(1755) Akkor milyen is a világ?

Tibor bá’ online

Ma közelebb állunk a III. világ háborúhoz, mint 1961-ben, a kubai válság idején. Nem kellemes szembenézni a megsemmisüléssel, akár hiszel istenben, akár nem. A hívő keresztényeknek megnyugvást ad a Mennyek országa. Az istenben nem hívők talán követhetik Dawkins példáját, akit megnyugtat a Világmindenség nagyszerűsége. Ezt a nagyszerűséget fogom a következő napokban kerülgetni, talán másokat is megnyugtat.

 

~q191A régi szép időkben a fizikusok szilárdan hittek abban, hogy a világ, úgy ahogy van, determinisztikus. Természetesen minden szépen a helyére került, mint egy kirakós játékban. Aztán jött ez a csúnya kvantummechanika és alaposan beleköpött a levesbe.

Ha megpróbáljuk meghatározni egy elektron helyét, kiderül, hogy helyzetének csak a valószínűségéről lehet szó. Mérjük meg egy atom spinjét, azt találjuk, hogy 50:50 a valószínűsége, hogy up vagy down. Ha egy foton nekiütközik egy üveglapnak át is megy rajta és vissza is verődik, de meg kell nézni ahhoz, hogy eldöntsük melyik következik be.

Bizony-bizony, a világmindenség legalapvetőbb építőköveinek viselkedése meghatározatlanok. A kvantummechanika szerint minden véletlenszerű. Nem volt könnyű elfogadni. Maga Einstein is úgy halt meg, hogy isten nem kockázik.

És ekkor felakadtak a szemeim a NewScientist-ben megjelent cikken, amit Mark Buchanan írt Quantum randomness may not be random. (A kvantummechanikai határozatlanság lehet, hogy határozott). Izgalommal várjuk a fejleményeket.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

9 gondolat erről: „(1755) Akkor milyen is a világ?

  1. Tényleg nagyon izgalmas, csak nem annyira, hogy 22 $-t kifizessek a cikkekért. Gondolom, Te is így vagy vele, Tibor bá.

    Egyébként volt nekem egy tudományfilozófia tanárom, aki ezt a nézetet pártolta. Egy mondata összefoglalja ezt: „Szerintem Einstein tévedett a relativitáselmélettel kapcsolatban, de igaza volt a kvantummechanikával kapcsolatban.” – Vagyis szerinte mindkét elmélet hülyeség, legalábbis félreértés. Az egyész XX. századi fizikát kidobta volna az ablakon. Ami azért nem egyszerű, mert ezek az elméletek működnek: egy sereg jelenséget pontosan jósolnak meg, írnak le, és eddig nem találtunk kivételt.

    Kíváncsi lennék, hogy tényleg lehet-e konzisztens alternatív elméletet felmutatni, ami legalább ezt tudja: minden ismert jelenséget megmagyaráz.

  2. 1:
    Én előfizettem a NewScientis-t. 6000 Ft. egy jobb könyv ára. A NS hetente több cikket is közöl. Vannak akik még nem tanulták meg, hogy nincs ingyen ebéd. Legfeljebb mások fizetik helyetted. Mint ahogy itt is. Reklám nincs. Hogy ingyen olvashatod, azt valaki más finanszírozza.

  3. 3: Akkor Te egy Király vagy, Tibor bá! Már csak azt nem értem, hogy akkor mért csak az ingyen hozzáférhető reklámszöveget fordítottad le. Vagy jön majd a többi is, VIP posztban?

  4. 4:
    Ez nem reklámszöveg, hanem egy hír. Különben a teljes cikk hozzáférhető, csak persze angolul.

  5. 5: Ezek szerint csak én voltam a béna, hogy regisztráció nélkül nem sikerült letölteni.

  6. 7:
    Bizony. Direkt azért adom meg a szerzőt és az angol címet, hogy meg lehessen találni. 😀

  7. Arra nem gondoltatok, hogy nem nekünk kell egy csomó felesleges értéktelent elolvasni? Úgy könnyű rákeresni a csemegére, ha valaki kiszedi nekünk a mazsolát.
    Az időm van annyira értékes, hogy ne magam böngésszek utána.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük