(149) Tibor bá blogja – Kuhn kontra Popper: Harc a tudományok meghatározásáért (repríz)

önarckép(könyvismertető: Kuhn vs Popper: The struggle for the soul of science by Steve Fuller ISBN 1840464682, Icon kiadás — Küzdelem a tudomány szellemiségéért)

Lehet-e úgy tárgyalni a tudomány lényegét, hogy fel se figyelünk Thomas Kuhn és Karl Popper filozófiai nézetei között meghúzódó konfliktusra? Nem könnyű elképzelni a tudomány filozófiai vonulatának áttekintését egy, e két kimagasló intellektus között húzódó vitának szentelt fejezet nélkül. Főleg, mert a köztük fennálló konfliktus utóhatásai mélyen bevésődtek mind a modern társadalomba, mind pedig az általános politikába.

Egyszerű szavakkal kifejezve, Kuhn az úgynevezett „alaptudományok” terén jeleskedett, aminek lényege, hogy serényen szorgoskodó tudósok próbálnak megfejteni egy feltételezés rendszer – vagyis a paradigma – által teremtett talányokat, miközben maga a paradigma érvényessége kétely felett áll. Természetesen csak addig, amíg a talányok mindent elsöpörnek és bekövetkezik a paradigmaváltás (ami a gyakorlatban nemigen következik be). Másfelől viszont Popper mestere volt a „hősies-tudomány” koncepciójának, amit olyan szándékosan forradalmi gondolkodókkal népesített be, mint Newton és Einstein, és arra ösztönözte a tudósokat, hogy folyamatosan tegyenek fel kérdéseket. Híres mondása, miszerint egy elmélet akkor tudományos, ha az hamisítható, arra utal, hogy folyamatosan elméletek cáfolatán járt az esze (a falszifikáció azóta is alapvető követelmény).

A Warwick Egyetem szociológiai professzorának Steve Fuller-nek érvelése szerint sajnálatos, hogy a vitát Kuhn nyerte meg. Ugyanis a tudományt sokkal inkább paradigmája igazolja, mint a haladásra irányuló törekvés. Más szavakkal kifejezve, a tudomány megítélése a mindenkori tudományos közösség dolga, bárkikből is álljon ez a közösség össze. Ugyanakkor Popper szerint a tudomány eszméje lehetővé teszik annak kijelentését, hogy az egész, úgy ahogy van, hibás. Kuhn ezt nem engedi meg, mert nem tett különbséget történelem és normatív szabvány között. Ennek ellenére Kuhn radikálisnak van kikiáltva, míg Poppert önkénnyel vádolják. Fuller könyvében ezeket az eltájoló elképzeléseket megmagyarázza és helyére teszi. Ezen kívül Fuller bemerészkedik a Hideg-háborús ipar-katonai összefonódás berkeibe, valamint az akadémiai elit történelmébe és ideológiájába. Egy elegánsan megírt könyv, amiben egy régi vita morális és társadalmi utórezgéseiről új és érdekes perspektívák vannak felsorakoztatva. Csak remélni lehet, hogy hamarosan magyarul is ki fogják adni!

Addig azonban neme lehet várni, mert a tegnapi hozzászólások az Ember szerepéhez a világmindenségben, minden képzeletet felülmúlva tükrözték a „szerzők” elképesztően egyéni elképzeléseit. Meg is jegyeztem, hogy a falszifikációról nyilvánvalóan nem hallottak.

A falszifikáció Karl Popper (a XX. század egyik legbefolyásosabb filozófusa)nevéhez fűződik. Ugyanis Popper alkotta meg a kritikai racionalizmus fogalmát. Ez a megnevezés fontos, jelzi a klasszikus empirizmus elutasítását, és a tudománynak a „megfigyelés-induktivista” szemléletét, amely ebből alakult ki. Popper az utóbbi ellen erősen érvelt, azt tartván, hogy a tudományos elméletek univerzálisak, és csak közvetve, az elméletek következményei alapján tesztelhetőek. Véleménye szerint a tudományos tudás általában nem redukálható egy megadott bázisra. A hipotzétziseket egy kreatív folyamattal hozzuk létre, hogy a már felmerült problémákat oldjunk meg velük, nem pedig bizonyos megfigyelésekből általánosítva. Egy tudományos elmélet, mivel univerzális állításokból áll, véges pozitív megfigyelés igazolhat, de nem bizonyíthat (lásd: verifikáció). Ugyanakkor az igazolás és a cáfolás nem szimmetrikusak: egyetlen ellentmondó megfigyelés viszont cáfolhat egy elméletet. Ennek megfelelően a cáfolhatóságot tette meg határ kritériumnak a tudományosságot illetően: azaz egy tudományos elméletet egy áltudományos elgondolástól az különböztet meg, hogy az előbbi előre meghatározott módon cáfolható (meg lehet mondani azon eseményeket, amelyek ha bekövetkeznek, akkor elvetjük az elméletet. Ehhez kapcsolódik Popper “döntő kísérlet” fogalma, amelyet elvégezve, két rivális elmélet között választani lehet, mivel az egyik szükségszerűen hamis.

Amit többeknek meg kellene jegyezni, hogy ha egy állítás nem cáfolható, akkor az nem tudományos. Ez rettenetesen fontos, mert ez a tudományosság alappillérje. Ezért van az, hogy különböző szektaszerű állítások nem cáfolhatók, viszont éppen ezért nem tudományosak.

Éljetek a lehetőségekkel!

34 gondolat erről: „(149) Tibor bá blogja – Kuhn kontra Popper: Harc a tudományok meghatározásáért (repríz)

  1. Örülök, hogy Tibor bá bevetette a nehéztüzérséget.
    Már azt hittem csak legyintett egyet a tegnapi után.

  2. Nem baj ha nem tudomány, csak MŰKÖDJÖN! Lehet az homeopátia, asztrológia, jóga, mágia, kávézaccjóslás vagy bármi. A tudományon meg zsebhokizzanak a tudósok, hogy tudomány-e vagy nem. Az ő dolguk valóban. 🙂 A tudomány halott, a mágia él!
    A különbség a “szent”, és a “profán” szavakkal megközelíthető.
    Nehéztüzérség:
    http://www.terebess.hu/keletkultinfo/profan1.html

  3. 2: Elvileg egyetértek. CSAK MŰKÖDJÖN. De működik? Ezt neked kellene bizonyítani, hiszen te vagy a “homeopátia, asztrológia, jóga, mágia, kávézaccjóslás” nagy apostola. —- Csak úgy eszembe jutott. Bőszen használod az Internetet, amit természetesen a tudósoknak köszönhetsz, nem pedig a asztrológusoknak, zacc-jósoknak, jóga-nagymestereknek és a többi léhűtő, rokkant pszichéjű emberek bolodítóinak.

    PS. Amit belinkeltél eszem ágában sincs elolvasni. Csak böngészd szorgalmasan, de ne feledd, az Internetre bárki bármit feltehet, hogy valami ott van az az égvilágon semmit se bizonyít. Kvázi csak olyat érdemes belinkelni, aminek van hitelessége. Például: Financial Times online. ha ott találsz ilyen alfabetikus szemetet. akkor azt nyugodt szívvel belinkelheted, még én is el fogfom hinni.

  4. 3. Tesztelem a működést folyamatosan, eddig probléma nélkül üzemel. Néha hiba van a felhasználóban, de ez is a működés része, így működik. A működés célja az élet létrehozása, költőien, hogy életre keljen a nagy mű!
    Az internet korszerű, a tudósok korszerűek, de mi az ami kortalan? Ez érdekelt mindig. Itt van a kutya elásva.
    Mivel lett jobb a világ az internet meg a tudósok kapcsán?
    Postagalambbal is értekezhetnénk! A gyors jobb? Csak gyorsabb. A jobb a jobb.
    A sok sarlatán meg csak azokat bolondítja akik hagyják magukat.

  5. 3. Helyes Tiborbá, el ne veszidsd a talajt a lábad alól! Zavarosban halászni nem könnyű manapság, a Financial Times online az tuti, nem a tied a felelősség. :-I

  6. Tiborbá, nem kell feltétlenül szembe állítani a tudományt a “nem tudományos” vagy inkább tudományosan nem bizonyított eszmékkel. Működik ez is az is (saját tapasztalat). A mai világban a tudomány elfogadott, a többi nem. Csak szemléletmód kérdése ki mit fogad el. Amíg valaki nem fogadja el annyira egy nem tudományos rendszer létjogosultságát, hogy kipróbálja nem mondhat róla objektív véleményt. Nem kell mindenáron bizonyítani.Természetesen léteznek kóklerek, csalók minden területen, de nem ezek alapján érdemes véleményt formálni.

  7. 6: A tudományon belül is szembe van állítva a valós és a hamis elmélet, akkor hogy a turóba ne lenne szembeállítva a tudománytalan hamissal? — Különben ma reggel már felajánlottam, hogy alávetem magam bármilyen homeopátiás vagy asztrológiai “kísérletnek”. Gyözzetek meg a saját bőrömben.

  8. 4: Az internettel mivel lett jobb a világ? Olyanokkal beszélhetsz és válthatsz gondolatokat akikkel internet nélkül valószínűleg sosem beszélhettél volna. olyasmikről olvashatsz amikről internet nélkül nagyon nehezen jutottál volna hozzá. Olyan ember gondolatai jutnak el hozzád akiké nemigen jutott volna el internet nélkül. Azok akikmeg nem ,,jóra,, használják a netet, azok a net korszak előtt sem a mindentudás egyetemét nézték az m1-en hanem a Mónika Show és Vacsora Csata kaliberű műsorokat 🙂

  9. 7. A tudomány tehát cáfolható, annak is kell lennie mert különben nem tudomány. A cáfolhatatlan meg cáfolhatatlan. Akkor melyik a valóság? 🙂
    Na jó, ez csúsztatás nincs itt ellentét, mindkettő valóság.
    Mondom, leginkább a szent és a profán magyarázza meg legjobban ezt a dolgot, kár volt lesöpörnöd a linkemet. M.Eliadet kutyába se venni nem valami okos dolog. Már az elején érthetően tárgyalja a két világképet ami itt összecsap, sajnálom hogy el se vagy hajlandó olvasni, talán nem is neked szól. Olvasd el, nem fog fájni és nem kell utána rögtön ostyát zabálni, érdekes nézőpont csupán, szebben kifejezi amit mondani akarok!
    8.ra
    Az internettel nem lett jobb, csak gyorsabb. Régen egy életen át kellett utazgatni meg postagalambolni ennyi tudásért, ez a nyugati gondolkodás, profán.
    A szent “gondolkodás” inkább a keleti tipusú üljünk le és gondoljuk át, nem baj ha még az unokám is ezen gondolkodik meg még 600 évig mindenki, ráérünk.
    Gyorsabb, sietünk szálguldunk, aztán itt van Fukusima.
    Ez inkább kulturális különbség, a tudomány a nyugatnak a vallása. DE mindjárt kapok a pofámra

  10. Ami engem a legjobban zavar az, hogy oly sok ember elhatárolja a tudományt és a vallást, vagy akár gondolkodásmód. Az internettel jobb lett, mert te most 1 nap alatt beszélsz annyi emberrel, mint 1-2 vagy akár több heti utazással. És ahogy haladunk előre a korral , a kor embere is egyre műveltebb, és bár átvettük a nyugati plasztik kultúrát, de átlagban a fiatalok többet tudnak a dolgokról mint tegyük azt 200 éve, bár az is tény hogy a közepesen informált ember a legmanipulálhatóbb 😛

  11. Tibi bá, egy igazi Mekk mester, aki mindig olyanba üti az orrát, amihez nem ért.

  12. Mindenkinek igaza lehet a saját szemszögéből.
    Pl. egy spirituális ember azt mondja, hogy Isten végtelenül hatalmas az emberhez képest, de ugyanakkor ott lakik minden emberben.
    A matematikus azt mondja, hogy a valós számok halmaza végtelen. Ha a végtelenhez hasonlítunk egy tetszőleges valós számot az simán eltörpül mellette: véges szám/végtelen tart a nullához.
    Ugyanakkor a 0 és az 1 között is “pont annyi” valós szám van, mint a valós számok halmazában: végtelen.

    A spirituális ember magában kezdi keresni Istent, mert mégis könnyebb egy zárt intervallumon belül keresgélni, mint a kicseszett nagy Univerzumban (vagy univerzumok halmazában).

    Viccet félretéve: nem árt, ha valaki olyan szilárd logikai alapokon áll, mint Tiborbá. Az ezoterikus maszlagokkal annyi birkát beetettek…
    Viszont az előbb említett logikai szilárdság lehet egy kemény fal is, ami fogságban tartja az ember szellemét.(bocsánat a szellem szóért Tiborbá)

  13. 12: A nyelvi fordulatok mögött sokszor nincs tényleges tartalom. Pl. “Jézusmária hogy néz ki a ruhád.” Ki gondolt itt Jézusra?

    A többi komment nem ér annyit, hogy fél mondataban megválaszoljam, kivéve tbb-t. A te kommented a legsilányabb, amit érdemes megvilágítani, miért? OK, van egy véleményed rólam. Felteszem, hogy egy ilyen mélyreható véleményhez kellett néhány dolgot olvasni tőlem. MINEK? Ha valami szar, én fél mondat után ott hagyom. Szóval azt kritizálod ily lesúlytóan, amit különben teli szájjal falsz? 😀 — másik: Egy ilyen véleményben semmi információ nincs, akkor pedig minek ide rakni? Egy ilyen véleményt meg kell indokolni, vagy leglább kísérletet tenni az alátámasztásra, hogy érjen valamit. 🙁

  14. Hát ,Tibor bá,szerinted “A többi komment nem ér annyit hogy fél mondatban megválaszoljam”..
    Akkor ennek a blognak a témája is ugyanennyit ér..
    Én sem látok benne semmi érdemleges információt,amire reagálni lehetne értelmesen.. 🙁

    pedig én tényleg két szájjal két kézzel fallak Téged,de ebben a témában nem fogott meg semmi.. 🙁

  15. Én csak egy szájjal és két kézzel falom Tibor bát (azt nem tudom Melike honnan szedte a második száját 🙂 ), de sajnos engem sem hozott tűzbe Kuhn és Popper elmélkedése.

  16. 14: Nyilvánvaló, hogy 8. és 12. közötti kommentekre gondoltam. Ha a posztban nem találsz mondanivalót nem lehetséges, hogy nem érted miről van szó?

    15: A XX. század két legjelesebb filozófusának vitája senkit se hoz lázba, amikor megint emelték a benzin árát. Ez érthető. De ha arra gondolsz, hogy a hozzászólók 95 százaaléka már eleve az ezoterika felé fordult, még mielőtt ide jött volna, akkor a tudományos tétel és a zagyvaság elkülönítése eléggé aktuális. Tiltakoznak is ellene, mert ki akarok húzni alóluk egy jól odanőtt sámlit és nincs helyette más, amire ülhetnének, mert amire ülni lehet, azt nem lehet megtanulni-megérteni 5 perc alatt. A kisugárzás, együttállás, megtalálás magamban, méregtelenítás és hasonló balgaságokkal ezek szerint a tudomány nem tud versenyezni, mert az emberekben óriási affinitás van irányukba, és mert nem értik, hát úgy tesznek, mintha a pontos tudás és ismeret néhány ember felesleges hülyesége lenne.

  17. “egy tudományos elméletet egy áltudományos elgondolástól az különböztet meg, hogy az előbbi előre meghatározott módon cáfolható”

    Tibor bá, ez zseniális.

    Csak egy probléma: a jelek szerint ezt a tudósok nem mindig tudják… például ha az orvoslást tudománynak tekinted, akkor biztosan nem…

  18. 17: Mivel mindenki félti a szaros életét, ami – az általánosan elfogadott nézet szerint – az orvosoktól függ, a gyógyászattal foglalkozókat a társadalom mindigis elkényesztetett. Ennek logikus következménye az orvosok évszázados “elkurvulása”. Máskülönben az orvosok érdekvédelme megkívánja, hogy fennhordják az órrukat, titokzatoskodjanak és ne tűrjenek ellentmondást. Ugyanakkor ismereteik nagyon le vannak maradva. Különben az orvoslás nem tudomány, hanem egy szakma. Ezen a téren végzett kutatások eredményei lehetnek tudományosak, ha úgy készítették őket.

    Javaslom üsd be a keresőbe: Do you speak SZTK? — Elég jó kis szatíra.

  19. Tibor bá, nagyon érdekes ez az írás, különösen az, hogy csak az a tudományos, ami cáfolható. Tetszik ez a megközelítés, de szerintem csak papíron működik. Csak gondolj bele: valaki magas pozíciót tölt be a tudományos világban, és képvisel egy álláspontot. Évtizedek óta azt tanítja az egyetemen. Egyszer csak valaki előáll és megcáfolja az állításait. Mit fog tenni a mi emberünk? Szerintem egyszerűen figyelmen kívül hagyja a bizonyítékokat és mondja tovább a magáét. Hiszen ha elismerné, hogy tévedett, akkor esetleg azt mondanák neki, hogy eddig igencsak potyán szedte a fizetését, inkább adja vissza. Egy példa: egyszer a Mindentudás Egyetemén Kroó Norbert beszélt arról, hogy van egy új felfedezés, aminek az alapján kijelenthető, hogy sötét anyag nem is létezik. Azt hiszem, az volt az előadás címe, hogy “A fizika határai”. Valószínűleg visszakereshető az interneten. Eközben folyamatosan jelennek meg az újabb és újabb “bizonyítékok” a sötét anyag létezéséről. Tegyük fel, hogy véglegesen bebizonyosodik, hogy nincs sötét anyag. Mit fog tenni az, aki bebizonyította a sötét anyag létezését? Valószínűleg figyelmen kívül hagyja a bizonyítékokat és tovább mondja a magáét. Valaki egyszer úgy fogalmazott, hogy a tudomány pontosan úgy működik, mint a vallás. Akkor viszont a cáfolhatóság a gyakorlatban nem fog működni.

  20. 19: A lényeg a cáfolhatóság. Ha valaki azzal áll eklő, hogy neki tegnap megjelent a Szűz Mária, azt nem lehet cáfolni. Ez tehát tudománytalan. De ha én feltalálok egy gyógyszert, ami meggyógyítja a rákot, az cáfolható. Fogok 100 rákos beteget, beadom nekik a gyógyszert és ha nem gyógyulnak meg, akkor az állítás meg van cáfolva. Ha mind a 100 meggyógyult, akkor a gyógyszer jó, de cáfolható lett volna, és ez a lényeg. — Amit említesz az nagyvonalakban létezik. Például a fizikának nincs olyan tétele, amit mindenki elfogad. Ezért azt tekintik ténynek, amit a világ fizikusainak túlnyomó többsége elfogad. Aki cáfol egy általánosan elfogadott tételt, annak bizonyítani kell. Hqa sikerül, akkor elfogadják, ha nem sikerül, akkor nem fogadják el. Ha a pasi ennek ellenére ragaszkodik hozzá, akkor kiirja magát a fizikusok közösségéből. Erre hires eset Miskolczi üvegházhatás cáfolása CO2 esetében. Nemzetközileg hülyét csinált magából.

  21. 20!
    Tibor bá!
    Rák és rák között is rengeteg különbség van.Nincs két egyforma rák,és nincs két egyforma géntérképpel megáldott ember.Tehát egy gyógyszer sem fog egyformán hatni mindenkire..
    Hogy is szoktad mondani?Nem minden fekete és fehér..

  22. 21: A poszt nem a rákról szól. Ebben a példában egy hipotetikus gyógyszerről van szó, ami sohase lesz feltalálva. Így maga a rák milyensége irreleváns.

  23. Tudom Tibor bá hogy nem a rákról szól..
    Én a 20-as hozzászóláshoz szóltam..
    De értem miről beszélsz…ok..

  24. Az halottam, alig van fizikus/kémikus szakokra jelentkező. Egyre több viszont az embernek kinéző fotoszintetizáló fénylény.
    Kivácsi leszek mi lesz velük, ha elmegy az áram…

    Ja igen:
    A 600 évig meditáló bölcseknek is volt aki megfőzze a rizst, meg kimossa rájuk a narancssárga abroszt.
    A szerencsétlen robotolók tömegeinek a szeretve tisztelt keleti kúltúrák valahogy nem tudtak jólétet(gyakran még életben maradást sem) biztosítani.

  25. 24: Ne csadálkozz, az okkultizmus éli reneszánszát. Hatalmas csáberővel bír, hogy nem csak megengedi, de kifejezetten kötelezővé teszi a hülyeséget. Aztán meg nem kell hozzá tanulni, elég ha az ember felcsíp néhány slágvortot. pl. “energia kisúgárzás” (Természetesen nem elektromágneses hullámokra kell gondolni, hanem az önmagában megtalált isten által ránkruházott magasabbrendű, spirituális lényeg megnyilvánulására.)
    Mi lesz velük? Halomra fognak pusztulni. Ez lesz velük!

  26. Tibor bá:

    Megkerestem a cikket, hogy újraolvassam. Tényleg fontos dolgokat írtál le benne, köszönöm utólag is!

    Szerinted a társadalomtudományokra rá lehet mondani általánosan, hogy áltudományok?
    Ezeket hogyan kell szemlélni szigorúan tudományos szempontból? Vagy lehet egyáltalán?

  27. 26:
    “Szerintem” úgy kell szemlélni, ahogy jelenleg szemlélik. A természettudomnyoknál is van egy bizonyos bizonytalanság, és mindig is lesz. A társadalom tudománynál ez a bizonytalanság jóval nagyobb. Az ok egyszerű. A természeti törvények és a szereplők állandóak. A társadalomtudományok alanya az ember, ami állandóan változik különböző hatások miatt, meg különben is. Az elsőnél a megismerés mélységéből adódik a hiba. A másodiknál a megismerhetőség lehatároltságából. Nem ugyanaz!

  28. 27. Tibor bá! Ez is inspiráló válasz. Nekem épp az ellenkező a tapasztalatom. Az ember egyáltalán nem változik. Folyton rombol már a puszta jelenlétével is és nem elégszik meg semmivel. Hiszen ezt nevezted meg a világ pusztulásának okának is: az emberi természetet. Lehet, hogy a természet megismerése is éppen ezért ütközik korlátokba? Mert folyton okkal akarjuk megismerni a körülöttünk lévő valóságot. Azért, hogy változtassunk rajta a saját szánk íze szerint.

  29. 28:
    Csaba!
    A társadalomtudomány azt kutaja, hogy mit tesz és mit nem tesz egy-egy társadalmi csoport, és ehhez hasonlók. Ebben a vizsgálatban az ember viselkedése kiszámíthatatlan, mert különböző kiváltó okokara más és másképp reagál. Például, meg tudod-e mondani, ha duplájára emelik a szeszesitalok illetékét, hogy fog erre reagál a magyar középosztály, a borsodi cigányság, stb?

  30. 29. Tendenciákat lehet mondani. A szociológia sem jóslással foglalkozik, hanem eseményeket elemez. Szesztilalomra már volt példa a történelemben. Itt is abban egyeztünk meg, hogy szeszre mindig szükség lesz, ezért jó csereeszköz, érdemes belőle spájzolni. A szociológia nem képes a társadalmi problémákra végleges válaszokat találni, pl. városi zsúfoltság, amit sokszor fel is rónak neki. A természettudományok pedig éppen a valláshelyettesítése okán veszélyes. A humán és reál tárgyak szembeállítását rossz kiindulópontnak tartom. Mindegyikre szükség van, megvan a helyük a társadalomban. Ilyenkor jönnek a látszámmal: Nincs szükség ennyi szociológusra! hát persze, hogy nincs, mert olajalapú társadalom vagyunk. Traktorokra, meg tojástologató gépezetekre persze szükség van. Az ember agresszivitását mikor fogják megcáfolni? Képtelenség világbékében élni.

  31. 28 Gloucester

    A társadalomtudományok azért nem érhetik el azt az egzaktsági szintet, mint a természettudományok, mert soha nem lehet teljes biztonsággal megállapítani az események valós kiváltó okait.
    Ez azért van, mert itt nagyon érvényesül a “kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni” elv, a folyamatok egyszerűen megismételhetetlenek, szemben a természettudományokkal, ahol a laboratóriumban újra be lehet állítani pontosan ugyanazokat a kezdőfeltételeket, és megpróbálni a folyamatokat más és más módon befolyásolni. Ez nagy könnyebbség a törvényszerűségek megállapításához.
    Ezért persze még nem lehet elvetni a társadalomtudományokat, csak óvatosabban kell értékelni a megállapításait.

  32. Köszönöm a válaszokat srácok, és Tibor bá! 🙂

    Az evolúciós pszichológia például tudomány, vagy áltudomány?

  33. 32:
    Fogalmam sincs, hogy az evolúciós pszichológia mivel foglalkozik, de a pszichológia ha nem is áltudomány, de minden esetre messze nem egzakt.

  34. “Egy tudományos elmélet, mivel univerzális állításokból áll, véges pozitív megfigyelés igazolhat, de nem bizonyíthat (lásd: verifikáció). Ugyanakkor az igazolás és a cáfolás nem szimmetrikusak: egyetlen ellentmondó megfigyelés viszont cáfolhat egy elméletet. Ennek megfelelően a cáfolhatóságot tette meg határ kritériumnak a tudományosságot illetően.”

    Tehát ez azt jelenti, hogy mondjuk az Ohm-törvény cáfolható? Úgy értem, van rá elvi lehetőség, hogy létezik olyan tér/idő-pont, ahol nem igaz?

    Másik: Ha azt mondom, hogy a tömegvonzás nem egy természeti törvény, hanem csak a véletlen műve, hogy a testek mindig egymás felé mozognak, az falszifikálható?

    Onnan jutott ez eszembe, hogy azt a jelenséget szokás törvényszerűségként elfogadni, ami tetszőleges számban megismételhető/megfigyelhető. De mi nem tudjuk a gravitációt végtelenszer megfigyelni. Akkor elvileg lehetséges, hogy tök véletlenül történik mindig minden ugyanúgy?

    Harmadik: Tegyük fel, valaki mondjuk tárgyakat mozgat az akaratával. Ettől már eldönthető lenne, hogy ez hogyan volt lehetséges, vagy az oka továbbra is cáfolhatatlan lenne annak ellenére, hogy a jelenségről tudnánk, hogy megtörtént?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük