal, hanem világmodellek versengenek az amúgy tudatlan (de józan paraszti ésszel rendelkező) tömegek szimpátiájáért.

    Különböző modellek különböző aspektusból tökéletesen leírják a modellezendő objektumot, de nem minden téren.

    A vallás is egy ilyen modell, csak nem technikai szinten fogja meg a dolgot, hanem spirituálisan… És ez is megfelelt az emberek túlnyomó többségének évezredeken keresztül.
    Végülis… a 6 nap alatt teremtett világképhez is kell az a beleérző képesség, ami a központ nélküli táguló univerzum befogadásához kell.

  34. 33 Attila (PV)
    De az embernek nem csak spirituális igényei vannak, hanem intellektuálisak is. Minden jelenség, amely ellentmondásba keveredik az érvényesnek hirdetett modellel szellemi kihívást jelent minden gondolkodó ember számára, hiszen az ellentmondás pontosan kimutatható tényeken alapul.
    Végülis nem csinálhat úgy az ember, mintha ezek az ellentmondások nem léteznének…
    És igaz, az új modellek is hordoznak ellentmondásokat, de a jelenségek sokkal nagyobb körét tudják megmagyarázni, modellezni, megjósolni, mint a korábbiak.
    Ezt a folyamatot befagyasztani, leállítani az megint csak nem emberi tulajdonság, miután ettünk a tudás fájáról.
    Mert hát ettől a tudástól lettünk képesek egyáltalán emberi társadalmat, civilizációkat létrehozni, enélkül semmi emberi sem létezne.

  35. Attila,

    a relativitás elmélet nem csak arra jó, hogy megmagyarázza a világ működését. És rohadtul nem érdekli, hogy az emberek nagy többsége elfogadja-e vagy sem. Nem az validálja a matematikai modellt, hogy kézzelfogható-e.

    Az emberek “nagy többsége” használni szeretné a GPS-t az okostelefonjában. Aztán egy kisebb részük elmegy a templomba és meghallgatja a mesét misét.

    Szerintem ne tegyél egyenlőségjelet egy tudományos modell és egy spirituális akármi közé. Teljesen felesleges. Más a céljuk.

    Kezdd el nézegetni a videókat, amit belinkeltem. Egy darabig biztos kitart. Én is így teszek, aztán ha végeztünk velük, visszatérünk a témára.

  36. 29: “Elsőnek is nem az anyag hozza létre a teret, hanem pontosan fordítva, térben születik meg az anyag. Tér kell hozzá, hogy értelmezhető, és működő keretrendszere legyen az anyagnak.
    Hozzá teszem a születési sorrendben csak a 3. a tér, elsőnek az idő született meg, ez mindennek az alapja.” – Az a kérdés, honnan veszed ezt a tetszetős elképzelést?

    Van egy általánaos relativitáselméletünk, ami szép kompakt és minden megfigyelés szerint működik. Ez leírja az anyag a tér és az idő összefüggését. Olyan megoldása, amiben csak idő van, vagy csak téridő, 0 anyaggal, nincs. Igen, az anyag a téridőben tud csak lenni, de ez nem egyirányú függés, hanem kölcsönös. Csak ezt a kis Newtoni agyunkkal nehéz fölfogni.

    “Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige” – Igen, ismerem. És remélem, lesz rá egy örökkévalóságom, hogy a mélységeit megismerjem. De olcsó kis feloldásnak tűnik, hogy az Ige helyére betegyem az időt. Olcsó és helytelen. De majd meglátjuk.

    30: A mákszemekkel és a vonalakkal nem mész semmire. Végy egy kazal szalmát, amiben ráadásul megengeded, hogy a szalmaszálak messék egymást: ez lesz az összekötögetett mákszemekből, nem egy pont. Gmarko 28-asán gondolkozzál még.

    32: Hiába tisztázod magadban (és akár Tibor bával), hogy véletlenek nincsenek, mert a fizika mai állása szerint vannak. Ja a mai és tegnapi posztból tudjuk, hogy néhány fizikusnak ellenvéleménye van ezzel kapcsolatban – de még mindig ez az elfogadott álláspont.

    Kivéve persze, ha az, amit Tibor bá ma írt, számodra mindent tisztázott. Ezesetben kérlek, írd meg a Nature-cikkedet, hogy az emberiség részesülhessen a zsenialitásod gyümölcsében, és javasolni fogom a felterjesztésedet a Nobel-díjra.

  37. 36:
    Véletlennek tűnő jelenség létezik, de igazi véletlen nincs. Totális nonszensz, hogy valami ok nélkül történhessen. Egyszerűen elképzelhetetlen.

  38. 37: Az, hogy én, Mari néni, Tibor bá vagy akár Einstein mit tud elképzelni, és mi az, ami túl van a fantáziáján, nem korlátozza a létező valóságot.

  39. 37 Tibor bá’

    “Véletlennek tűnő jelenség létezik, de igazi véletlen nincs.”

    A matematikában egy egész ágazat épül rá: A végtelenben vett határérték fogalma például (annakidején nagyon meg kellett tanulni)…
    A matek meg a való világ absztrakciója.

    Fentebb valaki írta hogy “newtoni agyunkkal” nehezen birkózunk meg egy csomó koncepcióval.
    Nyilván létezik a világnak olyan része, amit nem tudunk megmagyarázni, esetleg nem is tudunk róla, mert érzékeink által detektálhatatlanok, és csak következtetni tudunk rájuk.

  40. 39: Ne haragudj, de nem látom, mi a kapcsolat a véletlen és a végtelenben vett határérték között.

  41. 40. Ábel

    “Ne haragudj, de nem látom, mi a kapcsolat a véletlen és a végtelenben vett határérték között.”

    Persze…
    Mert nemigen van.

    Ez történik amikor az ember munka közben akar okosakat mondani egy sebtében félreolvasott hozzászólás kapcsán…

    Mit tagadjam… ég a képemen a bőr.

  42. Re:Ábel

    Elsőnek is az ált. relativitást nem tagadom, maga dimenzióiban teljesen jól működik, de a szélsőértékeken csődöt mond(hasonlatosan a newtoni fizika kozmikus méretekben). Szélsőérték pl a világ keletkezése, mert rendkívül egyszerű, de annál bicebócább az ősrobbanás elmélete.

    Nehéz lesz megérteni, mert amit írok, nagyon eltér a jelenlegi világképtől(csak zárójelben jegyzem meg, a jelenlegi fizikai dogmáink gúzsba kötnek, pl képtelen megoldani a csillagközi utazást, fénynél gyorsabb kommunikációt, nem ad magyarázatot a fekete anyagra/energiára, stb,stb).

    Érvelésed alapja olyan, mintha egy gyerek azt gondolná, hogy ő így pottyant volna ki az anyukája hasából, hisz ő sose látta magát magzatként, különben is, nem is férne bele. 😉
    Amit most látunk a világunkból, az már csak a következmény. Az anyag különösen ennek a sornak a végén van, de hát mit tegyen az egyszeri hobbifizikus, abból főz amit elé tesznek…
    Anyag alatt is van többféle “építőkő”, jellemző rájuk hogy nem anyagi természetűek, ebből fakadóan csak közvetett módon mérhetőek, és észlelhetőek. Egyszer már leírtam, hogy az alap építőkő a vízelem(idő), kettő vízelem találkozásából születik a tűzelem(tachion), ami fénynél gyorsabb részecskét eredményez(szigorúan nem anyagi részecske), tachionok interakciója szüli meg a térkvantumot(önismétlő hurokként), ami a levegő elem, ennek módosult változata a fénykvantum, ezt már nem kell bemutatni. Történet végén születik az anyag(földelem), itt már jelen van az idő és a tér is, és nem fordítva ahogy te is gondolod jelenleg.

    Elég rövid és suta a levezetés, de magam is kb 1 éve ismerkedtem meg ezzel az elmélettel, van még mit megérteni,vannak még bőven lyukak a tudásomban, de már most is többet magyaráz el a világból, mint amit eddig gondoltam volna.

  43. 43: Impresszív elmélet, elismerem. De mi az alapja? Kinyilatkoztatás? Elmélkedés? Van valami falszifikálható folyománya? Megmagyaráz valamilyen jelenséget, amit eddig nem értettünk?

  44. Igen, pl az antianyag hiányra, de az elmélet megmagyarázza a fekete anyag/energia létét, de pl egyértelmű magyarázatot ad a gravitációra, amit mérési eredményekkel is tud bizonyítani.
    Pl létezik gravitációs távcső(magam láttam a mérési eredményeit), stb.

  45. Nem, de szándékosan nem írom le az elmélet kitalálóját, mert elég megosztó az illető személye, amivel érdemi vita nélkül le lehet “ugatni” a másikat.

    Keresztkérdés: Ennyire irtózol a vallásos tanok tudományos bizonyításától? Minél jobban belemélyedek ebbe a témába, annál jobban látszik, hogy az ősi tanítások, köztük a Biblia is, nagyon sok valódi tanítást tartalmaz,csak sok rajta a vallásos félremagyarázó dogma, plusz már régen lila gőzük sincs, hogy miről beszélnek.

  46. Miért nincs véletlen? Mert ok-okozati összefüggés van. És ez jól leírható a matematika nyelvén, ami igaz a fizika törvényeire. A fizika törvényei pedig érvényesek a kémiára és a biológiára. Tehát MINDENNEK a következménye kiszámítható logikát hordoz magában és leírható matematikai egyenlettel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük