(1295) Nem nagy ügy

Tibor bá' blogja

Tibor bá’ online

 

~ab108December másodikán a püspökszilágyi „atomtemetőben” az IAEA szerinti 2-es fokozatú baleset volt. Nem nagy ügy, de hallott valaki róla? És pontosan ez az. A hatóságok, a kormány titkolózik. Ráadásul újabb bizonyíték, hogy igen, a baleseteket nem lehet teljesen elkerülni, mert mindenütt emberek vannak. Püspökszilágyiban az történt, hogy 3 pasi radioaktív hulladékkal teli pakolt olyan négy acélhordót nyitottak fel, amelyeket nem kellett volna. Így aztán szembetalálták magukat egy kis Am-241 izotóppal. És miért nyitották fel a hordókat? Hogy a bennük lévő hulladékokat jobban összenyomják, hogy több férjen belőlük a hordókba. Ezek az emberek normálisak? Nincsenek tisztában azzal, hogy hol dolgoznak? A vizsgálat kiderítette, hogy a munkások kezei, ruhái és maga a terem is kapott a sugárzó anyagból.  10 nappal később (!!!) végzett mérés eredménye a teljes testre 9000 Bq (becquerel) volt, ami messze nem kritikus. Ezt követve vizeletvizsgálatot is végeztek, hogy pontosabb képet kapjanak, bár én személyesen nem hiszem, hogy a vesék az Ameríciumot ki tudják választani a véráramból.

A 9 kBq piskóta, szóra se érdemes, de tudták ezt a dolgozók? Nyilván minimum bérért dolgozó betanított munkások cipelgetik a hordókat, akiket munkaidő után a szorzótáblára tanítják. Nem feltételezhető, hogy tisztában lennének az ionizáló sugárzással kapcsolatos ismeretanyaggal, akár minimális szinten is. Csak emlékezzünk, Csernobilben a leállási próbát egyszerű technikusok végezték, akik a vészjelzésekre ugyan tudták, hogy mit kell tenni, de nem tudták, hogy mi történik, mert nem voltak kiképezve erre a reaktor típusra. Tehetetlenül nézték (persze csak másodpercekig), hogy megfut a reaktor. Hiába terveznek valamit szuper biztonságosra, ha a profit maximálás végett a legolcsóbb munkaerőt alkalmazzák.

_______________________________________________
_______________________________________________
_______________________________________

72 gondolat erről: „(1295) Nem nagy ügy”

  1. Hogy miért nevelnek belénk olyan életformát aminek a fenntartásához ilyen veszélyes technológiára van szükség még most sem tudom.
    Azt sem tudom mi lesz ezekkel a sugárzó tárgyakkal 300 vagy 3000 év múlva, ki fogja ezeket kezelni?

    Csernobil még 100 000 évig radioaktív lesz, Fukushima pedig……
    De hogy eddig hány balesetet titkoltak el azt senki sem tudja.

  2. 1.
    „Hogy miért nevelnek belénk olyan életformát aminek a fenntartásához ilyen veszélyes technológiára van szükség még most sem tudom.”
    Szerintem azért sejted.
    De azért mindjárt két választ is adok.
    Az első, az atyáskodó az azt mondja, hogy ez a fejlődés… Az emberiség majd felnő hozzá.
    A második válasz pedig a cinikus: profitmaximalizálás.
    Ki ki választhat tetszése szerint.

    Persze játszhatunk a számokkal meg a technológiával is:
    Az USA-ban 2000 és 2010 között nagyjából 400 000 ember halt meg autóbalesetben.
    Ha ezt kivetítjük a fejlett világra, akkor egymillió körül járunk.

    De vizsgálhatnánk a cigaretta vagy az alkohol okozta halálokat is, amiből még nagyobb számokat nyerhetünk.
    De az autókat senkinek sincs eszében betiltani, a cigarettát is csak ímmel-ámmal.

    Tehát a „modern világ” nyavajái közül talán az atomenergia okozott eddig a legkevesebb problémát.

    Észre kellene venni, hogy ebben az ideológiai rendszerben felesleges kipécézni egyes jelenségeket és azokra huhogni.
    A rendszer maga termeli ki azokat a negatív folyamatokat, amelyek a társadalmakat és a bioszférát a katasztrófa felé sodorják.

    Tehát nukleáris energia NÉLKÜL sem állnánk sokkal jobban: a helyette bevezetendő energiaforrás talán kevésbé látványosan gyilkolna bennünket.

    Az energia és költséghatékony élelmiszeripar például… génmanipuláció, vegyszerezés, az állatok hormon és antibiotikum kezelése 10 évekkel rövidíti meg életünket, és közben príma bevételt generál az egészségiparnak is.

    Ha például kevesebb eldobható, meg divatjamúló vackot kellene termelni, akkor még a környezetszennyező szénerőművek is mehetnének félgőzzel… Ebben az irányban kellene keresni a választ.

  3. Persze, az ipar rengeteg energiát emészt. Nem vitás, hogy a tartósabb eszközök előállítása összességében kevesebb energiába kerülne.
    De…
    – Kis hazánkban már alig van ipari termelés, a villamos energia felhasználás mégis nőttön-nő.
    – Vegyünk pl. egy monitort.
    Első variáció:
    Jó kis tartós cucc. Nem megy ki a divatból. 30 éven át jól működik, és folyamatosan 300W-ot zabál.
    Második variáció:
    Szemét minőség, kimegy a divatból 5 éven belül. 5 évig 300W, 5 évig a következő divatosabb, modernebb, s csodák csodája energiatakarékosabb utódja már csak 180W, következő 5 évben a 3. generáció 100W, majd technológiaváltás, 30W, mondjuk 3 éven át, s végül, 12 éven át még két generáció 25W-al, ami alá nem lehet menni.
    Legyártva 1. esetben 1 darab, második esetben 6 darab monitor. Az ipari energiafogyasztás a második esetben többszöröse (de nem hatszorosa, mert a gyártási tech is fejlődik!) az elsőnek, az első esetben a lakossági energiafogyasztás (a monitorok üzeme miatt) szintén többszöröse a másodiknak.
    Ugyanez a történet a világítótestekkel, a hűtőszekrényekkel, stb…
    Nem beszélve a foglalkoztatásról…
    A tervezett elévülés sem ördögtől való. A fejlődés megkerülhetetlen velejárója.
    Az emberiség már választott, mikor elkezdett szántani, vetni, és letelepedni. Elindultunk egy úton, melyen bárhol megállunk, elpusztulunk. Megyünk a hídon, mely omlik össze alattunk. Nem lehet a fejlődést megállítani. Azok, akik ellenzik az atomenergiát, jobban tennék ha nem akadályoznák meg a civilizáció müködését, hanem húznának a laborba kutatni, és jönnének elő valami hatékonyabbal, jobbal.
    A probléma persze itt is, ott is, a LUSTASÁG!

  4. Nanemán atom lobby!

    Először is, gépkocsi balesetben, cigarettázásban, alkohol fogyasztásban az döglik bele, aki nem kerüli el, vagy hülye, aza magának köszönheti. Csernobilnél, Fukushimánál nem csak az döglik bele aki hülye volt, hanem valamennyien.

    A beépített elévülést nem szavaztatták meg velünk, és naná, hogy egyre rövidebb ideg tartanak a mütyürök. A későbbi modellek nem mindig jobban, vagyis nem a fogyasztó érdekeit képviselik.

    És mi van a felesleges cuccokkal. A mosógépen olyan panel van, mint egy energia központban. A gépkocsikban fedélzeti számítógép és millió felesleges kijelzés. Ez fejlődés? frászt, bepalizás és erőforrás pocsékolás.

  5. 3: szilvás
    Jó a példád, csak hiányos! Nem szerepel benne az 1 eszköz előállítása közben keletkezett hulladék, egy monitor, hűtő, klíma, stb. a felhasznált össz. anyagnak kb. 2-5%-a, a többit hol számolod el? Azt a környezet szennyezést sem látom, ami a +5 db monitor megvételéhez szükséges pénzt megkeresésekor keletkezik! Ezekbe az energia mérlegekbe az externáliákat nem szokták figyelembe venni, pedig kéne…

  6. 5: „Azt a környezet szennyezést sem látom, ami a +5 db monitor megvételéhez szükséges pénzt megkeresésekor keletkezik!”

    Azt a környezet szennyezést sem látod ott, ami a nagyobb fogyasztású régi monitor által bezabált áram megvételéhez szükséges pénz megkeresésekor keletkezik…

  8. 2. Azért ne keverjük már a szezont a fazonnal! Cigi, alkohol, drog. Aki hülye haljon meg, pont.
    Az atomhulladékokkal az unokáinkat, ükunokáinkat tesszük ki olyan veszélynek, amiről nem ők tehetnek!
    Rájuk ezt tovább passzolni aljasság. Ha magunkat gyilkoljuk, az lehet a mi dolgunk, de az utánunk következő nemzedékek életét kockára tenni, nincs jogunk!!!
    Mindezt miért?
    Mint már ezt itt többször kitárgyaltuk, az ipari, mezőgazdasági termelés 80%-a szemétgyártás. Teljesen fölösleges energia és nyersanyag pocsékolás. Talán először itt kellene keresgélni, nem kvázi „atombombákat” telepíteni.
    Annál is inkább, mivel már rendelkezésünkre áll más lehetőség is.

  9. Vitatkoztok..vitatkoztkok ,csernobil mai napig mérgez.

  10. 6: Avatar
    Igazad van ez is EGY tétel az egyenleg egyik oldalán, de én MINDEN tényezőt szeretnék látni mindkét oldalon! Azután folytathatjuk.

  11. 5.re:
    Egy 2007-es elemzésben olvastam, hogy ha 1 liter benzin árát minden lehetséges szempont szerint, korrektül kiszámolnák, azaz az elégetésevel okozott környezeti, egészségügyi károkat is beszámítanák, akkor 1200 Ft lenne a számla. Ebből is világosan látszik, hogy az u.n. fejlődés csak rablás, kizsákmányolás útján érhető el. Szerintem a hibát ott követtük el, hogy a kizsákmányolást inkább időben kezdtük el terjeszteni a globalizáció teljessé válása után, ahelyett, hogy folytattuk volna a térbeli terjeszkedést. Nem hiszem, hogy nagyobb problémát jelentene az űr manapság, mint 600 éve az óceán. A naprendszer „elfogyása” után – nos megint itt tartanánk, hacsak időközben nem találnánk ki valamit, ami annyival jobb a kémiai rakétánál, mint amennyivel jobb a rakéta a galeonnál.

  12. 7.
    Armának igaza van. Mind benne vagyunk, méghozzá nyakig. Úgyhogy kevesebb ítélkezést, ha lehetne. A világ csak saját magunk megváltoztatásával jobbítható. Ez persze 3 éves szintű naívizmusnak tűnik, pedig ez az egyetlen valóság. A benzin árát a saját igényeink szerint alakítják, minden tényezőt figyelembe véve(hülyíthetőségünk is benne van).
    Ráadásul még nyernünk is kéne az eurovíziós dalgennyoládában. Nyerni? Mit?
    Már az is jó lenne ha szobatiszták lennénk.
    Használni az ő módszereiket ha már egyszer nyerni akarunk. Az egyetlen nyerési mód, ha outsiderek leszünk, outsidernek hívják a legszélén futó lovat. De a legjobb lenne a versenyből kimaradni, ez az egyetlen út. A többi a halál utáni „halál” lesz, úgy mint már ebben az életben.

  13. „- Kis hazánkban már alig van ipari termelés, a villamos energia felhasználás mégis nőttön-nő.”

    Hát ez az állítás momentán nem állja meg a helyét.

    „Ezen exportgát mellett pedig jó eséllyel a belföldi felhasználás sem fog növekedni. Ezzel szemben a Kormány által referenciának kezelt forgatókönyvekben ennek ellentéte jelenik meg. A Nemzeti Energiastratégia Gazdasági Hatáselemzése 1,5% áramkereslet-növekedést helyez kilátásba 2025-ig. Ezen becslés azonban egy 2009-es MAVIR-kalkuláción alapszik, amely többek között a válság által átalakított fogyasztási előrejelzéseket sem foglalja magába. Így beláthatjuk, hogy a nehezen exportálható megnövekedett belföldi termelés csökkenő kereslettel találkozik, amely a megtérülési számításokon jelentősen ront.”

    „A 3-4-5000 milliárd Ft lekötése egy projektre azt is jelentené, hogy minden pénz ide csoportosulna, más fejlesztésekre sokkal nehezebb lenne szabad forrást találni. Emellett „beragadnánk” a jelenlegi technológiába is: az atomerőmű élettartama több évtized lenne, ez alatt pedig valószínűleg nem sok új erőmű létesülne, pedig több technológia is rohamosan fejlődik, ide értve a kombinált ciklusú gázturbinákat, a szélerőműveket és a nap paneleket. Ha az atomerőmű helyett több, kisebb projekt valósulna meg, akkor azzal Európa többi részéhez hasonlóan mi is részesülhetnénk az új technológiák előnyeiből, ezzel szemben a paksi beruházás esetén 50-80 év technológiai fejlődéséből zárnánk ki magunkat.”

    http://hazaeshaladas.blog.hu/2013/10/12/a_paksi_atomeromu_ii_tervezett_beruhazasanak_elemzese

  14. Csak bolond hiszi komolyan, hogy atom nélkül folytatható ez az exponenciális növekedésre épülő ámokfutás, amit fejlődésnek szokás nevezni. Atom nélkül ez nem folytatható. Bár, ha belegondolok akkor azt kell mondjam, hogy sokáig atommal se.

  15. Jó a hivatkozott cikk. Hogy a lakossági fogyasztás az utóbbi időben már nem nő – nos, szerintem ez magyar specialitás, elszegényedés, és népességfogyás – ezt nem gondoltam át.
    De a lényeg szerintem Passal kapcsolatban ez:

    „A Paksi Atomerőmű bővítése tehát a jelenlegi környezetben nem indokolt. Az erőmű kiváltásáról pedig nem most kell dönteni, a meghosszabbított üzemidejű blokkok még két évtizedig működhetnek, így lesz lehetőség a gyorsan fejlődő és egyre olcsóbbá váló megújuló és gázos technológiák figyelembevételével újratervezni az erőművi mixet.”

    Feltéve, hogy az egyébb, 60% -ot adó források fenntarthatóak még két évtizeden át. Van olyan vélemény, hogy az egyébb erőműveink (szén, gáz) annyira leamortizálódtak, hogy amiatt kell bővíteni. Az egyébb, kiforrott technológiákat (kombinált ciklusú gázturbinák, stb) valahogy a külföldi tulajdonú áramtermelők nem igyekeztek meghonosítani. Csak jó szokás szerint a bagóért felvásárolt stratégiai infrastruktúrát kihajtják, majd szeláví. Ezt is a korrupció teszi lehetővé.
    Ezeket a dolgokat nagyvonalúan nem említik a cikkben…

  16. „Nem hiszem, hogy nagyobb problémát jelentene az űr manapság, mint 600 éve az óceán.”

    Sokkal nagyobb probléma. Ráadásul semmi olyasmi nincs a „””közelben””” (három idézőjel szándékos) amiért megérné jelenleg a befektetés. Legalábbis nem gazdasági alapon az biztos. Szomorú, de sajnos a technológia sem akar valahogy fejlődni ezen az ágon, a legtöbb fejlesztés még a prototípus fázist sem éri el. Kiábrándító és szomorú, de sajnos ez tény. Talán ha a Marson lenne valami amiért érdemes a befektetés, akkor talán. De valószínűleg az sem működne úgy, hogy onnan ide szállítsanak bármilyen kitermelt anyagot. Akkor meg ugye minek?

    De a legnagyobb probléma leginkább ott van szerintem, hogy minden olyan befektetés vagy beruházás aminek nem hogy a megtérülése de valami látszi eredménye is jóval meghalad egy emberöltőt az zömében halálra van ítélve.

    A hidegfúziós energiával nem tudom mi a helyzet, időröl-időre fel- felbukkan egy-egy hír, és mindíg arról szól, na most aztán tényleg közelebb vagyunk…
    De véleményem szerint ez az egész már kezd inkább a középkori aranycsinálásra hasonlítani.

  17. „minden olyan befektetés vagy beruházás aminek nem hogy a megtérülése de valami látszi eredménye is jóval meghalad egy emberöltőt az zömében halálra van ítélve.” – ez lehet a kulcs.
    Egy holdbázis, napelemgyárral, a holdporból alumínium és titán előállítására. Azt nem hoznánk vissza, minek is? A Marsra, Titánra, Európára, stb induló űrhajók a Holdon épülhetnének.
    A technológia olyan irányba fejlődik, amilyenben fejlesztik.

  18. Ha valaki meggyőz hogy a legelső dolog az életben az ipari termelés kiszolgálása atomenergia árán, akkor támogatom :D.
    De mi lesz ha kezdenek kifogyni az urán készletek és az olaj? Mi lesz ha közbejön még pár „szóra sem érdemes” baleset? RADIOAKTÍV fűvel fogják etetni a lovakat amik a földet művelik? Akár az unokáink életébe is bekövetkezhet…

    http://wetiko.hu/?s=csernobil

  19. 17. Értem én Szilvás, csakhogy a távolságok exponenciálisan nőnek. Az, hogy nem térül meg a befektetés, tulajdonképpen úgy is értendő, hogy a Föld vagy egy földi ország pénzel évekig egy olyan beruházást amiből (jóval) később egy tőle teljesen külön és önálló független közösség vagy társadalom fog valójában kamatoztatni. Ami egyébként még nem is biztos, mert az is gyanús ma már, hogy nem olyan egyszerű ám a létfentartás mint ahogy afelett korábban elsiklottunk. De tegyük fel, hogy lehetséges. A probléma ott van, hogy ez egy cseppet sem fogja a Föld problémáját megoldani. Se a túlnépesedésre, sem az energiahiányra nem kínál megoldást. Marsról, Titánról, Európáról tulajdonképpen semmit sem tudunk. Még akkor se tudnánk sokkal többet, ha teszem azt 50 ember holnap egyszerre ott dolgozna és nyersanyag után kutatna. Gondolj csak bele. Ezek még a földi körülmények között sem olyan egyszerű manőverek, pedig ennél ideálisabb körülményeket elég nehéz elképzelni. De rendben van, tételezzük fel hogy találnak… mit is? Mi az amit érdemes 10,000-100,000 USD/kg áron hazafurikázni?

  20. az asztalos:
    „RADIOAKTÍV fűvel fogják etetni a lovakat amik a földet művelik?”
    Miért? Unikornisról még nem halottál? 😉

  21. Ezért kell az inherens biztonsági atomerőművekre voksolni, ha már atomot választunk. A kBq-nyi mennyiség valóban semmi, mikor injekciókban (rák ellen) a többszörösét alkalmazzák testsúlykilogrammonként: http://tinyurl.com/ocstajz

  22. 18. Lehet, hogy 100000 évig radioaktív lesz még, de nem a szarkofág, hanem annak a helye. 🙂 A szarkofág 30 évet sem bírt ki, repedezni kezdett, már elő van készítve a következő burok, amit majd rá fognak tolni. A piramisok bírták több ezer évig, de azok nem vasbetonból vannak. A vasbeton egy rakás szar, pár évtized alatt szétrohad.

  23. 20. Ha elég radioaktív lesz a réten a fű akkor minden ló unikornissá lesz :D…de az dózis az embereken is nyomot fog hagyni.:(

  24. 12. Balázs

    „A világ csak saját magunk megváltoztatásával jobbítható.”

    Erre az a kincstári válasz, hogy „az ember már csak ilyen”
    Én erre azt mondanám, hogy ha az emberen múlt volna akkor talán még mindig szántanánk-vetnénk.
    De van egy kis nép, amelyik mitológiájában a földművesség büntetésként van kiróva az emberre:

    „Átkozott legyen a föld temiattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban.”

    Ez a kis nép azóta is tiltja tagjainak a föld birtoklását és a munkát rajta – legalábbis a fundamentalista árnyalatok szerint – és roppant kreatív módon keres alternatív megélhetést, amit úgy nagyvonalakban fejlődésnek nevez.

    Tehát elindultunk a technikai civilizáció útján, ami egyre energiaigényesebb, és már unokáink se tudják kifizetni azt, amibe ma kerül nekünk…

    Szerintem abba kellene hagyni mások mitológiai példái alapján élni…

  25. Egyébként ha már Science Fiction-ben utazunk, meg erőművekről beszélünk talán érdemes megemlíteni hogy maga a föld egy gigantikus elektromágnes. Van ugyebár egy belső szilárd mag, ami körül egy folyékony réteg és azon a köpeny forog. Ez ugye generálja az egész bolygót körülvevő mágneses teret ami egyébként meg is véd minket attól, hogy a seggüng szénné égjen. Vagyis az atmoszférát védi meg attól hogy a napszél levakarja a bolygórol. Lényeg, hogy mégsem tudunk vele mit kezdeni. De ha már ezzel az elektromágnessel nem is, Ott van a föld belső hőenergiája. Lehet első körben említeni a hagyományos termikus erőműveket, de én inkább arra gondolok ami ennél jóval durvább és gigantikusabb persze mélyen van de valahogy mégis közelebbinek és elérhetőbbnek tűnik nekem (lehet hogy tévedek) mint egy szomszédos bolygó és annak nyersanyaga. De ez is olyan ami a jelenlegi tudásunk és technológia fejlettségünk mellett csak egy gigászi és elérhetetlen energiaforrás.

  26. 25. Hát ez az, más bolygókra vágyunk, ki a világűrbe, mikor azt sem tudjuk mi van a lábunk alatt, mert csak a vékony, külső élő rétegét ismerjük, vagy azt sem.

  27. 24:
    Gondoltam, most jól kibökök veletek, mert atomreaktorokkal kapcsolatban lehetetlen zsidózni. TÉVEDTEM. 😀

  28. Még mindig nem érti a többség: Az (olcsó??) energia egyszerűen a globális vagyon egy szűk réteg kezébe koncentrálását segíti.

    Ha holnaptól ingyen lenne az energia, akkor a konnektorokat adnák egy fél vagyonért, amivel rá lehet csatlakozni.

    Nem azért van kevés energia mert kevés az eneria, hanem azok adják drágán, akik erről döntenek.
    A világ évezredekig elvolt fosszilis energia nélkül. A fosszilis energia igazán nem oldott meg semmit. Fizikailag és szellemileg le vagyunk gyengülve, függővé váltunk a látható és a láthatalan vezetékektől, és alapjában életképtelenebbek vagyunk mint az előző generációk.
    Amennyivel tovább élünk, az is elsősorban a gyógyszergyárakat gazdagítja.
    A megoldás szerintem a kevésbé energiaigényes élet.

  29. 18: Jó a link:

    ” miért van az, hogy a magas logikai-matematikai intelligenciával rendelkező emberek körében magasabb az atomenergia támogatottsága, mint a más területeken magas intelligenciával rendelkezőknél? ”

    ” A logika, a számok és a kiszámítható gépek világában a nukleáris energia tökéletesen biztonságos. Csernobil azért nem számít, mert politikai okok miatt az erőművet nem megfelelően tervezték, szabályozták és működtették. Fukushima azért nem számít, mert gazdasági okok miatt az erőművet nem úgy építették meg, hogy kibírjon egy 8.9-es erősségű földrengést és egy cunamit. Az atomenergia tökéletesen biztonságos lenne, ha ti, büdös főemlősök, behódolnátok csodálatos tudományunknak!”

    „5-ös kategóriájú hurrikánt kibíró töltéseket, automatikusan leálló mélytengeri fúrótornyokat, és biztonságos zónában található, földrengésnek ellenálló atomerőműveket építeni elképesztően költséges — pillanatnyilag egyedül az USA-ban 3 billió dollárnyi infrastrukturális fejlesztést halogatnak… Úgy tűnik, elértük a pontot, ahol Joseph Tainter észrevétele a komplexitás csökkenő hozamáról kezd feltűnően nyilvánvalóvá válni.

    Szerintem meg kellene fordítanunk a dolgot és a meghibásodást kellene alapul vennünk. Vagyis fel kellene tennünk magunknak a kérdést: „mely stratégiák a leghatékonyabbak és a legkevésbé kockázatosak a kudarcos helyzetekben… mivel meghibásodások mindig történnek.” Ebben a modellben az elosztott rendszerek kevésbé veszélyesek, mint a központosítottak, és azok a rendszerek, amik részhozamot biztosítanak akkor is, ha a projekt nem készül el, vagy ha a modell összedől értékesebbek, mint azok amik többet ígérnek, de csak hatalmas befektetéssel. Végül egészen másképpen nézünk majd világunkra…”

    http://wetiko.hu/2012/05/miert-szeretjuk-az-atomenergiat/

  30. 27. Pedig ez egy olyan téma, ahol aztán igazán lehet, hiszen az atommag energiáit elsősorban ők szabadították ránk.

  32. 28. Hát… nem tudom. Azért egy villásdugót meg egy konnektort talán olcsóbb és egyszerűbb összerakni mint egy atomreaktort. Erősen túlzásnak érzem amit pedzegetsz.

    Azért drága az energia, mert energiába kerül az energia-tárolók kitermelése. Mindegy milyen energiáról beszélünk. Emberi, állati, vagy a gépek által használt energiáról. Volt (és most is van) relatíve „nem túl drága” energia csak kérdés, hogy ennek a hozadékait hajlandók vagyunk-e elfogadni, elszenvedni. Illetve ha hozzászámoljuk az okozott kárt és az annak rendbetételéhez szükséges energiát akkor megint ott vagyunk, hogy nem olcsó. Pont erről van szó az atomreaktorral kapcsolatban is, hogy van egy -bizonyos emberek számára- láthatatlan károkozás, amit addig amíg ignorálunk ezért „tiszta” energiának van nyilvánítva.

    Az olaj például piszok olcsó energia volt amikor elkezdődött az olaj korszak. Az akkori EROI érték valahol 1:200 vagy afelett mozgott. Ezt durván lefordítva azt jelenti, hogy 1 dollárnyi befektetésből 200 dollárnyi olajat lehetett kitermelni. Ez a 70′-es évek óta valami 1:1-1:9 körüli értékre esett vissza, de már ez sem fog sokáig tartani.

    De a legnagyobb probléma az olajjal nem is az hogy mint energiaforrás nem lenne kiváltható, hanem az, hogy rengeteg más „előnye” van és ezért szépen ki is alakult az olajfüggőség. Mellesleg egy atomerőmű felépítéséhez is elég csinos mennyiségű olajra van szükség. Atomerőművel például nem lehet egy másik atomerőművet építeni. Amellé még tetemes mennyiségű olajra is szükség van, nem beszélve az egész az olaj köré épülő ipari és technológiai megoldásokról.

  35. Ne fantáziáljatok! 20-30 éven belül meg fogunk főni itt a Földön, és kész.😀

  36. 34. Shit, a fickó úgy néz ki mint Elvis Presley, humora akár Eddie Izzard… na nézem, hátha olyan okos dolgokat mond Hawkings 🙂 Köszi a linket!

  37. 32.

    „Azért egy villásdugót meg egy konnektort talán olcsóbb és egyszerűbb összerakni mint egy atomreaktort.”

    Ez igaz. De talán az atomenergiára is van hasonló belekerülési számítás… Egy x milliárd eurós erőmű mennyit termel 30 év alatt…
    Szerintem ez alaposan megközelíti az olajét fénykorában.
    De én arra próbálok rámutatni, hogy az ehész helyzet azért alakult így mert akik döntéshozói pozíciókban vannak, alapvetően nem a közérdek érdekében döntenek. Nekik akár az olajon, akár az atomon maximum profitot kell kapniuk.
    EZÉRT nem megy a megújuló energia, mert abban nincs akkora haszon.
    Ezekbe csak olyan államok fektetnének be, ahol az energiarendszer NEM profit alapú. Ott ahol az energialobby le tudja nyomni az államot, ott még az épületek szigetelése is nehézkesen megy.

    Röviden, amíg az energia azoknak a kezében van, akik a maximum mennyiséget akarják eladni, addig Tibor bá’-nak lesz igaza, meg fogunk sülni.

    Ha az energia azok kezébe kerül, akik inkább költségként érzik, akkor valós erőfeszítések fognak megindulni az energiaracionalizáció terén.
    Egyébként a kecskére káposztát esete forog fenn.

  38. endy88: a rákbetegeknek szánt injekció a már halálra váró emberek gyógyítására szánt egyszeri adag, nem pedig még évtizedes élettartam elé néző egészségesé (vagy akár csecsemőké, mert a csecsemőtápszerek radioaktivitásának a határa 1000Bq/kg). Utálom az ilyen ostoba, félrevezető, okoskodó, alulinformált, beteg információköpködést. (ez nem személyeskedés)

    Nem értem, miért nem világos, hogy kivitelezhető akármilyen energiatermelés gond nélkül, csak a döntéshozók a technológiafejlesztésben az atomenergiában érdekeltek. Nem a hatékony energiatermelésben, nem az egészség fenntartásában. Nem ők fizetik a TB-t az elrákosodó társadalmakban.

    A világon jelenleg szükséges összes energia megtermelhető lenne a létező háztetők töredékének napelemmé való alakításával. Ekkor még simán nem beszéltünk a lakhatatlan sivatagok befedésével: ez évszázadkra előre fedezné minden energiarobbanás szükségletét. És akkor itt a szélerőmű, az áramlatokat felhasználó erőmű, a hőszivattyúk, vagy ha muszáj az atomnál maradni, a fúziós atomerőművek. Nem kérdés, hogy van-e alternatíva.

  39. 38. Vera:
    Köszi, hogy vetted a fáradtságot és elolvastad a linket…

    A linkben ez van: „Azok a betegek, akik legalább —>két<— Alpharadin-injekciót kaptak, átlagosan 25 héttel (53 százalékkal) éltek tovább, mint akik csak placebót kaptak: az abszolút szám az első csoportban 71, a másodiknál 46,4 hét volt. Tizennyolc hónap múltán az Alpharadinnal kezeltek közül még tizenöten éltek (45 százalék), a placebóval kezeltek közül csak hatan (22 százalék).
    Az Alpharadin esetenként még a terápia befejeződése után három hónappal is kifejtette hatását, emellett a betegek is jól tűrték: toxicitása, ha esetenként jelentkezett is, csekélynek bizonyult, és csak néhány mellékhatását regisztrálták."
    Tehát nem egy alkalom szuri és akár évek jó esetekben …
    Igaz ez rövidebb felezési idejű "rádium 233"-as izotóp.

    Én számolom rosszul? Egy pár kilós csecsemőnél a határ 5-6 kBq (1000Bq * 5-6 kg) felnőttre itt meg max 9kBq volt, ami piskóta,, de minek az állandó rémisztgetés, hogy eltitkolják..

    (Persze, akik meg ellene érvelnek azok meg "zöldek" 🙂 ), Nagy-Britannia mi a lópikulának épít atomerőművet? Pedig ott is van a szél, árapály, nap, dagály, geotermikus energia stb., támogatják is rendesen. Olvastál már David JC Mackay-től?
    Ki is számítottad és úgy állítod, hogy hol kéne a házakra telepíteni 15-20 éves élettartamú napelemeket.
    A DESERTIC program valóban foglalkozik ezzel szerencsére, de hogy az egész világ energiarobbanás szükségletét is kielégítené, nem tudom eldönteni, olvass Mackay-től. Egyetértek abban, hogy amint van lehetőség nyomás fúziós erőműre, de annak is lesznek ellenzői.
    Üdv

  40. Tudomásom szerint a magyar folyókon működő hajómalmokat azért szüntették meg, mert amikor a gőzgépek kezdtek elterjedni, akkor még nagyon olcsó volt a fűtőanyag, vagyis a gőzmalmok olcsón üzemeltek. A másik ok meg az, hogy a hajómalmokhoz nem építettek hidat, tehát a folyóparton az őrlendő gabonát le kellett rakodni a kocsiról, csónakba vagy tutajra pakolni, és bevinni a malomhoz. Visszafelé a már megőrölt gabonát szintén összevissza rakodni kell. Az olcsó energia korában ez a módszer nem volt gazdaságos. Viszont ha a hajómalommal áramot termelünk, azt nem kell pakolászni, egy kábelen kijön a partra, és eljut mindenhova. Szerintem a folyóinkról levehető lenne vagy 1000 megawatt áram, és még vízi erőművet sem kellene csinálni.

  41. 28: „A világ évezredekig elvolt fosszilis energia nélkül. A fosszilis energia igazán nem oldott meg semmit. Fizikailag és szellemileg le vagyunk gyengülve, függővé váltunk a látható és a láthatalan vezetékektől, és alapjában életképtelenebbek vagyunk mint az előző generációk.”

    Hát igen, én biztos életképtelen lettem volna párszáz éve, amikor nemhogy lézeres szemműtéttel, de talán még szemüveggel se tudták volna korrigálni a látásproblémámat, ugyanis a homorú lencsék csak a 16-17. századtól vannak, és kezdetben nyilván baromi drágák voltak. Szóval az én világom úgy kb másfél méterig terjedt volna, azon túl meg csak a nagy homály lett volna. Esetleg elmehettem volna papnak, és bújhattam volna a könyveket (a közelre látásommal nem volt baj), de mondjuk vadász biztos nem lehettem volna.
    Szóval nekem már csak ebből kiindulva is jobb ebben a lézerrel és egyebekkel felszerelt, energiafüggő világban, nem ábrándozok, hogy de jó lett volna akkor élni, amikor életképtelen lettem volna.
    A fosszilis energiára alapozott fejlődés az én életképtelenségemet tehát elég jól megoldotta. Persze a világ jól elvolt, és halálom után is jól ellesz nélkülem is…

  42. 38: „A világon jelenleg szükséges összes energia megtermelhető lenne a létező háztetők töredékének napelemmé való alakításával.”

    Viszont baromi sokba kerülne a mai technológiákkal ennyi napelemet legyártani, és ahol nem elég nagy a napsütéses órák száma évente, vagy csak nem optimálisan van tájolva a tető, ott nem is feltétlen térülne meg a beruházás…

    „Ekkor még simán nem beszéltünk a lakhatatlan sivatagok befedésével: ez évszázadkra előre fedezné minden energiarobbanás szükségletét.”

    Ilyen erőművek vannak már, bár nem feltétlen napelemes alapon:
    http://science.kqed.org/quest/video/largest-solar-plant-in-the-world-goes-through-last-test-before-opening/
    A környezetvédők ez esetben a teknőcök miatt aggódtak… 🙂

    37: „De én arra próbálok rámutatni, hogy az ehész helyzet azért alakult így mert akik döntéshozói pozíciókban vannak, alapvetően nem a közérdek érdekében döntenek.”

    És ki tudja, mi a „közérdek” ha nem a közösség által az érdekeik képviselésére megválasztott képviselők?

    „Nekik akár az olajon, akár az atomon maximum profitot kell kapniuk.”

    Sőt, akár a napenergián is…

    „EZÉRT nem megy a megújuló energia, mert abban nincs akkora haszon.
    Ezekbe csak olyan államok fektetnének be, ahol az energiarendszer NEM profit alapú. Ott ahol az energialobby le tudja nyomni az államot, ott még az épületek szigetelése is nehézkesen megy.”

    A legnagyobb naperőművek épp az USA-ban vannak, bár lehet, hogy azok nem állami, hanem magánbefektetésekből épültek. Ahol ez az erőmű kellően hatékony, ott az energialobby is örül neki, hogy még nagyobb hasznot tud ezzel termelni.

    Mi viszont nem leszünk gyarmat, szembeszállunk a lobbikkal, nem hagyjuk, hogy profitorientált energiacégek termeljenek, és versenyben alakuljanak ki az energiaárak. Mi állami beavatkozásokkal lenyomjuk az energiaárakat, ami által a szigetelések megtérülése kitolódik, no meg az energiaárak szubvencionáláshoz szükséges adók formájában a pénzt is elszedjük a magánemberektől, amiből esetleg inkább szigetelnének…

  44. 40: na de mennyi hajómalom kellene egy komoly erőmű kapacitásának megfelelő energia előállításához?
    Mennyibe kerülne ezeket megépíteni, majd üzemeltetni, karbantartani?
    Ráadásul csak jégmentes időszakokban üzemképesek, bár a felmelegedéssel ez egyre kevésbé probléma…

  45. folytatás a 44-hez…
    Tavalyelőtt a Tisza is kis híján kiszáradt nyáron, szóval a vízhozam miatt is lehetnének kiesések (akárcsak a braziloknál, lásd 43).
    http://feny.idokep.hu/cikk_kep/zahony.gif
    Gondolom, hogy a kiskörei Tisza erőmű se termelt akkor névleges kapacitáson (28 MW)…

    A régi patakmalmok helyére is lehetne mini vízerőműveket építeni, de nem feltétlen lenne gazdaságos.
    Békésszentandráson tavaly adtak át egy 2 MW-os vízerőművet a Hármas-Körösön, de az is milliárdos nagyságrendű beruházás volt.

  46. 35.
    Azt hiszem Tibor’bá ebben tökéletesen igazad van.

    24. „Lehettem volna”
    Nem hiszem, hogy a technológia fejlődésének tényével van baj. Az irányultságával már inkább. A tudósaink nagy többsége emberileg még nem elég fejlett. Meg lehet nézni az MTakadémiánkat is, magukkal eltelt majmok. Ha a fizikai kutatások olyan irányt vettek volna(amilyet most kezdenek) akkor most nem itt tartanánk. (Einsteinék óta gyakorlatilag helybetopi van időfizikában Hawkins kivéve).
    Személyes(gazdasági, egós stb.)érdekeiknek nem tenne jót ha azt mondanák, hogy húzzatok már a picsába, mert erővel tartjátok a tudományos hatalmat(publikációk, szabadalmak, popularitása új elméleteknek stb.)magatoknál, és rossz az irány. És ezzel gátoljátok a megújhodást, ami rájuk nézve kedvezőtlen lenne ugyebár, mert akkor ők már minek. És hogy játszanák a szerepüket tovább. Személyes bukovári, és még csak nem is tudják motivációk mibenlétét.Persze vannak kivételek kik egyben lángelmék, mint pl. a már említett Hawkins is. És sok áttörés az ilyeneknek köszönhető. Persze meg még ott vannak a súlyos milliárd dolláros érdekek pl. az olajbizniszben.
    Mára ezek az „újítási” kapuk idő hiányában bezárultak.

    Az űrben messzire -vegyi hajtású-rakétákkal biztosan nem fogunk eljutni. Ide már komoly tértechnológiai ismeretek lennének szükségesek. Max. a földönkívüliektől várhatunk segítséget.
    Azok meg magunk ellen nem tudnak megvédeni, valójában kis óvodások vagyunk a galaxisban.

  47. 42:
    „És ki tudja, mi a “közérdek” ha nem a közösség által az érdekeik képviselésére megválasztott képviselők?
    ”

    Most komolyan, paks2 a közérdek figyelembe vételével történt?
    Egyáltalán a kormány cselekedeteit ez hatja át?

    „Viszont baromi sokba kerülne a mai technológiákkal ennyi napelemet legyártani, és ahol nem elég nagy a napsütéses órák száma évente, vagy csak nem optimálisan van tájolva a tető, ott nem is feltétlen térülne meg a beruházás…”

    A németek meg tudták csinálni, sokkal rosszabb napsütéses viszonyok közepette.
    Ennyi pénzből (paks2) mi is meg tudnánk csinálni.
    Fokozatosan, hitel nélkül és valószínúleg magasabb magyar részvétel mellett.
    Kisebb beruházási kockázattal, teret adva a lehetséges piaci, tecnológiai változásokra való reagálásra.
    Akár támogatással is, lakossági önerőt is bevonva.

    Nem igaz, hogy ezt, még mindig magyarázni kell.
    A tárolásra is vannak már megoldások, nagy üzemben már lehetne alkalmazni.
    A hatásfok annyira nem lényeges, mert a nap ingyen van, a hangsúly a tároláson van.

    Meg kell nézni, milyen finnanszírozási formák vannak a világban pl. Az új napenergiás Tesla finanszírozás, és alkalmazni kell.

    Nehezen bírom elképzelni, ha a németek, az amerikaik, kína gőzerővel nyomul a témában, akkor nálunk miért nem lehetne?
    Ne találjuk már megint fel a spanyolviaszt, ne megint a saját kárunkból tanuljunk.
    Most van egy kíváló lehetőség arra, hogy paks1 elöregedésével egy modernebb energiamixre váltsunk.
    Nem kéne a lehetőségeket elszalastani.

    Én megérten az oroszok és Orbánék érdekeltségét, de az messze van a magyar közérdektől. Az kőkemény magánédek.

  48. 46. Balázs

    „Nem hiszem, hogy a technológia fejlődésének tényével van baj. Az irányultságával már inkább. ”

    Pedig a technológia irányultságát elsősorban, másodsorban, és sokadsorban is a haszonszerzés határozza meg, és csak azután jön a tudós tudásvágya.
    Végülis már nincsennek olyan mecénások, akik csupán a kutatás kedvéért áldoznak nagy pénzeket a kutatásra.

    A technológia egy kegyetlen verseny pörgetése, amiben az, aki orhosszal előzi a másikat, jelentős anyagi haszonra tehet szert.
    Aki valamivel olcsóbb és gyorsabb számítógépet csinál, hirtelen megnövekedik a piaci részesedése.
    Viszont az emberiség élete alapvetően nem változott azzal, hogy az elmúlt 10 évben megsokszorozódott a számítógépek teljesítménye.

    Valamikor én is az emberiség megmentőjeként tekintettem a technikára, de ma már látom, hogy csak egy előre menekülés, remény, hogy amiket eddig elrontottunk a „fejlődés” hajszolása közben, majd újabb és hatékonyabb gépek megalkotásával majd megjavítjuk…
    Sajnos minden megoldott probléma tíz újabb nagyobb problémát vet fel.

  49. 38. Vera

    „A világon jelenleg szükséges összes energia megtermelhető lenne a létező háztetők töredékének napelemmé való alakításával.”

    A gond ott van, hogy a napelem nagyon mérgező dolog. Ólmot és kadmiumot tartalmaz.
    Ha telerakjuk vele a világot, mit csinálunk velük 20 év múlva amikor hatásfokuk a használhatóság alá csökken?
    Őrült mennyiségről van szó.
    A helyzet az, hogy nincs ingyen ebéd… Nem az energiát kell olcsóvá tenni, hanem függőséget csökkenteni…

  50. Éppen most olvasom a Figyelő újságban az Oláh György interjút.

    Hangsúly a geotermikus energián, a termálvízen és a metanolon van.
    Példa Izland!
    A válság előtt izlandon a geotermikus energiára alapozva építette ki az aluminum iparát, úgy hogy importálta a bauxitot. Nekünk nem kéne.
    Az válság hatására összeseső aluminum árak miatt most nem éri meg nekik, de Oláhhal együttmüködve elindultak metanol irányba.

    Állami támogatás nélkül, profitabilisen, exportra termelve.

    Volt egy Rikardo, aki a komperatív előnyöket hangsúlyozta.
    Nekünk a geotermia az lenne!
    Miért nem él

  51. 49;
    „Ha telerakjuk vele a világot, mit csinálunk velük 20 év múlva amikor hatásfokuk a használhatóság alá csökken?
    Őrült mennyiségről van szó.”

    Talán kisebb a veszélye és kezelhetőbb mint a radioaktív hulladék kezelése.
    Mellesleg egy napelemtáblát elég könnyű reciklálni

  52. 50:
    Miért nem élünk vele?

    Hoppá Oláh arról is beszél, hogy most fedeztek fel egy eljárást, víz nélküli repesztéses palagáz kitermelést tesz lehetővé. Izrael most tüntette ki ezért.
    Egyébként igen elimerően szól a Horty korszak alatti oktatási rendszerről.

    Zentai Péter készítette vele az interjút, aki az alapblognak is készít interjút.
    Jó érzéke van az interjúalanyok kiválasztásához, és jók az interjúi is.

  53. 46.
    „A tudósaink nagy többsége emberileg még nem elég fejlett. Meg lehet nézni az MTakadémiánkat is,”
    Nem a tudósok „fejlettségével” van a baj, a kérdés ettől sokkal prózaibb, hanem a kutatáshoz pénz kell és a pénz „célirányos”.
    Csak azt kutathatnak, amire kapnak pénzt.
    A Magyar kutatásokra szánt pénzek 80%-át elviszik a fizetések. A maradék elmegy irodákra, közüzemi számlákra.
    Mégis miből kutatnának?
    Az MTA okosai jól el vannak ebben az állóvízben, csak arra kell ügyelniük, nehogy eszükbe jusson valami, mert rögtön kiesnek a buliból!

  54. 44. Csak képzeld el,ha folyóparton laknál a saját részedre érdemes lenne-e működtetni egyet? Ez nyilván egy kicsi lenne, szinte csak makett méretű, hiszen egy családi házhoz elegendő lenne két kilowatt teljesítmény. Szerintem hamar megtérülne, és érdemes lenne elkészíteni, bár valószínűleg magánember ilyesmire nem kapna engedélyt. Ha kis méretben gazdaságos, akkor nagy méretben még inkább az. Ha kiszárad a folyó, avval nem tudunk mit kezdeni, de amíg folyik addig van áram. Szerintem ez nagyon olcsó, és mindenféle szempontból biztonságos megoldás. Persze ha az állam csinálja, akkor drága mint minden, mint Paks. De ellentétben az atomerőművel, ez biztonságos.

  55. 50: na most ha izlandban már csinálják ipari szinten, akkor itt van a napelem áram tárolásának egy praktikus, skálázható megoldása.

  56. endy88: köszönöm, hogy nem sértődtél meg. Igazad van, hogy nem olvastam el a cikket, nem vettem észre. Most elolvastam, ém gyógyszerész vagyok, ez a szakmám, a cikk nem változtat sokat a véleményemen. A „nincs sok mellékhatása” c. előadást kicsit túl jól ismerem, ez egy nem igazán megbízható cikk. Az ilyen terápiákkal sok a gond, nemcsak a rákos betegek, hanem a környezetük is sokszor sérül, a betegek kezelés után veszélyesek a körülöttük lévőkre. Persze a kockázat/hatás arányt fel kell mérni, és így indokolható a dolog orvosi használata, nade a lakosságot és egészséges embereket ilyesminek kitenni?! Feleslegesen?!

    Kicsit más téma, de mégis hasonló: sokat kutattam, mértem Fukushimával és a lakosság radioaktív expozíciójával kapcsolatban, és vérfagyasztó a helyzet. Ráadásul megfojtják azt, aki ezt szóba hozza. Ezért ugrok a témára.

    Én tudom, hogy a napelemmel is vannak gondok, bár egyre olcsóbb. Nyilván megoldható lenne az újrafelhasználás, csak én ezt itt a gép előtt ülve nem fogom tudni megoldani.
    Nekem néhány éve az autóroncsokból összerakható szélerőmű a személyes kedvencem. Ha tényleg jól működik, az egy szuper dolog.

    A Zeitgeist nevű mozgalom foglalkozik egyébként a kérdéssel. A tudósaik megalapozott véleménye, hogy a rendelkezésünkre álló erőforrások a mostani technológiával nagyságrendi feleslegben képesek kielégíteni az igényeinket. Én egyet is szeretnék érteni, bár részletekbe egy szinten túl nem tudok belemenni.

    Szerintem technológiában nincs hiány, csak nem akarásnak nyögés a vége.

  57. 49. A napelemben lehet,hogy van ólom és kadmium meg mindenféle finomság de csak nálunk 4.5 millió jármű(aggódik valaki a szennyezésük mértéke miatt?) fut(van) ami nagyságrendileg 20kg/jármű akkumulátort feltételez átlagban,és így legalább 90000 tonna ólom van az országban kis dobozkákban amit már most is átvesznek(hivatalosan) és elvileg biztonságosabban nyerik ki belőle az ólmot mint a faluszélén cigánytelepen a kertvégében felállított újrahasznosító üzem.
    Persze szigetüzemnél még plusszban van a rendszerben akksi formájában 200-3-400kg ólom de ez a jelenlegi olcsón elérhető technológia.Szóval aggódni az ilyen veszélyes anyagok miatt nem igazán tartom korrektnek mert ha mindenért szólunk mert káros és megöljük vele a meg nem született unokákat…valahol határt kell húzni,hogy mit vállalunk be a kényelemért,hogy legyen a konnektorban áram,és én inkább elfogadhatónak tartom a napelemes megoldást még az ólom meg kadmium jelenlegi túlzott felhasználása mellett is mert egy ilyen napelemes rendszer ha beadja a kulcsot és kap egy fedett tárolót akkor esetleg nagyobb eséllyel több évtizedig elvan komolyabb szakértelmű gondozás nélkül,míg egy atomreaktort nem elég berakni egy fészerbe és rácsukni az ajtót és vigyázni,hogy ne mosódjon semmi a talajba…vagy esetleg van már olyan biztonsági rendszer,hogyha kap elég hűtőközeget akkor hosszú évekig gondozás mentes ?
    A másik az atomreaktornak az etetése,valahonnan be kell szerezni az energiahordozót az pedig mivel nálunk nem igazán van az külföldről jön így gyakorlatilag földgáz vezeték helyett egy másik függési formát választunk, csak esetleg uránból lehetséges nagyobb időre betárolni.
    Másik a reaktor építési ideje 5-10-15 év ? a napelemeket fokozatosan lehet telepíteni elvileg egyre növekvő hatásfokkal.
    Az energia termelés központosítása pedig veszély esetén igazán sebezhetővé teszi az országot mert egy fix nem mozgatható atomreaktor könnyű célpont és gyakorlatilag az ország energia termelésének a 40-50%-t egy repülő képes lehet lenullázni és mellé még a környéket emberi tartózkodásra alkalmatlanná teszi.Gondolom egy esetleges későbbi háborúban kisebb kárt okoz egy szétlőtt napelem tábla mint egy találatot kapott gondozás nélküli atomerőmű.

  62. „Például októberben döntöttek arról, hogy a Szolnok és Szajol közti, nagyjából 10 kilométeres vasúti szakaszt összesen 26 milliárdért fogjuk felújítani. Meghirdetett pályázat nélkül, tárgyalásos formában már meg is lett a kivitelező novemberre: a Közgép–Strabag–Swietelsky konzorciuma.”

    „Ez azért is érdekes, mert elvileg már 2011-re elhatároztuk, hogy 2 milliárdért felújítjuk ezt a szakaszt, felújított szolnoki állomással, új Tisza-híddal, árvízvédelmi töltésekkel. Ez elvileg el is kezdődött 2013-ban. Azonban hozzácsaptunk még több mint tízszer annyi munkát, mert novemberben nagyon hasonló feladatokra még 20,7 milliárdot nyertek a közgépesek.”

    No comment!

  63. 56: Vera
    Megértem az aggodalmad. Igyekszem nem lekicsinyíteni én sem. A tápszernél lehet elszámoltam magam, mert nem a tápszer kilogrammjára vonatkoztattam, nyilván sokkal kevesebb kerül a csecsemőbe, mint 1 kBq.
    Hát a halál ellen, mit számít egy kis mellékhatás, mikor már a nehezén a nagy sugárdózison túl vannak, bár a környezetre fontos odafigyelni.
    Érdekelne a vérfagyasztó véleményed, ha időd lenne megosztanád? Megköszönöm.
    Bill Gates is kereste és támogatta azokat a vállalkozókat akik a már hulladékként kezelt fűtőelemeket használnák fel és semlegesítenék energia termeléssel egybekötve. Kicsit régi a sztori nem tudom ma hol tart.
    A napelemekkel tényleg az a gikszer hogy sok kell belőle, míg koncentrált naperőművek még akár sikeresek is lehetnek a sivatagokban erre írtam a DESERTEC-et(lencsés, tükrös), mert ugye az üveg jóval olcsóbb és igen valószínűen olcsóbb lesz a következő 50 évben mint egy napelem. Ezeknél is fontos kitétel legyen, hogy lehessen eltárolni az épp nem kellő energia mennyiséget sóban, vagy hőtárolókban.

  64. Napelemekkel kapcsolatos aggályokat szeretném kicsit eloszlatni.

    Ma a piacon eladott napelemek 90% Si alapú. Ráadásként nincs bennük nehéz fém, mert a forrasztás is RoHS kompatibilis!
    Si alapú napelemekben értelem szerűen Si van, elektródák ezüstből, forrasztás és kötések rézből-ónból vannak. Napelemek borítása üveg és alumínium, megfűszerezve pár műanyag félével(kábelek, szigetelések, lamináló anyagok.) Napelem gyakorlatilag nem veszélyes elektronikai hulladék ha tönkre megy.

    Élettartamról: Piacon kapható Si alapú napelemek(piac gyakorlatilag ebből áll) nagyon időtállóak. >20 év fölötti napelemek a gyártói teljesítmény degradációt meghazudtolva jobban teljesítenek, mint a gyári elvárt érték. Hozzáteszem 25 év után 20%!! csökken gyári ajánlás szerint a napelem teljesítménye. Azért erős túlzás gyorsan romló eszközöknek mondani a napelemeket… Nem légből kapott infó amit írok, idős mérnökkollégák mondták nekem „ezer éve” felszerelt panelekről.
    Negatív vélemény a régi vékonyrétegű napelemekből fakadhat, ami vagy kikopott, vagy más van helyette, pl CIGS alapú(réz-indium-gallium-arzenid). Egy cég van a világon aki kadmium alapú napelemet gyárt (First Solar), de ez a gyártó is átveszi a hibás/törött/elöregedő napelemeket, és újrahasznosítja.

    Kb ennyi veszélye van a napelemeknek hosszú távon.

  66. „Azért vannak a számokban érdekességek, három év alatt kb 65%-ot (!) esett a napelem ára a kiépülõ nagy termelõkapcitásoknak hála, emiatt inkább megéri telepíteni, persze ha nagyon elterjed (amikor egy miniszter is azt javasolja, hogy a nyugdíjra eltett pénzbõl érdemes napelemet venni, akkor már el van terjedve), akkor le fogja verni az áram árát, és akkor is olcsóbb lesz az áram, ha nem telepít az ember semmit. Ha pedig olcsóbb lesz, akkor a kötelezõ átvételi ár is csökkenni fog – a végtelenségig nem lehet terhelni a költségvetést támogatással. Mindenesetre elég nagy változások vannak, és ezek az energiaárak tartósan nyomott állapota felé mutatnak. ”

    http://www.privatvagyonkezeles.hu/alapblog/27-vakmajom/4591-

  67. endy88: nem akarom szétoffolni a blogot. Ha adsz egy emailcímet, akkor küldök részleteket.

  68. 67:
    E-mail címedet továbbitom enfy88 részére.

  69. Köszönöm Tibor bá’, neked is szívesen elküldöm, ha érdekel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük