Tibor bá’ online
Volt itt a faluban egy kozmetikus, aki már évek óta se nem alkalmazott, se nem vállalkozó, hanem az egyik szobáját berendezte és az erősen szürkegazdaság berkein belül ott fogadja azokat a nőket, akik lépést akarnak tartani (vagyis mindegyiket) a korral, illetve, akik lassítani kívánják az öregedésüket. Árai nem voltak alacsonyabbak a megszokottnál, de nem kellett utazni kilométereket, és fel lehetett csipegetni némi helyi pletykát is. Bejelentkezés telefonon, és az egyik kuncsaft a másiknak adta a kilincset. Feltételezem, hogy a tejbe aprítani valóját többszörösen megkereste. Nulla rezsi, nulla alkalmazott, nulla bejelentés, nulla adó, maxi jövedelem. Senkinek semmi panasza nem volt ellene, végtére is, hol van ez a Mészáros nevű gázszerelőtől?
Erről a kozmetikusról derült ki ma reggel, hogy itt hagyott csapot-papot (ahogy Csokonai) és kiment Angliába. Most arra vagyok kíváncsi, mikor jön vissza.
Tegnap megtudtam, hogy az egyik magyar kórházból négy altatóorvos külföldre távozik. Ma meg azt tudtam meg, hogy ezek havi jövedelme nyaldosta az egy millát.
Azt is nagyon jól tudom, hogy sokak külföldre menekülése egy egzisztenciális kényszer, de a fent körvonalazott két eset nem tartozik ide. Lehet, hogy az altatóorvos odakint egy millió helyett másfél milliót fog keresni, de nekem ne mondja senki, hogy egy millióból nem lehet igen szépen megélni, és talán annak is van némi pénzben kifejezhető értéke, hogy szülőhazájában élhet. Ugyanez vonatkozik a kozmetikusra is. Azt is a héten hallottam, hogy az egyik TV műsorvezető kiment Amerikába. Szegényeket egyik csatorna a másiktól csábítja át őket, ráígérve a milliós fizetésekre, és akkor neki ez nem elég. Mi van itt kérem?
Régen ezt úgy hívták, hogy hisztéria. Ma azt lehet mondani, hogy divat. Divat szidni az országot, persze jogos, de az embernek egy anyja van, egy élete, és hazából is csak egy van, ahogy az anyanyelvéből is csak egy. Ha ezeket nem becsülöd meg, nincs helyette másik. Én se ide születtem volna, ha ez az ember kívánságán múlna. Jobban szerettem volna nőnek születni, de ezt se kérdezték meg tőlem. Az a legokosabb, ha megelégszem azzal, ami van. Ja igen, ez az egyik, nagyon fontos feltétele a boldogságnak. OK. Hagyjuk a nagy szavakat. Szóval ez az egyik nagyon fontos feltétele a kiegyensúlyozott, megelégült életnek: elfogadni az adottságokat.
___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________
Szerintem van valami alapvető különbség azok között, akik külföldre mennek, és akik megtehetnék, de itthon maradnak. Előbbieknek szerintem legfontosabb a pénz, és lehet, hogy neki valóban ez okozza a boldogságot is, miközben utóbbinak a pénznél vannak fontosabb értékek, amelyek boldogsággal töltik el.
Ahogy bárki, úgy én is jobban kereshetnék külföldön, de egyéb téren olyan veszteségeket szenvednék, amiért ez nem éri meg nekem boldogság szempontjából, pedig én nem keresek 1 misit. Sőt Magyarországon belül is sokkal jobban kereshetnék, amit persze jobban el is tudnék viselni, mint egy külföldi tartózkodást, de összességében még az is deficites lenne az én szemszögemből.
És igen, el kell fogadni az adottságokat és azokat megélni. Azt szoktam mondani, hogy én nem is szeretnék problémamentes életet, mert egy külön szépséget ad az életnek, amikor az ember problémákat old meg, még ha egészen kicsik is. Nyilván az annyira sok és nagy probléma nem tartozik ide, ami ellen tehetetlen az ember, de valahogy problémák nélkül nem is tudnék mit kezdeni az élettel.
Tibor Bá’
az infó, hogy az anesztes orvos 1m-ot keres itthon, szerintem tévedés.
A hivatalos bérük kb 200 eFt. Túlórákkal, ügyelettel 250 eFt netto, viszont a paraszolvencia messze kerüli őket, azt a sebészek kapják.
Én maximális megértem, ha 5-7szeres bérért elmegy külföldre. A tandíjat mondjuk kifizettetném velük, ha már úgyis megengedhetik maguknak.
A gond viszont akkor van, ha pl egy amúgy szimpla vakbélműtétnél egy fáradt vagy tapasztalatlan anesztes fog engem altatni. Pár gramm , vagy pár perc tévedés és sose kelek fel….
A kezdő orvosok bére valóban vérlázító, a férjem rokonságában egy harmincas pár van, akiknek most már 2 gyermeke van. Az első években bruttó 130.000 Ft-ot kerestek, plussz a pótlékok. Ha nincsenek szülők, akik segítik őket, akkor még most se lenne saját ingatlanuk (most is egy 60-as évekbeli kis házban laknak vidéken, amit majd újítgatnak).
Persze a főorvosok hazavihetnek havi 1 milliót. A baj a fizetések különbözetében van, mert nem hinném, hogy a két doki között, még ha tapasztalatlan is, ekkora értékbeli különbség lenne. Egy 2-3 szoros még elfogadható lenne, de így méltánytalan.
A mi rokonaink között is főleg azok mentek ki külföldre, akik egyébként is átlagon felül kerestek idehaza, amin csodálkoztunk is rendesen. Aztán rájöttek persze, hogy kint a több a pénz, de a kiadás is. Most már állítólag a 2 gyerekük miatt maradnak kint, mert nekik ott jobb lesz. Most lesz a negyedik éve, hogy kint vannak. Szerintem megbánták már a döntést, de a 22-es csapdájában vannak, mert már ott sem jó, de idehaza sem.
Egyébként van a másik véglet is, a férjem egyik barátja matematikus, akit az egyetem elvégzése után alig kartak alkalmazni, ahol mégis, ott éhbérért. Ő kiment külföldre, biztosítóknak dolgozik, ahol a fizetéséből most elérhetővé vált számára, hogy pár éven belül ingatlant vegyen kint, jelenleg pedig egy luxus sportkocsi vásárlását tervezi. Persze nem ez az átlag, de ugye mindenki ezt a szintet akarja elérni, csak keveseknek adatik meg.
3:
Az első fejezetben mintha rólam írtál volna, azzal a különbséggel, hogy nem orvos vagyok, hanem mérnök. Ezek szerint a felsőfokú végzettségűek hasonló cipőben kezdenek, csak épp az egyik a versenyszférában, a másik pedig a közszférában.
Az az egy milla sántít, rendesen.
Másrészt, a biztonságos munkakörülmények hiánya miatt mondtak fel a Szt. Imrében. Nettó 350- 400 nem rossz szakorvosként- ahogy olvastam- de cserébe 1 hétig nem alszol otthon. Plusz gondolom a felszerelés/gyógyszer -és ahogy hallottam- szakképzett asszisztensek hiánya volt a fő ok. Magyarul:nem akarták a felelősséget egyedül vállalni a magyar egészségügyi általános körülményekért…
3.
Úgy tűnik, hogy a nyugat-európai, de főleg a német egészségügy elemi érdeke, hogy keleten a helyzet változatlan maradjon, mert csak így működhet a munkaerő-elszívás.
Az orvosok esetében nem hiszem, hogy csupán a pénzről van szó. Nem megalázó fizetéssel (netto 300-350e Ft-tól) megfelelő munkakörülmények, és életpálya-modell esetén a kivándorlók nagy részét itthon lehetne tartani..
6.
Az még hagyján, de helyettük jön a teljesen más kultúrából származó doki, akinek az itteni körülmények jók.
Én pl. a harmadik gyermekemet egy columbiai dokinál szültem.
Lehet, hogy jó szakember, pl. ha komplikációk akadnak, de egyébként meg szimplán egy hentes, vagy legalább is kb. annyi érzelem szorult belé a páciensei felé.
Mi csak szülésznőt fogadtunk, és mikor kiderült, hogy ki az ügyeletes, akkor a szülésznő is kicsit sápadtan közölte, hogy sikerült kifognom az osztály legdurvább orvosát. Mondhatom sokat dobott a hangulatomon.
5. Ouse +1
7.
Nekünk dúlánk volt, aki egyben szülésznő is. A nőgyógyász viszont „sztárszakember” volt. Esetében még az 1mft is igen szerény díjazás havonta. 100000 volt csak a szülés, ezelőtt 9 évvel éppen karácsonykor.
Ettől eltekintve az orvosok nagyon alulfizetettek, nem beszélve az egészségügyben alacsonyabb beosztású dolgozókról.
Érdekes egy társadalmi berendezkedés, a tanárok, orvosok, lelkészek , tehát mindazok akik a társadalomért és a gyerekek fejlődéséért felelősek bagót keresnek. Ellenben egy Hajdú féle médiacirkusz tele a legósckább bulvárral, vagy egy pornószínésznő(nem tudom hol színész, hacsak abban nem, hogy még nem is élvezi, de grimaszol)meg szétkeresi magát.
Hogy miért alakult így az már önmagában megérne egy „misét”.
Én bízom abban, hogy ez is meg fog változni. Lehet az kell hozzá, hogy nagy zűr legyen az egészségügyben. Persze már most is az van.
Barátom felesége szívműtétre várt fél évet, Pécsett nem tudták megcsinálni (mikor időpontja volt), mert elromlott valamilyen gép.
Rá 5 hónapra Szegedre kellet utaznia neki is meg az egész orvosbagázsnak. Röhej. A kis faluk olyan szegények attól a pár szó-szerint milliárdos faszjankótól eltekintve hogy csak na, napi szintű nyomor.
A képlet egyszerű, a szokásos: volt TÉEsz elnök aki jól privatizált, utána 2szer polgármesterjenő lett, börtönviselt tüzépes, meg pár kocsinepper. Van pénzük, de segíteni a többi hülyén eszükbe se jut. Persze azokon is nehéz mrt épp annyi eszük van, hogy tök részegen beszarjanak a presszó elnevezésű
kocsmában.
Lehet, hogy igaza van Mvm9-nek, tényleg embergyülölő lettem.
9. Balázs,
Relax…! Én nem mondtam ilyet.
Majd visszajön az, aki nem tudott beilleszkedni és nélkülözhető.
Különben meg Európa jövőjét nem mindenki migránsokkal képzeli el. Van, aki azt is tudja, hogy mi lehet a jövő http://gatesofvienna.net/2015/11/tet-take-two-islams-2016-european-offensive/
Ouse .Így van..
Vasgerinc:
„Azt szoktam mondani, hogy én nem is szeretnék problémamentes életet, mert egy külön szépséget ad az életnek, amikor az ember problémákat old meg, még ha egészen kicsik is. Nyilván az annyira sok és nagy probléma nem tartozik ide, ami ellen tehetetlen az ember, de valahogy problémák nélkül nem is tudnék mit kezdeni az élettel.”
Köszönöm hogy ezt így leírtad, nagy igazságot találtam benne.
A hatalom ilyen szintű cinizmusa az adott életszínvonal mellett nem tolerálható. Plusz – magamból kiindulva – van lehetőségem a célország kultúráját és atmoszféráját (egészségügyét, oktatását…) előre megismerni, és felvilágosult döntést hozni.
Minden bajunk abból származik, hogy el akarjuk kerülni a nehézségeket,hogy egyre kevesebbet és kevesebbet kelljen tenni, hogy egyre kényelmesebb legyen minden és hogy mindig és mindenáron jól akarunk járni!
Eddig azt gondoltam kb 2014-ig hogy van pár eu ország ahová lehet menekülni nagy baj esetén, idén jöttem rá, hogy a migráció miatt élhetetlenné váltak a menekülési országok.
Lassan darabjaikra esnek és elhalnak. Identitásuk nulla. Gazdaságuk ennek tükrében lassan de biztosan süllyedni fog. Már nem hiszek a jobb létben. Mert hiába a pénz ha nem lehet kimenni az utcára, ha az ország érzés és kultúra világa egyenlő a nullával.
Van egy olyan érzésem hogy lassan de biztosan szivárogni fognak vissza a magyarok haza ezen okok miatt …
1. Mi devizahitelesek voltunk/vagyunk. Ha fizetésemelést kaptam, a bank jövő hónapban pont annyival emelte a kamatot, hogy pont elvitte a fizetésemelést. Jelenleg megváltoztak a szabályok, viszont ahogy gyengül az forint, úgy fizetünk kevesebbet havonta.
2. A feleségem 6 év otthon maradás után már nem kapott munkát Magyarországon, míg Németországban, fél év intenzív nyelvtanulás után, napi 6 órában tud dolgozni, fizetése kézbe kb. 600 000 ft.
3. A gyerekek is megtanulnak anyanyelvi szinten egy másik nyelvet.
4.Már igen magas lett a bruttóm egy idő után, ami azt jelentette, ha Magyarországon kirúgnak valamiért, akkor nehéz lett volna ugyanazt a fizetést egy másik cégnél megkapni, míg Németországban az évi 55 000 eur bruttó nem kiemelkedő fizetés egy mérnöknek, tehát bármikor válthatok a cégek között.
5. Az is előny volt, hogy nem kellett német nyelvtudás, elég volt az angol.
6. A munkahét heti 36 óra, szemben a Magyarországi hivatalosan 40, de elvárt 55 órával szemben.
7. Nem kell félni, hogy visszamenőlegesen változnak a szabályok, lehet tervezni.
8. Míg Magyarországon a havi „megtakarítás” -20 000 ft volt, addig Németországban havi 500 000 ft-ot könnyedén meg tudunk takarítani.
9. Míg Magyarországon egy 18 éves autót tudtam megengedni magamnak, addig itt egy 5 éveset.
17:
1) A gyerekeid szégyellni fogják, hogy a szüleik auslanderek.
2) Ha idős korodra rád tőr a honvágy és vissza akarsz telepedni, el kell hagynod a gyerekeidet és az unokáidat.
3) Egy-két évtized és rá fogsz döbbenni, hogy a nagyobb jövedelem nem boldogít.
4) Most még nem veszed észre, de hamarosan ki fog derülni, hogy nem, és sose fogsz oda tartozni.
5) Sose lesznek olyan jó barátaid, mint ide haza voltak.
6) A legfontosabb: 5-6 év után hontalan leszel. Se azzal, se ezzel nem leszel megelégedve.
7) Bármi „gubanc” lesz (és ebben biztos lehetsz) te fogsz a sor legvégén állni, és lehet, hogy onnan is ki fognak lökni.
Kicsit furcsa, hogy Tibor bá’ ennyire ágál a külföldi munkavállalás ellen, holott ő maga fordítóként tulajdonképpen abból élt hazaköltözése után, hogy Ausztráliában olyan szinten megtanult angolul, amit itthon nem nagyon érhetett volna el…
Szóval még ha nem is örökre költözik ki valaki, hanem hazajön néhány év után, akkor is igen erős lehet a dolog hozadéka, mert a „világlátott szakembert” itthon is jobban megbecsülik, és a kinti pár évben meg elég sok megtakarítást összehozhat, aki ügyes.
19:
Amikor fordításból éltem 1965 és 1990 között, sok száz fordító dolgozott az OFFI-nak. Ezek közül egy se volt 56-os disszidens. Nem ül tehát, amit írsz. Különben nem ágálok a külföldi munkavállalás ellen. Ha Sopronban élsz, és naponta átjársz dolgozni, annak nincs semmi káros hozadéka. Az is OK, ha kitántorogsz Angliába, majd 2 évvel később visszajössz. Én csak arra hívom fel a figyelmet, ami az első években egyáltalán nem nyilvánvaló, és rendszerint akkor szoktak rádöbbenni, amikor más késő.
18:
1. „A gyerekeid szégyellni fogják, hogy a szüleik auslanderek.”
Az iskolában, ahová a fiam jár, 22 gyerekből 2 db német. Óvodában hasonló, 18 gyerekből 3 német. És a helyi németek igencsak megbecsülnek bennünket, mivel a bőrszínünk hasonló, igyekszünk megtanulni a nyelvet, és nem segélyből élünk. Én amúgy örülök, hogy a gyermekeim sok féle kultúrával találkoznak, így élőben látják azt, amiről más csak hall 🙂
2. „Ha idős korodra rád tőr a honvágy és vissza akarsz telepedni, el kell hagynod a gyerekeidet és az unokáidat.”
A távolság 700km, tehát ha haza is telepednénk (bár már többször leírtad, hogy Mo-n sivatag lesz 20 éven belül), akkor sem nagy gond havonta egyszer 700km-t utazni.
3.”Egy-két évtized és rá fogsz döbbenni, hogy a nagyobb jövedelem nem boldogít.” az engem boldogít, hogy nem hívogatnak a bankból, hogy utcára fognak dobni, ha nem fizetem az általuk kitalált összeget. Amúgy ennek egy részét jóváírták a forintosítás alkalmából, de akit a magasabb összeg miatt hajtottak végre, az úgy járt… De nem tartom kizártnak, egyelőre jó érzés, hogy a megtakarításunk növekszik.
4. „Most még nem veszed észre, de hamarosan ki fog derülni, hogy nem, és sose fogsz oda tartozni.” nem is gondoltam, hogy valaha ide fogok tartozni. De a devizahitelezés után azt sem gondolom, hogy Magyarországhoz tartoznék. Hontalan lettem abban a pillanatban, amikor az állam eladott a bankároknak.
5.”Sose lesznek olyan jó barátaid, mint ide haza voltak.” nemrég egészen sok új barátság született idekint, főleg, hogy hasonló sorsú emberekből – fiatal, felsőfokú végzettség, pár gyerek – egyre több van itt Németországban. Sokan eladták a Magyarországi lakásukat, kifizették a bankot, és itt kezdtek bele egy új lakás vagy ház vásárlásába. A régi baráti társaság pedig már rég szétszéledt, USA, Anglia, Új Zéland, Ausztrália irányába.
6. „A legfontosabb: 5-6 év után hontalan leszel. Se azzal, se ezzel nem leszel megelégedve.” mint mondottam volt, én már pár éve hontalan vagyok, ezzel meg kell tanulni együtt élni. Ha eladnak rabszolgának, az ezzel jár.
7. ” Bármi “gubanc” lesz (és ebben biztos lehetsz) te fogsz a sor legvégén állni, és lehet, hogy onnan is ki fognak lökni.” ez Magyarországon is így volt, ugyanis törvénytisztelő, adófizető állampolgár voltam, ezért mindenütt a sor végén álltam. Miután kifizettem a luxus devizahitelt, pl. már nem futotta arra, hogy az orvos zsebét is kitömjem, pl. így mindig 3 órákat kellett sorba állni a beteg gyerekkel, és nézni, ahogy a csókos ismerősök sorba mennek be elénk. Sőt, ebből a szempontból sokkal jobb itt ahelyzet, ugyanis időpontot kell foglalni….
21:
Az a lényeg, hogy meggyőzted önmagad.
másképp nem lehet 🙂
Mindenhol beüt a peakoil, nincs kegyelem.
Aztán az adott országok demokrácia-innovációs képességén múlik, hogy hol a határ.
Paraszt senki sem szeretne lenni ebben az új rendszerben.
Pedig parasztok nélkül nem fog menni.
Ugyanúgy ahogy méhecskék nélkül sem.
Az állatot szeretni is kell, nem csak fejni.
24. Muki
Egy idézet:
de csak az olajtermelők és exportőrök hangulatát áshatja alá, az olajimportőrök ugyanakkor ugrálnak örömükben.
ez tartós marad, tekintve, hogy az usa napi olajtermelése az 1990-2010 közötti 5-6 millió hordóról mára napi 14 millió hordóra nőtt a palaolaj miatt.
a teljes globális olajtermelés 90 millió hordó /nap, azaz az amerikai palaolaj több, mint 10% al növelte meg 5 év alatt világ olajkitermelését.
ráadásul tovább növekszi, 2020 ra az usa termelése eléri a 20 millió hordót, miközben a felhasználásuk csak 18 millió, azaz pár éven belül megszünik az amerikai olajimport.
az oroszoknak, araboknak, iránnak, venezuelának végük, mi viszont nagyon jól járunk ezzel.
————idézet vége————-
Ez alapján úgy tűnik hogy 2020-ig nem lesz még itt baj .Habár a franc tudja….Vélemény valakinek?