(1740) Kaukázusi felsőbbrendűség?

Tibor bá’ online

 

~q191A látszat felületes áttekintésével a fehér ember kísértésbe esik, hogy „érzékelje” felsőbbrendűségét. A tegnapi hozzászólások ezt világosan demonstrálták. — Az alábbiakban írottak az én véleményem, amit nem fogok semmilyen belinkeléssel bizonyítani, mert ehhez se kedvem, se időm. Kedvem azért nincs, mert nevetségesnek tartom, hogy egyeseket még az evidencia se ösztönöz belátásra, kizárólag a beidegződött propagandák vezérlik őket.

A homo sapiens fejlődése mögött 100.000 évek vannak, egészen egyszerűen elképzelhetetlen, hogy az utóbbi idők – ami alatt a rasszok kialakultak – elégséges lett volna ahhoz, hogy szellemi képességeik terén elhúzzanak egymástól. Ez különösen így van, ha megfontoljuk, hogy az átlagos ember agyának kapacitását messze nem használja fel egészében. Parasztosan ismertetve, ha egy négert végigviszünk a 16 év tanulási cikluson, és motiváljuk, hogy ezt ki is használja, akkor szellemi képessége semmivel se fog lemaradni a fehér diplomások átlagától. Különben IQ tesztekkel bizonyították, hogy a Földön található összes emberi közösség átlagos IQ értékelése azonos (nevezetesen 100). Ennek ellenére mást lehet tapasztalni. Miért?

Az ok az upbringing, magyarul a neveltetés, aminek elképesztő ereje van. A Rákosi rendszerben figyeltek fel arra, hogy a munkás családokból kiragadott gyermekek képzése iszonyatos feladat volt, miközben az értelmiségi származásúak a főiskolai/egyetemi akadályokat simán vették, mert a családi környezet, a szülők, a baráti társaság befolyásolták az érdeklődési irányt és olyan latens ismeretek észrevétlen megszerzését tették lehetővé, ami egyszerűen nem volt behozható a munkás osztályból érkezettek részére. Ha ez a jelenség egy viszonylag egységes kultúrával rendelkező társadalomban megfigyelhető, mennyivel erősebben érvényesülhet egy olyan társadalomban (mondjuk afrikai falvak), ahol mindenki kábé egy szinten van? A néger tehát nem azért primitívebb, mint a fehér ember, mert néger, hanem azért mert a háttere ilyen. Erre bizonyíték az Észak amerikai társadalom, ahonnan kimagasló értelmiségiek bukkannak elő színes bőrrel. Pillanatnyilag maga az USA elnöke is színes bőrű.

Az első tényezőre, a történelmi háttérre, Győrfi Jani már rámutatott. A fehér ember sikerének titka elsősorban az európai klímának köszönhető, mert nem ellustulást eredményezően meleg, és nem embert próbáló hideg. Szintén rá lett mutatva, hogy az ókori görögöknél is lehetett volna tudományos ismeret robbanás, de nem volt, mert a görög gondolkodók beérték azzal, hogy a kellemes mediterrán éghajlat alatt békésen üldögéljenek egy olajfa árnyékában, elgondolkodva a háromszög befogóiról, miközben várták, hogy ebédhez hívják őket.

Egy másik meghatározó tényező a vallás. A török hódítás sikerét (és most a kalifátus terjedését) az adta, hogy a muzulmán hit szerint az ember sorsát Allah irányítja. Vagyis, ha az van valakinek előírva, hogy békés öregkort ér meg, akkor nyugodtan rohamozhat az ágyútűz alatt is, élve fog kikerülni a csatából. Ha pedig Allah úgy akarja, hogy otthagyja a fogát, akkor elbújhat egy pince mélyén is, a halált nem tudja elkerülni. Ezzel szemben a keresztény isten a hívőinek szabad akaratot adott, magyarul a sorsukat saját kezébe adta. Vajon melyikből lesz jobb katona? És vajon melyikből lesz saját sorsán javítani akaró tudós? [belemehetnék a protestáns etikába is, de ezt most ugorjuk át]

A harmadik meghatározó tényező a Monopoly (Kapitali) játékban igen szemléletesen jelenlévő pozitív visszacsatolás. A rasszok között jelentkező kezdeti előny kinövi magát, és elsöprő előnnyé változik. Ez hihetetlen jól megfigyelhető a fehér ember diadalmenetében az ipari forradalom óta.

A fentiekben vázolt tényezők állnak az egész jelenség mögött, ezek magyaráznak meg mindent, mint cáfolhatatlan tények. Tényleg, nincs mit ragozni.

__________________________________________________
__________________________________________________
__________________________________________________

153 gondolat erről: „(1740) Kaukázusi felsőbbrendűség?

  1. Én meg nem egy cikket olvastam, ahol a kutatások során a fenti hatásokat igyekeztek a vizsgálatok során kizárni és bizony akkor is jelentős kulombsegeket találták Az emberi fajok iq eredményei között. De nekem sincs kedvem keresgélni linkelgetni. Amit még ma az emberi faj, ill.fajok kialakulásáról tudunk az csak egy dolog…. a tudomány mindig megvolt győződve arról, hogy igaz amit tudni vél. De eddig 90%-ban kiderült, hogy hülyeség.

  2. Én ugyan nem tudom, hogy van-e különbség a rasszok szellemi képességei között, és nem is akarok ezzel kapcsolatosan állítani semmit, de ha külső jegyekben, fizikai tulajdonságok tekintetében elhúztak egymástól a rasszok, akkor miért ne történhetett volna ez meg a szellemi képességekkel is?
    Arról nem beszélve, hogy a szellemi képességek is fizikai törvényszerűségeken alapulnak.

  3. Curix:

    A belinkelés értékét teljes mértékben az szabja meg, hogy honnan történik. Amit utoljára belinkeltél az egy olyan blog, amit én ki se nyitnék. A négerek és a fehérek „intelligencia” különbsége a kulturális háttérből és a teszt minőségéből fakad. Igen-igen nehéz olyan tesztet alkotni, ami kizárólag az intelligenciát méri. Sokan ezért tévednek, másik pedig ezt használják fel „bizonyításra”.

  4. 2. Én is pont erre akartam rámutatni. Ha a négerek futásból jók, miért ne lehetnének a fehérek jók például a … matematikában – mondjuk. Persze ezt nem PC így kimondani.

  5. Szerintem meg felesleges ebből nagy kérdést csinálni, kb. semmi nem múlik rajta. Az ember értékét a társadalmi hasznossága adja normális esetben (ami mondjuk nem most van). Ebben nincs kizárólagos szerepe az értelemnek. Teljesen átlagos intelligencia-hányadossal is viheti messze többre az ember, lehet remek szülő, hős vagy példakép.
    Én is olyan kutatásokat ismerek, amelyekben a negroid rasszból származó gyermekek simán felzárkóztak az európai típushoz, ha megkapták azt a nevelést, törődést és oktatást. Viszont bevallom azt is, egy tényezőre nem emlékszem: hogy ugyanazt, vagy pedig sokkal több foglalkozást, fejlesztést igényeltek… de sikerült. Számomra ebből mindenképp egy a tanulság. Mindegy, milyennek születsz, jó sokáig ki leszel szolgáltatva a családodnak, más felnőtteknek, a környezetednek, hogy fogyatékos leszel-e (gondolok itt pl. a nevelési hibából adódó beszéd- és írásképtelenségre, mely aztán már nemigen behozható, stb.), vagy géniusz. Sok esetben ott eldől, hogy boldog ember leszel-e, vagy alkoholista. A társadalmon és a szűk családon sokkal több múlik, mint a rasszokon.

  6. Már csak egy kérdésem van: honnan jön ez, hogy a fehér embert kaukázusinak nevezzük? Mért pont Kaukázus? Mért nem mondjuk Európa?

    Amúgy a poszttal egyetértek. Azzal együtt, hogy nem tartom kizártnak, hogy létezik statisztikusan szignifikáns, genetikailag meghatározott különbség az egyes rasszok tipikus IQ-ja között. Mért pont az IQ ne különbözhetne, amikor annyi minden különbözik: a testfelépítés, a farokméret, a szőrzet stb.? De ha van is genetikai különbség, a kulturális meghatározottság erősebb szerintem is.

  7. 5. Délibáb

    „A társadalmon és a szűk családon sokkal több múlik, mint a rasszokon.”

    Szerintem is a kultúra erősebben nyom a latban, mint a genetikai háttér különbsége, ami tulajdonképpen nemigen mérhető ebben az esetben.

    Az IQ-ról már vitáztunk eleget, kiderült, hogy nem más, mint az IQ tesztek eredménye, ami ad valami utalást a modern társadalom által támasztott roblémák medoldásairól.

    Úgy gondolom, hogy a fehér embert a kultúrája tett azzá ami, és nem valamilyen genetikai előny.
    Igaz, már más hozzászólásokban is leírtam ennek a kultúrának az alapja inkább az átlagnál nagyobb aggresszivitás, ami zsidó-római-görög társadalmak alapjain nyugszik… és ezek közül egyik sem igazán munka alapú.

    Tibor bá’ helyesen írta, hogy a mérsékelt égöv kedvezett a kemény munka kialakulásának, és az ahhoz szükséges intelligencia kifejlődésének. De a mentalitást valahogy mégis a mediterrán égöv katona és kereskedőnépek határozták meg az utóbbi pár ezer évben… Így a dánok és angolok is inkább kereskedéssel próbáltak boldogulni mint kemény munkával.

    Azt ugye tudjuk, hogy a mérsékelt égöv nem ér véget Európában, hanem hatalmas területen folytatódik egész Ázsián át. És itt is éltek népek, fehérek, kaukázusiak, de őrájuk nem lett jellemző az az aggresszivitás, ami Európát jellemzi.
    Sőt. Az ókori görög szerzők az ázsiai sztyeppéken élő szkíták magas erkölcsi mércéjéről külön emlékeztek meg, lejegyezve, hogy erősen különbözik az európaitól.

  8. Akit érdekel további olvasgatás (tegnap a kialakult „vita” miatt keresgéltem):

    http://www.theamericanconservative.com/articles/race-iq-and-wealth/

    A cikk az egyik „legnépszerűbb” faj-iq kutatás eredményeit boncolgatja.

    Aránylag hosszú, de nagyjából összefoglalja a lényeget. A cikk az iq mérés anomáliáit feszegeti: genetikailag homogén csoportok iq eredményei mivel magyarázhatóak, miért korrelál az iq a gazdaság fejlettségével.

    Illetve a saját megjegyzésem: IQ nem egyenlő az intelligenciával (még ha kísérletet is tesz annak mérésére), és nem áll összefüggésben az erkölcsi fejlettséggel. Tehát még ha lenne is ilyen rasszok közti genetikai eltérés (nincsen okunk ezt hinni), akkor ugyanilyen határozottsággal felállíthatnák emberek között hierarchiát magasság, hajszín, szemszín vagy bármilyen egyéb kiragadott attribútum alapján.

    De nem akarok erről a továbbiakban vitatkozni, az egész kérdést méltatlannak tartom.

  9. 7. Igen, a szibériai, közép-ázsiai nomád népek sokáig érintetlenek voltak a nyugati harácsolástól.
    Azt nem mondanám, hogy hiányzott volna belőlük az agresszió, de nem indultak el a környezet totális felélésének az irányába. És emellé odatenném az É-amerikai őshonos indiánokat is, a fejlett erkölcsi rendszerükkel, amit a fehér ember szétzúzott.

    8: Tücsöktávlat, csak megjegyzem, hogy az, hogy a feketéknek kiemelkedő zenei tehetséget tulajdonítasz, ugyanúgy rasszizmus.

  10. Ha egy adott környezetben a fejlett gondolkodás, problémamegoldó képesség előnyt jelentett hosszú távon át, akkor feltételezem, hogy volt rá szelekció, így nagyobb eséllyel találhatunk erre szelektálódott egyedeket.

    Off.Lehet, hogy az én ízlésem nagyon más, de pl. a Bach családot többre tartom száz jazz-zenésznél (színüktől függetlenül). A magyar népzenéről nem is beszélve.

  11. Hiába a feltételezett egyenlőség a rasszok közt az értelmi képességekben, ha kultúrálisan nem hajlandóak fejlődni egyes csoportok.
    Pl személyi higiénia, békés egymás mellett élés stb.
    Én a ,,fehér,, környezetre szavazok, bár a lumpenesedés miatt már ez sem tuti jó választás.
    Tudom, nem ez a posz témája,de a polkorrekt verzió annyi csatornán ömlik hogy nem értem itt a fordulatot.

  12. 4:

    A genetikai különbözőség egyértelmű, hiszen az határozza meg a bőrszínünket, a fej- és orrformánkat, az alapvető fizikumunkat, tehát genetikailag különbözünk. Ez pedig azt is jelenti, szellemileg is LEHETNEK különbségek a rasszok között.

    8:

    A hajszínnek és szemszínnek szerintem vajmi kevés köze van ahhoz, hogy mennyire értékes egy ember a társadalom számára, míg az IQ-val nem ez a helyzet. A magasságot azért nem írtam, mert bár általánosságban valószínűleg nincs jelentősége, de az élet bizonyos területein előnyt jelenthet a magasság, vagy alacsonyság.

    9:

    Szerintem az észak-amerikai indiánoknál sem lehet általánosítani, voltak agresszívabbak és békésebbek is közöttük, ugyanúgy harcoltak egymás ellen is, mint a fehér ember, nem beszélve a közép-amerikaiakról.

  13. 13 Fajon belüli rendszertani kategória.
    Más jószágoknál is van ilyen, pl. háziállatoknál, növényeknél fajták. Nem mellesleg megjegyzem, hogy az egyes kutyafajták intelligenciája között jelentős különbségek vannak annak függvényében, hogy mondjuk kocsi mellett futásra, vagy vadászatra, házőrzésre szelektálták-e őket 🙂

  14. 9.

    Ebben az esetben ragaszkodom hozzá, hogy pontosan idézd, amit ezzel kapcsolatban írtam! Az állításaimban nincsen rasszizmus, legfeljebb lelkesedés, mivel elég sok időt töltöttem el fekete zenék tanulmányozásával.

    Az elhangzottakat igyekeztem ellensúlyozni pozitív példákkal: sokat köszönhetünk fekete embereknek a kultúra területén, és igen, a zenéhez intelligencia kell.

    1. Nem állítottam, hogy a fekete zenészek tehetségesebbek mint bárki más (el kell keserítselek, nem fogsz tőlem ilyen idézetet találni, még ha beleszakadsz sem) – teljes mértékben kulturális jelenségnek tulajdonítom, hogy ennyi úttörő fekete zenész volt a 20. században a könnyűzenében.

    2. Nem állítottam fel hierarchiát emberek között.

    3. Én pozitív példákat hoztam fel, Curixal ellentétben, aki nem arról áradozott, hogy pl. a „fehér ember” milyen nagyszerű dolgokat alkotott.

    4. Nem sikerült megértened a rasszizmus definícióját, így amíg a Sáskajárás posztban kétségbeesetten keresel általam elhangzott rasszista megjegyzéseket, ne felejtsd el újból elolvasni az 625-ös hozzászólásomat.

  15. A poszt címe tulajdonképpen akkor lenne helyes, ha Ázsiai rassz felsőbbrendűsége állna ott, hiszen a vitatott tanulmányban ők 4 ponttal a fehéreknél is jobban teljesítenek.

    A poszt egészével egyet lehet érteni, de ez akkor is csak egy vélemény Tibor bától és semmivel több tudományos alapja nincs, mint annak, amikor én kijelentem, hogy a fehér genetikailag értelmesebb.
    Ezen vitatkozhatunk itt évekig, akkor sem leszünk beljebb a témában, mert ugye maga a tudomány is megosztott.
    Ami tény, hogy a fehér valóban intelligensebb, ami vita tárgya, hogy ennek csak környezeti okai vannak, csak genetikai vagy mindkettő…

    Egyik német nyelvű cikkben olvastam egy számomra nagyon érdekes kijelentést, miszerint az IQ nagyságára mérések nélkül is lehet következtetni, mégpedig azáltal, hogy megnézzük viselkedését az adott környezetben. Az alacsonyabb IQ-val rendelkező egyedek megpróbálnak hozzáigazodni a környezet adottságaihoz, míg a magas IQ-val rendelkező emberek a környezetet alakítják saját igényeikhez és elképzeléseikhez.

    Itt most majd jól berobog Attila az erkölcsével, meg a természetközelséggel, meg a bla-bla szöveggel, de nem erről van szó.

    „elképzelhetetlen, hogy az utóbbi idők – ami alatt a rasszok kialakultak – elégséges lett volna ahhoz, hogy szellemi képességeik terén elhúzzanak egymástól.”

    A logikai bukfenc ebben a kijelentésben az, hogy amint azt Vasgerinc és Ábel is írja, hogy a genetikai különbségekről vitatkozni meddő dolog, ez nem eldöntendő dolog, hogy van vagy nincs, hanem csak a kérdés az, hogy mennyi?
    Ha a feketékre jellemző tulajdonságok genetikailag irányzottak, márpedig azok (más izomzat, más arcfelépítés és koponya, más izzadás..stb.) akkor maga az agy felépítés miért ne lehetne más? Nem mondom, hogy 100%-ra más, de mi jogon és okon zárjátok ezt ki egyértelműen? Maga Obama elnöksége abszolut semmire nem bizonyíték, oda nem IQ alapján kerülnek emberek.

    „Ez különösen így van, ha megfontoljuk, hogy az átlagos ember agyának kapacitását messze nem használja fel egészében.”

    Na Tibor bá erről igazán írhatnál egyszer egy posztot és jól gatyába lehetne rázni ezt a kijelentést, ami szerintem akkora baromság, hogy a fal adja a másikat.
    Valamikor valaki kitalálta, hogy az ember saját agyának 10-20%-át használja, azóta ez közszájon forog és mindenkinek valami igen rusnya és lusta önkép jut az eszébe magáról, hogy lehetnénk mi szuperemberek is, csak lusták vagyunk.
    Baromság, de akkora, hogy a Plutóig ér.
    Miért nincs a közel 8 milliárdból egyetlen, de egy büdös lélek sem, aki használná a 100%-ot?
    Ilyen analógia mentén ha egy delfin kicsit megstrapálja magát, akkor simán lehet belőle ember is.
    Hülyeség.
    Az agy 100%-a használatban van, attól vagyunk olyanok, amilyenek. Ha ezt valaki nem hiszi el, akkor dobja el agyának 90%-át, elvileg nem kéne változásnak beállnia.

    8:
    „De nem akarok erről a továbbiakban vitatkozni, az egész kérdést méltatlannak tartom.”

    Oh angyalom, nem tudtam, hogy te ilyen kis mimóza lélek vagy. Kár is volt a vitába beszállnod ilyen feltételek mellett.

  16. 17:

    Nekem is feltűnt az a kijelentés, hogy messze nem használjuk ki az agyunkat, de nem reagáltam, mert nem tiszta számomra, hogy mi az a „messze”, ahogy azt sem tudom, hogy biztosan 100%-ot kihasználunk-e.
    Az viszont biztos, hogy egy olyan faj már rég kihalt volna, amely fölöslegesen ekkora agyat növeszt. Ennek az agynak a kifejlesztése sok nehézséggel járt, ezért ilyen nehézkes és veszélyes nálunk a szülés, ezért leszünk oly sokára önellátó felnőttek, sokáig járni sem tudunk, amire szintén ez (fejméret és súly) van nagy hatással. Ez az agy ráadásul rengeteg energiát fogyaszt.

  17. Annak kapcsán, hogy itt a „feketékről” mint rasszról olyan jól tudni vélik néhányan, hogy milyenek, bedobom a következő információt:

    Az afrikai feketék 5 rasszra oszlanak, amelyek jobban különböznek egymástól, mint az összes többi, Afrikán kívüli rassz egymástól. Magyarul jobban hasonlítunk mi az apacs törzsfőnökre, mint a bushman a zulura. Akkor meg miről is beszélünk?

  18. Pontosan azt hoztátok, amit előre borítékolhattam volna. Egyszerűen a többség meg se értette, amit írtam. Pedig például Polgár papa bizonyította, amit írtam. Három teljesen átlagos kislánnyal éjjel-nappal sakkozott. Világbajnokok lettek. Magyarul 7,300.000.000 ember fölé sikerült nekik emelkedni, ebben az egy témában. A muzsikus cigánynak nincs több tehetséges a zenéhez, mint az átlagnak, de már 3 éves rajkónak hegedűt nyomnak a kezébe. Az én apám 10 éves koromban kezembe nyomta Faludy Villon fordítását, és Darwin munkáját. Az átlag még csak nem is hallott róla, vagy ha igen nem érti a darwinizmust. Egyesek szerint szellemileg friss vagyok életkorom ellenére. persze, de életemben egyszer nem voltam focimeccsen, és TV közvetítést se láttam. Valamint még sose mentem sörözni haverokkal. Folytassam? 😀

  19. Ami még a rasszok egyenértékűsége mellett szól, az a rasszok földrajzi határainak átjárhatósága. Ez alól csak az amerikai és ausztrál kontinens volt kivétel, amelyek hosszú ideig el voltak választva a világ többi részétől.
    Ennek meg az a következménye, hogy a fajra előnyös tulajdonságok génjei lényegében végigsöpörtek az egész fajon, hiszen a határterületeken mindig is megvolt a keveredés a rasszok között, ez gyúrta a fő faji jellemzőket azonossá, és akadályozta meg a faji szétválást. Az egyes rasszok megkülönböztető jegyeit hordozó gének közül azok maradtak fenn, amelyek a terület speciális körülményei között előnyükre szolgáltak, vagy jobban fogalmazva, amelyek nem váltak hátrányossá.
    Márpedig a magasabb intelligencia mindenütt pozitív hatású, a bőrszín pedig helytől függő előnyt jelentett.
    Senki ne higgye, hogy a szíriai menekültek olyan nagyon különböznek a mediterrán más népeitől, egy szicíliaitól, vagy spanyoltól, görögtől, ránézésre nem megkülönböztethetők.
    A migránsok között is nagyon európaias arcok is láthatók, de a kultúrájuk sajnos nagyon nem kompatibilis…

  20. 17. Curix

    „Itt most majd jól berobog Attila az erkölcsével, meg a természetközelséggel, meg a bla-bla szöveggel, de nem erről van szó.”

    Pedig de.

    Az intelligenciával támogatott „természetátalakítás” nyilvánvalóan csak rövidtávú hasznot képes hozni, viszont a hosszútávú globális hatásai katasztrófálisak.

    Az intelligencia egy szintje megengedi, hogy kihasználjuk a kinálkozó előnyöket, de ennél valamivel magasabb szint kell ahhoz, hogy mérlegelni tudjuk a rövid és hosszútávú hatásokat is.
    Ezért áll a „kaukázusi?” fehér ember a lusta bűvészinas szintjén, aki ellesett pár trükköt, de képtelen kordában tartani az elindított folyamatokat.
    Azok a kultúrák, amelyek jó pár ezer évvel megelőzik az európait, sikeresen elkerülték a technológiai öngyilkos csapdát, pedig az intellektus meg lett volna hozzá…
    Viszont rendelkeztek a bölcsességgel, ami megakadályozta a rossz irányba fordulást.

    Ez azért lehet, mert ezek a népek főleg saját kultúrájukat finomítgatták, Európában pedig kialakult az egyébként békés keltákra rátelepedő speciális egyveleg, a görög-római-zsidó áramlat, ami mindenkiből a legrosszabbat hozta ki.

    És most ennek isszuk a levét, igen sajátosan skizofrén módon.
    A gazdasági és klimatikus bejegyzésekben kíméletlenül ostorozzuk a kialakult helyzetet és a helyzetet okozó elitet, de a másik percben összeszorult szívvel vinnyogunk az európai kultúra elveszítése miatt…

  21. 21.
    Van egy fogadott nagypapám, most 94 éves. Falun nőtt fel, apja korán elhunyt, csendőr volt. Anyukája meg azt hiszem háztartásbeli volt. Szóval nem különösebben képzett. Na most a Miklós bácsi végigharcolta a II. VH tisztként, amiben elvesztette az egyik karját. Így kénytelen volt irodai munkára átképezni magát (mezőgaszdász akart lenni), és könyvelő lett belőle. Ezen kívül simán befért volna a menza klubba is szerintem, mert nagyon szeret olvas, és eszetlen sok elméleti dologba ásta bele magát, óriási tudást szerezve. A mai napig teljesen friss szellemileg. Ő a minimális családi háttérrel, szinte őnerőből lett ilyen. A genetika igen is számít.

  22. 22. hubab
    A szíriaiak (meg az arabok, és akikkel keveredtek) az europid rasszhoz tartoznak, még ha sötétebb színkomplexiójúak is.

  23. 21: „még sose mentem sörözni haverokkal”
    Ez például komoly jellembeli hiányosság. 🙂

    Ami a poszt témáját illeti, én azokkal értek egyet, akik – bár nem szó szerint – de azt mondják, hogy egy zártnak tekinthető közösség a környezeti nyomás hatására szelektálódik valamilyen irányba /beleértve az agyi/szellemi képességeket is/.

    Hozzáteszem, ez egyáltalán nem mond ellent a te véleményednek. Ha ezt a közösséget a megváltozott környezet más irányba „tolja”, akkor ahhoz fog idomulni bizonyos idő elteltével. Egy közösség átlagos IQ-ját (jobb híján) tekinthetjük konstansnak, de szerencsére a genetikai variabilitás mindig lehetővé teszi az átlagot (esetenként jóval) meghaladó képességű egyedek megjelenését. Ha az adott környezet hatására ez előnyt jelent, akkor a magasabb intelligenciájú egyedek (szaporodva) magukkal húzzák majd a csoport átlagot is.

    Különben napjainkban a fehér ember elhülyülésének vagyunk tanúi. Egyre kevesebb a magas képességekkel rendelkező ember, ez is az egyik oka a nyugati országok ‘agyelszívó’ hatásának – nem csak a népesség csökkenését kell kompenzálniuk, hanem afeletti mennyiséget.

    Kicsit OFF- Az európai népesség eléggé kevert már régóta:
    Az eddigi kutatások alapján a mai európaiak három nagy ősi népesség, az őshonos vadászok, a Közel-Keletről bevándorló földművesek és a bronzkorban Keletről érkező nép keveréke.
    http://faktor.hu/faktor-felfedeztek-a-negyedik-osi-embercsoportot

  24. 21:

    Természetes, hogy a neveltetés és a környezet óriási hatással van ránk, de ez nem igazolja azt, hogy ez kizárólagos, vannak veleszületett képességeink. Esetemben szüleim rengeteg energiát fordítottak arra, hogy nyelveket tanuljak, de mivel semmi érzékem nem volt hozzá, végül egy sima közepes angol nyelvtudásom van, miközben egyéb téren (műszaki) meg elég sokra vittem, sokkal kisebb befektetéssel.

    22:

    A gond az, hogy nem csak a bőrszín az, ami fennmaradó különbség. Mi indokolja azt a jelentős különbséget a feketék, fehérek és ázsiaiak koponyája és arcberendezése között? Mi indokolja a termetbeli különbségeket, és a többi, amiről már szó volt itt?

  25. De mi az a rassz? Én is látom, hogy a néger feketébb, mint én, de vígan szaporodik a fehérekkel.

  26. 28: Mi az, hogy puli? Mi az, hogy németjuhász? Pedig a puli vígan szaporodik a németjuhásszal…

    Mért teszed az értetlent?

  27. 28

    Olyasmi, mint az alfaj, vagy változat. Mivel a fajon belül van, persze, hogy szaporodik a másikkal. A kicsi piros paradicsomot is tudod keresztezni a nagy sárgával, mert egy fajnak a változatai. A német juhászt is tudod keresztezni a boxerrel, mert kutya mind a kettő, csak másképp néznek ki.

  28. 28: Fajon belül valamilyen szempontból – általában külalak szerint – elkülönített csoportok.
    /Egy fajba tartozó egyedek tudnak élet- és szaporodásképes utódokat létrehozni. Magyarul néger csajjal is használj gumit 😉 /

    Például még a „fehér ember” kategórián belül is különítenek el rasszokat.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Europid_nagyrassz

  29. Mi az, hogy fajta? Hisz minden kutya, kutya, és minden ló az ló.
    De valójában mégsem, mert pl. lovaknál már az ember beavatkozása előtt is elég nagy eltérések voltak.
    Miért nehéz elfogadni, hogy nem vagyunk egyformák? És azt, hogy ez nem véletlen?

  30. „Mértékadó tudósok között a XIX. század közepe óta nincs vita abban, hogy minden ember ugyanabba a fajba tartozik, ennek a fajnak a tudományos neve a Homo sapiens, az emberek közötti különbségek ahhoz sem elég nagyok, hogy külön alfajokba soroljuk őket, minden ember tehát a Homo sapiens sapiens alfajhoz tartozik. Külön alfaj például a neander-völgyi ember, a Homo sapiens neanderthaliensis.
    Mégsem mondhatjuk azt, hogy az emberek között nincsenek különbségek. Az antropológia tudománya több száz éve csoportosítja a különféle jellemző embertípusokat. Ezeket a típusokat nevezik rassznak.”

    http://termtud.akg.hu/okt/9/afrika/5rassz.htm

    (Nyolcadikas tananyag… 🙂 )

  31. 33: de hol a tudományos, egzakt definíció? Tudtommal még a fajt se képesek definiálni, hisz a zebra a szamárral, a tigris az oroszlánnal szaporodik, és mint a Fehér Házban látjuk, a csimpánz és az ember között se esélytelen… 🙂

  32. 24:
    Már a lelkem kibeszéltem, de hiába. „simán befért volna a menza klubba is szerintem, mert nagyon szeret olvasni, és eszetlen sok elméleti dologba ásta bele magát,” Mikor érted már végre meg, hogy az intelligencia nem tanulható, az született képesség.

    34:
    Az egzakt definíció szerint nem elég a sima szaporodás, hanem az utódnak is ivarképesnek kell lenni. Jó példa az öszvér, azaz a ló és szamár keveréke, de az öszvérnek nem lehet utóda.

  33. 21.”Három teljesen átlagos kislánnyal éjjel-nappal sakkozott. Világbajnokok lettek.” Én is emelem kalapom,de vajon ha zenében,
    festészetben, rövidtávfutásban stb. foglalkozik így a lányokkal akkor is jön ez az eredmény? Szerinted pl. festettek volna „monalisátutsóvacsitkrisztuspilátuselőttmagányoscédrus”-t?
    Vagy 7 mp alatt futják a százat? A neveltetés fontos, de túlzott jelentőséget tulajdonítasz neki…(Lásd a háborúzó királyokat és sorozatgyilkos jó családból származó bűnözőket!)
    Ha a fehér ember Afrikában élne és a néger nem, akkor most a néger tudósokról, feltalálókról, felfedezőkről,zene-és képzőművészekről beszélhetnénk. De nem így van! Ergo, ember, ember de nem egyforma! Nem is lesz az és ha keveredik vagy korcsosul vagy nem… A kitűzött irány a mérvadó-e tekintetben. Amíg valaki ezt eldönti ajánlom:Karinthy-Lógok a szeren 🙂

  34. 34.
    A zebra-szamár és oroszlán-tigris mix utódai nemzőképtelenek, szóval ez zsákutca.

  35. 34: B+, Arma, nem tudod használni a google-t? Wikipedia, nagyrassz szócikk, első bekezdés. Mire akarsz kilyukadni ezzel a kötekedéssel?

    A faj definíciója egzakt, csak ez alapján nem feltétlenül lehet egzaktul elhatárolni az egyes populációkat. És egyedek szintjén nincs is értelme.

  36. 36:
    Megállás nélkül vakaróztok, mert begyetek képtelen bevenni, hogy nem vagytok különbek egy négernél. 😀
    A sakkhoz ész kell (és erről volt szó), a zenéhez fűl, a futáshoz alkat, a festéshez térlátó képesség és kézügyesség.

  37. 40. Direkt ferdítesz? A neveltetés piedesztálra emeltetésedet vonom kétségbe! A legnagyobb 10-telettel! 🙂
    Nem vagyok különb, csak MÁS, és nekem ennyi elég!

  38. 34: „mint a Fehér Házban látjuk” Arma, lehet, hogy nem tudod mi a rassz, de ha rasszistát akarsz látni, elég lesz tükörbe nézned. 😉 🙂

    39: Tibor bá’, a példád akkor lenne jó, ha Polgár papa 3 tetszőlegesen kiválasztott néger /vagy cigány…/ gyerekből is képes lenne sakk világbajnokot nevelni…

  39. 39: Elég sok négernél „különb” vagyok, ahogy elég sok fehérnél is. Soknál meg nem. Na és?

    Ha elfogadod, sőt állítod, hogy az ész elsősorban genetika kérdése, akkor hogyan állíthatod ilyen magabiztossággal, hogy a különböző rasszok között nincs statisztikai különbség ezen a téren? Mert ezt hozta ki némely kutatás, amit arra találtak ki, hogy ez jöjjön ki belőle?

  40. Ha egy közösség, sok generáción keresztül egymás közt szaporodik, az nem vezethet a közösség szellemi leépüléséhez?

  41. 43: Attól függ, mekkora az a közösség, és hogy van-e szelekció. Ha kicsi és nincs szelekció, akkor nyilván vezethet.

  42. 38: a faj és a rassz arra tipikus példák, hogy tudósok jobb híján használnak olyan kategóriákat, melyeket nem tudnak definiálni. Sok sarlatánság van a tudomány berkeiben is. A rassz definiálhatatlan, és időben a populációk megjelenése változik, pl. mert más arányban keverednek másokkal. A mai magyarok eltérnek statisztikailag a tatár- és törökjárás előttiektől, de ettől még se azelőtt, se azórta nem volt, nincs és nem lesz magyar rassz, sőt egyéb sem. Nem tudjuk megmondani, mi a rassz. Én egyetértek Tibor bával, hogy nem okosabb egyik (nem létező 🙂 ) rassz sem, mint a többi. Egyéb dolgokban nem feltétlenül értek egyet.

  43. Pl. a török hódítás sikerét szerencsés (mármint a töröknek szerencsés, nekünk nem) geopolitikai tényezők adták, nem a vallás. Nálunk katonáik zöme balkáni keresztény volt, nem erőltették réánk az iszlámot, a magyaroknak nem civilizációs baja volt velük. A magyar és német katonaság ugyanúgy rabolta a magyar népet, mint a török iszlám és ortodox balkáni katonái. Nem volt civilizációk, vagy vallások összecsapása. Mármint a törökkel nem, mert a kuruc-labanc harcok már azok voltak a katkók és protkók között, mégha magyar-magyar belharc volt is. OTT civilizációk, vallások csaptak össze…

  44. 46: Azért ez igen kemény ferdítése a történelemnek. Én nem avatom szentté sem a német, sem a magyar nemességet, de itt egyértelmű kulturális és vallási ütközés volt. Tudod Te, hogy mi a janicsár? Megvannak azok a történetek, amikor a magyar fogjokat döntés elé állították, hogy áttérnek vagy lefejezik őket? Ez keményen vallásháború is volt.

  45. 45: Igazad van, nincsenek sem fajok, sem rasszok. Minden élőlény tökéletesen egyenlő és egyforma. Mi mind papucsállatkák vagyunk, a négerekkel együtt. 😛

  46. 45.Olyan és annyi
    az ember, mint a gomba. A gombák is egyenlőek, de van ehető, mérges…. meg bolond!
    (A 40. az 39.!)

  47. A szomszéd családnak nem lehetett gyereke, ezért örökbe fogadtak egy kislányt és egy kisfiút. A kisfiú cigány volt. Ez fel sem tűnt, amíg kicsi volt, viszont ahogy serdült, egyre inkább előjöttek a cigányokra jellemző tulajdonságai, holott ezt a családban biztos nem tanulhatta. A „vér nem válik vízzé” népi bölcsesség sem véletlenül született.
    A nevelés mellett az öröklött tulajdonságoknak is szerepe van, ha ez az egyénekre igaz, akkor népcsoportokra is. Ezek az öröklött tulajdonságok sem véletlenül alakultak ki, a túléléshez szükséges volt.
    Ma már viszont az embernél ez a szelekció megszűnt, sőt a visszájára fordult, a következményei meg már láthatók.

  48. Annyit mondok, hogy ha mi élnénk a Közel-Keleten, fekete Afrikában több 100 generáció óta, mi is olyanok lennénk, mint az onnét származók.
    Genetikailag determinálva van az adott egyed születésétől fogva, adott szintű IQ -ra, EQ -ra, fizikai erőnlétre, stb.! De az már a szocializációja, a felnövése során tapasztalt családi, szociális és társadalmi közeg határozza meg, hogy a belénk kódolt dolgokból mit tudunk felszínre hozni.

    Köszönöm a mai posztot! 🙂

  49. Vakaróztok, vakaróztok. Nem szívesen adjátok fel az illúziót, hogy különbek vagytok, mint a négerek. lelki szemeim előtt látom, hogy órákon át keresgéltek a netten, mit lehet találni ebben a témában.

    52-53:
    Arról van szó, hogy az IQ teszteknél szinte lehetetlen kiküszöbölni a alkotók kultúráját, a tanult ismereteket. 1-2-4-8-16-? Folytasd! De, akit nem tanítottak meg számolni, az hogy tudná folytatni, ezt az igen könnyű feladatot?

    51 – piton:
    IQ született képesség, EQ viszont tanult.

    41:
    Három kiválasztott cigány gyerekből nem lehet sakkbajnokot faragi, de 3 találomra felvállalt cigány CSECSEMŐBŐL igen.

  50. 54. Ez nem válasz. Írják is, hogy a kelet-ázsiaiak magasabb pontszámot érnek el, holott a teszteket afrikai és európai kultúrák számára dolgozták ki.
    Még ez a libsi cikk is elismeri, hogy bizony-bizony, a tudományban vannak veszélyes vizek, ahová az egzisztencia, karrier veszélyeztetése nélkül nem lehet beevezni.
    http://www.origo.hu/tudomany/genetika/20131009-negy-tabu-a-genetikaban.html

  51. Emlékeztem még Tibor bá’, hogy az intelligenciás posztnál mit írtál, idézem: „A mai teszteknél ilyen nincs(kulturális különbségekből adódó nehézségek, hubab felvetése volt az előző hsz-ben), kizárólag az intelligencia számít. Ugyanazt a tesztet lehet odaadni magyarnak, németnek, olasznak, kicsinek, nagynak, tanultnak, analfabétának, stb. Kár okoskodni. Ha átmentél egy teszten és az eredmény elszomorító, nem érdemes kapálózni, a tényt tudomásul kell venni.”

    „ha intelligenciáról van szó, azonnal hangot adunk a magunkra szabott elképzeléseknek, és irigységgel párosuló rosszindulattal támadjuk meg azokat, akik nyilvánvalóan intelligensebbek, mint mi, sőt egyesek magát az intelligencia teszteket is támadják, mert azzal lehet kimutatni ki hol áll a skálán.”

    😀

  52. 58:

    A hangsúly a MAI szón volt. Amiket belinkeltek „eredményeket” azok a hagyományos módon készített tesztek. Ha nem az lenne, akkor nem állapítottak volna meg olyat, hogy a négerek átlaga 85 IQ.

  53. Szia Tibor’bá!

    Oldjad fel légy szíves nekem ezt a remélhetöleg csak látszólagos önellentmondást:

    – a posztban azt írod, hogy nem a géneknek van kiemelt szerepük, hanem a környezeti hatásoknak, az ember szellemi képességi szintjére, ezt támasztod alá a 21-es hozzászólásoddal pl.: Polgár papa három teljesen átlagos kislánya világbajnok lett.
    – majd a 35-ös hozzászólásodban az ellenkezőjét állítod a 24-re válaszul (külömben a 24-es ugyan arra célzott, amit Te számin kérsz rajta, hogy nem ért meg) „intelligencia nem tanulható, az született képesség”, és a 39-ben is azt mondod: „sakkhoz ész kell” holott elötte azt mondtad, hogy egy átlagos embernek elég a szorgalom meg a gyakorlás a sakkhoz „éjjel-nappal sakkozott”.

    Egy eddig néma olvasód.

  54. 21:

    Tibor bá nem világos mit akarsz konkrétan demonstrálni a sakk példával? A sakkozás a lányok esetében tanult volt, ergó semmi köze a genetikával hozott intelligenciához. A sakk ugyanúgy tanulható, mint az asztalos szakma… csak magasabb intelligenciával könnyebb az élmezőnybe kerülni.
    Ez a példád akkor ért volna egy nagyon keveset, ha találomra három négert tanított volna meg sakkozni.
    Egyébként jó ötletet adtál a sakkal, csak röviden utána néztem a sakk világranglistának, még csak nem is jegyeznek egyetlen fekete afrikait sem… Nyilván ez is véletlen és mérsékelt övi dolog….

    Tibor bá valahol a nyilvánvalón vitatkozunk most. Kb. olyan ez, mintha globális felmelegedés témában átálltál volna a túloldalra.

    Természetben a kutyák a legjobb példa a fajok közti különbségre. Senki nem vitatja azt, hogy egy németjuhász sokkal értelmesebb és jobban tanítható mint egy Sharpei.
    Miért olyan nehéz ezt elfogadnod, hogy ez a különbség az emberi fajok közt is megvan….
    Nem fogok falnak menni a tudattól, hogy egy átlag japán intelligensebb nálam…

  55. 59: „az emberi fajok” Jelenleg csak egy faj van. Lehet(ne) beszélni fajtákról, de az nem hangzik jól, ezért használják inkább a rassz elnevezést.

    „egy átlag japán intelligensebb nálam” Ha csak az átlag japán lenne… 🙂
    Viccet félretéve, az átlag japán jó eséllyel nem intelligensebb nálad – az átlag-magyarnál (európainál) intelligensebb.
    Egy fél évig egy házban laktam egy japánnal,az például segg hülye volt (persze ez semmit nem jelent). A kínaiakkal viszont abszolút jók a tapasztalataim az intelligencia szempontjából.

  56. 59 & 58:
    A sakk példával a rendkívül fontos KÖRNYEZETI hatást akartam demonstrálni. Az ész másodlagos. Átlagos szellemi képessége mindenkinek van, és az is elég a világbajnoksághoz, amennyiben extrém környezeti hatással párosul.
    Nem értitek meg, amit írok, mert a tárgyi ismereteitek hiányosak. A felsőbbrendűségi tévhit játszik veletek. Pl. „egy átlag japán intelligensebb nálam…” NEM! Ha igaz lenne a tétel akkor is legfeljebb az átlag japán az átlag európainál lenne intelligensebb. Ez egy freudi elszólás. Mindent magatokra vonatkoztattok. — A kutyákra való hivatkozás TÉVES, mert nem a természetes evolúció következménye. Látsz te olyan (akkora) különbséget egy afrikai és egy európai között, mint egy palota pincsi és egy dobermann között? A néger minden tekintetben olyan mint egy fehér ember a bőrszín kivételével. Probléma megoldó képessége semmivel se kisebb, legfeljebb más problémákat old meg a környezeti igényből kifolyólag. — Aki beírta, hogy a négerek átlag IQ-ja 85, annak fogalma sincs arról ez mivel ér fel. A 70-es IQ tulajdonosa nem tud kimenni a vécére. — Itt mindenki vitázni akar velem, de fogalmuk sincs az IQ-ról, csak hallották ezt meg azt. Az első, hogy számtalan IQ teszt van. Mielőtt dobálózunk a számokkal legelőször ezt kell tisztázni. Azt se tudják sokan mit jelent a kultúrától mentes teszt kérdés. Azt meg kifejezetten pofátlanságnak tartom (ebben jár élen vasgeric és Purgacsov elvtárs), hogy egy-egy témánál, állításnál rohannak a kereső programhoz, kiokosítják magukat a frissen olvasottakkal és akkor nagy mellényel beállnak a vitába.

  57. A Polgár jelenség megfejtése:
    a lányok nem jártak iskolába!
    SAKKK!

  58. 61:

    „A néger minden tekintetben olyan mint egy fehér ember a bőrszín kivételével.”

    Ezt komolyan is gondolod? Nem foglalkozol a koponya alakjával, az arc elemeivel (pl.: száj), a szőrzettel, stb.?

    „Azt meg kifejezetten pofátlanságnak tartom (ebben jár élen vasgeric és Purgacsov elvtárs), hogy egy-egy témánál, állításnál rohannak a kereső programhoz, ”

    Biztosan így tűnik neked, amikor más tájékozottabb az adott témában, mint te, Én egyáltalán nem vagyok ilyen, attól függetlenül, hogy nemrég volt egy eset a purinnal kapcsolatosan, amiről azt hiszem egyértelműen jeleztem, hogy az nem saját kútfőből volt. Ráadásul az is azért történt, mert tudtam, hogy valótlanságot állítasz (orvosoktól, általános tapasztalatból), csak nem ismertem a mechanizmusát a dolognak. Utánanéztem, és igazam volt, és felvázoltam, hogy íme, ennyi történt.

  59. 62:
    Ez OK. Ez tette lehetővé az extrém környezeti hatást. De azért megtanultak írni olvasni, viszont a rengeteg iskolai üresjárat helyett sakk volt.

    63:
    Tudom, hogy nem bírod ki jópofizás nélkül, ami nálam OK, de sajnos kénytelen vagyok „szakmai” oldalról értékelni a hozzászólásokat. A négerek távolmaradása a (meglehetősen elit) vívástól „környezeti hatás (hiánya)”. Futni bárhol lehet, vívni csak vívóteremben és…. kell hozzá háttér. Ausztrália szeretett volna belépni a vívók klubjába, ezért 46-ban az oda emigráló horthista tiszteket fogták be vívás oktatásra.

    64:
    A kijelentésem természetesen költői túlzás, hiszen ennél sokkal finomabb különbségeket is észlelünk. Pl. a vörös hajú írek, a kampós orrú szemiták, a ferde szemű kínaiak, a szőke norvégok, stb, de a lényegre rávilágít: a kutyafajták közötti különbség messze nagyobb, mint az ember fajták közötti különbség. Nincs ok feltételezni, hogy a fekete bőrű ember szellemi képessége inferióris lenne. Az ide vonatkozó „kutatási eredmények” manipulatívek, ezekkel semmit se lehet bizonyítani. A világ legelmaradottabb népcsoportja az ausztrál aboriginal. Ennek ellenére a törzsből kiragadott gyerekek simán elvégzik az egyetemet, miután megtanultak angolul.

  60. Az abo-k weddo-ausztralidok, nem négerek (nem puskáztam, tanultam antropológiából)

  61. 65:

    Továbbra is csak azt tudom mondani, hogy a sakkos példád semmire nem bizonyíték. Amit azzal bizonyítasz csupán annyi, hogy 3 átlag fehér képes magas szinten ezt a sportágat elsajátítani tanulással. Mivel csak 3 emberről van szó, semmire nem bizonyíték.

    Arra viszont kíváncsian várom a válaszod, hogy logikai játékokban mint a sakk, vagy bármiben, amihez ész kell miért nagyságrendekkel jobbak az európaiak vagy ázsiaiak? Mert ez TÉNY Tibor bá.
    Azt sem mondhatod, hogy egy afrikai nem fér hozzá a sakkhoz. Bármikor formázok egyet agyagból vagy fából, ha akarok…. Szóval?
    Of course, hát más a kultúra meg minden, nem ismerik a sakkot… de egyetlen egy se közülük?

    Ellenben azt sem értem, hogy hosszútávfutásban miért nem tud már egyszer európai nyerni, ha mi olyan nagyon egyformák vagyunk….
    Mindegy is.

  62. 66:
    Nahát! És ki állította, hogy négerek? — Különben a köznyelv szerint mindenki néger, aki fekete. Különben, hadd észrevételezzem, hogy beindult egy mozgalom „gyűrjük le Tibor bá’-t” cím alatt. Semmi kifogásom, legalább mozgatjátok az agyatokat. 😀

    67:
    Erre már csak azt tudnám válaszolni, hogy hülye vagy. Tehát inkább nem válaszolok.:D

  63. 54: Ugyan már, még három találomra kiválasztott fehér csecsemőből se lehetne! A polgár lányoknak kellett, hogy legyen született IQ-juk is hozzá, a sok gyakorlás mellett.

    59: A németjuhász, az nem faj, ahogy nicsenek emberi fajok sem, csak egy.

    61: Pofátlanság úgy érvelni, hogy az ember kiokosítja magát? Akkor én nem pofátlanul úgy fogok érvelni, hogy nem kerestem utána: a feketék mind hülyék, a fehérek okosak, a ferdeszeműek meg mind zsenik, mert csak! 😛

    Egyébként meg a feketék jobbak az atlétikában és nagyobb a farkuk. Tiborbá szerint viszont IQ-ban nincs különbség. Akkor ezek szerint semmi genetikai előnyünk nincs velük szemben? A fekete rassz az Übermensch?

  64. 69:
    Mert olyan szimpatikus vagy nekem, válaszolok erre a hebrencs szövegre. A netten minden és annak ellenkezője is megtalálható. Ha onnan okosítod magad, akkor jó eséllyel hülyeséget válaszolsz, amire rengeteg példa akadt.

  65. 70: Köszönöm. Egyetértve azzal, hogy a neten minden és az ellenkezője is megtalálható, azért ésszel és kritikával mégiscsak használható információforrás. Itt van pl. ez a blog is. Vagy ezentúl, ha érvelünk, kizárólag nyomatott enciklopédiákra hivatkozhatunk?

  66. 65:

    Egyetértünk abban, hogy az emberfajták közötti különbség sokkal kisebb, mint a kutyafajták között, de szembetűnő. Emellett a kutatások szerintem sem bizonyítják, hogy a fehérek intelligensebbek lennének a feketéknél, de ez nem jelenti azt sem, hogy nem intelligensebbek.
    Például ha arányba állítjuk a kutyafajták külső különbségeit és a szellemi különbségeit, majd ezt átvetítjük az emberfajtákra, akkor egy szignifikáns különbség jön ki. Félreértés ne essék nem akarom azt mondani, hogy ebből kellene következtetnünk az emberfajták intelligenciája közötti különbségekre, vagy hogy egyáltalán lenne különbség, csak mint lehetőségről beszélek.

  67. „Sok beszédnek, sok az alja!” Itt mindenki ragaszkodik a maga igazához és már sehova se visz a vita…Csak egy megj. és erről a posztról lelépek:Még a fehér emberek (rassz? fajta?) között is akkora a szellemi különbség-Figyelem közhely következik!-mint, ide Lacháza! Ezt nap,mint nap tapasztalom és ezt nem írja felül semmilyen PC duma!
    59.”Természetben a kutyák a legjobb példa a fajok közti különbségre.” Nézz körül az óceánokban is!

  68. 70:

    „A netten minden és annak ellenkezője is megtalálható.”

    Ez esetben a te blogod a minden vagy pedig az ellenkezője? 😀 Nincs több kérdésem…

    Tibor bá, ha te nem is, én mindenképpen értelmesebb vagyok a fekáknál. 😀 😀 Maradjunk ennyiben.
    És nem vagyok rasszista, csak kicsit szerény 😀

  69. 74: Curix, én nem tudom, pontosan mennyi az IQ-d, és hogy ezzel a fekák hány százalékánál vagy okosabb, de a fekák 98 % legalább tudja, hogy ő fiú-e vagy lány.

  70. 75: Azt hiszem, ezt hívják övön aluli ütésnek… 🙁

    65: „Futni bárhol lehet, vívni csak vívóteremben és…. kell hozzá háttér.”

    Eléggé mellé lőttél, mert az USA vívói között van néger (ezüst érmes egyébként). Ha valahol, akkor az USÁ-ban megvan a háttér a sporthoz, azt elhiheted nekem. Hozzátéve, hogy az észak-amerikai néger populáció átlagos szellemi képessége bizonyára meghaladja a nigériai boko haram terroristáiét.

  71. 76:
    Szoktam mellé lőni, de itt most mi az én mellélövésem? Nyugodtan idézhetsz.

    74 – Curix!
    Ma már elég sok hülyeséget írtál. Abbahagyhatnád.

  72. 75

    Abel maradjunk annyiban,hogy nem vagyok se a játszó pajtásod se a cimborad, így leszel szives a szavaidat megválogatni legközelebb.

  73. 78:
    Szamár vagy. Az ilyen szemétkedést le kell szarni. Vagy írd neki azt, hogy erősen hiányosak az ismeretei.

  74. 77: „itt most mi az én mellélövésem” Ha nem akarod érteni, minek magyarázzam. 🙂

    78: Az érvek elfogytával jön a személyeskedés.

    Különben tényleg eléggé érthetetlen a néger ellenes ‘kirohanásod’, miközben Magyarországon is vannak egyetemi hallgatók Afrika különböző részeiről. Saját tapasztalat, hogy sok esetben nagyobb tudással rendelkeznek, mint a magyar diákok. Persze ez a java, nem az átlag.

  75. 80:
    Micsoda logika, pont azért kell magyaráznod, mert nem értem. — Háttér alatt nem csak a drága edzőtermet kell érteni, hanem a korábbi bajnokokat, tapasztalt edzőket, az uralkodó tradíciókat, stb. Erre hoztam fel az ausztrál példát.

  76. Anyai vonalon időnként ellágyulnak az idősebb rokonok, mert állítólag nagyapám gesztusait, mozdulatait vélik észrevenni bennem. Nem valószínű, hogy tudat alatt leutánoztam ezeket.

    Én nem zárkóznék el ennyire attól, hogy egyes népcsoportokban különböző fizikai, vagy mentális tulajdonságok mértéke a világátlagtól eltérően alakul genetikai alapon is. Egyes tulajdonságok fejlődését befolyásoló gének, génkombinációk feldúsulhatnak egy populációban, főleg ha elszigetelten fejlődik egy darabig. A gond az, hogy nem lehet mindenki által elfogadható adatokra támaszkodni, mert eleve nehezen megfogható tudományágról van szó, és a mérési adatokat mind a két szélsőség torzít(hat)ja. Itt a mainstream-et is szélsőségnek tartom. Érzékeny témáknál megszokott módon a média/politika a PC változatot akarja lenyomni a torkunkon, és az ideológiailag helyesnek kinevezett álláspontot alátámasztó kutatásokat, véleményeket mutatja be, azokat finanszírozza, a másik oldalt hitelteleníti, ellehetetleníti. A másik oldal forrásai meg gyakran a meglévő kétségekre rájátszó, tendenciózusan összeszedett, uszító információk, melyek a valóban jószándékú, objektív kutatásokat is megkérdőjelezik. Mint a holokaszttagadásnál.

    Szerintem nyitni kéne egymás érvei felé, nem álláspontot védeni. Nyilván vannak különbségek népcsoportok esetében, erre példa a haj- és szemszínek, vagy a laktózérzékenység. Az intelligencia mértékében, bármit is jelentsen ez, szerintem genetikailag nincs jelentős különbség. Mindenhol evolúciós előnyt jelenthetett régen az intelligencia, legfeljebb annak különböző aspektusai voltak kiemelkedően lényegesek. Az egyre fejlettebb civilizáció viszont nagyjából kiiktatta a természetes szelekciót. Ma a fejlett világban nem nevezhetjük evolúciós előnynek az intelligenciát, mert az intelligens ember átlagban kevesebb utódot hoz létre, mint a buta, és a társadalom életben tartja a régen életképtelennek bizonyulókat is, és azok is továbbszaporodhatnak. Idiocracy.

    Én utazgattam a világ elmaradott részein, és egyáltalán nem butábbak, akikkel én találkoztam, csak mások. A mi mércénkkel hülyének tűnhetnek, de ők is kiröhöghetik a helyi viszonyokat nem ismerő turistát, aki ott egy ötéves szintjét sem üti meg alapvető tennivalók elvégzésében. Egyszerűen más készségekre van szükség, azokat fejlesztik. Én ezt tartom dominánsnak, nem a genetikai különbséget, de nem zárkózom el, hogy szinte elhanyagolható mértékben beleszólhat, hogy milyen populációba született, családba. Ezt kizárni szerintem dogmatikus.

    A faj fogalma nem egzakt, mert nem is nagyon lehet egzakt. A szaporodásképes utód létrejöhet, ha szarvasmarhát bölénnyel, bivallyal, vagy jakkal keresztezünk. Ha marhát bölénnyel, akkor az első generációs hibrid hím steril, nőstény fogamzóképes, és visszakeresztezhető az egyik alapfajjal, de gyanítom akár egy harmadikkal is a fent felsoroltak közül. Most itt hol is van a határ a fajok között? Van egy besorolás, és ahhoz igazodunk, mert még nem találtunk ki jobbat, és az esetek nagy részére egy megbízható módszernek bizonyult.

  77. 82:
    Pontosan erre mutattam rá: „Én utazgattam a világ elmaradott részein, és egyáltalán nem butábbak, akikkel én találkoztam, csak mások. A mi mércénkkel hülyének tűnhetnek, de ők is kiröhöghetik a helyi viszonyokat nem ismerő turistát, aki ott egy ötéves szintjét sem üti meg alapvető tennivalók elvégzésében.” amikor azt mondtam, hogy a probléma megoldó képességük nem gyengébb, csak más problémákkal találkoznak.
    De nézd mit találtam ma este: Psychologist have discovered, once we have formed a view, we embrace information that supports that view while ignoring, rejecting, or harshly scrutinizing information that cast doubt on it. — Erről volt szó közöttünk délután.

  78. 81: Jamaikai bobcsapat. Minden előzmény nélkül. Manapság lényegtelen a tradíció. Akarat kell, edzőt meg lehet találni.
    Az USA-ban olyan sportot űzöl, amilyet csak akarsz. Örök élményem, ahogy a 35 fokos melegben mentek a fiúk edzésre, hokibottal a vállukon /naná, hogy volt jégpálya/. Ja, azért írok az USÁ-ról, mert ott is vannak négerek … nem csak Afrikában. 🙂
    A víváshoz kell legalább 3 dolog: gyorsaság, technika és ész. A keletiek nem ok nélkül vannak az élvonalban, kurva gyorsak, technikásak, és az eszük is meg van hozzá.
    De ez csak egy kiragadott példa, pont úgy nem jelent semmit, mint a tied a Polgár lányokkal.

  79. 84:
    A Polgár lányokkal azt akartam bemutatni, hogy milyen fantasztikus mértékben számít a környezet hatása.

  80. Dzsingisz kánnak alighanem 16.000.000 egyenesági férfi leszármazottja van.
    „Dzsingisz legidősebb fia, Dzsocsi állítólag 40 fiúgyermeket nemzett.”
    „Unokája, Kublai kán alapította meg a kínai Jüan-dinasztiát (1280-1368). 22 törvényes fia született, és évente 30 szűzleánnyal gyarapította háremét.”
    http://www.origo.hu/tudomany/elet/20030219dzsingisz.html

    Az eddig felmerült toposzok kapcsán én el tudok képzelni olyan szelekciós összefüggéseket, hogy:
    Jó énekes, zenész, táncos -> több buliba hívják, minden buliban megdug egy-két lányt -> több utód -> elszaporodnak a jó ritmusérzékű, jó énekhangú emberek
    Dög meleg van -> nincs ruha -> eleve motivál a több szexre, látható a péló -> minden lány a nagyfarkúval akar dugni -> a kisfarkúak kiszelektálódnak

  81. 52.

    A tanulmányt finanszírozta:

    https://en.wikipedia.org/wiki/Pioneer_Fund

    „The Pioneer Fund is an American non-profit foundation established in 1937 „to advance the scientific study of heredity and human differences”.”

    „According to a 1960 article in The Nation, an unnamed geneticist said Draper told him he „wished to prove simply that Negroes were inferior.”

    Tehát egy rasszista szervezet, amely csak azért jött létre, hogy bebizonyítsa a „fehér ember felsőbbrendűségét”.

    Magyarul a hipotézisüknek ellentmondó kutatási eredményeket nem áll érdekükben közölni.

    – Erre enged következtetni a tanulmányban szereplő gyanúsan alacsony afrikai IQ.
    (hivatkozás a köv. bejegyzésben).

    – Tényként kezelik a „nagy agy nagy IQ” hipotézisüket. Kíváncsi lennék, hogy hogyan magyarázzák, hogy a nőknek átlagosan kisebb agyuk van, viszont az IQ-juk átlagosan magasabb mint a férfiaknak.

    – A fekete bőrű gyerekek hamarabb tanulnak meg ülni, mászni, járni, felöltözni. Ez szerintük alátámasztja a hipotézisüket, miszerint a rasszok között mért IQ eredmények nagymértékben örökletesek. Szerintem azt is meg kellene mérni, hogy ki szarik nagyobbat, mert bizonyára szerintük abból is az következik, hogy a feketék hülyébbek.

    – Számolási feladatok előképzettséget feltételeznek, innentől ez nem IQ teszt, túl sok az ismeretlen tényező, hogy az öröklött képességek jelentőségét vizsgálják.

    – A tanulmány részben ugyanazokra az IQ mérésekre hivatkozik, amelyekre már a 8. hsz-ben reagáltam egy cikkel. Ebből a cikkből kiderül például, hogy keletnémetek és nyugatnémetek IQ-ja között előfordult nagyobb különbség, mint fekete bőrűek és fehér bőrűek között; a nyugatnémetek javára, innen is látszik, hogy teljes mértékben képzettségi tesztről van szó.

  82. 87 & 88:
    Köszönöm a kiegészítést, és az együttműködést. De tudod… Psychologist have discovered, once we have formed a view, we embrace information that supports that view while ignoring, rejecting, or harshly scrutinizing information that cast doubt on it.

  83. Bocsánat, Curix, ez tényleg aljas volt. Csak azon gondokoztam, hogy milyen érdekes, hogy miközben magad is egy lenézett kisebbséghez tartozol, milyen vígan nézed le a négereket a vélt butaságukért.

    Persze pontosan értem, mert bennem is van ilyen, hogy ez mért jó: ha az ember lenézhet másokat bármilyen okból is, azzal a saját önértékelését turbózza. Kellemes érzés, csak sajnos hamis alapokon áll, és hosszútávon nem is kifizetődő.

    82: Ez egy nagyon jó, intelligens, kiegyensúlyozott hozzászólás. Csatlakozom.

    83: Hát persze, ez a jelenség működik. De nem csak nálunk, nálad is, Tibor bá.

  84. 90:
    Nem fogok tiltakozni, hogy á dehogy. Viszont tudatosan iparkodom kihúzni magam alóla. Pl. Valamikor igen aktívan harcoltam a koleszterin ellen. Aztán a meggyőző érvek hatására 180 fokos fordulatot vettem.

  85. 91: Magamon azt figyeltem meg, hogy egy adott vitán belül körömszakadtáig ragaszkodom az álláspontomhoz, akárhogy is alakulnak az érvek. De egy következő vitában már lehet, hogy pont azt az álláspontot foglalom el, ami ellen korábban, vadul érveltem, és felhasználom azokat az érveket, amikkel támadtak. Persze csak ha van értelme.

  86. 92:
    Igen, ez emberi tulajdonság. Különben én teljesen normálisnak tartom, ha valaki körömszakadtáig végi az álláspontját, azt viszont nem, ha a cáfolatokon átlép, vagy úgy tesz mintha nem értené.

  87. Visszakanyarodva: Mind a faj, mind a fajta és a rassz fogalmának az az értelme, hogy az egyedeket a származásuk folytán különböző tulajdonságaik alapján különböző csoportokba tudjuk sorolni. Hogy mik az egész pontos határvonalak, hogy egy-egy elkülönülő populáció különböző fajt alkot-e vagy csak alfajt, az irreleváns.

    Ahogy a rasszok szempontjából is irreleváns, hogy vannak olyanok, akik több rassz génjeit és tulajdonságait hordozzák. Attól még a többség besorolható a rasszokba, és lehet ezt a fogalmat kezelni, segít a világban való eligazodásban.

  88. 67.

    „Ellenben azt sem értem, hogy hosszútávfutásban miért nem tud már egyszer európai nyerni, ha mi olyan nagyon egyformák vagyunk….”

    https://en.wikipedia.org/wiki/Paula_Radcliffe

    „Paula Jane Radcliffe, MBE (born 17 December 1973) is an English long-distance runner. She is the current women’s world record holder in the marathon with her time of 2 hours 15 minutes and 25 seconds.”

    Tehát maratonfutásban a női világcsúcstartó Paula Radcliffe, aki brit nemzetiségű. Amúgy a japánok is nagyon ott vannak az élen.

  89. 95: És akkor most, ha találtunk egy fehéret, aki ott van a futás élvonalában a sokszáz feketet mellett, akkor ez bizonyítja, hogy nincs különbség a rasszok között az atlétikai teljesítményben?

  90. 96.

    Tehát szerinted ez egy olyan vita, ahol nem elég bemutatnom, hogy valaki téves kijelentés alapján vonta le a következtetését?

    Lennél olyan kedves, és odairányítanál a vitában ahhoz a részhez, ahol amellett érveltek, hogy rasszok között atlétikai teljesítményben genetikai eredetű különbségek vannak?

    Jaa, hogy nincsen ilyen rész. Akkor bizonyára gondolatolvasónak kellene lennem.

    (Vicces, hogy az IQ eredményekbe már úgy látom nem próbálsz belekötni, helyette most az atlétikai teljesítmény az, ami miatt nem vagyunk egyformák. 😀 )

  91. 97: Nem fogom a kedvedért átnyálazni ezt a száz hozzászólást. Többen, többször felvetettük, hogy a rasszok között vannak nyilvánvaló, szignifikáns különbségsek a bőrszínen túl is. Ilyen például az atlétikai teljesítmény, amiben a feketék ordító előnyben vannak. Hogy akad-e éppen egy-egy fehér az atlétika élvonalában, vagy színfekete a mezőny, másodlagos kérdés.

    Én sohasem állítottam, hogy a feketék genetikailag butábbak lennének, de nem zárom ki ennek lehetőségét, amíg nem látok meggyőző bizonyítékot az ellenkezőjére. Eddig ilyet nem mutattatok.

  92. 98.

    Nem írtam, hogy a példámmal bizonyítottam, hogy nincsenek genetikai eredetű különbségek atlétikai teljesítményben rasszok között, ha figyeltél volna, ugyanakkor ti sem bizonyítottátok, hogy vannak.

    Az atlétika elég tág fogalom, az atlétikai teljesítmény pedig még tágabb.

  93. 99: Különös tehetséget mutatsz arra, hogy a vitát irreleváns szócséplésbe fordítsd. Nem az első alkalom, de most tűnt fel.

  94. 100.

    Nézzük vissza, hogy kettőnk közül kinek van a témában több tényszerű megállapítása a hozzászólási arányában.

  95. Vajon megállt e napjainkra az ember evolúciója?
    Ha nem, akkor az egész földön egyazon változásnak egyszerre és azonos mértékben kell bekövetkeznie ahhoz, hogy fizikumban és szellemiekben ne lehessen szignifikáns különbség ember és ember között, éljen a föld bármely részén.
    Az evolúció keresi a legéletképesebb megoldást és mikor rátalál, akkor abból addig készít másolatokat míg egy újabb mutáció ki nem golyózza őt, az előző nyertest.

  96. 102:
    Ma már ez nem működik. Nekem -6 dioptriás szemüveget kell viselnem, mert különben nem látok. Van 5 utódom, néhány száz évvel ezelőtt egy se lett volna. Amerikában minden harmadik nő császárral szül. Kétszáz éve ezek mind meghaltak volna. — Gondold tovább!
    Uraim! Lehet tovább ügyeskedni, kitalálni újabb és újabb trükköket, amivel „bizonyítani” lehet, hogy a négerek nálunk hülyébbek. 😀

  97. Számomra nem a négerekről szól, nem érdekel, ki milyen képességű. Azt próbálom megérteni, hogy mi lehet az ok az egyformaságra.
    Hihetetlen, hogy az egész bolygón igazságosan van elosztva ész és izomzat az ember esetében.

  98. 103. Az tény, hogy a fejlett világban vezetik a bűnözési statisztikákat és nem kicsit, hanem toronymagasan. Azokból is az egyszerűbb, erőszakos bűncselekmények jellemzőek rájuk. Persze ennek csakis kulturális és vallási okai lehetnek. Számunkra ez az érdekes, mert a bevándorlás miatt ránk is ez a szép jövő vár. Még a hóbagoly is elszólta magát, hogy a bevándorlás nem vallási, vagy kulturális kérdés, hanem etnikai. Fejére is lett utána koppintva.
    Fehér felsőbbrendűség nincs, cáfolhatatlan tudományos tény, de mint tudjuk, a rasszizmus kizárólag a fehér emberre jellemző.

  99. 104:
    Nincs „igazságosan” elosztva. Jelentős szórás van, amivel te is találkozhattál, például iskolás korodban az osztálytársaid között. De ha átlagolsz, akkor nincs kimutatható különbség GENETIKAILAG. Van viszont környezetileg (ami alá minden beleértendő, ami egy embert kívülről ér). Pl. az a néger fiú persze, hogy jobban szerepel 100 méteres síkfutásban, aki egész gyerekkorában naponta kilométereket futott egyik falútól a másikig, mint az a fehér fiú, akiknél az van szokásban, hogy még vécére is gépkocsival járnak. Aztán, ha valamelyikük olimpiai bajnok lesz, akkor honfitársai vérszemet kapnak és gyerekkoruktól kezdve edzenek, készűlnek rá.

  100. 103:

    Károly jól írta és igaza van, az más kérdés, hogy az evolucio jelen időben nem értelmezhető sem 200 évig visszamenőleg, attól az evolucio még nem állt le.

    Ami pedig a vita legelejét illeti az alaptétel az volt, hogy a fehérek nélkül az európai civilizáció a feketékkel nem működne, ez pedig megint tény. A genetikai IQ ez mellett részletkérdés.

    Egyébként egyáltalán nem arra gondoltam, hogy egy néger olyan ostoba, hogy nem képes olyan dolgokat megcsinálni, amit egy fehér. Egyén szintjén a különbség nem különösebben érzékelhető. Ellenben a társadalom egészét tekintve már érthetővé válik az elmaradottságuk oka, de ezt a részét én nem feszegetem tovább, mert nagyjából nulla értelme van.
    Azon mondjuk érdemes elgondolkozni, hogy vajon az éghajlat megmagyaráz e minden különbséget….
    vagy esetleg azon, hogy a kultúrájuk a „tyúk vagy a tojás”…. azért elmaradottabbak, mert ilyen a kultúrájuk… vagy azért elmaradottabb a kultúrájuk mert ők ilyenek….

  101. 107. Curix

    „Azon mondjuk érdemes elgondolkozni, hogy vajon az éghajlat megmagyaráz e minden különbséget….”

    Dehogyis éghajlat

    Az európaiak időben félrelökték az erkölcsi gátakat amik az anyagi gyarapodás útjában álltak.
    Úgy 5-600 évvel ezelőttig nincs rá bizonyíték, hogy a fehér ember annyira előrébb lett volna…
    Sőt ebben az időben a világ GDP-jének túlnyomó részét még Kína és India adta. És itt van az arab matamatika és orvostudomány, ami Európa előtt haladt.
    Az erkölcsii gátak átszakadása, és azok számára, akiknek kellett valami kifogás, ott volt a bálványimádók kiirtására felszólító parancs, lehetővé tette a világ lerohanását.
    A gyarmatosítás nem a jobb fegyverekkel volt lehetséges, hanem az aranyláztól való elvakult brutalitás miatt.
    Soha, egyetlen „rassz” nem vitt végbe ilyen szintű vérontást, mint a fehérek a gyarmatosítás során.
    Pedig az eszközök, ugyanúgy adottak voltak szinte minden nép számára… Amiben el voltak maradva, az a gyilkolási hajlandóság mértéke.

  102. Az arab matematika, csillagászat, orvostudomány az ókori görög szerzők műveire épült, amiket gondosan lefordítottak. Nem mellesleg az arabok is europidok ( sőt, a perzsák, hettiták, egyiptomiak, stb. is), meg az indiaiak jó része is

  103. Ez válasz lehet arra, miért kissebbek az emberek közti különbségek, mint más fajoknál.
    A Harvard Egyetem David Reich vezette kutatócsoportjának tanulmánya szerint (amelyet március elején a BBC nyomán az MTI is ismertette)

    „A tudomány szerint az emberiség egyetlen faj, nincsenek különböző fajok, ezért aztán eleve hülyeség némileg álszent módon „fajvédőkről”, kicsit őszintébben meg „fajgyűlölőkről” beszélni. Sőt, a genetika szerint, az emberiség ritka egységes faj, a mi fajunkon belül a többihez képest nagyon kicsik a különbségek. Genetikai változatosságunk jóval kisebb, mint legközelebbi élő rokonainknál, a csimpánzoknál – pedig ők jóval kisebb területen, lényegesen kisebb létszámban élnek. Az is kiderült már évekkel ezelőtt, hogy mi ennek a történelmi oka: az emberiség jó régen, még Afrikában, csaknem kihalt, és végül mindannyian egy viszonylag kis létszámú túlélő csoport leszármazottai vagyunk. És persze végső soron mind afrikaiak vagyunk… Ha most egy rasszista kommentelő azzal áll elő, hogy ő aztán tuti nem Afrikából származik, csak annyit kérdek tőle: mi van, te nem vagy Homo sapiens?”

  104. 107:
    Hogy mennyire nem érted a témát azt ez a mondatod mutatja: „Ami pedig a vita legelejét illeti az alaptétel az volt, hogy a fehérek nélkül az európai civilizáció a feketékkel nem működne, ez pedig megint tény.” Hát persze. Ha egy félvezetőket gyártó gépsoron az ott dolgozó szakmunkásokat lecserélnék vidékről feljött, átképzett parasztokkal, az se működne. De ha Európában szülés helyett minden nő örökbe fogadna egy-két néger csecsemőt, felnevelnék őket, akkor 20-30 év múlva átvennék a társadalom terheit és pont olyan jól működne, mint valamikor a fehérekkel. Ez az amit képtelen vagy megérteni, és zavartalanul szórod a képzelt evidenciáidat

  105. 101: Nézegessed, ha akarod. Én ehhez lusta vagyok. De nekem is vannak ilyen irányú tehetségeim, elismerem 🙂

    104: „Hihetetlen, hogy az egész bolygón igazságosan van elosztva ész és izomzat az ember esetében.” – persze, hogy hihetetlen, mert nincs is.

    106: Ez nem magyarázza meg, hogy az európai válokagottak mért azokkal a 2. generációs feketékkel vannak tele, akik ugyanabban az európai életformában nevelkedtek, mint a fehér társaik.

    Persze az, hogy Afrikában még a jelen pillanatban is szelekciós tényező a futás, Európában meg már vagy 1000 éve nem, elég sok mindent megmagyaráz.

    108: Aki területet, vagyont, életteret akart szerezni, annak soha nem jelentett problémát, hogy erre ürügyet találjon, sehol és semmilyen kultúrában.

    111: Ez is igaz.

  106. 111:

    Nem egy gyártósorról beszélek hanem mindarról, amit ma Európának és európai értékeknek hívnak.
    Mondjuk azt, hogy nem tudom miért, nem tudom mi az oka, de feketékkel nem működne. Az USA esete remekül bebizonyította, hogy így van. Hogy miért azt találja ki mindenki maga.

  107. 113:
    OK, belátom senki se tud túllépni saját korlátain.— az analógiákat arra találták ki, hogy könnyebb legyen megérteni egy-egy tételt. A te esetedben ez fordítva működik.

  108. A futásban én is úgy gondolom, hogy jelentős genetikai eredetű különbségek is vannak.

    Én nem értem, hogy intellingencia témában minek ragaszkodni a genetikai eredetű különbségekhez attól függetlenül, hogy igaz-e. Hogy ha ilyen erős a kultúra, neveltetés, környezet és a felismerhető csoporthovatartozás ereje, hogy generációk alatt sem tűnnek el etnikai jellemzők, akkor társadalomtudományi alapon is meg lehet támadni az uralkodó álhumánus, szélsőliberális paradigmát. Hiába költünk pénzt a cigányok integrációjára, ha a gyereknevelésre adott pénz inkább gyerektermelésre fordítódik, és a problémáikat csak továbbadják az egyre számosabb következő generációra. Nem lehet születéskor elvenni tőlük a gyereket, hogy jó családban nevelkedjenek, mert az embertelen, rasszista, előítéletes dolog lenne, és nem is lenne elég önkéntes pótanya, akinek az előítéletein is túl kéne lépnie azon kívül, hogy nem a saját gyerekét neveli. A beözönlő muszlimokat sem kell genetikai alapon elítélni, csak rá kell mutatni, hogy az eddigi apránként szűrve beérkezett népességük mennyire tudott integrálódni, a társadalomban érvényesülni, milyen hatással voltak a lakókörnyezetükre. Ez most már nem előítélet, hanem tapasztalat. Főleg nekünk, mert mi már egyszer bambán végignéztük, ahogy a bámészkodó törökök hirtelen elfoglalták Budát. Még ha fel is tételezzük, hogy az eddig érkezettek ellátását, integrációját mellényzsebből ki tudnánk fizetni, akkor is felmerül, hogy hol a határ? Ha nem tudnak elég kaját termelni, akkor befogadunk másfél milliárd embert Indiából, Kínából? A krízis eleve arra ösztönöz, hogy rendszeren kívül gondolkozzunk, és a dogmáinkat átgondoljuk. Jelenleg a torta nem növekszik, hamarosan alighanem csökkenni fog, mégis egyre többen egyre nagyobb szeleteket akarnak kivágni, és a feltörekvő országok, egyének miatt a többieknek egyre kevesebb jut. Ilyenkor az alanyi jogon osztott segélyek átgondolásra kerülnek, hiába vannak látszólag megdönthetetlenül megalapozva emberi jogokkal.

  109. 115:

    „A futásban én is úgy gondolom, hogy jelentős genetikai eredetű különbségek is vannak.”

    Jani ezzel a kijelentéssel kvázi egy szintre kerülsz velem legalább is ha a dolog rasszista vetületét félre toljuk és pusztán logikai oldalról vizsgáljuk.
    Természetesen igazad van, mert valóban genetikai oka van, Tibor bá ezt mégsem hajlandó elfogadni, mondván ez csak kultúrális különbség. Ezek a gyerekek már kicsi korukban sokat futnak, meg ilyesmi…. Természetesen ez is igaz…
    Ezzel elég nehéz vitába szállni, én innentől nem is akarok.

    Kérdezed még, hogy miért olyan fontos ragaszkodni a genetikai eredetű intelligenciához?
    Sőt többen felvetették, hogy minek ezzel foglalkozni, köztük Tücsök aki szerint még a téma is méltatlan.
    Annak, aki elfelejtette volna honnan jövünk, azt emlékeztetem, hogy végső soron csak és kizárólag az intelligencia emelt ki minket az állatvilágból, az intelligencia bizonyult az egyetlen olyan evolúciós előnynek, ami a Föld minden egyes pontján használható „fegyver”.
    Ha ezt valaki nem gondolja fontosnak, akkor nem is igazán érdekli, hogy honnan jövünk, miért tartunk ott ahol most vagyunk.. és számtalan más ezzel kapcsolatos kérdés.

    Végül jöjjön még egy rasszista videó, ma botlottam bele Facebook-on. Kiváncsi vagyok észreveszitek e, hogy miért csúnya rasszista a videó. 🙂

  110. 116. Curix
    „Jani ezzel a kijelentéssel kvázi egy szintre kerülsz velem legalább is ha a dolog rasszista vetületét félre toljuk és pusztán logikai oldalról vizsgáljuk.”
    Engem nem nagyon érdekel, hogy rasszistának tartanak-e. Tudományos eszmecserét folytatunk, nem lehet a vélt igazságot a PC-hez igazítani.

    „Kérdezed még, hogy miért olyan fontos ragaszkodni a genetikai eredetű intelligenciához?”
    Itt nem arra gondoltam, hogy lényegtelen kérdés. Korábban már kifejtettem, hogy az intelligencia mértékében szerintem nincs jelentős különbség. Leírtam, hogy logikailag és tapasztalatilag mire alapozom ezt. Új szálként vetettem ezt fel, hogy kilépjünk a problémáink okainak az okainak az okainak a viszgálatának mókuskerekéből, inkább arra fókuszáljunk, hogy vannak problémáink. Kihívást jelent gyökeresen különböző kultúrájú népcsoportok integrációja. Innentől kezdve mindegy, hogy ez genetikai, vagy kulturális eredetű, ha ez utóbbi is megváltoztathatatlannak bizonyult, sőt a liberális dogmák alapján nem is szabad megváltoztatni, mert azzal ráerőltetjük valakire a kultúránkat.

  111. 117:

    Így van, ezt én is így gondolom, hogy erről eszmecserét folytatni nem lehet, ha kínosan figyelünk arra, hogy belül maradunk e a polkorrekt beszédmódban.

    A genetikai eredetű intelligencia kérdése talán azért fontos, mert segítségével választ kaphatunk néhány fontos kérdésre.

    Amiről te beszélsz a második bekezdésben az már inkább bevándorlás témaköre és jellemzően közel és közép keleti embercsoportokat érint, kevésbé fekete afrikaiakat.
    Egyébként érdekes, hogy a magyar itt Németországban 2-3 generáción belül eltűnik magyarnak lenni, míg a török esetében ez 5-10 vagy még több generációba is beletelik.
    A probléma talán az, hogy a német társadalom, mint követendő minta is egyre inkább felhígul és egy idő után már nem is lesz mit lemásolni. Az a pont lesz Németország utolsó fejezete.
    Sajnos nem vagyunk kompatibilisek egymással, de ezzel nem mondok semmi újat.

  112. A videó a fehér embert mutatja az evolúcó csúcsának.

    Ha cigányok lakta falurészen megyek át autóval, lassítok, nehogy belökjenek elém egy gyereket. Ez biztosan rasszizmus, mert elém még soha nem löktek cigányok gyereket. De nem is fognak.

    A kenyai futók izomzatárol volt egy műsor, ahol a vizsgálatok alapján megállapították, hogy kevésbé savasodik az izomzatuk, mint a fehéreké. Ez csak egy tv műsor volt.

  113. 119:

    „A videó a fehér embert mutatja az evolúcó csúcsának.”

    Így van.

  114. 121:
    Az evolúciónak a „csúcsa” valóban a fehér ember, mert a pigmentált bőrnek ki is kellett fehéredni, ami egy utolsó lépés volt. Hol itt a rasszizmus?

  115. 118. Curix
    Lehet, hogy tényleg a Sáskajárás topic-hoz kellett volna visszatérnem ezzel a felvetéssel. Ennek ellenére kapcsolódónak érzem. A bevándorlást csak példának hoztam. A rasszizmus témakörnek új „színezetet” adhat, ha nem genetikai, hanem kulturális alapon közelítjük meg a kérdést. Szerintem nem butább egy fekete gyerek egy fehérnél, de azt el lehet mondani, hogy a fekete gyerekek átlagban nem fejlődnek olyan szintre intellektuálisan, mint a fehér gyerekek. Ez esetben nem nevesítettem az okokat. Nem zártam ki a genetikai okokat, bár én annak nem tulajdonítok olyan nagy jelentőséget. A lényeg, hogy a szülői mintát viszik magukkal, a környezetükben látott hatékony túlélési, párkeresési mechanizmusok példaértékűek, hat a csoportkényszer, a többségi társdalom negatív diszkriminációja, a felismerhető csoporthovatartozás, és esetleg a vallás, főleg az iszlám.

    A konkrét esetre visszatérve. Szerintem egy fekete gyerek viselkedésében kevésbé játszik szerepet az, hogy milyen géneket örökölt, mint inkább az, hogy letagadhatatlanul (kivétel Michael Jackson) fekete, így van egy fekete identitása, és olyanná fejlődik, amilyen szerinte egy fekete, vagy amilyennek szerinte egy feketének lennie kéne.

    Legalább annyi fehér majmolja a feketéket, mint fordítva, mert karizmatikusabb identitástudatot sugároznak.

  116. 121 Tibor bá’

    „Az evolúciónak a “csúcsa” valóban a fehér ember…”

    Ja… Én is azt szokom mondani ilyen viákban, hogy nem vagyok egy rasszista, de szerintem az ember fehér 🙂

    De hogy nár végén a Balcsi partján lebarnult társasággal mit kezdjek, azt még nem tudom.

  117. 123:
    Ja… Ha belém akarsz kötni, akkor bármit írhatok.
    Az emberszabásúból szép lassan ember lett, de még mindig fekete. nyilvánvalóan egy kifehéredés további evolúciót jelent. De hogy milyen faszok vagytok, arra jellemző, hogy valóban létezik jó néhány dolog, amiben a fekete tényleg különbözik a fehértől (az USA-án belül), de ezekről még csak nem is hallottatok (de azért vitáztok). Én meg baszok megmondani. 😀

  118. 125:
    Azért mert bizonyos (fehér) országokban ennek nagy hagyományai vannak.

  119. 125: „súlyemelésben például miért fehérek dominálnak”

    Mert az nehéz munka… 🙂

  120. 124. Tibor bá’

    Ne legyél már paranoid.
    Csak egy régi viccet akartam elsütni itt a nagy rasszistáskodás között, mert annyira ide illett…

    Szerintem a fehér szín nem annyira evolúció, mint inkább alkalmazkodás kérdése.
    A kínaiak szín tónusa annyival sárgább, mint amennyire a fehér rózsaszín vagy okker… Nagyjából azon a szélességen vannak mint a hagyományos fehérek. És az elmúlt 6000 évből 5500 ban ők dominálták a „csúcsragadozó” kategóriáját, amikor Európában a többség még írni se nagyon tudott… De az utolsó 2000 évb 3/4-ében is ők adták a globális GDP nagyrészét.
    De erről valahogy nem szokás megemlékezni amikor a fehér ember „fejlettségéről” beszélünk.

  121. 124. Tibor bá’

    „Én meg baszok megmondani. ? ”

    Nyilván a nagy farkukra gondosz…
    Nézd… a fehér embernek valamit fel kellett adni egy más irányú fejlődés érdekében.
    Végülis… a farok mérete teljesen lényegtelen a mesterséges megtermékenyítés, a képernyőn élvezhető szex, a meg az egyre kifinomultabb dildók meg guminők korában…
    Ráadásul ahhoz a spermaszámhoz amit a fehér ember produkál…

    Most publikálunk egy tanulmányt arról, hogy hogyan lehet azt a kevés spermát amit a modern ember termel biztonságosan eljuttatni a méhszájig, hogy megnövekedjen az esély a fogamzásra… És ez már üzleti szint, kütyükkel meg eljárással.

    Szóval akárhonnan nézzük, a fehér ember kievoluálja magát a Teremtésből…

    Olyan ügyesen sikerült elérnünk a nagy igyekezetben hogy NE legyen gyerek a szex zavartalan élvezése érdekében, hogy most már akkor se nagyon jön össze, ha NAGYON akarják.

    Azt hiszem, ezt hívják evolúciós zsákutcának.

  122. 128:
    „a fehér szín nem annyira evolúció, mint inkább alkalmazkodás”

    Az evolúció = alkalmazkodás a környezethez, de csak nyugodtan rágd tovább a gittet.

  123. 130. Tibor bá’

    „Az evolúció = alkalmazkodás a környezethez”

    A fehér szín a sötét pigment HIÁNYA, és nem egy további fejlődés eredménye, hanem egy bizonyos környezetben hasztalan dolog elcsökevényesedése. (egy csomó más tulajdonsággal egyetemben)

  124. Nem elcsökevényesedés, azért csökkent a pigment mennyisége, hogy kevesebb fény mellett ugyanannyi UV sugárzást kapjon, mivel arra szükség van a D vitamin termeléséhez. (Ált. isk. biológia óra)

  125. 133. Hargi

    Én csökevénynek egy már kifejlett szerv visszafejlődését értem. Egy pici pigment maradt, hogy nyáron védjen, de a nagyja „lekopott”.

  126. 134:
    Ugye Attila, neked mindig igazad van, és ha nincs igazad, akkor is igazad van. — Csökevény az, aminek a maradéka még mindig ott van, de már nem lát el semmiféle funkciót. Nyáron nap hatására a pigmentálódás védelmet nyújt a káros mennyiségű sugárzás ellen. Ez a funkciója.

  127. 135. Tibor bá’

    „nyilvánvalóan egy kifehéredés további evolúciót jelent.”

    Erre válaszoltam, hogy a fehéredés nem „további” evolúció, hanem egy már kifejlődött dolog, a pigmentek visszafejlődése…
    Igazad lehet abban, hogy a csökevény szót nem használtam korrektül, bár a csökevényhez valószínűleg a csökevényesedés vezet…
    És az öltözködés meg az egyre komolyabb high-tech napvédő kencék korában valóban egyre kevesebb sükség van a pignemtek védelmi funkciójára.

  128. 136: Ennél többről van szó, nem csupán, hogy a pigmentek nagy mennyiségére nem volt szükség, de kifejezetten károsak voltak a fényben szegényebb terület, és a hideg miatt ruhával részben eltakart bőrű ember esetében. A kifehéredés kifejezetten előnyös volt a D-vitamin termelés fenntartása érdekében, tehát ez lehet evolúciónak tekinteni.
    A funkcióvesztés is lehet evolúciós fejlődés, a cetfélék uszonyai is igen gyatra szerkezetek lábként tekintve, uszonyként viszont kiválóak. 🙂

  129. 136:
    A visszafejlődés (sorvadás) is evolúció. Az evolúció skaláris folyamat, nincs irány (előre vagy hátra). Az életképesebbség tartja fenn.

  130. 138. Tibor bá’

    „Az evolúció skaláris folyamat, nincs irány (előre vagy hátra).”

    Akkor helyben vagyunk.
    Eldőlt a kérdés, hogy a fehér ember „fejlettebb-e” a feketénél.
    Amit megállapíthatunk az az, és ez nem is kevés, hogy elvaszítette sötét pigmentjei nagy részét, mert a mérsékelt égövön nem veszi sok hasznukat.
    Emellett technikai fölénye és aggresszivitása mellett létszámban és spermaszámban csökkenő tendenciát mutat. A kórházak és gyógyszergyárak telítetsége pedig remekül minősíti az életképesebbségét.

  131. 139:
    NEM, a kérdés, hogy életképesebb-e? A „fejlettebb” definiálhatatlan és tipikus rasszista kifejezés, amit az evolúció nem ismer. Nos úgy tűnik, hogy mind a kettő életképes a maga törzshelyén. Ami a fehér embert illet, az elmúlt 1-2 száz évben fizikumát tekintve egyre életképtelenebbé vált, amit viszont kompenzált az esze által kiművelt technológiai fejlődéssel. Napjainkban olyan emberek is nemzene utódokat, akik 100 évvel ezelőtt gyerekkorban meghaltak volna, vagy meg se születtek volna. —- Itt azonban a te szalon-kommunista észjárásod nem tud eligazodni. Ne is kíséreld meg. 😀 Elég, ha megjegyzed, amit írtam.

  132. Nem tudom, hogy milyen normatívában kellene mérnünk egy rasszában különböző, mondjuk két ember (vagy két embercsoport) közötti különbséget, hogy az egyik szimpatikusabb legyen számunkra, mint a másik ?

    Egy biztos. Csupán a vakok számára okoz némi nehézséget, hogy elsőre, azonnal megállapítsa, hogy a vizsgált két ember különböző rasszú. Az ember kinézete, bőrszíne, arcberendezése, testének jellemzői MÁSok. Mert, nem egyforma kinézetűek.
    És nem egyforma viselkedésűek. Nem egyforma vallásuak(ha). Nem egyformán vélekednek olyan fogalmakról, mint pl. (Uram bocsá’), becsület, korrekt viselkedés, hála, köszönet,és a többi kihalóban lévő emberi együttéléssel kapcsolatos normatíva. A különböző rasszok, JELLEMZŐEN ezekhez az együttélési normatívákhoz különbözőféleképpen viszonyulnak.

    Na, eljutottunk ahhoz, amit ma eléggé megvetően rasszismusnak neveznek az erre saját maguk által predesztináltak. Ők mondhatják, mások nem.

    Ők felismerhetik (sőt meg is teszik, hiszen Rád azonnal rasszistát kiáltanak), Te meg nem ismerheted fel, mert akkor államilag elismert nyilvánosan megkövezhető bűnbe esel.
    Sőt, egy „erőforrás” mondhatja magáról, hogy igenis, ő „erőforrás” (különösen, ha ezért még külön pozitív-diszkriminatív pénz is jár neki), de ha Te teszed, az már rasszizmus.

    Tisztelt hozzászólók!
    Hogyan mertek ezekután rasszról, és rasszok közötti KÜLÖNBSÉGEKRŐL elmélkedni nyugodt vitában ?

    Az emberek a tapasztalatok alapján (is) tanulnak, és ítélik meg, hogy egy másik embertől mit várjanak, hogy az hogyan fog hozzájuk viszonyulni. És a tapasztalataikat összesítik. Ha, valamilyen irányú tapasztalat állandóan, és folyamatosan egy irányban mutat, az nyilván rögzül, és azszerint reagál az alany a jelenben, és a jövőben. És ez még akkor is igaz, ha ezt az embert TANÍTJÁK(?)akár a tapasztalatainak ellenkezőjére is.

    Esetünkben pl. az a kisdiák, akit az „osztálytársai” csoportosan állandóan megvernek, elveszik apró, vagy nagyobb értékeit hangos szitkozodó, megalázó ordibálás közben. Sőt, a kisdiák a tanárát is látja naponta meghunyászkodni ezen más rasszúaktól, kényszeredetten bár, de tapasztalatot gyűjt.
    Még akkor is, ha közben megjelenik az oktatási intézetben egy államtitkár és NAGYON ÉRTHETÓEN, ÉS LOGIKUSAN elmagyarázza, hogy a pofont, a rablást úgy kell értelmezni, mint egy nagyon értékes, és MÁS KULTÚRA megnyilvánulásait.
    Minden más viselkedés a kisdiák és szülei részéről, az merő rasszizmus.

    Kérdésem : – Lehet-e, a rasszokról, a megbélyegző rasszizmus stigmája nélkül nyilvánosan szót ejteni ?

    Mert lehet, hogy a MÁS, kiválóan fut (hány éves koráig?), kiválóan (kinek tetszően?)zenél, kiválóan politizál (őszintén, láttál-e ilyent)mégha bizonyos elvek miatt került oda, mint minden más mai „kiválasztott”, de valahol minden esetben az lesz a végső megítélés, hogy lehet-e EGYÜTT ÉLNI vele ezen az egyre szűkebb Földön ?
    Vagy tuti a kihalásunk, mert nem ölünk(annyit), mert nem tartjuk magunkat felsőbbrendűnek, mert nem zsákmányoljuk ki (annyira)a másik rasszokat ? Vagy egyszerűen, mert megfontoltan szaporodunk, míg a MÁSok orrba-szájba ?

  133. 141. elek

    „Vagy egyszerűen, mert megfontoltan szaporodunk, míg a MÁSok orrba-szájba ?”

    Jó… az orrba szájba se nagyon nyerő, de szerintem az ami a „fejlett” világban megy az minden csak nem megfontolt.
    Vagy legalábbis nem látom, hogy például az amit a precíz németek csinálnak demográfiailag milyen megfontolás alapján történik.

    Ajánlom a „megfontoláspártiaknak”:

  134. 141:
    Nem vagyok híve a rasszok keveredésének, sőt még azonos rasszon belül a különböző anyanyelvűek házasságának se, ami manapság oly divatos. De ez nem jelenti azt, hogy nem létező különbségeket álmodjunk bele a valóságba, mert a rossz információ rossz döntéseket hozhat.

  135. 143: „nem létező különbségeket álmodjunk bele a valóságba”

    Nekem az a konklúzió, hogy a többség véleménye szerint azok a különbségek megvannak. 😉 És ne gyere a legyekkel… 🙂

  136. 141.-144.
    Én a 115., 117., 122. hozzászólásokban pont annak a feloldásán agyaltam, hogy a nyilvánvaló problémákról szalonképesen lehessen beszélni úgy, hogy ne lehessen rábizonyítani a rasszizmust, mivel nem genetikai, hanem társadalomtudományi, tapasztalati úton kéne megtámadni a liberális dogmákat.

  137. 145: Miért lenne rasszizmus azt állítani, hogy egyes népcsoportok között genetikai különbség van? Csak az nem látja, aki nem akarja. A fenotípus különbsége a genotípus eltérésének a hatására alakul ki. Ezek a különbségek bizonyára nem statikusak, a változás lehetősége adott. Két népcsoport összehasonlításával az adott pillanatra vonatkozó eredményt látjuk. Feltehetően 10 ezer év múlva már nem ugyan azt látnánk.
    Ha van genetikai különbség – van-, akkor ennek van-e hatása a szellemi képességekre – ez ‘PC’ módon nem vizsgálható, a jelenlegi hivatalos álláspont dogmává merevedett. Adatok híján nincs miről vitatkozni ezen a vonalon.
    Így álláspontod teljesen érthető.

  138. 146. Observer
    Én most nem arról beszélek, hogy mi a helyes tudományos hozzáállás a rasszok közti különbségekkel kapcsolatban, hanem hogy hogyan lehet a rasszok közti különbségről beszélni szalonképesen. Konkrét példaként, hogy a cigányok jelentette problémákról úgy beszélhessünk, hogy nem sütik ránk a rasszista bélyeget, ezzel a megoldáskeresést ellehetlenítve. Ha kritikánk van egy viselkedésformával, és az jellemzően egy etnikumhoz kötődik, akkor nem az etnikumot, hanem a viselkedésformát kell üldözni, diszkriminálni.

    Edit: Utólag látom, hogy feleslegesen írtam ezt, mert egyetértettél.

  139. 147: Van olyan, hogy elkezdek írni valamit, aztán addig szerkesztgetem a 10 percen belül, hogy homlokegyenest az ellenkezője jön ki belőle a végén… 😉 🙂

  140. Az agy kiterjesztő. Ez evidens. A tudomány embereinek némaságán csodálkozom.
    Mikor csöpségként belevertük a fejünk az asztal sarkába, utána minden asztal veszélyforrás lett.
    Mikor a rezsó, a forró lábas megégette a kezünk, ezek után minden rezsóhoz, lábashoz előítélettel közelítettünk.
    Ez a kiterjesztési képesség az élőlények életben maradásának nagyon fontos része. E nélkül napokon belül meghalnánk.
    Élettel összeegyeztethetetlen, ha a multunk tapasztalatait, ismeretanyagát nem használnánk, hanem mindig, mindenről ismételten meg kellene győződnünk.

    Igaz, hogy a gazellánk látta, hogy a haverját megölte tegnap egy oroszlán, de ez a most feléje futó példány nem azonos a tegnapi gyilkossal. Így nincs mitől félnie, ezt a példányt még nem látta gyilkolni.
    Az előítélet az életben maradás alapja. Mindenki előítéletes, különben nagyon gyorsan meghalna.

    Minden lépést tapogatva kéne megtennünk, mert ki tudja, lehet, hogy a következő lépésnél az aszfalt csak úgy nézki, mint az előbbi szilárd tárgy, de mert, ha nem kiterjesztő az agyunk, így ujból és ujból meg kellene győződnünk a járda szilárdságáról.
    Ez ennyire egyszerű.
    Az agy mindent kiterjeszt. Ha háromszor jártál ugyan ott külföldön és háromszor ott meg is loptak, akkor azt mondod, hogy ők ott tolvajok.
    A kiterjesztés mindenre érvényes.
    Jajjj, most ezt nem terjeszthetem ki,szólok a genetikámnak, az agyamnak, mert ez már rasszizmus lenne, hiszen ők még nem is bántottak.
    Itt elösször is a tudománynak kellene rendet tennie, erről az alapról már értelmes vitát lehetne folytatni.

    Honnan tudja a vak ember, hogy ki milyen rasszba tartozik?
    Hát a szagáról.
    Vak barátaim közül /nem látássérültnek hívom őket, ezt a kirekesztők teszik/, mesélte egyik, a villamoson akarta valaki meglopni. Elkapta a zsebében matató kezét és a következőt mondta, te b.d.s cigány, miért akarsz meglopni? Honnan tudod, hogy cigány vagyok? A szagodból. Ez a vak srác rasszista lett volna?
    Egy mozgásában korlátozott, akkor tudhatja, hogy barátomnak tekintem, ha már a nyomorék szó nem tabu köztünk.

  141. 147. Jani

    ” hogy mi a helyes tudományos hozzáállás a rasszok közti különbségekkel kapcsolatban, hanem hogy hogyan lehet a rasszok közti különbségről beszélni szalonképesen.”

    Ez nem tudományos hozzáállás, hanem cinikusan szerkesztett liberalista PC hogy NE lehessen a legfontosabb problémákról őszintén beszélni.

    A lényeg, hogy se az ellenségeinket, se az ellenségeink által használt módszereket ne tudjuk rendesen megnevezni…

    A módszer ősi:
    Odüsszeusz is úgy mutatkozott be a Küklopsznak, hogy Senkise.
    Aztán miután kiégette azt az egy szemét, és a társai jöttek és krdezték, hogy ki tette, a Küklopsz mondta hogy senkise…
    Ez több népmesében is előfordul…
    De hát Mikiegeret nézünk ezek helyett, nehogy felismerjük ezeket a viselkedésformákat.

  142. 150. Attila (PV)
    „Ez nem tudományos hozzáállás, hanem cinikusan szerkesztett liberalista PC hogy NE lehessen a legfontosabb problémákról őszintén beszélni.”
    Igen, de ez ellen tehetnénk is valamit. Ahelyett, hogy mindig csak panaszkodunk a lejtős pálya miatt, megtanulhatnánk így is játszani. Valóban, egy ősi trükköt használnak ellenünk, mert olyan hülyék vagyunk, hogy még mindig működik. Van egy elítélő vélemény egy népcsoportról, és ennek feloldását akadályozza, hogy vannak, akik genetikai alapon kritizálnak (amiről nincsenek megbízható adataink), így mások könnyen rásütik az egész táborra a rasszista bélyeget, és dogmák alapján ellehetetlenítenek minden normális párbeszédet. Nincs értelme fejjel rohanni a falnak, inkább téglánként kéne lebontani, átépíteni. Így alakultak a szabályok, ne kardoskodjunk a vélt igazságunkért, ha az kontraproduktív, és a problémáink megoldását közvetve ellehetetleníti.

  143. 151. Jani

    Persze….
    Kialakul a kódolás, mert nehéz az emberekbe beleszorítani azt ami ki akar jönni.
    De ez csak a dolog egyik fele.
    A probléma az hogy a „másik oldal” valóban úgy tesz, mintha a PC-n kívűl nem lenne valóság, és arról nem lehet beszélni és elutasítja a konzultációt.

    Bár mostanára fellazulni látszik a dolog.
    Örömmel konstatálom, hogy van egy áramlat, ami egyre szókimondóbb, és a liberalisták valahogy teret vesztenek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük