Tibor bá’ online
60 év után végre győz az igazság. Egy gyógyászati dogma tartóoszlopa a héten végleg leomlott. Az University of Cambridge kebelén belül végzett kutatás 72 csoportos tanulmány adatait analizálta, amiben 18 ország 600.000 részvevőjének voltak az adatai. A végső konklúzió szerint ”nincs összefüggés a telített zsírsavak fogyasztása és a kialakuló szív-érrendszeri betegségek között.” Ez az eredmény megtámadhatatlan, mert a British Heart Foundation (Brit Szívalapítvány) szponzorálta, és a világ egyik vezető orvosi folyóirata az Annals of Medicine hozta nyilvánosságra március 18-án. A tanulmány kivonata megtalálható, és 20 dollárért megrendelhető itt , aminek végső következtetése: „Conclusion: Current evidence does not clearly support cardiovascular guidelines that encourage high consumption of polyunsaturated fatty acids and low consumption of total saturated fats.” (A jelenlegi bizonyítékok egyértelműen nem támasztják alá azt a kardiovaszkuláris irányelvet, miszerint fogyasszunk minél több többszörösen telítetlen zsírsavakat és minél kevesebb telített zsírsavat).
A katasztrófális félrelépés 1956-ban kezdődött a ma már hírhedt „Seven Countries Study”-val (Hét ország tanulmánya), amit Ancel Key vezetett. Ő volt az, aki démonizálta a telített zsírsavakat. A tanulmány tragikusan félrecsúszott Keys kicseresznyézése miatt, amit prekoncepciója igazolására végzett. Lényegében minden olyan országból származó adatot kihagyott az összesítésből, amelyek nem igazolták elképzelését. Így történt, hogy az American Heart Association 1956-ban közzétette, hogy a vaj, tojás, és vörös hús fogyasztása infarktushoz vezet.
Viszont egy szó se esett a valóban kártékony transz zsírsavakról, amelyek a természetben nem fordulnak elő, kizárólag az Ember képes létrehozni élelmiszer ipari vegykonyháiban.
Kíváncsian várom, mennyi ideig kell várni a paradigmaváltásra.
____________________________________________________________
____________________________________________________________
___________________________________________________
Szerintem épp az a gond, hogy hiába egy ilyen egyértelmű tanulmány, a köztudatba ez nem, vagy alig fog átmenni megkérdőjelezhető okok miatt.
Például megnézném mikorra változnak meg ennek hatására a laboreredményekben ajánlott intervallumok.
1:
Erről szól az utolsó mondatom.
http://www.medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/felmentettek_a_telitett_zsirokat
Az utána lévő komment a fontos. Nem hinném,hogy megtámadhatatlan olyan nemigen van csak olyan amilyen kiállja az idők sarát, hisz ez a tudomány. 🙂
2: Értettem, ezért fogalmaztam úgy ahogy. Egyébként nem ez az egyetlen terület, ahol nehezen megy ez.
3: Lehet igazság abban, hogy nem volt tökéletes a módszer, de ennyiből kijelenteni, hogy mindkettő rossz, az egy stabil elfogult álláspontot jelez. Na de mégis mit gondol, hogy milyen fogyasztás lenne a helyes? Fehérje telítetlen zsírsavakkal? Ez nem igazán reális, és valószínűleg nem is egészségesebb.
„A koleszterinhipotézis órái meg vannak számlálva. Rendre jelennek meg a koleszterindogmát kikezdő írások és elemzések, miközben a konzervatív orvoslás még mindig makacsul ragaszkodik ehhez a bukott tévtanhoz, s ezzel évente sokezer ember halálát okozzák, mert megfosztják betegeiket a hatásos beavatkozás lehetőségétől. Az alábbi cikk érdekessége, hogy egy kardiológus írta, és hogy a British Medical Journalban jelent meg.
…..egy nem rég megjelent követéses vizsgálat semmiféle szignifikáns kapcsolatot nem talált a telített zsírfogyasztás és a szívbetegség kockázat között (5). Mi több, a telített zsírok fogyasztása védőhatásúnak bizonyult. A tejben található telített zsírok (azaz a vaj) szintén védőhatásúnak bizonyult (6-9). A vörös húsok is a telített zsírok komoly forrásai.”
http://www.tenyek-tevhitek.hu/a-telitett-zsir-lenyegtelen-kerdes.htm
Üdv, Tibor bá’,
Valahol azt olvastam, hogy a tejben is van transz zsírsav, szerinted ez mennyire hiteles információ?
6: Teljesen hiteles. http://alimento.blog.hu/2013/11/24/transz-zsirsavak_kulonvelemeny
3:
Egyetértek a megállapításoddal. A megtámadhatatlanság alatt azt értettem, hogy a háttérben állók komolysága nem megkérdőjelezhető. vagyis nem egy bizonyos lobby érdekében nyilatkoznak.
6:
A tehén zsiradékban valóban van némi transzzsírsav, de ez „természetes„, míg az ember által előállított „mesterséges” és úgy tűnik, nem mindegy.
7:
Ebben a teljesen hiteles belinkelésből: „A transz-zsírsavak egészségkárosító hatása nagyságrendileg a telített zsírokéval vethető össze.” Ami nálam abszolút hiteltelenséget eredményez.
8. Jelzem nem a cikkre írtam a „teljesen hiteles” kifejezést, hanem a tejre. A cikket részletesnek és érdekesnek találom.
8:
Így van, alapvető különbség a természetesség és a mesterségesség. Én azt gondolom, hogy mindenképpen a természetes forrás lehet a jobb. Olyan sok még a bizonytalanság az egészségtudományban, azon belül is a zsírokkal kapcsolatosan, hogy a mesterségesen előállított anyagok pontos hatását nem ismerhetjük.
Természetes, hogy valamilyen mértékben a tejben is van telítetlen zsírsav, hiszen tudjuk miből állítja elő azt a tehén.
Mindenesetre én törekszem a természetes ételek fogyasztására, de sajnos ma nagyon nehéz. Ha nem magának termeszt és tenyészt mindent az ember, akkor nagyon drága beszerezni. Ráadásul a természetes módon történő termesztés és tenyésztés is egyre nehezebb és drágább (értsd kevésbé költséghatékony).
nekem elég volt a pofa teljes neve is hogy tudjam : átverés volt az egész koncepciója.Minden bizonnyal emberi életek 100 000-i mentek rá erre.
Ebben nem tudok elnéző lenni,sajnálom.
10:
Már tojnak a tyúkjaim, de ha a munkámat egyáltalán nem számítom, egy tojás akkor is minimum kétszer van annyiban, mint amennyiért a TESCO-ban kapható. Lassan lesz felesleges tojásom, és lenne is rá vevő, de nincs pofám annyit kérni (kb 1500 Ft/kg) mint amennyiben van. És akkor kérdés, hogy az idén mennyi lesz a búza mázsája.
11:
A tudósok között nem ritka az, akinek van egy ráérzése és utána csal, vagy szépít, hogy az jöjjön ki, sokszor ezt tudat alatt teszi. Ez esetben a baj ott volt, hogy a „Hét ország tanulmányt” senki nem ismételte meg. A gyógyszergyáraknak meg nagyon jól jött.
„Ha nem magának termeszt és tenyészt mindent az ember, akkor nagyon drága beszerezni”
A piacon 180 Ft-ért veszem a fölözetlen, kezeletlen friss tejet. Házi vágásból olcsóbban veszem a nem tápos disznóhúst, mint a boltban. A „valódi” (értsd: semmi nem oda valót nem tartalmazó) sajt és felvágott valóban drágább, de heti pár száz forintot megér a különbség.
13:
Ez a házi vágás, stb. csak akkor igaz, ha személyesen ismered az eladót, mert elképesztő mennyiségű csalással lehet találkozni.
12: Nekem már/még nincsenek haszonállataim, viszont van viszonylag nagy kertem. Azért ha a munkát nem számolom bele, anyagilag is megéri, de nem ez az elsődleges fontosságú.
Viszont a tyúkokkal valamit rosszul csinálsz, mert egyrészt még amikor olcsó volt a tojás mi is tartottunk, és saját felhasználásra megérte a munka be nem számításával, másrészt meg amióta megugrott az ára, azóta a környezetemben többen (köztük egy haverom is) ráálltak házilagosan és eladásra is megéri nekik.
13: Én is veszek háztól ezt azt, a tejhez én például 150-ért jutok hozzá, de rosszul fogalmaztam. A boltokban nehéz hozzájutni a természetes alapanyagokhoz és ha igen, akkor drága. Ebből a szempontból a háztól vette áru inkább a „saját magának megtermeli” kategóriába tartozik. Már abban az esetben amit Tibor bá ír, hogy kell ehhez a személyes ismeretség.
15:
Napi 10 tojás ára 2,5 kg búza és 20 liter víz. = 170 Ft. Haszon 130 Ft. Előzetes beruházás 200.000 Ft. Ez mikor térül meg?
Kémiai oldalról evidencia, hogy a telítetlen (pláne többszörösen) szénhidrogén láncok jóval reakcióképesebbek, mint „normál” társaik, egy enzimatikus folyamatban sokkal több mellékutat okozhatnak a kívánt irányok helyett.
Ez a sokat emlegetett szabad gyökök – reaktív molekulatöredékek – keletkezése mellett egy sor olyan reakcióutat nyit, amiről fogalmunk sincs. (pl. artériák belső endothélhártyáinak kémiai sérülését követően mukopliszaharidok felhalmozódása az érfalakban, majd lerakódás: ergo érelmeszesedés).
Ezt még tetézi ami szintén elhangzott, hogy olyan szerves molekulák, amelyek a természetben nem léteznek (ergo „kezelésükre” és lebontásukra nem alakult ki megfelelő tranzitfolymat, ill. nincs molekulárisan berendezkedve a szervezet rájuk – olyan reakcióutakat nyitnak meg az anyagcsere folyamatokban, amelyek akár még 150 éve sem léteztek, azaz a szervezetnek fingja sincs mihez kezdjen vele. A telítetlen zsírsavak előállításához használt katalizátorok nyomokban szintén benne maradnak a készítményekben (dehidrogénezés), erről sem esik sok szó. A módszer a szokásos: oda lövik be az EÜ határértéket, amennyi benne marad 🙂
Ezeknek a jelenlétük vadonatúj a szervezet vegykonyhájának (legfőképpen a májnak), nincs rájuk „eljárás” hogyan kell lebontani.
Csak picit reflektálva Tibor bá’ cisz-transz izomerekre vonatkozó utalására, persze hogy a természetben az enzimek az „azonos” oldali láncokat ill. oldalilleszkedéseket tudják jobban kezelni (=amelyek az enzim felület oldalára esnek. A fehérje molekulák lényegében nagymolekulájú, vezérelt másodlagos struktúrákkal és felületükön mondjuk úgy testre szabott töltéseloszlással csalogatják magukhoz az adott típusú molekulákat. Ebben egy transz-izomer mindenképpen nehezebben kezelhető, mert a távoli oldali láncvégződés szabadon lógó végéhez nehéz tipikus reakciót rendelni, amit irányítani is lehet, ergo az enzim oldaja meg a továbbalakítást vagy lebontást. Ellenben ha ez nem megy, a reaktív oldallánc köszöni, majd halászik magának a vérből/molekuláris építőkövekből olyan reakciópartnereket, amelyekkel konform. S hogy melyek ezek? Amit talál… ezért beláthatatlan minden nem -naturális anyagnál, mit okoz. Lehet hogy pont kilövik általános antioxidánsok, vagy hasonló molekulákat kezelő hasonló enzimek, de lehet hogy totál lemérgezi a szervezetet).
Azt hiszem 1900 előtti az a cikk a Hermann Römpp: Kémiai lexikonban a margarinokról, amelyek a többszörösen telítetlen zsír- és olajsavakról, mint szerves vegyipari hulladékok-, melléktermékek élelmiszeripari lehetséges felhasználásáról ír,
és ne feledjük az ipari gyártásban a szilárd dolgok helyett mindenképpen praktikusabb 30-40 fokon folyós anyagokkal dolgozni, ömleszteni, dobozolni… A „hidegen kenhető” marketing lobbiról már nem is beszélve.
Bizony , úgy tűnik a Föld jobbik oldalával -miközben a 2/3-a éhezik – szépen megetették a szemetet 🙂 (leragadtam a margarinnál, de számos más anyag is elővehető lett volna).
17:
Köszönjük az értékes, szakmai kiegészítést. Volt már egy poszt a cisz és transz zsírsavakról, ami kellő mélységben feltárta a témát, de az legalább két éves, és nyilván nem olvastad.
16:
Az egyszeri befektetést nyilván másképp kell kezelni, de ha jól értem neked már nincs rá szükséged, vagyis ezek szerint a tojás 20 Ft alatt elő tudod állítani.
Napi 10 tojáshoz kell mondjuk 20 tyúk. Ehhez a feltételrendszer 200 000 Ft lenne? Mi most gondolkodunk, hogy újra legyenek tyúkjaink, de ennek a huszad részéből meg tudom oldani, persze nem a nulláról indulva. Viszont egyrészt más telkeken is lehetnek kihasználható helyiségek, másrészt ha abszolút nincs semmi, akkor is meg lehet oldani max. 40 000 -ből csak nem lesz feltétlenül minden új anyagból.
Továbbá az állomány méretével összefügg a megtérülési idő. Az említett haverom 100 tyúkkal indult, 50 tojással és a te számaiddal számolva úgy kevesebb mint egy év alatt megtérül.
18: Köszönöm Tibor bá’, visszakeresem és elolvasom, nincs kétségem hogy körül van az járva:-) Amiket írtam eléggé csak zanza.