(1628) The Reality club és Edge

~q126The Reality club és Edge

A Reality club top értelmiségiek gyülekezete volt 1981 és 1996 között, ahol mindenki előadhatta elméletét, amit aztán a többiek megtámadhattak, néha kegyetlenül is. Mottójuk a következő volt: „Az emberi ismeretek széléhez (edge) eljutni úgy lehet, ha összefogod a legbonyolultabb és legkifinomultabb agyakat, és arra ösztönzöd őket, hogy olyan kérdéseket tegyenek fel egymásnak, amiket ők maguk is feltesznek önmaguknak.” Aztán a reality club 1996-ban elindította online működését Edge.org bejegyzés alatt. A website – ami egyesek szerint az Interneten található legműveltebb honlap – mind a mai napig létezik (elő lehet rá fizetni), és időről-időre igen érdekes irományok jelennek meg rajta. A legutolsó ilyen munka RICHARD DAWKINS „vallomása” volt,

RICHARD DAWKINS
RICHARD DAWKINS

THIS IS MY VISION OF „LIFE” címen (Én így látom az „életet”). Az alábbiakban ezen iromány lényegét adom közzé az én saját véleményemmel együtt, ami nincs teljesen szinkronban Dawkins „viziójával”.

Amivel semmiképpen nem tudok megbékélni, hogy Dawkins a géneknek önálló akaratot tulajdonit. Önzőek, saját céljaik vannak, és mi, emberek ennek alá vagyunk rendelve. Miközben nekünk, embereknek van öntudatunk, és a géneknek (legjobb tudásunk szerint) nincs.

_________________________________________________________

A poszt folytatását E-mailben küldöm el a VIP honlaplátogatóknak, akik évente minimum 5800 forint adománnyal járulnak hozzá a honlap fenntartásához. A VIP honlaplátogatók egy év alatt 52 fordítás kapnak E-mailen keresztül. Kapcsolatfelvétel: evatibor#t-online.hu.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_____________________________________________

37 gondolat erről: „(1628) The Reality club és Edge

  1. Talán segít a gének „akaratával” való megbékülésben, ha úgy tekintjük, hogy a gének olyan tulajdonsággal rendelkező igen összetett anyaghalmazok, amik magukat fenntartani igyekeznek. Ezt mint egy fizikai, kémiai tulajdonságot tekintsük, tehát semmi öntudat vagy akarat. A gének, az anyag ezen tulajdonsága az „élet” nevű működési móddal valósul meg. Az „élet” ezt teszi, úgy tűnik, csupán erre van. Az evolúció is csupán erre van, ennek a tulajdonságnak a megnyilvánulása, hogy a gén nevű anyaghalmazok változó körülmények között is minél biztosabban fennterthassák magukat. A „verseny” az evolúcióban is e tulajdonság megnyilvánulása, hogy minél nagyobb biztonsággal tudják a gének fenntartani magukat. Az öntudat kialakulása is értelmezhető a verseny részeként, a hatékonyabb önfenntartás, „génfenntartás” módjaként.

    Tartok tőle, hogy a társadalmi mozgások, működések is, mint pl. a gazdasági verseny is, ilyen mélyen anyagi szinten determináltak a „génfenntartás” érdekében. Öntudatunk úgy alakult ki, hogy ezt a fenntartást szolgálja. Minden értékítéletünk, mely döntéseinket meghatározza, a „génfenntartás” szempontjából szortírozza a jelenségeket „jó” vagy „rossz” irányba, bár az eredeti ok-okozati összefüggéseket már nem mindig könnyű felismerni.

    A hatékonyabb „génfenntartás”-t szolgálja a verseny az evolúcióban, versenyezni az erőforrásokért és minél hatékonyabban kihasználni azokat, hogy a hatékonyabb génfenntartó működhessen. Csak az a probléma, nekünk az emberi fajnak, hogy a gének és az élet kialakulása óta mindig csak egy-egy faj, egy-egy géntípus-komplexum számára fordult elő, hogy lokálisan elfogytak az erőforrások. Az „élet” , a gének összességében nem voltak veszélyben, az evolúció lehet nem is alkalmas olyan mechanizmusok kialakulására, hogy egy faj a saját erőforrásainak elfogyását felismerje és tegyen ellene. Talán lehetne ilyen mechanizmus az öntudat, de ez koránt sem biztos. Jelenleg nem úgy tűnik.

    Talán az öntudat lehetne olyan eszköz, ami egy fajnak megmutatná, hogy a fajok közötti és fajon belüli verseny az erőforrásokért, nem biztos, hogy a leghatékonyabb a faj szempontjából. Illetve nem a leggyorsabb felhasználás a leghatékonyabb a (saját) génfenntartás szempontjából.

    De a géneknek nem hiszem, hogy „fontos lenne”, hogy mi tartsuk fenn őket, hiszen nincs tudatuk, csak egy anyagi tulajdonságuk, hogy „valahogyan” maradjanak fenn.

  2. 1: Tetszett az eszmefuttatásod! +1!
    Mondjuk azzal nem értek teljesen egyet, hogy az intelligencia a hatékonyabb génfenntartást szolgálja, ma már egy kissé kezd szembefordulni önmagával. 🙁
    Az evolúciós mechanizmusnak eredetileg szerves része az ellenséges, változó környezet, amely állandóan a létbizonytalanság határán tartja az egyedeket, mivel ez teszi lehetővé a folyamatos selejtezést a fittség alapján, és az így felszabaduló forrásokat a túlélőknek juttatja, hogy minél hatékonyabban másolhassák magukat.
    Az emberi intelligencia is nagy fegyver volt ebben a harcban, amíg az embert körülvevő, korlátozó bioszféra potens volt vele szemben.
    A társadalmi fejlettség mai szintjén a természeti környezet mellékszereplővé vált, megszűnt az a funkciója, hogy korlátozza az ember hozzáférését a forrásokhoz. Sajnos az ember ezzel a hatalommal már nem tud mit kezdeni, és olyan útra lépett, amely akár a kipusztulásához is vezethet.
    Ez az önző gén gondolat valóban érdekes.
    Ha például egy vészhelyzetben az ember elpusztulni is hajlandó, hogy gyerekeit, hozzátartozóit megmentse, értelmezhető kétféleképpen. Az antropomorf megközelítés az, hogy hősi lélek, nagyszerű apa, aki feláldozta magát szeretteiért. A gének szempontjából meg az, hogy azok a gének maradtak fenn az evolúciós folyamatban, amelyek az egyedben olyan pszichikai jellemzőket produkálnak, amelyek az egyed viselkedése folytán nagyobb esélyt adnak a gének nagyszámú fennmaradására, mivel gyermekeiben és a többi rokonságban már nagyobb számú, és nagyobb eséllyel tovább másolódó gén van az ő készletéből, mint amennyit saját magában.
    Kissé csökkenti a hős heroizmusát, mivel eleve olyan a lelkialkata, hogy nagy valószínűséggel így fog dönteni, mert ilyen géneket örökölt. Kicsit cinikus, de van realitása, és összecseng Dawkins gondolatával.

  3. Nagyon szeretem Dawkins előadásait. Még az én suta angol nyelvtudásommal is gyönyörűen követhetők előadásai, a mondatok szépen megformáltak, logikusak, és precíz kiejtéssel hangzanak el, esztétikai élményt is jelentenek.
    És sugárzik belőle a tudomány iránti elkötelezettség, és az igényesség, ugyanakkor a mindenki számára érthetőségre törekvés.

  4. 5:
    Ez nem volt szép tőled, bár múltbéli munkásságod nagy vonalakban pont ilyen. Dawkins-nek nincs allergiája az egyházra, ő mindössze istentagadó, de nem ettől híres, hanem remek ismeretterjesztő könyvei és előadásai miatt. hubabnak igaza van, remek előadó.

  5. 5: Hogy téged nem érdekel Dawkins, az nem csökkenti gondolatai értékét. Téged pedig nem emel a trollról a kutya szintjére.

  6. 3: Én sem állítottam, hogy az intelligencia ÖRÖKRE a hatékonyabb génfenntartást szolgálja. Csupán egy próbálkozás, mint minden az evolúció során. Eddig valóban hatékonynak bizonyult, de gyülekezni látszanak a fellegek. Számomra régóta az az érdekes kérdés, az intelligencia fel tud-e hagyni a pusztán növekedés elvű versennyel? A baktériumok nem látják előre, hogy betelik a lombik. Az intelligencia elvileg láthatná és akkor ez is versenyelőny lenne az evolúcióban, minden előzőhöz képest. Eddig csak szelekció volt, ez pedig előrelátás lenne, ami még nem volt az evolúcióban. Ez minőségileg más, illetve azzal működne a szelekció, hogy az előrelátónak nagyobb a fennmaradásra az esélye. De nem látszik működni, hogy az intelligencia felismerné, hogy a hagyományos verseny, a megfutás a faj vesztét okozhatja.

  7. 8:
    Az egészet az bonyolítja, hogy az emberi intelligencia nagyon széles skálán helyezkedik el. Míg például a testmagasság férfiak esetében 165 és 185 cm közé esik (a szélsőségeket nem tekintve) addig a nagy többség 70 és 130 IQ közé, ami elképesztően széles skála. Hatalmas tömegek hisznek a lélekvándorlásban, és egyszerű számításokat se képesek elvégezni. Miközben éppen annyi a szavazati joga, mint bárki másnak. „Az intelligencia elvileg láthatná” látja is, de mellette 15 nem látja. Ez a 15 is intelligens, vagy csak homo sapiens? Miközben minden egyes egyed önző, mert az önzés pozitív erény a túlélésre, és ugye az evolúciónak csak ez számít. Az önfeláldozó anya vagy apa semmi más, mint az ösztöneit felülbírálni képtelen egyén.

  8. Ha minden egyes emberi egyed látná az összefüggéseket, és be tudná ismerni, hogy NEM hadronütköztetőben kellene keresgélni a a teremtés titkát, vagy megközelíthetetlen helyeken lévő exobolygókat figyelni és az esetleges földön kívüli élet létezésén fantáziálni értelmetlenül, vagy szondákat küldözgetni aszteroidákra, hanem komolyan vennék földünk egyértelmű jelzéseit melyek előre jelzik hogy ükunokáink már nem lesznek, akkor lenne értelme az intelligenciát emlegetni. Vajon ha kihalunk ki az isten fogja tudni ki volt Newton, Einstein, Dawkins? És a létünknek mi a frász értelme volt egyáltalán? A tudománnyal elszaladt a ló. Jelenleg azon kellene törnünk a fejünket mit kezdünk az antibiotikumokra rezisztens szuper baktériumokkal, mivel etetjük a létszámban egyre növő emberiséget, hogyan oldjuk meg az édesvíz készleteink megcsappanását stb. A probléma az, hogy kifejlődött egy faj, amelyik az életét meg tudja könnyíteni mert képes az adott feladatra szabott eszközöket gyártatni robottechnológiával, mindeközben elvesztette a józan ítélőképességét mert halhatatlannak érzi magát. Egyszerűen az emberből kiveszett a természet erejétől való félelem, pedig ismernie kellene az evolúció alapvető törvényét, azt, hogy minden egyes élőlény a környezetéhez próbál alkalmazkodni, nem pedig a környezete alkalmazkodik hozzá.

  9. 7. Most erre nem reagálhatok, mert ki leszek innen tiltva, túl sok rossz fát tettem már a tűzre. 😀 Egyszer Tibor bá’ írt egy posztot Hawkingról(milyen jól összecseng a nevük), melyben nem igazán méltatta, kapott is Hawking rajongóitól rendesen. 😀
    Amúgy itt megragadom az alkalmat, hogy megkérdezzem, az miért van, hogy pl. tanult képességek is egy idő után öröklődőekké válnak?

  10. 10:

    Valahol olvastam- nemcsak a Fermi- paradoxonnál- hogy abszolút rossz jel, hogy kb 70 éve rádio-kommunikálunk a kozmoszba és még semmilyen válasz nem érkezett (mégicsak egy 35 fényév sugarú gömb, ahonnan már válaszolhattak volna). Ha léteznek is intelligens lények, azok- tőlünk eltérően- valószínűleg nem technológiaiak vagy ha igen, már arra a sorsra jutottak, ami épp miránk vár…

    A Föld már a ’60-as években jelzett a Krioszféra destabilizálódásával.
    Aztán James Hansen is 1988- ban a szenátusi meghallgatásán-mármint, hogy nagyon nagy a baj, a CO2- szint évmilliók óta nem látott szinten van (volt).
    Ma meg már 17 millió évesen. És mindezt a Permi Nagy Kihalás kibocsátási rátájának 6x- os gyorsaságával sikerült összehozni.
    Mára már teljesen átvette tőlünk az irányítást, akármit is hiszünk.
    Nem segít ezen se Obama, se Putyin, se Merkel, se együtt összesen még az Űrügynökségeikkel együtt sem.
    Ahogy én látom innentől egy eszeveszett öldöklési hullám, hogy az aktuális győztes kicsit tovább húzza a maradék erőforrásokkal a kezében.
    De azért is a kihalás lesz a Főnyeremény.
    Nem lesz itt semmiféle Mars- misszió (ha lenne is, gyanús, hogy az első 1-2-3 súlyos kudarccal fog végződni)
    A NATO és az USA még a minimális (1% alatti) esélyeinket is igyekeznek abszolút a nullára levinni.

  11. 11:
    A szerzett képesség nem örökölhető, punktum.

  12. Tibor bá’ Pl az én IQ-m bőven 140 fölött van még is hiszek az emberi lélek vándorlásban… Hogy rátegyek egy lapáttal, rendszeresen ötleteket merítek a „morfogenetikus” mezőből, ami 20 évre előre munkát ad nekem.
    Minél jobban közel megyünk a mai tudomány határterületeihez, annál jobban összemosódik a vallás és tudomány. Pl csillagközi utazáshoz Szentlelket kell gyártani, hogy a hipertérbe való ugrásnál megmaradjon az anyagi struktúra(direkt írok ma még áltudományos „maszlagot”)

  13. Részlet egy interjúból Freund Tamás agykutatóval:

    ” Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. …. ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek. …. Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki.
    Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. a kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő.

    http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/vilaghiru-magyar-agykutato-dobbenetes-vallomasa-istenrol/

  14. Camelia, az idézett személy elköveti a szokásos hibát – vizsgál egy mára már kifejlett tudattal rendelkező komplex rendszert – és nem vesz tudomást az addig eltelt útról. A főemlősök rendelkeznek tudatos gondolkodás képességével, kutya-macska barátok esküsznek arra, hogy a kedvencük igenis rendelkezik (ön)tudattal stb. Akkor lelkük is van? A farkasok tudatosan döntik el, hogy melyik bárányra támadnak és még lehet sorolni… A gondolkodás képessége, az értelem megjelenése nem isten ajándéka, hanem mint előnyös tulajdonság, az evolúció eredménye. Persze az újabb vélekedés szerint „természetesen” az evolúciót a jóisten indította be… Én csak azt nem értem, hogy akkor mire volt jó az a rengeteg evolúciós holtvágány, ha isten tudatos terve alapján történik mindez. A ‘mindenható’ terve nem tartalmazhat(na) hibákat…

    „A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre.” Itt megint a ‘végeredmény’ alapján foglal állást. Nem azért „alkották” ilyenre a fizikai világot, hogy a végén megjelenjen az ember (aki egyébként jó eséllyel nemsokára ki is irtja önmagát). A világegyetem olyan amilyen, és a felépítése, törvényei meghatározzák, hogy egyáltalán mi jöhet létre és mi nem. Persze, tudjuk, hogy isten ezt direkt így alkotta meg… 😉

  15. Ha engem kérdezel: igen, én hiszek abban, hogy nem csak nekünk, hanem az állatoknak is van lelkük (és öntudatuk, – és hogy a kettő nem azonos). Az ateista szemlélet alapja az annyira sok „véletlen”, amennyi egyszerre már nincs is. De azt már rég megtanultam, hogy teljesen felesleges erről bárkit is győzködni. Ami az evolúciós „holtvágányokat” illeti, ahogy nevezed, én korántsem vagyok meggyőződve arról, hogy az mind holtvágány. Sok élőlény az adott körülmények között tökéletes volt úgy, ahogy volt, aztán ha változtak a körülmények, akkor vagy jól adaptálódtak, vagy nem. Szerintem a dinoszauruszok is tökéletesek voltak a maguk nemében, csak épp a meteor erősebb volt náluk. Sajnos. Az volt szerintem a Föld aranykora, amikor még az ember nem pusztította ezt a bolygót. 🙁

  16. Camelia „aztán ha változtak a körülmények”
    Hát ez az… Miért kellett kinyírni a dínókat azzal a kisbolygóval? Értem én, hogy isten útjai kifürkészhetetlenek, de hát azért mégis…
    Ha isten mindenható, akkor mit szarakodik itt nekünk az evolúcióval? – akkor már sokkal érthetőbb a teremtés hagyományos, 6 napos felfogása. Sitty-sutty, összedobta hat nap alatt, amit kellett, aztán pihi, lehet menni fagyizni… 🙂
    http://444.hu/2015/05/07/riado-holnap-penteken-majus-8-an-felaron-adjak-a-fagyit/

  17. 13. Én is így tudtam korábban, de aztán megfigyeltem kis pulikölykök viselkedését és már kiskorukban tudják mindenféle tanítás nélkül, hogy hogyan kell a juhot terelni. „Benne van a vérükben.” Én tudom, hogy az egész evolúcióelmélet arra épül, hogy mutáció és természetes szelekció. De ez nem nagyon magyarázza meg, hogy hogyan kerül a szoftver az örökítő anyagba. A örökítőanyagról úgy tartják, hogy az elsődlegesen hardver felépítésére vonatkozó utasításokat tartalmaz, a tanulás meg majd menet közben történik, mégis nekem úgy tűnik, hogy vannak benne olyan működésre vonatkozó utasítások is, amik nem mutációval kerülnek bele.
    Ezek kínos felvetések, mert ebből az is következik, hogy a bűnözői létforma nem pusztán „szociokulturális” probléma.

  18. 17:
    Én emlékszem, hogy nem túl rég még máglyán égették halálra azt, aki szerint a Föld a Nap körül keringet. Aztán most már az is meg van engedve, hogy a majomtól származunk, mert az evolúciót is isten teremtette. — Nem volt itt teremtés, a LÉT mindig is volt, csak az idők végtelenjét az emberi agy nem tudja felfogni.

  19. Camelia,
    „van lelkük (és öntudatuk, – és hogy a kettő nem azonos)” Ez mondjuk érdekes megközelítés. Lényegében elkülöníted a lelket a tudattól. Akkor viszont hogyan hatnak a tudatos cselekedeteink arra, hogy halálunk után a lelkünknek mi lesz a sorsa? Mert ez alapján elvileg sehogy…

    Tibor bá’
    „emlékszem… máglyán égették” Sorra is kerültél volna… 🙂

  20. 19: Amiről itt írsz, azzal is foglalkozott a Dawkins cikk.
    A gének nem csupán a szervezet felépítését, fejlődését és működését irányítja, hanem rengeteg viselkedési mintát is.
    És ezt nem azért, mert a szülő által gyakorolt tevékenység „emléke” átment az utódba, hanem azért, mert a nemzedékek ezrei alatt azok az egyedek éltek túl, amelyek génállománya éppen ezt a viselkedést produkálta. Ő a madarak fészeképítési tudományát emelte ki, ami a gének által meghatározott egyedek elidegeníthetetlen tulajdonsága, mint a tollazatának a színe, és a fennmaradás szükséges feltétele.
    A pulinál meg – hát az a kutyust engedte a gazdája sokasodni, amelyik az átlagosnál jobban terelt, így más lett, mint az öleb…

  21. hubab,

    gyerekkoromban zseblámpával olvastam a paplan alatt /állítólag a feleségem is/. Természetesen ilyet a gyerekeim soha nem láttak tőlem/tőlünk. Viszont most ők olvasnak zseblámpával a paplan alatt.
    De azért nem hinném, hogy lenne ZsPaO gén… 😉

  22. 22. Tehát nem a tanult viselkedés öröklődött, hanem megjelent egy tulajdonság, amit kiválasztottak. De ez mitől törvényszerű, hogy az öröklődni is fog a továbbiakban és egyre inkább tökéletesedni fog, nekünk már csak válogatni kell a jóból? Igazolta azt valaki biokémiailag, hogy van egy terelésért felelős gén, ami folyamatosan mutálódott? Hogyan kerül pont egy olyan viselkedésre vonatkozó génszekvencia az örökítőanyagba, amire szükségünk van? Vagy ott vannak egyes tevékenységeket kiválóan űző famíliák, zenészcsaládok. Embernél nincs olyan gyors szaporodás, mutáció, pláne szelekció és már a következő generációban is megjelenhet valami az elődök hagyatékából, ez tény. Mert a zenei érzék azért jóval több, mint megfelelő környezet és neveltetés. És számos más példa van, ahol az egyre tökéletesedő tulajdonságok, már a következő generációban, ha csírájában is, de megjelennek. Mindenféle mutáció és szelekció nélkül.
    Szerintem az élővilág már rég kihalt volna, ha mindig a megfelelő mutációra várna. Arra várhatna ítéletnapig is egy gyorsan változó környezetben. Itt valami másról van szó.
    A biológiát a többi természettudomány közé sorolják, pedig nem igazán érdemli meg.

  23. Az öröklődés érdekes dolog, elvileg csak előre, a fejlődés irányába mozog mert az életképtelenek kihalnak. A génekbe sok minden beépül évmilliók során mely arra enged következtetni hogy az életképes/ebb/ egyed (egy fajon belül, egy adott, megtapasztalt környezetben annak minden változója alapján) szerzett, tanult tulajdonságokat is továbbörökít. Szerintem ez nem lehet vita tárgya. Tehát minél kifinomultabb érzékszervekkel, és felfogóképességgel megáldott egy faj, annál nagyobb esélye van uralni a többi fajt és az életterét, mert jobban tanul és alkalmazkodik. Viszont ez visszájára is tud fordulni, mint az ember esetében is. Az örökítőanyag tehát hordozza a szerzett(tanult) és az ősi öröklött típusjegyeket is.

  24. 23 Observer
    Láss csodát, gyermekkoromban én is felfedeztem a takaró alatti zseblámpás olvasást.
    Pedig nem hiszem, hogy közeli rokonok lennénk. 🙂

  25. 24 Pugacsov elvtárs
    A gének természetes tulajdonsága a mutációnak kitettség. A mutációk nem is ritkák, szinte folyamatosan keletkeznek, de nagy részük olyan, hogy nem érinti lényegesen az új egyed tulajdonságait, valami jelentéktelen jellemzőt változtat meg. Ami mégis jelentősebb, annak túlnyomó többsége káros, ezért hamar kiesik a versenyből, gyakran már embrió stádiumban. És csak rendkívül kis részük válik a faj javára, valami pozitív változással.
    Az egyed által megtanultak nem tudnak öröklődni, öröklődni az tud, ami a szülői génekben kódolva van. A nagy művészcsaládoknál nem a szülők által megszerzett zenei tudás öröklődik, hanem ugyanazok a gének, amelyek a szülőt átlagon felüli zenei érzékét meghatározták az utódokban is felbukkantak, így az is tehetséges lesz ezen a területen.
    A fokozódást csak úgy tudom értelmezni, hogy a szülőnek még önerőből kellett kitaposni az útját, az utód meg kiskorától megkapta az optimális feltételeket ahhoz, hogy tehetsége kibontakozhasson.
    De erre semmi garancia nincs, mivel a gének játéka nagy lottó, igen sok tehetséges embernek is született középszerű, vagy éppen gyenge képességű utóda, mert az ivarsejtek osztódásakor ki is pottyanhatnak az értékes gének.
    A pulihoz visszatérve, a kutya eredeti génkészlete nagyjából a farkaséhoz hasonlítható. A farkas pedig egy igen összetett szociális viselkedést felmutató faj, igen sokféle készséggel, amelyek között ott van a terelés képessége is, amit hajtóvadászatoknál használt. A falka nagyon jól tudja a zsákmányállatot úgy terelni, hogy a vadászok elé kényszerítse. A juhászkutyákban a farkas ezen tulajdonságát használták fel, hiszen a farkasok sem egyformán jól hajtanak, vannak tehetségesebb, és kevésbé tehetséges egyedek is. Tehát egy a génállományban már régen meglévő tulajdonság szerint válogatták ki a juhászkutyákat. Más kutyafajtáknál más, már meglévő ösztönös viselkedésmintára tenyésztették ki, lásd vadászkutyáknál a vad jelzése, ami szintén ősi vonás, de a puli soha nem csinálja, nála más génkészlet lett összeválogatva az ősi készletből.

  26. 25 Dan
    „szerzett, tanult tulajdonságokat is továbbörökít. Szerintem ez nem lehet vita tárgya.”
    Pedig pont ez a vita tárgya! Erről ír Dawkins is a cikkben, de ez a jelenlegi hivatalos tudományos álláspont is.
    Ezt lehet vitatni, de egyenlőre semmi bizonyíték arra, hogy a szülőnek megtanított dolgok az utódot is tudóvá tennék.
    Minden egyednek vannak öröklött tulajdonságai, amit nem kell tanítani, de vannak olyanok, amelyeket a felnőtt egyedektől tanul meg, ezt viszont nem lehet örökölni, minden generációnak újra meg kell tanulnia.

  27. 25 Dan
    Még csak annyit kiegészítésként: Az egyedek génkészlete pontosan ugyanolyan megszületésekor, mint amikor a tudományos akadémia tagja lesz, illetve mikor Altzheimer kórban leépül.
    Az utódban pedig csak azon a genetikai tervrajzok kombinációja érvényesül, amelyet a szüleitől kapott, itt nincs hely a megtanultaknak. 🙂

  28. Hubab 22. alatt írottakat tessék kötelezően megtanulni! 😀

  29. 5.
    Camelia
    Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmem erre az emberre. Megnéztem az előadásait és sokat tanultam.

  30. Valami félreértés van. A tanult avagy szerzett mutálódás nem egy generáción belül épül be, hanem akkor ha az egyed több generáción keresztül ugyan azt a viselkedésformát folytatja és az a faj túléléséhez elengedhetetlen.

  31. És egyébként, ha szöveg vagy mondatrészletet emelünk ki, az esetleg hülyeségnek hangozhat, és nem illendő. Előtte áll az évmilliók során, mely elég fontos kitétel ahhoz, hogy leképezzük mit akartam írni.

  32. 32:
    Na, itt van az alapvető nézetkülönbség köztünk. A tanult mutálódás számomra értelmetlen fogalom.
    A mutálódás mindig spontán, és az iránya nem meghatározható. A fajon belül történt millióféle mutálódás közül a mindenkori változó külső körülmények válogatják le azt a néhányat, amely jobban megfelel a körülményeknek, aztán ezek x generáció alatt elterjednek, és átgyúrják az egész faj jellemzőit.
    Ez olyan, mint a labirintus fejtörők, ahol a bejárat után sokfelé lehet indulni, de csak egyen lehet eljutni a kijárathoz. Az evolúció megoldása erre a feladatra az, hogy az indulás után megsokszorozza a részvevők számát, és mindegyiket elindítja az egyik ösvényen. Amelyiknek a jó út jutott, az továbbél, a sok amelyik rossz úton indult, az elpusztul, de sebaj, a győztes megsokszorozza magát, így pótolja a kiesetteket. 🙂

  33. 35:
    Ja, hogy holokauszt kapcsán… Hacsak úgy nem…
    De ha komolyan nézem a cikket, akkor sem arról van szó, hogy valami új beépült az öröklési anyagba, csupán aktivizálódik, vagy nem bizonyos része.
    De hogy ez evolúciósan miért lenne előnyös az utódnak, arról fogalmam sincs, inkább rontja fittségét.

  34. 35 & 36:
    A holokauszttal kapcsolatos tudományos kutatásokat én óvatosan kezelném, főleg akkor, ha azt Tel-Avivba végezték. 🙁

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük