VM-297 Öt gramm törtarany

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~q102Az ostrom után gyorsan magához tért a város. Először eltakarították a romokat, aztán mindenki ügyeskedni kezdett, hogy valahogy megéljen. Első nekifutásra az emberek iparkodtak eladni azt, amiből bőven volt tartalékuk, hogy megvehessék azt, amire szükségük volt az élet fenntartásához. Ez a tevékenység részben az utcákon folyt, részben pedig a gomba módra szaporodó presszókban, ahol vállalkozói igazolvány nélkül folyt a seftelés. Ezt a hatalom „feketézés”-nek nevezte, és a maga módján üldözte is, de kiirtani nem lehetett, mert volt rá igény. Már hogyne lett volna, hiszen az árunak meg kellett találni a fogyasztót, vagyis a vevőt, és természetesen szükség volt a közvetítőre is. Ment tehát a csencselés.

Csakhamar azonban villáskulcs került a gépezetbe, a pengő egyre gyorsabb ütemben kezdett inflálódni, akkor pedig az általános csereeszköz funkcióját nem tudja ellátni. Venni és eladni képtelenség úgy, hogy a fizetőeszköz értéke rohamosan változik. Így eset, hogy szinte percek alatt kialakult a dollárban és aranyban való kereskedés. A dollár persze illegális volt már a kezdetkor is, mert a törvények szerint idegen valuta nem lehetett az emberek birtokában, de ez senkit se érdekelt. Maximum annyi történt, hogy a dollár szót senki se ejtette ki a száján. A dollárt mindenki dé-nek hívta. „Hány dét kérsz ezért az óráért?” – „Adj három dét, és viheted.” Viszont nagyon kevés dollár volt a forgalomban, és tipikusan egy dolláros. Ebből következet, hogy az adás-vételhez bevezették az aranyat is. Két feketéző ült a presszóban és megegyeztek, hogy egy hordó mézet egyik elad a másiknak 5 gramm tört aranyért, amit a vevő egy 50 centis aranyláncból csípett le egy csípőfogóval, és mért meg egy hordozható gramm-mérleggel. Mindkét eszközt a zsebében hordott magával. Ebben nem volt semmi rendkívüli.

A 14. Születésnapomra apámtól kaptam egy Märklin készletet (No.8.), amiért 8 gramm aranyat fizetett. Persze az építő játék nem volt új, csak „újszerű”, de még így is fejedelmi ajándék volt, amit annak köszönhettem, hogy elég jól ment a család sorsa.

Az, aki elgondolkodik a dolgon felvetheti. Jó-jó törtarany, de hazánkban 14 és 18 karátos arany a tipikus, nem mindegy melyiket kínálnak fel, ez esetben a hordó mézért. Nos, a menők a csípőfogó és gramm-mérleg mellett vittek magukkal választóvizet is, ami a karát megállapítására való.

A viszonyokat jól jellemzi, hogy hozzánk is kijött a gazdasági rendőrség házkutatást tartani, nyilván valami feljelentés, vagy tanúvallomás alapján. Nem találtak semmit. Erre az egyik nyomozó azt mondta apámnak, hogy ha akarnak találnak valamit, de ha neki adja ezt a látcsövet, ami a szekrényben lapult, akkor máris távoznak. Mit mondjak, a nyomozó megkapta a látcsövet, az én bánatomra, mert leginkább én használtam. De a sztorinak nincs vége, mert a végén pasi és az apám valahogy összehaverkodtak. Hamarosan a két család összejárt és azon tanakodtak, hová menjenek ki külföldre (akkor még a disszidálás fogalma nem volt ismert) és ott milyen vállalkozásba kezdjenek. A végén kiderült, hogy maximum magyar étteremről lehet szó, de ebből se lett semmi, mert anyám még emlékezett a látcső bulira, és azt mondta, hogy neki ez a Somogyvári egyáltalán nem tűnik megbízhatónak. Kár, mert a pasi nekem beígért egy légpuskát.

Évekkel később az érettségire kaptam apáméktól egy arany pecsétgyűrűt, ami még a törtarany seftelésből maradt vissza.

És hogy mi lett a sok-sok törtarannyal? Egyszerű, 1946 augusztus 1-től csak úgy lehetett forinthoz jutni, ha az ember eladta az MNB-nek grammonként 13,20 forintért/színarany átszámítás szerint. (csak tájékoztatásként, ma 1 gramm arany ára kb. 10.000 Ft.)

___________________________________________________
___________________________________________________
___________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

14 gondolat erről: „VM-297 Öt gramm törtarany

  1. Anno enis megkertem ekszeresz ismerosom hogy mutassa meg hogyan is tortenik az arany vizsgalata. Nemart tudni. Igaz kiralyvizeim meg nincsennek. Egy lupe se art hogy az ekszerjeleket meglehessen vizslatni mert ha nincs semilyen az gyanus alapbol. Es a vastag “kutyalancokkal” is lehet problema (6karatos ukran hulladek)
    Lehet nemisnagyon lesz kitol aranyat csencselni mert a nepek a nagyi aranylancan “okostelefont” meg mas kacatot vesznek 🙂
    Ja es Koszonjuk a posztot!

  2. Melyik aranyfélét veszik vissza normál áron? Úgy értem a kérdést, hogy pl. azt tudom, hogy az aranyékszernél magasabb áron veszed, de alacsonyabban veszik vissza, meg ott a megmunkálás ára a drága, nem csak maga a nemesfém ára.
    Nyílván nem aranyrúdra gondoltam, hanem olyan mértékegységre, ami nem milliókból, de mondjuk százezrekből megvehető, és eladható.

  3. 2-re Aranydukát. Sőt az fizetőeszköznek is számít bizonyos helyzetekben. Elvileg a billog határozza meg a törtarany meghatározást. A magyar fémjeles arany nem törtarany, semmilyen formában sem.. Erre figyelni kell ha oda kerül a sor, hogy “értékesíteni” kell.

  4. Csendes idegen: Az okos-telefon csak akkor kacat, ha trendként fogjuk fel. De nem az. Illetve nem annak készült. Maximum nem azért használjuk, és nem arra, amiért megalkották. Ez pedig megint emberi tényező. Én például olyan funkcióit használom, amelyeket az emberiség 90 százaléka nem, és soha nem is lesz rá szükségük.

  5. 2:
    Az aranyékszer ára három tényezőből áll: 1) az ÁFA, 2) az aranytartalom fém értéke, 3) Az úgynevezett “fazon”. Ha el akarod adni akkor a “fazon” árrészt egyből elveszted, még akkor is, ha az adott ékszer abszolút modern, mondjuk fél éve készült. Tehát csak az arany tartalmat veszik meg “törtarany” elnevezés alatt. Ez utóbbi az ékszerárnak mindössze a fele, és persze elveszted az ÁFÁ-t is. Éppen ezért ékszerbe fektetni pénzt kifejezett hülyeség.
    A befektetési arany, amit az uniós szabály véd. Nincs ÁFA, nincs fazon, csak az aranynak a súlya az érték. Ezek rudak, vagy érme formában vásárolható. Az eladó garantálja a visszavásárlást. Az eladás- és a vételár között rendszert 15 % különbség van, ami jóval kisebb veszteség, mint az ékszer esetében.

  6. Pár éve bizományi fiókokban kellett rendszert átállítanom (a régi, B betűs). Ez néhány órás munka volt. Számomra meglepetés volt, hogy az idő alatt milyen sokan vásároltak befektetési aranyat, nem is kis összegben. Én addig nem is tudtam ilyenről. Visszavétellel viszont nem találkoztam. Lehet, hogy azért vették, mert nem itt akarták visszaváltani? Az oldalukon megnéztem, hogyan megy ez, valóban van eladási és visszavételi ár, amit folyamatosan frissítenek. Azt persze nem tudom, hogy az ilyen, egy cég által készített “árú” mennyire elfogadott más kereskedőnél.

  7. Köszönöm a posztot.
    Ezüsttel volt-e mód kereskedni akkoriban?
    Úgy értem mennyire volt elfogadott mennyire ismerték a kereskedők az ezüstlánc szemeket?

  8. 5: rendes befektetesi aranykereskedoknel (ilyenbol van boven Budapesten) a kulonbseg 3-5% aszerint, hogy mekkora tetelt/darabot veszel. Tehat egy egykilos tomb eseteben inkabb 3%korul van de 10 darab 100 grammos tombnel inkabb 4-5 % korul mozog. Szerintem ez egy elfogadhato tisztes arres. Velemenyem szerint azonban inkabb 1-5 grammos 24 karatos certifikattal ellatott tombot erdemes venni vagy pedig ezustot.

  9. 8:
    A mai árfolyamon a 3,44 g-os dukát ára: 33871 (vétel), 39865 (eladás) az “aranypiacon”. Ez 17,7 %-os árrés. Én ott nem vennék, ahol az árrés 5 százalék, mert lehet, hogy aranyozott wolframot kapok arany árban. 😀

  10. Megnéztem osztrák és német aranykereskedők internetes boltját (egydukátos előbbinél nem volt, négydukátos árrés 4.9% 477/454.5)
    Utóbbinál éppen nincs négydukátos, az egy osztrák dukát 119/111.5 árakkal 6.7% árrést ad (proaurum a kereskedő neve, nem várnék tőlük wolfamos szemetet – ilyen kis méretben nem gondolom, hogy lenne wolfrám “termék” – nem reklám céllal neveztem meg nem voltam egyiknél sem). Ugyanennek a boltnak a svájci telephelyén 127.31/117.30 dukátárakkal 9.3% árrés jön ki.

    Az 5%-os árrést, amit samu említett nem tartom eleve wolframgyanúsnak. Ilyen kis érmékben meg nem tudom lehet-e érdemben csalva wolframozni.
    Még csak a tegnapi árak vannak kinn a weblapon, mára nem hiszem, hogy változna az árrésük.

  11. 10:
    Magyar viszonyokról írtam. Ha akarsz venni, pláne eladni 3-4 dukátot, egyszerűbb lemenni a nagykörútra, mint kimenni Svájcba.
    Samú nem apró érmékről írt, hanem tömbökről. Ettől még a magyar árrés felháborító, de ez mindennel így van.

  12. 10: “Ilyen kis érmékben meg nem tudom lehet-e érdemben csalva wolframozni.”

    Hajaj, az éremhamisítás komoly művészetté nőtte ki magát.

    Nekem vannak spanyol “ezüst” érméim, amik olyan speciális ezüstből készültek, hagy tapadnak a mágnesre rendesen. 🙂 Az ‘értéküket’ az adja, hogy múlt század elejei hamisítványok.

    A mai technológiával a kínaiak (vagy bárki) simán hamisítanak érmeket is – gyakorlatilag egyszerű eszközökkel az érme sérülése nélkül kimutathatatlan a hamisítás. /Röntgennel, vagy örvényáramos módszerrel stb. lehetne vizsgálni./ Egyedüli garancia a megbízható helyen való vásárlás, de az sem 100%-os a visszavásárolt érmék újraforgalmazása miatt.

  13. 11: Tibor bá’ nem is gondoltam, hogy kimennék Svájcba (vagy ide-oda) aranyat fenni az árrés miatt, mert nincs annyi pénzem, hogy a ráfordítást behoznám a kisebb árrésen.

    12: Akkor az aranyat is ugyanúgy hamisíthatják, mint a bankjegyeket.

  14. Egyreszt az aranypiac is csak egy befektetesi aranyat arusito portal ceg. Az egyik legdragabb (mondjuk regebben a dr schmidt es dr korosztos ceg allt a hatuk mogott). Vannak mas oldalak is ahol ugyanazt kapod. Pl. conclude, pro aurum stb. nem hinnem, hogy egy hologrammal ellatott 5 grammos aranytombbe a heraeus vagy az osztrak penzverde wolframot keverne. amugy a concludenal vallalnak aranybevizsgalast akar ingyenesen is. Vegulis mindenki ott vasarol ahol akar. Ja ha nem dukatot veszel az aranypiacon csak valamilyen tombot akkor rogton 10% koruli arresrol beszelunk…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük