(1640) A paleo étrend is egy átverés?

 

Valószínűleg. Egyre több tudós állítja, hogy a paleo étrend mögött meghúzódó elv az evolúció működésének kolosszális félreértésén nyugszik. A paleo étrend alapfeltételezés szerint (lásd: Szendi Gábor paleo mániáját) az emberi genetika az elmúlt 10.000 év alatt nem változott, nem evolvált, ma is pontosan olyan, mint a mezőgazdálkodás elkezdése előtt volt, miközben számtalan bizonyíték létezik arra, hogy az emberi gének változtak az elmúlt néhány ezer év alatt is. – A következmények kiderülnek a VIP poszt folytatásában.

_________________________________________________________

A poszt folytatását E-ailben küldöm szét azoknak, akik évi 5800 forint adománnyal hozzájárulnak a honlap fenntartásához. Kapcsolat: evatibor#t-online.hu

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_____________________________________________

23 gondolat erről: „(1640) A paleo étrend is egy átverés?

  1. A modifikáció fogalma azt jelenti hogy egy egy élőlény azonos genetikai adottságokkal képes több kevesebb alkalmazkodásra a környezete és az életmódja változó feltételeihez.
    A ‘gyemekláncfű pitypang kutyatej ejtőernyős termésű kis sárga virág’ 40 centis leveleket növeszt ha jók a talaj, fény és nedvességviszonyok.Ha mostohák a körülmények akkor hat centis levelekkel is képes termést hozni.Az emberi szervezet igen bonyolult és összetett nyugodtan mondhatjuk ,hogy még mindig titokzatos.Egy röntgenorvosnő ismerősömet megkérdeztem a paleo táplálkozásról.Azt mondta kipróbálta, sok kilót fogyott és sokkal energikusabb lett. A cukor és a szénhidrátok nyakló nélküli zabálása, az elhízottság, bizonyítottan ártalmasak az egészségre.

  2. 1:
    Abba nincs semmi új, hogy a szénhidrát hizlal, nem a zsiradékok, de egy töredék posztról nincs értelme vitázni.

  3. Kedves Tibor bá’

    Nem kizárólag az elhízás kockázata miatt kártékony a cukor és szénhidrát mértéktelen fogyasztása.
    A post témája a divatos ‘paleolit táplálkozás’
    Erről végtelen sok helyen lehet tájékozódni és a hozzászólás lehetősége is adott.

  4. Épeszű ember erre magától is rájön, 10000 év (azaz kb. 300 generáció) alatt volt ideje adaptálódni az emberiségnek. Amúgy valószínűleg korábban is azt gyűjtögette/vadászta, amit később termeszteni/tenyészteni kezdett, tehát még több ideje volt hozzászokni

  5. A tudomány mai álláspontja szerint a homo sapiens faj ugyanaz tehát egy jottányit sem változott mint ami aki 100 000 évvel ezelőtt volt.
    Nem teljesen légből kapott hóbortos ötlet arról meditálni, hogyan élt akkor és mit evett mit nem, mert az evolúció pontosan arra az életmódra optimalizálta.
    Az ördög a részletekben van, tehát a fentieket lehet tévesen is értelmezni és népszerűsíteni és pont ez történik.

  6. A disznó és a kutya is ugyanaz a faj, mint akárhány ezer évvel ezelőtt, mégis milyen változatosság figyelhető meg az egyes fajták között.
    Az ember esetében az optimalizációra vélhetően elég lehetett az a 300 generáció. Ha volt is olyan, akinek megártott a táplálékok arányainak változása, valószínűleg kiszelektálódott ennyi idő alatt. Nem állítom, hogy a mai étrend (vagy pl a földművelők korábbi kenyér-szalonna monodiétája) egészséges lenne, de az baromságnak tartom, hogy a gabonát méregnek tekintsük.

  7. Érdekes azt feszegetni, hogy az emberi faj mennyit változott megjelenése óta és ez hogyan befolyásolhatja az ideális táplálkozását. A változás ugyanis egyáltalán nem triviális! A pandák esetében – épp most olvastam a cikket – nem sikerült: http://vs.hu/magazin/osszes/kiderult-miert-is-fognak-kihalni-a-pandak-0521?utm_source=hrkrs&utm_medium=rss&utm_campaign=main
    Úgy érzem, maga a kérdés mélyebb feldolgozásra is méltóbb lenne, mint ez a cikk, melyet a maga részéről kissé felszínesnek érzek. Szendi Gábor minden publikációjához komoly forráslitát mellékel, aki akar elég jól utánanézhet a cikkeiben megfogalmazott állításainak. Ez a cikk viszont elég felületes. Ez nem a te hibád Tibor bá’, félre ne érts!
    Anélkül, hogy táplálkozástudományi babérokra törnék, a magam részéről a lehető legkevesebb feldolgozáson átesett, változatos táplálék mellett teszem le a voksomat. Szerintem az ember alapvetően mindenevő. A szénhidrátokkal sincs baj, de a cukor (mármint a finomított répacukor) nem egyszerűen egy szénhidrát, hanem nagyon sok feldolgozáson átesett szénhidrát! A méz sem alapból egészséges! Az izocukrot fogyasztó méhek olcsóbban termelik ugyan a mézet, mint azok, amelyek mézet fogyaszthatnak, de az izocukor előbb-utóbb megjelenik a mézben is, értéktelenebbé, kevésbé egészségessé téve azt. Ezt pedig egyelőre nem tüntetik fel rajtuk.
    Szóval Atkins-diéta ide, paleo-étkezés oda, ha valaki a lehető legkevesebb feldolgozással készített ételeket fogyasztja és eleget mozog, azt egészségesen és ideálishoz közeli testsúllyal fogja elütni a villamos 😉
    (Persze ez az illető valaki más, nem én vagyok. A digitális fürdőszobamérlegen mérve, én „ERROR” kiló vagyok 🙂 Geddon esetén engem az elsők között fognak felfalni :-D)
    Bízom benne, hogy nálam szakértőbb kommentelők hozzászólásaiból tanulhatok majd!

  8. 6.
    „Ha volt is olyan, akinek megártott a táplálékok arányainak változása, valószínűleg kiszelektálódott ennyi idő alatt. ”

    Nem feltétlenül. Ha az egyed eléri az ivarérett kort, és szaporodni tud, akkor nem egészen működik ez a fajta szelekció. A modern étrenddel is el lehet érni ezt a kort, inkább az a kérdés, hogy mi az az étrend, ami az extra hosszú életidőt lehetővé teszi.

  9. @Pipás: vegyél 150-es mérleget 😉 (gondolom most 120-assal kínzod magad)
    Volt ám nekem annó 180-as is, de miután „befogytam” 150kg alá, rögtön parkolópályára tettem.

  10. Jesszusom, aztán én aggódok itt a 80 kilómmal…

  11. 7:
    Neked birtokodban van a teljes cikk. Ott azért elég komoly szakértőkre hivatkoznak. Nekem nincs okom kételkedni a tagadókban. Szendi viszont ebből üzletet csinál magának. Ez azért elgondolkodtató.

  12. Az, hogy Szendi Gábor ebből üzletet csinál magának vagy sem, nem oszt, nem szoroz a tények tekintetében. Ami az elég komoly szakértőket illeti, Szendi Gábor legalább ilyen súlyú tekintélyekre, illetve kutatásaikra hivatkozik. Példaértékűen precízek a hivatkozásai!
    Most függetlenül attól, hogy szerintem a paleo kamu-e vagy sem, úgy vélem ez a cikk nem feltétlenül érte meg a fáradozásodat Tibor bá’. Nekem önmagában ez a publikáció nem meggyőző. Ezt egy újságíró összeszedte, hogy a népszerű-tudományos rovatot kitöltse, pedig maga a téma igenis érdemes lenne a kivesézésre! De egy vita indításához ez is megfelel és a magam részéről szívesen is vennék ebben a témában további posztokat.

  13. Tibor bá’!
    Csak egy kérdés ha már étrend, akkor a vércsoport étrendről van véleményed, vagy esetleg van tudomásod a külföldi sajtóban jelent meg publikáció?

  14. Ez megvolt?:
    https://www.youtube.com/watch?v=TQVhxhdk1F4
    1:36-nál szépen bemutatják a címkét, itt bizony paleo mák feldolgozás zajlott…
    Hát kérem a kőkorban még nem volt HACCP, senkinek egy rossz szava nem lehet…

    Mellesleg nemrégiben olvastam hogy az Amerikában megtalált legrégebbi emberről, a kb 9000 éve meghalt kennewicki emberről azt mutatták ki, hogy leginkább a tenger gyümölcseit fogyaszthatta, nem pedig a ma paleonak mondott étrendet követte.

  15. 14:
    Nekem eddig se volt kétségem, hogy a paleo étrend egy bazi nagy üzlet egyeseknek. Ráadásul a nagy ötlet igen gyenge lábakon áll.

    12:
    A poszt itt még megjelenő részében van egy belinkelés, ahol egyetlen mondat után ezt lehet találni: „The content on this site is available to Australian Registered Health Practitioners only.” (A cikk tartalma kizárólag Ausztráliában regisztrált orvosok részére férhető hozzá.) — Ez nem arra utal, hogy unatkozó újságíró a valami zöldséggel fel akarta volna tölteni a rovatot.—– A harmadik belinkelés címe: Tudósok kérdéseket tettek fel a paleo étrenddel kapcsolatban. Tudósok, tehát többesszám. majd egy idézet: „Biologia Professor Marlene Zuk, from the University of Minnesota said: “Plenty of evidence exists that our genes have changed over the last few thousand years and these changes mean we can eat foods our hunter-gatherer ancestors could not. The ability to digest milk is an example of this.” lefordítva: Marlene Zuk a Minnesotai Egyetem professzora szerint: Számtalan bizonyíték utal arra, hogy a génjeink az elmúlt néhány ezer év alatt változtak, aminek következtében olyan ételeket is meg tudunk emészteni, amit a gyűjtögető/vadászó/halászó elődeink nem tudtak. Erre jó példa a tehéntej emészthetősége. —– Ennek a beidézett mondatnak a tartalma szerintem logikus és ésszerű, érthető nem szakember számára is. — Az pedig hatalmas tévedés, hogy egy-egy ilyen témánál közömbös lenne, hogy a propagáló anyagilag érdekelt-e vagy sem. Nyugaton egy tudós közleményénél mindig figyelnek arra, hogy anyagilag érdekelt-e, ki szponzorálja, ki alkalmazza, stb.

  16. A tehéntej megemésztésének képessége kétségtelenül változásra mutat. Olyan változásra, mely még manapság is zajlik, hiszen nem mindenki tudja azt megemészteni. Az indiánok többsége például nem volt rá képes (mint ahogy alkoholbontó enzimnek is híján volt a többségük), de nem ezért irtották ki őket. (OFF – Tényleg, az indián holokausztról és a túlélők kárpótlásáról tudnátok ajánlani valami jó irodalmat? Esetleg a Union Pacific elleni perről, amely vasúttársaság szállította a bölényeket kiirtó „vadászokat?” – ON) Ugyanakkor kizártnak vélem, hogy ne lett volna már a paleolitikumban egy olyan embercsoport – még ha szűk is – amely ne lett volna képes erre. A körülmények változása (állattenyésztés és a háziasított állatoktól származó termékek fogyasztása) révén ez az embercsoport előnyösebb helyzetbe került, hatékonyabban szaporodott. Egyébként nem csak a tehéntejet, hanem mindenféle tejet, még a bálnatejet is képes az ember megemészteni. Kétségeim vannak a kőkorszaki bálnavadászatot illetően 🙂
    Véleményem szerint nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a kőkorszakban a szétszórtan élő – és területüket a migránsoktól agresszíven őrző! – hordák jellemzően mit is fogyasztottak. Vélhetően gyakran egymást is. Épp ezért – szerintem – kategorikusan kijelenteni, hogy ez „a” paleolit étrend, erős túlzás. Fenntartom véleményemet, hogy a lehető legkevesebb mesterséges beavatkozáson keresztülesett ételek egészségesebbek (sőt, ezek „az” egészségesek), de ezzel semmi újat nem mondtam.
    Kétségtelen, hogy Dr. SzG-nek a cikkeiből anyagi haszna van, de ezt sehol nem is rejti véka alá. Ezzel sem őt, sem a paleo étrendet nem akarom védeni, de támadni sem. (Prof. Marlene Zuk kutatásai nyilván az emberiség iránt érzett olthatatlan szeretetéből fakadnak és önzetlen munkássága előtt meghajlok 🙂 ) Ugyanakkor dőreség lenne feltételezni, hogy az emberi faj emésztésének fejlődése/változása a kőkarszakban befejeződött volna. Ha elfogadjuk az evolúciós elméletet és annak tulajdonítjuk, hogy a mai ember oly sok más vonatkozásban különbözik a kőkorszakitól – e vonatkozásban most mindegy hogy jobb lett-e vagy rosszabb, más lett ez tény – miért pont az emésztési rendszere ne idomult volna a kőkorszak óta elég jelentősen megváltozott körülményekhez?
    Mégegyszer mondom, nem értek a táplálkozástudományokhoz. Kíváncsi vagyok és örömmel veszem ha szélesedik a látóköröm e téren (is).

  17. Elsősorban mi is az a paleolit étrend? Gyümölcs, és zöldség mikor IDÉNYE van, nyers hal és nyers hús, vagy esetleg ezek szárított variánsai.?? Nem kívánok káromkodni…..Az emberi agy rendkívül sok energiát fogyaszt. Ezt az energiát biztosítani kell, és mindemellett még a fizikai munkavégzéssel is számolni kell. Például a zsákmány állat becserkészése, elfogása és feldolgozása. Vagy ne adj isten egy csorda elől való menekülés… Az ember EZÉRT változtatta meg a környezetét, ezért kezdett földművelésbe és állattenyésztésbe, ezért alapított életközösségeket. Szondi…….egy……nem írom le mert beperelhet.

  18. B.G.
    Dan fordítás.
    Sok az agyilag gyenge, mert a paleo miatt nem jut elég energia gondolkodásra. 🙂

  19. Az emberi szervezetnek akár egyedenként különbözik kissé a biokémiája, példa erre a rendkívül széles spektrumú gyógyszer-mellékhatások. Besorolhatók persze egy-egy mellékhatás típusba, de ami egyik embernél tünetmentes, másiknál szapora szívdobogást, harmadiknál gyomorégést, negyediknél aluszékonyságot, ötödiknél épp ellenkezőleg ébrenlétet, alvászavart stb… okozhat.

    Ezzel azt szeretném mondani, hogy a Homo Sapiens faj vegykonyhája és molekuláris repertoárja, lényegében bioenzimjei folyamatosan dolgoztak és dolgoznak mai is. Bár pontos mechanizmusát nem tudjuk még, vélhetően a mindenkori jelenhez próbál alkalmazkodni a szervezet emésztőenzim-rendszere is, akárcsak az immunrendszer.
    Ez valószínűleg ugyanúgy a túlélés és biodiverzitás egyik záloga, mint pl. a gyors futás.

    Sokkal fejletlenebb rendszerekben is jelen van – gondoljunk pl. a baktériumok egyre általánosabb antibiotikum-rezisztenciájára – miért éppen az ember lenne kivétel.

    A főbb iránytrendek azonban pontosan a vegyi bontás elvrendszere miatt megmaradnak a táplálékfeldolgozásban, így egy mindenevő lényegében olyasmit is lebont amivel nem nagyon találkozott eddig, persze elképzelhető hogy kis módosítás kell hozzá. Amire gondolok, a „normál” emésztés trendje, ami lényegében bont és vízben oldhatóvá alakít:

    1. Gyomorban a nyállal elindított amiláz, majd sósav+pepszin kicsapja, majd feloldja
    a fehérjéket, innentől az vízben oldott aminosav-oldattá alakul
    2. Hasnyálmirigy folytatja a fehérje- és zsír hasítást a tripszin és lipáz hozzáadásával
    3. Epe emulgeálja, azaz nagy felületen felszívódásra alkalmassá teszi a zsírt
    4. Mindez a koktél átmegy a 4-5m vékonybélen, pár enzim még hozzáadódik és felszívódik a véráramba, és a májkapu visszéren át a szervezet vegykonyhájába, a májba kerül.
    5. Szőlőcukor azonnal felhasználható, egyéb cukrok és szénhidrátok módosítással felhasználhatók vagy letárolhatók. (glikogén-glukagon) Zsír külön ciklussal elégethető vagy raktározható.

    Tehát a hangsúly nem is annyira a fizikai megemésztésen, hanem az azt követő molekuláris enzimatikus folyamatokon van, tulajdonképpen tud-e kezdeni vele valamit a máj, van-e rá „szubrutinja”. Másrészt a dolgozó izmok nemcsak fizikailag egyféle, hanem eléggé változatos molekulákat is különféle reakciókban így-úgy el tudnak égetni.
    (tehát a legjobb méregtelenítés a mozgás, ami mindenféle molekula cafatot feldolgoz a keringő vérből, nemcsak a pihepuha szőlőcukrot, ami a legkényelmesebb).

    A genetikai adottságok mellett egy-egy folyamat ki-és bekapcsolása is megtörténhet, attól függően mihez szokott a szervezet, azaz evolúció nélkül is képes párhuzamos vegyi működésre. A cukor helyetti ketonbontás átállásról a cukorbetegek tudnak sokat mesélni, a szervezet egy alternatív energiaforrásáról. A mongolokat először meglátogató kutatócsoport fetrengett a marhafaggyút is tartalmazó főt birkahústól, később pálinkával „leküzdve” s végül minden segítség nélkül elfogyasztva alkalmazkodtak hozzá, kialakult a feldolgozás menete, amit pár hónapig nem, de néhány év múlva már „elfelejtett” a szervezet. (megint rosszullét). Tehéntejet is többen mondták már, ott sem a fehérje lebontása, hanem a felszabadult laktóz és tejsav vegyi lekezelése okoz problémát.

    Nem evolóció, csak hozzászokás-átállás az is, ha pl.a szervezet tartósan a nagy feleslegben lévő szőlőcukor anyagcserére rendezkedik be, hülye lesz enzimatikusan a jóval lassabb szénhidrát- vagy zsírbontásra, ha állandóan nagy feleslegben van jelen cukor. (amire mellesleg egyre nagyobb inzulin termeléssel reagál a szervezet) Ennek ki- és bekapcsolását szintén mozgással, és életmóddal lehet végezni, ott van a szabályzóköre beépítve, csak inaktiválódik ha felesleges.

    Szóval szerintem vegyileg adott egy elég széleskörű repertoár a táplálékfeldolgozásra, a paleo/nem paleo szétválasztás ebben a formájában valótlanság. Viszont kétségtelen, ezek a táplálkozás-izmusok hatalmas üzletet is jelentenek, sőt minden rossznak a megoldása a megfelelő étkezés: a köztudat reakciója a „mit kell enni” vagy „mit nem kell enni”, és máris minden rendben. Természetesen a vevőoldal fogékonyságára alapoz az eladható marketing, így ma már a romantikus háttértörténet (pl. paleo őskoszt, vagy nepál-kínai 5000 éves trendi) receptje mellett fontos hogy semmilyen erőfeszítés ne kelljen hozzá: így jutottunk el a mozgás+diétától a sokkal komfortosabb zabálás közbeni fogyásig, egy ültő helyben… utóbbira van milliárdnyi vevő, az előbbi primitív, unalmas és bárki csinálhatja, kevés benne a pénz:-).

    Amúgy kis játékkal ki lehetne találni további eladható, romantikus történettel fűszerezett táplálékkultúrát, ahogy ezek 5-10 éves ciklussal jönnek/mentek mindig is,
    követve az „tudományos trendet”:

    1. ne egyél állati zsírt, éljen a margarin
    2. nono, nem minden margarin jó, csak a többszörösen telítetlen molekulájú!
    3. nono, ezek kettős kötéseket tartalmazó, szabad gyököket okozó molekulák
    4. nono, csak a transz-zsírsavak veszélyesek, a cisz-izomerek nem
    5. maradj távol a margarintól, egyél telített zsírokat vagy pálma/repce olajat
    6. Éljen a természetes vaj vagy növényi/állati zsír

    Egy recept (most találom ki)
    Mezopotámia „MEZO” étrend:
    tudósok megállapították stb.. az emberiség bölcsőjében a Tigris/Eufrátesz folyó völgyében… salalla temetkezési helyek feltárása közben, az emberek egytől-egyik tökéletes fogsorral és csontozattal stb… haltak meg, igen magas életkort éltek meg és rendkívül sokáig egészségesek maradtak. Ennek titkát DR. Gyöxy PhD. … (hosszú sor) megfejtette és az emberiségnek átadja. Minden tetemben a megkövült gyomortartalmat elemezve a minták Cisz-buga-6-amino-transzlipidet tartalmaztak, amely a mára szintén csak kövületben létező, Mezopo-bételdió rágása közben szabadult fel a szájban , mint enzim – állapították meg a tudósok. Noha a növény mára az éghajlatváltozás miatt kipusztult Mezopotámiából, vegyileg elemezve a hatóanyag ma is előállítható, és kapszula formájában elfogyasztva, a transzlipidek ősi és Mezopotámiában felfedezett hatását a ma embere is kamatoztathatja. Egyes tudósok szerint a piramist építő munkások, valamint Dzsingisz kán fanatikus és rettegett hadseregének elitje is ezt fogyasztotta, és tette őket hosszú napokig munkabíróvá étlen-szomjan. Nem megerősített, de gyanítható tény, hogy a spártai Leonidász 300 katonája is ezt a titkos receptet fogyasztotta és vitte véghez a fantasztikus hőstettet. Modern orvostudomány természetesen üldözi, sőt a az összeesküvők azt is tudják, a találmány receptjét 1 millió dollárért felvásárolták és páncélszekrényben őrzik, mert tönkre tenné a hagyományos gyógyszeripart és reformélelmiszereket.

    Rendeljen még ma a MEZO amin-o-transzlipid kapszulából, most 50db csak 1990 Ft!
    (ide alá néhány csodálatos gyógyulás, kellően reprezentatívan mondjuk Csin-szen és Kovács néni, Bill Clinton elnök fotója és vmi csontrakéta celeb kocka hassal).

    Aki megcsinálja, csak 20%-ot kérek a haszonból a szerzői jogokért! :-)))))))

  20. 21:
    Utálom a hosszú hozzászólásokat, de ezt most díjazom. Aki érti, tanulhat belőle. – Viszont hiányolom ami kimaradt. Glükóz hiányában a lusta emberi szervezet keton bontás helyett inkább az izmok fehérjéjéhez nyúl.

  21. Lehet vitatkozni a paleolitikus étrendről, illetve erről az étkezési elméletről.
    Viszont, nem kell kutakodni, hogyan étkeztek az őseink, hiszen velünk élnek elszigetelt népcsoportok, hagyományos „paleo” diétán. Érdekes, hogy körükben ismeretlenek a „civilizáció”-val megjelent betegségek. A profit érdekelt élelmiszer ipar, és a főképpen a „kezelésben” érdekelt orvos és gyógyszer ipar nem veszi figyelembe még a nyilvánvaló tényeket sem. Minden olyan étrendet -amely csökkenti a profitot fenti iparágakban- igyekeznek ellehetetleníteni. A magyar tojás dokit (neve most nem jut eszembe) is elnyomták, az epe működést vizsgáló kísérleteit saját pénzéből finanszírozta. Miközben a tojást, a világ legegészségesebb ételét, hiszen abszolút minden szükséges anyag benne van, amely egy élő szervezet felépítéséhez szükséges, a trendi hivatalosok, koleszterin elmélete károsnak kiabálta.
    A parasztok szalonna és kenyér mono étrendje is legenda. Évszaknak megfelelően, a hozzáférhető ételekből táplálkoztak.
    Jómagam igyekszem a paleo étrend szerint kajálni, de nem fanatikusan. Pozitív változásokat figyelmet meg.
    Javasolnám az értelmesebbeknek, használják az eszüket, mérlegeljenek, hasonlítsanak össze, szóval gondolkodjanak az agyukkal -nem fáj az annyira!- mielőtt beállnának a birkanyájba, bégetni a kolompszó után!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük