VIP.42.
Szerző: Bernie Sanders US szenátor, aki beszédét a Georgetown Egyetemen mondta el. Hogy ne kelljen vadászni a chekkelőknek: http://www.vox.com/2015/11/19/9762028/bernie-sanders-democratic-socialism
A Nagy gazdasági Világváltság derekán, 1937. januári beiktatási beszédében Franklin Delano Roosevelt áttekintette a nemzetet és a következőket látta: Sok tízmillió állampolgárnak még a legalapvetőbb szükségletek se jutottak. Több millió család olyan jövedelből próbált megélni, ami miatt nap, mint nap szembe kellett nézniük az összeroppanással. Milliók nem jutottak hozzá az oktatáshoz, a rekreációhoz és a lehetőséghez, hogy maguk és gyermekeik előre léphessenek az életben. Nem tudták megvenni maguknak azokat a termékeket, amire szükségük volt. A népesség harmadának nem volt elfogadható lakhatása, öltözéke, élelmezése. Ezért cselekvésre szánta el magát, olyan programokat valósított meg, amelyek segítségével milliók jutottak munkához, léphettek ki a nyomorból, és visszaállt körükben a bizalom a kormányzat iránt. Roosevelt újrafogalmazta a szövetségi kormány és a nép viszonyát, felfrissítette a demokráciát és átalakította az országot. Pontosan ez az, ami ma nekünk meg kell tenni. És mellesleg, majdnem minden intézkedését „szociálisnak” neveztek. [ami amerikában mind a mai napig szitokszónak számit – Tibor bá’ megjegyzése]
____________________________________________________________
A folytatásért kapcsolat: evatibor#t-online.hu
____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________
A social work az olyan, mint a public work? Mintha ezen a néven olvastam volt róla korábban – ugyanaz lehet.
Lényeges különbségnek érzem a mi közmunkásainkhoz képest, hogy ott nem alamizsnát hanem egy átlagbért kaptak a public (szociális) munkások és ezt nem adósságlevél kibocsátásával fedezte az amerikai kormány, hanem Amerika aranyával.
kis gömböc esete
Egyes személyek az egész világot egy nagyobbacska kibucnak kívánják felfejleszteni, amely így vagy úgy egyre több területet nyel el.
A forma az valami balos jakobinus-komunista szerű világkormány diktatúrája lenne.
A vallások azért nem kívánatos mert túl sok a vezető és a papok hamar átlátnák mire megy az egész.
Helyette lesz,van a coexist azt kell imádni.
Demokratikus cuculizmus volt már olyan.
Az „ún.” gazdasági világválságok voltak a pénzemberek számára az első figyelmeztetések a Föld véges eltartóképességéről.
De nem esett le se 1929- ben, se 1973- ban, se 1998- ban, se 2008- ban.
A mainstream közgazdászok továbbra is nyomták a gázt (fedezet nélküli pénz).
Ezért forog ma asszem 8x annyi pénz az ún. világgazdaságban, mint amennyi energia/ nyersanyag van a Földön . Vagy a pénzt kéne elinflálni vagy a birtokló részvényeseket. Nem kétséges, melyik irányba haladunk.
Nem a demokratikus szocialzmus felé
Amíg világunkban a szegénynek számító emberek tömkelegével fogyasztják a luxuscikkeket (szeszes italok, dohányáruk, chipsek, üdítők, na meg játékgép amíg volt, eletronikai cikkek, stb.), addig nem összehasonlítható a megoldás a New Deallel. És ezeknek az embereknek adhatnánk háromszor ennyit is, akkor azt a pénzt költenék el luxuscikkekre, csak akkor nem 100 ezer forintos TV- vennének, hanem 300 ezer forintosat, meg nem 20-30 ezer forintos telefont-cipőt, hanem 50-60 ezer forintosat.
1: Ha szociális/köz munkások átlagbért kapnak, akkor mi motiválja az átlagbér alatt keresőket egyéb munka elvállalására?
Mi motiválja az átlagbér alatt keresőket egyéb munka elvállalására?
Nem volt szükségük egyéb munkára. Majdnem mindenki találhatott olyan munkát, amit tudott csinálni és a válságban minden segítő (dolgozó) kézre szükség volt. És ezt minden munkással éreztették a saját munkakörében a saját munkahelyén.
(Nem tudom a választ. Feltételezésem szerint profi tömegpszichológusokon is múlhatott a siker, ahogy mostanában is profi tömegpszichológusok dolgoznak azon, hogy a társadalom ne vegye észre mekkora sz@rban van a világ)
A Kádár-korszak igen nagy előnye az volt, hogy nem éreztük „a munka hiányát”. Egy gyári dolgozó nem kapott 30 fillér órabér emelést, munka végeztével átment a szomszéd gyárban ahol örömmel várták. A Forint értéke is egy kicsit „más” volt 3000-4000 Ft havi törlesztéssel egy fiatal pár, három év alatt ki tudott egyenlíteni egy szép kertes házat, mert szorgalmas dolgozó lévén biztos lehetett, hogy” nem veszíti el a munkáját.
6.
Próbáltál volna egy ilyen pozitív hangvételű pár sort megjelentettni a Népszabadságban kapitalizmusról. Abban a remek rendszerben ez lehetetlen volt.
7: Gyurcsányról semmi? 🙂
8.
+1