(1595) Placebo

Tibor bá’ online

 

~q191Kazai Anita munkájának összefoglalása ismeretterjesztői szinten (http://ec.europa.eu/health-eu/doc/jp_hu_art_hu.pdf):

Egy jó nevű „gyógyszer” leviszi a vérnyomást akkor is, ha semmilyen hatóanyagot sem tartalmaz, de a páciens hisz benne. Ez a placebo. Persze placebo bármilyen beavatkozás lehet, például egy ultrahangos vizsgálat, ártatlan infúzió, vagy injekció.

A helyzet az, hogy a modern gyógyászat kialakulásáig az orvosi eljárások valójában mind a placebo-hatás miatt működtek. Bár ezt a megállapítást a New England Journal of Medicine könyvkritikusa, //Luois Lasagna// túlzásnak ítéli – szerinte több, évezredeken keresztül használt növényi szer, így például az ópium, és a digitálisz kiállja a tudományos próbát, amivel több hazai szakember is egyetért.

A placebo-hatás tudományos vizsgálata csak alig néhány évtizedes, és a kérdés jelentőségét a legtöbb orvos ma is messze alulbecsüli, pedig a placebo-hatás a jövő nagy kérdése, ugyanis a szervezet öngyógyító apparátusának megértése hatalmas távlatokat nyitna, azonban a mai, természettudományos orvosi gondolkodás tagadni igyekszik évezredes mágikus múltja miatt.

De vizsgáljuk a jelenségeket! Egy nem specifikus szernek nem csak pozitív, de káros hatása is lehet: ha valaki kapott már például ópiát tartalmú fájdalomcsillapítót, és azt hiszi, hogy újra azt kap, gátlódhat a légzése. Ha a páciens bizalmatlan egy kezelés iránt, annak hatására tünetei rosszabbodhatnak, egy szer elhagyása pedig megvonást eredményezhet: posztmenopauzális hormonpótlás után a korábban hormont szedők kétharmada, a placebót kapók 40 százaléka számolt be ilyen tünetekről.

Hogyan hat? Többféle, egymást kiegészítő elmélet igyekszik magyarázni a placebo-hatást. Fontos a kondicionálás szerepe: ha a kísérleti állatnak rendszeresen cukros vízben adnak immunszuppresszánst, később a cukros víz önmagában is kiváltja az immunrendszer gátlását.

Egy új, azelőtt nem ismert gyógyszer az alkalmazás első időszakában elérheti a kívánt hatást, majd hatékonysága csökken. Ez állatokban nem érhető el, valami jellegzetesen emberi mechanizmust kell tehát feltételeznünk a háttérben: ez az „elvárás.” Viszont a placebóhoz is hozzászokik a beteg, azonban az adag növelése nem állítja vissza az eredeti hatást. A csökkenés kivédhető, ha a folyamatos kezelés során csak időnként adunk placebót, ezáltal a valódi farmakológiai hatás is érvényesül, de csak akkor, ha a beteg számára ez nem tudatosul, és véletlenszerűen következik be, hogy melyiket kapja.

Ha megmondjuk a betegnek, hogy placebót kapott, a hatás azonnal megszűnik. Az elvárások erejét az is mutatja, hogy a fájdalomcsillapítók és a szorongásoldók sokkal kevésbé hatnak, ha a beteg nem tudja, hogy ilyen szert kapott. Alzheimer-kórban nem hat a placebo, valószínűleg azért, mert károsodott az elvárásokért felelős agyterület, a prefrontális cortex.

Közreműködő tényező a motiváció is: ha a beteg meg akar gyógyulni, kiélesedik a testérzékelése, a tüneteit máshogy értelmezi és viselkedése is módosul; jobban hat rá a placebo és jobban gyógyul. Ezzel ellentétben, ha egy betegben az a meggyőződés él, hogy bűnei miatt van a betegsége, és tulajdonképpen vezekelnie kellene, minden gyógyszer hatástalanná válik, és szenvedés teljes „mellékhatások” jelentkeznek nála. Azaz a páciens világképe, a kultúra, amiben él, szintén befolyásolja a placebo-hatás megjelenését: a gyomorfekélyes brazilok kevésbé gyógyulnak placebo hatására, mint az észak-európaiak, a gyomorfekély Németországban kezelhető a leghatékonyabban aspecifikus szerrel, a német hipertóniások azonban mindenki másnál kevésbé placebo-responderek.

A teljes gyógyszerhatás létrehozásáért tehát a farmakológiai összetevőn kívül mindig számos más tényező is felelős, nincs gyógyszer placebo hatás nélkül. A gyógyszer sajátosságai (íz, alak, szín, név), a gyógyszerszedő tulajdonságai (kor, műveltségi szint, személyiség, szocio-kulturális háttér, betegségtörténet, tapasztalatok), a gyógyszert felíró tulajdonságai (kor, személyiség, attitűd, státusz, tekintély), valamint a helyzet, amiben a gyógyszert felírták (rendelő, osztály, laboratórium, szociális esemény) egyaránt számít. Ezért törekednek gyógyító

 környezet kialakítására az egészségmegőrző kórházak mozgalom tagjai. Vészhelyzetben az ember tudatállapota módosul, bármi, amit mondanak neki, mélyen beivódik az agyába, majd a szervezete aszerint működik. Ha baleset ér bennünket, önszuggesztióval arra érdemes törekednünk, hogy megnyugtassuk magunkat, és a sérülés gyors gyógyulásáról szőtt gondolatok járjanak a fejünkben. Ekkor a gyógyulás valóban gyorsabb lesz. Nincs a megfigyelőtől független külső valóság, ezt nem csak a kvantumfizika mutatja meg, de MRI-vel is látható: a többiek által ránk gyakorolt nyomás módosítja a tudatállapotunkat.

Bebizonyosodott, hogy az agy és az immunrendszer egységes, integrált védekezőrendszert alkot, és kiderült, milyen mechanizmusok révén befolyásolják az érzelmek a gyógyulást. A gyulladásos citokinek például direkt agyi hatással bírnak, a makrofágokon kívül a hipotalamuszban is termelődnek, kialakítják a betegség-magatartást (láz, hiperalgézia, anorexia, aluszékonyság, letargia, depresszió). Az is elképzelhető, hogy a depresszió szisztémás gyulladás (infekció, autoimmun betegség, rák, stressz) következménye, az antidepresszánsok pedig valójában gyulladásos citokineket gátló hatásuknál fogva működnek.

Egy tavalyi NewScientist-cikk megállapításai szerint a placebó-hatás aláássa az evidencia alapú orvoslást. Ugyanis sok gyógyszer csak a placebó-hatást erősíti fel; sőt ha a beteg nem tud arról, hogy például diazepamot kapott, az nem is hatékony a műtét utáni szorongáscsillapításban. Ezért meg kell reformálni a placebó-kontrollált vizsgálatok módszertanát – mondja Bitter István és Vitrai József a Placebo: az orvostudomány kulcskérdése című írásában.

Milyen a jó placebo? A jó orvosság vagy csíp, vagy keserű, vagy drága. Ha a rendelés szabálytalan (pl. reggel 3, délben 1, este 2) az sokkal hatásosabb, mint a szokványos 3×1. A nagyobb méretű kapszulák jobbak a kicsiknél, két tabletta hatékonyabb, mint egy, az injekció placebóbb a tablettánál. A márkás és drága készítmények „erősebbek”. A jó placebót lelkes, támogató orvos adja: ha a doktor metakommunikációs jelzései is azt az üzenetet közvetítik, hogy a kezelés hatásos, az 20 százalékkal dobja meg a reagálók arányát.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________

15 gondolat erről: „(1595) Placebo

  1. Felháborodva mesélte egy szívműtéten átesett beteg, hogy az orvos, közlésével ellentétben, nem nyúlt hozzá a szívéhez és oda nem tett semmilyen kütyüt. Felnyitotta és visszazárta, ennyi történt. A beteg panaszai viszont elmúltak.
    Nem értettem miért nem örül a placebó hatásnak. Fel akarta jelenteni az orvost.
    Érdekes, ha a beteg megtudja, hogy csak placebó hatás miatt lett jobban, mindjárt rosszabbul is lesz.
    De szép is lenne, ha ennek az öngyógyító mechanizmusnak a végére járnának.

  2. Ha elvágod az újjad, az „magától” összeforr, begyógyul, mint ahogy a törött csont, vagy hogy az influenza meg a hasmenés is elmúlik egy idő után komolyabb beavatkozás nélkül…
    Valahol olvastam, hogy a szülő nők vérében az LSD-hez hasonló vegyület jelenik meg a fájdalom csökkentésére.
    Tehát a szervezetnek VAN öngyógyító képessége.

    És az is logikus, hogy minnél jobb mentális formában van a beteg, annál jobban tudja magát gyógyítani.
    Ezt a „mentális formát” erősíti a placebó, a jónevű gyógyszer, vagy az orvos megnyugtató hangja.
    A helyzet az, hogy „leszoktunk” arról, hogy a problémáinkat magunk oldjuk meg, ezért kell egy külső lökés placebó formában.

  3. Ha jól emlékszem az olvasmányaimból, a volt Szovjetunióban kísérlet képpen úgy végeztek ki elítélteket, hogy végignézették velük a tényleges méreggel megölt emberek kivégzéseit, majd mikor rájuk került a sor a placebo méregtől ugyan olyan körülmények között haltak meg. (lehet hogy csak konteo)
    De azért az elgondolkoztató hogy a cigarettás dobozon képpel illusztrált „nyomorult fájdalmak között fogsz elpusztulni” jellegű, törvényileg kötelező közlés milyen hatással van annak a pár évtizede dohányzó embernek a betegsége legyőzésében, amit lehet hogy nem is a cigi okozott (vagy igen)
    Mos jöhetnek a kommentek hogy megérdemli!
    Na, a lényeg hogy a placebo negatív hatását tömeggyilkosságra is fel lehet használni, a széles tömegek legnagyobb örömére.

  4. 3: tisztelve elgondolásod, ez dialektikus érvelés szerint lehetetlen:
    – nincs fiziológiai kiváltó ok (vagy nem annak hiánya)
    – az alany hiedelem miatt ok-okozati összefüggés nélkül magára veszi az állapotot
    – az állapot elhatalmasodik és az alany halálát/egészségromlását okozza
    – Tranzitív módon, minden hasonló történet sulykolni fogja a hasonló eseteket…

    Ez szerintem a Vudu mágia minősített esete 🙂

  5. 3 & 4:
    A placebo hatás érvényesüléséhez úgy gondolom megfelelő pszichés (értelmi) állapotra is szükség van. — Nekem kettes típusú diabéteszem van. Vagyis inzulin rezisztens vagyok. Erre naponta 4-szer, étkezés után beveszek 425 mg Metformint, ami ösztönzi a sejteket, hogy vegyék fel a glükózt kevesebb inzulin mellett is. Minden reggel mérem a vércukromat, aminek 6,1 mmol/L alatt kell lenni, és van is, átlagosan 5,6 mmol/L. Egy hete reggel 6,8 mmol/L értéket mértem. Fogalmam se volt mit ehettem előző nap, amikor erre nagyon vigyázok. Kiderült, hogy az utolsó adag Metformint nem vettem be. Azt hittem, hogy bevettem. Placebo hatás miatt nem lett volna szabad 6,8-at mérnem, hiszen úgy tudtam, hogy bevettem, és ez tipikusan olyan dolog, ahol a placebo hatás ragyogóan működik, de nem mindenkinél.

  6. Nagy hülyeség ez,ha pl egy Aids-es nem kapja meg a gyógyszeres adagját pontosan csak azt hiszi ,hogy megkapta heteken keresztül ,attól simán beledöglik.Hol itt a placebo hatás vagy egyálltalán mire lehet használni és hogy mutatható ki ez egzakt bizonyitékkal ? Vagy a bizonyiték hiánya nem a hiány bizonyitéka 🙂 Mindenesetre nem kronikus és súlyos betegségeknél.hanem egy kis meghűlésnél,allergiánál ,torokreszelésnél,ami amúgy is elmúlik. 🙂 Ahol hat a placebo ,ott legfeljebb pánikbetegségről beszélhetünk.
    De tisztára olyan ,mint az ufokutatás . 🙂

  7. Merészelem feltételezni ,azoknál az embereknél,akik részesültek a placedo hatás csodálatos gyógyitásaiban, több ipari élelmiszert fogyaszthattak,amelyek telitve vannak antibiotikumokkal és a nagyszerű genetica engeneiring filingjeivel mint a placedora passziv társaik ,akik egészségesebb ételekből lakmároztak

  8. 6:
    Ahol a betegség oka külső tényező, mondjuk vírusok, ott a placebo nem jelentkezhet. Ahol „belső” problémák vannak, ott valószínűleg igen.

  9. Fejfájásomra véletlenül nem a fejfájás csillapítót vettem be. Csodálkoztam, hogy nem múlt el a fejfájás. Mikor a megfelelő tablettát vettem be, az már hatásos volt. Eszembe is jutott, hogy nem működött a placebó hatás.
    Inkább alkoholmentes sört iszom, mint alkoholosat. Történt, hogy alkoholosat kértem, ami elfogyasztása után megjegyeztem, ez egy jó magas alkoholtartalmú sör lehetett. Éreztem az alkohol jellegzetes hatását. Kiderült, a sör alkoholmentes volt amit ittam.
    Itt meg érvényesült a placebó hatás.
    De van itt egy negatív placebó hatás is. Ez is megérne egy kutatást. A szimpatikus eredetű fájdalom. Ha hozzám közel álló személy szemléletesen mesél a bajáról, nekem is elkezd fájni ugyan ott, mint neki. Igaz e, vagy csak mende monda, hogy férfiaknál is előfordul a szülési fájdalom?

  10. „férfiaknál is előfordul a szülési fájdalom” Láttad a ‘Junior’-t, nem? 😀 😀

  11. Be kellett ütnöm a keresőbe ki ez a Junior pofa.
    Junior szülésétől az Őslevesig képben vagy. 🙂 Eddig azt hittem, mindenevő vagyok, de most kiderült, csak egy vega.

  12. Minden betegség külső tényezőből fakad .Valaki egy tökéletesen steril környezetben biztos nem betegszik meg,hacsak nem genetikailag predesztinált a rákra ,vagy egyéb abnormális mutációkra.
    Mi a betegség? Virusok,baktériumok ,paraziták ,mérgező anyagoknak a szervezetbe jutása a kűlső környezetből ,amivel képtelen megbirkozni az ellenállóképessége.
    A placebonak ezek szerint a rákra hatnia kéne,de mégsem.
    Mondom én,ufokutatás ez a javából.

  13. 12:
    Frász karikát!
    Vírus és baktérium mentes balesetből származó betegség: napszúrás, gyomorrontás (túlzabálásból), szív-érrendszeri betegségek idegeskedésből származó magas vérnyomás miatt, gyomorfekély kialakulása szinté helytelen életmód miatt, felfekvés……

  14. Tibor bá ha engem megfog a hegesztő és begyullad irtozatosan a szemem azt betegségnek nevezzük ?!
    Kiváncsi vagyok ,hogy egy gerincsérvel küszködő betegre ,hogyan hatna a placebo valódi gyógyszerek,kezelés és beavatkozás helyett. Sehogy .
    Kiváncsi vagyok ha egy cukorbeteg nem kapja meg az inzulinját csak placebot meddig húzza.
    A nyomorrontás ,napszúrás ,izomláz – igen ,akár ráolvasással is gyógyitható,mert magától is elmúlik,a szervezet simán felürkerekedik rajta .

    Ha a placebo hatás igaz volna,mára már minden betegséget képesek lennénk gyógyitani a világon, hiszen ki sem kellene fejleszteni a megfelelő gyógyszereket ,csak felhazudni rájuk a gyógyitó hatásokat. 🙂

  15. 14:
    Közöttünk a vita nem a placebo hatás ténye, hanem a baktérium és vírus mentes betegség létezése. És igen, ide tartozik a begyulladt szem, az égési sérülés is. — Ez az állításod: „Valaki egy tökéletesen steril környezetben biztos nem betegszik meg” tarthatatlan.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük