Tibor bá’ online
Európában a második világháború 1939. szeptember 1-én kezdődött, és 1945. május 8-án ért végett. Vagyis 5 év és 7 hónapig tartott, és mint közismert a Szövetségesek győzelmével végződött. Azonban a Sztálingrádi csata elvesztésének pillanatában (1943. február 2-án) minden józanul gondolkodó ember számára világossá vált, hogy a háborút a Tengely hatalmak el fogják veszíteni, ami 26 hónappal később be is következett. Hogy a háború mégis az utolsó bunkerig tartott, annak oka egy normálisnak nem nevezhető Hitler volt az oka. Ezen időkeret felállítása után egyértelművé válik, hogy 1945. február 13-án, tehát a háború vége előtt nem egész három hónappal végrehajtott légitámadás Drezda ellen hadászatilag totálisan felesleges volt, annál is inkább, mert a városban katonai létesítmény, vagy jelentős létszámú katonaság nem volt. Független szakértők véleménye szerint az angol és amerikai kétnapos szőnyegbombázás volt az emberiség történelmének egyik legnagyobb háborús bűncselekménye és egyben ez volt a legrövidebb idő alatt elkövetett legkegyetlenebb és legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosság is, amiben emberek százezrei szenvedtek borzalmas tűzhalált. Nézzük a rideg adatokat!
1945. február 13-án este az angol légierő több mint ezer bombázója berepült Drezda fölé, és 3460 tonna hagyományos és gyújtóbombát dobott a városra. Három órával később egy újabb 500 bombázó támadt a már lángokban álló városra. A következő két napban az amerikai légierő intézett négy hullámban támadást 3900 tonna bomba ledobásával. A gyújtóbombák miatt kialakult infernó 1900 °C hőséget gerjesztett, ami elképesztő erejű felhajtóerővel menekülő embereket szippantott fel a lángokba, ahol hamuvá égtek. A felszín felett több méter magasságban eltűnt az oxigén, így a jól védett pincékben lévők egyszerűen megfulladtak. A városból menekülni kizárólag az Elba medre mentén lehetett (volna) ahová a behatoló repülők géppuska tűzet zúdítottak. Az áldozatok becsült létszáma elérhette a 600.000 főt.
Ha a bombázásnak nem volt hadászati értelme, akkor mi? Érdekes tény, hogy 1945. február elején az összes német város közül egyedül Drezda volt az, amelyet nem ért bombatámadás. Hogy ennek mi lehetett az oka, az ismeretlen volt, de okot adott rá, hogy a háború előtti 650 ezer lelket számláló város létszáma a civil menekültek miatt másfél millióra nőjön. Másik érdekes adat, hogy a menekültek nagy része kelet európai volt, így voltak közöttük magyar családok is. Hogy ezeknek a menekülteknek és az őslakosság lemészárlásának mi volt a stratégiai oka, az nem megtudható, mert a háború utáni magyarázatok nem elfogadhatóak.
Ennél is érdekesebb adalék, hogy a háború befejezése után a drezdai tömegmészárlás nem kapott nyilvánosságot, annak ellenére, hogy szovjet érdekszférához tartozott, és a hidegháború alatt megemlíthették volna az angolszászok kegyetlenkedéseit, de ez elmaradt. Hogy a holokauszthoz hasonlóan megemlékezzenek róla, az pedig teljességgel elképzelhetetlen.
____________________________________________________________
____________________________________________________________
_________________________________________________
Gondolom, a megmaradt bombákat (ha már átcipelték Európába) nem akarták visszavinni, hát valahol el kellett sütniük. Arra mindig is ügyelt amerika, hogy a bombagyárosoknak meglegyen a rendszeres termelésük, mivel a kormányt ők finanszírozzák. Feltehetően mostanában is szeretnék már beindítani a gyártósort, hogy ezzel munkát is biztosítsanak sok „szegény” honfitársuknak…
1:
nobody, az amerikai hadiipari komplexum köszöni szépen, jól elvan. A gyártósorok folyamatos ütemben termelnek, két területen vannak anomáliák: A repülőgép iparban találkozunk csökkentett ütemű termeléssel, de ott is „csak” a 30-40 éves konstrukciójú, mára kifutó gépeknél, továbbá a hajógyárak esetében vannak lelassítva a gyártási kapacitások, vagy épp törléssel fenyegetve a sorozatos konstrukciós hibák miatt, de ugye akkor ha nem válik be valami, attól még kell helyette v. mellé egy hasonló kategóriájú eszköz.
Az sem kizárt, hogy a tömegpusztítás lélektani hatása volt a cél, persze az ilyesmit soha nem fogják nyíltan bevallani, mert az ellentétes a hangzatos elvekkel.
Szóval valami hasonló, mint a japánban ledobott atombombák esetében volt.
Ezért nem is szabad soha teljes mértékben szabadkezet adni katonai vezetőknek, mert azok morális dolgokat nem igen szoktak mérlegelni, hiszen rajtuk mindig a kézzelfogható sikert kérik számon.
Bizonyára van komoly lélektani hatása a katonákra is, ha megtudják, hogy az ellenség ilyen gátlástalanul és hatékonyan képes gyilkolni az otthonmaradottakat.
Persze ehhez normális, racionális vezetés is kell, mert a Hitler vezette németeknél ez sem tudta megakadályozni, hogy ne harcoljanak Berlin elestéig.
A fanatikus japánokkal szemben bejött, az életet választották a megsemmisülés helyett.
A legkézenfekvőbb magyarázat Churchill bosszúja.
Lehetséges /?/ magyarázat a kapituláció feltételezett kikényszerítése is, főleg azért, hogy az oroszok minél kisebb részt foglalhassanak el Németországból – egy évre rá Jalta /No. felosztása/, majd két évvel később elhangzik a híres fultoni beszéde, a hidegháború ‘nyitánya’. Talán már ekkor motoszkált valami Churchill agyában.
Feltételezhették azt is, hogy Hitlert megpróbálják eltávolítani a hatalomból a további hasonlók elkerülése érdekében /sikertelen merénylet: 1944. július 20./
Mindenképpen jó példa arra, hogy a történelmet a győztesek írják.
A civilek elleni ‘hadviselés’ teljesen elfogadottá vált, ha az a ‘demokrácia’ köntösébe van bugyolálva, legalább is ha megnézzük az USA és tettestársai legutóbbi háborúit.
Ha Medaleine Albright ki merte mondani, hogy félmillió iraki gyerek halála Amerika számára „megérte”, akkor nincs miről beszélni…
Azt hiszem, Drezda bombázását nem lehet megérteni az első világháború utáni ideológia nélkül. Sajnos ezt igen kevés forrás meri felvállalni.
Köztük van :
The Politics of Hunger: The Allied Blockade of Germany, 1915-1919. By C. Paul Vincent. Ohio University Press, Athens (Ohio) and London, 1985;
Ebben a szerző leírja, hogy nyílt kísérlet volt a győztesek részéről Németország megsemmisítésére, elsősorban éheztetés által. Erre szolgált a Németország köré vont blokád, és aggresszív jóvátételi követelések, ami során a kecskéket és a birkákat is kivitték az országból, hogy a gyerekeknek még tej se jusson.
Ez a hozzálás valamelyest erősödve megmaradt a második világháború végéig, és Drezda (plusz Hamburg) bombázásában csúcsosodott ki.
Hozzá kell tenni, hogy Drezdában és Tokióban is az első hullám után megvárták, hogy a mentő alakulatok elkezdjék a mentést, a tűzoltást és a sebesültek ellátását és akkor indították a második hullámot.
Igaz, az internet „alternatív” köreiben ez alaposan ki van tárgyalva és ki-ki leteheti a voksát.
Engem az érdekelne, hogy egy ilyen pusztítás után hogyan válhatott Németország MÉGIS Európa vezető hatalmává, amelyik gyakorlatilag elérte Hitler céljait, és az EU a német élettérré és érdekszférává vált.
És még egy csavar a dologban: Mindezt 53 000 amerikai katonával az országban.
És közben Németország tengeralattjárókat ajándéloz Izraelnek, de akár meghiúsíthatja a kemény oroszellenes poltikát is…
VALÓJÁBAN milyen politikát folytat Németország? Milyen oldalon áll?
4
Azért ma már teljesen nyíltan nem vállalják be az ilyen dolgokat, legfeljebb néha kicsúszik valami egyesek száján.
Kétarcú a hozzáállás, mert időnként viszont lecsuktak amerikai katonákat is különféle civilek és hadifoglyok elleni bűncselekmények miatt jókora csinnadrattával, had tanuljanak az arabok, hogy működik a demokrácia.
El lehet képzelni, micsoda zűrzavar lehet egy ilyen áldozat fejében…
Velük már biztos nem lehet megetetni olyan dumákat, mint amilyenekkel a sztálini időkben a koncepciós perekben rávettek egyes kommunista vezetőket, hogy vallják be bűneiket, amiket el sem követtek, mert most erre van szüksége a pártnak, és ezzel is az eszmét szolgálják.
4:
Egyértelműen bosszúról van szó. De a bombák elhasználása is cél lehetett. Végül is a háborút akkor már gyakorlatilag megnyerték. Már csak az elviselhetetlen gyűlölet tartotta fenn az öldöklést, mert semmi logikus cél már nem létezhetett, amiért érdemes lett volna harcolni. Öt év eszeveszett gyilkolás után, már senki se volt józan és megfontolt.
5:
A szövetségesek mindent elpusztíthattak, de a német nép, munkás tudását, szorgalmát, emberi értékeit nem tudták elpusztítani. A gazdasági csodának pedig az adta az alapot, hogy az agyon bombázott gépek és berendezések helyett vadonatújakat kellett beállítani. Az elavult termelőeszközöket elvitte a háború. — Németország a sikeres gazdaságával elérte azt, amit fegyverekkel nem tudott.
Sziasztok nem volt véletlen habsburg ottó (nem elírás a kisbetű) büszkén mesélte a „magyar˝ tv-ben hogy mennyit lobbizott az amerikai kormánynál hogy minnél tovább bombázák magyarországot .
Amit még sikerült NEKIK elérni az a német emberek agyának tökéletes átprogramozása. A mai Németország erkölcsi fertö, a buzernyákok tobzódás jellemzi. Sok derék zsidó ember imádja ezt a dagonyát, köztük sok a Magyarországról elszármazott, a kertészek és dembszkyk csodavárosa ma Berlin.
A fokozatos életszinvonal csökkenés azért arra fele is érzödik.Mennyi a türöképesség határa a németeknél a liberális mocsokkal és az idegenekkel szemben? Lehet, hogy határtalan?
7.
„de a német nép, munkás tudását, szorgalmát, emberi értékeit nem tudták elpusztítani.”
Pedig elég alapos munkát végeztek.
A háborúban meghalt a munkaképes férfi lakosság túlnyomó része, sok volt a hadifogoly is…
Nekem mégse stimmel, hogy évtizedekig mindent megtesznek a németek ellenfelei, hogy letöröljék őket a térképről, aztán „engedik” hogy a fejükre nőljenek.
Az USA-nak a világ 140 országában állomásozó katonákra, nyílt és titkos CIA akciókra, petrodollárokra és rendkívül aggresszív külpolitikára volt szüksége, hogy a világ domináns hatalma legyen.
Kína hatalmas emberanyagával és olcsóságával tudta beérni az USA-t.
És Németország látványos külpolitika, háborúk, nemcsak aggresszivitás de arrogancia nélkül kerül a legnagyobbak klubbjába úgy hogy közben finanszírozza a gyakorlatilag működésképtelen EU-t is. Én elismerem a németek szorgalmát és munkaszertetét, de nem látok akkora különbséget, ami indokolná ezt a nagy hatékonyságot.
Az USA-ban a neokonzevatívok elfogadták a „The Project for the New American Century” tervezetet, ami világosan kimondja hogy megakadályoznak minden politikai, katonai és gazdasági folyamatot, amelyik az USA egyeduralmát veszélyezteti.
Németország már a gazdaság sok területén le is körözte az USA-t, de semmilyen erőfeszítést, nem láttam, még retorikai szinten sem ennek megakadályozására pedig a neokonok elég sokat voltak ehhez hatalmon.
Szóval nekem itt valami nem kerek… A kincstári magyarázatok kicsit sántítanak.
Ha az USA bízik a németekben, mit keres ott 53000 katona?
Ha jól számolom, ez az antiszemitizmusom 113-as számú oka.
7
Ez a bosszú motívum is reális lehetett az akkori időkben.
Ma ez már túl alantas indoknak tűnhet, de ma nehéz megítélni az akkori emberek érzelmi állapotát.
Ha belegondolunk hány ember veszítette el akkoriban szeretteit a háború következtében, milyen pusztítást végezhetett ez az akkori lelkekben, könnyen elképzelhető, hogy az akkori politikai döntéshozók ebben a gyűlölettömegben is kiváló nyersanyagot láttak a saját megdicsőülésükhöz.
És aki egy ilyen pusztítást végrehajtatott, az morálisan nem felfelé, a nemesebb eszmék felé igazodott, hanem a sok nyomorult kisember tán manipulatívan még fel is turbózott bosszúszomját elégítette ki, ebből is politikai hasznot húzva.
A későbbi választásoknál akkoriban jól jöhetett a határozott, erőskezű ember imázs…
A japánok internálása is durva dolog volt Amerikában , az érintettek túlnyomó része már sok mindenben asszimilálódott tisztes amerikai honpolgár volt, de az amerikai kisembernél mégis úgy csapódhatott le, hogy „na, most jól megkapták a kurva kis japcsik”, és ez a háborús hisztéria közepette többet nyomott a latban, mint a tisztességes hozzáállás.
11.
Szerintem a bosszú mellet egy sokkal cinikusabb ok is feltehető.
Egyszerűen csak jelezni akarták a világnak, hogy aki ellenáll nekik az milyen sorsra várhat.
Az angolszászok ezzek a brutalitással gyarmatosították a világot és irtották az amerikai indiánokat is.
Én úgy tudom, hogy Drezda egy rosszul védett, és népes város volt, és azért Drezdát támadták a bombázók.
Bizonyára bosszú, esetleg zsarolás állt a támadás mögött. (Zsarolás, hogy előbb kapituláljon Németország. )
Korábban Hitler is lövette Londont, a szárnyas rakétáival, pedig London sem számított katonai célpontnak.
14:
Rosszul tudod. Drezda egyáltalán nem volt védve, ha lett volna, akkor se számított volna, mert olyan hatalmas volt a túlerő. Zsarolásnak se volt értelme. Nyilvánvaló volt, hogy az utolsó bunkerig kell harcolni. Az is világos volt, hogy már csak néhány hét van hátra.
10!
„Nekem mégse stimmel, hogy évtizedekig mindent megtesznek a németek ellenfelei, hogy letöröljék őket a térképről, aztán “engedik” hogy a fejükre nőljenek.”
A mondókádban meg is adtad a választ saját magadnak.Akkor mi nem kerek neked?
„És Németország látványos külpolitika, háborúk, nemcsak aggresszivitás de arrogancia nélkül kerül a legnagyobbak klubbjába úgy hogy közben finanszírozza a gyakorlatilag működésképtelen EU-t is.”
Azért ne állítsuk úgy be, hogy Németország finanszírozza az EU-t, abból a pénzből, amit a puszta erőfeszítésével megtermel. Abban a gazdasági erőben, amit most látunk vastagon benne van a haszon, amit Németország az EU-ból húz, részben azzal, hogy vám nélküli piacot kapott, részben azzal, hogy a gyengébb országok lenn tartják az euróárfolyamot, és így olcsón tud eladni a világpiacon.
De az is igaz, hogy ez is csak egy vonása a német gazdasági csodának. Tényleg kíváncsi lennék, hogy hogy csinálták, mi a kulcs, mit másoljunk le belőle. Én is a német munkamorálra, a fegyelemre, szorgalomra tippelek, emellett a megbízhatóságra, ami a gazdaságban nagyon fontos. De nem tudom, csak ezen múlott-e, vagy van benne más is. És nem tudom, hogyan lehet ebbe az irányba mozdítani egy országot.
De ugye nem erről szólt a poszt, hanem a drezdai mészárlásról. Szörnyű. És felháborító, hogy miközben minket (a tengelyhatalmakat) a szégyenpadra állítottak, és azóta is ott tartanak, ezekért a háborús bűnökért soha senki nem kért bocsánatot.
A 80-as évek elején ,a bombázások egyik elrendelője /a nevére nem emlékszem/ Drezdába látogatott.Tojás-zápor fogadta.
Ma ez már elképzelhetetlen.
Manapság a megemlékező szélsőjobbos felvonulókra agresszív liberális csürhe támad.
Egyetlen magyarázat a bosszú.
Hitler is porig romboltatta Varsót ,,európa okulására,,
Ott,, csak ,,-150 ezren halhattak meg.
15 :
Tibor bá! Köszönöm, hogy egyetértettél velem. Mert én is azt írtam. 🙂
16.
„Akkor mi nem kerek neked?”
Nem tudom, hogy mikor váltak mocskos kiirtani való nácikból az európai fejlődés pillérévé…
Az eredeti logika alapján Anglia vagy Franciaország kaphatta volna ezt a szerepet.
Most meg a fasiszták Mercedesekben meg Audikban pöffeszkednek.
(szarkazmus off)
Persze változnak a szelek…
Újabban nem Németország felelős a fasizmusért meg a holokusztért, hanem csak egy maroknyi náci… A bűnös nemzet kategóriájában már egyedül maradtunk.
17.
„Azért ne állítsuk úgy be, hogy Németország finanszírozza az EU-t”
Igazad van, ez túlzás.
De a portugál meg a görög válság során a németek nyúltak legmélyebben a zsebükbe.
Persze… nekik se érdekük egy összecsukló Európa, mert a legnagyobb piacuk ott van.
De azért érdekelne, hogy honnan volt az a hatalmas önuralom, hogy Se Drezdát se a háború utáni németirtásokat nem hánytorgatták fel az elmúlt majd’ 70 év alatt, sőt !
Mert ha ilyen a német karakter, akkor miért nem mutatkozott meg korábban? Hol volt az önmegtartóztatás a háború idején?
Vagy az egész nemzet génpiszkálva lett ?
21
A németek egy legjellemzőbb specialitása szerintem a fegyelmezettség. Nincs még egy ilyen nép, akiknél ennyire képesek alárendelni magukat a mindenkori vezetésnek, vagy a felállított szabályoknak.
A mi szemszögünkből nézve iszonyú kockafejűek, szabálykövetők, legyen szó az élet bármely területéről.
Számunkra ez idegen mentalitás, hiszen a magyar mindig is kuruckodott, nálunk erénynek számít, ha valaki nem hódol be, és megkeresi a kiskapukat, túljár a főnök eszén, feszegeti a határokat.
Ehhez képest az átlag német nagyon unalmas figura, mindig igyekszik megfelelni, a kitűzött feladatokat maximálisan megoldani pontosan úgy, ahogy a főnök elvárja.
És mit ad isten, ez a modell valahogy sokkal hatékonyabb bármiféle szervezet, gépezet, társadalom működtetéséhez, függetlenül attól, hogy katonai feladatról, termelésről, vagy éppen egy szociális gépezetről van szó. Ha egy ilyen rendszer jó vezetőkkel párosul, akkor az verhetetlen.
Ezt a mentalitást nem lehet egyszerűen megtanulni, vagy rákényszeríteni, ezt a németek hozzák magukkal a saját kultúrájukkal, amibe belenőnek kiskoruktól.
Viszont szerintem lehet a dolog mögött egy óriási kompenzálás is. Ők is pontosan érzik, hogy a náci múltat, a háborút nem tudják lemosni, hogy a német szó a világban generációknak szitokszó lett.
Ezért most nagyon jófiúk, mindent megtesznek, hogy bizonyítsák, semmi közük az egykori nácikhoz. De ennek álcája alatt azért jól lenyúlják az EU nyújtotta lehetőségeket.
Hogy hol volt az önmegtartóztatás a háború alatt?
De hát akkor nem az volt a feladat, hanem katonai sikereket elérni.
A mai lecke más, de ezt is maximális fegyelmezettséggel és odaadással teljesítik, mint mindent.
22.
„A németek egy legjellemzőbb specialitása szerintem a fegyelmezettség.”
Igen, ez a reflex, amikor a németek szóba kerülnek.
De én éltem Németországban, igaz rövid ideig, és rokonaim is vannak, tehát van egy kis rálátásom, hogy a különbség nem olyan nagy… mondjuk nem a magyarokhoz képest, de Európa többi népeihez képest.
Először is a németek se mind egyformák, ki is kérik maguknak. Az kábítószerek a bűnözés a külvárosok grafittis falai nem különbek az angol, francia vagy olasz grafittiktől, még stílusban sem.
Remek táptalajt találtak ott a számunkra is vad liberalista eszmék, (nyílt homoszexualitás, hotelek, ahol állatokkal lehet… tolerancia a kábítószerekkel, és Cohn-Bendit is ott tudta megírni könyvét a sliccét húzogató óvodásokról. Mindez szerintem ellentmond a merev, normakövető magatartásnak.
Ha pedig mégis ragaszkodunk ehhez a sztereotípiához, akkor fel kell tennünk, hogy a németek közt van egy kemény mag, amelyik a többiek lazaságát is kompenzálni tudja és gazdaságilag húzni tudja az egész országot (beleértve Kelet-Németország felzárkóztatását és a leszakadó EU-tagok szponzorálását.
Ebben az esetben lehet, hogy ez az űbermenchesdiben mégis lehet valami.
És akkor most foghatom a fejem, hogy akkor a zsidók, akik ugye a madzagokat húzkodják, hol vannak a képben?
Mert ne felejtsük el, a pénzhatalom azért ott van a háttérben…
És most a németek hozzájuk képest hol állnak?
23: Amennyire én látom, a németek a holokausztot azzal kompenzálják, hogy teljesen behódoltak a zsidóknak. Egy rossz szót nem szólnak róluk soha senkinek, és ezek szerint elfogadják azt a kozmopolita, dekadens „értékrendet” is, amit hirdetnek. Ez lehet az oka annak az értékválságnak, amiről itt írsz.
De teknitve, hogy ezt az értékrendet magukévá tették, ez a dekadencia nem feltétlenül mond ellent a fegyelmezett kötelességteljesítésnek.
Van egy olyan tippem is, hogy e miatt a teljes behódolás miatt a hátérhatalom lehetővé teszi számukra a gazdasági sikert.
23
Nyilván a németek sem a régiek már, de hétköznapi életüket mégis olyan szabályok mellett élik le, amit el sem akartam hinni, mikor német ismerősök mesélték.
Pedig tulajdonképpen apróságról volt szó, mint hogy megkérdezték, hogy a hétvégi telken milyen gyakran lehet szabad tűzön grillezni vagy bográcsozni?
Én nem is értettem a kérdést, kiderült, hogy náluk ez is be van szabályozva, mondjuk havi két alkalomnál többször nem zavarhatod a szomszédságot szabadtéri füsttel.
De az még hagyján, nálunk is vannak ökör szabályok, de ha nálunk valaki ezért feldobja a szomszédot a hatóságnál, az rohadt szemét spiclinek lesz elkönyvelve. (Mondjuk mindig akad, akit ez sem fog zavarni.)
Azt mondták, odakint a szomszéd igenis odafigyel erre, és fel is fog jelenteni, amit nem is spicliskedésnek tekint, hanem polgári kötelességének, amellyel segít fenntartani a rendet. Tán még büszke is rá…
Nálunk meg még a kerti hulladék égetési tilalmát sem tudják betartatni, ősszel csak úgy füstölögnek a kertek, pedig hivatalosan tilos. De ki fogja ezért felnyomni a szomszédot? Legfeljebb a haragosa. 🙂
„Csupán egy személynek származott nyilvánvalóan előnye Drezda pusztulásából. Én vagyok az a személy. Tetemenként legalább öt dollárt kerestem, ha a mai honoráriumot is beleszámítom.” – Kurt Vonnegut
(Drezda bombázását hadifogolyként élte meg és túl, majd élményei alapján 1969-ben megírta Az ötös számú vágóhíd c. könyvét, ami meghozta neki az elismertség mellett az anyagi sikert is. Egyébként az egyik kedvenc íróm, művei kicsit irónikusak, szarkasztikusak, és többnyire van bennük valami antiutópisztikus scifi vonal is.)
24.
„Van egy olyan tippem is, hogy e miatt a teljes behódolás miatt a hátérhatalom lehetővé teszi számukra a gazdasági sikert.”
Valami hasonló gyanúm nekem is van… de olyan „még egyszer kérni fogunk magától valamit, Pelikán elvtárs” beütéssel.
Eljöhet az idő, amikor a kontraszt Németország és Európa többi része között elég nagy lesz, akkor viszont az elégedetlenkedőket kordában kell majd tartani. És a németek úgy fogják érezni, hogy jogosan védik a saját jólétüket a barbár hordák ellen…
Tehát ha a háttérhatalom úgy véli, hogy a németek agya eléggé át lett mosva a liberális ideológiákkal, felmelegíthetik az űbermench egy változatát, és Európa rendőreivé léptetik őket elő.
Egyfajta új Németrómai birodalom, Róma nélkül.
Úgy tűnik, erre a munkára vannak tréningezve, és a történelmük alapján alkalmasnak is tűnnek rá. Mindezt a háttérhatalom szolgálatában.