(1325) Még egy Anschluss

Eric Margolis írása – Tibor bá’ fordításában

 

Eric Margolis és Lisa Shymko Yuliya Timoshenko-val
Eric Margolis és Lisa Shymko Yuliya Timoshenko-val

Az amerikaiaknak nagy része nem érti az oroszokat, Vlagyimir Putyint meg pláne, mert nem ismerik sem az orosz történelmet, sem pedig az orosz geopolitikát.

1991-ben az USSR összeomlása után, amikor is az oroszok elveszítették területük egy harmadát, népességüknek pedig a felért, azt írtam, hogy „a szovjet unió fel fog támadni.”

Oroszország hasonló tragédián mát átment 1918-ban, miután vereséget szenvedett a Német-Osztrák-Bulgár-Török erőktől, plusz saját belső forradalmától. Az új, bolsevik rezsimet vezető Lenin kénytelen volt engedni a német nyomásnak (Brest-Litovszki Békeszerződés) és át kellett adnia a Baltikumot, valamint Ukrajnát.

Amint Sztálinnak sikerült konszolidálni a hatalmát, nekilátott visszafordítani a helyzetet. Visszafoglalta a Baltikumot, Ukrajnát, Kaukázus déli részét és Nagy Románia egy részét, és Lengyelország felét orosz ellenőrzés alá vonta. Több millió emberélet árán Sztálinnak sikerült visszaállítani az 1914 előtti határokat.

Az 1930-as években Adolf Hitler a hasonlóan felrúgta a könyörtelen versailles-i békeszerződést, ami sok millió német ajkút zárt be ellenséges szomszédos területekre, megfosztva Németországot a történelmileg hozzá tartozó keleti tartományoktól. Hitler azt állította, hogy az oroszok megtámadásának indítéka a stratégiailag fontos termőföld megszerzése, hogy etetni tudja a németeket. Ugyanis a központi hatalmak – név szerint Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia képtelen volt annyi élelmiszert előállítani, amennyire a növekvő népesség miatt szükségük lett volna. Ezért az élelmiszer importra szorultak.

Tény, hogy a központi hatalmak vereségének egyik fő oka a civil lakosság tömeges éhezése volt, amit az angol tengeri blokád okozott a gabona import megakadályozásával, ami a nemzetközi jog szerint emberiség elleni bűntett. Hitler azt mondta kénytelen volt megkaparintani Ukrajna mezőgazdasági területeit nemzetbiztonsági okokból kifolyólag. Ez utóbbi hivatkozást manapság Amerika hangoztatja nyersolajjal kapcsolatban. Hitler ragaszkodott az élelmiszer függetlenséghez.

Németország 1938-ban hajtotta végre az Anschluss-t (egyesülés Ausztriával), amit hamarosan követett a Csehszlovákiához tartozó, de német ajkú többséggel bíró Szudéta vidék elfoglalása.

Napjainkban egy másik Anschluss-t láthatunk, vagyis az ukrán fennhatóság alatt álló Krím-félsziget újraegyesítését Oroszországgal.

A Krím-félszigetet 1954-ben, egy részeg vacsora után Nyikita Szergejevics Hruscsov választotta le az Orosz Köztársaságról, és adta át olcsó gesztusként az Ukrán Szovjet Köztársaságnak. Eredetileg Hruscsov ukrán kommunista volt, aki részt vett 6-7 millió ukrán paraszt Sztálin által végrehajtott legyilkolásában.

Amit most látunk, az Vlagyimir Putyin elnök első lépése a korábbi Szovjet Unió lassú, és türelmes visszaállítására. Erre a lépésre azt követve került sor, hogy Washington puccsot fabrikált Ukrajna korrupt, de törvényesen megválasztott elnöke, Viktor Janukovics ellen.

Abban a pillanatban, amikor Ukrajna nyugati befolyás alá került, Putyin elkezdte a Krím-félsziget leválasztását Ukrajnáról, hogy Oroszország visszanyerje történelmi uralmát a terület felett, ami nem mindig volt számukra kedvező. Végül is a Krím-fésziget és a Kaukázus volt az a terület, ahol Sztálin parancsára 3 millió muszlimot, főleg tatárokat legyilkoltak.

A nyugati vezetők nem lehetnek meglepve a krími események láttán. Az országoknak manapság is vannak stratégiailag fontos befolyású övezeteik. Mihail Szergejevics Gorbacsov 1991-ben  nem volt hajlandó katonailag megakadályozni a SzU szétesését, és megengedte, hogy a két Németország békésen egyesülhessen. Cserében az idősebb G. Bush beleegyezett, hogy a NATO nemzetek határát nem tolja ki kelet felé, de semmi esetre se közvetlen Oroszország határaihoz. De mivel Washington megítélése szerint Oroszország lezuhant a Harmadik világ szintjére, nem számított tényezőnek, egyszerűen megszegték ezt a szerződést és elkezdték a nyugati befolyás terjesztését keleti irányba: Baltikum, Románia, Bulgária, Koszovó és Albánia, majd Grúzia. Végül a NATO megígérte Ukrajnának a belépést a védelmi szerződésbe. Moszkva ezt úgy látta, hogy teljesen bekerítik.

Az oroszok hagyományos befolyási övezetének súlyos megsértése után egyértelművé vált, hogy Moszkva reagálni fog. Ezen poszt írója, aki hosszú időn át küldött jelentéseket a Szovjet Unióból, az 1990-es évek elején igen komolyan javasolta a NATO-nak, hogy ne nyomuljanak keletre, hagyjanak egy puffer zónát kelet Európában, hogy a nukleáris fegyverekekel rendelkező Oroszországgal békében maradhassanak. Ennek azonban pont az ellenkezője történt.

A nyugati szövetségesek ugyanazt a hibát követték el Ukrajnával, amit az 1930-as években Csehszlovákiával, olyan széles kiterjedésű biztonságot garantáltak, amit képtelenség volt teljesíteni. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy Putyin a Krím-félszigettel kapcsolatban el fogja érni azt, amit akar, és a Nyugat ez ellen az égvilágon semmit se tehet a kölcsönösen előnytelen szankciókon és látványos pufogáson kívül.

A Lengyelországba küldött tizenkét darab F-16 vadászgéppel, és a Fekete-tengerre irányított hadihajókkal Washington csak azt érte el, hogy belebonyolódhat egy olyan háborúba, amint nem nyerhet meg. Különben is, a meglehetősen dörzsölt Putyin tudja, hogy ez csak blöff, a magas lapok az ő kezében vannak. A németek Angela Merkel-je, a legcselesebb nyugati vezető határozottan, de óvatosan reagált, ellentétben a gyerekesen viselkedő US republikánusokkal, akik fejjel rontanak neki a nukleáris fegyverekekel rendelkező Oroszországnak.

Washington fenyegetése a krími referendummal kapcsolatban üresen cseng, ha megfontoljuk az amerikai felügyelet alatt bonyolított, és elcsalt egyiptomi és afganisztáni választásokat.

Végül pedig, alig akad Washingtonban olyan politikus, aki feltenné a kérdést, hogy mi a fene érdekünk fűződik Ukrajnához? Körülbelül annyi, mint az oroszoknak Nebraskához. Ennek ellenére elkövetik azt a hülyeséget, hogy a bankcsődben vergődő Amerika 1 milliárd kölcsönt ad az oroszellenes Kijevnek, felvállalja a háború kockázatát egy számukra totálisan haszontalan területért.

Na persze az amerikai neocon-ok, akik a kijevi puccsban jelentős szerepet vállaltak, meg akarják büntetni az oroszokat, amiért Szíria és a palesztinok mellé álltak.

___________________________________________________________

A szombaton (2014.03.15.) megjelent cikk szerzője Eric S. Margolis, több díjat nyert, független újságíró, akinek cikkeit a New York Times, International Herald Tribune, Los Angeles Times, Times of London, Gulf Times, Khaleey Times, Nation-Pakistan, Hurriyet-Turkey, Sun Times Malaysia és több más napilap rendszeresen közli.  http://ericmargolis.com

___________________________________________________________
___________________________________________________________
________________________________________________

20 gondolat erről: „(1325) Még egy Anschluss

  1. Elgondolkodtató történelmi hasonlatok. Köszönettel tartozunk a fordításért.
    Az első bekezdésből mindenképp hiányolom Eric Margolistól, hogy nemcsak nem ismerik az amerikaiak az orosz történelmet, hanem nem is akarják, hogy megismerjék. A vezérkarnak, tanácsadóknak ilyen történelmi tudatlanságot felróni értelmetlen. Népakaratról pedig mi módon beszélhetünk ilyen ügyben?

  2. 2:
    Azt te is tapasztalhattad, hogy az angol anyanyelvűek úgy gondolják, hogy ők a világ teteje.

  3. És ha megengednők Kendtek,még annyit hozzáteszek,hogy:
    Nemrég hazalátogatott egy nagyon jó ismerősöm amcsiból.new yorkban dolgozik.Kérdem tőle,hogy tudják-e a jenkik,hogy a wtc-t felrobbantották?Állítólag a többség tudja.És hát mit szólnak hozzá,hogy az amcsik pofátlanul megtámadnak országokat?Azt mondja,hogy leszarják mi történik Európában vagy a közel-Keleten,amig ez az ő érdeküket szolgálja!Hát ha így is van, remélem nemsokára ők is megtapasztalják,hogy milyen is elszegényedni!Bár szerintem ott is nagyon sokat romlott a helyzet,csak hát ez nem igazán publikus.

  4. 3: Én úgy tapasztaltam, hogy minden nyelv esetében vannak, akik úgy képzelik, hogy ők a világ teteje, az ő nyelvük a legszebb, az ő népük a legősibb, legerősebb, legkulturáltabb, istennek legkedvesebb vagy valami egyéb módon leg.
    Az angol nyelvűek közt is, az oroszok közt is, no meg persze a magyarok közt is. De sorolhatnám a németet, a franciát, az izraelit, a románt, a törököt, a kínait, vagy épp az indiai tamilt….
    Ezeknek gyakori jellemzője, hogy a saját történelmének is csak valami torz változatát ismeri, amire épül a kiválasztottság hite, és elvárná, hogy mások is ebben higgyenek, és ismerjék el felsőbbrendűségét, miközben a történelem számára irrelevánsnak tűnő részeivel kapcsolatban teljes a sötétség a fejükben.

  5. 5: Az ‘átlag’ amerikaiak a világot két felé osztják – vannak az amerikaiak /ebbe érdekes módon beleférnek az ott élő külföldiek is/ és a „nem amerikaiak”. Ez utóbbiak le vannak sz.rva, a kutyát sem érdeklik, és különben is mind ‘komcsi’, nem kár értük.

  6. 5:
    Javasolnám, olvasd el: Mikes György – Anglia papucsban című könyvét.
    Ne keresgélj, itt van a releváns rész:

    „Néhány éve elég sok időt töltöttem egy fiatal hölgy társaságában, aki tudatosan büszke volt angolságára. Egyszer – a legnagyobb meglepetésemre – előállt azzal, hogy nem lenne-e kedvem elvenni feleségül? Nem – válaszoltam – semmi esetre sem. Az édesanyám sose egyezne bele, hogy egy idegent vegyek el feleségül. A hölgy meglepetten nézett rám, némi felháborodással vont kérdőre – Én lennék idegen? micsoda butaság, én angol vagyok. Te vagy idegen, és az édesanyád is. – nem adtam fel – még Budapesten is? – tettem fel a kérdést. – Mindenütt – jelentette ki határozottan. – A valóság független a földrajzi fekvéstől. Ami igaza Angliában, az igaz Magyarországon is, és Észak Borneóban és Venezuelában, és bárhol.”

  7. Én nem értem miért jó üzlet ez Putyinnak. Jó megszerzi a Krimet, de maga ellen fordítja maradék Ukrajnát és a világ sok országában mint mumust mutogathatják. Az idő neki dolgozott volna, az Orosz támogatások nélkül Ukrajna tuti becsődöl (most mindenhonnan tömik pénzzel csak hogy megmutassák, de sztem az is kevés lesz). A nagy elégedetlenség közepette Krim kiírta volna a népszavazást, amit Kijev persze nem hagyott volna, lett volna pár incidens, na és AKKOR vonult volna be Putyin. Szerintem maximum 1 évet kellett volna várni.

  8. 8:
    Rossz okoskodás. A nyugati bábkormány teljes mértékben ki fogja szolgálni az USÁ-t, amint egy kicsit is megszilárdul a hatalma, belépnek a NATO-ba és akkor már Putyin tehetetlen lenne, mert Ukrajna mögött ott állna a NATO 5. paragrafusa. Ráadásul az orosz flotta a Krímben állomásozik. Plusz jönnek a rakéta bázisok. Putyinnak meg kell mutatni, hogy elszánt.

  9. Talán nem léptek volna be a NATO-ba. Az ország fele oroszbarát és az egész ország függött Oroszo. jóindulatától. Most viszont szinte biztos hogy be fognak lépni.

  10. 4
    „Azt mondja,hogy leszarják mi történik Európában vagy a közel-Keleten,amig ez az ő érdeküket szolgálja!”

    A napokban szaladtam bele egy beszélgetésbe a TV-ben, ahol a kárpátaljai Kovács Miklóssal beszélgetett Gereben Ágnes az ukrán helyzetről.
    Többek között azt kérdezte Kovácstól, hogy szerinte mi az amerikaiak problémája az EU-val Ukrajna kapcsán?
    Kovács szerint az amik az EU-t egy tehetetlen sóhivatalnak tekintik, akik túlzottan ragaszkodnak a meghirdetett demokratikus elvekhez, amikről ők nagyon tudatosan úgy vélekednek, hogy az szlogennek jó, de a gyakorlatban nem szabad túl komolyan venni.
    Pont ezt hozta fel példának, hogy ezek a meghirdetett elvek Amerikát soha nem akadályozták meg abban, hogy a szükséges, geopolitikai játszmában fontos lépéseket ne tegyék meg, lásd Afganisztán és Irak.
    Igen, a legerősebb kutya megengedheti magának ezt a képmutatást anélkül, hogy zavarná, hogy ezt mindenki látja. Nem csinál belőle morális problémát.
    Aki lejjebb van a rangsorban, az már finnyásabb, hiszen ha ő is nyíltan így játssza a játékot, azzal elveszti az erkölcsi jogalapot, hogy zokon vegye, ha vele szemben is így járnak el.
    A legerősebbnek ettől nem kell félnie.

    A másik meg az, hogy mások bőrére könnyen keménykedik Amerika itt, ők lehet úgy gondolják, ha itt kialakul valami komolyabb konfliktus, abból ők valami előnyt biztos ki tudnának hozni a nagy játszmában.

  11. „A másik meg az, hogy mások bőrére könnyen keménykedik Amerika itt, ők lehet úgy gondolják, ha itt kialakul valami komolyabb konfliktus, abból ők valami előnyt biztos ki tudnának hozni a nagy játszmában.”

    Volt már ilyen a Nap alatt.

  12. 7: Nem kétlem, hogy vannak ilyen angolok. Mivel kb 1 évszázada még a világ minden táján voltak gyarmataik, ezért ők a világ minden táján kicsit otthon érzik magukat, hasonlóan, mint ahogy számos (anyaországi) magyar a Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján, és Erdélyben is azt hiszi, hogy ő ott otthon van, (még ha sose járt ott, akkor is) mert azok egy évszázada magyar uralom alatt álló területek voltak, bár a lakosság többsége nem magyar volt ott már akkor se, azóta meg pláne.

    De időnként belefutok olyan magyarokba is, akik a hunzák vidékétől baszkföldig mindenhol magyarokat vélnek felfedezni, még a dél-amerikai indiánok magyarságáról is meg vannak győződve, szerintük Jézus is magyar volt, meg komolyan veszik az Arvisurát és hasonló mesekönyveket, és hisznek benne hogy valamikor a távoli múltban az egész világ magyar volt.

    Másrészt meg ha a magad által beidézett részt megnézed, abból is az derül ki, hogy a magyarnak épp úgy „idegen” az angol, még akkor is, amikor épp ő van (papucsban) Angliában…

  13. 13:
    Ennek az elolvasása után:

    „Másrészt meg ha a magad által beidézett részt megnézed, abból is az derül ki, hogy a magyarnak épp úgy “idegen” az angol, még akkor is, amikor épp ő van (papucsban) Angliában…”

    olyan érzésem támad, hogy nem értetted meg, amit beírtam.

  14. 15:
    Igen, Közvetlenül a háború előtt küldte ki a 8 órai újság Angliába tudósítani. Ott ragadt. Tipikus magyar zsidó humorral (azt is mondhatnám, hogy Karinthy, vagy Rejtő J. módon) írt angol nyelven egy rakás könyvet, de a kegjobb a legelső volt „How to be an alien” címe.

  15. 15
    Igen, de alkotásban ne legyenek előítéleteid, zseniálisan írt.
    Úgy csavargatta meg az angolok bajszát, hogy meghajoltak előtte, pedig őket figurázta ki, hihetetlen finom iróniája volt.
    És mindezt egy olyan nyelven, amely nem anyanyelve volt, pedig az irodalomban ez szinte a lehetetlennel határos.
    De még magát is kifigurázta.
    Nagyon tetszett az a sztorija, hogy miután Budapesten tanulmányai során komoly alapokat szedett fel angolból, úgy érezte, ez már tökéletesen a birtokában volt, így került ki Londonba, ahol a rutinja és önbizalma tovább nőtt.
    Mikor később édesanyját maga után hozatta, az öreg hölgyet beíratta egy jónevű angol nyelviskolába, hogy a mama el ne vesszen kint.
    Miután az adminisztrációt végezték az egyik illetékessel, az meglepődve vette tudomásul, hogy az édesanya lesz a kuncsaft, majd finoman megjegyezte: „Azt hittem, magának lesz, mert azért magára is ráférne egy kis tanulás.” 🙂
    Ehhez képest népszerű és sikeres író lett odakint.

  16. 16-17: Mivel nem tudtam, milyen című könyvvel lett ott híres, csak erre tippelhettem, hogy ezért idegen még saját szülővárosában, Pesten is… 🙂 Mint mindenhol, bőröndjükön ülnek, stb.

  17. Újabb lehallgatott telefonbeszélgetés. Ezúttal Nesztor Sufrics volt ukrán miniszter és Julija Timosenko ukrán politikus (2010 előtt miniszterelnök) között.

  18. 19: Nagyon meg lennék lepve, ha ez valódi lenne. Így az ovisok puffognak, ha meg vannak sértve.

    ——-

    Az ukránok maguknak kavarták fel a szart, legyengítették a saját országukat, aztán ott lőttek, ahol nem kellett volna (Majdan tér), és ott nem lőttek, ahol kellett volna (Krím). Ha az oroszok komolyabb ellenállásba ütköztek volna, nem tudják annektálni a Krím félszigetet, egy nyílt háborút nem ért volna meg nekik.
    Putyin mehet tovább előre a Hruscsovi határig, ha akar, ahogy Hitler is benyelte a cseheket, meg az osztrákokat, az ott élő németségre hivatkozva. „Langyos” nemzetközi szankciókkal, meg hágai bírósággal nem lehet megállítani. Ha katonailag nem verik ki a Krímből, miért vonulna vissza önként?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük