Tibor bá’ online
A keresztény fundamentalisták gyűlölik Darwint, de hamarosan gyűlöletükkel átállhatnak egy fiatal, 31 éves MIT tudósra, Jeremy Englandra. De csak sorjában! Darwinnal az a bajuk, hogy az élet fejlődésének magyarázatához nincs szükség istenre. Darwin ugyan nem állította, hogy nincs isten, de azt se állította, hogy istenre szükség lenne. Ebből a kreacionisták képtelenek bármit is megérteni, kivéve isten szükségtelenségét. Az igazság kedvéért arra is ki kell térni, hogy Darwinnak esze ágában se volt bármit is mondani az élet keletkezéséről, ami lehetőséget biztosított a teistáknak, hogy kiéljék szenvedélyüket. És akkor ezt most függesszük fel néhány percre.
A Mi volt előbb isten vagy Ősrobbanás című könyvemben egyértelműen leszögeztem, majd itt a blogon többször is megjegyeztem, hogy álláspontom szerint az anyag úgy lett megteremtve, vagy úgy létezik az idők végtelenje óta, hogy predesztinált az élet megjelenésére és fenntartására. Ezzel lehet megmagyarázni azt, hogy a hihetetlen nagyméretű valószínűtlenség ellenére atomok összeállnak nukleinsavakká.
És akkor most vissza Jeremy Englandra! A fiatal tudós előállt egy termodinamikára épített elmélettel, ami kimutatja, hogy az élet megjelenése nem véletlenszerű, hanem kifejezetten szükségszerűség. Megfogalmazása szerint „Bizonyos körülmények között az anyag elkerülhetetlenül tesz szert az élettel kapcsolatos fizikai tulajdonságokra (attributiumokra).” Állítása szerint nem élő rendszerekből fejlődik ki az élet.
Fizikai oldalról nézve az élő anyag és egy rakás élettelen atom között egyetlen alapvető fontosságú különbség áll fenn. Az élő anyag a környezetéből sokkal jobb hatásfokkal vesz fel energiát, mint az élettelen, és mint hőt disszipálja azt vissza a környezetébe. Ezen tény bizonyítására derivált egy képletet, ami – álláspontja szerint – megmagyarázza az idézett tételét.
A képlet a bizonyított fizikai tételeken nyugszik, és arra mutat rá, hogy amikor egy atomcsoport külső forrásból energiához jut (például a Naptól) és amikor kellő közeg veszi körül (például óceán) fokozatosan átrendezi magát annak érdekében, hogy egyre több energiát disszipálhasson. Ez azt jelentheti, hogy bizonyos körülmények között az anyag elkerülhetetlenül tesz szert az élettel kapcsolatos fizikai tulajdonságokra, ahogy ezt fentebb már írtam.
Ha England elmélete bizonyítást nyer, akkor a kiértékelés szerint várható, hogy az élet a megfelelő körülmények között a Világmindenségben bárhol, vagyis meglehetősen gyakran megjelenhessen. Az előzetes vizsgálatok szerint a képlettel kapcsolatban semmi ellenvélemény nem alakult eddig ki. Ennél azonban jóval több kell a bizonyításhoz.
________________________________________________________
________________________________________________________
______________________________________
„Guided by these theoretical considerations, we recently undertook to demonstrate the predicted
phenomenon in a simple simulation framework that tracks the vibration spectrum of a
sinusoidally driven toy chemical mixture over time. The main result of the study (which will
be published in a separate article, rather than shown here) is that we do indeed see emergent
‘adaptive’ resonance our system, such that our choice of frequency for an external driving
field determines the location of the peak in the resonance spectrum for a particle mixture
the evolves stochastically in the presence of such an environmental drive. This finding turns
out to be highly suggestive of the results of recent experiments performed on silver nanorods
assembling in the presence of light fields of different colors [12], which similarly ‘learned’ to
match their surface plasmon resonance to the frequency of the driving field. Thus, we are
encouraged to explore further with related models, spurred on by the intriguing possibility
that life-like behavior in nonequilibrium systems may turn out to be surprisingly common,
now that we have begun learning how to look for its physical signatures.”
Nincs sok időm a forrásokat átnézni, ez az utolsó publikáció utolsó bekezdése. És ezt keresem, „A fiatal tudós előállt egy termodinamikára épített elmélettel, ami kimutatja, hogy az élet megjelenése nem véletlenszerű, hanem kifejezetten szükségszerűség.” Szerintem a meglepően általános nem ugyanaz, mint a szükségszerű. Sokat segítene az angol idézet, előre is köszönöm.
OK megtaláltam, a sajtó alatt volt: http://www.nbcnews.com/feature/nerdwatch/physicist-believes-evolution-was-inevitable-n45001 Már nézem is.
Az elmélet szerint akkor akár jelen pillanatban itt a földön is ismét alakulhat ki élet?
Szerintem ehhez kell egy megkötés. A „megfelelő körülmények”-re mind az élet kialakulásához, mind az élet fennmaradásához szükség van. Két halmazzal szemléltetve, a halmazok metszetére. Ha csak az utóbbira érvényes, tehát ha csak az élet fennmaradásához elegendőek a körülmények, akkor nem alakulhat ki újra. És viszont. Hiába alakulhat ki bárhol, ha a körülmények csak ehhez megfelelőek, a fennmaradásához már nem. A megfelelő körülmények megléte pedig nem szükségszerű. Tovább ragozva véletlenszerűen előállt bizonyos körülmények megléte esetén „….az anyag elkerülhetetlenül tesz szert az élettel kapcsolatos fizikai tulajdonságokra (attributiumokra).” Állítása szerint nem élő rendszerekből fejlődik ki az élet.”
A képlet ismerete nélkül is csak egyetérteni tudok Englanddel, pontosan így gondolom én is, bár a képletbe öntése nem lehet egyszerű.
Ugyanakkor nem gondolom, hogy ez különösebbet jelentene a kreacionizmus témakörét illetően.
1-3:
Ezt úgy kell értelmeznem, hogy kétségbe vonod a fordításom hitelességét? — Az eredeti bekezdés így fest: Jeremy England, a young MIT professor who’s proposed a theory, based in thermodynamics, showing that the emergence of life was not accidental, but necessary. “[U]nder certain conditions, matter inexorably acquires the key physical attribute associated with life,”
5.
Nem, a 2.-ban írtam is, hogy megtaláltam.
A 3.-ban pedig boncolgatom az elméletet, nem a fordításodat. Arról a bizonyos körülményekről ( certain conditions) ki lehet-e jelenteni, hogy a kialakulásuk szükségszerű?
6:
Természetesen. Az atomok molekulává (méghozzá szerves) rendezéséhez optimális körülmények kellenek. Ezt eddig is tudtuk, de a rendeződést véletlenszerűnek gondolták, amivel csak az a baj, hogy a nagyszámú atom miatt a variációk száma elképesztően nagy, vagyis rettenetesen sok időre lenne szükség. ha azonban van egy belső késztetés (amit én feltételeztem) akkor a dolog törvényszerűvé válik.
Üdvözlök mindenkit!
A világban megfigyelésem szerint minden romlik. Ahhoz, hogy valami rendeződjön, megjavuljon, kell egy külső behatás. Tehát szerintem az a „ha azonban van egy belső késztetés (amit én feltételeztem) akkor a dolog törvényszerűvé válik.” belső késztetés egy külső valamire vezethető vissza, vagyis valaminek, vagy valakinek a törvényszerűségére. Tehát szerintem, mindenképp kell egy alkotó.
Az ősrobbanás elméletben is csak az a bibi, hogy a robbanás mindent szétvet a térben és itt a bökkenő, hol van az a tér? Mert azt is meg kellett alkotni. Mert ugye véletlen összeállt, számítógépek, TV-k, mosógépek, de mégy egyszerű fejsze sem jött létre az ősrobbanásban.
És beleakadtam e videóba:
https://www.youtube.com/watch?v=Ee-M17szbN8
Minden nézőpont kérdése!
Kérdés, milyen magasról tudok a dolgokra rátekinteni?
Mert, ha egy hangya vagyok, sosem fogok olyan magasra jutni, hogy belássam az egész embert, egy bolygórendszerről ne is beszéljünk.
Tehát van a korlátozottságunk. Ezért elméleteket gyártunk, ami ugye ha tanítják máris alátámasztja a következő generáció hitét, az az korlátoltságát.
Így vezet vak világtalant.
8:
A becsatolásod egy nagy rakás bull shit. A kreacionisták tudománynak tűnő propagandája. teli a tények kiforgatásával.
Boldog Új Évet!
/8 napon belül van 😀 /
Tibor bá’, mi a túró az az „élő anyag”? /élő szervezet, vagy szerves anyag, vagy szerves vegyület…/
Értem én ezt?
Adva a külső energia forrás./ a Nap/ Az atom, szövetséges után néz, hogy több energiát tudjon befogni, mint szingliként, majd ezt a többlet energiát társas vállalkozóként visszajuttatja a környezetének. Feltétel: akkor következhet be az esemény, amikor a társakat kereső atomokat olyan atomok veszik körül, amik táplálói lesznek/pl: óceán/ a társkeresőknek. Ha ez megvalósul, ekkor beszélünk atomcsoportokról, amik további kedvező körülmények miatt, szert tesznek az élettel kapcsolatos fizikai tulajdonságokra. Sajnálom, meggyőzően hangzik az elmélet, de nem áll össze a kép. Csak azért keres partnert, hogy több energiát felvéve, több energiát tudjon visszaadni? Tisztára, mint egy állam. Azért vesz el egyre több pénzt, hogy többet tudjon visszaadni.
Önelentmondásosak az elméleteid, Tibor bá. HA az élettelen anyagból egy eredeti program alapján jött létre az élet, akkor lényegében törvényszerűen jött létre az ember is, a konkrét paraméterei most lényegtelenek, az evolúció adhatott volna nekünk három szemet, stb. Viszont egy másik elméleted szerint az ember eredendően olyan gonosz, hogy törvényszerűen rombolja le a bioszférát és ezzel irtja ki magát is (nemsokára). Akkor az anyagba bele volt programozva, hogy fejlesszen ki valamit, ami majd elpusztítja önmegát? Ki szórakozik velünk, ha elméleteid egyszerre helyesek??? 🙂
13: Lehet, hogy az értelem sem cél, csak egy jelenség, mint a szupernova. Fejlődik, aztán eléri végstádiumát, és kilobban… Hogy közben valahol a világegyetem egy más pontján újra létrejöjjön ideiglenesen.
Gondolkodik az agy, a szuperszámítógép és próbálja megérteni a programozó lelkivilágát.
Talán e hasonlattal érthetőbb.
Ha kivesszük a lelket, szellemet, vagy anyagon túlit, (nevezd ahogy akarod!) az maga a halott világ lesz.
Ahhoz, hogy leírhassa a tudomány, miből áll a nyúl, szétdarabolja, elemeire szedi, de akkor az már csak halott anyaghalmaz. Nyulat újra nem tud csinálni.
Ezért az elemző tudomány nem jut sehová. Vagyis az agy a szuperszámítógép az anyagi, a teremtett, a teremtmény nem magyarázhatja a teremtőjét. Két külön szint. Ahogy a mosógép, a kalapács, az általunk teremtett stb. az embert.
Tiborbá!
„8:
A becsatolásod egy nagy rakás bull shit. A kreacionisták tudománynak tűnő propagandája. teli a tények kiforgatásával.”
Ahogy a tudomány is ugyanaz, csak azt az iskolában tanítják, ezért látszólag az a mérvadó.
Ezért nevezik tudománynak, a másikat meg kreálmánynak.
Ugyanaz az elfogultság, csak másik oldalról.
Minél többen hiszik annál inkább valósul.
Vagy mindkettő szemellenző, amit igyekeznek is mihamarabb a szemekre rakni.
Lásd már négy évesen kezdik az oktatást, vagy idomítást?
Mint írtam: vak vezet világtalant.
Mit nevezünk ténynek?
Még a hajad szálát sem tudod fehérré vagy feketévé tenni.
Mit nevezel ténynek?
Amikor azt sem tudod honnan jöttél? Hova mész? Egyáltalán ki vagy?
Akkor mi az a tény?
Először egy fix pontot kéne találni és azon megállva lehetne építkezni.
Itt köröttünk minden mozog, változik.
Mihez képest vannak tényeid?
Ami tegnap igaznak tűnt, ma hamis, vagy tévhit stb.
Hol vannak itt a tények?
Hubab!
„13: Lehet, hogy az értelem sem cél, csak egy jelenség, mint a szupernova. Fejlődik, aztán eléri végstádiumát, és kilobban… Hogy közben valahol a világegyetem egy más pontján újra létrejöjjön ideiglenesen.”
Milyen szupernóva és miből gondolod hogy fejlődik és aztán a világegyetem más pontján?
Ez nem egy virágoskert amiben megszámlálom a tulipánokat meg a rózsákat.
Amiről Te írtál szintén egy elképzelés, valaki agyszüleménye amit aztán tudomány oltárán tudásnak minősítettek.
De járt-e ott valamelyik nagyon okos, aki az elméleteket a csillagokról és a világegyetemről megalkotta?
15:
Ezzel a destruáló, nihilista szöveggel máshová kell bejelentkezned. 🙁
15:
A szupernovákról megfigyelések révén szerzett tudás nagyszerűen egybeesik az elemi részecskék fizikája által feltárt törvényszerűségekkel. Az elemi részecskék fizikája pontosan leírja, hogy a csillagokban képződő anyagok meddig fúzionálnak a csillag tömege függvényében, és hogy milyen fázisban vezet ez a csillag összeomlásához, és anyagainak kilökődéséhez a térbe.
Ahhoz nem kell odamenni, hogy ezeket az adatokat összevessék a megfigyelt jelenségekkel, az onnan érkező fény elemzési adataival. Nem kell a tudósokat hülyének nézni, ha az elméletük nem helyes, egymást is kicsinálják a cáfolatokkal szemrebbenés nélkül…
Azért van abban valami felemelő, hogy az űrteleszkópokkal szerzett információk milyen szépen összesimulnak az elemi részecskék viselkedéséről az ütköztetőkben szerzett információkkal, a makro- és mikrovilág egységét tükrözve. Érdemes belekóstolni egy kissé…
Az élő anyagról egyenlőre csak földi tapasztalataink vannak, reméljük lesz más is.
Ezek mind elméletek. Az egyetlen valóság, amit tényszerűen vizsgálni tudunk és bizonyítékként elfogadni, az nem más, mint az anyag fejlődésének a csúcsa, vagyis az értelmes személyiséggel rendelkező ember. Minden itt hozzászóló személyesen bizonyítani tudja, hogy saját életében mennyire fontos önmaga személye, neve, szeretet kapcsolatai és a velük való kommunikáció. Ez a legerősebb bizonyíték arra, hogy a létezés lényege a szeretetközösségben létező értelmes személyiség. Csak ez lehet a kiindulópont is. A LÉTEZÉS nem alapoz a véletlenre és a kisstílű személytelenségre.
A témához magyar vonatkozás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kemoton
Egyébként a poszt nagyon érdekes témát jár körül, köszönet érte!
Már megint jönnek a legyek. És azt mondják, lám, ez egy rakás szar, mert jönnek rá a legyek. De a legyek a francia krémesre is rászállnak, pedig az nem szar. Talán az a szar, amiből a legyek jönnek. És hozzák a lábukon… Hol van már a cukrász azzal a kibaszott légycsapóval, ha már nem tett fel egy függönyt az ajtóra?
20: +1
Ennél spekulatívabb elmélet talán még nem is volt. Ha jól értem, akkor annyit sikerül bizonyitani hogy az élő dolgoknak több energiára van szükségük és azt án ezt bamar el is „égetik” Ezen az alapon fizikai törvény szerűség az is hogy benzinkutak és autok vannak. Tényleg a föld az ahol szükségessé vált az energia, entrópia gyorsitása. Máshol pl egy fagyott bolygon amit szintén ér nap optimálisabb?Ez csak tovább élezi a Fermi paradoxont. Értem én hogy be kell futni, és erre egy Darwinra épitett világban ez a legjobb módszer. Gondolom jobban felkapják majd mint azokat a matek bizonyitásokat mellyek akár a fehérjék, DNS stb spontán kialakulásának esélyzelenségét latolgatják.
A Törvény benne van az Anyagban, vagy azon kívüli?☺