Tibor bá’ online
Ha túléled a társadalmi összeomlást – aminek érdekében mindent megteszel – adaptálnod kell magad egy sokkal primitívebb életformához, mint amit megszoktál. Az nem véletlen, hogy manapság a 80-90 éves egyedek nem mennek ritkaságszámba, míg mindössze 100 évvel ezelőtt csodaszámba ment. Elgondolkoztál már azon, hogy mi ennek az oka? Nos igen, az egészségügyi ellátás, ami minden ismert hibája ellenére sokat jelent. Hogy ez milyen lesz a társadalmi összeomlást követve, azt senki se tudja megmondani, de az biztos, hogy rosszabb mint most. Éppen ezért a saját kezedbe kell venni a dolgot. Eddig az volt a gyakorlat, hogy mindenki boldogan élt a készpénznek vett egészségben, és amikor valami baj volt, akkor elment az orvoshoz, aki így vagy úgy megoldotta a dolgot, rendszerint valami gyógyszerrel.
Aki az elmúlt 30 évben komolyan elhatározta, hogy a rengeteg felhívás hatására, bármily okból kifolyólag, egészségesen fog étkezni, az nagy bajban van (volt). Pedig úgy tudjuk, hogy egészséges étkezés nélkül 20-30 évvel hozzuk előre saját halálunkat, sejtetik a különböző magazinokban megjelenő, különböző irományok. A baj csak az, hogy ha pontosítani akarjuk, a legnagyobb jóindulat mellett se tudjuk eldönteni mit is együnk, és hogyan.
Müzlik, sok gyümölcs és zöldség, rostok, vitaminok, nyomelemek, adalékok, kapszulák, Q-ez, Q-az, W-ilyen, W-olyan, halolajok, meg még, ami eszünkbe jut, illetve nem is nekünk, hanem a minket irányító „karvaly-tőkének” ha-ha-ha. Ugyanis nem tud egy fogyasztó olyan hülye lenni, hogy ne vegye észre, a különböző tanácsok egymásnak ellentmondanak, illetve amit szabad ma, azt nem szabad holnap és fordítva.
Ezt a káoszt természetesen nálam okosabbak is észrevették, ezért aztán még 2002-ben a WHO és az UN Food and Agriculture Organization közösen elhatározta, legfőbb ideje, hogy az „étrend és egészség” témájában tiszta vizet öntsenek a pohárba. Ugyanis a „négy nagy gyilkos” vagyis a rák, cukorbetegség, szív és érrendszeri betegségek valamint a csontritkulás elkerülésével kapcsolatban tényleg nem ártana, ha tudnánk mihez tartani magunkat.
Az Egyesült Nemzetek fent nevezett szervezetei munkába láttak, vagyis több mint 400 tanulmányt vizsgáltak meg, illetve vetettek össze. Az eredményt „Diet, Nutrition and the Prevention of Chronic Diseases” címen hozták nyilvánosságra, amit az is indokolttá tett, hogy a becslések szerint 2020-ben a világon a halálesetek 75 százalékáért ez a négy betegség lesz a felelős.
A nagy meglepetés az lett, hogy az étrend és a „big four” korábban feltételezett 140 összefüggése közül csak 10 esetben találtak meggyőző bizonyítékot. A jelentés mindössze a következő biztos tényeket tudta megállapítani:
1) A túl sok zsír és só fogyasztása növeli a szív és érrendszeri betegség bekövetkezését. Miközben a gyümölcsök, zöldségek és tengeri halak fogyasztása csökkenti.
2) 50 év felett a csontritkulás esélyét csökkenti a nagyobb mennyiségű kalcium és D-vitamin fogyasztása.
Mi az oka annak ennek a soványka kis eredménynek? Az egyik fő ok az, hogy a táplálkozási kutatások egyetlen étel komponensre koncentrálnak. Vagyis az étkezésből kiválasztott egyetlen tápanyag, vagy az étrendből és életvitelből kiemelt tápanyag vizsgálata. Csakhogy egyetlen kiszemelt tápanyag fogyasztása vagy távol tartása nincs nagy hatással a szervezetünkre, hiszen legalább 50 különböző tápanyagra van az embernek szüksége.
Persze hatalmas szerepe van a médiának is, ugyanis imádják a szenzációt, különösen, ha egy hír ellentétes a korábban feltételezettekkel vagy valami divatos témához tartozik, mint „szénhidrátmentes diéta” vagy „transz zsírok”. Teljesen nyilvánvaló, hogy előzetes kutatási eredményeket nem kellene közölni a sajtóval és akkor az emberek nem hinnék, hogy az étrenddel kapcsolatos tanácsok hetente változnak.
A eredmények kialakulása ellen hat az, hogy az emberekkel kapcsolatos kutatómunka minden csak nem könnyű. Általánosságban elmondható, hogy háromfajta kutatás lehetséges. Az elméletileg legszigorúbb eljárás a metabolizmus vizsgálat, amikor is a kutatók a résztvevők étkezését 100 százalékos biztonsággal irányítják napokon vagy heteken keresztül. Ezzel értékes adatokat kaphatnak azzal kapcsolatban, hogy egy bizonyos tápanyag vagy étrend milyen mértékben hat ki például a szérum koleszterinszintjére. Igen ám, de ezek a vizsgált személyek nem valós életkörülmények között léteznek, és nem tartanak elég sokáig ahhoz, hogy a kapott összefüggések reálisnak legyenek tekinthetők.
Kevésbé megbízhatók, és sokkal gyakoribbak azok a vizsgálatok, amikor a kutatók összeszednek jó néhány egészséges embert és feljegyzik, mit esznek hónapokon, akár éveken át, miközben figyelik egészségi állapotukat. Csakhogy ebben az esetben olyan tényezők kicsúsznak a megfigyelés alól, mint fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás és további több tucat befolyásoló tétel. Statisztikus legyen a talpán, aki ezek után megbízható eredményt tud produkálni.
A kettő közé helyezhető a „találomra beavatkozó vizsgálat”. Ezekben a tanulmányokban az egyik csoportot arra kérik fel, hogy étrendjükben valamit változtassanak meg, például egyenek kevesebb zsiradékot vagy több gyümölcsöt hónapokon vagy akár éveken át. Miközben a másik csoport étkezését folytatja a megszokott módon. A végén a kutatók megnézik, hogy milyen gyakorisággal fordult elő például a vastagbélrák az egyik és a másik csoportban. Azaz az étrend megváltozásának volt-e erre hatása. Általános felfogás szerint ez a harmadik fajta vizsgálat adja a legmegbízhatóbb eredményt, amennyiben azt akarjuk megtudni, hogy ennek vagy annak a fogyasztása megváltoztatja-e az egészséget valamelyik irányba. Ez a vizsgálatfajta azonban nagyon költséges és igen ritka. Ráadásul a „találomra beavatkozó vizsgálatot” nagyon nehéz hibátlanul megszervezni. A főprobléma a résztvevők állhatatossága. Kezdetben a résztvevők nagyon lelkesek, de az idő múlásával fellazulnak. Közben a kontról csoport azt tehet, amit akar és a különböző (propaganda) hatásokra meg is változtatják kezdeti étrendjüket. Ennek nettó hatása az, hogy a két csoport étrendje folyamatosan közelít egymáshoz. Most jön a 22-es csapdája. Jó eredmény eléréséhez a vizsgálatnak minél tovább kellene tartani, de minél tovább tart a vizsgálat a két csoport étrendje annál jobban közelít egymáshoz. Más szavakkal az elméletileg ideálisnak mondható „találomra beavatkozó vizsgálatot” lehetetlen lefolytatni.
Mindent összevetve az eredmények bizonytalanok. A „komoly” kutatók pedig bevallják, a publikált eredményekre mérget venni nem lehet. Igen, az általános elvek érvényesek. A sok zsiradék, vörös-hús fogyasztása előnytelen, a több gyümölcs és zöldség viszont előnyös. A bevitt kalória legnagyobb hányadát szénhidrátoknak kell fedezni a finomított cukor és édesség kivételével. Spórolósan kell bánni a tejtermékekkel, tojással, száraz hüvelyesekkel és diófélékkel. Viszont ezen túlmenően, a részleteknek túl nagy jelentőséget adni teljességgel felesleges.
Most néhány szót a legújabb szenzációról a „transz zsírok” szerepéről. Kezdjük azzal, hogy 10 évvel ezelőtt lényegében senki se tudta, mik azok a transz zsírok. Nem csoda, hogy Magyarországon nem túl ismert fogalom. Viszont Nyugaton mára már az első számú ellenséggé váltak. Ugyanakkor a transzzsírsavak az élelmiszeripar legnagyobb jótevői egyszerűen azért, mert nem tud megavasodni. Ebből következik, hogy amelyik élelmiszerben van, annak nagymértékben meghosszabbítja a felhasználhatóságát. Ide tartoznak elsősorban a tejtermékek beleértve a sok tucat kenhető és kanalazható terméket, de nem maradnak ki a sorból a főzőolajok és sütőipari termékek se. Ugyanakkor bizonyítékok vannak rá, hogy elősegítik az erek elzáródását és a szívinfarktust, növelik a szérum LDL (rossz) és csökkentik a HDL (jó) koleszterinszintjét. Egyes kutatók azt is tudni vélik, hogy csökkentik a tanulási készséget és rontják a memóriát.
Ilyen állapotok mellett nem csoda, hogy kénytelen voltam magamon kísérletezni. A cél az volt, hogy a 0,9…1,0 mmol/l értéken toporgó HDL koleszterinemet feljebb vigyem és az 5,0 mmol/l LDL koleszterinemet csökkentsem. A kísérletet 6 éven keresztül folytattam, aminek során fél tucat sztatint (koleszterint csökkentő gyógyszer) próbáltam ki különböző dózisokban. Az eredmény gyakorlatilag nulla volt. Ekkor mérsékelt mennyiségű sztatin mellett rendkívül szigorú diétára fogtam magam. A rendkívül szigorú alatt azt kell érteni, hogy semmi transzzsírsav (margarin, hájas tészták), semmi tej és tejtermék, semmi hús, semmi tojás sárgája. Azaz nem vittem be semmi külső koleszterint. Az eredmény: az LDL folyamatosan csökkent 3 ,0 mmol/l-ig. De a HDL egy helyben stagnált. Már pedig ez nem jó, mert csak az LDL csökkenés egymagában semmi, a HDL-nek is emelkedni kellene. További kísérletezések meghozták az eredményt. Eszem a vajat és a sertés zsiradékot, pont úgy mint valaha. Viszont hetente benyakalok negyed liter lenmagolajat, aminek 53 %-a Omega-3 zsírsav. Megtört a varázs. Az LDL-koleszterin lement 2,0 mmol/literre, a HDL-koleszterin pedig felugrott 1,23 mmol/literre. Csodás eredmény. Nem fogom publikálni, úgyse hinné senki.
És akkor a svédcsavar! A koleszterineknek abszolút semmi szerepe a szív-érrendszeri betegségek terén. SEMMI, csak erről az orvosok nem tudnak. Ugyanis a sztatinok forgalmazása óóóóriási üzlet. Amelyik orvos tud róla, az be van szarva, mert a Big Pharma a profitja érdekében bármire képes.
Végül: Fogadj el egy tanácsot, ha szarban vagy az egészségeddel, vedd kezedbe a sorsod és ne bízz az orvosokban, mert nagyon gyenge szakmunkások.
___________________________________________________
___________________________________________________
___________________________________________________
A koleszterinszint-csökkentők kifejezetten károsak, egy csomó mellékhatásuk van. Anyósomnak is felírtak ilyet, asszony meg letiltotta róla, és helyette diétára fogta. A diéta betartásával rendben is lett a koleszterinszintje mindenféle szar beszedése nélkül is. Asszony szerint csak a biznisz miatt írják fel, és többet árt mint használ (én meg elhiszem neki, mert a munkája révén belelát ezekbe a dolgokba)
Anno egy bankban dolgoztam és az egyik klíma nyílás pont felettem volt, és persze volt egy rettentően izzadékony kolléga, aki miatt mindig ment. Lett is hólyaghurutom, vesemedence gyulladással. Amíg ott dolgoztam, addig meg is maradt, sőt, utána is még majdnem egy évvel. A háziorvosom adott antibiotikumot, de csak 3 naposat (nem hitte el, hogy vesemedence gyulladásom van, mert az nagyon fáj, és én egész jól bírtam, persze az ultrahang engem igazolt sajnos), ezt több alkalommal is felírta (közöttük hónapok teltek el), majd lett egy 2 hetes kúra, kórházi vizitek stb. Semmitől nem múlt el, így egy idő után otthon házilag kezdtem kúrálni magam, extra adag mézes-citromos tea, sok C-vitamin (napi 6-8000 mg). Kb. 1 hónap alatt rendbejöttem, és azóta (8 éve) szerencsére nem jött vissza. De a gyulladás régi helye (a vesémen) meglátszik a mai napig az ultrahangos képeken.
2: A klíma tényleg gyilkos. Én szeretem a hideget, de ha minimálisan is fúj rám a klíma, minden bajom lesz. Nem tudom, mi az oka.
1:
Az én háziorvosom is olyan, hogy amint a laborleletemen valami a javasolt intervallumon kívül esik, azonnal gyógyszert ír fel. Önként mentem el vérvizsgálatra, voltak enyhén magas értékeim, le is vontam a konzekvenciát, de bevittem neki is a leletet, erre rögtön az összesre gyógyszert írt fel, amiket persze ki sem vettem. Meg sem próbált rávenni egy kis étrendváltoztatásra, vagy életmódváltásra.
Megtettem magamnak, és például mindössze annyival, hogy ritkábban ettem szalámit, amit baromfifelvágottal (tudom, ez sem a legjobb) pótoltam, mind a húgysav, mind a triglicerid lejjebb ment.
Hű-ha!
Lehet utálni az orvosokat, de akkor többet kell tudni a témáról. 🙁
A vesemedence gyulladás, stb. nem a klímától van. Ahhoz kell egy kis baci is. A klíma a szervezet immunrendszerét gyengíti. Különben a nők húgyvezetéke elég rövid, könnyen feltalál a baci, amit a 8000 mg CV-vitamin nem öl ki. Bizony ahhoz antibiotikum kell, de nem csak úgy találomra, hanem ki kell tenyészteni és megnézni, hogy a dédelgetett dögöcskék mire rezisztensek, és mi nem. — Ha a vér húgysav tartalma magas, akkor vagy túl sok húst eszel, vagy a veséd nem működik tökéletesen, vagy mind a kettő egy kicsit. Különben a dokidnak igaza van. Ha az érték kilóg a sorból, akkor neki tenni kell valamit, mert különben bepereled, ha abból származik valami baj. A trigliceridre pedig szarhatsz, de ha nem akarsz rá szarni, akkor egyél kevesebb szénhidrátot.
5:
A klímával épp az a gond, hogy mivel a párát is kiszűri a levegőből, aminek a segítségével kórokozók tenyésznek benne. Tisztítással ez persze orvosolható, kérdés hogy két tisztítás között mi történik, és honnan lehet tudni, hogy megfelelő volt a tisztítás.
A húgysav elsősorban a vöröshúsoktól magas, így a vörös-fehér arány csökkentésével elértem a csökkenését. A trigliceridről tudom, hogy önmagában nincs vele gond, viszont utal az egészségtelen táplálkozásra.
Nem vagyok tisztában az orvoslásra vonatkozó jogi szabályokkal, de ha nekem diétát írna elő, vagy csak életmód tanácsot adna, azzal nem védi magát? Csak gyógyszerfelírással? Ha így van, akkor a rendszerrel van gond.
5.
A klímával nem csak a bacitenyésztés a gond, hanem a húzat amit okoz. Én állandó jelleggel fáztam alatta, éreztem a levegőáramlást, hiába öltöztem fel, ahogy csak tudtam.
A sok folyadékot a vesék megdolgoztatására ittam, a C-vitamint pedig a szervezet erősítésére. Lehet, hogy nem ez a tuti recept, de nekem bevállt.
Egyébként nem utálom az orvosokat, csak ők is emberek, és nem pedig istenek, akiknek néha képzelik magukat (tiszelet a kivételnek). Attól szoktak a legjobban kibukni, ha a delikvens próbál utána olvasni a betegségének, és esetleg eltérő véleménnyel vannak a megoldással kapcsolatban.
Érdekes módon pl. az autószerelő inkább örül, ha elmondom a véleményem az autó problémájáról és együtt próbáljuk kitalálni a megoldást. Iagz az nem egy élő dolog, de egy kicsit azért hasonlít az emberi szervezethez.
6:
Tisztelem a logikádat, ami tapasztalataid szerint mindenen átsegít. De ez téves önbizalomba torkol. Itt sajnos a tárgyi tudást nem pótolja a következtetés. A húgysav a fehérje bomlásterméke, nem pedig a vörös húsoké. A keletkezett húgysav 80 százalékát az (egészséges) vese választja ki, 20 százalék a vékonybélen át távozik. Ha a vese nem működik tökéletesen, akkor felgyülemlik a húgysav. Ezen úgy lehet segíteni, hogy kevesebb fehérjét fogyasztasz. Tömény fehérjék: húsok, tojás, tejtermékek, gombák. Persze van másban is, kisebb mértékben.
7:
Általános tévhit, hogy a hideg, huzat, stb. megbetegít. NEM, a betegséget a baktériumok okozzák, amelyeket optimális körülmények között a szervezet ki tud védeni. De a vizes zokni, a vékony kabát, a rád ömlő hideg levegő, stb. szétrombolja az „optimális” körülményt.
8: Ha a huzat az oka annak, hogy a baktérium meg tud betegíteni, akkor a huzat is oka a fertőzésnek, ezért joggal mondom, hogy a huzat betegít meg.
Egyébként a huzatban percek alatt érzem azt a testrészemet fájni, amire fúj, pedig ennyi idő alatt nehezen hihető, hogy az immunrendszer gyengülése a baktériumok ilyen gyors felszaporodásához vezet, ami azonnal tünetet is okoz. Kell itt lenni más oknak is.
Az is gyanús, hogy a huzattól még akkor is homlok/arc/egyéb üreg gyulladást tudok kapni, ha egyébként 40 fok van a kocsiban, és olyan melegem van, amit a huzat éppen csak hogy elviselhetővé enyhít.
9:
Kötekedünk, kötekedünk? Pedig az okos ember ide tanulni jár. 😀
„Kell itt lenni más oknak is”? Hát persze, nem elég ájtatosan imádkoztál este. 😉
“Kell itt lenni más oknak is”?
Igen, van is: az önbeteljesítő jóslat! 😀
Viccen kívül, amit programozol az agyadnak, azt szállítja is neked.
10-11.
Na ne már, nekem is fájni szokott a fejem, ha viharos szélben nincs rajtam sapka. Ez nem önbeteljesítő jóslat. Vagy tán az is az, amikor a motorosoknak idősebb korukban fájni kezdenek az ízületeik, főleg a térd és kézfej, ha nincs rajta védőrész?
Azért butaságokat se hordjunk össze a nagy tudomány nevében, csak azért, mert nem illik bele a világnézetünkbe.
Lélek és betegség:
Gond, aggodalom- epekő, vesekő
Hirtelen ijedség- hasmenés
Szorongás- bélhurut
Csalatkozás, kielégítetlen vágy- fekély és gyomorsav túltengés
Hosszan tartó halálfélelem- nemi mirigy működés gátoltság
Túlzott érzékiség- tuberkulózis
Heves indulatok- vérkeringési zavar
és
Gates, amerikai orvos 1879-es kísérlete: lehelet csapadékolása jéggel töltött üvegcsőben.
Harag esetén barnás lerakódás mutatkozott. Hirtelen indulathullámzásra bizonyos vegyi képlet jelent meg a lecsapódott leheletben. Ha ezt a vegyi anyagot kivonták és embernek, állatnak beadták nagyfokú izgatottságot okozott. “A harag, a rossz és lehangoló érzések ártalmas, mérgező vegyi anyagokat termelnek a szervezetben míg a pozitív érzések, gondolatok mozgósítják a szervezet gyógyerőit.” -Gates-
A negatív indulatok közül a félelem és a kétségbeesés a legveszélyesebb.
8:
Először is épp az orvosom mondta, hogy a vörös húsok jobban növelik a húgysavat, mint a fehér húsok (csak étrendváltoztatás helyett, azonnal gyógyszerhez akart nyúlni), ezért változtattam.
Aztán a húgysav nem csak simán a fehérje bomlásterméke, hanem a purin mennyiségétől függ, ami a sovány húsokban kevesebb (bár a halakban magas).
Az ezzel kapcsolatos diétának pedig részét képezi a tojás, és sovány tejtermékek, bár ezekben is van.
Tehát a lényeg, hogy bár továbbra is vittem be húgysavat emelő ételeket (sört is), mivel az általában magasabb purintartalmút húskészítményt cseréltem alacsonyabb purintartalmúra, ezzel összességében kevesebbet vittem be.
Azzal viszont abszolút egyetértek, hogy a hideg (normális keretek között), és a huzat megbetegít. Bár a hideggel kapcsolatos legújabb kutatások szerint lassítja az immunrendszer cselekvését, ezáltal rátesz a betegségekre, de önmagában nem betegít meg.
Akinek a huzattól megfájdul a füle, annak sem a huzatot kellene kerülnie, hanem elmenni a fül-orr-gégészetre. Én is így jártam tavaly, és tényleg nekem is a huzat hozta elő a fájdalmat, de a bacik már a fülemben voltak, és egy hónapnyi kínlódás után (amíg reménykedtem, hogy magától elmúlik) egy szakszerű fülmosás után megszűnt a fájdalom, majd egy heti fülcsepp használat teljesen megoldotta.
9:
Nem a huzat betegít meg, mert ha a baci nem lenne benned, akkor a huzat önmagában semmit sem okozna.
És épp azért okoz melegben is fájdalmat a huzat, mert nem maga az áramló hideg levegő okozza, hanem a bacik.
12:
Kétségtelen, hogy hosszú távon a hideg is ártalmas, sőt nyilván halálra is fagyhatunk, de a normális keretek közötti hideg nem okoz önmagában megbetegedést, ráhatása van.
14:
Purin: A Google-t én is el tudom olvasni. 😀
15:
Szerintem az mindegy is, hogy mi a pontos mechanizmus, vagy hogy ki honnan szerzi az ismereteit, a lényeg az igazság, főleg ilyen nyilvános helyen. Az igazság pedig, hogy hús és hús között is van különbség nem csak húgysav, de egyéb tekintetben is.
De úgy érzem túlzottan eltávolodtunk eredeti mondanivalómtól, miszerint az orvosok túlzottan a gyógyszerekre támaszkodnak, holott van más – talán jobb és olcsóbb – megoldás.
Kedves Tibor bá,
Ön megfeledkezik a tényről, hogy
1) A fejlődésnek nem kell feltétlenül a nyersanyagok növekvő mértékű felhasználásával is együtt járnia.
2) Az emberi életszínvonalat a tudomány és a technika fejleszti, ám ehhez magas szellemi kapacitású emberekre van szükség.
A helyzet az, hogy minden rosszaság dacára, mi, most, elképzelhetetlen kényelemben élünk 30-40 évvel ezelőtthöz képest is. Az autók száma is nő, és nem csökken.
Az emberiség előtt álló fő probléma nem az erőforrások végessége, hanem a tudomány és technika fejlődésének folyamatos akadályozása. Ehhez jön hozzá az alapvető demográfiai probléma: minél kevésbé intelligens egy népcsoport, vagy egy adott népcsoporton belül is, jellemzően a kevésbé intelligens emberek szaporodnak jobban. Ez hosszabb távon ahhoz fog vezetni, hogy az emberiség már nem lesz képes tovább kezelni az immáron létének alapját jelentő technikát.
Amikor majd leállnak az erőművek, mert nem lesz elég szakember, aki meg tudja őket javítani… amikor leállnak a gyárak, mert az utolsó ember is nyugdíjba megy, aki meg tudta javítani a gépsort… amikor már nem lesznek gyógyszerek, nem lesz energia, nem lesz közlekedés…
Akkor fogunk rájönni, hogy nem az 1 foknyi globális felmelegedés az emberiség fő problémája.