(1624) Csernobilre emlékezünk

Tibor bá’ online

 

~q1911986 április 26-án, pontosan 29 évvel ezelőtt következett be a csernobili baleset. Sokan csak ekkor szembesültek azzal a ténnyel, hogy civilizációnk büszkesége, az atomreaktorok veszélyt is rejtenek magukban. Pedig volt már rá példa, csak az emberiséget irányító média agyonhallgatja őket, így aztán a többségnek fogalma sincs az egészről. Nos, akkor csapjunk egy kis történelmi áttekintést!

Windscale: 1957. október 7-én az angliai Windscaleben lévő grafittal fékezett atomreaktorban a grafit túlhevült és begyulladt. Mi történt tulajdonképpen? A fékező vagy moderáló anyag szerepe a neutronok felfogása. Más szavakkal, a grafitot nagy mennyiségű neutron bombázza. Neutronbombázásra minden anyag megváltozik valamilyen formában. A grafit felmelegszik és kiterjed, mert átveszi a neutron energiáját. Erre a folyamatra a magyar Wiegner Jenő hívta fel a figyelmet. A szabványos eljárás szerint bizonyos üzemóra után a grafit moderátort egy időre mentesítik a neutron befogadás alól, aminek következtében lehűl, és újfent alkalmassá válik a moderálásra. Egy dologról azonban nem tudtak, és erre (12 évvel az atombomba ledobása után!!!) Wiegner se gondolt, a grafit neutron bombázás hatására megváltoztatja hővezető képességét is. A tervbe vett grafithűtés előtt a grafit hővezető képességének a megváltozásáról úgy vettek csak tudomást, hogy a monitorok szerint az erőmű környékén a radioaktivitás egyszeriben tízszeresére nőtt, mert a grafit lassú égésbe kezdett.

A vizsgálatok során azt mindenesetre megtanulták, hogy fűtőanyagnak – a tiszta uránium helyett – uránoxidot kell alkalmazni, egyszerűen azért mert a tiszta fémnek jóval alacsonyabb az olvadáspontja, mint az oxidnak.

Szerencsére az erőmű 125 méter magas kürtőjébe be volt építve egy szűrő, ami a kiszökni próbáló radioaktív por nagy részét visszatartotta. Ennek ellenére a következő radioizotópok hagyták el a telephelyet és kerülte a bioszférába:

I131                                                                        20.000 Curie

Cs89                                             1.200     „

Sr89 és Sr90                                   120     „

Po210 (erős méreg!)                     240     „

Összességében tehát mintegy 21.560 Curie radioaktív anyag került ki az erőműből. Ez, mint tudjuk, 21,5 kilogramm rádiumnak felel meg. Bizony sok!

Mint említettem, a problémát a grafit moderátor okozta. Erre azért érdemes odafigyelni, mert azt hinné az ember, hogy a baleset elég markáns figyelmeztetés. Ehhez képest a majd harminc évvel később bekövetkezett csernobili balesetnél is a grafit gyullad ki.

Az „atomkor” jövőjére nézve el lehet gondolkodni azon, Windscalen hogyan próbálták első nekifutásra korrigálni a hibát. Az 1300°C hőfokú és vörösen izzó fűtőelemeket a reaktortartály kinyitott ajtaján keresztül megpróbálták hosszú rudakkal széttúrni. Ez eredménytelen volt. Ekkor széndioxid befújással kísérelték meg az oltást. Ez azonban nem csak eredménytelen volt, de kifejezetten kontra produktív, mert oxigén keletkezett, ami fokozta az égést. Ekkorra már a reaktormag hőmérséklete percenként 20°C-al emelkedett. A helyszínen tartózkodó tudósok tanácstalanok voltak. Nem látszott más megoldás, mint a reaktor vízzel történő elárasztása. Ez azonban hidrogén és/vagy acetilén gáz fejlődését eredményezhette volna, ami előrevetítette egy lehetséges robbanás veszélyét. Pánik hangulat uralkodott a vezérlő teremben. Az elárasztást végző szivattyúkat azzal a tudattal kapcsolták be, hogy ez lehet életük utolsó másodperce. Szerencséjük volt, túlélték az előre kiszámíthatatlan tett következményeit.

Three-Miles Island: 1979 március 8-án (vagyis 22 évvel Windscale után) az amerikai Three-Miles Islandben (Pennsylvania) lévő atomerőmű két blokkja közül a 900 MW teljesítményű, majdnem vadonatúj PWR (nagynyomású, vízhűtéses reaktor) teljesítményének 97%-án üzemelt. Ekkor a szekundér hűtőrendszerben bekövetkező apró hiba a prímér hűtőrendszer enyhe melegedését idézte elő, mire a reaktor egy másodperc alatt automatikusan leállt. Ekkor a mentesítő szelep nem zárt be, amit a műszerek a vezérlőpulton nem jeleztek. Következésképpen a prímér hűtőfolyadék leeresztődött, és így a reaktormag maradék hőjét semmi nem vitte el. Ennek következtében a reaktormag deformálódott. A felügyelő személyzetnek fogalma se volt, mi történt, és a be nem tervezett leállásra nem tudtak megfelelően reagálni. A műszerek megbízhatatlansága, valamint az automatika helytelen reakciói miatt rossz döntések sorozata következett be.

Az automatikus leállás után néhány másodperccel egy automatikusan vezérelt mentesítő szelep a tervezésnek megfelelően nyitott, de 10 másodperccel később nem zárt, pedig kellett volna. Következésképpen a hűtőfolyadék a tároló tartályba ürült. Ugyanakkor a felügyelő személyzet azt feltételezte, hogy a szelep bezárt, mivel a műszerek jelezték a „bezárni” utasítás elküldését, de az utasítás végrehajtásának visszaigazolásául szolgáló jelzőrendszer nem létezett.

A hűtőfolyadék elvesztésére automatikusan reagált egy szivattyú, ami nagy nyomással azonnal hatalmas mennyiségű vizet szállított a hűtőrendszerbe. Ekkor az egyik biztonsági szelep nyitott az állandó nyomást fenntartó tartályon, kiengedve a kelleténél nagyobb nyomást okozó gőzt (a prímér hűtőrendszerben lévő vizet a forrás megakadályozása végett tartják nagy nyomáson).

A technikai részletek (amik oldalakat tennének ki) teljes feltárása nélkül, megállapítható, hogy a személyzet, a szivattyúk és a műszerek egy teljes hónapon át tartó harcában – amiben radioaktív gőz szándékos szabadba eresztése is benne volt – végül is a személyzet győzött, olyan értelemben, hogy a leolvadást elkerülték, és miután minden víz alá került végül is a reaktor leállt.

Az eset tanulsága leginkább az, hogy a hibás műszerjelzés, műszerhiány és a nem tökéletes automatika információ zavarhoz vezetett. Minden esetre ezek után az atomreaktorok tervezőinek és üzemeltetőinek végképp fel kellett volna figyelni arra, hogy komolyan vegyék a balesetek lehetőségeit. Ehelyett jött a következő eset.

Csernobil:1986 április 25. Karbantartási munkálatok éjszakai beindítása, és bizonyos tesztelések elvégzése végett a csernobili 4-es reaktort elkezdték leállítani. Tulajdonképpen arra voltak kíváncsiak, hogy áramkimaradás esetén, addig, amíg a reaktor dízel áramfejlesztői beindulnak (40 másodperc), a turbina lendülete ad-e elég energiát a hűtés folyatásához szükséges szivattyú üzemeltetésére. Azonban bizonyos hanyagság és hozzá nem értés miatt a folyamat közben a reaktor túlhevült, aminek következtében az üzemanyag deformálódott. Ettől a pillanattól kezdve az események megállíthatatlanná váltak. A reaktor egyszerűen felrobbant, és a neutronlassításra használt hatalmas mennyiségű grafit begyulladt. A tüzet tíz nap alatt tudták csak eloltani. Magát a tüzet felfoghatnánk egy közönséges ipari balesetnek, aminek hatása nem haladja meg a néhány száz métert, és amiből a világon évente több tucatnyi is előfordul, ez alkalommal azonban egészen másról volt szó.

Egy közönséges ipari tűz eléget mindent, ami útjában áll, és amit a tűzoltók nem védenek meg. Azután semmi. El kell takarítani a hamut, és lehet kezdeni az újjáépítést. Csernobil esetében azonban a tűz szétrombolta az épületet, szabaddá téve ezzel az ott található radioaktív anyagot, majd a keletkezett hő felhajtó hatása ezt a radioaktív port felűzte az atmoszférába, ahonnan persze visszahullott a földre. Ezen kívül a romok között maradt további sok tíz tonna radioaktív anyag, amivel valamit kellett csinálni, hogy ne szabaduljon az emberiségre. Az utólagos számítások azt mutatták, hogy Csernobil 4×1018 Bq radioaktivitást repített a levegőbe. Ez a mennyiség a hirosimai atombombát négyszázszor múlta felül.

Más forrásokból származó becslésekkel kiegészített mérések szerint Csernobilből 50.000.000 Curie radioaktív anyag került a légkörbe, ami 50 tonna tiszta rádium sugárzásának felel meg. Ez egy elképesztő mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy a rádium felfedezésétől a II. világháború kezdetéig az egész világon mindössze 1 kg rádiumot sikerült előállítani, elsősorban gyógyászati célból.

A visszahullott radioaktív por miatt Csernobiltől É-ÉNy irányba 200 km távolságra a talaj szennyezettsége 1500 kBq/m2 volt, de 500 km távolságra az érték csak 550 kBq/m2 értékre esett vissza. Na, most, mennyi is ez? A válasz egyszerű. A talaj felszínén minden egyes másodpercben másfél millió atombomlás következik be négyzetméterenként. Megismétlem: másfél millió másodpercenként!

Ezt az őrült mennyiségű radioaktív anyagot az emberiségnek el kell szenvednie, mert semmi mást nem tehet vele. Ott volt azonban még maga az épület és benne további iszonyatos mennyiségű radioaktív anyag. Ezzel egyetlen egy dolgot lehetett tenni, befalazni! Az egész hatalmas épület fölé emeltek egy vasbeton „szarkofágot”, ami a romhalmazt elzárja a külvilágtól. Az építménybe 20.000 tonna betont építettek be, és már az építés pillanatában úgy gondolták, hogy a hő és radioaktív sugárterhelés miatt a vasbeton szarkofág legfeljebb 30 évig tudja majd ellátni a szerepét, amiből 29 már lement. Ez azt jelenti, hogy beláthatatlan ezer éveken át, minden harminc évben egy új szarkofágot kell építeni. Egyébként, azóta a szarkofágon hatalmas repedések jelentek meg, és a szakemberek kétségbe vannak esve, ugyanis pénzhiány miatt új szarkofág felépítése egyelőre szóba se jöhet. A véső tanulság, hogy műszer is, ember is hibázhat. Mindkettőre jobban oda kell figyelni. És figyeltek?

Tokaimura (Japán): 13 évvel később, 1999. szeptember 30. Reggel, közvetlenül a munka felvétele után, három munkás 2,4 kg uránium helyett körülbelül 16 kg-ot helyez egy keverőkádba fűtőanyag előkészítés során. Pillanatok alatt létrejön a kritikus tömeg, vagyis az a mennyiség, ami fenntart egy – ez esetben nem kívánatos – nukleáris reakciót. Két munkás 8 Sievert besugárzást kap, akik később meghaltak, egy pedig 3 Sievert. A reakció megállíthatatlan. Összességében 57 személy kap jelentős mennyiségű radioaktív sugarat. 300.000 ember napokig nem hagyhatja el otthonát. 160.000 embert evakuálnak.

Az embernek egyszerűen megáll az esze. Az iparilag szuper fejlett Japánban a melósok dúsított urániumot öntözgetnek keverőkádakba, esetenként a szándékolt mennyiség ötszörösét.

És akkor ugye a műszerek, az emberek hibaforrásához még hozzájön a természet, és akkor megszületik Fukusima. Ki az ördög hihet abban, hogy soha többé, sehol se fog előfordulni?

_______________________________________________________
_______________________________________________________
________________________________________

47 gondolat erről: „(1624) Csernobilre emlékezünk

  1. Ha az ember elolvassa ezt a posztot, nyilvánvaló, hogy az atomenergia igen veszélyes játék, ami az emberi hibák valószínűsítését belekalkulálva nem tűnik megbízható energiaforrásnak. És akkor még ott van a kiégett fűtőanyag elhelyezésének kérdése.
    Viszont így még nagyobb a dillema, mit is csináljunk?
    A mai világ fenntarthatatlan óriási energiafogyasztás nélkül, még ha lekopasztjuk róla a felesleges sallangokat, akkor is hatalmas energetikai háttérre van szükség a népesség fenntartásához. A források viszont vészesen fogyatkoznak, és egyébként is szennyezik a légkört.
    A megújuló energiaforrások ügye még mindig gyerekcipőben jár, főleg, hogy az energia nagymértékű tárolására sincsenek jó megoldások egyenlőre. A fúzió a holdban van, beláthatatlan technikai fejlődés kell, hogy esély legyen az alkalmazására.
    Szóval úgy látom, hogy jelenleg ha fogcsikorgatva is, de mégis sokan elfogadják az atomenergiát, mert nem látnak más megoldást, és ezzel egy rakás problémát a jövőbe tolnak, bízva benne, hogy talán valamikor erre is megtalálják a biztonságos megoldást.
    Mert óriási a csábítás, az atomenergia jelenleg a legtisztább technológia a környezet terhelése szempontjából – amíg nincs üzemzavar, és amíg el tudják biztonsággal tárolni a kiégett anyagot legalább ideiglenes tárolókban.
    Ha viszont bekövetkezik a megjósolt nagy összeomlás, akkor ezek elszabadulnak, és a világ minimum tele lesz lakhatatlan zónákkal évezredekre, ha nem fertőződik el az egész.
    Úgy látszik, az a felfogás uralkodik, hogy akkor már úgy is mindegy lesz, de addig meg kell oldani az energiahiányból adódó problémákat bármi áron…

  2. Az atomerőművek építése mellett érvelők legütősebb mondatai a biztonságos működés mellett, hogy az új épülő atomerőműnél már nem fordulhatnak elő a korábbiakban bekövetkező hibák.
    Hát persze, de új hibák mindig keletkeznek egy ennyire bonyolult rendszernél! Olyan, hogy mindenre gondoltak, nem létezik!
    A másik érvük, hogy emberi mulasztás miatt következett be a baj, a reaktor hibátlanul működött.
    Ki a rák hibázna, ha nem az ember? Van egy rossz hírem a számukra. Minden ami oda beépül azt mindet ember csinálja. Még az ellenőrző műszerek ellenőrző műszereit is.
    Amit pedig a bekerülési költségszámításból rendszeresen kifelejtenek az a használt fűtőanyag utóéletének költségei. A napelemnél sikerült kiszámítaniuk és beépíteni adó formájában a termék árába. Ezt a díjat, atomerőmű esetén még soha nem sikerült kiszámítaniuk.
    Nem vagyok szakembere a reaktoroknak, mint ahogy sokan mások sem, de azt tudom, olyan rendszert nem szabad üzemeltetni, bármennyire is csábító, ami meghibásodás esetén néptelenné, élhetetlenné teheti az ország jelentős részét.

  3. hubab:
    Ez „az atomenergia jelenleg a legtisztább technológia” egyszerűen nem igaz. A lehető legpiszkosabb, mert a „piszoktól” lehetetlenség megszabadulni. Csenobil 29 év után még mindig szennyezik a világot a szarkofág ellenére, mert a környező erdőkben időnkét fellépő erdőtűzből radioaktív fűst száll fel és terjed el a környéken. Fukusimánál a radioaktív vízzel mást nem tudnak tenni, mint bevezetik az óceánba és ez így lesz az idők végtelenéig. Ezeket a szennyezéseket a Föld mérete minimalizálja, de a Föld csak (relatív) nagy, nem végtelen.

  4. Csernobilban ha jól tudom most épül egy újabb szarkofág a régi fölé. Nagyrészt EU finanszírozással. Ami talán még ennél is veszélyesebb Csernobil esetében az a vörös erdő. Ez a terület annak idején a kihullási zóna részét képezte, rengeteg radioaktív részecske hullott itt a talajra. A gondot az súlyosbítja hogy a sugárzás miatt a talaj mikrobái elpusztultak, így szinte nincs ami lebontsa az elhalt növényzetet, (avar stb.) Ez igen vastag réteget képezve gyűlt össze az elmúlt évtizedek alatt ahelyett hogy elbomlott volna. Ha kipattan egy hatalmas erdőtűz, (amire a térséget sújtó aszályok miatt egyre nagyobb a lehetőség) mondjuk egy hasonló mint nemrég Szibériában, akkor a radioaktív szemcsék a füst segítségével gyilkos útjukra indulnak a légkörben.
    És akkor agyalhatunk hogy miképp védekezzünk.
    Még egy érdekes dolog: a csernobili esemény idején én éppen a sorkatonai szolgálatomat töltöttem, önjáró lánctalpas légvédelmi radar kezelője voltam. A technikában volt sugárzásmérő berendezés is. Néhány nappal a robbanás után gyakorlat közben megnéztük a műszert, már akkor a határérték maximumán volt a finom mutató. Ez Győr mellett volt anno 1986-ban.

  5. Tibor bá’:
    Természetesen én is úgy értettem a tiszta technológiát, hogy az addig igaz, amíg nem történik üzemzavar. Szemben azokkal az energiatermelési módokkal, amelyek normál üzemelésük mellett is folyamatosan szennyezik a környezetet, mint egy hagyományos hőerőmű.

  6. Minden esetben (kivétel nélkül minden esetben!), amikor az ember valamilyen új energiaforrásra bukkant és megpróbálta saját hasznára fordítani, balesetek történtek. Minél nagyobb energiát tudott szolgáltatni ez a forrás, annál nagyobb balesetek. A TWh megtermelt villamosenergiára jutó halálesetek száma legkevesebb a vízienergia esetében, szorosan utána jön a nukleáris energia. Ezt a szélenergia követi, majd nagy ugrással a földgáz, biomassza és a legtöbb az olajnak köszönhető. 2012-es cikk: Prof. Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó: A FUKUSIMAI ATOMERŐMŰ BALESETE EGY ÉV TÁVLATÁBÓL 10. oldal, 5. ábra, az ExternE projekt adatai alapján http://www.reak.bme.hu/fileadmin/user_upload/felhasznalok/aszodi/letoltes/Japan/Aszodi_Boros_Fukusima_1_eve.pdf
    Kétségtelen, hogy ebben közrejátszik az is, hogy egyetlen energiaforrásunk sem rendelkezik akkora koncentrációval mint a magenergia. Egyetértek abban, hogy nem játék és a szakemberek kiválasztásánál a nagy felelősségtudatnak párosulnia kell a szakértelemmel is. Itt szokott lenni a bibi, mert ha beleszól a politika, onnantól borul az egész. Ez volt a baj Csernobilban is, mert az ott dolgozók felelősségtudatával, szakértelmével nem volt baj: http://index.hu/tudomany/til/2015/04/26/a_biztos_halalba_merult_harom_csernobili_buvar/
    Más nukleáris balesetek részletesebb elemzése kapcsán is előbb-utóbb előkerül a politikai szál.
    Összegezve tehát a véleményemet, a felelősséggel és szakértelemmel működtetett atomenergia jó dolog. Kiszámítható, kezelhető és egyelőre semmi mással nem tudjuk kiváltani. Én úgy gondolom, hogy a nukleáris energiát még nagyon sokáig nem leszünk képesek nélkülözni. Hamarosan már kiváltják a fissziós erőműveket a fúziós erőművek. Ez már óriási lépés lesz a valóban, minden tekintetben tiszta energia felé.
    De egyelőre nemigen van alternatíva, ezt már körüljártuk nemegyszer. Illetve van, csak ahhoz bizony le kellene mondanunk nagyon sok olyan kényelmi cuccunkról, amit a jelenlegi gondolkodásmódunk nélkülözhetetlennek vél: televízió, mélyhűtő, hűtő-fűtő klíma, mobiltelefon…
    És ebbe a hétköznapi ember – márpedig elsősorban belőlük tevődik össze a több mint hétmilliárd! – aligha egyezne bele…
    http://www.worldometers.info/hu/

  7. Pipás és reaktor hívők:
    Arra szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy az atomreaktoroknál bekövetkezhető baleset és egyéb más energiaforrásoknál előforduló balesetek nem vethetők össze. (alma-körte) Egy szénbánya aknája beomlik, egy fúrótorony felrobban, egy gázvezetéket terrortámadás ér. lesz 5, 50, vagy akár 500 áldozat és kész. Ennyi! Az eset lezárva. Egy csernobilnél, egy fukusimánál a baleset hatása EZER évekre megmarad, kiterjedhet az egész világra. Persze vitatkozni nincs értelme, mert a reaktorokat nem fogják leszerelni, kell az energia. Az Ember a kényelemért hajlandó kockáztatni az életét. De ez nem jelenti azt, hogy gondolkodó emberek letagadják az igazságot. „Ameddig élek, addig kefélek, s ragyognak rám a csillagok.” Lássunk tehát tisztán!

  8. Az, hogy szerintem egyelőre nincs reális alternatívája, nem feltétlenül jelenti azt, hogy „reaktorhívő” lennék.
    Mégegyszer leírom, szerintem a jelenlegi formában alkalmazott nukleáris energia átmeneti megoldás, lépcsőfok a valóban tiszta energiához. Vagy a kőbaltához 🙂

  9. Pipás:

    a kihaláshoz…

    „fúziós erőművek” : dream- dream- dream

    ´80 óta minden évben még (már csak) 30 évre vagyunk töle…

    Fukushima is kezdettöl fogva „near- term human extinction” faktor

  10. Miért is nincs alternatív energia?
    Mert azt a magyarországi gödörből nem látni?
    Németországban beborítják a házakat napelemekkel, mivel vallják, az energiát ott kell megtermelni lehetőleg, ahol felhasználják!
    Angliában ezer hektárokat borítanak be napelemekkel és egy, két éven belül négy PaksII-nyi energiát termelnek vele!!!
    Pesze, kiegészítve szélkerekekkel.
    Lehet, változtatni kell eddigi szokásainkon, de ettől még nem hal ki ez emberiség. 🙂

  11. Ciki:

    aha és mennyi réz kéne a vezetékekbe, áramkörökbe ahhoz, hogy az emberiség átálljon?
    NINCS annyi a Földön…
    100.000 km2 napelem kellene- van kb 40 km2, összesen. Csak mellékesen

    Megint:
    a Föld nagy,
    de nem végtelen.
    és most van a határán, nem az unokáink alatt.
    Egyébként, mi is unokák vagyunk-
    lassan leesik

  12. Ciki:
    Ha egy kicsit elmélyülsz a témában, akkor rájössz, hogy a jelen technikai tudásunk mellett ezek a megújulók csak legfeljebb egy kis ráadást jelentenek a hagyományos energiaforrások mellett. Természetesen egy darabig növelhető részarányuk az energiamixben, de ennek van egy felső határa, amit az energiarendszer képes elviselni.
    Ugyanis a rendszernek mindig képesnek kell lenni arra, hogy az előforduló szélcsendes és napsütésmentes időszakokban azonnal pótolja a hiányt a hagyományos energiaforrásokkal. Nyilván ez a felső határ is növelhető óvatosan, ahogy bővül az egymással gazdaságosan összekapcsolható villamos hálózatok mérete és áteresztőképessége. Persze aki tőkeerős és fürge, mint a németek, az már most képes lenyúlni az európai piacban rejlő potenciált, mert saját energiarendszerükben már nem is lehetne értékesíteni a megújulókkal megtermelt energiát mikor az túl nagy mennyiségben keletkezik. De van egy maximális részarány, ami a teljes rendszerben a hagyományos és az időszakos megújuló források arányát jellemzi. Ezt túllépve instabil lesz a rendszer, és súlyos károkkal járó összeomlásoknak van kitéve.
    Ezenkívül a hátteret biztosító hagyományos erőművek gazdaságosságát teljesen szétveri egy olyan rendszer, amiben a megújulók kiszámíthatatlan módon, az időjárás függvényében leállásra kényszerítik őket, ezért anyagilag összeomlanak.
    Mindezt megoldaná, ha olyan technikai áttörés lenne, amelyben gigawattórák ezreit lehetne naponta bepakolni valamiféle tárolókba, majd a szükséges időszakokban azokat visszatáplálni.
    A jelen fejlesztett tárolók ezt a követelményt meg sem tudják közelíteni.

  13. A reaktorpártiak /tudom, nem pártiak csak mégis/ szeretnek átesni a ló tulsó oldalára. Kiemelnek egy alternatívát a sok közül és kiszámolják, hogy például a föld irreálisan nagy részét be kéne vele borítani, ha abból akarjuk fedezni az összes energiát.

    A legelső teendő lenne, felmérni, mekkora energia mennyiség takarítható meg, ha becsülettel hőszigeteljük épületeinket. Az energiazabáló termékek fogyasztásában önmérsékletet tanusítanánk. Becsülendő lenne kevés energiát fogyasztani.
    Az ételek döntő hányada 50-100km-s körzetből származhatna.
    A nagy környezet tudatos szelektíven gyűjti a hulladékot majd egy könnyed mozdulattal tudatosan rendel négy repülőjegyet kínába meg vissza. Nesze neked föld védelem.
    Azt állítom mindenfajta háttértanulmány nélkül, csak a saját példát nézve, a lakásban a víz és energia fogyasztás különösebb korlátozás és ráfordítás nélkül 50%-al csökkenthető.
    Országos szinten 30-40% energia biztosan megspórolható. És ebben még nincsenek önkorlátozások.

    Alternatívák lehetnek. Lassú folyású nagy vízhozamú folyóra kifejlesztett turbina, ez éjjel is működne. Szélenergia, éjjel, nappal. Olyan nincs, hogy egész európában szélcsend lenne. Napenergia korlátos. Termál víz hasznosítása. Geotermikus energia éjjel nappal.

    Amikor megvan, hogy mennyi energiát spóroltunk az odafigyeléssel, mennyi környezetbarát energiát tudunk előállítani, ezek után jön az, mennyi energia hiányzik a rendszerből.

    Na ekkor van értelme egy népszavazásnak arról, építsünk e környezetromboló erőműveket saját kényelmünkre/jelenlegi atomenergia is az/ ellopva a bolygót unokáinktól, vagy gondolva a jövőre, csak környezetbarát energiát használjunk. Beazonosíthatóan, névszerinti szavazással. Kiderülne, ki tesz nagy ívben az unokája életére. Azt veszem észre, csak a szavak szintjén vagyunk anya/apa/tigrisek. Gyalázat.

  14. Károly- 3- mal és 1- gyel feletted
    MI
    VAGYUNK azok
    az unokák!!!!!!!!!!!!!!!!

    „Ten years ago they said, if You have a grandson, he will be affected by climate change-
    nowadays they say, if You have a grandfather he will be affected by climate change”

  15. Imi 66
    Vajon ez mennyie veszélyes lesz? (összehasonlítva a csernobili katasztrófával)
    Hamu meddig megy fel? Hány km-re terjedhet vajon?

  16. Orbán elhíresült mondata jut eszembe.
    Ne azt figyeljék amit mondok, hanem amit csinálok.
    A szavak szintjén milliók környezet tudatosak, de egy hajszállal sem képesek hátrébb lépni és egy csipetnyivel kevesebb energiát fogyasztani. Sok kicsi Orbán.

    Mondják meg mivel jár a csak környezetbarát energiára történő átállás, a magam részéről elfogadom.
    Az unokák meg vonják kérdőre az idősebbeket, mi jogon lakják le előlük a földet?
    Bocs, de úgy hallom már mindegy. Ezért élvezzük az ízeket amíg lehet.

  17. Kaliforniában, Sao Paoloban sem gondolom, hogy az embereknek bármikor is eszébe jutott volna, hogy egyszer elfogy az ivóviz.
    Itt tartunk. Globális szinten.
    Az „intelligens”, faj, aminek minimum ´68 óta mondják, mekkora gond is a túlnépesedes, de csak szaporodik- szaporodik.

    Mert ugye, mindenki „tovább akar élni a gyermekében”.

    Ez színtiszta egoizmus.

  18. Most pedig erőteljesen kutatjuk a nukleáris fúziót. Azért az emberi nagyképűség, és tévedhetetlenségbe vetett hit itt is befigyel.

    A kiapadhatatlan energiaforrás: a nukleáris fúzió

  19. Hubab.
    Amit itt leírsz az már legalább tíz éves, vagy több.
    Ami itt látok Ingliséknél, azok 260w-os egységek, ami névleges teljesítmény!( Kb. egy négyzetméter.)
    Napos időben leadja ennek a 130%-át, de borús időben, vagy alkonyatkor is tud 80%-ot!
    Mitől lenne ez kiszámíthatatlan?
    Az EU-ban a vezetékek összeérnek. Valahol mindig süt a nap, vagy fúj a szél.
    Teljes sötétség is csak egy pár óra.

    Egyébként soha nem mondtam azt, hogy ez a mai rendszer fenntertható, így ahogy van.
    Energia felhasználás terén is van bőven mit változtatni, végig gondolni.
    De az biztos, nem a kőkorszak felé. 🙂

  20. Ciki:
    Pedig hidd el, hogy a mai technikai szinten erősen korlátozott a megújulók hatalomátvétele.
    Aki nem szakember, általában azt elfelejti, hogy a mai villamos hálózatok kiépülése milyen hosszú ideig tartott és mennyi erőforrást emésztett fel, és hogy ez teljesen alkalmatlan olyan áramfolyamok átvitelére, amely kontinensnyi területek ellátására alkalmas. Amit ma az egyes államok áramban egymással kereskednek, az elenyésző töredéke ennek az áramok „Amazonaszának”.
    De ha a forrásokat nézzük is: Az Eurázsiai kontinens is lefedhető vagy 10 időzónával, és téli időszakban lesz olyan tízórás intervallum, mikor a teljes területen éjszakai sötétség lesz. Ilyenkor legfeljebb az óceánokon kereszül lehetne pótolni a hiányzó energiát, amihez gigantikus teherbírású kábelek kellenének.
    A megújuló energiáknak jelenleg szerintem az a fő előnye, hogy segítségével a fosszilis felhasználások egy része megtakarítható, így elhúzható időben a készletek kifogyása, és jó esetben esélyünk lesz olyan tárolórendszerek kifejlesztésére, amely képes lokálisan is tárolni nagy energiamennyiségeket.
    A baj az, hogy hiába tudnak a megújulók ellátni egy területet energiával, ha csupán egyetlen órában is nem fedezik a rendszer szükségletét. Erre az egyetlen órára is rendelkezni kell akkora indítható háttérerőművekre, amely a teljes hiányt fedezni tudják, különben a rendszer összeomlik.
    Abban egyetértek, hogy rengeteg energia megtakarítható lenne, ha ez a jelenlegi pazarló, fogyasztói világ visszább tudná venni az igényeit, és racionális döntéseket hoznának.

  21. A megújuló energiaforrások jelentősége megnőtt, ez kétségtelen. Pedagógiai szempontból mindenképpen hasznosak, mert az emberek lekedtek figyelni arra, hogy nem végtelen mennyiségű energia áll rendelekzésünkre és megpróbálnak takarékoskodni vele.
    Az érem másik oldala, hogy a jelenlegi megújuló energiaforrások sem mind környezetbarátok. A napelemek gyártása során is keletkeznek elég komoly szennyező anyagok és a gyártásához is kellenek. A szélturbinák turbulenciája erodálja a közvetlen környezetét, lapátjai pedig elég veszélyesek a madarakra. Jó, ezek nem összemérhetőek az atomhulladékkal, de a megtermelt energia sem 🙂
    A magam részéről mégis kifejezetten hasznosnak vélem a sörkollektort, napelemeket és a házi – mégegyszer mondom: házi! – szélerőműveket. Azért, mert az építés, telepítés is egy jó kis kaland, és ha törekszik rá az ember hogy kijöjjön abból az energiából amit a maga cuccai termelnek meg, az ráneveli az energiatakarékos gondolkodásra. Ez pedig jó.
    Mint korábban is írtam, a magenergia alaklmazása szerintem egy köztes, ám igen jelentős lépcsőfok az energiatermelésben. Legalább a gőzzel összemérhető jelentőségű!
    Az atomerőművek segítségével juthatuk olyan tudományos ismeretekhez, amelyek majd lehetővé teszik az energia megtermlésének olyan módját, amely valóban gazdaságos, valóban környezetbarát és talán még fenntartható is.
    Aki olvasta a Galaxis útikalauz stopposoknak c. művet, emlékszik a Bölcs Elme nevű számítógépre, amelyet párhuzamba állítanék az atomerőművekkel:
    „- Nem másról beszélek, mint arról a komputerről, mely utánam lesz majd eljövendő. – Bölcs Elme hangja újfent a jellegzetes szónokiassággal zengett. – E komputer operációs paramétereit kiszámítani oly megtiszteltetés, melyre én méltatlan vagyok, ám az én küldetésem, hogy megtervezzem őt.”
    Az atomerőművek által termelt energia nélkül, aligha tudnánk működtetni a CERN-t. Igaz, meg sem épült volna már a LEP sem 🙂 És ez csak egy a nagyon energiaigényes kutatások közül. Persze zajlanak jóval kisebb enegiaigényűek is és nem tudhatjuk előre, hogy melyik hozza majd meg a kívánatos eredményt 🙂

  22. http://www.solarelectric.hu/hirek/japan-teljesen-atter-a-napelemre-20150427-1

    Fukushima után Japán úgy döntött, hogy bezárja valamennyi, 43 darab atomerőművét, és egész gazdaságát átállítja a megújuló energiára. Nemcsak az atomerőműveket, hanem az elöregedett és környezetszennyező olajtüzelésű erőműveket is bezárják. Bár 2011 óta a lekapcsolt atomerőművek termelését konvencionális hőerőművekkel, azaz szén, olaj, gázerőművekkel pótolták, idén már egy 2,4 gigawattos olajos erőművet is bezártak az ország északi részén.
    A japánok e mellett hozzáláttak a megújuló energia támogatásához, amelynek eredményeként sikerült világviszonylatban is az egyik legbőkezűbb támogatási rendszert megalkotniuk. A japán állam a napelemes termelőknek 92 Ft/kWh, a szélerőműveseknek 50-125 Ft/kWh átvételi árat garantál (amely többszöröse pl. a németországi átvételi áraknak). Ennek köszönhetően áramlik a magántőke az új energia iparba.

  23. Camelia:
    Ez teljes képtelenség. Ha a megújulók adják a teljes termelést, és ennek 80%-a napelem lesz, akkor honnan lesz áram éjszaka?
    Erről persze egy szót sem említ a cikk. 🙁

  24. Thorium fuels therefore need a fissile material as a ‘driver’ so that a chain reaction (and thus supply of surplus neutrons) can be maintained. The only fissile driver options are U-233, U-235 or Pu-239. (None of these is easy to supply)

    Fenti jelentése durván leegyszerűsítve: zsákutca.

    Amúgy meg ki és miből finanszírozná az átállást, arról nem is beszélve, hogy az olaj az energia torta legnagyobb szelete, ha már energiaválságról írt anno az index.

  25. Hubab: amikor süt a nap, víztornyokba szivattyúzzák a vizet, éjszaka pedig leengedik. A leáramló víz mini vízerőműveket hajt meg (gravitációs tároló)

  26. https://kuruc.info/r/6/142662/

    Kaliforniai figyelmeztetés: „a csernobili erdőtüzek mobilizálhatják az eredeti katasztrófa idején keletkezett, a környékre hullott radioaktív anyagokat”
    ..
    A korábbi károkkal összemérhető újabb radioaktív szennyezéssel fenyeget a csernobili atomerőmű, pontosabban a létesítmény lakhatatlanná vált, lezárt környezete. Európa felé ismét életveszélyes anyagokat sodorhat a keleti szél.

  27. @Camelia: Normális híroladalakon azt is leírták, hogy megfékezték a tüzet…

  28. graphite:
    Itt megint csak nem vagyunk tisztában a nagyságrendekkel.
    Magyarországon egy hasonló nappal-éjszakai energiaátcsoportosításhoz Balaton nagyságrendű vizeket kellene felemelni majd leereszteni (honnan és hová) igen rövid idő leforgása alatt.
    Meg kell nézni, hogy a létező hasonló létesítmények mekkora teljesítményűek, holott általában az országok kihasználják, ahol erre megfelelő geológiai feltételek vannak, mint mondjuk Ausztria.
    Ha a japánoknak is lenne egy Titicaca-tó szerű képződményük hasonló magasságban, azzal már lehetne kezdeni valamit… 🙂

  29. Már annyi ötletet hallottam erre, de azt miért ne lehetne, hogy akkor használd a villany amikor bőven van! Süt a nap, fúj a jó szél! Pl., nem csak a boylert lehet kapcsolgatni hanem nagyo sok minden mást! Hány mosógép van az országban/európában?? Hány fagyasztó, stb, és az ipari fogyasztókról nem is beszéltem! Ma már a rendszerirányító akármit kapcsolgat/hatna ahogy a rendszer stabilitása igényli!
    Víztorony: hány van? Miért ne kapcsolgathatná a r.irányító? A megoldás itt hever, de amíg az olaj/atom stb. lobbik érdekei érvényesülnek nem lesz alt.energia…

    Egy sziget üzemű naplopó.

  30. Kedves fizikából tanulatlan optimistáknak javaslom utánaolvasni:

    1) Termodinamika 1. főtétele
    2) Termodinamika 2. főtétele

    Körfolyamatok esetében, akármennyire is erőlködünk, nem tudjuk azt reprodukálni, amit a természet. Nagyon nagyon nagy energiabefektetéssel megközelíthetjük, de ott is van egy plató, ahonnann kezdve már meg sem éri.
    Aki bármilyen új energiaforrásról beszél és nem szól az EROEI- ról az nem vehető komolyan.
    Ahogy a permafroszt- metánról szót sem ejtő klímatudós sem klímatudós, csak sarlatán.

  31. „Oroszország tízmillió eurót ajánlott fel csütörtökön a csernobili atomerőmű felrobbant blokkja fölé tervezett új szarkofág megépítésére egy nappal azután, hogy egy londoni nemzetközi donorkonferenciának köszönhetően a projekthez szükséges 615 millió euróból 530 millió euró már összegyűlt. ”

    „Moszkva bejelentésével tovább csökkent az új szarkofág megépítéséhez szükséges összegből még hiányzó rész. A projekt költsége mintegy 1,5 milliárd euró lesz, ám a különböző kiegészítő munkálatok miatt a végösszeg 2,15 milliárd euróra tehető.”
    http://www.portfolio.hu/vallalatok/ez_a_projekt_40_orszagot_fog_ossze_amerikat_es_oroszorszagot_is.3.213451.html

  32. 36: A fene bánná, hogy nem tudjuk elérni a természet hatékonyságát mondjuk a napenergia vonatkozásában, ha sikerülne elég olcsó módszert kifejleszteni ennek átalakítására és tárolására. Hiszen a nap ingyen süt.
    A biomassza tüzelése esetén meg éppen fel is használjuk a természet által befogott napenergiát, méghozzá tetszőleges időzítéssel, csak hát ez elég bonyolult, drága és környezetszennyező logisztikát kíván, ezenkívül elhasználja a talajból azokat a létfontosságú anyagokat, amelyek a biológiai működéshez szükségesek. Így sokat elbukunk a várt haszonból.
    De ha az egész folyamatot ipari szinten, nem biológiai úton, elektronikusan irányított energiagyűjtő és tároló rendszerré tudnánk alakítani, akkor az előbbi hátrányok kiesnének, maradna egy napelem-farm és egy üzem, amely úgy ontaná magából az üzemanyagot, – legyen az hidrogén, metán, műbenzin vagy bármi jól hasznosítható – , ahogy ömlene az égből a napfény.
    Persze igazad van, az EROEI itt is visszaköszönne, vajon a megtermelt energia hány százaléka menne el arra, hogy ezt a létesítményt létrehozzuk, működtessük és fenntartsuk? Félő, hogy kevés maradna a nyereség.
    És ma homályosítja a képet, hogy ma ezen technikák előállításához óriási mennyiségű hagyományos energiaforrást használunk, ami már nem lenne ilyen egyszerű, ha saját megtermelt energiájából kellene fedezni ezt az igényt.

  33. 40:
    A „brutálisan jó film” egy többnyire értéktelen „dokumentum”, amit semmire se lehet felhasználni, de izgalmasan szórakoztató. Összeolvadt fűtőelemek soha a büdös életben nem tudnak nukleáris robbanást produkálni, azok csak olvadnak. Ami veszélyt elhárítottak, az közönséges gőzrobbanás lett volna, ha a forró tömeg beleesik a sok ezer köbméter hűtővízbe. Ezt nem lehet 3-5 Mton robbanásnak nevezni. – A végig (rosszul) használt Röntgennel nem az a baj, hogy egy korábban használt egység (ami nem igaz, mert Amerikában ma is használják), hanem, hogy DOZIS mértékegysége, nem pedig sugárzásé. Nem lehet azt mondani, hogy a felrobbant reaktor felett 2300 Röntgen volt a sugárzás, mert az dózis. Azt lehet mondani, hogy egy-egy bevetésnél fejenként kaptak (mondjuk) 20 Röntgent, és talán hozzá lehetett volna tenni, hogy a LD50 = 400 Röntgen (amit egyébként megjegyeznek). Hozzá kellett volna tenni (ha már Röntgen) hogy a 2300 Röntgent mennyi idő alatt lehet bespájzolni. A sugárzó forrást pedig Curie-vel mérik.

  34. 42:
    A radioaktív sugárzásról írtam egy posztot jó néhány hónappal ezelőtt. Ott ezek fekete-fehéren tisztázva voltak. Különben ebből 1961-ben vizsgáztam, ami elég régen volt, de a mértékegységeken kívül semmi se változott.

  35. 42: Na látod, most visszakaptad az élményt, amiben bennünket részesíteni szoktál!
    Azaz mégsem, mert ez teljesen követhető volt… 🙂

  36. „A sugárzó forrást pedig Curie-vel mérik.”
    Hát nem. Mérték, mégpediglen 1985-ig. Azóta a Becquerel van használatban. (Amúgy a sugárzó anyag aktivitását, csak hogy pontosak legyünk Curie kapcsán.)
    Dettó, ami a Röntgent illeti. Mérték, 1985-ig. Azóta a Gray van használatban.
    (És dettó rad, rem, mely utóbbi a Sievert… de erről fentebb nem esett szó.)

    Pontosan, ahogy írtad, 1961-ben vizsgáztál. Amúgy kollokvium, szigorlat vagy államvizsga. Mert már ez sem mindegy.
    Azok pediglen, akikkel konzultálok, mielőtt faszságot írnék, nem laikusok. Ahogy montad Tibor bá’ én csak ahhoz szólok hozzá, amihez értek. Vagy, aminél tudok kire támaszkodni, mielőtt böffentek egyet.

    hubab Te pedig kövess, akit akarsz… 😀 csak nehogy betörd a fejed a szakadék alján.

    Itt ezen a helyen tök mindegy, hogy van-e sapka (szakmai írás) vagy nincs sapka (lebutított megfogalmazás). Ahogy azt nekem már nem egy ember jelezte… itt inkább valami olyan légkör uralkodott el, hogy ez az én szarkupacom és ehhez társul néhány vakbuzgó hívő.

    Uncsi.

    Amúgy meg felőlem a fejed tetejére is állhatsz, akkor is fennállt a veszélye akár a láncreakció újraindulásának teljesen ellenőrizhetetlen körülmények között. Ha orosz atomfizikusok ezt kijelentik, magyar atomfizikus is megerősíti, akkor nekem teljesen mindegy, mivel rukkolsz elő.

    Uncsi ez az egész. Csupán a jó szándék vezérelt – Isten tudja hanyadjára – hogy az itteni blabla mellé belinkeljek egy érthető magyar nyelvű dokumentum filmet… laikusoknak érthetőt. Ennyi. Erre jött megint az okoskdás, illetve annak egy elég gyenge változata.

  37. 15:
    Kiírni a Wikipédiából Gray, Sievert és egyebek az egy dolog. Észrevenni egy videóban, hogy rosszul használják a Röntgent az egy másik dolog.
    Amikor Röntgen volt a dózis mértékegysége, akkor a sugárzó forrásé pedig a Curie. Miért kevertem volna a régi elnevezéseket az újjal?
    A fenti két megjegyzés objektív. A „szarkupaccal” és a „gyenge változattal” nem foglalkozom, mert ezek szubjektívek. Majd, ha a tanácsadóid odavetnek egy konkrét kesztyűt, akkor majd azt felveszem.

  38. @Jövőnk:

    „Azok pediglen, akikkel konzultálok, mielőtt faszságot írnék, nem laikusok. ”

    Megint csak a szavak, és a nagy büdös semmi.

    Kontra: Én meg olyanokkal konzultálok, akik a … hú itt valami egetverően nagyot akartam mondani, de csak a fekete lyuk meg a tér-idő jut az eszembe. Szóval akkor inkább., a jövőbeli magammal konzultálok és olyan információk birtokában vagyok, hogy csak na. Na erre varrjál gombot!

    (zur Info: most néztem az Interstellar-t otthon 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük