Tibor bá’ online
Csak az Isten a megmondhatója (hogy stílszerű legyek) hány indignált levelet kaptam például fizikushallgatóktól, akik újonnan felcsípett tudásuk birtokában, de csak kevéske bölcsességgel a tarsolyukban, ki voltak akadva a könyvem honlapján található cikkek szövegétől. Hogy milyen jelzőkkel illettek az külön alapja lehetne egy viccgyűjteménynek.
De mi volt velem a bajuk? Nos, első általánostól megszokták, hogy amit a tanár mond, ami a tankönyvben le van írva az olyan, mint a szentírás (hogy megint stílszerű legyek).
Na jó, nem egészen. A történelmet lehet így tanítani és lehet úgy. Egy klasszikus verset vagy drámát lehet így elemezni, és lehet úgy. Az egyazon témában jelentkező, akár homlok egyenes ellentét nem nagyon számít, inkább a háttérben meghúzódó nézet, precízebben egy nézet kialakítására alkalmas elme kibontakozása a fontos. Talán éppen ez az oka annak, hogy aki nem tudja elviselni a kétértelműséget, az kénytelen az egzakt tudományok felé fordulni, és mondjuk fizikus lesz, mert ott egyértelműek a tények. Aztán jönnek a tanulással eltöltött évek, és a fizika megismerése. Tudom, mert én magam is így éreztem, természetesen nem egyedül.
A fizika úttörői Galileitől, Newtonon át, egészen a XX. század kezdetéig minden tudós úgy érezte, hogy a világmindenség működésének és törvényeinek a megismerése egy folyamat, amihez minden tudós, kutató hozzátehette a maga kis hozzájárulását, és biztosra vette, hogy egyre közelebb kerülnek a végső igazság megismeréséhez. Minden szépnek és biztatónak tűnt, és akkor jött a nagy meglepetés a kvantummechanika, a maga elképesztő ellentmondásaival. Hiába tiltakoztak olyan nagy nevek, mint például Einstein, Dirac és mások, a zászlóvivők nem torpantak meg. A tiltakozókat leírták azzal, hogy szellemileg már túl vannak csúcsteljesítményükön, a kvantummechanika bizonyítottan működik, néhány apróságon kívül minden a helyén van, hiszen az atomok világa gyönyörűen összeállt. Ami pedig „összeállt” azt úgy hívták, hogy „standard modell”.
A standard modell szerint a világmindenség összetevője 6 kvark, 6 lepton és 4 részecske, melyek hordozzák az elektromágnesességet és egybetartják az alkotóelemeket, vagyis ezek az úgynevezett „erők”. Ez az együttes majdnem minden jelenséget megmagyaráz, de a gravitációval nem tud mit kezdeni. Ezen kívül vannak apró „nehézségek”. A standard modell szerint a neutrinoknak nincs tömegük (úgy értem a 3 különböző fajta neutrino közül egynek sincs), ami a valóságban nem igaz. Nincs elektromos töltése és nincs mérete se. Azaz úgy van, hogy földi értelemben nincs. Ennél is nagyobb baj, hogy a standard modell képleteinek és részecskéinek a segítségével az 1 TeV feletti energiával rendelkező ütközés eredményei szerint egyes események előfordulási valószínűsége meghaladja a 100 százalékot.
Ezt volt hivatva megoldani a feltételezett Higgs bozon, amit a fizikusok félőrült módján keresnek már vagy 30 éve. Ugyanis segítségével a részecskék tömeghez jutnának és magyarázatot adna miért tér el egymástól kezelhetetlen mértékben az elektromágneses erő és a gyenge magerő.
A Higgs bozon elmélet legegyszerűbb verziója szerint csak egyetlen egy fajta Higgs bozon létezne, ami önmagában problematikus, ugyanis a tömegének végtelen nagynak kellene lenni. Éppen ezért a fizikusok jelentős része az egész Higgs bozon ötletet legszívesebben elfelejtené és helyette inkább a „szuper szimmetria” elméletet favorizálná, ahol számtalan új részecske jelenne meg. Megint mások a háromnál több dimenzióban látják a megvalósítást, ahol az extra dimenziókat teli lehetne pakolni nehéz részecskékkel. Közben a kérdést megközelítik már oldalról is. Mi van akkor, ha rezgő szuper húrok helyett egymásba „összefonódott” (entangled) membránok alkotják a részecskéket?
A helyzet az, hogy az utóbbi 80 év feltételezéseit, bár tanítják az egyetemeken, még nem sikerült se bizonyítani, se érthetővé tenni az emberi agy részére.
Az ifjú fizikusok pedig úgy gondolják, amit tanítanak, az – mint már írtam – szentírás. Kutatómérnök koromban járta egy mondás: „Aki tudja csinálja, aki nem tudja tanítja”. Én csak tudom. A közvetlen szomszédom tíz évig egy ELTÉ-n atomfizikát tanító professzor volt (már nyugdíjazták). Egy ízben elpanaszoltam neki, hogy a 3-fázisú motoromat nem tudom bekapcsolni. Amire azt válaszolta: nézd meg a szénkeféket, általában azokkal van a baj.
____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________
Szinkrongépekben van ám kefe – de azt nem szokták „háztartási” gépekben használni… 🙂
Rövidrezárt forgórészű – kalickás – aszinkron motor volt, úgy-e? 🙂
Repülőtér betonján álldogál a TU-154-es… régen volt… kiszáll belőle egy sereg mérnök és tudós… az egyik mérnök nézi-nézi a gépet… hangosan gondolkodni kezd (nézve a viszonylag karcsú futószárakon lévő kerekeit): „Vajon milyen kardánhajtással oldhatták meg, hogy gurítani lehessen a betonon…?”
Nem vette figyelembe a gép farkán a három „kályhacsövet…” 😉
Tibor bá fizikus sztorija különbözteti meg a foteltudóst a valós szakembertől…
Háztartások 99,9%-ban kalickás forgórészű aszinkron motorok vannak/voltak. Régi teljesítmény szabályzott több 10kW-os forgógépeken használtak csúszógyűrűs aszinkron motort(régi körhintákon volt ez a primitív megoldás, elektródát mozgatták a sós vízben, szabályozva vele a fordulat számot).
Feltételezem nem üzemeltetett Tibor bá’ körhintát a kertben, csak egy darálót, ami tipikus kalickás asszinkron motorokkal oldottak meg anno(most is).
Témára térve:
Nem csoda hogy nem tudják beletuszakolni a gravitációt a Standard modellbe… Legfőképp azért mert csak okozatot írja le, nem az okot(pl a kvark miből van).
Gravitációs hullám keltése minden anyagi részecske tulajdonsága, legapróbb kvarktól, a fekete lyukakig(fekete lyuk is egy kvázi részecske, csak bődületesen nagy a tömege)
Plusz hogy borzoljam a kedélyeket, maga a gravitációs hullámok(térhullámok, nem síkhullámok) összessége maga a sokszor leköpködött éter.
„A helyzet az, hogy az utóbbi 80 év feltételezéseit, bár tanítják az egyetemeken, még nem sikerült se bizonyítani, se érthetővé tenni az emberi agy részére.”
A helyzet az, hogy ezek modellek, és csak egy szemszögből valósak.
Ezért „változik” a tudomány annyiszor, mert muszály folyton szemléletet, modellt váltani, és ezt is egyre kevesebb tudós tudja követni, pláne szegény Gipsz Jakab.
Ha a „valóság” csak egy sokoldalas képlettel leírható modellen keresztül írható le, akkor hiába igaz, elveszett a többség számára.
És talán így is van jól.
Addig, ameddig a világ mindenki számára érthető teremtés mitológiákkal, Istenek harcával, sárból gyúrt emberekkel volt a lét magyarázva, egész jól elvoltunk.
De mióta tudunk a kvarkokról, bozonokról, hiperterekről és húrelméletekről, azóta a totális megsemmisülés is egyre kényelmetlenebb közelségbe kerül.
Valóban ez lenne az „értelmesebb” alapállás?
2:
Egy csillag-delta indítású, 3 fázisú motor szénkeféit keresni meglehetősen hiábavaló fáradozás.
Miről szól ez a poszt? A világ csodálatos, a tudomány nagyszerű, csak a fizikusok hülyék, mert Tibor bá jobban tudja a fizikát is?
Ja, egy atomfizikus összekevert két különböző féle villanymotort, akkor a fizikusok tényleg hülyék.
5:
Ha csak a fizikusok lennének hülyék! 😀
Nem tudom, mi a fenének kell a grillcsirkénél kisebb egységekkel foglalkozni.
Isten így rendezte be a világot, ahogy van osz’t jónapot. 🙂
Ha valami igazán távol áll tőlem, az az elméleti fizika. De az a helyzet, hogy egy dolog felállítani egy elméletet valami apró bizbasz részecskével kapcsolatban, aztán kitalálni, hogy hogy a túróba lehetne kimutatni, és a legnagyobb tudomány, hogy hogyan lehet minderre a szükséges horribilis pénzeket összeszedni – mert minél kisebb valami, annál drágább eszközzel lehet vizsgálni. UFF. 🙂
A tudománynak megvannak az adott korra jellemző határai – amiket a kor technológiai szintjén nem lehet átlépni. Elméleteket lehet /és kell/ gyártani, amit vagy igazolnak, vagy cáfolnak, ha odaér a fejlődés, hogy ez lehetséges lesz.
Az atomfizikus a blogján nyilván a Tiborbák hülyeséség csámcsog… 🙂
8:
A te blogod hülyeségén nagy valószínűséggel sokkal többet csámcsognak. 😀
4-re
Hogy a csillag delta indításnak mi köze van a szénkefékhez azt nem értem, de ez egy ilyen nap.
9: Mennyi pénzügyi támogatást küldjek, hogy rendszeresen szidd a blogom? Csak ez a megjegyzésed küldött tíz olvasót a számláló szerint! 🙂 🙂 🙂
9: Neked nem kell mondani, hogy mi a legjobb reklám… 😀
Szerintem azért nem lehet bele illeszteni a gravitációt a standard modellbe, mert a gravitációnak semmi köze a részecskékhez.
Ugyanis nem a tömeg vonz, hanem a tér taszít!
A végeredmény ugyan az, csak más a megközelítés….
Re:13
Nagyon nagy tévedésben vagy Unicornis…
Minden anyagi részecske bocsát ki magából gravitációs hullámokat.
Ráadásként nincs antigravitáció(taszító gravitáció), csak annak hiánya vagy léte van.
Tér nem tud taszítani, főleg azért nem, mert transzcendens forrású(nem anyagi természetű, főleg nem 2D sík, mint manapság kedvelt megjelenítési forma…).
11:
Ha kötekedsz, akkor válaszolok. Ez ilyen egyszerű. Ha sok választ akarsz, akkor kötekedj gyakrabban. Ha nem kérsz tőlem reakciót, akkor ne kötekedj.
9. Szerintem Arma blogjánaka a hülyeségén nem sokan csámcsognak. Aki egyszer odatéved, az utána csendesen próbál magához térni a sokktól, és keres egy pszichomókust, hogy feldolgozza a traumát. Vagy csak simán kitörli az emlékezetéből, hogy tovább tudjon élni 🙂
Egyébként, Tibor bá, komolyan kérdeztem: mi akarna a lényegi mondanivalója lenni ennek a posztnak? Nem sikerült kihüvelyezni.
15: Nem kötekszek én. Csak barátilag megtehetnéd, hogy hetente egyszer beírod: Arma blogja egy ocsmányság, nehogy megnézzétek! 🙂 A negatív reklám a leghatékonyabb…
17:
Megérthető-e a tudomány. 🙂
20. Arma blogja kétszínű. Fehér és fekete, de a fekete több…
Én bírom, sokat segít, hogy értsem mivel ne értsek egyet! De nem hülyeség benne minden! Néha:”Válámi ván…”
19: Aha. Akkor ehhez hozzá tudok szólni. Véleményem szerint a tudomány megérthető, csak messze nem mindenkinek. A maga teljességében a legintelligensebb emberről sem tudom elképzelni, hogy az egészet megérthetné, egyszerűen mert olyan hatalmasra nőtt már, hogy nem fér bele egy elmébe, egy emberéletbe. De a megfelelő intelligenciával minden tudós megtalálhatja azt a területet, amit ő megért, és amihez hozzá tud tenni.
De a kritikusabb területek az emberek 99 %-a (vagy inkább 99,9%-a) azámára nem hozzáférhető. Egyszerűen annyira komplex, nehéz elszállt matematikát és absztrakciós készséget követel, ami nagyon ritka. Nekem sincs meg, de szerintem Tibor bának sem.
20: Biztos, hogy nem hülyeség benne minden, de ez kevés. Még ha minden igaz is, akkor sem biztos, hogy jót tesz. Én párszor ránéztem, de inkább választom a boldog tudatlanságot, mint a paranoid skizofréniát, amit okoz.
A modern tudomány keletkezését kutató komoly történészek egyik irányzata szerint a modern tudományosság a reneszánz hermetikus okkultizmusából nőtt ki és létrehozóinak célja egyfajta „tudományos mágia” volt, az anyag feletti uralom által.
23: Egyik neves képviselője e nézetnek Frances Yates volt, kb. iskolát alapított kutatásaival.
A bejegyzésben említett bonyolult, spekulatív világmodellek határozottan emlékeztetnek pl. a kabbalisták spekulációira és nem véletlenül.
A tudomány megérthetősége..hm..Most egy kicsit elvonatkoztatok ,de nem nagyon.Egy kis kitérő.Szóval a gyerekem már harmadszor veselkedik neki az analízis nevű tárgynak az egyetemen..Én nem tudtam hogy miért,pedig hetente 3 óra külön órára is jár.(Nekem nem volt ilyen tárgy,csak egyszerűen matematika volt)Szóval utána néztem,mi is az, aminek háromszor is neki kell menni.Vagy ki tudja hányszor.
Elővettem hát ,megnéztem,átnéztem.Na kérem.Soha nem is fogja megtanulni,ha mindig csak a száraz matematika részével fog foglalkozni az anyagnak.Ugyanis itt is, mint mindenhol vannak emberkék akik feltalálják ezeket a matematikai leírásokat,és ugye nem árt tudni kik ezek,és mért teszik ezt.És addig amíg az ember ezt nem tudja,nem néz utána,nem is fog menni az egész dolog.Tulajdonképpen én is így értettem meg mindent,de a gyerekemnél ezt valahogy elfelejtettem.
És csak ugy lehet egymásra építeni,ha megérted mért találták fel (pl.az integrálás különféle módjai).Tehát ha csak magát a száraz matematikát fogod böngészni,soha nem érted meg mi is az ,és mért van.
24: Így van. Az analízis egy elég nagy falat, egy hatalmas darabja a matematikának. Lehet egészen szárazon tárgyalni, ahogy mi is kaptuk anno, a halmazelmélet axiómáiból kiindulva felépíteni, állítást és bizonyítást defincícióra halmozva. Az embernek a szeme kigúvad a sok kvantor fölött, míg megérti, ha megérti egyáltalán. Van, akinek erre jó az agya, de elég ritka.
És lehetne szemléletesen is tárgyalni, sok rajzzal, szemléletető példával, gyakorlattal, hogy mire jó. És igen, az is segít, ha tudjuk, mire találták ki, és mire jó még. Ez lehet, hogy kis plusz munka lenne, de sokkal könnyebben megérthető lenne.
14.
„Minden anyagi részecske bocsát ki magából gravitációs hullámokat.”
Mi az a gravitációs hullám? 🙂
24 & 25:
Nem minden akadémikus célja, hogy sokan, lehetőleg mindenki mindent megértsen, csak ezt nem vallják be.
25-26!
Így van pontosan..
27. Hogy a világon mindenki mindent megértsen, az természetesen lehetetlen, ez nem is lehet célja senkinek. De hogy az a kiválasztott kis embercsoport, aki az ő óráján ül, mindent megértsen, az célja kellene hogy legyen, és legalábbis törekednie kellene rá.
27-29!
Igen ahogy mondjátok..Meg meg kellene tanítani azt,hogy hogyan kell tanulni.Hogyan kell értelmezni dolgokat..De hát az több idő..