(1788) Én felmondom, te felmondod, ő felmondja

Tibor bá’ online

 

Orbán Viktornak, a pillanatnyilag regnáló miniszterelnöknek rengeteg és ragyogó ötletei vannak. Hogy úgy mondjam unortodox ötletei még 2000 éve kitaposott területeken is. Az egyik ilyen agyából kipattant zseni-szilánk a szerződések felmondása. Ha jól emlékszem I. Viktor a Bibó koleszban jogot tanult, de sejtésem szerint, amikor a kötelmi jog volt porondon Anikóval randevúzhatott, így erről nincsenek alapvető fogalmai. Frissítsuk hát fel az anyagot konyhanyelven, hogy mindenki megértse.

Egy szerződés lényege, hogy két (vagy több) ember (vagy jogi személy) igen pontosan megfogalmazva megegyezik valamiben, vagyis rögzítenek egy állapotot, amire aztán mindkét fél a maga módján számítani, kalkulálni tud vele. Az életben sok mindent nem lehet előre látni, éppen ezért (többek között) a vállalkozás nem egy könnyű dolog. A szerződésben foglaltak azonban fix sarokpontok, bármi jöjjön közbe, ez változatlan.

Szerződést felmondani/felbontani természeténél fogva nem lehet. A szerződésnek éppen az a lényege, hogy olyan biztos, mint a halál. A két szerződő fél közös akarattal elállhat a szerződéstől, azaz felbonthatják azt, de csakis közös akarattal. Ha nincs közös akarat és valamelyik fél „felmondja” akkor azt úgy nevezik, hogy megszegte a szerződést. Ezt bárki megteheti, de annak következményei vannak. A következményt pedig a bíróság hivatott megállapítani, mint ahogy azt is, mi számít megszegésnek. Ez ilyen egyszerű.

Napjainkban viszont divatossá vált a „szerződések felmondása” elnevezésű jogi nonszensz. Említsük meg itt most azt, ami pillanatnyilag zajlik nem kis derültséget okozva. Simicska – állampolgári jog hülyének lenni – Lajos a FIDESZ vagyon növelésében oly lelkes munkálkodásának egyik jutalmaként köthetett 25 évre szóló szerződést hirdetőoszlopok üzemeletetésére a Főváros területén. Aztán 10 év zavartalan tollasodása után kicsúszott a száján az a jelző, hogy „geci”, ami a kollégiumi szobatársát a „szerződés felmondása” fogalom kiötlésére sarkalta. Így jutottunk el ahhoz a bohózathoz, hogy közpénzen a Főváros az oszlopokat összeszedi, Simicska cége pedig (szerencsére) vállalati pénzen visszahelyezi. Simicska látszatra még bízik a magyar jogállamiság utolsó morzsáiban és a bírósághoz fordult igazságtétel véget, pedig újabban igazságról szó sem lehet, legfeljebb jogról, amit pedig – mint tudjuk – a parlamentben hetente változtatnak a hatalmon lévők pillanatnyi érdekének megfelelően.

A végső tanulság pedig az, hogy a gecivel mindenkinek nagyon kell vigyázni. Orbánt legecizni milliárdokba kerülhet. Ha Simicska sehogyan se bírja ki legecizés nélkül, akkor gecizzen le engem. Itt legrosszabb esetben is maximum 6000 forintot veszíthet. 😀

__________________________________________________________________

U.i.: A teljesség kedvéért. Egy szerződést meg is lehet támadni, természetesen a bíróságon, ha van rá alapos ok. Pl. Ha pisztolyt tartanak a homlokomhoz, hogy írjam alá, azt nyilván később meg lehet támadni, amint a pisztoly elkerül a homlokomtól. 😀

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

11 gondolat erről: „(1788) Én felmondom, te felmondod, ő felmondja

  1. Szerintem a „szerződés” valójában arról szólt, hogy Orbán engedi hízni Simicskát, aki cserében nagy pénzekkel meg média hátszéllel támogatja a Fideszt.

    Ezt a részét Simicska mondta fel a szerződésnek amikor elkezdett gecizni, mert Orbán nem engedte, hogy túlnyerje magát és a fejére nőljön.

    Tehát a szerződés alapja valamilyen közös érdek volt.
    Ez a közüs érdek megszűnt, és logikusnak látszik, (nem feltétlenül jogosnak?) hogy a szerződés értelmét veszti.

  2. 1:
    Én nem erről a szerződésről írtam.

    Szerintem ami Simicska és Orbán között volt azt úgy nevezik, hogy „gentleman’s agreement”.

  3. 3. Tibor bá’

    Szerintem ez annak a része… Ennek az „agreementnek” vannak írott és íratlan részei.
    A hatalmon levő párt előnyhöz juttatja a támogatóit.
    Ebbe tartozik a hirdetőoszlopok ügye, amit a dolog természete miatt papíron is rögzíteni kellett.
    Orbán nyilván nem akar olyanokat pénzelni, akik ellene fordultak.
    És itt van némi eltérés egy kézfogással szentesített „gentlemans agreement” és egy, papíron írásba foglalt jogi szerződés között.

    (egyébként a 2. hozzászólásom parkolón van…)

  4. Kedves Tibor bá’!
    Simicskától, Orbántól eltekintve: akkor mi a helyzet, ha az egyik fél súlyos szerződésszegést követ el és erre válaszul a másik szerződést bont (ami szerinted nem lehetséges..)? Mit mond ebben az esetben a jog?
    Üdv,
    Niki

  5. 4:
    Szerződésszegéskor a másik félnek „bontás” helyett a bírósághoz kell benyújtani keresetet, amiben beírja a kárigényét is. A dolog igen bonyolult lehet, mert létezik olyan, hogy a szerződés részbeni teljesítése (betartása). A lényeg, hogy bármi történjen bírói végzés nélkül nem szabad semmit se tenni. Simicska esetében éppen ez a probléma, hogy a Főváros bírói végzés nélkül önkényesen eltávolítja a hirdetőoszlopokat. Orbán büntetni akar. (ami nem jogi kategória) Neki nem számít, hogy az adó forintokból ez neki mennyibe kerül. A lényeg a példa statuálás, mert hiába fog a végén Simicska „győzni” (ha még a bíróság némileg független) rengeteg kellemetlenséget kell(ett) elszenvednie.

    3:
    Tudom, és nem is engedem át, mert azt ismétled belinkeléssel, amit megemlítettem. A véleményedre vagyok kíváncsi, nem arra, amit a netten találsz a témában. Ha nem értesz hozzá, nem muszáj megszólalnod. S9micska/Orbán párharc csak egy példa. Nem ez a poszt lényege.

  6. 5. Tibor bá’

    Te azt írtad, hogy szerződést nem lehet felmondani/febontani.
    Én arra adtam példát, hogy jogi úton is lehet, sőt akár maga a szerződés is tartalmazhatja megszűnésének a feltételeit.
    Mivel egyikünk se ismeri a hirdetőtáblák kihelyezésének szerződéseit, szerintem elhamarkodott dolog kijelenteni, hogy nem lehet őket felmondani.

    A véleményem pedig az, hogy az erkölcsi és a jogi egyezségek nem minden esetben takarják egymást, ezért beszélünk jogszolgáltatásról és nem igazságszolgáltatásról.

    Te is számtalan esetben panaszoltad, hogy a „törvény” nem mindig a józan észt képviseli.

    Tipikus példa erre a Biszku per is.
    Senki nem tagadja, hogy bűnös, és emberéletek száradnak a lelkén, de valami miatt néhány töltény birtoklása miatt abajgatják… A fő bűnöket nem is tárgyalják.
    Meg hogy Al Capónét is adócsalás miatt büntették meg.

    Szóval…
    Mindenestül nem lehetünk nagyon büszkék a Római Jogra.

  7. Szerződést csak úgy lehet egyoldalúan felmondani, ha az egyik szerződött partner megszegi azt.

    Na de mi a helyzet az egyoldalú szerződésmódosítással? Amit a szolgáltatók előszeretettel alkalmaznak, és a jogszabályban előírt időkeretet sem adják meg a jogorvoslatra?

  8. Normális esetben egy szerződés tartalmazza a felmondása, illetve be nem tartása esetére vonatkozó következményeket. Ezesetben nem kell bíróság ahhoz, hogy a szerződés felmondható legyen, a megfelelő következményekkel együtt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük