(1447) Kertész Imre (újból)

Tibor bá’ online

 

~q252Sose hittem volna, hogy Kertész Imrét az életben még egyszer „méltatni” leszek kénytelen, de most bejött. Mint köztudott ma, azaz augusztus 20-án Rubik Ernővel együtt Kertész Imre a Szent István rend tulajdonosa lesz. Rubik Ernő nevében (természetesen) nem nyilatkozhatok, de a helyében én nem venném át a kitüntetést, mert ez akaratlanul is Kertrész szintjére degradálja őt. De csak lépésben!

2002 előtt sose hallottam Kertészről, aki egy harmadosztályú bértollnok volt a Rákosi korszak alatt, és kollégái között arról volt híres, hogy rendre ellopta az ötleteiket. Semmi gond, még egy kis zsidó, akinek büdös a fizikai munka, de irodalmi tehetsége nincs (Állítólag a Sorstalanságot 13 éven át írta). Annak viszont csak a nem létező isten a tudója, hogy műve miért kapott Nobel-díjat. A díjátadáskor elvárt beszédét heteken át írta. Elolvastam, semmit mondó zagyvaság volt. Mindegy, megkapta és végre nekünk is lett egy irodalmi Nobel-díjunk. Ennek megfelelően örültem én is, és… álltam sorba, hogy kapjak egy példányt a Sorstalanságból, amely címet mára már megszoktunk, ahogy a „házi étel” átalakulását „házias étellé” (az én időmben házias az volt, aki tisztán tartotta a lakását, gondosan elvégezte a házimunkákat), megszoktuk, de mi a francot jelent? A szót természetesen Kertész ötlötte ki, valami szörnyen frappánsat akart alkotni, ami a holokausztot non plusz ultrává teszi. Helyette lett egy logikai bukfenc, mert a sors eredeti értelme szerint az mindenkinek van, ha tetszik Kertésznek, ha nem. Azt el tudom fogadni, hogy ha a sors valakinek egy Auschwitzi halált jelent, akkor annyi, de a rossz vagy kegyetlen sors nem jelenti a sors hiányát. Ez azonban a sokkal kisebbik baj, jóval nagyobb az, hogy a könyv mindjárt az elején kiesett a kezemből, de hiszen ez nem magyar fogalmazás, ez egy rakás szar. Hogy ezt összekaparta valaki, hát istenem, de hogy kapott erre Nobel-díjat? Hogy lehet ezt az iskolában tanítani. A Sorstalanság egészen egyszerűen fogalmazatlanság, ha élhetek ezzel a kínos szójátékkal.

Egy szimpatikus magyar író
Egy szimpatikus magyar író

Na jó, ez a múlt, de hogy jut eszébe az Orbán kormánynak, hogy ennek a magyarságát megtagadó, alkalmat – hogy a magyarokat gyalázza – el nem mulasztó alaknak bármilyen kitüntetést adjon, el nem tudom képzelni. Tudom a politikában nincsenek véletlenek, de hogy most mi a politikai szándék, annak kifürkészése meghaladja a képességeimet.

Kertész Imre a világ zsidóságának a kezében egy eszköz volt a Holokauszt életben tartásához, a magyarokon kívül senki se tudta meg, mekkora fos az, amit összekapart (ráadásul kevesen merik felvállalni a kritikát), Most Kertész eszköz lenne Orbán számára, hogy lenullázza az illiberalizmus elszólását? Orbán annyi mindent elvett tőlünk, legalább az önérzetünket meghagyhatná.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
___________________________________________

36 gondolat erről: „(1447) Kertész Imre (újból)

  1. A háború definíciója valami ilyesmi: egy adott ország (érdekcsoport) befolyásának kiterjesztése aktuális territóriumán kívüli területekre gazdasági (nyersanyag, piac) vagy társadalmi (további élettér) érdekből. Régebben a háborúkat a fizikai test ellen vívták, fegyverekkel (hadsereg legyőzte a kiszemelt régió, ország védelmi katonai erőit). Ez a technika a meghódított területen folyamatos katonai jelenlétet igényelt a kialakított állapot fenntartása érdekében. Nálam okosabb emberek rájöttek, hogy ez egy nehézkes technika, nem mindenhol alkalmazható, mert pl. „baráti” országok piacainak, nyersanyagainak megszerzésére nem nyújt megoldást. Kitalálták az új háborús technológiát, illetve ki volt az találva, csak az alkalmazását finomították a végletekig: ma nem a fizikai test ellen harcolnak, hanem a szellemi, erkölcsi talapzatot bontják le. Olyan eszméket sugároznak, amelyek a Nemzeti érdek érvényesítést, és annak szándékát semmisítik meg. Kertész valószínűleg ennek eszköze, nem tőbb, nem magasztos hős, hanem tökéletes eszköz. Majd még írok pár gondolatot, de most egy kicsit elvonulok feltenni egy marhalábszár pörköltet 🙂

  2. 1:
    Abban egyetértünk, hogy Kertész egy eszköz, de még ez esetben is lehetett volna találni nála elfogadhatóbbat, mert az nem lehet a cél, hogy a fél ország fel legyen háborodva. Azt a könyvet meg lehetett volna írni 3 nagyságrenddel jobban is. — Viszont újra felvetődik Arma gondolata, hogy a 2000 éves keresztény erkölcs, a család mint összekötő eszköz igen jó hatásfokkal vannak bomlasztva.

  3. John Perkins leírja saját beavattatásának menetét a „Gazdasági bérgyilkos vallomásai” c. könyvében. Jól megérthető, hogy az az érdekkör, aki Őt „létrehozta”, milyen célok által volt és van vezérelve. Egy „ügynök” „létrehozása” drága, időigényes és kockázatos feladat. A könyvből kiderül, hogy amikorra már több éves gyakorlattal vezeti gazdasági tanácsadó részlegét a multicégénél, akkor már nem ügynököket kap alkalmazottként, hanem az addígra a kívánatos módon átalakított „közgazdász” képzés teremti meg a megfelelő „szakembereket”, akiknek az adott életpálya saját választásuk, a tudás pedig „közkincs”, max annak speciális alkalmazásából kapnak egy kis vezetői iránymutatást. Azok a cionista érdekkörök, akik a világ pénzforgalmát a dollár által, a FED-del a birtokukban irányítják, azok pénzelik az oktatást és a politikát is, és nem képeznek ki ügynököket, hanem felkarolják az érdekeiknek megfelelő elveket valló fiatalokat (Lásd Soros Alapítvány és gyurcsány, Orbán politikai kitaníttatása, tán együtt is ültek a padsorokban és együtt járhattak bulizni is…), és kiképzik őket úgy, hogy az igazi összefüggéseket az egyének nem is látják. Ezért a mesterien irányított multimédiás agymosás és az agyatlannak tűnő oktatási rendszer. A 90-es években állítólag nagyon részletes és eredményes kutatások folytak az emberi elme működési mechanizmusainak megfejtése érdekében, az internet és a kapcsolódó tartalom fogyasztást szolgáló eszközök széleskörű elterjedésével ideális „pálya” nyílt a professzionális és teljesen titkolható gondolkodás befolyásolás terén. Sokakat (a szürke átlagot) nem is befoplyásolják, egyszerűen ki lettek kapcsolva, először az mp3 lejátszók, aztán az okos telefonok és a táblagépek segítségével. A mai fitaalok nem is beszélgetnek egymással, leülnek 2-3-an és okostelefont nyomkodnak, miközben a fülhallgatón „zenéket” hallgatnak. A popkultúráról, mint társadalmat felforgató eszközről külön disszertációt lehetne írni (magáról a termékről-ez már nem zene – és az azokat előadó „jelképekről” is, mert ezek már nem zenészek és nem is énekesek igazából…

  4. 2: teljesen egyetértek azzal, hogy a család, mint társadalmi „alap egység” áll támadás alatt. Azt gondolom, hogy azért, mert egy fiatal gyermek élete első 20 évében tökéletesen átformálható az érdekek szerint, de ha közben azt az átformálást gátolja a család idősebb tagjainak bölcsessége, az nagyon rontja az átformálás hatásfokát, ezért el kell intézni, hogy a gyermeki elme ne a szülőt tekintse másolandónak (így tanulunk), hanem a filmekben és a pop világában lelje meg „példaképeit”, így már a szokásos társadalmi, nemzeti érték átadási mechanizmus kiiktatható, mert ennek igazi színhelye egy egészséges család volt a korábbi időkban.

  5. 3!
    Olvastam.Így van.
    ———————-

    Nem tudok ide mit írni,csak annyit azért hogy teljesen egyetértek a poszttal.Mivel nem kicsit vagyok dühös,inkább semmit mást nem írok. 🙁

    2!
    „a család mint összekötő eszköz igen jó hatásfokkal vannak bomlasztva.”

    Főleg a külföldi munka által.Mivel nincs együtt a család,nem ülnek le együtt vacsorázni este otthon,és megbeszélni a napi problémákat dolgokat,szemtől szembe,fizikai valójában.Helyette skype generáció lett..És ezt nem minden család bírja el..De ez csak egy példa.

  6. Tibor bá Best, az illető erkölcsiségét és irodalmi értékeit nem lehet ettől frappánsabban összefoglalni.
    DE! Van egy nagyon érdekes vonása a mi Imrénknek, aki hazament meghalni a korábban megtagadott országba, vagyis magának is hazudott arról, hogy ő nem magyar és egyáltalán viszolyog tőlünk.

    Ez pedig az, hogy egy, a könyvet jól fogadó hazafias barátom értékelése szerint a mű HOLOKAUSZTTAGADÓ. Ez a halálára készülő, mindenkit, így a ballibsiket is utáló erkölcsi törpe régebb óta fenegyerrekedik azzal, hogy fittyet hány az ő és hasonlóan felépített társai „élő holokauszt-ikon” szerepkörére, beleszarik a holó-menóra szentelt olajába, holokausztbohócnak nevezte magát és nyíltan csalónak nevezi a holómeséket terjesztő zsidókat:

    „Magyarországon lehetséges a Holokausztról beszélni, sőt a Holokauszt művészetéről is, anélkül, hogy közben megemlítenék a nevemet. Mintha soha semmit nem végeztem volna e tárgyban. Mi a bajuk velem? Egy: a személyes gyűlölet meg az irigység. Kettő: radikális gondolkodásmódom. Három: hogy tapasztalatokkal rendelkezem, nekem nem lehet hazudni: ott voltam, s üzletileg ezt szerfelett károsnak vélheti a Holokauszt-hazudozók ifjabb, szerfölött tehetségtelen, ám annál becsvágyóbb generációja, amely a szentimentalizmusból, az asszimilációs diktatúrából meg az üzleti haszonszerzésből indul ki.”

    Ez utóbbi nyilatkozatáért szerintem megérdemli a kitüntetést.

  7. 8. Gedeon: Régen olvastam, arra nem emlékszem. De arra igen, hogy az általad tagadott szappankészítési történetekről tesz említést.

  8. A „Sorstalanság”-ot próbálta kiadatni Kádár alatt de a „szintén zenész” kiadók nem vállalkoztak rá oly gyatra irásnak találták.
    A „Csacsifogat” esetén csak annyi történt, hogy az egyik zsidó szokás szerint cselesen meglopta a másikat. Azokban a körökben ez bocsánatos bün.

  9. 9: Csak a tények kedvéért, a szappangyártást nem én cáfolom, hanem izraeli zs történészek.

  10. annakidején egy kedves pesti barátomnál megláttam a könyvet és mivel szegény bálint barátotok kezében a büdös életben nem volt magyar nobel dijas könyv,hát persze hogy beleolvastam.
    az elsö oldal gyanus volt, ilyen volt a második és a harmadik oldal is. valahogy az volt a benyomásom, hogy az irónak nem kenyere a magyar nyelv, vagy a magyar fogalmazás, mondatfelépités, vagy amit akartok. egy köbányai kubikos valamelyik kültelki kocsmaasztal mellett jobban megirta volna, már ha egy kubikos egyáltalán irásra adná a fejét.
    no de sebaj, mondom magamnak, gyakran megtörténik hogy akármilyen érdekes könyvnek az első néhány oldala unalmas vagy furcsa fogalmazásban jön elő, amig ugymond az iró
    ” belemelegszik” , majd a tovébbiakban kialakul, tehát átugrok a könyv közepére, de sajnos ugyanaz a zagyva, furcsán sántitó fogalmazás. érzem hogy nem „izlik” a könyv a suta fogalmazás miatt, és csak azon álmélkodtam, hogy akkor milyen kritériumok alapján itélte oda a valszeg nagyon intelligens zsüri a nobel dijat ennek a szörnyüségnek.
    nos, véleményem szerint a világzsidóság a szó legszorosabb értelmében megvette kertésznek a nobel dijat!
    ezt én igy hiszem ,és igy gondolom, és most udyanazok megvették neki a magyar kitüntetést.
    azt ne kérdezzétek tölem, hogy miképpen lehetséges emberekre, vagy kormányokra ily eredményesen hatni, csak annyit jegyzek meg-anélkül hogy bármilyen vitacsontot vetnék elétek-hogy például jorg heidert azon bizonyos éjszakán útkarbantartó munkagép ölte meg, és nem baleset.
    vannak akik fejére egy zongora, virágcserép, vagy mit tudom én mi eshetik, ugyebár…..
    higgyétek el, a zsüritagok is ezen töprenghettek el a dij odaitélésekor, mert valakik ilyen irányú célzásokat tettek feléjük,

  11. 13:
    A Nobel-díjat odaítélő bizottság nyilván nem tud magyarul, tehát fordítást olvastak, valószínűleg német fordítást. A németre fordító viszont tudott németül fogalmazni. Ettől függetlenül, amit írtál az nagy valószínűséggel igaz. De a magyar nyelvű mű olyan botrányosan rossz, hogy ezt lenyomni a torkunkon valóban pofátlanság.

  12. 14:
    ” A németre fordító viszont tudott németül fogalmazni.”
    persze, igazad van, erre nem gondoltam .
    de akkor ezek szerint, a forditó kénytelen volt valósággal átirni, hogy azt ne mondjam újrafogalmazni az eredeti magyar csapnivalóan rossz szöveget!
    akkor, az én külvárosi logikám szerint, nem inkább a forditónak járna a nobel dij??

  13. 16:
    De csak akkor, ha a fordító csapnivaló.

  14. Szerintem ez a megszállási emlékmű felállításával egyszerre lett megtervezve, hogy a témát felszínen tartsa.

    Velem együtt valószínűleg többmillió emberben állt meg az ütő, amikor először hallottuk a hírt.
    Alig pár nappal a liberális demokrácia felszámolásának bejelentése után, ez minden valószínűség szerint provokáció.

    Egy jobboldali, magát hivatalosan kereszténynek definiáló kormánytól a Szent István díj odaitélése Kertész Imrének a „dobd vissza kenyérrel” és-vagy a „tartsd oda a másik orcád” kategóriára hajazó esetet próbálja előidézni.
    A kevésbé vallásosak az ilyen szituációt a „…. Sőőőt ! Az én k.rva anyámat !” fordulattal szokták illetni.

    Rubik Ernőt én is sajnálom.

    Eddigi díjazottak:

    2002 – Orbán Viktor, politikus
    2003 – Tőkés László református püspök és Duray Miklós közíró
    2004 – Nemeskürty István, millenniumi kormánybiztos
    2005 – a Püski házaspár
    2006 – Wittner Mária, 1956-os szabadságharcos, Dosztál Béla 1956-os szabadságharcos
    2007 – Buzánszky Jenő és Grosics Gyula, az Aranycsapat tagjai (Az átadás rendhagyó módon egy nappal hamarabb, augusztus 18-án volt)
    2008 – Nem adják ki a díjat, ugyanis a kuratórium Sólyom Lászlónak ajánlotta fel a kitüntetést, aki hivatali ideje alatt nem fogad el külön díjakat.
    2009 – Béres József és családja
    2010 – Egerszegi Krisztina, olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok úszó.
    2011 – Makovecz Imre magyar építész, a magyar organikus építészet képviselője.
    2013 – Hazl József a Rákóczi Szövetség elnöke
    2014 – Tamás Ilonka tanítónő és Burián László atya

    A lista elég vegyes…

  15. megnézném, ahogy egy csonttá soványodott emberből szappant főznek 🙂 tételezzük fel, hogy a rabok átlagos testzsírtartalma 10% (lehet, sokat mondok), amiből gazdaságosan szűk fele nyerhető ki. 60 kilós embernél ez 3-4 kg 🙂 ebből lehet főzni 5-7 kg nyers szappant. a korabeli fényképek szerint az átlagos rab súlya még ennyi sem volt… egyébként meg zsidó történészek cáfolták a lámpaernyőt is:)

  16. 19:
    Ez a 10 százalék zsírtömeg nem felel meg a valóságnak. Miért? Ha egy ember kevesebb kalóriát eszik meg egy nap, mint amennyit felhasznál, akkor a szervezet a tartalékolt zsírból (testháj) lebont annyit, amennyi szükséges. Az izmokat csak akkor kezdi lebontani, amikor már egy csepp zsír sincs. Ezért a csont-bőr emberekben egyetlen gramm zsír sincs, ebből semmi szappant se lehet főzni.

  17. 20: A talpban mindig marad zsír, mert különben az ember nem tudna rálépni. Így egy csontsovány ember lábfejéből is kijöhet egy egyszerhasználatos szállodai méretű szappan mennyisége.

    Persze igen kétséges, hogy ennyiért érdemes-e szappanfőzéssel kínlódni.

  18. 20.
    Kórélettan professzorom azt mondta anno, hogy előbb az izom bomlik le, aztán a zsír. Amúgy meg cachexiás (csontsovány) embereken is marad kevés zsír, a zsigerek körül.

  19. 22:
    Ha a professzorodnak igaza lett volna, akkor a fogyókúrázás nem létezne. De szerintem a professzorod nem ezt mondta, csak nem emlékszel a részletekre. — Az inzulin hiányos cukorbeteg esetében igaz, amit írsz, mert a zsírsavak lebontásához is kell inzulin, ha nincs, akkor kerül sor az izmokra.

  20. 20, 21: Nézzünk már ki a németekből annyi józan észt, hogy a frissen érkezett, kellően kövér „alapanyagot” használták /volna/ fel szappankészítésre…

  21. Tibor bá’ egy okos, manipulatív ember. Beteg.
    Aki ép lélekkel akarja megúszni,hagyja abba az olvasását.Aki egyszer közelről megismeri, és belelát a kútba, menekül, ahogy teheti…míg el nem veszíti hitét, emberségbe vetett bizalmát, önbecsülését, autonóm személyiségét, egészséges optimizmusát.
    Lehet hogy a praktikus segítő posztok- tyúktartás, lámpás, kertészet- csak csali?

  22. 25:

    Látom, neked nem sikerült időben abbahagynod.

  23. A lámpaernyőre is és a fajvédelemre is igaz, hogy a náci párt születése előtt ilyen egzotikus trófeák és nézetek előfordultak pl. brit uriemberek íróasztalán, vagy műveiben is, ahogy a koncentrációs tábort is a búrok ellen vetették be először a britek. A szappanfőzéssel is a brit hadipropaganda riogatta a közvéleményt, hadifoglyokból csinálták volna a németek. A mesében. Viszont Kertész nemcsak a magyaroktól határolódott el, érthető, miért utálják a ballibzsidók is:

    http://nol.hu/kultura/a_teljes_kertesz-interju___holokauszt-bohoc_voltam_-1412999

    „Egyszer Pápán jártam, egy magyar városban. Miután a nyilaskeresztesek széttépték a könyveimet, megtelt a templom, és ahogy a feleségemmel beléptem, mindenki felállt és egyházi énekbe kezdett.

    Zeit: Keresztény templomi énekbe?

    Kertész: Igen, miért? Én nem vagyok zsidó. Nekem nincs közöm ehhez a dologhoz. „

  24. 25: Hát, az én hitem, emberségbe vetett bizalmam, önbecsülésem, autonóm személyiségem stabilabb annál, semhogy Tibor bá vagy bárki blogja hatására elveszíthetném.
    Ha rád ilyen hatással van, akkor tényleg hagyd abba az olvasását! De méginkább fordulj pszichiáterhez, mert ha így elvesztetted a talajt, annak nem Tibor bá az oka.

  25. 25!
    Mond csak yetro.Miben is reménykedsz te?

  26. 32: Kirúgták a mazsihisz éléről, egyből rájött, hogy milyenek a zsidók…
    /”Még csak 1 órája vagyok keresztény, de már most utálom a zsidókat…” 😀 /

  27. 33!
    Na de Observer..Milyen antiszemita megnyilvánulás ez itt kérem tisztelettel 😀 😀

  28. 35:
    Egyetértek. Tökéletesen szakmai, és objektív vélemény. A nagy kérdés, mégis miért kapták fel. OK. kell a holokauszt melletti propaganda, de miért ilyen fércmunka? Nincs zsidó az országban, aki ennél jobbat tud?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük