Tibor bá’ online

Az emberiség számára a múlt század harmincas évei kezdték meghozni a baktériumok okozta betegségek elleni, egyre hatásosabb fegyvereket, akkor kezdődött ugyanis az antibiotikumok felhasználása a gyógyászatban (kivételt képez az Ehrlich-Hata 606, vagyis a Salvarsan). Az antibiotikumok előtt a betegség leküzdésére nem volt más mód, mint a beteg immunrendszerének segítése a maximális erőkifejtés elérése végett. Magyarul, ágynyugalom, optimális étkezés, jó levegő, megfelelő külső hőmérséklet, stb. Ez azonban sok esetben, főleg gyerekeknél és időseknél édeskevés volt. Ezen a helyzeten az antibiotikumok gyökeresen változtattak. A II. vh-t. követően egyre másra állították elő a korábban még remélni se mert, hatásos antibiotikumokat, amit az emberiség gyorsan megszokott. A korábban félelmetes betegségnek ismert kórok, mint például a tuberkulózis, aminek még az említése is borzalmakat okozott, egy csapásra gyógyíthatókká váltak. Egy idő után nem csak az emberek kezdték fogyasztani az antibiotikumokat, mint a cukorkát, de a nagyobb haszon érdekében az állattartók is. Ráadásul nem beteg állatok meggyógyítására, hanem az egész állomány megbetegedésének a megelőzésére, vagyis ha kellet, ha nem, a takarmányba folyamatosan bekevertek sok millió tonna antibiotikumot. Ennek eredménye lett az, hogy egyes baktérium törzse rezisztenssé váltak bizonyos antibiotikumokkal szemben. Sebaj, a gyógyszeripar egyre-másra állította elő az újabb és újabb antibiotikumokat. Mára azonban már ott tartunk, hogy egyes baktérium törzsek mindenre rezisztensek, ami azt jelenti, ha egy ilyennel megfertőződsz, az orvos tehetetlen a betegségeddel szemben, magyarul, az életed az „isten” kezében van. Ezen helyzet kialakulása vezetett oda, hogy a WHO figyelmeztetést tett közzé „Globális antibiotikumokkal szembeni rezisztencia” címen (World Health Organization report on global antibiotic resistance). Ezek szerint ez a veszély nem csak a szegény, elmaradott országokra leselkedik, mert a fejlett, kiépített egészségvédelmi rendszerrel rendelkező országokra is érvényes. Ez tehát nem sci-fi, hanem élő valóság. A figyelmeztetésben szereplő legnagyobb veszélyt a következők jelentenek:

Tuberkulózis: Már az ötvenes években sikeresen gyógyították a gümőkórt isoniazid és rifampicin antibiotikumokkal. Mára azonban a tbc bacilus totálisan rezisztens, nem csak ezekre, de a többi, szóba jöhető, antibiotikumra is, jelentették Indiából. Dél Afrikában a tuberkulózisban szenvedőket hazaküldik a kórházakból, mert nem tudnak velük mit kezdeni. Valamikor a tuberkulózisnak „morbusz hungarikusz” volt a hazai beceneve, mert tömegesen pusztította a népességet. Lefolyása hosszú, de majd biztos halállal végződik. A fertőzés elkerülhető egészséges körülmények biztosításával. Nedves, hideg, dohos lakások, por, piszok, alkoholizálás, dohányzás elkjerülése már sokat jelent a megelőzésnél.

Gonórrhea: A „népszerű” kankó az egyik legismertebb és legkellemetlenebb nemi betegség (újabban szexuálisan terjesztett a jelzője). A penicillin felfedezése után egyetlen injekcióval volt gyógyítható. terjedését elősegítette, hogy az emberek nem szívesen vallották be. Magyarországon Rákosi kiirtotta, mert szigorú előírás szerint a fertőzött betegnek kötelező volt közölni kivel közösült a panaszok jelentkezését megelőző egy hét alatt, akit aztán hatósági szigorral behívtak a rendelőbe. Mára azonban a gonokokuszok olyan fokú rezisztenciára tettek szert, hogy már csak egyetlen egy antibiotikum, a ceftriaxon gyógyítja, de már ennek is csökken a hatékonysága.

Klebsziellák: Mára teljesen jelentéktelen baktériumokká váltak, bár gyakori eset, hogy tüdőgyulladást okoz (valamint húgyúti fertőzést, agyhártyagyulladás). A tüdőgyulladás hajdan volt halálos betegség, az antibiotikumok korára teljesen megszelídült, mert könnyen és jól volt gyógyítható (bár az orvosok mindig komolyan vették). Újabban viszont rohamosan válnak rezisztenssé, ráadásul a fertőzést főleg kórházakban lehet megkapni.

Tífusz: elleni küzdelem sikeres volt a vakcina bevezetése után. A harmadik világban azonban még ma is több mint 20 millió embert fertőz meg évente. Viszont a globalizáció miatt ezek a fertőzések könnyen jutnak át a fejlettebb országokba elsősorban ételek útján. Az USA-ban évente kb. 5000 esetet regisztrálnak. Korábban a betegség antibiotikummal könnyen volt kezelhető, de ez már a múlté. Egyre több rezisztens, sőt többszörösen rezisztens törzsek bukkannak fel. Tekintve, hogy hatásos vakcina létezik, mielőtt elmentek Thaiföldre egy kis extra szexelés végett, okosabb ha az ártatlan gyümölcssalátát csak akkor eszed meg, ha még idehaza beoltottak tífusz ellen.

Szifilisz: A dédapák rettegett betegsége, a vérbaj, igen jól volt kezelhető antibiotikumokkal. Ez kissé megváltozott, mert már léteznek rezisztens törzsek, ha egy ilyet kapsz el, kellemetlen helyzetbe kerülhetsz. Persze a tisztességes házaséletet élők nincsenek veszélybe, de…. hadiállapotok alatt a nők nem mindig azzal közösülnek, akivel akarnak. Ezt érdemes fejben tartani.

Diftéria: Hajdan volt rettegett gyerekbetegség kórokozója már mutatja a rezisztencia jeleit. Mivel létezik rá oltás, legyen rá gondod, hogy gyermekeidet beoltatod.

Mit tehetünk? Mivel az egész átkozott helyzetnek főleg a „húsgyárak” az okai, ha teheted, fogyassz organikus, azaz kistermelőtől származó húst és hústerméket. Tömeg gyártott hústerméket mindenképpen ajánlatos elkerülni. [Kekeckedők részére ez az eredeti szöveg: Avoid eating animal products that come from factory farms, or only eating organic, grassfed meats, is the best way to avoid consuming the antibiotic residue in our food supply.] Amit még tehetünk: gyakori kézmosás, és általános tisztaság, csak igen indokolt esetben megejtett beteglátogatás.
__________________________________________________________
__________________________________________________________
________________________________________