(1372) Dedollarizáció orosz módra

Tibor bá’ online

 

~aa018Az oroszok azon vannak, az ukrajnai puccs óta még kifejezettebben, hogy minimalizálják a dollár alkalmazását külkereskedelmükben. [Gazprom kínai juanban tervez szimbolikus kötvény kibocsátást, Putyin bejelenti a kínaiakkal való megegyezést gázszállítás terén, 40 központi bank úgy véli, hogy a petro-dollárról át fognak állni a gáz-juanra, stb.]

Ez azonban eddig inkább csak óhajtás volt, nem pedig megvalósított tény, mert végül is gyakorlatilag lehetetlen kívül maradni a petro-dollár trendből, gondoskodik róla az amerikai hadigépezet. Most azonban – ha már Washington mindenképpen háborút akar – Moszkva aktívan nekilátott a dollár tartalékvaluta szerepének szétrombolásának és egy dollármentes rendszer kiépítésének, amit elneveztek dedollarizációnak.

Oroszország hanga szerin az orosz pénzügyminisztérium, az ország exporttevékenysége során, zöld fényt készül adni a rubel radikális bevonására, miközben a dollárban denominált ügyleteket vissza kívánják szorítani. A jelentések szerint az orosz bankok készek a megnövekvő, rubelben denominált tranzakciók kezelésére.

Újsághírek szerint április 24-én a kormány létrehozott egy különleges találkozót, amelynek bevallott célja a dollár kiszorítása volt az orosz exporttevékenységből. Az energia szektor, a bankrendszer, és az állami ügynökségek vezetőit hívták össze abból a célból, hogy javaslatokat tegyenek az Ukrajna kapcsán, Oroszország ellen bevezetendő szankciókra történő válaszadásra.

A „dedollarizációs találkozót az orosz federáció első miniszterelnök helyettese, Igor Shuvalov vezette, jelezve, hogy Moszkva valóban elhatározta a dollárelszámolás leállítását. A résztvevők nem láttak semmi problémát a Rubel szerepének a kibővítésében.

Ha történetesen tudsz oroszul, akkor az eredeti interjút megtalálhatod itt:

Máskülönben Putyin átvette Obama ötletét az „executive order” terén (rendelettel történő irányítás), ugyanis kihirdette a „valuta csere executive order-jét”. Ugyanis az interjúban Moiseev említést tesz a „valutacsere rendeletről”, ami szerint a kormánynak joga van arra kötelezni az orosz vállalatokat, hogy bizonyos áruféleségek forgalmazásánál rubelben számoljanak el. A kérdésre, hogy ez mikor lesz teljes, vagyis 100 százalék, azt válaszolta, hogy ezt nehéz megmondani, de ez a végső cél.

Ennél is fontosabb annak feltárása, hogy ez a törekvést aligha lehetne sikeres, ha más országok nem lennének érdekeltek a dollármentes elszámolásban. Ezek a „más országok” természetesen elsősorban Kínát és Iránt jelentik. A törekvés nyélbeütésére jó alkalom lesz Putyin kínai látogatása május 20-án. Vagyis néhány nap múlva ne csak azt olvasd ki a hírekből, hogy Oroszország és Kína megegyeztek a gázszállítással kapcsolatban, lásd itt, de figyelj arra is, hogy az elszámolás USD helyett RUB és CNY-ban fog történni. És ez csak a kezdet, épp ideje az USA térdre kényszerítésének.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
__________________________________________

41 gondolat erről: „(1372) Dedollarizáció orosz módra

  1. Én nem látom át teljesen a devizapiacot, de biztos, hogy a nagy USAhitelező Kínának jó a dollármentes elszámolás és annak minden következménye?

  2. Az összeesküvés elméletiek szerint Obama és Putyin (felsőbb parancsra) a háttérben már rég lejátszották ezeket a meccseket, amik zajlanak. A világelitnél az un. „világpénz” bevezetése a végső cél. Ha gyengül az USD, és véletlenül nem fog működni a másik (RUB és CNY) rendszer sem, akkor a zsebből előkapva (már) kész megoldásként és egyetlen lehetőségként fog előkerülni.

    Hogy mi az igazság, az viszont passz. Ha megérjük, megtudjuk!

  3. Szerintem Putyin nincs benne a globális „összeesküvésben” azaz a háttérhatalomban.
    Legalábbis az ukrajnai események ezt mutatják.
    Sőt.
    Most, hogy Ukrajna EU azaz globalista befolyás alá került, Putyin az EU-t azaz a háttérhatalmat is megzsarolta, hogy ha Ukrajna nem fizet akkor néhány európai ország nem kap gázt.
    Ha ez színjáték, akkor nem látom az értelmét.

  4. 3: Lehettem Volna

    A testvérek nem szoktak veszekedni?

  5. A háttérhatalomnak pont az a taktikai húzása, hogy bárkire lehet gyanakodni első körben, csak rájuk nem. Csak évek, évtizedek távlatából lehet „őket” visszamenőleg elővenni, hogy mi, miért is történt. Nekik sosem számított az áldozat a végső cél érdekében.

    Pl. simán lehet az, hogy télre időzítik a világvalutát, mert akkor tényleg „gáz lesz” az EU-ban, ha nem lesz gáz. És egyfajta két fél közötti kompromisszumként fogják feltüntetni.

    Szeptember 11.-nek, az eddigi Világ-, vagy más háborúknak, felbujtásoknak sem volt első körben sok értelme. És ma mégis „mindenki róluk beszél”, őket emlegeti, mármint a háttérhatalmat. Persze részben „divat” is lett, de sosem lehet tudni mi lesz a dolgok vége. Egyébként ha „ők” tudják, és tényleg így irányítják a dolgokat, akkor le a kalappal előttük. Tényleg ügyesek.

    Természetesen nem vagyok háttérhatalom hívő, de jobb több szempontból egy kérdéskört megvizsgálni.

  6. Az eurónál is gondot jelent, hogy nincs egységes pénzügyi rendszere az EU-nak, a világpénz is csak akkor funkcionálna (bár a jelentős gazdasági különbségek akkor is gondot okoznának), ha létre jönne egy ‘világállam’.

  7. Ebben igazad van természetesen, valószínűleg azt még „későbbre tervezik”. 🙂

  8. Szeptember 11-nem egyszerű és világos, szinte már másnap érthető céljai voltak: Az afgán terület a gázvezetékek számára és a permanens terror elleni háború kirobbantása, amiben az USA szabad kezet kap.

    Ha valóban lenne olyan mértékű „összeesküvés” ami az oroszokat és Kínát is tartalmazza, akkor teljesen feleslegesnek látok minden színjátékot.
    Egszerűen felosztják a piacokat és bevezetik a világvalutát.
    De én inkább abban a verzióban hiszek, hogy a háttérhatalom nem egységes, hanem több, időnként átfedésekkel is rendelkező erőközpont dinamikus egyensúlya az, ami a világot irányítja. A belső harc közöttük sokkal nagyobb mint ami kívülről látszik.
    A „gonosz” erők egyik jellegzetessége, hogy gonoszak, és szemrebbenés nélkül megforgatják egymás hátában is a kést.

  9. Ez szélmalom harc. A „világhatalom” rögeszme olyan mértékben eluralkodott, hogy lehetetlen vele szembeszállni. 🙁

  10. Kína a saját pénzével (CNY) fizet. Szerintem az nem gond Kínának, hogy nem USD-ral fizet az olajért/gázért/szénért/stb. Oroszországnak.

    Az már más kérdés, hogy pl. az EU-val, vagy más kontinensbeli országokkal (nem csak szénhidrogénekről lehet szó, hanem pl. búza, miegymás) milyen elszámolással kereskedik Oroszország. USD? EUR? Mert gondolom nem rubelben. 🙂

  11. Hogy érted azt, hogy „nincs egységes pénzügyi rendszere az EU-nak”?
    Az Európai Központi Bank és az EKB-ből + a tagországok jegybankjaiból álló Központi Bankok Európai Rendszere akkor mi?
    Néhány EU ország valóban nem tagja az euro övezetnek, de azok közül csak Anglia jelent komoly gazdasági tényezőt. Az új tagállamok kötelezettséget vállaltak, hogy majd bevezetik az eurót, még ha mostanában nem is nagyon látszik, hogy erre törekednének a mi vezetőink, de Lettország idén lépett be.
    Szóval alakul ez…

  12. Elsősorban az USA térdre kényszerülésére gondoltam, mint következmény. Ez elég súlyosan érintené a kínai kintlévőségeket.

  13. Egy darabig én is használtam a Kitalált Újkoron ezt a beágyazott kommentformát és végül kidobtam. Ha valaki egy régihez szólt hozzá, fent, akkor azt a végére rákeresők nem is vették észre. És az oldalmenűben is csak az utolsó néhány hozzászólás látható. DE majd kiderül, hogy itt hogy válik be.

  14. A WordPress-ben a beágyazott (nested) formátum ki-be kapcsolható.
    A jövő eldönti, hogy itt hogy válik be.
    Én eddig is jelöltem, idézőjelek közé téve a gondolatot amire reagálok.
    De elképzelhető, hogy vannak ennek automatikus változatai.

  15. „Nem pontosak azok a nemzetközi prognózisok, amelyek szerint Kína, az Egyesült Államokat megelőzve, a következő években a világ vezető gazdaságává lép elő – mondta Csang Hua-csün, a Kelet-Kínai Egyetem közgazdász-professzora az MTI-nek.

    A hivatalos kínai álláspont szerint az országnak még legalább egy évtizedre lesz szüksége a valódi világelsőség megszerzéséhez, s az csak akkor valósul meg, ha képes lesz fenntartani a jelenlegi, éves 7,5 százalékos növekedési ütemet.”

    Ezek szerint Kínának még van ideje.
    http://bit.ly/1jlESjA

  16. Ezt már én magamtól is gondoltam,de leírva még nem láttam.Ezt hol olvastad?..

  17. Amit nem értek, hogy miért kényszerülne az USA térdre attól, hogy két másik ország milyen valutában üzletel? Vagy egyáltalán milyen módon érinti?

  18. Obama meg Putyin olyan nyugodtan tollasoznak egymással,mintha valami wellness hétvégén lennének..Ezt elég érdekesnek találom azért.. 😮

  19. Nem egyértelmű, ezért rákérdezek; nekem szól a kérdés?

  20. Gyerekek!Akkor most hogy is állunk azzal a gázzal?Mert már mondanak mindenfélét mindenhonnan..Nem tudom hova kapdossam a fejem..

  21. Vegyél tűzifát. Télre legalább egy kicsit ki is fog száradni.

  22. 24:
    Így van, most vegyetek, mert ha elmegy a gáz, ősszel a fa ára duplájára ugorhat.

  23. 25!
    Elmegy a gáz?Azt mondta ez a Zorbán gyerek,meg a másik szlovák Fickó,hogy adnak Ukrajnának gázt.Két idióta.Nekünk sincs.Meg a szerződések se engedik,meg fizetni sem tudnak.Most is csak 14%-os a töltöttségünk a tározóba..

  24. Még korai temetni a dollárt. Annak semmi akadálya, hogy két ország egymás közt a saját valutájában, vagy akár barterben számoljon el, de ahhoz, hogy ez a valuta az egész világon elfogadottá váljon, ahhoz az adott országnak gazdaságilag és politikailag is igen-igen stabilnak kell lennie. Emellett az is kell, hogy ahhoz a valutához nagy mennyiségben hozzá lehessen jutni /praktikusan áruért cserébe/. Szóval se a jüan, se a rubel nem lesz világvaluta a közeljövőben.

  25. 28:
    Szerinted a dollár „igen igen stabil”?
    Mi van, ha a gázszerződés lejártakor Putyin ragaszkodik ahhoz, hogy a következő szerződést rubelben kössék?

  26. 29. Ezt alapvetően olyan országok között lehet megcsinálni, ahol mindkét kereskedelmi fél jelentős, közel azonos külkereskedelmi forgalommal rendelkezik egymás iráyában. Ha ez nem így van, akkor valamelyik fél futja az árfolyamkockázatot és a konverziós költséget a jelenleg jelentős devizákra ( EUR, USD stb.).
    Ezeknek többek között az ez előnyük, hogy ezen költségeket megspórolja. Mint ahogy pl. az euró bevezetésének is ez volt az egyik előnye.
    Ha nálunk nagyobb az orosz import ( energia), mint az export, akkor mi szívunk.
    Lehet még a rubel előnyének tekinteni a magasabb kamatot, de ezzel szemben áll az árfolyamkockázat és az országkockázat.

  27. 29: PZuj már pár dolgot felvetett, amikhez én még tennék hozzá…

    „Szerinted a dollár “igen igen stabil”?”

    Alapvetően az ország politikai /gazdasági/ stabilitását írtam, nem a valutáét /hisz azt az éppen aktuális gazdaságpolitikai érdekek miatt tarthatják akár alacsony árfolyamon is, segítve az exportot/. Ettől függetlenül, a dollár biztosan a legstabilabb pénzek között van.

    Ország-stabilitás szempontjából is az USA „atombiztos” a polgárháború óta, jól működő, stabil politikai rendszerrel, akár Svájc. Nem ok nélkül ennek a két országnak a pénze lett a legelfogadottabb a világban. /Illetve korábban a font, a gyarmatbirodalom felbomlásáig./
    Hosszabb távon Kína és Oroszország is instabil rendszernek számít, így ki bízna bennük /a pénzükben/?

    „Mi van, ha a gázszerződés lejártakor Putyin ragaszkodik ahhoz, hogy a következő szerződést rubelben kössék?”

    Valószínűleg jól rácseszne, mert mit kezdene a másutt el nem fogadott rubeljével? Ennek csak akkor lenne értelme, ha meg tudna egyezni az EU-val a rubel elszámolásról.
    Ha rákényszerítene bennünket /EU/, hogy csak rubelért ad gázt, akkor a rubelt tudnánk megvenni dollárért /vagy euróért/, akkor kb. ugyan ott van, mint eddig. Ha viszont irreálisan magasan tartaná a rubel árfolyamát, akkor felgyorsulna az alternatív energia források bevonása, és szintén öngólt lőne.

  28. 31.
    „akkor felgyorsulna az alternatív energia források bevonása, és szintén öngólt lőne”

    Hát éppen ez az. Nincs alternatív enegiaforrás és elfogadható időintervallumon belül (egy-másfél évtized) nem is lesz!

  29. 32: Alternatív energiaforráson jelen esetben elsősorban szintén gázt értek, /türkmén gáz vagy amerikai palagáz stb., de szóba jöhet bármi/ – lényeg, hogy ne orosz forrásból jöjjön.
    Másrészt szóba kerülhet bizonyos területen /lakosság/ a földgáz teljes kiváltása is, pl. elektromos energiával, szénnel-fával. Az 1960-as években propán-bután gázon kívül nem használtunk gázt /azt is csak városokban/… nem volt az olyan régen.

  30. Tegyük fel, hogy Magyarország megegyezik Oroszországgal, hogy hagyjuk a francba a dollárt, ezután Rubelért vesszük tőlük a gázt. Akkor meg kell vennünk tőlük a rubelt – mit adunk érte? Forintot, Eurót, Dollárt? – a legjobb lenne a forint, abból annyit nyomtatunk, amennyit akarunk, de kérdés, elfogadják-e.

  31. 33:
    A hatvanas évek városi gáza nem földgáz volt, hanem szén kokszosításból származó gáz, és kizárólag főzéshez használták (később kezdtek hozzákeverni földgázt). Most viszont majd minden téli fűtés földgázra van átállva. Ezt nem lehet ripsz-ropsz kiváltani.

    34:
    Maradjunk annyiban, hogy ehhez nem értesz, és kész. Ez olyan mint a CHF kölcsön. Az elszámolás rubel alapú. Ehhez egyetlen rubelnek se kell lenni a zsebedben. Tartozol a gázért 1 millió rubellel, azt adsz érte, amit akarsz, aminek a pillanatnyi értéke rubelben kifejezve 1 millió (az átváltás után). — A forintot nyomhatod mint süket a csengőt, de az értéke ennek megfelelően zuhanni fog.

  32. 35: „szén kokszosításból származó gáz”

    Igazad van, erről meg is feledkeztem, hogy ilyen is volt a nagyobb városokban /”gázgyár”/. Nálunk nem, így én csak a PB palackot cserélő „gázos”-ra emlékeztem.

    Viszont érdekes a kérdés, hogy a mai, földgázzal üzemelő eszközöket mennyire egyszerű lehet átállítani városi gázra? Az is lehetne egy alternatíva…

  33. 35: Okoz problémát, ha nincs rubelt hozó exportunk, ezért az ilyen megállapodásoknak része szokott lenni, hogy a felek törekszenek a kiegyensúlyozott árucserére. Nem lenne rossz. Az oroszok garantálnák, hogy átvesznek annyi magyar árut, amennyi az ő szálljtásaik értéke. Ha van még magyar áru…

  34. 37: Bizonyára a fizetőképes kereslet határozta meg, hogy hol volt érdemes ‘elgázosítani’ a várost. Gondolom, a nagy fogyasztó maga a város volt a közvilágítással.
    Mi fejlettebbek voltunk, volt villanyvilágítás… 😉

    Most átvehetné a szerepét a biogáz /-ból nyert biometán/. De inkább dísztereket burkolunk EU pénzekből, ahelyett, hogy biogázüzemeket csinálnánk belőle. Bár logikus, díszkövezésnél feltűnésmentesebben lehet lopni, mint egy biogázüzem építésénél.

  35. 39: Szerintem biogázüzemen is prímán lehetne lopni. Inkább az lehet a baj, hogy ahhoz érteni is kellene valakinek, hidegburkoló meg van elég az országban…

    A gáz nem néklülözhetetlen, csak az a baj, hogy nagyon rá van állítva az infrastruktúra, az átállás meg drága lenne.
    -Kellene minden házra jó hőszigetelés, hogy ne kelljen annyit fűteni
    -Kellene sok, olcsó, tiszta áram, hogy a főzés és az ipari felhasználás se jelentsen gondot

    Falun a fafűtés jó alternatíva, de városban túl nagy lenne a légszennyezés, a szállítás és a tárolás nem megoldott, és nem feltétlenül alkalmasak már rá a kémények sem.

  36. 35:
    „Ez olyan mint a CHF kölcsön. Az elszámolás rubel alapú. Ehhez egyetlen rubelnek se kell lenni a zsebedben. Tartozol a gázért 1 millió rubellel, azt adsz érte, amit akarsz, aminek a pillanatnyi értéke rubelben kifejezve 1 millió (az átváltás után).”

    Ugye árut nem tudunk adni, mert ennyi exportunk nincs.
    Az oroszok nem fognak hitelezni, vagy ha igen kamatért. Az orosz jegybank alapkamat 7.5% körül van, a magyar 2.3%. Nekünk ez nem éri meg.

    Így rendezhetjük a számlát dollárban, euróban, de akkor minek ez a nagy cécó, hisz eddig is ezekben rendeztük.

    38:
    „ezért az ilyen megállapodásoknak része szokott lenni, hogy a felek törekszenek a kiegyensúlyozott árucserére.”
    Törekedni azt lehet, de ha eddig nem sikerült (gondolom magyar törekvésből nem volt hiány, már jó ideje erről beszélnek), most mitől fog?

    „Nem lenne rossz. Az oroszok garantálnák, hogy átvesznek annyi magyar árut, amennyi az ő szálljtásaik értéke. Ha van még magyar áru…”

    Hát ez nagyon a KGST-re hajaz, de azok az idők elmúltak.
    Az oroszok is profitorientáltabbak lettek.
    Most az orosz piacra sokan akarnak betörni, akarnak terjeszkedni.

    Az oroszoknak milyen érdeke fűződne ahhoz, hogy az eddig nem kellőképpen versenyképes magyar árut ( mert ha versenyképes lett volna, akkor már az orosz piacon lenne) előnybe részesítse más áruval (p. NY-Európa) árujával szemben?

    Esetleg fizethetünk a politikai orientációnk változtatásával ( az EU-tól való távolodás is pénzbe kerülne) vagy maradék függetlenségünkkel?
    Mert másunk jelenleg nincs.

    Nem beszélve arról, hogy ha minket valami úton-módon kedvezménybe hoznak más országokkal szemben, ezt ezen országok joggal sérelmeznék és felnyomnák az oroszokat a WTO-nál.

    Nem beszél

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük