(1794) Meglepetééééés

Tibor bá’ online

 

~q191A Saul fia megnyerte az Aranyglóbot. Hetek óta, naponta jelezték, hogy a filmet jelölték, a film várhatóan…. A filmben….. A film arról szól…. A film az első magyar…..A film….

Én úgy meglepődtem, hogy nem akartam hinni a fülemnek, a szememnek, az újságnak. De nincs mese a Saul fia nyert. Egyszerűen nem tehetett mást, nyernie kellett. Pontosan úgy, ahogy a Sorstalanságnak is kellett hozni egy Nobel-díjat. Ha eltekintünk a témától, a Sorstalanság egy nyelvi borzadály. A Saul fiát nem láttam, de – megint csak a témától függetlenül – egyes kritikusok szerint a film borzalmasan rossz. Csakhogy egyik nemzetközi magyar siker esetében se az alkotást díjazták, hanem a témát.

Nincs ezzel semmi baj. Ma is készülnek filmek a II. világháborúról, a Koreai háborúról, a Vietnámi háborúról. Ezek olyan témák, amiről nem lehet eleget alkotni. A baj ott kezdődik, és ott is végződik, amikor művészi díjat kap egy tartalom.

Ami pedig a tartalmat illeti…. Van, akinek az a filozófiája, hogy életben kell tartani a témát, hogy az emberiség nehogy elfelejtse. Aztán van olyan is, aki azt gondolja, hogy jobb az ilyet elfelejteni, nehogy ötletet adjon a megismétlésre.

De ha ragaszkodunk ahhoz, hogy felfedjük az igazi hátteret, akkor nekem lenne egy észrevételem. Kevés szó esik a Sonderkommando-ról. Ezek olyan munkaképes zsidók voltak, akik parancsra különböző, kellemetlen munkákat végeztek, például hullák eltüntetését. Munkájukkal a táborok működését igen komoly mértékben segítették, cserébe élve maradhattak. Ha megtagadták volna a parancsokat, az csak az életük árán tehették volna meg. Bennem felmerül a kérdés, mi történt volna azzal az SS katonával, aki jelentette volna a felettesének, hogy ő ezt nem hajlandó csinálni? Legyünk reálisak, egyetlen egy SS legény se tett ilyet, de tudomásom szerint egyetlen egy zsidó se tagadta meg a Sonderkommando munkát. Miért? Mert minden ember félti az életét, mindenekfelett félti az életét. Ilyenek vagyunk. Legyünk tisztában önmagunkkal, és ne várjunk el csodát másoktól.

Ha ez a film valamire megtanít, ha ez a film bemutat valamit, akkor az nem más, mint az, hogy mire képes az Ember. Nem Hitler, nem a németek, az Ember. És az bárki lehet.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

28 gondolat erről: „(1794) Meglepetééééés

  1. 1:
    A második bekezdés 6. sorában be is vallom: nem láttam – nem fogadok. 😀

  2. Miért értetlenkedik az „értelmes emberek vitafórumának” kitalálója?

    Igen, ott a stanfordi börtönkísérlet, a Milgram kísérlet, amelyet nemrég ismételtek meg azonos eredménnyel, a Calhoun kísérlet a túlnépesedés hatásairól, stb.

    Igen, nagyon fel kéne végre fogni, hogy mit mond mindez az emberi civilizációt (ami valóban létező, bár éppen összeomlóban lévő dolog) felépítő struktúrákról a „közérthető”, ám éppen emiatt katasztrofálisan sekélyes fecsegésen túl. Mit mond a véleményformálók felelősségéről, legyen az „politikus” vagy „népszerű blogger”.

    Nem, ezt ebben a formában nem lehet letolni a „nép” torkán. Tehát filmet kell csinálni, azt jól megdíjazni, akkor talán bemegy a polgár a moziba és talán ragad rá valami abból, amit pár ezer éve valami „tudatlan, babonás balfék” írt…

    Tat tuam asi. Te vagy az.

  3. 2: „nem fogadok” Kár. Pedig biztosra mentem… 🙂

  4. 3:
    Tulajdonképpen mit akarsz mondani? De tényleg. vagy szerinted a témaválasztás véletlen?

  5. 5: Talán meglepő, de pont azt akartam mondani, amit mondtam. Azt pedig nem kívánom megmondani, hogy ezt hogyan kéne értenie bárkinek 🙂 Sose jött ki semmi jó abból, ha megpróbáltam, emlékszel, ugye?
    Ez van.

  6. Ebben a történetben az a jó, hogy minden fél le tudja vonni belőle a maga számára érvényesnek tekintett tanulságokat.
    A zsidók azt, hogy az embertelen rendszer bedarál mindenkit, mindenkiből kihozza az állatot, függetlenül attól, hogy hol áll a hierarchiában, még magukat az áldozatokat is.
    A szélsőjobbosok meg azt, hogy na lám, a zsidók hiába játsszák meg az ártatlan áldozat szerepét, ők sem különbek a többieknél, sőt… A németeknek megítélésében, meg adódik az a enyhítő körülmény, hogy ők is ugyanúgy elállatiasodtak az adott trendszerben, mint az áldozataik, tehát ők is áldozatok, hogy tudtak volna kibújni ez alól, mikor még az áldozataik sem voltak erre képesek…
    Szóval szabad a pálya.

  7. Igazad van, Tibor bá, de az ilyen díjazott könyvek, filmek épp azt sulykolják, hogy a zsidó az örökk áldozat és mondjuk a magyar a bűnös. Miközben sokszor egyik zsidó a másikat zsákmányolja ki, vagy öli meg és monjuk egyik magyar a másik magyart, ahol egyik se zsidó származású. Az ember általában képes jó és rossz cselekedetekre.
    Biztos vagyok benne, hogy amúgy sok német katonát végeztek ki parancsmegtagadásért és a kollaboráló zsidók egy része is megtagadta egy idő után az együttműködést, erről töténészi művek vannak. Ahogy ez együttműködésről is.

  8. Tibor bá’, Tibor bá’, mi ez a nagy löttyös goj indulat?? 😀

  9. Azért sem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy a Holokauszton nincs már mit kutatni, mert például ez a – nagy eséllyel – torzító, vagy nem kis fokban légből kapott sztorijú film elismerten dr. Nyiszli Miklós visszaemlékezésén elapul, melyet az illető ” Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban” nagyon hangzatos címmel tett közzé. Én olvastam régebben és nyilvánvalónak tűnt, hogy nem teljesen hiteles, telerakta nagyotmondással. Pl. összevetve más iskolázott auschwitzi foglyok, pl. lengyelek visszaemlékezéseivel, (pár ilyet olvastam), ellentétben azokkal, ő nem ad meg dátumokat az „emlékei” jó részénél, ilyenek helyettesítik: „Egy másik alkalommal…”. Miközben valami olyan szörnyűségről ír, amihez az ember megjegyezné a dátumot. Ha nem kéne félni a szájkosártörvénytől, fiatal történészek elemezhetnék pl. ezt a memoárt és rámutathatnának a hamisságára. Akkor a film se lehet túl jó.


  10. 9:
    Ha azt hiszed, hogy befolyásolni tudod a véleményemet, akkor nagyon tévedsz
    10:
    Nyiszli munkáját sorozatban közölték a napilapok 1946-ban: „Mengele boncolóorvosa voltam auschwitzban” cím alatt. Mint kíváncsik 13 éves fiú, természetesen elolvastam. A címre pontosan emlékszem.

  11. Képezzétek akkor magatokat kicsit fikciós realizmusból és filmesztétikából. 😀
    https://www.vasarnapihirek.hu/izles/gideon_greif_vagi_zoltan_clara_royer_zanyi_tamas_saul_fia

    Sajnos az online verzióból kimaradt a kiváló Krausz Viktória egyik kérdésére, Gideon Greif azon válasza, miszerint napi 10-20 ezer volt a „krematóriumokban elgázosítottak” száma. (Erről szívesen olvasnék valami nagyon nem áltudományosat Jani tollából!!!)
    Aztán sok mélyen elgondolkoztató hangzik el Vági Zoltántól is…
    Én azt mondom, igazán dicséretes önmérsékletre vall az alkotóktól, hogy nem dokumentumfilmet akartak forgatni. Pedig megtehették volna akár azt is.

  12. Nyiszli napi(!) 20000 ember elgázosításáról és hamvasztásáról, plusz 6000 lelövéséről értekezik. Biztos így volt, én nem vitatom.

    Filip Müller aki maga is a Sonderkommando tagja volt, azt állítja, hogy a gázosítás után, a halottak vetkőztetése közben a ruhákban talált süteményt megette. Nyilván így volt, én nem merem megkérdőjelezni, biztos tud gázálarcban enni. Vagy immúnis a Ciklon B-re.
    Ez benne lehetett a filmben?

  13. Bár a poszt minden sorával egyetértek, azért ahhoz pofa kell, hogy valaki úgy minősítsen egy filmet és a neki adott díjat, hogy nem is látta. De hát persze, Tibor bán nem lepődöm meg… 🙂

  14. 14: Ez semmi, nézd meg, mi megy a ‘port pont hu’ fórumán.

  15. 12. gjekler
    Nem vagyok a téma szakértője, és nem szívesen áldoznék most éveket arra, hogy egy viszonylag hiteles beszámolót írjak, ami miatt meghurcolhatnak.

  16. 14:
    Ahhoz kell pofa, hogy állandóan beszólsz nekem, miközben nem is ismersz.

  17. 17: Mit is szoktunk kapni, hogy elolvasás nélkül reagálunk VIP posztokra? 😉

  18. Én nem láttam és bevallom, szándékaim szerint nem is fogok rá időt szánni. Azért érdeklődéssel olvasnám, hogy mennyiben különbözik a többi holokausztárutól?

  19. …a sztárügyvéd blogjára beregisztrál egy blog-nélküli ügyvéd, hogy ő is reagálhasson a VIP posztokra.

    Maga ügyvéd? Kérdezi a bloggazda.
    – Igen.
    – És van ügye?
    – Most Nincs.
    – Akkor maga ügyetlen?
    – De, de volt már egy ügyem!
    – Akkor maga együgyű!
    – De azt is elvették.
    – Tudom már! Maga ügyefogyott!

  20. A mai magyar filmek eleve gyatrák, csak a témáért járt a díj, a tudjukkik miatt. Nagy kár, hogy van belőle vagy 1000 feldolgozás.

  21. Adtak megint egy kokit a magyaroknak, de mindegy már megszoktuk.

  22. 22. Órabérért sem nézném meg. Előre tudom hogy ócska fércmű.
    Jelzésértékű, hogy a csodálatos műalkotásra mindössze 18oo ember volt kiváncsi. Valószinűleg mind a Kiválasztottak voltak. Számomra visszataszitó ami folyik. A Bácskában történt magyar irtásról sohasem csinálnának filmet.
    Ott is kiválóan lehetne ábrázolni az embertelenséget.
    De nem,- nekik megint a holotéma kell.
    A ,,nép,, a távolmaradásával szavazott.

  23. 20.
    A sztárügyvéd pedig ügyes -egy normális társadalomban pedig köztörvényes
    (lenne).

  24. 23.

    Lehet, hogy jobban járunk ezzel a témával, mert amit a Vukkal és a Macskafogóval műveltek folytatás címszóval az horror. Szerencsére csak a youtube-on láttam őket, de a kis Vuktól kiégett a retinám és az agyam is, a Macskafogó 2-től, csak simán szorongásom lett. Akkor már inkább a holocausztot gyalázzák a borzalmas filmgyártással, mint hogy igazi értéket tegyenek tönkre.

  25. Elég vegyesfelvágottnak tűnik ez az újabb film. Réz András filmesztéta szerint tudatállapot módosulást idéz elő. Margaret Pomeranz neves ausztrál filmkritikus, producer és televíziós személyiség (három évtizede készíti szakadatlanul a filmkritikákat; csak 2015-ben mintegy 200 filmszínházi alkotást nézett végig) szerint hosszú pályafutása során csupán ez az egy film volt, ami annyira nem tetszett neki, hogy egyszerűen kisétált a vetítéséről.

  26. 14 & 18:
    Ha a poszt elején egyértelműen közlöm, hogy a filmet nem láttam, akkor meglehetősen etikátlan azon lovagolni, hogy a filmet nem is láttam. – Kellett-e látnom. 26. alatt Mvm9 világosan közölte, hogy a 71 éves és hatalmas tapasztalattal rendelkező Margaret Pomeranz ausztrál filmkritikus annyira csapnivalónak találta, hogy kiment a vetítés alatt, amire egész életében nem volt példa. Margaret Pomeranz ahhoz a generációhoz tartozik, akit nem lehet megvenni, és aki nem építi a karrierjét, csakúgy mint én. Nekem az a néhány részlet, amit a filmből láttam, tökéletesen elég volt.
    http://www.msn.com/en-au/news/other/the-only-movie-margaret-pomeranz-walked-out-of/ar-BBo056W

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük