(1786) Petárda

Tibor bá’ online

 

~q191A robbanó petárda be van tiltva, de ez egy jelentős kisebbséget egyáltalán nem érdekel, még úgy se, hogy nincs év, amikor ne lenne olyan, akit a szilveszteri bulira néhány ujj elvesztése emlékeztet. Ez lenne a kisebbik baj, sokkal kellemetlenebb a kutyák esete. A kutyák nem látnak túl jól (nem is bíznak a szemükben), de az orruk ötszázszor érzékenyebb az emberi orrnál, és a fülük is sokkal érzékenyebb. Mást ne írjak, a 20 kHz feletti ultrahangot is érzékelik. A petárdák robbanásától, a tűzijátékok sípolásától nem félnek, hanem számukra komoly fájdalmat jelent. Egy érzékszerv túlterhelése fájdalommal jár. Ha nem hiszed, nézz bele a Napba.

A szilveszter tehát a kutyák és a gazdik számára egy lidércnyomás, ami ellen nem lehet tenni semmit. Ismétlem, semmit, és ezzel a dolgot le is lehetne zárni, de ez nem elég, vannak, akik élcelődnek is vele. Íme egy idézet az INDEX-ből: „Ez az emberek világa, akiknek minden joguk megvan ahhoz, hogy év végén elengedjék magukat, és az, aki az ilyet szereti közülük, robbantgathasson. Akkor is, ha ez egyeseknek nem tetszik, a kutyát pedig bekergeti az ágy alá.”

Erre azért hívom fel a figyelmet, mert pont ez az a fajta gondolkodás, ami most az emberiség kipusztulását fogja jelenteni. Nem, ez nem kizárólag az emberek világa. Mi ennek a világnak csak egy apró darabkája vagyunk. És nem igaz, hogy azt tehetünk, amit akarunk. Igenis tekintettel kell lenni sok mindenre. Az együttélésnek, még az állatokkal való együttélésnek is meg vannak a maga szabályai, amit a törvények is elismernek. Egy sertést, egy tyúkot le lehet vágni, mert ezért tartjuk őket, de nem lehet őket akárhogy levágni. A kutyákat január elsejétől nem lehet állandó jelleggel láncon tartani. És – aki nem tudná – a kutyának is van „lelke” vagyis pszichéje. Az egész éjjel át tartó durranásokkal kínzott kutya pszichéje károsodik. A te petárdázásod károsítja az én kutyámat. Mit szólnál, ha szilveszterkor azzal szórakoznék, hogy beverném az ablakaidat és élvezném a csörömpölést? Ne tartsd túlzásnak a kérdést, mert az én kutyám „károsítása” szerintem egyenértékű (ha nem értékesebb) a te ablakod megkárosításával.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

112 gondolat erről: „(1786) Petárda

  1. „Nem, ez nem kizárólag az emberek világa.”

    Valóban?

    Cinizmus-e, ha valaki ezt írja:

    „Ez az emberek világa, akiknek minden joguk megvan ahhoz, hogy állatokra fogyasztási cikként tekintsenek, és az, aki az ilyen fogyasztási cikkeket szereti, megvásárolhassa őket. Akkor is, ha ez egyeseknek nem tetszik, és az állatoknak a folyamat egy életen át tartó fizikai és lelki szenvedés.”

    Érdekes, hogy az emberi elme micsoda erővel dolgozik azon, hogy a világképbe nem illeszkedő gondolatokat elfojtsa. A valódi probléma a fajizmus, aminek a fogalmával érdemes megismerkedni, ha valaki úgy gondolja, hogy az állatvédelem nem arról szól, hogy nekünk mi az egyéni érdekünk, és nekünk személy szerint mi esik jól.

    Fajizmusról egy magyar nyelvű írás:

    https://fajizmusnelkul.wordpress.com/2012/07/31/roviden-a-fajizmusrol/

  2. Azért bennem felmerül a kérdés, ha jön az összeomlás meg az apokalipszis, akkor mennyit ér egy olyan kutya, ami egy kis durrogástól összeszarja magát? Ha betörő lennék, úgy tűnik elég teledobálni a kertet petárdákkal.

  3. 3:
    Anélkül, hogy elolvasnám a belinkelt fajizmust, a következőkre szeretném felhívni a figyelmedet. A természetben minden egyes élőlény élete fenntartásához, fejlődéséhez, szaporodásához más élőlények felhasználásával jut. Magyarul többnyire megeszik egymást. Ebből az elrendezésből kivonni a homo sapienst indokolatlan finomkodás, vagy inkább szabadelvű (liberális) nyávogás.

    4:
    Nem ártana, ha figyelmesebben olvasnád a posztot. A kutya nem összeszarja magát, hanem kibírhatatlan fájdalmat érez, és megjegyzi magának, ki dobálja a petárdát. Ha ez után átmászol a kerítésen, biztos lehetsz benne, hogy széttép.

  4. A kuvaszunk régen nem félt se a vihartól, se a petárdázástól. Aztán egyik szilveszterkor jött pár hülyegyerek és bedobtak a kertünkbe pár petárdát, ez a szerencsétlen meg odament megnézni, hogy mi is az. Fizikálisan nem lett nagy baja, de mentálisan igen. Utána minden egyes viharkor megpróbált bebújni a bútorok alá, és úgy rettegett, hogy rossz volt nézni. Néha alig bírtam kiszedni, miután elmúlt a vihar, mert egyszerűen beszorult, és le kellett szedni róla mindent. Azóta is igen gyakran gondolok ezekre a kedves emberekre és remélem, hogy már utól érte őket a saját karmájuk.

    A tűzijátékkal nem lenne olyan nagy baj, ha szépen kivonulnának egy elhagyatott részre és ott eleregetnék a cuccaikat, aztán hazamennének. A petárdát viszont nagyon csúnyán bűntetném.

  5. Az egyén ugyan úgy túlértékeli önmagát, mint a csoport, a tömeg, a társadalom és végül az emberiség. Lehetséges, hogy ez a fajta meggyőződés valamiféle pluszt ad a pszichének, de alap esetben nem valóságosan érzékeli a világot és annak veszélyeit. Lehet, hogy a kezdeti vallásosság idejében, mikor még kevesebbet tudtunk a környezetünkről kevésbé természetellenesen gondolkodtunk. Jelenleg az ember sérthetetlennek érzi magát. Emiatt egyre kevésbé fogja fel a valós helyzetét. Most képzeljük el, ha ez az ember rájön, hogyan tolhatná ki az életciklusát…..

  6. Tibor bá!BUÉK a családnak. Az én PC-m javítás alatt,nem tudok e-mailt
    Küldeni bocs.A általad javasolt összeget 2015.12.29-én megadott
    számra átutaltam.Fogadni tudok e-mailt, az még működik.Még egyszer bocsánat.szabo albert=zolema.

  7. 5.

    Az állítok szenvedése volt a téma, amivel kapcsolatban az ember egészen addig racionális, amíg nem az önkényesen kiválasztott néhány állatfajtáról van szó, amelyre a neveltetésből fakadóan megtanult „lelketlen” tárgyként tekinteni. Nem kell állást foglalnom az állati termékek fogyasztásával kapcsolatban, hogy erre az ellentmondásra rámutassak. A logikád alapján pulikat le lehet vágni, egészen addig, amíg azért tartjuk őket. Vagy a szilveszterkor elszökött kutyákat, akiknek már se gazdájuk, se jövőjük, nyugodtan össze lehetne gyűjteni, és lehetne belőlük csapni egy nagy ünnepi lakomát új év első hetében (állatmenhelyen úgyis elaltatnák őket). Nekem úgy tűnik, hogy az ember azt tehet, amit akar, míg meg tudja győzni magát annak létjogosultságáról, legyen az akármilyen irracionális. Amit csinálsz, az a kutya beszarik a szobába újévkor a petárda miatt állatvédelem, ami bár örvendetes, az általad tálalt tágabb összefüggésben nem állja meg a helyét.

  8. Tücsöktávlat, bizony vannak országok ahol megeszik a kutyákat és a macskákat. Európai kultúrkörben ez nem szokás. Viszont szokás vidéken a kölyköket vízbe ölni, vagy élve elásni. Maximum úgy teszünk mintha nem vennénk róla tudomást. Gerrald Durellnek van is egy könyve amelyikben gyermekként megtapasztalja eme szokást Korfun. És vajon ez miért alakult ki? Ha a születésszabályozás nem megy természetesen, megoldják mesterségesen, hiszen a természetben jóval kevesebb kölyök marad életben, illetve éri meg a felnőttkort. Más kérdéseket vet fel az ember felelősségtudatának teljes hiánya, mert rengeteg házi „kedvenc” kerül utcára amikor megunják. Az emberi ivadékot a társadalmi normák szerint ha sorsára akarják hagyni, az államnak kötelessége befogadni, felnevelni vagy örökbe adni.

  9. 10:
    Sajnálom tücsöktávlat, fel kellene emelkedned minimum kutya perspektívához. 😀
    Engem egészséges természetességgel neveltek a szülők, a környezet, a társadalom. Én egyetlen állatot se „imádok” a kutyát se, de eszem ágába se jut bármelyiket is bántani, mert felesleges. A szárnyasokat levágom, öltem már sertést is, mert ez alakult ki és mert szükséges. Az állatokkal kapcsolatos nyavalygást viszont utálom: Haszontalan sziámi macska masnival a nyakában dorombol az ágyban, stb.

  10. Tegnap hozták vissza csurom véresen a kutyánkat, műteni is kellett a leszakadt fülcsücskét. Lehet, hogy a csatazajnak is volt köze a szökéséhez, bár hogy emiatt lyukat rágott a drótkerítésbe, az durva. Éjfélkor a kazánházba volt bezárva, másnap szökött el.

  11. Állatot ölni… CSAK önvédelemből vagy táplálékszerzésből. Az ilyen vízbe ölni, élve eltemetni… NE legyek jelen, mert a delikvens nem biztos, hogy ép bőrrel megúszná.

  12. Szép dolog az állatvédelem, de érdekes, hogy pl. az afrikai emberek (egy részének), vagy a szíriaiak, irakiak stb. szenvedései általában nem okoznak ilyen felháborodást… 😉

    Mielőtt megköveznétek, azzal én is egyetértek, amit itt felettem ‘Jövőnk’ írt.

  13. 10.

    „Tücsöktávlat, bizony vannak országok ahol megeszik a kutyákat és a macskákat.”

    Igen, vannak, és ez pontosan azt igazolja, amit eddig leírtam.

    12.

    „Engem egészséges természetességgel neveltek a szülők, a környezet, a társadalom.”

    Pulikat disznóólban tartani és moslékkal etetni a tudomány jelen állása szerint ugyanolyan természetes, mint disznókat.

    „A szárnyasokat levágom, öltem már sertést is, mert ez alakult ki és mert szükséges.”

    Mert ha kialakul valami, akkor az biztosan jó és igaz? Egy korábbi vitában végigmentünk az összes aminosavon, és valahogy mégsem tudtátok igazolni, hogy „szükséges”.

    „…eszem ágába se jut bármelyiket is bántani, mert felesleges.”

    Az életmódodból kifolyólag lehetetlen, hogy ne okozz jelentős mértékű szenvedést állatoknak. (Szenvedés alatt értsd azt, amit a kutyáidnak nem kívánnál soha.)

  14. 14.

    A húsipar törvényekkel szabályozott gyakorlata ennél sokkal több szenvedést okoz, mégsem zavarja az emberek 99%-át.

  15. A városi kutyatartás eleve állatkínzás, pszichés emberi elmezavar eredménye. A puli funkciója nem húsállat, de nem is házi kedvenc. A példa rossz. Arra nem kívánok kitérni, hogy az ember milyen életképtelen házi kedvenceket teremt magának, amelyek természetes módon soha a büdös életben sem lennének önfenntartók.

  16. 18.

    „A puli funkciója nem húsállat, de nem is házi kedvenc. A példa rossz.”

    Kifejtenéd, hogy miért rossza a pulis példám? – mert nem adtál rá semmifajta magyarázatot. Az a te önkényes döntésed, hogy mit nevezel húsállatnak és házi kedvencnek, nincsen mögötte semmifajta racionalitás. Ez a fajizmus.

  17. Mi az hogy a petárda hangja fáj a kutyáknak? Ezt nem látom eléggé alátámasztottnak, hiába a napos hasonlat. Milyen messziről felrobbantva fáj, mekkora energiájú petárda?

    A villámmal mi a helyzet? Az még sokkal hangosabb tud lenni, mint a petárda. Nyilván nem süketülnek meg a kutyák a villámtól, ezt a természet elrendezte.

    A tűzijátékkal mi a helyzet? Az is nagyot szól, miért jobb, mint a petárda?

    Azzal sem értek egyet, hogy nem lehet tenni semmit: A kutyát/macskát szilveszterre be kell zárni a házba (kazánház, fészer, stb.). Ott már sokkal gyengébb a hang intenzitása.

  18. 15 Observer

    Afrikai emberek (elsősorban Afrikában)… Ruanda kapcsán a franciákról és főleg a belgákról nem egy cikket és tanulmányt írtam; hogy mekkora fostalicskák voltak. Kongó kapcsán szintén, súrolva a határvonalat. 2010-től éppen Kongó miatt se karórát nem hordok, se mobilt nem cserélek. (A laptom sajnos az egyetlen kivétel, mert állandóan szétmennek… mondjuk úgy elolvadnak; vajh miért?!)

    Szóval, csak pontosítani szeretném, hogy a fentiek – a táplálékszerzés kivételével – emberre is vonatkozik, azzal a kitétellel részemről, hogy mások védelme is önvédelem. És csak a törvények tartanak vissza attól az elvemtől, hogy a rossznak semmi joga az élethez (pl. gyerekgyilkos és hasonló nonhumán véglények) és egyértelmű esetben átsegíthető a Teremtőjéhez, hogy az letaszítsa oda, ahová való. De hangsúlyozom, a törvények számomra szentek, nem azért mert egyetértek azzal, hogy egy gyerekgyilkos élhessen és 20 év után még szabadulhasson is, napi norma szerint kapva a gyümölcsöt, amit sok honfitársunk nem, s közben hajléktalanok fagynak halálra, HANEM mert a felkészülés része, hogy nem kívánok törvényszegésért rács mögött vegetálni, hogy a gyermekeim védtelenül maradjanak. Még érthetőbben… belőlem SOHA nem lesz forradalmár, Orbán a miniszterelnök, minden jó… mert már qurvául mindegy, közel a nagy végjáték.

  19. A petárda nem tudja eldobni magát, ezért nem is kell betiltani. A baj nem a petárdával van, hanem azzal, aki nem rendeltetésszerűen használja. Ilyen alapon millió dolgot be lehetne tiltani, az alkoholtól a dízelautókig, mert sokkal veszélyesebbek, mint a petárda.
    Inkább az üvegbe petárdát dobó hülyegyerekeket meg a másokat petárdával dobálókat kellene betiltani, vagy legalábbis kivonni a forgalomból.

    A kutyámat kölyökkora óta szoktatom az erős hangokhoz, tavaly és idén is közelről néztük a tüzijátékot. Elmondhatom, hogy ha 10-15 méternél nem közelebb robban a petárda vagy bomba, akkor nem nagyon izgatja.
    Valahol olvastam, hogy a képzett rendőrkutyáknak el kell tudni viselni a fülük mellett elsötütt éles fegyverek hangját, anélkül, hogy elugranának.

    18.
    „A városi kutyatartás eleve állatkínzás, pszichés emberi elmezavar eredménye.”

    Hülyeséget írsz, mert nem értesz hozzá. Egy napi 5-6 km-t lemozgatott, mentálisan megfelelően kezelt és táplált kutya, akinek van Gazdája, nagyon jól érzi magát.
    Mentettem már ki hosszú időn keresztül disznóólban, a saját ganajában tartott kutyát VIDÉKRŐL, akit majdnem szomjan halasztottak. Kertvárosi környezetbe, GAZDÁHOZ került, és teljesen helyrejött. Találkoztam – szintén vidéken – egy nagyjából másfél(!!!) méteres láncra vert német juhásszal, akit az udvar közepén álló fához kötöztek, és évekig ott tartottak, ott hagytak szenvedni!
    Úgyhogy ne mesélj nekem a városi kutyatartásról, mert egy kutya élete 99%-ban nem attól függ, hogy vidéki vagy városi környezetben él.

  20. Tücsöktávlat,
    azon lehet filozofálni, hogy az ember mennyiben ragadozó vagy növényevő, de azt elvitatni nem lehet, hogy az állatok egy része teljesen természetes módon húst fogyaszt, vadászik, és ha vadászik, akkor a legkevésbé sincs tekintettel arra, hogy a zsákmánynak mennyi szenvedést okoz, mire elpusztítja. Az ember legalább arra vigyáz, hogy a haszonállat a legoptimálisabban fejlődjön, érje el a levágásáig eltöltött idejét, a megölésére meg olyan technikákat használ, amelyek jóval hatékonyabbak, mint a ragadozók fogai. Ahhoz képest, hogy egyes ragadozók élve tépik ki a ledöntött zsákmány beleit…
    Minden természeti lénynek természetadta joga van hozzá, hogy zsákmányt szerezzen. Miért zárnánk ki ebből az embert?
    Egyébként az evolúcióban a „ragadozóság” szükségszerűen kialakul, ha egy ökológiai rendszerben nincs ragadozó, akkor a meglévő nem ragadozó fajokból lesz, amelyik ebbe az irányba kezd specializálódni, először a dögevésre, aztán az aktív vadászatra, mert ott van egy felhasználatlan táplálékforrás, ami kínál egy betöltetlen ökológiai fülkét.

  21. 22. Petárdát hogy lehet rendeltetésszerűen használni? Igazából egy teljesen haszontalan dologról van szó, aminek a gyártását is be kellene tiltani. Nem lőfegyver, nem is tűzijáték, csak hanghatásra képes és ujjamputálásra.

  22. 24.
    A petárda tényleg nem egy hasznos találmány, kb. annyi a haszna, mint a szilveszteri trombitának. A petárda ill. a zajkeltés hagyományának eredete az volt, hogy ezzel az ártó szellemeket elűzzék. Csak régen kolompoltak, meg mindenféle eszközt ütögettek.
    90 előtt vajon miért volt betiltva mindenfajta tüzijáték(?)

  23. A természetben valóban előfordul élve széttépés, meg egyéb kegyetlenségek, de a legtöbb esetben azért, mert másképp nem tudnák leteríteni az áldozatot mert túl nagy. Pl. amikor az afrikai hiénakutya falka kerget kilómétereken keresztűl egy gnút, amit a végén széttépnek, az nem a kegyetlenségük miatt van, hanem mert nem tudják elharapni a torkát. De a legtöbb esetben az állatok nem szoktak felesleges szenvedést okozni a másiknak, inkább igyekeznek gyakorlatias okoból gyorsan végezni vele.
    Na most az embernél sajnos elég gyakran előfordul a szadizmus, amikor igen is szórakozásból okoznak felesleges fájdalmat.

    Mint városban felnőtt ember mondhatom, hogy a városi állattartás az nem feltétlenül rossz, sőt bizonyos esetekben mindkét fél számára hasznos. A gazdátlan kóbor ebnek meleg otthont és szerető családot tud adni, a gazdának meg egy hű társat.

  24. Hú, megy a félremagyarázás nagy intenzitással.
    20. K Milyen távolról, meg mekkora decibel? Atyaúristen. Az ismeretlentől alapvetően fél az állat. Te sosem ijedtél még meg egy váratlanul és hirtelen leeső tárgytól (mondjuk egy könyvtől) a szobában? Pedig nem bánt az és még csak nem is veszélyes. De az adrenalin felmegy. Csak akkor nyugodsz meg, amikor megbizonyosodsz a vészhelyzet elmúltáról.

    22. Mvm9: Sok igazság van soraidban, de erre mondják, hogy féligazságok. Valóban lehet szoktatni a kutyákat a nagy hangokhoz, mint az embert a gázspray elviseléséhez. Ahogy téged lefújnak gázssprayvel, úgy fáj a kutyának is a petárda hangja. Egyébként van ilyen hanghatású robbanógránát, fénygránát is, azaz több érzékszervünket megbénítja. Az alapprobléma az érvelésedben ott van, hogy a rendőrkutyákat különleges környezetbe szánják, ahol engedelmeskedniük kell nem hétköznapi szituációkban és számítanak rá a gazdák is. A szóban forgó petárdák pedig sok esetben a kutyák territóriumában pukkannak, ráadásul a gazdák sem azért tartják a négylábúikat, hogy harci körülmények közé kerüljenek. Vagy netán te edzed magad gázspray ellen is?

    A témát bővítve terjedtek a neten egy időben macskát kígyóuborkával rémisztgetni jó dolognak tartó videók. És azt a házikedvencek gazdái készítették és röhögtek rajta. Felelős állattartás…

  25. 24. Pugacsov elvtárs: Korábbi posztban azt tanácsolta valaki, hogy vakodnok ellen hatásos. A járatába kell eldurrantani és elkerüli azt a területet. Tároltatok petárdát, hogy kipróbáljuk? 🙂

  26. „…de azt elvitatni nem lehet, hogy az állatok egy része teljesen természetes módon húst fogyaszt, vadászik, és ha vadászik, akkor a legkevésbé sincs tekintettel arra, hogy a zsákmánynak mennyi szenvedést okoz, mire elpusztítja. „

    Ki vitatja ezt el? Miért nem próbálod meg végre egyszer megérteni amit írok, mielőtt hozzálátsz a szokásos szalmabáb érvelésednek?

    „Az ember legalább arra vigyáz, hogy a haszonállat a legoptimálisabban fejlődjön, érje el a levágásáig eltöltött idejét, a megölésére meg olyan technikákat használ, amelyek jóval hatékonyabbak, mint a ragadozók fogai.”

    Ha valóban érdekel a téma (láthatóan nem, inkább csak kifogásokat keresel), akkor olvass utána, hogy hogyan működik a modern, törvényi előírás szerint működő állattartás, és onnan mutass be példákat, hogy lám, milyen nagyszerűen érzik magukat ott az állatok azalatt az x év alatt.

    Kezdheted az olvasást itt:

    http://boldogvegan.blogspot.hu/2012/11/mi-gond-tejjel.html

    „Minden természeti lénynek természetadta joga van hozzá, hogy zsákmányt szerezzen. Miért zárnánk ki ebből az embert?”

    Én nem akarok semmit kizárni, tehát a kérdésed teljesen irreleváns, alapevetően tőlem mindenki azt tesz, amit akar. Ha azt kérdeznéd, hogy morálisan, egészségügyileg és környezeti szempontból miért jobb a vegán életmód, az más kérdés.

    Ha azt gondolod, hogy természet adta jogod pulikat úgy tartani mint csirkéket és disznókat, fogyasztási célból, akkor az a te szegénységi bizonyítványod. Ha nem így gondolod, akkor felmerül a kérdés, hogy vajon miért? – ez volt a vitaindító gondolatom, és érdekelne, hogy mi a válaszod.

  27. Az ilyen posztokat olvasgatva kezdi megérteni az ember, hogy őseink miért érezték fontosnak, hogy engesztelő áldozatokat mutassanak be a „felsőbb hatalmaknak” amikor belekontárkodtak a természet működésébe…

    Én valahogy úgy vagyok vele, hogy aki szereti a kutyát annak nincs, aki nem tudja megteremteni neki azokat a körülményeket, amiben a „kutyaság” kategóriája kialakult.

    A kutyákban évezredek alatt lettek kialakítva azok az ösztönök és tulajdonságok, amiket a modern kutyatartók ezerrel próbálnak elfojtani bennük…
    Nyilván tisztelet a kevésszámú kivételnek.

    A kutya fő „dolga” a házőrzés és az állatok őrzése, meg a vadászatban a segítés.
    Erre lettek kihegyezve, és elmondható, hogy a mai esetek túlnyomó részében ezeket a dolgokat nem élhetik ki a kutyák… és akármannyit futtatják őket, falak, kerítések között nem érzik jól magukat akkor sem ha érzelmileg kötődnek a gazdáikhoz.

    A városi környezet a koncentrált szennyezéssel, az orruk szintjén levő kipufogócsövekkel, beton járdákkal, mesterséges/mérgező szagokkal pedig kifejezetten káros a számukra…

  28. 26:
    Ahá, és amikor a házi macska nem öli meg az egeret, hanem kínozza?

    29:
    Olyan ritkán értek veled egyet, hogy kénytelen vagyok jelezni: +1

  29. 30.
    A macska a kevés kivétel közé tartozik. Egyes elméletek szerint „fűszerezi” az egeret, mivel az adrenalin miatt más íze lesz (a rénszarvast tartó népek is néha, mielőtt levágnák az állatot, fojtogatják, szintén a hús íze miatt; az már más kérdés, hogy elég barbár szokás), másik szerint meg játszik/tanul/gyakorol vele.

    De ha már kivétel, a kardszárnyú delfinek azon része, amiknek a fő tápláléka a fóka, azok a vadászat végén, az utolsó áldozattal egy darabig eljátszadoznak majd elengedik. Magyarázat nincs nagyon rá.

  30. 31:
    Ja úgy? Ha lehetőség van kivételre, akkor az ember is lehet kivétel. 😀

  31. 29.
    „A kutya fő “dolga” a házőrzés és az állatok őrzése, meg a vadászatban a segítés.”

    Attila (PV), neked pásztorkutyád van, esetleg kutyákkal vadászol? Vagy miből gondolod, hogy ez így lenne? Ilyen alapon a te „fő dolgod” meg lehetne a lovak etetése, a kasza megfenése, vagy valami más archaikus tevékenység. Ezzel szemben a kutya lényege az emberrel való együttműködés és közös munka, ami lehet az állatok őrzése, házőrzés, de lehet vakvezetés, apportírozás vagy akár közös séta, vagy bármi.
    A kutya az egyetlen olyan, az emberhez érzelmileg is szocializálódott állatfaj, aminek még a tudományos megnevezésében is szerepel a ‘családi állat’ (familiaris) szó.
    Csányi Vilmos, az egyik legnevesebb magyar kutyaetológus és Jeromos nevű ‘szobakutyája’ sem biztos, hogy osztaná a véleményedet.

    27.
    OK, nem szélsőségekről vagy robbanó meg hanggránátról beszéltem.

  32. 31 Chani

    Ha már orcinus orca, azaz kardszárnyú delfin (gyilkos bálna), akkor tegyük hozzá, hogy a „legszadistább” vadász. Kék bálna családra úgy vadászik, hogy először elkapja a borjút, s rendesen megkínozza, amitől az anya majd megőrül, majd miután végzett a borjúval, megy az anyára, alulról a hasát tépi fej, majd elevenen eszi a belsőszerveit, meg a nyelvét… az apa közben megőrül, majd neki is annyi, hasonló módon. De volt már, hogy az apa öngyilkos lett (sziklának ugrott).
    Szvsz minél „inteligensebb” az életforma, annál hajlamosabb a „szadizmusra”. Mert a cápákra ez nem jellemző, se a fehér cápa (carcharodon carcharias), se a tigriscápa (galeocerdo cuvieri) nem kínozza a prédát. Egyszerűen becserkészi – mondjuk a lorenzini érzékelők, meg az oldalvonal nem semmi érzékszervek – alaposan megmarja és megvárja, míg kivérzik, utána eszi meg; így a legbiztosabb rá nézve. Dettő kék cápa, szirti cápák stb. de még a bikacápa is (mellesleg a legtöbb embert EZ öli meg).

    A macska pedig a domesztikálás óta lett ilyen, és ezzel a top első a „gyilkolásban”, minden élőlényt egybevéve.

  33. 33. De mi igen. A petárda egy szélsőség. Próbálj meg egy petárdát eldurrantani az edzett kutyád mellett. Már a mozdulat is (azt hiszi, hogy játékot dobsz elé, esetleg kaját és kíváncsiságból megszagolja) becsapja. A petárda nem néz ki veszélyesnek a kutya szemszögéből. A rendőrkutya elég szélsőséges terepre van kiképezve, de egy maroklőfegyvert nem dobálnak a kutya felé. Legfeljebb botokat, meg követ. Egyik sem szól akkorát, mint egy petárda (még a lőfegyver sem).

  34. 34.
    Ezt a kék bálnásat még nem hallottam, elég durva. Csak azt ismertem, hogy a nem mindegy, hogy az adott orca család hol él, és mire vadászik. Van köztük olyan család is, amik csak halat eszik.

    Az inteligens fajoknak úgy látszik, hogy több szabadidejük lesz, és nagy jó dolgukban szadisták lesznek, unaloműzés gyanánt.

  35. 35.
    „A petárda egy szélsőség.”

    Rendben, szerintem meg nem az. Szinte egész Európában engedélyezett a használata, van ahol csak szilveszterkor, de van, ahol egész évben. Máshol vajon miért nem tartják szélsőségesnek?
    A szélsőség az, ha petárdát dobálnak állatra, emberre. Ahogy a hullámvasútra sem viszed fel a kutyádat, petárdát sem durrantasz mellette.

    38.
    „Szerintem társaságnak, unalom ellen, gyereknek “terápiának” tartani a kutyát nem szerencsés…. a kutya szempontjából.”

    Attila (PV), ha lenne kutyád, akkor tudnád, hogy ez tévedés.
    http://www.libri.hu/konyv/csanyi_vilmos.a-kutyak-szoros-gyerekek.html

  36. 33. Mvm9

    Már leírtam a lényeget.
    A kutyák ösztöneit nem lehet a mindenkori divat alapján változtatgatni és aki valóba szereti az állatokat, az ezt meg is érti.
    Szerintem társaságnak, unalom ellen, gyereknek „terápiának” tartani a kutyát nem szerencsés…. a kutya szempontjából.

    Az alapkérdés, az ember és a természet viszonya, és ebben kell ebben az esetben a kutyát is elhelyezni.

    Hogy hova tesszük az egyensúlyi pontot, hogy az ember mennyire változtatja meg a természetet a saját érdekei alapján, vagy mennyire igyekszik a saját életét a természethez igazítani, erősen világnézeti kérdés.

    Ez a blog is arról szól, hogy a természetbe való beavatkozás szinte minden szinten a világ végét hozza el számunkra… És a kutyák is milyen boldogok a cuki kis masnival a fejükön, meg a baboskendővel a nyakukon (a szájkosárról meg a pórázról nem is beszélve)…

    Persze… vannak kivételek, meg „boldog” kutyák, meg olyanok, akiket arra tenyésztettek, hogy farkát csóválva ugráljon, ha a gazdi leviszi megpisiltetni a közeli parkba…
    De nézd meg az ipart, ami rácuppant, mondjuk a kutyaeledel…
    Régen azt ette a kutya amit az ember.
    Ma ipari hulladékot. Hormonkezelt marhák, disznók belsőségeit… nem bió az tuti…
    Nem messze tőlünk van egy állatorvos… látom a szerencsétlen állatokat daganatokkal, meg „civilizációs” betegségekkel…
    Az ember jópár száz éve van szoktatva a modern élethez, de a kutyatartás csak nemrég vált divattá… szerencsétlenek még nem tudtak hozzászokni…

  37. 37. Mvm9

    A „modern” gazdihoz érzelmileg kötődő kutyákon egyszerűen a Stocholm szindróma látszik…

    Nyilván a másfél méteres láncon tartott kutya gazdája is meg van győződve róla, hogy milyen boldog a kutyája, amikor viszi neki a kaját, az meg csóválja a farkát…

    Véleményem szerint a civilizáció még az emberből is a legrosszabbakat hozta ki, amit erős csúsztatással lehet saját választásnak bekönyökölni… De hogy a kutya szivesebben élne a városban pórázon, mint szabadon falun, azt nem tudom bevenni…

  38. Én szeretem az állatokat, mert érdekesek, és lényeges az ökoszisztéma épsége. Emberi jogokat nem adnék nekik, de lehetőleg ok nélkül ne kínozzák és mészárolják le őket. Teljesen rendben lévőnek tartom, ha valaki állatot tart, és azt is, ha a húsáért megöli. Én is öltem már kacsát, csirkét.

    A petárdázással az a fő problémám esetünkben, hogy a kutyatartó közvetve károsul. Az, hogy ki hogyan viszonyul érzelmileg a kutyájához, vagy egyéb állatához, az a magánügye, amíg nem kínozza, vagy mások életébe bele nem avatkozik vele. Ha akarja, egye meg, mint a kínaiak, vagy tartson nyulat házikedvencnek, mint a szakács barátom, aki mióta megvan a nyula, azóta nyulat nem hajlandó főzni, vagy enni.

    21. Jövőnk
    +1
    Azt tenném még hozzá, hogy szerintem, nem lehet egycsapásra megváltani a világot, hanem csírákat lehet elhelyezni. Ha úgy gondolod, hogy te jobban tudnád csinálni, akkor ne forradalmat csinálj, hanem mutasd meg kicsiben, és ha tényleg beválik, akkor mások is követik a példát. Think global, act local. Ne akarj lebontani valamit ahhoz, hogy építkezni tudj. Ne arra törekedj, hogy lecserélj valamit, hanem, hogy új lehetőségeket biztosíts.

  39. 40.
    Bakker, valami ilyesmin agyaltam én is, csak nem tudtam volna ilyen szépen összefoglalva leírni, maximálisan egyetértek veled!

  40. 33″„A kutya fő “dolga” a házőrzés és az állatok őrzése, meg a vadászatban a segítés.”
    Aki nem ezért tart kutyát az tulajdonképpen uralni, parancsolni akar, mert a kutyával szemben megteheti!
    Aki pedig azt hazudja magának,hogy a szeretettért, az próbálja meg családját, rokonait, embertársait szeretni, hátha sikerül!
    Vagy önmagát!:)
    A petárdázás pedig a világ egyik legnagyobb baromsága, beleértve az aug. 20.-i tűzijátékot!!!
    Azután kuncsorgunk a rákbeteg meg éhező gyerekekért….
    Meg az állatmenhelyekért! Rossz vicc!

  41. 35 „Egyik sem szól akkorát, mint egy petárda (még a lőfegyver sem).”

    A petárdák 60-120 decibelesek, egy gépkarabély 150-160 dB. 😉

  42. 44:
    A 60 dB nekem „gyanús”. Az én fingom röhögve túllépi a 60 dB-t. 😀

  43. @31. Az ember 18x jobban érzékeli az ízeket, mint a macskák. Az egyetlen íz, amit a macska táplálkozása szempontjából megfelelőnek tart, az a hús és a zsír aromája. Ezeket ismerik fel leginkább a macska ízlelőbimbói, amelyek jobbára a nyelvének hegyén találhatóak.
    Az áldozatát pedig nem „gonoszságból, vagy a jobb íz érdekében” kínozza, hanem játszik/tanul, hogy sikeresebb legyen a következő vadászatban.
    És valóban a leggyilkosabb állat a házi-macska, de annál intelligensebb, hogy főként madarakra vadásszon. Ez egy mítosz, amit már kamerás megfigyeléssel meg is cáfoltak.
    Legtöbbször rovarokra, gyíkokra és rágcsálókra vadászik. Azok sokkal biztosabb célpontok, mint egy olyan állat, ami bármikor felrepülhet. Annál „lustább” egy macska, hogy erre pazarolja az energiáját. Persze időnként próbálkozik, de nem felejti el a kudarcot. Amellett, hogy legalább annyira intelligens, mint egy kutya, még a memóriája is rendkívüli.
    És a petárdázás is ugyanúgy zavarja. A hallása hasonlóan jó, mint a kutyáé.

  44. 23. hubab

    „Minden természeti lénynek természetadta joga van hozzá, hogy zsákmányt szerezzen. Miért zárnánk ki ebből az embert?”

    Tegyük fel, hogy egy földönkívüli civilizáció (embertől eltérő faj) érkezik a Földre, a miénknél fejlettebb intelligenciával – fejlettebb technológia, nem háborúznak egymással. Ugyanakkor szeretik a húst és a tejtermékeket. Érdekelne, hogy milyen érvekkel kellene szerinted valakinek védekeznie, hogy a feleségét ne termékenyítsék meg mesterségesen annak érdekében hogy álladóan fejni tudják, illetve hogy ne csináljanak a gyermekeiből darálthúst.

    Te például eléjük pattannál és azt mondanád, minden lénynek természet adta joga, hogy zsákmányt szerezzen, ezt követően levágnál nekik egy szelet húst a combodból kóstolónak, majd besétálnál a kemencéjükbe, mert ezt tartod helyesnek, és meg sem próbálnál érvelni ellenük?

    40. Jani

    „Teljesen rendben lévőnek tartom, ha valaki állatot tart, és azt is, ha a húsáért megöli.”

    Jani, szívesen meghallgatnám a te véleményedet is erről.

  45. 49. Egy vegán érvelne, míg a tökösebbje megpróbálná felvenni a harcot ellenük. 😀 Jaj-jaj, nagy az isten állatkertje.

  46. 47.
    Élni és élni hagyni.
    Vagy azért kell gyilkolni, mert rád támadnak, vagy azért mert éhes vagy. Szóval ez a combos vélemény eléggé egyoldalú. Senki se mondta, hogy legyél altruista, hanem azt, hogy minden élőlénynek jogában áll ölni, ha kell, az már más kérdés, hogy ez minden esetben ütközik egy másik élőlény jogával. És a jog meg annak a megvédésének a képessége már megint más tészta. Az erősebb kutya b@szik ugyebár.

  47. 52:
    Jó-jó, de az erősebb kutyán kívül kell még egy szuka is. 😀

  48. A gondolatjáték nyilvánvaló lényege az, hogy nincsen lehetőség a fizikai ellenállásra, mivel az erőviszonyok ezt nem teszik lehetővé (lehetőség van viszont érvelni), itt mégis mindenki ellenállni akar és erőszakhoz folyamodni. Gratulálok.

    52.

    „Szóval ez a combos vélemény eléggé egyoldalú.”

    Nem fogalmaztam meg véleményt, hanem egy morálfilozófiai kérdést tettem fel.

    „Senki se mondta, hogy legyél altruista…”

    Ahogyan én sem mondtam, hogy valaki ezt mondta. Olyan nehéz szöveget értelmezni?

    „…vagy azért mert éhes vagy”

    Milliók élnek állatok és állati eredetű termékek fogyasztása nélkül, anélkül, hogy éhesek lennének.

  49. 54.

    Hogy klasszikust idézzek, „Az erőszak velejárója a rendszernek”. Azért mert a növény nem sikoltozik, azért nem biztos, hogy élvezi, amikor frissen megeszik, vagy megfőzik. És ha meg tudnánk kérdezni egy növényt, hogy szerinte erőszak-e, hogy letépik, vagy megcsonkítják, akkor valószínűleg igennel felelne.

  50. 47. tücsöktávlat
    Én nem feltételeznék hasonló mentalitást ilyen technológiai fejlettségű földönkívüliekről. Szerintem nem a legfejlettebb, civilizációépítő életformát szemelnék ki először táplálékforrásnak. De persze, tegyük fel, hogy az általad leírt módon viszonyulnának hozzánk. Az emberi történelmet megnézve, emberek, vagy embercsoportok is viszonyultak hasonlóképpen egymáshoz. Előfordul(t) a kannibalizmus, és a rabszolgatartás is korokon átnyúló szokás volt sokfelé, amíg a rabszolgákat ki nem váltottuk fosszilisekre és talán még olcsóbb munkaerőre.

    Az adott esetben, ha lenne értelme, akkor ellenállnék, vagy elszöknék. Ha ezeket kizárjuk, akkor megpróbálnék jobb ajánlatot tenni. Például a család minden tagja után két tehén fenntartására vagyok köteles, amelyek tejtermékét és húsát ők kapják. Lenne néhány előnyük: nem kell őrizni minket, etetni, intergalaktikus UFO-szabványnak megfelelő kifutót biztosítani nekünk, magunktól élvezettel szaporodunk, még kevesebbnek is találjuk ezt a kötelezettséget, mint amit eddig adó formájában a gyíkembereknek kellett fizetnünk.

    A jogokat a társadalom (uralkodó kasztja) adja, nem eleve elrendeltetettek. A tibeti buddhisták főleg a hegyekben élnek, és a legtöbbjük eszik húst. A mészárost viszont álszent módon kiközösítik a vallási közösségből, mint nálunk régen a hóhérokat. Tulajdonképpen az állatkínzás is azért tilos, mert az emberek nagy része ezt zsigerből tilosnak tartja, és az a tapasztalat, hogy aki állatokat kínoz, annak deformálódik a pszichéje, és a társadalomra veszélyessé válhat. Nem azért, mert van egy minden körülmények közt megfelelő, megváltoztathatatlanul igazságos jog.

  51. Megfogalmaznád, hogy mit jelent az, amikor egy uborka élni akar? Vagy mit jelent az, amikor egy uborka szenved?

    Másfelől ha valóban a növények érdekeit tartod szem előtt – tegyük fel –, akkor figyelembe kellene venned a hús és egyéb állati eredetű termékek fogyasztásának és magának az állattartásnak a következményét a növényekre. Ilyenek az erdőirtás, talajerózió, növényirtószerek, a kizárólag emberi fogyasztásra felnevelt állatok növényi táplálékának kitermelésével járó növényi szenvedés: Egy egységnyi állati fehérje előállításához összemérhetetlenül nagyobb mennyiségű növényi fehérjét kell felhasználni, lélekszámra is végtelenül több növényi élet kioltás szükséges ha közvetetten fogyasztjuk a növényeket.

  52. Bocs, az 57. hsz-em az 55. hsz-re ment, Chaninak.

  53. 57. Elmondanád, hogy miért van az embernek gumós zápfoga és nem redős? Csak nem azért, mert az ember MINDEN evő? Tényleg: mi a helyzet a kullancsokkal? Szúnyogokkal? Tilos megölni őket? Esetleg a bolhákkal és tetvekkel mi a helyzet? Bélparazitákkal? A haszonállataimat még védhetem tőlük vagy csak az embernek tilos védekezni eszerint a groteszk gondolkodás mentén?

  54. 57.

    Elnézést, azt hittem, hogy ez egyértelmű, hogy a növények is növekedni és szaporodni akarnak. De lehet, hogy nézeteid szerint csak azért vannak, hogy eledelül szolgáljanak.
    Ha egy növény szenved (nem kap elég vizet, napfényt, jobban, vagy kevésbé megcsonkítják), akkor képes elpusztulni.

    Én nem a növények érdekeit nézem, hanem a természet érdekeit. A körforgás része, hogy a földből fű nő, a fűvet lelegelik a növényevők és a növényevőt megeszik a ragadozók, és ezen belül némi átfedés is előfordul, pl. vannak mindenevők.
    Mindig a mértékkel van a probléma, mert ahhoz, hogy ez zavartalanul működjön egy bizonyos egyensúlyt kell fenntartani, ami mostanra csúnyán felborult. Mi mindenevők vagyunk, és nem hinném, hogy a megoldás a problémára a vegetáriánus étrend lenne, hanem a létszámcsökkentés és az igények normalizálása.

  55. tücsöktávlat:
    Nincs kedved kebledre ölelni néhány ebola vírust még mielőtt az emberiség közös erővel kiirtja őket?

  56. 59, 60

    Az ember anatómiailag a legközelebb olyan állatokhoz áll, amelyek természetes körülmények között 97-99%-ban növényi tápanyagokat választanak, a maradék pedig többnyire rovar.

    (Nélkülem is meg tudjátok ismeri a pro és kontra érveket, nincsen értelme válaszolnom minden kérdésre. Megj.: nem írtam, hogy mi a „megoldás”, vagy hogy ki mit csináljon, és ki hogyan gondolkozzon.)

  57. 62: Nem válaszoltál. Ez csak duma. Mely állatokról van szó? Majmok? Azokra a csimpánzokra gondolsz akik gond nélkül széttépnek egy másik majmot, hogy megegyék. Persze csak egy jó kis csoportos hajtóvadászat után…
    Megoldást nem írtál, de te jöttél itt a kullancsok jogaival. Talán akkor megoldást is kéne javasolnod.

  58. 1,A lupus-vérűek kezdték. Régen volt, de ők a kezdeményezők.
    2,A kutya falka állat. A falka lehet vegyes, emberek és kutyák csoportja.
    3,A kutya választ vezért, jó esetben ez a gazda.
    4,Hol van itt Stockholm?

    Tényleg vannak olyanok akiket 1% sem választ el a sáskáktól.

    Akár mennyire is fájdalmas, de az emberi pszihé az ismert világ csúcsteljesítménye. Ezzel együtt kell tudni élni

  59. 47: Te teljesen elvakult vagy ebben a témában. Janival teljes mértékben egyetértek.

    De a játék kedvéért belemegyek ebbe a marhaságba: Az ufók eljárása teljes mértékben felháborítana, és minden eszközzel küzdenék ellene. VAgy megpróbálnám minden eszközzel támadni őket, vagy igyekeznék meggyőzni őket, hogy használjanak inkább tehenet. Annak jobb a húsa, vannak is hatékony húsfajtáink, amik gyorsan növesztik az izmot. Tejet is többet adnak.
    A tehénnél nem látok ilyen viselkedést. Ha elő is fordulnak tehéntámadások, azok nem látszanak összefüggésben lenni azzal, hogy használjuk a tejüket és a húsukat. Sőt, kifejezetten hálásak, amikor megszabadíjuk őket a feszülő tőgytől. Még egyik sem próbált meggyőzni arról, hogy válasszam inkább helyette a kecskét vagy a nyulat, csak szép csendben kérődznek.
    De ha valamelyik húsállatunk egyszer feleszmélne, és tücsöktávlati magasságokba emelkedve szónokolna nekem az élethez való jogáról, elismerném, hogy az élete szeretetéhez joga van. És ugyanolyan nyugodt szívvel enném meg, mint a tigris, mert mi vagyunk a ragadozók, ők meg a préda.

    Tücsöktávlat, csak azt nem értem, hogy ha az élet szentségét ilyen nagyra tartod, mért állsz meg az állatok országánál? Mért nem méltányolod a növények élethez való jogát, mért eszed meg őket? A gabona minden szeme egy-egy élőlény, amit ha elvetnének, szárba szökne. A gyökérzöldségek mindegyikének az elfogyasztásához ki kell végezni azt a szegény növényt. A levelek, ágak fogyasztásához meg kell csonkítani a növényeket, belegondolni is rossz. Talán az egyetlen a gyümölcs, amit nem szörnyű embertelenség fogyasztani, fenntartva persze, hogy kipököd vagy egyben lenyeled a magját, mert azt a növény grátisz direkt azért növeszti, hogy megegyük, és szétkakiljuk a magját.

    Még azt nem értem, hogy mi a morálfilozófiai problémád a tej, a méz egyéb olyan állati eredetű dolgok fogyasztásával, amikért nem kell sem elpusztítani, sem kínozni egyetlen állatot sem, mert pont élelemnek termeli az állat?

  60. 56. Jani

    Köszönöm a válaszodat. Alapvetően szellemes elgondolás – bár kiköthettem volna, hogy kizárólag az emberi húst tartják fogyaszthatónak – mint ahogyan az emberek is önkényesen válogatják meg a fogyasztásra alkalmasnak gondolt állatfajtákat. Akkor ezek szerint nem hivatkoznál arra, hogy érző lények vagyunk és élni akarunk – szerintem ez egy elfogadható vitapozíció, ami tudományos módszerekkel vizsgálható.

    „Tulajdonképpen az állatkínzás is azért tilos, mert az emberek nagy része ezt zsigerből tilosnak tartja, és az a tapasztalat, hogy aki állatokat kínoz, annak deformálódik a pszichéje, és a társadalomra veszélyessé válhat.”

    Az állatkínzás inkább intézményesített, mint tiltott. Az emberi használatra szánt állatok helyzetét emberekre vetítenék, akkor azt minden esetben kínzásnak minősítenénk, semmilyen álláspontot nem ismerek, ami úgy érvelne, hogy például a teje miatt tartott tehén olyan mértékben tűri jobban a szenvedést egy ugyanilyen feltételek mellett tartott embernél, hogy az már nem minősíthető állatkínzásnak. Azzal viszont egyetértek, hogy az állatkínzás deformál, viszont nem csak egyéneket, hanem társadalmakat.

  61. Ufos embereveshez: D.S.: A felelem ize.
    Lehet irrelevans hulyeseg ahogy Tiborba irna, remeljuk sosem kell megtapasztalni hogy milyen lenne az emberisegnek zsakmanyallatkent leteznie.

    Igyis elegge (on)gyilkos faj vagyunk…

    Jani, Mvm +1

  62. 65. tücsöktávlat
    Az állatkínzás szónak a jelentését nyilván lehet sokféleképpen definiálni. Az én terminológiám szerint a háztáji állattartás nem kínzás. Te a kínzás szóba beleérted a rossz körülmények közt tartást is. Szíved joga, csak nehéz úgy megvitatni valamit, ha más jelentést társítunk a szavakhoz. Az én értelmezésem szerint az állatkínzás tiltott a nyugati világban, és egyre inkább betiltanak gazdaságilag, kulturálisan indokolt kínzásokat is, mint a libatömés. A minél jobb életkörülmények biztosítására is van egy csomó előírás a gazdáknak, emiatt is versenyképtelen az EU a harmadik világgal szemben.

  63. Az ember is volt zsákmányállat. A zsiráf, meg dögöljön éhen mert a növények nem hagyják megenni magukat. Csakhogy a zsiráf nem vágja ki a fát, és nem készít belőle stílbútort vagy papírt. Eleve vannak földi fajok, amelyek növekedéséhez, illetve szaporodásához szükség van arra, hogy áthaladjanak egy velük táplálkozó állat bélrendszerén. Nyilván a hízónak nem ez a szerepe, hanem az, hogy a hét és fél milliárd ember ki ne irtsa a teljes élővilágot a földről, mert vadászik, gyűjtöget meg halászik.

  64. 69:
    A lóhús kellemes, finom, kissé édeskés. Amikor sok volt a ló, mert igavonásra is használták, léteztek külön lómészárszékek, mert az emberek (egy része) már akkor is idegenkedett megenni azt a lovat, amelyik éveken át igen hűségesen kiszolgálta. Ezért – például – a lókolbász fele annyiba került, mint a sertés kolbász. Általában lenézték azt, aki lóhúst evett. Főleg a szegények ették, vagy azt mondták, hogy a „kutyámnak viszem”. Minden esetre az európai kultúra szerint, aki megeszi saját versenylovát, az nem beszámítható. Arról nem beszélve, hogy hónapokig kellett ennie. Egy ló 3-400 kg.

  65. 68: Az ember is volt zsákmány – de volt ám, a több millió éves híres Dél-Afrikai taungi gyermekkoponya is magán viseli gyilkosa névjegyét, egy leopárd két szemfogának nyomát.

  66. Először is nyilván igaz és érhető, hogy a kutyáknak ez nem jó. De!
    Én egész évben félek a kutyáktól(a hülye gazdák miatt) és a kutyát nem érdekli, na akkor az ebek is félhetnek 1 napot nyugodtan, még akkor is én szopok többet. Másodszor pedig, mi az hogy fél a kutya a robbanástól, nem fogadom el.Jó néznénk ki ha a vadászkutya a puska eldördülése után, nem a kilőtt vad felé szaladna, hanem világgá. Ha már valaki egyszer úgy döntött hogy állatot tart(ja rabságra itél) akkor gondoskodjon róla és tanítsa meg neki, hogy kell viselkedni ilyen helyzetekben.

  67. 74. Phantunnel 🙂
    „Én egész évben félek a kutyáktól” – miért nem kérsz meg valakit, hogy „gondoskodjon róla és tanítsa meg neked, hogy kell viselkedni ilyen helyzetekben”, mert érthető, hogy neked ez nem jó!

  68. 72: Az emberhús kellemes, finom, kissé édeskés. Az atomháború után örülni fog, akinek jut! 🙂

  69. 74. Phantunnel: Vadásznál van egy bazi nagy puska, amire a kutya tud asszociálni, azaz a mozdulatot összeköti egy durranással. Egy petárda esetében nincs, azaz a kutya megijed, mint ahogy az ember is megijed, ha a tömegben dobják el és a lába alatt vagy a közelben pukkan.

    Lehet ragozni, hogy miként kéne a kutyákat megtanítani a váratlan pukkanások elviselésére, meg az emberek megtanítását alkoholos és ünnepi hangulatban petárdakezelési helyes tanácsadással, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a többség nem tud kulturáltan bulizni. Büntetni az idióta petárdázókat lehetetlen. Egyetlen büntetése, ha lerepül az ujja.

  70. Ezt a vitát úgy érdemes folytatni, ha alapvető kérdésekben közös nevezőre jutunk – a problémák hozzám sem jutottak el huszonéves koromig, sőt, eleinte úgy gondoltam, hogy egyedül a húsfogyasztás elfogadhatatlan morális szempontból – elvégre a tej a „természet ajándéka”, mint ahogyan a hozzászólásokban is olvasható. Most ha valaki választásra kényszerítene, hogy egy pohár tejet, vagy egy szelet húst fogyasztok-e el, akkor az előállítással járó szükségtelen ártalom mértékét mérlegelve valószínűleg a húst fogyasztanám el.

    Nem elvárható részemről, hogy mindenki tisztában legyen egy általánosan elfogadott gyakorlat morális problémáival. Mintha a nők egyenjogúságáért emelné fel valaki a hangját egy nők elnyomását (neveltetésből kifolyólag) természetesnek tekintő korban – kinevetnék, kigúnyolnék. Egy társadalmi norma széles körben való elfogadottsága keveset mond annak helyességéről. Sokan azt gondolják, hogy „hiperérzékenynek” vagy „finnyásnak” kell lenni, hogy valaki kifogásolja a hagyományainkat – bár ez a fajta megbélyegzés inkább csak egy próbálkozás a az álláspont hiteltelenítésére. Személy szerint nem vagyok „érzékeny”, az átlagnál sokkal kevésé érint meg, hogy egy petárda milyen közel robban egy kutyához (a gyakoriságot nézem) – az átlagnál nagyságrendekkel objektívebb vagyok, a dolgokat természetemből kifolyólag számszerűsítem és súlyozom.

    Akit valóban érdekel a kérdés, az inkább olvasson utána, hogy mit gondolnak a kérdésről nálam szimpatikusabb, és értelmesebb emberek – kár lenne, ha valaki velem asszociálná a vegánizmus alapvetéseit – amire én egyébként sem tértem ki, Google a barátja mindenkinek.

    Ajánlom Gary L. Francione magyarázatát:

    http://www.theeuropean-magazine.com/gary-l-francione/10366-the-morality-of-eating-meat-eggs-and-dairy

    „Gary L. Francione is Board of Governors Distinguished Professor of Law and Nicholas deB. Katzenbach Scholar of Law and Philosophy at Rutgers University School of Law.”

    Amennyiben valaki folytatni kívánja a vitát, akkor javaslom, hogy egyszerre csak egy kérdést vitassunk meg. Ha választhatnék, akkor az állati eredetű tejtermékek problémájára térnék ki, mivel ez a téma szívébe vág, és ha valaki nem retardált, akkor ennek elégnek kell lennie, hogy legalább tudat alatt kiváltson valami kételyt. Az is érdekes kérdés lenne, hogy Ábel milyen tudományos forrásokat tud megjelölni a növények szenvedésre való képességével kapcsolatban – mert ezeket a vita hevében elfelejtette megjelölni.

  71. 79.

    A tyúkjaid hálásak lennének Tibor bá.

    Amúgy érthető okokból érzelmileg fűtött témáról van szó, de talán nem reménytelen az értelmes eszmecsere.

  72. 78: Ha egy emlősállat tejének fogyasztása „szükségtelen ártalom”-mal jár, akkor a csecsszopó kisfiam egy rohadt anyakínzó, én meg egy szadista állat vagyok, hogy hagyom neki, hogy tönkretegye a feleségem? Nevetséges.

    Lehet, hogy Neked csak az tény, amire forrást mutatok, de én ezt letojom. Vannak innen-onnan összeszedett ismereteim, amit az eszemmel összerakok, nekem ez elég, nem fogom a netet turkálni a kedvedért. De hogy a növények szenvedésére visszatérjünk:

    Ismert, hogy a növényeknek van „hormonrendszerük”, vagyis kémiai jelzőrendszerük, amivel a különböző részeik kommunikálnak. Ez a rendszer jelez, ha a növényt sérülés éri, ezáltal a növény egésze érzi azt a fájdalmat, amit egy tagjának elveszése okoz.

    Sőt, a fák gyökereit a gombák micéliumának hálózata köti össze, ami által az egy életközösségben élő fák azonnal értesülnek egymás állapotáról, esetleges pusztulásáról. Ha jön a favágó, valószínűleg félelemtől remegnek, ahogy sorra dőlnek a társaik. 😉

  73. Amúgy az ember által tartott haszonállatok az emberi használatból hatalmas hasznot húznak: a populációik olyan félelmetes mértékben megnőttek, olyan hatalmas előnyre tettek szert a többi állattal szemben, ami nélkülünk elképzelhetetlen lett volna. Tulajdonképpen egy hatalmas szívességet teszünk nekik azzal, hogy kiválasztjuk őket, és lehetővé tesszük, hogy rengeteg utódjuk legyen, amivel hihetetlen mértékben megvalósítjuk a legmélyebb vágyukat.

  74. Hogy az iparosított mezőgazdaság, ezen belül az állattartással, ökológia szempontból katasztrofális, azt én is az egyik legnagyobb problémának tartom. De ez nem azért van, mert az állattartás mint olyan, káros, hanem mert minden, amit az ipari civilizáció csinál, a mértéke és a módszerei, technológiája miatt, káros.

    Konkrétan vannak olyan természetes élőhelyek, amiket a legeltetés tart fenn. Ha a legelő haszonállatokat elvennénk arról a helyről, a többszáz – de talán ezer – éve ott viruló élőközösség összeomlana. Valamelyik LMP-s biogazda képviselő mondta, hogy aki nálunk ökotudatos, az birkahúst eszik. Mert az a legjobb a helyi biodiverzitás szempontjából. Az ezerhektárszám húzódó szántóföldi monokultúra sokkal rosszabb.

  75. 81, 82, 83

    Nem megyek bele megint egy parttalan érvelésbe, ezt próbáltam leszögezni a 78-as hsz-ben. Szívesen folytatok egy értelmes vitát, de akkor mindenki először nyugodjon le – mondom ezt úgy, hogy az elején én sem ütöttem meg a legmegfelelőbb hangnemet.

    1. Ha vitatkozunk, akkor egy állítás formájában meg kell határoznunk, hogy pontosan miről vitatkozunk, tisztázva az állításban használt fogalmakat. Ha ez megtörtént, akkor be tudjuk mutatni az álláspontokat, pro és kontra.

    2. Hangulatkeltő jelzőkre sincsen szükség, racionális vitát is tudunk folytatni, kocsmai helyett – utóbbinak is megvan a helye, de én nem megyek bele (újból).

    3. Vitát források használatával lehet csak folytatni – vonatkozik ez mind a források megjelölésére, mind a források figyelembe vételére. Ha ezt az állítást nem fogadja el a vitapartner, akkor ez azt jelenti, hogy a vita általános szabályait sem fogadja el, tehát részemről a vitának nincsen értelme. (Nem elvárható, hogy ismerjük az egymás által megjelölt forrás nyelvét, tehát ilyenkor a lényeges állításokat le tudjuk fordítani egymásnak, ha nincsen magyar forrás.)

    Tehát Ábel, ha eldöntötted mit szeretnél, akkor folytathatjuk a felvetett kérdések valamelyikével – egyszerre eggyel. (Például a növények kérdésével, vagy az állati eredetű tejtermékekkel.)

  76. 78: Elolvastam ezt a vicces veganáci cikket. Eleinte kissé idegenkedtem az elképzelt Fred-től, de a végére egészen rokonszenves lett 🙂

    De azt nem érintette, hogy mi baj van a tejet adó állatok fejésével morális szempontból. Megosztanád velünk ezirányú gondolataidat? Biztosan azok is hasonlóan szórakoztatóak.

  77. 85: Ugyanmár! Sok tízezer vitát folytattam már le források használata nélkül. Forrásra akkor van szükség, ha valaki felvet egy esszenciális tényállítást, amit a másik nem fogad el, és csak külső forrás igazolhatja vagy cáfolhatja. De egyébként a neten úgyis mindenre és az ellenkezőjére lehet forrást találni. Ez semmit nem emel a vita színvonalán.

  78. Nekem nincs problémám azzal, hogy párhuzamosan több témában is vitatkozzak. A fejés állítólagos, de egyelőre ismeretlen problematikussága mellett szívesen tárgyalok a növények pusztításának immoralitásáról is.

    A cikked ezeket írja annak védelmében, hogy a növényeket nem kell kímélni az állatokkal szemben:
    „Plants are alive; they are not sentient. They do not have the subjective experiences that the animals we consume as food do. They react to stimulation; they do not respond. They do not have interests; there is nothing that they want, desire, or prefer. And even if plants were sentient, veganism would still be a moral imperative given that it takes many pounds of plants to produce one pound of flesh.”
    1. Az állatok nagyrészének sincs öntudata, nem tud saját magára reflektálni. A legintelligensebb néhány emlős (főemlősök, kutyák, delfinek) talán kivétel, de általában nem ezeket esszük.
    2. Milyen alapon állítja, hogy a növényeknek nincsen szubjektív tapaszatalatuk? Ez igazságtalan kivételezés. A növények is elraktározzák a testükben azokra a környezeti hatásokra adott válaszokat, amik érték őket, tehát emlékeznek, vannak tapasztalataik. Ki mondja, hogy a tapasztalat csak az idegrendszerhez köthető?
    3. A react és respond közötti különbséget le se tudom fordítani. De mindenesetre tagadom, hogy ez olyan minőségi különbség lenne, ami morálisan felhatalmazna minket, hogy az egyiket megegyük, míg a másikat nem.
    4. Hogy a növények nem érdeklődnének, ne lenne akaratuk, vágyaik, preferenciáik, az igazságtalan, szűkkeblű, érzéketlen tudatlanság. Ez a fószer biztosan nem olvasott Lázár Ervintől Nagy Zoárdról, a lépegető fenyőfától. Azt mindenesetre biztosan tudhatjuk, hogy preferenciájuk és érdeklődésük van, mert nyújtózkodnak a víz és a fény felé. Az, hogy nem beszélnek, nem sírnak, csak azért van, mert ők ilyen csendes, visszahúzódó teremtmények, akik szemlélődésben töltik minden idejüket. Nameg tüdejük és szájuk sincsen hozzá, de attól még tudnak szenvedni sanyarú körülmények között, és tudnak boldogan virulni. Példát kellene venni róluk, nem bántani és kizsákmányolni őket.
    5. Ha komolyan vennénk, hogy a növények is éreznek, és ezért azokat enni bűn, akkor az igazán morális döntés az lenne, ha az összes állatot lemészárolnánk, hogy ne legeljék a növényeket. De ezzel összeomlana a bioszféra, ami a növényeknek sem lenne jó. Ha viszont a természet körforgásának törvényeit figyelembe vesszük, akkor azt látjuk, hogy a földi élet úgy működik, hogy az egyik élő megeszi a másikat – hol részben, hol egészben, hol csak a már elhullott maradványait, hol aktívan megölve a másik egyedet. Ezen felesleges moralizálni, egyetlen más élőlény sem moralizál, csak teszi a dolgát, ami sokszor a gyilkolás, még ha ez a széplelkeknek nem tetszik is.

  79. 78. tücsöktávlat
    „Ezt a vitát úgy érdemes folytatni, ha alapvető kérdésekben közös nevezőre jutunk”
    Egy vegán/vegetáriánus és egy mindenevő soha az életben nem fog közös nevezőre jutni semmilyen kérdésben a táplálkozást illetően, mert ti deviánsok vagytok a szemünkben és meglátásom szerint úgyanúgy próbáljátok abszolút helyesnek, magasabb rendűnek és követendő példának beállítani az életmódotokat, mint ahogy azt egyéb deviáns-kategóriákhoz tartozó társaitok teszik.
    Ahogy Ábel írta, nem a fogyasztásunk milyenségével, hanem mértékével van a baj.
    Ami pedig az állatkínzást illeti, én középkori módszerekkel büntetnék minden klasszikus értelemben vett állatkínzót, de a Te „avantgárd” definíciód számomra aberráció.

  80. 89. Proton, igazad van. Hozzátenném, hogy a vita eleve a közös nevező hiányáról, kereséséről szól. Ha közös nevezőn lennénk, akkor nem vitatkoznánk, hanem egyétértően bólogatva beszélgetnénk.

  81. 90. Ábel
    Így van.
    Én arról beszéltem, hogy soha nem lesz közös nevező, következésképp a vita parttalan, tehát nem érdemes rá energiát pocsékolni.

  82. 88.

    „Ha komolyan vennénk, hogy a növények is éreznek, és ezért azokat enni bűn, akkor…”

    A mondatodban implicit módon megfogalmazott állítás így fordítható le:

    „Nem veszem komolyan (mármint Ábel), hogy a növények is éreznek.”

  83. Hitviták… 🙂

    Mindenki egye azt, ami jólesik neki, és ne foglalkozzon azzal, hogy mások mit esznek. 😉

  84. Hogy ne csak kötözködjek, igyekszem megfogalmazni a saját álláspontomat a kérdésben:
    Hogy mit eszünk, az nem morális kérdés. Hanem egyrészt egészségügyi, másrészt ökológiai-gazdasági kérdés.

    Én úgy látom, hogy a legnagyobb probléma, hogy az ipari élelmiszertermeléssel tökretesszük a Föld élőrendszereit (ahogy egyébként minden más civilizációs tevékenységünkkel is). Ezen fontos lenne változtatni, de ennek útja nem az, hogy leállunk a húsevésről, hanem az, hogy a mezőgazdaságot átállítjuk nagy diverzitású biogazdálkodásra. Amiben benne vannak az állatok.
    A problémán az is segít, ha kevesebbet eszünk, és értelmes dolog lehet csökkenteni a hús arányát is az ennivalónkban, de morális alapon válogatni az ételek között badarság.

    92: Azt nem veszem komolyan, hogy ha egy élőlény érez, akkor azt megenni bűn.

  85. 94.

    „Azt nem veszem komolyan, hogy ha egy élőlény érez, akkor azt megenni bűn.”

    Akkor a korábbi állításod így módosul:

    Érző élőlényt ölni morális értelemben elfogadható.

    Logikailag:

    1. Érző élőlényt ölni morális értelemben elfogadható.

    2. Az ember egy érző élőlény.

    3. Embert ölni morális értelemben elfogadható.

    Tudom, hogy az utolsó állítással, ami logikailag következik nem értesz egyet, erre nem kell felhívnod a figyelmemet, ez világos – ettől függetlenül egyelőre ezt a logikát fogalmaztad meg.

    Ezért várom a kiegészítésedet, hogy milyen esetben tartod elfogadhatónak egy érző élőlény megölését.

    Innentől lesz értelme a vitának.

  86. 95: Hadilábon állsz a logikával. Azt állítottam, hogy ha egy élőlény érez, abból nem következik, hogy megölni bűn. Ebből nem kövekeztik, hogy egy érző lényt megölni soha nem bűn. Az következik, hogy vannak olyan érző lények, amiket megölni nem bűn. Az állatokat ilyennek tartom, az embert nem.

    Sokféleképpen lehet érvelni amellett, hogy mért bűn az embert megölni, az állatot meg nem, lehetne boncolni, mi az a minőségi különbség, ami elválaszt minket, de csak a lényegre koncentrálnék:

    1: Az állatok nem mi vagyunk, az emberek mi vagyunk.
    2: A vallásom tiltja az emberölést, az állatok tartásával, leölésével és megevésével szemben viszont még egy halvány intése sincs. Jézus a morális normákat meglehetősen magasra helyezte – még egy nőre sem nézhetek kívánsággal, ha nem a feleségem – de egy árva szót sem vesztegetett a húsfogyasztásra.

  87. Nem véletlen, hogy a vallások közül csak a hinduizmus és a buddhizmus tiltja a húsevést: ők hisznek a lélekvándorlásban, belevéve az állatokat is. Vagyis szerintük az állatok is mi vagyunk, ha megeszek egy kecskét, lehet, hogy a nagyapám vagy a megszületendő gyerekem húsát eszem. Logikus, de ha nem hiszek a lélekvándorlásban, akkor semmi okom rá, hogy azonosuljak az állattal.

  88. 97:
    Ez azért elég érdekes: „megszületendő gyerekem húsát eszem.” 😀

  89. 98: Hogy pontos legyek, annak a leölt állatnak a húsát, aminek a lelke a gyerekembe is költözhet akár később. Szerintem badarság, de aki hisz benne, annak a számára logikus, ha tartózkodik minden állati élet kioltásától és a húsevéstől.

    Viszont a tejfogyasztás tiltását továbbra sem értem. Ha valaki szerint nem egészséges, azt elfogadom. Ha az ipari állattartás és élelmiszerfeldolgozás ellen tiltakozik, azt is értem. De hogy egy extenzíven tartott, házilag fejt kecske tejével mi a gond, pláne morális szempontból, azt nem tudom elképzelni.

  90. 99: Ha gyereket akarsz, előbb egyél meg egy kecskét, hogy a lelke szabaddá váljon… 🙂
    Ha a CSOK-ot is akarod, legalább 3 kecskét meg kell enned. Ha muzulmán vagy, akkor viszont ne edd meg a kecskét, hanem….. 🙂

    „házilag fejt kecske tejével mi a gond, pláne morális szempontból, azt nem tudom elképzelni” ‘Eleszed’ a gida elöl. Ellopod. Szegény meg éhezik emiatt. 🙂

  91. 100: A kecske a legjobban tejelő állat élősúlyhoz mérve. Jut is, marad is elég.

  92. 96.

    Az álláspontod, javíts ki, ha tévedek:

    Érző élőlényt ölni nem elfogadható morális értelemben
    – ha az adott élőlény az emberi fajhoz tartozik,
    – ha a Biblia tiltja,
    – ha a lélekvándorlás igaz.

    Egyetértesz azzal, hogy morális értelemben továbbá nem elfogadható érző élőlénynek ártani (ölést beleértve) élvezetből, szórakozásból és kényelemből sem?

    Pontosítás: A kényelembe a megszokást is beleértem, ami magába foglalja a hagyományt.

    (Ezt értettem egyébként közös nevezőre hozás alatt, nem azt, hogy egyet kell értenünk, hanem hogy legyen egyértelmű a nézetek közötti törésvonal, máskülönben nem tudom, miről vitakozunk.)

  93. 103. Most még nem tiltásról van szó, de ahogy a többi ilyen liberális eszme is szép lassan beszivárgott az életbe, előbb-utóbb tiltás lett belőle. Ez itt a kényes kérdés, nem az, hogy ki hogy dönt a saját életében a húsevéssel kapcsolatban.
    A világ vegánná formálását csakis erőszakkal lehet kivitelezni.

  94. 105.
    Ugy se.A Ceausescu korszakban az életével játszott az aki szarvasmarhát mert vágni ,mi mégis mindig friss marhapörköltet ettünk. 🙂

  95. 105. Igen, azokra az időkre én is emlékszem. Megellett kint a mezőn a tehén, de sajnos „megdöglött” a borjú. Szilvapálinkáért hozzá lehetett jutni marhahúshoz akkor is, ha valakinek volt ismeretsége.
    Egyébként próbált volna valaki akkor városon vegánkodni, amikor a boltok kongtak az ürességtől, legfeljebb egy-egy üveg mustár árválkodott a polcokon. 😀 Ha híre ment, hogy csirke érkezik valahová, már kora reggel kilométeres sorok álltak a bolt előtt. Aztán többórányi lökdösődés és taposás után közölték a még sorban állókkal, hogy elfogyott. 😀 Ma már ezen csak röhög mindenki, vagy el sem hiszi. A boltok roskadásig vannak a gyarmatokról érkező áruval. Hát így könnyű játszani a világmegváltót.

  96. 104.

    Ismeretterjesztésre van szükség, a legtöbb ember ösztönösen tudja, hogy ezt miért rossz érzés látni:

    https://www.youtube.com/watch?v=1oTGe41A8Vo

    Ha az emberek tudnák, hogy miből áll a tejfogyasztás rituáléja (lásd 103-as hozzászólás cikk és a videó), akkor mire eljutnánk a törvényi szabályozásig, már csak pár retardált fogyasztaná más élőlény tejét. Az emberek olyan mértékben felháborodnak, ha állatkínzásról van szó, hogy ez nem túlzó kijelentés, sokan nyugodt lélekkel lelőnének egy másik embert, ha az a vele szoros érzelmi kapcsolatot ápoló állat életét veszélyeztetné (mint ahogyan erre volt is példa a múltban).

  97. 107.

    „Viszont a tejfogyasztás tiltását továbbra sem értem.”

    Folytatás, hogy mi a baj a tejfogyasztással:

    https://www.youtube.com/watch?v=kheeL7qcYPY

    Aki nem ismeri fel, hogy mi a különbség a videón látható állatok és a videón látható növények között, az beteg vagy nem őszinte.

  98. 107. De tulajdonképpen mi is a veganizmus? Egy világmegváltó terv a nyugati civilizáció környezetrombolásának mérséklésére? Amiket belinkelsz, abban még a húsevőkkel is meg lehetne egyezni, hogy ez nem fenntartható állapot és állatkínzó. De nem ad választ a háztáji gazdálkodás létjogosultságára, természeti népek életformájára, mert az is erkölcstelen ezen nézet szerint. Ne mondd, hogy a vegánokban nincs küldetéstudat, különben nem élnél az alkalommal, hogy ezeket folyton közöld a nagyérdeművel. Ha az embereket tájékoztatnád ezen dolgokról, azzal az elején kiválthatnál egy sokkhatást, de utána magasról leszarják és élik tovább a megszokott életüket, ha látják mivel jár a lemondás. Meg lehet nézni, hogy mit mond egy buta celebkurva, miután megnézte a Hülyeség kora című filmet. Édibéditündibündi cukiskodás, jaj de szörnyű, utána meg ülök bele a 20 millkós terepjárómba és döngetek végig a városon. Csakis diktatúrával, erőszakkal érhetsz el valamit ilyen téren és még az sem garantált.

    https://www.youtube.com/watch?v=nK0JPMxTN-k

    A természettől elidegenedett, városi embert sokkolja egy állatkínzós videó, de ne hidd, hogy ez általános. Én meg olyan videót láttam, ahol éhes négerek valahol Afrikában egy lesoványodott, éppen ellő tehenet másodpercek alatt szednek szét a kipottyanó borjúval együtt, mindenféle részvét nélkül. A szükség nagy úr.
    Én amúgy nem vagyok egy nagy hús zabáló, amikor csak tehetem, zöldséget eszem gyümölccsel, mert már önmagában is jó a bélműködésnek.

  99. A húsevés néhány asztrális éteri asszimilációt, erőt gátol, amiket ellenben a növényi táplálékok működésre késztetnek (mivel ezek állati szubsztanciáját az állati szervezetiség szintjére kell
    emelniük!).
    Még mélyebb akarati erőket hív fel az ásványi elem: ez az eset lényegében a jelenlegi orvosságoknál.

    Aki sok húst fogyaszt, idegessé, agresszívé, befelé fordulóvá válhat. Az állat levágás előtti halálfélelme energetikai szinten
    m e g m a r a d és beépül a fogyasztó szervezetébe. Másrészt a nagyüzemben nem természetes körülmények között fejlődő állatok húsa azt a tápanyagot sem tartalmazza, amit a természetesen tartott állatoké.
    Az egymás hegyén-hátán, összezárva tenyésztett állatokban felhalmozódott feszültséget, stresszt s z i n t é n
    á t v e s s z ü k, a növekedésüket serkentő hormonokról, gyógyszerekről nem is szólva!

    És:
    „A növények barátjuk érzelmi pszichológiai életét illetve annak változásait is jelzi!
    Híres kísérlet a két növény, két ember! Két különböző helyen lévő növény “barátja” csónakkal kievezett a tengerre és egy imitált hajótörést hajtott végre. A két növény jelzése nyomán be lehetett mérni a süllyedés helyét.”

  100. 110: Köszi, Réd, tudtam, hogy lesz valaki, aki segít a növények érzelmi életével kapcsolatban! 🙂

  101. Tücsöktávlat, ha jól értem, a következő okok miatt tiltakozol a tejfogyasztás ellen:

    1. Az állatnak rossz, hogy fejik a tejéért
    2. A tejállatokat és ivadékaikat többnyire levágják a húsukért előbb-utóbb

    Az 1. pontot kapásból cáfolnám: az összes emlősállat úgy működik, hogy csak akkor ad tejet, ha relaxált, biztonságban és jól érzi magát. Ha szenved, egyszerűen nem ad tejet. Nem működik a tejleadó reflex.

    A 2. pontra egyfelől azt mondom, hogy persze, így gazdaságos, és így van értelme. Szerintem semmi baj vele. De ha leállnánk a tej- és húsfogyasztással, akkor az összes háziállatunkat hirtelen le kéne vágnunk, és még csak azzal sem tisztelnénk meg őket, hogy felhasználjuk, megesszük a húsukat. Szerinted ez jó lenne?

    De ha ettől elrugaszkodunk, megnézhetjük a hindukat, akik szent állatként tartják a tehenet, nemhogy meg nem ölik, de nem is bántják semmilyen módon. A tejét viszont isszák. Ezzel, ilyen forrásból származó tejjel szemben is vannak fenntartásaid?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük