129 gondolat erről: „(1250) Diák tudás”

1. Megoldás:

   1) Április
   2) B
   3) Dezal
   4) 720
   5) 11:00h
   6) 28 km/h

2. Hát erről az egészről az a véleményem, hogy baromi könnyű. Laza általános iskolai anyag, annak is a könnyebbik részéből. 😉

3. A t-mobil mit fizetett, hogy őt írják be a P-mobil helyett? 🙂

4. 2:
   És ebben végeztünk a 29. helyen. 🙁

5. Én nem ezt csináltam meg, hanem valami 13 kérdéses verziót /amiből 12-t még el is ‘találtam’ 🙂 /

   A gyerekek szövegértésével tényleg komoly problémák vannak, amit csak azért „nem értek”, mert ‘szöveges’ feladatokat csináltatnak a magyar diákokkal is, amióta világ a világ.
   Itt meg sok esetben igazából számolni sem kellett /lehetett „látni”, hogy mi a jó eredmény/.
   Az tény, hogy a Magyar B.-féle ‘nem követelünk semmit a gyerektől alsóban’ típusú oktatási rendszer mostanra meghozta a gyümölcsét, így nem varrnék mindent Hoffmann R. nyakába ebben az esetben.

   Az is biztos, hogy a diákok szar teljesítményéért maguk a diákok csak kisebb részben felelnek /de felelnek!/, igazából a teljes oktatási rendszer gyenge. Alaposabban meg kell nézni, hogy kit képeznek ki tanárnak, hol és milyen körülmények között. Folyamatos forráskivonás mellett a tanárképzés sem hatékonyabb, hanem csak egyre alacsonyabb szintű lesz.
   A másik pedig a tananyag kérdése – hihetetlenül nagy mennyiségű, teljesen felesleges dolgot tanítanak az általános iskolákban – miközben a gyerek nem tudja a 4 alapműveletet, a szorzótáblát, gőze sincs, hogy mi a különbség a kerület, meg a terület között. Igazából egyforma alapokat akarunk adni a későbbi atomfizikusnak, irodalmárnak, orvosnak, tetőfedőnek és utcaseprőnek. Ezért mindent belezsúfolnak az általános iskolai oktatásba, miközben ott sokkal kevesebbet, azt viszont sokkal alaposabban kellene oktatni. Azt, hogy ki miből tanuljon többet, azt a középiskolában kellene megoldani, szakosított osztályokban.
   Harmadik dolog a ‘liberális’ oktatás, nem lehet ‘szegregálni’ a gyerekeket, a hülyék pedig /nem feltétlenül cigányok/ borzasztóan visszafogják a többit. Buktatni meg nem mernek a tanárok manapság. Több tantárgynál egyszerűen nem érnek a tananyag végére a tanárok év végéig, mert csak olyan lassan lehet haladni. /Igaz, tanára válogatja, van, aki viszi az osztályát normál ütemben, a leszakadó 10-20%-kal meg nem foglalkozik egyáltalán – igazából ez sem jó, ezeket a gyerekeket át kellene rakni egy gyengébb képességű osztályba, ahol a képességeik szerint lehetne haladni. Persze ettől ‘sérülne a kis lelkük…’, így aztán nem lehet./

6. Érdekes dolgok ezek.
   Szakközépben szakmai országos versenyen indultam és jelöltek a diáktanács élére is.
   Gondolom ebből következik hogy segg hülye azért nem lehetek.
   Mégis nekem a matek nagyon sok gondot okozott tanulmányaim során.
   Ha ilyen szöveges feladatokkal találkozom rögtön „letilt” az agyam.
   Aztán hogy ki mennyit profitál abból hogy jeleskedik a matekban majd az élet eldönti.
   Nagy matekos osztálytársam aki egyetemet végzett ma gyakorlatilag éhezik! 🙁
   Akkor…?

7. 6 home defender

   Az már régóta ismert, hogy általában ritka a mindenhez jól értő ember. Legtöbben vagy a reál tudományokhoz, vagy a humán tudományokhoz konyítanak jobban.
   Akkor van baj, ha éppen nem a saját területén akar érvényesülni valaki.
   Diákkoromban én is sokszor elámultam rajta, hogy osztálytársam, aki hihetetlen fej volt történelemből és irodalomból, hogy nem értheti a legegyszerűbb matematikai összefüggéseket sem, ha azok meghaladták az alapműveletek szintjét.
   Mert az alapműveletek ismeretének sem sok köze van az elvont matematikához, a néhai híres Pataki fejszámolóművész saját bevallása alapján középiskolában megbukott matematikából, de közben hatjegyű számokkal osztott, szorzott, gyököt vont fejből…
   Viszont egy bonyolult folyamatokat modellező tervezőmérnök esetében nagy a baj, ha nem látja át a szükséges fizikai-matematikai eszköztárat.

8. Mennyi idő állt a gyermekek rendelkezésére? Mert gondolom nem mindegy, hogy 5 perc alatt vagy fél óra alatt kellet megoldják. Vagy esetleg a többi teszttel együtt?
   Az összehasonlítással kapcsolatosan, mintha rémlik valami, hogy azt mondták valahol, hogy véletlenszerűen választják ki az iskolát ahol megírassák ezeket a teszteket (kettőt országonként). Nem minden iskola egyforma…

9. 8 Szilárd
   Sajnos az is benne van a pakliban, hogy az átlag romlik, míg közben a diákolimpiákon egyre sikeresebb csapatokat indítunk. Az elitképzés szintje lehet egyre jobb, csak azt egyre kevesebben tudják megfizetni…

10. 6: „Nagy matekos osztálytársam aki egyetemet végzett ma gyakorlatilag éhezik!”

    A tudás, meg az élni tudás /életrevalóság/ nem jár együtt. Ha körülnézünk, a legnagyobb vagyonokat sokszor hihetetlenül primitív emberek ‘hozták össze’.

11. Az átlag romlása, véleményem szerint a kontraszelekcióval magyarázható nagymértékben. Az értelmiségiek, jómódúak egyre kevesebb gyermeket vállalnak míg a megélhetési szint alatt élők mind többet…

12. Fejétől bűzlik a hal!
    A magyar oktatás nem Pokornyin, Hoffmann Rózán vagy Magyar Bálinton múlik, hanem kontra szelektált tanári karon. A mai tanárok az engem tanító tanároknak a nyomába se léphetnek. Akkoriban ez komoly presztízzsel járó hivatás volt, manapság rosszul fizetett munka, ahol kidekázzák a túlórákat.

13. 4. feladatra: Úgy látom Helénnek Mercedes márkájú forgóajtaja van, ami mindennél gyorsabb. Ezért 340 a válaszom.

14. @Kajtar: elszamoltad, nem 360-ra tippeltel? viszont „egy szegmensben 2 ember fer el” => 720

15. 14 V
    Miért pont 360-ra tippelt volna?
    Ne keverd a kör alakú forgóajtó központi szögével! 🙂

16. A probléma, az oktatás. Még mindig a lexikális tipusú oktatás folyik alapszinten. Holott, a ’70-es években már Szentgyörgyi Albert is többször felhívta a figyelmet, ez az egyoldalú oktatás nem vezethet eredményre. A helyzet azóta sem változott. A logikai gondolkodás alapú oktatás szinte teljesen hiányzik.
    Pedig, ha a képlet ilyen egyszerű, miért nem változtatnak rajta.
    Mivel, tanárnak, a lexikális gondolkodású, tudású emberek mennek! 🙂
    22-es csapdája! 😀

17. Az én véleményem:
    Abszolút rossz úton jártok az okok megítélését illetően!
    Az iskola „hozzáadott értéke” Magyarországon még mindig kimagasló európai viszonylatban is.
    Természetesen az oktatáspolitika, a rendszer és nyilvánvalóan a tanárok is felelőssé tehetőek a kialakult helyzetért. De a legnagyobb hiányosság, az igazi ok nem az oktatási rendszerben, hanem a mai magyar családok értékrendjében, a szülők felelősségében és a családok által biztosított pszichés, szociális, kulturális, ill. igenis alapozó készség-képesség kibontakoztatásban keresendőek.
    Régen a család és a szülők olyan alapokat biztosítottak a gyerekek 99%-ának, amit ma csak a diákok kb. 20%-a kap meg. Ők járnak az „elit iskolákba”, vagy „elit” osztályokba. A többiek meg vagy szegregáltan tanulnak (hiába szajkózzák az integrációt, Mo-n ez abszolút nem valósul meg! – ill. úgy igen, hogy a hülyékhez integrálják a jobbakat), vagy átlagos magyar általános iskolai osztályba kerülnek, ahol alap a fűnyíró elv (középmezőny szintjére hoznak mindenkit, a tehetségtelent kisit feljebb /naná, hogy csak papíron!/ tornázzák, a tehetségeseket meg csírájában „megölik”).

    Legyünk őszinték, az átlag magyar család miként éli mindennapjait? Kik szaporodnak és hogyan, milyen körülmények között, és milyen szempontok szerint nevelik gyerekeiket? Milyen példát adnak utódaiknak, akár függetlenül a körülményektől? Divat ma is, hogy mit szabad a gyereknek, és mitől tartjuk távol őket (tévézés, csavargás, felnőtt témák, stb., s nem beszélve azokról a dolgokról, amikről a korábbi generációk nem is hallhattak -lásd drogok, energiaitalok pl.)?

    Ne feledjük, a többség akarata érvényesül, itt legalábbis mindenképpen így van. Ha a többség lenézi a tanárokat, ha a többség csak követelőzik, s emellett leköpi azt, aki tanácsot adhatna, ill. amikor jó szándékú szaktanácsot adna, megkérdőjelezi azt, nem tartja be, kifigurázza a gyereke előtt is, ne csodálkozzunk azon, hogy ilyen helyzet alakult ki!

    Végül tény, hogy az előző kormányok a tanítói végzettségű pedagógusokat helyezték előtérbe, szó szerint kiirtották az iskolákból a szakos tanárokat. Ha van is, mellékállásban, háttérbe szorítva, a döntésekből kivonva, több intézményben tanítva, szóval egyáltalán nem ideális körülmények között tevékenykedik. Így járt a fizika, biológia, kémia, földrajz, technika szakos tanárok többsége… A természettudományokat leépítették (óraszám csökkentése + emellett felesleges tananyag kiegészítések), megjelentek az összevont tantárgyak (lásd természetismeret 5-6.osztály), amit a tanítónéni is taníthat, s persze közben ő nevel a saját világnézetével, életfilozófiájával. Nem ellenük szólok, csak hát itt is megvan, hogy ki ért az 1-4.osztály, s ki az 5-8. osztályosok nyelvén. Jó orvos lehet a háziorvosod is, de valószínű nem szeretnéd, hogy a vakbélműtétedet is ő végezze el…

    A jelenlegi kormány béremelést adott azoknak, akik eddig semmilyen pluszt nem vállaltak, kontra akik meg dolgoztak túlórával, minőségi pótlékkal, azoknak a béremelésébe a fenti tételeket beolvasztotta. Gondolhatjátok, hogy most aztán mindenki szarik mindenre, főleg, hogy a Hoffmann kabinet az értelmiségi vonások utolsó maradványait is kiirtotta a nemzet napszámosaiból. Tervutasításos KLIK rendszerével, a háttér feltételek gyengítésével, hatalomfitogtató megfélemlítésével, és azzal, hogy a munkát percre-időre méri, végleg lemondhat mindenki a minőségi oktatás szép álmáról!

    Olyan ez, mint a foci… Nem a pénzen múlik, viszont amivel javítani lehetne, azt senki nem ismeri el, nem tesz érte. Az, hogy közületek páran most felhorkannak: „de én igen!”, semmit sem jelent, hiszen akik miatt ide jutottunk, és tovább is süllyedünk még, nem látogatják ezt a honlapot! Ha a tanár valaki lenne (és itt nem feltétlenül csak a fizetésre gondolok, de természetesen valamilyen szinten arra is!), a helyzet azonnal megváltozna. Ha a tanárok társadalmi pozícióját a múlt századelő szintjéhez igazítanánk, legalább 300%-os béremelésre lenne szükség még a jelenlegi bérszinthez képest is (általános iskolákra gondolva). Nyilván ez ekkora tanári létszám mellett elképzelhetetlen, s ez a létszámbeli különbség az oka a tanítási minőséggel kapcsolatos aggályoknak is. De amíg mindenki tudja mit kellene tennie a tanárnak (az iskolának), s ebbe szépen bele is szólnak/szólhatnak, amíg a diákok látják, hogy az őt tanító tanárnak a tudásán kívül semmi elismerésre méltó háttere nincs, amíg a munkája eredményét abban mérik, hogy hány percet töltött konkrétan a munkahelyén, addig ne csodálkozzatok azon, hogy az orvosok hálapénzes témájához hasonlóan semmi sem változik. Talán annyi, hogy amíg annak hátrányaival azonnal szembesülhettek, az oktatásból adódó hátrányok majd csak évek múltán jelennek meg! Talán meg sem éritek, pedig aki ma szülő, legalább 80%-ban felelős érte! A többit ráfoghatjátok a körülményekre, a tanárokra, vagy akár a karmára – földönkívüliekre…
    Üdv.:
    H.Csongor

18. 12 Tibor bá’
    Úgy látszik, ma egyre jellemzőbb az, amit valaha egy kollégám mondott: A karrierrel az a baj, hogy ha valaki sikeres egy területen, akkor előléptetik. Ha ott is sikeres, megint előléptetik. Ez addig folytatódik, míg olyan beosztásba nem kerül, ami meghaladja a képességeit. Na, ott már nem léptetik elő, így ott vegetálja végig az életét frusztráltan.
    Ma az a különbség, hogy mindenki alapból olyan beosztásokba kerül, amelyekhez valamikor elég volt egy adott szintű végzettség, ma viszont ez a végzettség már nem elegendő annak színvonalas ellátásához, annyit esett az oktatás színvonala.
    Így ma már előléptetés sem kell hozzá, hogy a fent idézett állapot kialakuljon.
    Ma, ha valakinek bármilyen iskolája van, már nem hajlandó egyszerű munkaköröket betölteni, függetlenül a valós képességeitől.
    Te még bizonyára jól emlékszel a háború utáni évekre, mikor igen kevés kvalifikált munkahely volt, és igen jó képességű embereknek is meg kellett elégedni viszonylag egyszerű munkákkal, viszont fiatalkorukban még igen jó munkamorált sajátítottak el a Horthy rendszerben, aminek meg is volt a látszatja a munkájukban.
    Én még pályám elején dolgoztam olyan munkatársakkal, akik habár csak művezetői, szakvezetői beosztásban dolgoztak, olyan képességűek és munkamorálúak voltak, hogy ma simán becserélném őket egy-egy mai diplomás vezetővel. Ha ma születnek, azokkal a képességekkel bizonyára meg sem állnának egy-két diplomáig, de nekik erre nem volt módjuk a maguk korában.
    Aztán mikor ez a generáció nyugdíjba vonult, borzasztó helyzet alakult ki, akik a rangsor szerint utánuk léptek, meg sem közelítették őket kvalitásban, mert aki olyan képességű volt, azt már rég továbbképezték ahhoz, hogy ez számára perspektíva legyen, aki kellően felkészült volt, az nem volt hajlandó ugyanazért a pénzért ellátni a sokkal nagyobb felelősséggel járó feladatot, mint amennyiért az előző gárda ezt csinálta.
    Ugyanakkor ennek a helyzetnek a valóban tehetséges réteg issza meg a levét, mert kiváló tudásához is ugyanaz az elismertség, pénz kapcsolódik, mint a vele azonos papírt kapott átlagos képességű tagéhoz, és könnyen kifizetik vele, hogy miért kellene többet kapnia, mikor ugyanaz a végzettsége. Így lehet a jó munkaerő béreit is alacsonyabb szinten tartani.

19. Ez a teszt szerintem nem szűr eléggé. Az első három feladat túlságosan könnyű, az utolsó kettő megoldása pedig egy darab fizikai összefüggés ismeretén múlik. A negyedik jó lenne, ha ki kéne számítani, de így, hogy feleletválasztós, ez sem az igazi.
    Kb 3 csoportra osztja a gyerekeket:
    -Nem érti amit olvas/nem tud olvasni (0 pont)
    -Érti amit olvas, de nem tudja, hogy sebesség=út/idő (4 pont)
    -Érti amit olvas, tudja, hogy sebesség=út/idő (6 pont)

20. 17:
    Mielőtt valaki kötekedni kezdene, közlöm, hogy Csongor biológia tanár egy olyan testületben, ahol 29 nőre esik egy férfi, és ez ő. És ez az eltorzult genus arány is az okok egyike.

21. 17!
    „De a legnagyobb hiányosság, az igazi ok nem az oktatási rendszerben, hanem a mai magyar családok értékrendjében, a szülők felelősségében és a családok által biztosított pszichés, szociális, kulturális, ill. igenis alapozó készség-képesség kibontakoztatásban keresendőek.”

    Csongor,ez is igaz,de az iskolának és a szülőknek együtt kellene működniük,és együtt megoldani a feladatokat..Nem egymásra mutogatni..
    Nem csak a természettudományokat építették le,hanem az egész iskolai követelmény rendszert..A múltkor mondtam itt egy blogban,hogy nekem a szakközépiskolában 5 éven keresztül volt 40 darab szakkönyvem,és a kettesért is igencsak tudni kellett,a gyerekemnek ,meg most van összesen 3 darab,amit nem tudnak 5 év alatt átvenni..Az érettségi úgy működik,hogy a gyerekekhez 10 órakor bemegy az igazgató,és annyit ír a táblára a megoldásból,hogy meg ne bukjanak a gyerekek.Erről nagy csend van..

    „Talán meg sem éritek, pedig aki ma szülő, legalább 80%-ban felelős érte!”

    Én 50-50%-ra mondanám..A 80 százalék számomra azt jelenti,hogy nekem kell megtanítani a fele tantárgyat a gyereknek..

22. 18:
    A legmélyebb ok, hogy három generációval ezelőtt az emberek a munkájuknak éltek. Úgy értem, hogy élvezték, azt amit csináltak, büszkék voltak rá. Ma mindenki utazni akar, wellnessbe járni, bámulni a TV-t, bármit, csak munka ne legyen. Ma a munka egy nyűg, amitől meg kell szabadulni, amint lehet. Az „oktatás” is egy munka, azt is utálja a tanári kar jelentős része. Van személyes ismeretségem!!!

23. Na, akkor nézzük csak meg miről beszélünk!

    És ez az ország első számú TUDOMÁNYEGYETEM-e!

24. 23:
    Ez most van negyedszer belinkeleve. Természetesen döbbenetes, de már kiszörnyülködtem magam. Ennek ellenére OK, ismétlés a tudás atyja.

25. Volt /van/ egy hangzatos mese, hogy a hátrányos helyzetűeket fel kell zárkóztatni a „középmezőnyhöz”. Én az ellentétét látom megvalósulni. Az utóbbi 25 évben a középmezőny süllyedt le a barmok szintjére. Végül is… annyit el lehet mondani, hogy
    -most már egy szinten vannak. sirály, király, sz..le, g..ci, mindegyik ezeket tudja, bőrszíntől függetlenül. Csak így tovább!

26. hubab és V

    Talán erre gondolt 🙂

    http://www.wallpaperup.com/95393/2013_Carlsson_Mercedes_Benz_SLK_340_R172_race_racing.html

    „Mercedes márkájú forgóajtaja van, ami mindennél gyorsabb. Ezért 340 a válaszom.”

27. Amikor én még kis srác voltam…. Én szakközépbe jártam öt évet, ahol az érettségi tantárgyak tananyagát egybeömlesztették a szakmai tantárgyakéval. Kezdetben kettő ilyen iskola volt országszerte, majd időközben a kettőt egybeolvasztották. A másik iskola épületét visszaadták az egyháznak, így jöttek a tanárok is meg a diákok természetesen. A kezdő osztálylétszám 40 felett volt, érettségiig 14-en jutottunk el, technikusiig viszont már csak kilencen. Az 1998-as szakközépiskolai érettségi hírhedten nehezebb volt mint a gimnáziumi, erről még cikkeztek is ha jól emlékszem, de aki leérettségizett nálunk, az minimum 3.8-as átlaggal érettségizett. Az osztálynak már akkor is jobban ment a történelem-irodalom-nyelvtan, mint a matek meg a fizika, pedig ez utóbbi kettő volt a lényeg az évek során. Lehet, hogy a tanárokon is sok múlik ám…. Mikor szerettem a fizikát, a tanítás módja miatt szerettem, és ez megmutatkozott a jegyeken is. Ha maga a tanár szarik bele, hogyan oktat, csak leadja a szükséges óraszámot, majd mossa kezeit, akkor meg lehet nézni milyen százalékban buknak meg. A tanárok nagy részéből mára kihalt a hivatástudat, mint az orvosokból is. Ne csodálkozzunk tehát ha a társadalmi érdektelenség minden szinten jelentkezik, a közoktatásban is. NEM biztos hogy a gyerek a hülye, csak rohadtul nem érdekli az, ami a tanárait sem és az egész társadalmat sem érdekel.

28. Úgy gondolom, hogy a mai világban a butaság, a lustaság, az időelkefélés nagyon nagy luxus. Ma amikor zseniális módszerekkel éneklik ki az emberek zsebéből a pénzt, amikor nagyon rafinált módszerekkel zsigerelik ki, félemlítik meg, és manipulálják a nap 24 órájában. Igencsak észnél kellene lenni, hogy a „kenyérgondoktól” magasabb szintre emelkedve, emberként tudjunk élni. Ez azonban a főáramlattal ellentétes irányú viselkedést kíván, a népség nagy része, az értelmes előrelátó viselkedés helyett inkább sodródik az árral. Beérnek az elvetett magok. A hatalom birtokosai elégedetten dőlhetnek hátra.

29. 17. Az oktatási rendszer a hibás? Nem. Maga az oktatás!

    21. A családi háttér a hibás? Nem hiszem, hisz ezek a fiatalok túlnyomó többségben, jó szituált családokból valók!

    24. Így igaz, de ez a vidi, mint egy állatorvosi ló, alap, kiindulási pont lehet, lehetne, ha a valódi okokat keressük, a poszthoz vezető úton.

30. Horváth Csongorral értek egyet, a mi oktatásunk nem olyan rossz, mint amilyennek mi tartjuk. A családok, a szülők hozzáállásán múlik a legtöbb.
    A közoktatás nem helyettesítheti a család szerepét, amit a családban kell megtanulni, azt ott kell. Mivel a régi család fogalma ma már nem él, természetes,hogy mindabban, amihez kapcsolódik, s mindabban amiben szerepet játszik, szintén sérül, szintén gondokkal teli.

    A 15 éves az ugye a régi rendszerbeli 7. 8. osztályos tanulókat jelenti.
    Ez a feladatsor szerintem a hetvenes években ált.isk. gyerekek 5.6. osztályos tananyagának felelt meg. Még egy egyismeretlenes egyenlet, egy térfogat számítás, vagy alap szerkesztés sincs benne. Az osztás és szorzás tudásról nem is beszélve. Ha csak tippelne egy másodikos, aki már tud olvasni, s megérti, hogy ixelnie kell, az jó eredményt érhetne el ebben a tesztben. 🙂

31. 21: „az iskolának és a szülőknek együtt kellene működniük” 🙂 🙂

    A fiam sulijában ‘beléptető rendszert’ helyeztek üzembe, hogy a szülő be se tudjon menni az iskola épületébe. 16 órakor ott toporog a hidegben pár száz szülő az ajtó előtt, várva a kölykét.
    Vajon mi lehet odabent, amit ennyire el kell dugni előlünk??? 😉

32. 30. „mi oktatásunk nem olyan rossz,”
    Csak fals!

33. Observer

    Pár száz szülő, ha összefog, a szülői munkaközösségen keresztül léphet valamit. Rég volt iskolás gyerekem, de én tuti nem fagyoskodnék kint, ha van megoldási lehetőség.

    Régen sem volt egyszerű a szülőket összehangolni,aki akart valami többet jobbat a gyerekének, az igen is társadalmi munkában csinálta, s nem várt a többi szülőre. Ez minden területen így működik, ha valaki megcsinálja helyettünk, akkor tapsolunk neki, a jobbik esetben. 🙂
    Ezért írtam az előbb, sok múlik a szülőkön, a családi morálon.

34. Ciki

    Az, hogy egy család jól szituált, az még nem hozza magával, hogy a közösségért, másért is hajlandó önként, dalolva tenni.
    A család nekem az összetartást, egymással együttműködést, egymásnak segítést, alap erkölcsi normák megtanulását és betartását jelenti.
    Mikor minden arról szól, hogy magadat fejleszd a tökélyre, neked jár minden, állandóan a személyiségi jogokról hallunk, de a kötelességekről, egy közösség felé szóló kötelezettségedről már nem annyit, akkor nem kell csodálkozni, hogy a közösségi tudat elhal.

    Nem ismerem a legújabb tanterveket. Az ami kell egy általános iskolás gyermeknek, biztos benne van. Az általános iskola elvégzése, annak milyensége egyértelműen a szülő bizonyítványa az én szememben. Középiskola az már más. Az egyén felelősségét én nagyobbnak tartom ált.isk. szinten, ott nekem egyetlen szülő sem húzhatja ki magát.
    Természetesen azoknál a családoknál, ahol a szülők sem végezték el az ált.iskolát, kisebb az esély, hogy az utód elvégzi majd. Mindennemű tanulás nagy része másolás.

35. 29!
    Hogy jól szituáltak a családok,az csak egy dolog.A másik kérdés hogy foglalkoznak-e a gyerekkel..Vagy a saját válásukkal vannak elfoglalva a szülők,vagy a saját nemi életükkel,(külön-külön)és a gyerek elveszlik a két szülő közt,vagy a szülő meg az iskola közt..Mert lehet szegényebb családban is jó tanuló egy gyerek,meg foglalkozhatnak vele..

36. 33: „Pár száz szülő, ha összefog”
    De nem fog össze…
    Mi speciel nem fagyoskodunk az ajtó előtt, a gyerek önállóan jön, megy, attól függően, hogyan van edzése. De amikor próbáltuk összeszervezni a/z egyébként/ méltatlankodó szülőket /akik szintén 4 előtt elvitték volna a gyereküket/, akkor mindenki ‘elpárolgott’ mellőlünk. Jogaikat nem ismerik /egyedül én olvastam el a köznevelési törvényt – (vicces az, hogy még a tanárok sem…)/ és meg se mernek mukkanni.
    35: „A másik kérdés hogy foglalkoznak-e a gyerekkel..” Ez a legfontosabb kérdés, és itt van a legnagyobb hiányosság.

37. Observer

    🙂 Jövőre visszamegyek a magyar oktatási rendszerbe, így én is nekiláttam a múlt héten az új törvénynek, tudjam mi van. Le a kalappal előtted,nekem még van hátra belőle, de hála még van időm, mire munkába állok, legyűröm. 🙂

    Az összefogás mindig nehéz volt, ha megfigyeled, általában ugyanazokkal vagy szülőin, a farsangra ugyanazok sütnek, kirándulásra mennek a tanárral, s folytathatnám.

    „Foglalkoznak-e a gyerekkel”
    A fiamnak volt egy aranyköpése, igaz már középiskolás volt, mikor egyszer valami alól ki akartam magam húzni, s azt találta mondani, ja, a gyereknek nem csak egyszer kell örülni. 🙂
    Ez azóta is sokszor eszembe jut, mikor a lustaság erőt vesz rajtam.

38. 36:
    A magyar egy maghunyászkodó fajta. A forradalmat is tizenévesek csinálták, néhány „elmebeteg” felnőttel. Csak annak mernek neki esni, aki már különben is a földön van.

39. Régen a családok többsége hasonló körülmények között élt, ezt Tiborbá múltidéző sorozatából is tudjuk. Olyan kirívó különbségek, mint ma biztosan nem voltak, hiszen ma egy 18 fős osztályban is annyira sokféle, ráadásul széles spektrumon sokféle gyerek ül az iskolapadban, hogy differenciálás nélkül értelmetlen a tanításukhoz fogni. Nyilván erre régen is szükség volt, hiszen faluhelyen egy osztályban simán együtt tanultak 5-8. osztályos tanulók is, de én most nem a tanulási képességek miatti, hanem éppen a családi háttér – családi értékrend szerinti hihetetlenül szerteágazó differenciálási problémákra gondolok (főként a nevelésben, ami nem az iskola alapfeladata lenne, de ma a trehány szülői többség miatt az lett).

    Lássuk be, ha csak arra kellene figyelni, hogy Panni lassabban halad, Zsóka ügyesebb, simán működne a dolog. De ma nem merül ki ennyiben a „változatosság”, s egy bizonyos határ felett már NEM LEHET eleget tenni az igények kielégítésének (a meglévő feltételek mellett)! Egy ember egyszerre örül, ha két dologra tud párhuzamosan figyelni. Egy tanárnak legalább 5 felé kell osztania a figyelmét, ha talpon akar maradni az osztályteremben. De ne hülyéskedjünk már, amikor azt szeretnénk, hogy 9 felé is sikerüljön neki…

    A tanárnak (az iskolának) nem lehet és nem is szabad eleget tennie a „szülői elvárásoknak”. Ha megteszi, elveszett…, s a további intézményi belső konfliktusok már ennek a következményei. Az közoktatásban nem a szülő a megrendelő, hanem a társadalom! A társadalmat az oktatási kabinet képviseli (ha nem, akkor tessenek másként többségi szavazni demokratikus országunkban 🙂 ), bármely iskola csakis ezen elvárásokkal összhangban készítheti el és hajthatja végre nevelési programjait és helyi tanterveit. A konfliktusok tanár (iskola) – szülő viszonylatban mind ebből fakadnak, mert a legtöbb szülő, mintegy szolgáltatásra – szolgálatra tekint az iskolai munkára, s a tanárokat cselédnek használná, aki kielégíti elvárásait. Ezért van az, hogy amikor az elvárás összhangban van az otthoniakkal, akkor minden ok., ha pedig nem, akkor mindenki hülye az oktatásban. Ebben könnyű megegyezni is, de ebből megoldás nem születik. A szülők 90%-ának fogalma sincs az iskola helyi tantervéről, úgy járatja adott intézménybe a gyermekét, hogy valójában nem is tudja, milyen feltételeket vállalt egyben a beiratkozással. Amikor aztán az egyik szülő a másiknak is tanácsot ad, s kezdődik a tanár „kiosztása”, ember legyen a talpán, aki sokadik esetre nem mondja azt, hogy akkor le vagytok szarva! Nézzétek csak meg, hányan, hányféle gondolatot fogalmaztatok meg a témában, s alapvetően csak abban ért a többség egyet, hogy szar az oktatás.

    Szerintem meg az a gondolkodás szar, amivel téves következtetésekre jutunk, mint ami a belinkelt egyetemisták videóján is kiválóan érzékelhető! És csak nem gondolja bárki, hogy ez a gondolkodásmód az iskolapadban megtanulható?! Érdeklődés, önállóság, fegyelem, figyelem, ezek alap-készségek és képességek… Ezeket az iskola csak fejleszteni – formálni tudja, kialakítani, átalakítani NEM. A videón látható egyetemisták nem tudják a választ, mert nem érdekelte őket soha a téma. Ha a legújabb rap-irányzatokról, az ezoterikáról, vagy épp a környék legolcsóbb vendéglátó helyeiről kérdezték volna őket, valószínűleg tökéletes és kielégítő válaszokat adtak volna. Akkor most ha nem érdekli őket a Hold, és az energiájukat a tanulási folyamaton belül másba fektették, akkor ők a hülyék, a tanáraik, vagy az, aki azt hiszi, hogy a nevelési folyamat ilyen egyszerű? Persze, a társadalom beteg, de mit lehet ez ellen tenni az oktatásban?

    Sajnálatos, de itt a fórumon is érződik, hogy a TANÁRT sokan nem szakemberként értékelitek. Annyi igazság van ebben, hogy az ilyen értékítéletek miatt a „kemény mag utolsó morzsáitól” eltekintve már csak az választja a szakmát, s egyre inkább azokkal fogtok találkozni (de alapvetően magatoknak köszönhetően, tiszt.kivételnek), akik alapból leszarnak mindent, s csak az érdekli őket, hogy legyen egy fix állásuk és fizetésük. Minden konfliktust kerülve, a szülők érdekeit (érdekérvényesítési stílustól és erőtől függően) haladéktalanul kiszolgálva a pofádba mosolyognak és a gyereked fejlődésére emellett nagy ívben tesznek. A magam részéről én azt a taktikát követem, hogy meghallgatok minden véleményt, azt összevetem szakmai ismereteimmel és tapasztalataimmal, ha van megoldás a problémára, megoldom, ha nincs, azt tudatom, de nem alkalmazkodok semmilyen szülői elváráshoz. Ebből van is konfliktusom, de hát mi történhet legrosszabb esetben?! Egyel kevesebb odafigyelő tanár lesz a pályán, majd jön helyettem is egy, aki csak bólogat és a többi mellett egyszerűen elmegy… Ilyen emberek képviselik ma a „jó munkaerő” fogalmát: nem pofázik, nem gondolkodik, végrehajtja az utasításokat és tapsol hozzá. Néha okoskodik, és akkor, ha nincs is igaza, a többiek „megvédik”, hiszen „a hülyék közt az okos a buta” :-).
    A gyerekek szerencsére (az iskolapadban) okosabbak és szociálisan érzékenyebbek a szüleiknél, így aki akar, figyel, tesz érte, majdnem ugyanazt a tudást szedheti össze, mint 60 évvel ezelőtt, aki nem, az meg nem. És ez alapvetően ilyen egyszerű lenne, ha az alapozásból eredő hátrányt (amiről nem a gyerek tehet!) nem vennénk figyelembe. Utóbbit azonban nem tudja az iskola megoldani, s egyáltalán nem érzem magamat sem felelősnek miatta. /Nem olvashatok mesét a kisgyereknek, nem ölelhetem át az anyja helyett, nem beszélhetek hozzá szépen, nem énekelhetek neki, nem hallgathatom meg, mint apa, nem segíthetek neki olyasmiben, amihez nincs közöm és kompetenciám./

    Zárszó:
    A beteg indok nélkül követeli magának a receptet. A eset: Nem kapja meg, így az orvos szemét. B eset: Megkapja, de annak nem kívánt következményei lesznek, így az orvos hülye.
    További jó vitatkozást kívánok!
    Üdv.:
    H.Csongor

    Más.:
    A „kint kell várni a szülőknek” dologban ismerni kellene, miért döntött így az iskola. Nem hiszem, hogy csak úgy „kizárták” a szülőket! Sokkal valószínűbb, hogy lopás, veszekedés, önkényeskedés történt a múltban, így az iskola nem vállalja az „átjáróházat”. Ha így van, teljesen jogos, mert ellenkező esetben két hét múlva az lenne a téma, hogy miként történhet meg a hülye tanárok miatt, hogy ellopták a gyerek kabátját… Kizárt, hogy előre egyeztetett időpontban ne engedjék be a szülőket, és sztem. az is megoldás lehetne, ha felháborodás helyett az SZM kérné, hogy biztosítsanak egy fűtött, kívülről leválasztható termet a szülők várakozására télen.

40. 39:
    Csongor! Ne védd a mundért, nem érdemlik meg. A lányok között elterjedt, hogy legkönnyebben diplomát oktatóként lehet szerezni (Egerben levelező szakon is). Aztán, amíg nem kapnak egy férjet, hát tanítanak. Ismertem és ismerek ilyet személyesen. Te nem csak tanárnak vagy kitűnő, de embernek is. Az viszont hiba, ha feltételezed, hogy a társadalom többsége ilyen.

41. Persze, tele van a világ idiótákkal, s az arány miért is lenne jobb a tanárok között, mint bárhol máshol…

    De szeretném, hogy az itt megfordulók lássanak az orruknál tovább, betekinthessenek a másik oldalról is, mert azért, hogy a helyzet ilyen szarul alakul, bizony a szülők is jócskán felelősek. Hosszú eszmefuttatásommal kizárólag erre az apróságra kívántam rámutatni. Azt ne várd, hogy a saját fészkembe piszkítsak, de nyilván nem fogom cáfolni, hogy temérdek alkalmatlan személy futkos a pályán, mint sok másikon is… A jelenlétük itt sokkal zavaróbb, emiatt fontos erre is kitérni, de ezt már sok hozzászóló megtette, s nincs is mit magyarázni rajta, tény.
    Üdv.: Cs.

42. 39: „A “kint kell várni a szülőknek” dologban ismerni kellene, miért döntött így az iskola.” Nos, a mi falunk egy békés hely, tudomásom szerint érdemi – külső eredetű – indok nem volt.

    „a TANÁRT sokan nem szakemberként értékelitek” Mert nagyon szerencsésnek kell lenni ahhoz, hogy valóban „szakemberhez” kerüljön a gyerek, aki még nem fásult bele az egészbe…

    Az igaz, hogy a szülők többsége a nevelés felelősségét is rátolná az iskolára – de hát ez is a hivatalos koncepció, ezért kell a gyereknek többet lenni a tanáraival, mint a szüleivel, a’la Hoffmann…

43. Kedves Tibor!

    Nem tudom, hogy egyre gondolunk, de szerintem nem járt eléggé rendesen utána a dolgoknak.

    A kompetencia mérést nem 3 évente, hanem 2 évente ismétlik meg, és nem csupán 6 matematika feladatot kell megoldani.

    Most hirtelen ezt a linket találtam, ezt anno meg is írták a gyerkőcök:
    http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/orszmer2008/10_a_fuzet_nyomda.pdf

    Itt jól látszik, hogy a gyerekeknek egy 67 oldalas könyvet kell kiolvasniuk és megoldaniuk 4X45 perc alatt.
    Ami a matematikát illeti, köszönő viszonyban sincs a 10.-es matematika kompetenciamérés a 9-10.-es matematika tananyaggal.
    Igazándiból nem is tudom, hogy mi a bánatot mér, de nem kompetenciát, az biztos.

    Talán ezek után már érthető, miért oly gyengék az eredmények: egyrészt SOK, NAGY az elolvasandó szöveg, másrészt meg nem erre vannak szocializálva matek órákon a gyerekek. Harmadrészt pedig 2 óra koncentrálás után úgy ki vannak fáradva, hogy az utolsó két körben labdába sem tudnak rúgni.

    Jómagam középiskolai tanár vagyok egy olyan intézményben, ahová csak azt nem veszik fel, aki nem hozzánk jelentkezett.
    És bevallom, vért izzadok.

    Minden 9. évfolyam elején megiratom a bekerülő diákokkal a 8.-os matek felvételit. Jó, ha átlagban 5%-ot elérnek…
    Nos, őket kell én leérettségiztessem.

    Valaki írta fentebb, hogy vannak iskolák, ahol valaki valamit felírkál a táblára…hát mi nem azok vagyunk. Szakos tanár még az iskolában sem tartózkodhat szakjának megfelelő érettségi napon. Szóval a gyerek azt hozza ki eredményül, amit ténylegesen tud, vagy nem tud.:(

    Lehetne a témán hosszasan vitatkozni.

    Sűrűn egyetértek Csongor hozzászólásaival, és olyan fájó számomra, hogy mindenki, aki már látott élőben gyereket okosabbnak, jobbnak, KOMPETENSEBBNEk érzi magát a témában bármelyik kollégámnál…

    Mint ahogy minden szakmát, az oktatást is lehet így is, úgy is végezni.
    Alapvetően a probléma nem ez.

    Azt kéne lássa mindenki, hogy :
    1. a tanárt az állam fizeti, és
    2. kőkeményen megszabja, hogy MIT és HOGYAN és MIKOR tanítson.
    Ha nem úgy és akkor és azt tanítod, amikor az elő van írva, akkor bizony bajban vagy.

    Nagy választási lehetőséged nincs.

    Ha valaki szenved a matematika tantárgytól, az nem attól van, mert rossz a tanára, vagy mert ő esetleg gyengébb értelmű, mint ahogy azt a tantervi követelmény várja tőle.

    Érdekes lenne végig nézni a különböző kiadók matematika tankönyveit 1. osztálytól a 12-ig.

    Középiskolai matek tanárként nagy tapasztalatom van abban, hogy mivel nincsenek tisztában a gyerekek 14 éves korukra. Sokszor arra vágyom, hogy bár ne tanultak volna eddig semmit, mert egy rosszul vagy bizonytalanul megtanult dolognál jobb a tabula rasa.

    És hogy miért bizonytalanok?

    Csak egy példát nézzünk:
    pl. miért nem tudnak még 14 évesen sem mértékegységeket magabiztosan átváltani?

    A gyerekeim ELSŐS matek tankönyvében bebiflázandó memoriterként ott állt:
    A tömeg alapmértékegysége a kilogramm. Jele: kg.

    A gyerekem megkérdezte a tanító nénit,miért nem elég csak annyit mondani, hogy kiló?
    Mire a tanítónéni azt válaszolta: Mert úgy csak az ovisok mondják. (Félreértés ne essék, nagyon szeretjük a tancinénit, nagyon jó tanító!!!, de tényleg ezt mondta.)

    De végül is mi mást mondhatott volna??!?!?!?!?!

    Mondta volna el az igazat? Hogy a kilo az csak egy szócska, egy előtag, egy prefixum, ami annyit jelent, hogy ezerszerese valaminek. Ekkor visszakérdeztek volna a gyerekek, hogy
    1:mi az az ezer?!?!?!?! (Ugyanis elsőben 20-ig jutnak el). No meg hogy
    2:mi az az ezer SZERES? Hiszen elsőben csak összeadni meg kivonni tanulnak. Szorozni csak 2. osztály második félévében.

    Persze a gyerek sem hülye, és tudja nagyon jól, hogy sem az anyja, sem az apja nem óvodás már, mégis egy fél kiló mandarint, meg 1 kiló körtét vásárolnak…

    Kérdem én: mi a frásznak kell ezt egy elsős gyerekkel bemagoltatni? Ez ki felelőssége? A tankönyvkiadóé? A tankönyvíróé? A tanítóé? Vagy netán azé,aki a tanmenetet dilettáns módon összeállította?

    Hogy szerintem mikor kéne mértékegységet átváltani megtanítani egy EMBERT?

    Amikor már milliós számkörben magabiztosan tud szorozni és osztani 10 hatványaival.Kb. úgy a 3. osztály végén, negyedik osztály elején.

    És akkor sem úgy, ahogy a fizika és az SI rendszer kéri, hanem ahogy az a matematika tantárgy logikus felépítésébe beleillik: hogy t.i. az alapmértékegységek a liter, a méter és a GRAMM! (és nem a kilogramm), és a többi ezek többszöröse 10,100,1000-szerese, illetve tizede, százada és ezrede. És akkor elég lenne ezt a 3 alapmértékegységet és a 6 prefixumot megjegyezni.
    Erre már építheti később 6. osztályban a fizika a mikro, nano, piko,stb. prefixumait.
    Rendszerben kéne látni és láttatni, nem pedig darabokban…

    Tovább is van, mondjam még?!:)

    És erről ki tehet, kérdem én, hogy mikor, mit és hogyan kell tanítsanak a tanárok?!?!
    Ők csak végrehajtanak, de hogy mit, hogyan, mikor kell végrehajtsanak, arról nem ők döntenek.

    Bocs, hogy hosszú lett a hozzászólás. Vasárnap este 10 óra van. Azért kapcsoltam be a gépet, hogy 2 dolgozatot összeállítsak holnapra. Jó, ha éjfélre végzek.

    Szerintem sok kollégám ugyanezt csinálja. Készül holnapra…vasárnap este…pihenésképpen.

    Üdv mindenkinek.

44. A felforgatásnak a gyermekek az elsődleges célpontjai. Annyit talán tudnak, hogy mikor kell enni és mikor kell pisilni és kakilni, jó esetben azt is, hogy hol. Erre van szüksége a valódi hatalomnak…

45. Nekem az az érzésem, hogy itt is valamiféle összeesküvéselmélet alakult ki.
    Én nem hiszem, hogy az oktatás hanyatlása tudatos rombolómunka eredménye. Ahogy Tibor bá’ szokta írogatni, ne tételezz fel szándékosságot ott, ahol a puszta hülyeség is elvégzi a feladatot.
    Szerintem egyszerűen arról van szó, hogy a szabadpiac működése önmagában is elvezet oda, hogy a magánérdekek mentén elszívódik minden pénzforrás az államkasszából, és a közfeladatoknak ugyan járni járna, de nem jut.
    Ugyanez vonatkozik az egészségügyre is.
    Ugyanezen folyamatok tőlünk nyugatabbra már hamarabb lezajlottak, és hiába szenvedő alanya mindenki ennek, mégsem tudják megállítani, mert ahhoz az egész társadalmat kellene megváltoztatni. Az államok sajnálják a pénzt a közoktatásra, miközben egyre kevesebb a jól képzett munkaerő, ma már egyszerűen lerabolják a külföldi képzett embereket a gazdagabb országok, míg saját népességük szépen elhülyül.
    Pedig hosszabb távon ez senkinek sem érdeke, hiszen a modern gazdaságnak szüksége lenne a jól képzettekre, csak az a baj, hogy ez sok pénzbe kerül…
    A multikat szerintem nem az zavarja, ha sok jólképzett ember van, hanem az, hogy az oktatásra fordítandó pénz nem az ő zsebében landolt, a távolabbi jövővel pedig egyszerűen nem hajlandó foglalkozni, az kívül van üzleti látókörén.

46. 43:
    Kedves Zsuzsa!

    Őszintén örülök, hogy kiírtad magadból a búdat, és így talán egy kicsit meg is könnyebbülsz.

    Felvetésedre: Ez nem egy pedagógiai szakfolyóirat, csak egy szerény, egy fő szerkesztővel rendelkező honlap, amin keresztül iparkodok (többek között) informálni is. A PISA jelentésről egy magyar napilapban olvastam és ott adtak lehetőséget az itt megjelenő feladatok megtekintésére is, persze angolul. A dolgok érzékeltetésére ennyi elég is. És ne feledd, amikor te éjjel dolgozatokat állítasz össze, én többnyire fogalmazok, fordítok, vagy nyugati hírportálok leveleit olvasom, „felkészülök” a következő napokra, és igaz, hogy nincs igazgatóm, aki mindenbe beleköt, de fizetés se kapok.

    kiló: Nem olyan nagyon rossz az ovis válasz. Persze okosabb lett volna azt mondani, hogy téged ugye Kovács Péternek hívnak, de általában csak azt mondják neked, hogy Peti. Na látod, a kilogrammot se mondják ki mindig, a mindennapokban elég annyi, hogy kiló. Az igazi hibát az ősök követték el, amikor a méter, liter mellé a grammot vették alap mennyiségnek. Egy liter víz tömegét kellett volna egységnek venni, és akkor ma nem kellene a grammot megszorozni ezerrel, hogy a mindennapi életben egy használható egységünk legyen.

    45:
    Egyetértek.

47. 43: „aki már látott élőben gyereket okosabbnak, jobbnak, KOMPETENSEBBNEk érzi magát a témában bármelyik kollégámnál…”

    Mert a gyerek ‘másik vége’ meg nálunk van… 🙂 és nem mindegy, hogy ki és mire – és főleg – milyen hatékonysággal oktatja.

    Mert vannak rossz tanárok – és vannak jók
    vannak ‘rossz’ gyerekek – és vannak ‘jók’
    vannak rossz szülők – és vannak jók

    a háttérben ott az állam, ami mindenbe belepofázik, van amikor ‘liberálisan’ , van amikor konzervatívan, de leginkább hozzáértés nélkül.

    DE ettől még a rendszer úgy van felépítve, hogy ALAPVETŐEN a tanárnak /mert ő van erre kiképezve/, az iskolának kell megtanítania a gyereknek a tananyagot (és nem a szülőnek /felsőben jó eséllyel már nem is tudná, még ha akarná sem/).

    Az új rendszerben pedig a gyerek – hivatalosan, kimondottan – mindent megcsinál az iskolában, du. 4-ig. Otthon a szülőnek nincs dolga vele. 😉

    Középiskolás tanárként meg látod, hogy milyen ‘alapanyagot’ kapsz a kezedbe – na, mi szülők pontosan ugyan ezt látjuk. Komoly baj van az általános iskolákban. Lehet, hogy nem ‘értünk’ hozzá, mert nem vagyunk pedagógusok, de vakok sem vagyunk.

48. Fogalmak tisztázására:
    A PISA egy nem kötelező jellegű, nemzetközi felmérés, a Tiborbá által belinkelt feladatok ehhez kapcsolódnak, tehát a leírtak a valóságnak tökéletesen megfelelnek.

    A „kompetenciamérés” országos szintű, minden általános iskola 6. és 8. (valamint középiskola 10.) évfolyamaira nézve kötelező, s az a mérés valóban a tananyagtól merőben eltérő, kifejezetten készség-képesség mérésre irányuló feladatokat tartalmaz. A megoldások alapján elemzik, értékelik is (titkos kóddal a tanulókat) az osztályokat és az iskolákat. A mérés eredményét itt is fenntartásokkal kell kezelni, de bizonyos intézményi (főleg vezetői) hibák, hiányosságok feltárására jó lehet, s a fenntartó emiatt intézkedési tervet is elrendelhet. Jól látszanak például a szándékosan szegregált osztályösszetételek az eredmények alapján.

    Nyilván itt is el kellene dönteni, hogy az iskola melyik kimeneti követelménynek tegyen leginkább eleget. Papíron könnyű mindent az iskolaintézményekre tolni, lásd pl.: védőnői szolgálat, iskolarendőr, családsegítő szolgálat, gyermekvédelem, közösségépítés, nevelés, oktatás, képzés, fejlesztés, differenciálás, nevetségesen sok és többnyire abszolút felesleges adminisztráció, ám a valóságban vagy elsősorban oktatunk, vagy nevelünk, vagy kompetenciákat csiszolgatunk -s persze vannak átfedések-, de prioritás nélkül a munka eredménye értékelhetetlen, az eredmény ködbe vész. Konkrét mérési visszacsatolás majd csak a távoli jövőből volna lehetséges, én pl. azon szoktam lemérni, jól végeztem -e a munkámat (magam mércéjével), hogy 3 év múlva megismernek -e az utcán a volt diákjaim. Ha már nem emlékeznek rám, akkor kár volt bajlódnunk egymással…

    Observer:
    Nem az iskolákban van baj (addig örülj, amíg van ott tanár, aki a bevált módszereivel dolgozik, félrelökve a sok hülye újítási törekvést, ezáltal fékezve a központosított lebutítást), s vedd tudomásul, hogy az iskola nem a baj forrása, hanem az iskolai bajok a kiváltó okok következményeiként jelentkeznek!
    Ettől függetlenül vannak rossz tanárok is, persze, ezt nem firtatom, de nem a rendszer, és nem a többség, különben már csak gyerekfelügyelet működne (lehet, hogy ez a jövőbeli cél?)…

49. Egy kis reflektálás:

    „És ne feledd, amikor te éjjel dolgozatokat állítasz össze, én többnyire fogalmazok, fordítok, vagy nyugati hírportálok leveleit olvasom, “felkészülök” a következő napokra, és igaz, hogy nincs igazgatóm, aki mindenbe beleköt, de fizetés se kapok.”

    Kedves Tibor!

    Nem hiszem, hogy az a helyes hozzáállás bármihez, hogy folyton összehasonlítgatjuk egymást.

    AZ én munkámnak semmi köze az ön hobbyjához.

50. 49:
    És ugye, ha ez az én hobbim, akkor még annyit se kell mondani, hogy köszönöm. 🙁

    Ha pedig most az jön, hogy jól odamondogatjuk egymásnak, akkor ez után: „Nem tudom, hogy egyre gondolunk, de szerintem nem járt eléggé rendesen utána a dolgoknak.” Én is írhatnám, hogy „nem járt elég rendesen a dolgok után.” (az „eléggé” helyett). U.i. nem egyről beszéltünk.

51. 48: „Nem az iskolákban van baj” Hm.

    Ott is van, mert olyan helyzetek alakulnak ki, amit a tanárok nem tudnak jól kezelni. Lányomat azért kellett elvinni a helyi iskolából, mert túl jó tanuló volt, ezt a többi gyerek nem tudta elviselni(?) és állandóan piszkálták. Akkor vittem át másik suliba, amikor már a folyosón is rugdosták. Piszokul meglepődtem, amikor – megtudva a döntésemet – az igazgatóhelyettes nő velem kezdett pattogni, hogy miért csinálok ügyet az esetből. Még jobban meglepődtem, amikor súgva, semleges területen a tanári kar jó része elmondta, hogy tudták, hogy az osztálytársak mit művelnek a gyerekemmel – csak éppen semmit sem csináltak.
    Na, ennyit a tanári szakértelemről. Különben ez az iskola zárta ki a szülőket…

52. 51:
    Az én időmben (1948-52) a tehetséges, jó tanulókra felnéztek „csak” elvárták tőlük, hogy segítsenek a rosszakat megvédeni az elbukástól, amit lemorzsolódásnak neveztek és egy szitokszó volt (elsősorban az igazgató részére). A legidősebb fiam idejében (1976-80) már az volt a fej, aki szombat este megkapta a papa zsiguliját. Ma pedig az, akit a család helikopterrel visz le az Adriára, és először volt neki okos telefonja. Na, ezért nem szeretnék ma lenni 18 éves.

53. A tanárokra-tanítókra nagyon pipa vagyok. El vagyok hűlve mindkét gyerekem mit tanul az iskolában, és mi marad meg ebből bennük értékelhető tudásként. Hát nem túl sok. Ezért talán én vagyok a hibás és nem az oktatás? Este 4-5-6 órakor érnek haza az iskolából, nem lehet őket tovább gyötörni további házi tanítással (próbáltam többször is), mert teljesen kiégeti ez őket, elég ha az eddig teljesen be sem fejezett házijukat befejezik, gyakorolnak. Folyamatosan tudnám sorolni azt az értelmetlen tananyagot, amit rájuk kényszerítenek, de valami olyan lexikális tudást akar felhalmoztatni, amit egy átlag gyerekben nem marad meg néhány napon túl. A nyelvoktatás dettó olyan mint az én 30 évvel ezelőtti orosz oktatásom színvonala, ami a nullához konvergál.
    Tibor bá itteni kijelentéseinek teljesen igazat adok, ezek az én tapasztalataim is: szerintem a tanári kar nagy része (tisztelet a kivételnek) egy kontraszelektált, a feladathoz képest alacsony képességű ember, akik mindössze arra képesek, hogy az államilag kiosztott tananyagot leadják, arra viszont nem, hogy közösen egy jól használható, az életben alkalmazható tananyagot összetákoljanak, és azt egy megfelelően szigorú és hatékony iskolarendszeren keresztül átadják. A mai napig az megy tanári pályára, aki egy komolyabb egyetemet nem bír elvégezni, megtetézve ezt azzal, hogy azokat veszik állásba, akiknek vannak kapcsolataik. És tévedés ne essék – ehhez az oktatási színvonalhoz képest a tanári gárda igen jól keres – megnézném mit tudnának összehozni a versenyszférában..

54. 51:
    OK. Ez tényleg szégyenletes! De akkor is pontosítsd a véleményedet, hogy ezzel az iskolával nagy baj van/volt. Remélhetőleg a másikkal ilyen tapasztalat nem lesz! Egyébként sztem. az általad említett iskolában sem a tanári kar volt hülye, hanem az igazgatót, ill. egy két bennfentest kellene sürgősen lecserélni, seggbe rúgni. Az tényleg nagy probléma, hogy sok helyen a legalkalmatlanabbak vezetnek, ill. a pozíciónál fogva ők a legmegalkuvóbbak, esetleg hagyják, hogy a dolgok csak úgy minden irányítás nélkül menjenek. Ilyen esetben bármely iskola padlóra kerülhet, s más megoldás itt tényleg nincs, mint az igazgató menesztése szülői nyomásra. Ha jogos a probléma, s néhány normálisabb tanár súgni tud, pillanatok alatt ki lehet pontozni az ilyen „görényeket”. Most már nem segít nekik az önkormányzatnál szerzett befolyás, bár az új fenntartói rendszer sem tökéletes. Talán ezek a jövőben kiszelektálódnak, vagy ellenkező esetben a reményt is feladhatjuk… Egyébként az általad említetthez hasonló problémáim nekem is voltak, de erőteljes nyomásra az erőszakoskodó diák távozott és nem a jó tanuló. Nyilván, ha egy filigrán tanárnő lennék, nem biztos, hogy sikerül ugyanezt az eredményt elérni.

    52:
    Erről van szó! A követendő ideák, és emberideálok fényévekre vannak a régitől, és még nagyobb távolságra a normálistól. Utóbbi okozza a törést, előbbi csak azt eredményezné, hogy nosztalgiáznánk: „Bezzeg a mi időnkben!”… Hát itt ennél jóval többről van szó, a liberális hülyeségek nélkül is.

    Üdv.: H.Cs.

55. 53:
    A „tisztelet a kivételnek” megjegyzéssel elárultad magad…
    Bárki megfigyelheti észrevételeiden az indokok nélküli indulatok kitörését, amelyekhez hasonlóak a vallási témájú, ill. a zsidózós hozzászólásokban hemzsegnek.

    Arra sem vetted a fáradtságot, hogy a korábbi hozzászólásokból tájékozódj, hülyeségeket állítasz, mégis bírálsz, minősítesz, és gondolom csodálkozol azon, hogy az általad leminősítettek aztán szarnak Rád és a családod jövőjére. Pontosan az ilyen „okosságok” miatt tartunk itt!

    Hozzászólásod egyetlen értékelhető és jogos megjegyzése az „egésznapos iskola” bevezetésével kapcsolatos problémák leírása egy érthetően elégedetlen szülő szemszögéből. Gondolom azzal tisztában vagy, hogy nem a tanárok találták ki ezt a megoldást, sőt, a nagy ötlet pont abból született, hogy hozzád hasonlóan sokan úgy gondolták, percre pontosan el kell számoltatni a nyavalyás tanárok munkaidejét. Aki főzőcskézik, egy is meg a főztjét!

    Találkoztam már „nagy arcokkal”, akik fél nap után sivítva menekültek el, pedig csak fogadásból velem kellett tölteniük egy iskolai munkanapot. A legtöbb már a tízórai kávé hiánya miatt feladta 🙂
    H.Cs.

56. Drága, Kedves Tibor!

    Sajnálom, ha akaratom ellenére megbántottam. Nem állt szándékomban.

    Amikor az utána járásról írtam semmi indulat nem volt bennem, ezért is írtam, hogy bizonytalan vagyok abban, hogy ugyanarra gondolunk-e vagy sem, de Csongor egy későbbi hozzászólásában tisztázta is a félreértést.

    Ma több kollégámat is megkérdeztem, de egyikük sem hallott az ön által említett felmérésről. A mi diákjaink nem vettek részt benne. Az eredményt tehát nem befolyásolták.;)Hurrá!:)

    Nem azért írogatok ide, mert mást akarok bosszantani, vagy mert unatkozom-mindkettő távol áll tőlem-, hanem mert valóban érdekel a téma, és nem csak a helyes fogalmazás. (Persze az is nagyon fontos!)

    Azt viszont tényleg nem értem, hogy miért kellene hálás legyek Önnek?:)

57. Kedves Zsuzsa,
    „Azt viszont tényleg nem értem, hogy miért kellene hálás legyek Önnek?:)”
    – ezzel a kommenttel most nem a pedagógusok malmára hajtotta/tad a vizet.
    H.Cs.

58. 55: Örülök, hogy legalább te meg vagy elégedve a fent említett társaság teljesítményével, bár a személyes sértegetésen kívül másra nem reflektáltál.

59. 56:

    Kedves Zsuzsa!
    Ha ezt a kérdést komolyan gondolod, és nem ugratásnak szántad, akkor szvsz komoly gondok vannak az erkölcsi érzékeddel. És ezt most megmagyarázom. Bizonyára hallottad már a szocializmusban felnőttek számára gyakran emlegetett mondást, hogy „nincs ingyen vacsora”. Nos, amikor átmész Budára a Lánc-hídon (amit nem te építettél) akkor nem kell hídpénzt fizetned, egy filléredbe se kerül. Amikor leviszed a kutyádat a parkba sétálni és szarni, egy fillért se kell fizetned, és sokan a szart is ott hagyják. Amikor a gyerekedet beíratod az általános iskolába, ahol elég sok bosszúságot okoz a tanároknak, egy fillért se kell fizetned, pedig nem te építetted az épületet, nem te tartod fenn. Ugyanis ezeket helyetted az állam finanszírozza, ahová te adót fizetsz, ezért használhatsz mindent ingyen. És akkor folytassuk! Sok száz más magyar állampolgárral együtt (nagy részük külföldön él) szorgalmasan idejársz olvasni, informálódni, véleményt mondani, vitázni másokkal, szélesíteni a látókörödet, és mondjuk ki, intellektuálisan szórakozni. Fizetsz érte? Fizet érte az állam az adódból? Fizet bárki érte? NEM! Pedig nem csak a tudásom, munkám, időmet áldozom fel, de konkrétan, forintban kifejezhető költségeim vannak: elektromos áram, tárhely bérlés, gép karban tartás, stb. Az mögé pedig nem lehet bújni, hogy ez nekem a hobbim, mert akkor hébe-hóba lenne egy-egy poszt, ahogy a sok ezer magyar honlap gazdája teszik. Panaszkodtál, hogy este 12-ig készülsz a másnapi munkára. Már akkor megírtam, sok esetben én is, és sokkal szívesebben néznék helyette egy jó kis filmet a TV-ben. Ezt nem panasznak szánom, mert bármikor abba hagyhatom, önként vállaltam, látványos köszönetet se várok el. De a semmibe se kerülő, verbális hálát (köszönöm) is sajnálni tőlem egy tanár részéről minimum meglepő.

60. 58:
    A magyar tanárok, tanítók összessége nem egy homogén massza. Csongor világosan megírta, hogy vannak csapnivaló tanárok is, mint ahogy csapnivaló autószertelő is létezik. Ezért nem indokolt en-bloc cikizni őket, még akkor se, ha személy szerint neked csupa rossz tapasztalatod van. Csongor azt is világossá tette, hogy számtalan jogos panaszról nem a tanárok tehetnek, ennek ellenére a szülők rajtuk akarják elverni a port. Ha ennek ellenére baszogatják őket, akkor nem csoda, ha a hozzászóló elveszíti a türelmét.

61. Ha egy autószerelő csapnivaló, akkor előbb utóbb felkopik az álla – szemben a csapnivaló tanáréval, akinek akkor kopik fel, ha nem megfelelően helyezkedik a gárdán belül. Azt meg soha nem fogom elfogadni, hogy a személyes felelősséget áthárítják a fölöttes szervre.
    Legyen fizetős oktatás, és annyival kevesebb adó, ez az én véleményem.

62. 61:
    Meg vagy sértődve, ha éles hangon kritizálnak, de ez mellett felületesen olvasol és úgy reagálsz. Nem a személyes felelősségről írtam, akkor minek vered a harci dobot? Tegyük fel, hogy igaz: „Ha egy autószerelő csapnivaló, akkor előbb utóbb felkopik az álla – szemben a csapnivaló tanáréval, akinek akkor kopik fel, ha nem megfelelően helyezkedik a gárdán belül.” Erről a jól teljesítő tanár, mondjuk Csongor tehet? Akkor minek kevered ide? Le akarod vezetni a frusztráltságodat? Megértem, hogy frusztrált vagy, de ezzel egy másik hozzászólót frusztrálsz, amit már nem lehet helyeselni.

63. Azt olvastam a neten valahol, hogy japán kisiskolások /életkort nem írtak feltételezem 10-14 évesek lehetnek/ azt a házifeladatot kapták, hogy készítsenek egy működő stirling motort . Ez nyilván csak egy apró modell, de a lényeg az, hogy működnie kell. Hogy érthetőbb legyen, nem az osztálynak kell közösen készíteni egyet, hanem minden diáknak külön egyet amilyent akar, a modelleknek nem kell egyformáknak lenniük. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon érdekes és izgalmas feladat, amit a gyerekek zöme örömmel csinál, és az iskolában tanultakat végre alkalmazhatja is, nem csak fejben tárolja. Úgy vélem, hogy jobban és könnyebben tanulnának a gyerekek, ha az iskolában szerzett elméleti tudást használhatnák is valamire.

64. 63. Na ettől, a magyarországi oktatás, egy fényévre van !

    53-ban Nippurnak tök igaza van.

65. 58:
    Nem fogok gyerekeskedni, de azért nézd vissza ki kezdte és milyen stíluselemekkel…

    60,62:
    Köszönöm! Tényleg nem lett volna türelmem kimérten reagálni, hála Neked most nincs szükség ennek a témának a további boncolgatására (ugyanezt írtam volna csak „csúnyábban”).

    61:
    Így már vitaalap… A szelekció tényleg gyenge, de nagyon sok tényező van, amit figyelni kellene. Egyszer készítettem egy kérdőívet a szülőknek, szerintük milyen a jó tanár? Különféle tulajdonságokat sorakoztattam fel, olyanokat is, amelyek ütik egymást. Pl. legyen türelmes, megértő, megbocsátó vs. legyen szigorú, következetes, szabályokat megkövetelő. Naná, hogy a „szupertanár”-nak egyszerre kellene megbocsátónak és következetesnek lennie a vélemények alapján, ami annyit tesz, hogy a teszt kitöltőinek többségében fogalmuk sem volt a nevelés alapelveiről! S ez most csak egy sebtében kiragadott példa… Miután szülői értekezleten beszélgettünk a neveléssel kapcsolatos alapfogalmakról, a helyzet igen sokat javult, lényegében a szülőket is tanítani kellett ahhoz, hogy az „együtt nevelés” egyáltalán megvalósulhasson. De mit csinálsz akkor, ha a szülők 70%-a be sem jön fogadóórára? Vagy ha hajthatatlan, s csak a szidalmakat szajkózza, amit a gyereke is átvesz? Ugyanígy rengeteg szegmens van, ami alapján egy tanár munkája megítélhető, amíg ezt nem szakmailag elfogadható szempontsor alapján, s nem független szakmai szervezet végzi, s nem tartalmaz minden szegmenst, nem lesz előrelépés, a szelekció ilyenfajta kritikája így teljesen jogos részedről! Én kizárólag úgy tudnám ezt elképzelni, hogy elsőként rendet tesznek a vezetői körökben, aztán szépen évről évre egységes szempontsor alapján minden iskolában (külső auditáló cég független, de szakemberei által) minősítik az iskola szegmenseit a szülők, a diákok, a partner szervezetek és a saját belső körei részéről is. Ha bizonyos faktorok esetén a szülő – diák – partner – belső vélemény pozitív vagy negatív irányban összecseng, korrelál, akkor abból a megfelelő következtetést és intézkedést már le lehet vonni. Ezen felül kell egy szakmai irányító – kritikai szerv is, ami a mindennapi munkát felügyeli és ellenőrzi akár meglepetésszerűen, s nem fizetési kategóriákba sorol, hanem az egész iskolát utasítja – kényszeríti a hiányosságok pótlására, a lemaradások fejlesztésére (nyilván a szükséges háttér-feltételek biztosítása mellett). Nevetséges, de ma is megvannak azok a szervezeti egységek és lehetőségek (informatikai háttér is), amivel ezt a rendszert mindenki megelégedésével el lehetne indítani, nem tudom, miért ilyen torz irányba indult el mégis a jelenlegi átalakítás, csak valószínűsítem, hogy a pénz – pénzelosztás – fedezethiány az oka.

    Megjegyzem, ha pénzpiaci alapon (szolgáltatásként) működnének az iskolák, akkor a jelenlegi eső adófedezet kb. 10x-esét kellene kifizetned, s én minimum 5x-ösét keresném a mostani fizetésemnek. Szerinted hányan esnének ki a lehetőségből is? Bízom benne, ezt a felvetést nem gondoltad komolyan… Örüljön mindenki, hogy az oktatás még szolgálat, és nem szolgáltatás! Ha utóbbira szavaztok, az adóból ide szánt összeget igencsak meg kell emelni, mert ami ma ténylegesen befolyik az egyes iskolákhoz, a szolgáltatói iparágakhoz képest vajmi kevés. Ebben a vonatkozásban tökéletesen igaz Puskás mondása: „kis pénz, kis foci!”. Az oktatás szabályozásáért, folyamatainak szervezéséért -utoljára írom le- nem a tanárok felelnek, nem kompetensek ebben a témában!

    63,64:
    Tökéletes meglátás!
    Egyetlen probléma vele, hogy a gyakorlati rész alkalmazásához azért elméleti tudásra is szükség van. Ha nem tud írni, olvasni, számolni a gyerek, cseszheted, egy tutajt sem tud megépíteni… Azt kellene megszervezni kicsiny -e hazánkban, hogy egy jó alapozó alsó tagozatos intenzív részt (nem kitolva, meg időben elhúzva), egy félig elméleti, félig kizárólag gyakorlati elveken szerveződő tananyagstruktúra kövessen. Ma lehetőség van projektek feldolgozására, de alapvetően a tanórai kereteken kívül (beépíteni csak akkor lehet, ha az egész iskola működésében bevállalja, ez meg igen ritka lehetőség). Nem megoldás, hogy legyen kettővel több gyakorló óra, még a munkatankönyvek visszahozása is kevés már (megjegyzem már az sincs! – helyette tartós könyv 3 féle kiadással, füzet, ha itt van, és színes, de vastag – unalmas tankönyvek).
    Üdv.: H.Cs.

66. Szerényen jegyezném meg, hogy ma megkaptam a felelős műszaki vezetői bizonyítványt. Az anyag jogi részének segédletét a Mérnöki Kamara Vizsgabizottsági tagja állítja össze mint felkészülési segédletet. A szakmai rész felkészüléséhez böngészni kell a netet, de tényleg minden megtalálható PDF vagy Doc.-fájlként, csak a jogi rész nem. Viszont eme kérdéssorra a válasz (csak ez a rész 49 kérdés) nagyjából 150 oldalnak felel meg, ami eszméletlen mennyiségű paragrafus idézésével is párosul. Maguk a vizsgabizottság tagjai megpróbálják a szakmák szerint kiválasztani az öt jogi kérdést, amit az írásbelin ki kell fejteni. Maga az anyag szinte tanulhatatlan, mert nincs benne egyetlen összefüggő mondat sem, mindig bele-bele van szúrva egy egy paragrafus, vagy visszaidézés vagy hivatkozás egy másik régebben szereplő felsorolásra stb. Elvész a lényeg. Én ezt megjegyeztem e-mailben a kamarának, amire a válasz az volt, hogy kötik őket a vizsgáztatási jogszabályok amiket nem ők hoznak, de jelezték a vizsgabizottság elnökségének. Egyértelmű, hogy nem ők tehetnek róla, hanem a kusza jogi szabályozás amit gyakorlatias gondolkodású ember csak nagy nehézségek árán képes értelmezni.

67. 65: Csak egy utolsó hozzászólás, mivel övön alulinak érzem, hogy itt néhány hozzászólónak, bármit mond akkor (személyeskedés, vádaskodás)is igaza van, és megvédi Tibor bá akkor is, ha eredetileg az ő írását dicsérem.
    Személy szerint ismerek több jó tanárt, tanítót is, ezért írtam, hogy tisztelet a kivételnek. Fogalmam sincs mit szűrtél le ebből, és miért írtad hogy „A “tisztelet a kivételnek” megjegyzéssel elárultad magad…” Az a gond, hogy ez nem jellemző, simán elnyomja őket egy akármilyen rettenetes kollega, aki jól helyezkedik, sőt igazán helyezkedni sem kell, mivel az alacsony színvonal általános.
    Konkrét tény, hogy az oktatás színvonala folyamatosan, mondhatni töretlenül esik – de úgy látszik ha ezért mondjuk én nagyrészt a tanárokat hibáztatom – magánvéleményként – akkor, akkor itt ezért simán le lehet ugatni.
    További tény, hogy nincs szinte semmilyen versenyhelyzet a magyar tanári pályán ahol kiválasztódnának az odaillő személyek, a nem odaillők pedig kiesnének – úgy ahogy a versenyszférában. Egyre tökéletesebb kontraszelekció kezd megvalósulni egyéb más állami területekkel együtt, ahol nem a rátermettség a meghatározó, hanem a kapcsolatok. Vannak ugyan jó színvonalú intézmények, de úgy látom, hogy a tananyag egy értelmetlen lexikális tudást sulykol a gyerekekbe, amiből nem csoda, hogy nem marad semmilyen használható. Szintén személyes vélemény, hogy azzal nem takarózhat senki, hogy ő csak végrehajtja azt amit a központilag meghatároztak: pl. a tantervet úgy kell tanítani, ahogy azt meghatározták, és ha ez hülyeség akkor is. Rengeteg alkalmazott védekezik ezzel különböző pályákon, és ezzel a jelszóval bármit képes végrehajtani. Szerintem ezzel nem takarózhat senki, mivel erkölcsi kötelessége van azzal szemben akivel kapcsolatban van.
    Azt írod, hogy a piaci alapú iskolák 10x annyiba kerülnének NEKEM, mint most. Ezt honnan tudod? Tudtommal az állami költségvetést nagyrészt a produktív emberek adójából dobják össze, és ebbe a kisebbségbe jelenleg még beletartozom. Én nem mernék semmiféle arányokat jósolgatni, de egyet biztosan igen: azt hogy a színvonal exponenciálisan emelkedne – annak a kisebbségnek számára, akinek a tudásra szüksége van, és meg is tudja fizetni. A jelenlegi oktatás rettenetesen pazarló: olyan embereket oktat hosszú időn keresztül, akinek erre semmi szüksége. A nagyanyám 4 elemibe járt, de az a 4 osztály köszönőviszonyban sincs a jelenlegivel, tökéletesen elég volt ahhoz, hogy boldoguljon vele az életben. És ez a degradálódás nagyjából igaz az egész rendszerre egyetemi szintig.
    Azon pedig lehet fantáziálni itt hosszú oldalakat, hogy a szülő bevonásával stb. hogyan lehet e rendszert megreformálni. Én már számtalan (állami) helyen megtapasztaltam, hogy csak kötelességem van, beleszólásom pedig semmi. Ez igaz a szülői értekezletre is. A rátermett tanár tudja a dolgát, aki meg nem azzal fölösleges erőlködni.
    Szóval nem nagyon nehéz megjósolni, hogy ebben a rendszerben az oktatasi színvonal mélyrepülése tovább fog tartani – de bár ne legyen igazam.

68. Az a legnagyobb veszteség, hogy van egy elavult oktatási rendszer, ahol a gyerekek 8-12 évet azzal pocsékolna el, hogy valamilyen szinten visszaböfögik a tananyagot, majd pár nap alatt teljesen elfelejtik. Mi értelme lenne ezt a rendszert tovább tökéletesíteni?

    Tanárokra ma már nincsen szükség (legalábbis jelenlegi minőségében), bárki talál az interneten olyan videókat (persze könyvet is), ahol valós, gyakorlati tudással rendelkező emberek (sokszor élvonalbeli kutatók) magyaráznak el egy-egy témát, érthetően, érdekesen. Eközben bármikor visszapörgeted, megnézheted ahányszor akarod.(Ez angol nyelvű anyagokra igaz elsősorban, de most ez lényegtelen.) Én azt tartanám jó iránynak, ha valahogyan el lehetne érni, hogy egy gyerek bedolgozza magát egy témába, ami érdekli – és most ne a jelenlegi rendszerből induljuk ki, ami a gyerekek természetes kíváncsiságát, kreativitását kimondottan bünteti.

    Előrelépés akkor lenne, ha egyáltalán elindulna egy társadalmi vita arról, hogy mi az oktatási rendszer értelme, és hogy az internetkorszakban mihez kezdjünk a gyerekekkel – felhasználva mondjuk az agykutatás eredményeit, megkísérelve felvázolni, hogy mi várható a jövőben.

69. 17. Horváth Csongor

    „hiába szajkózzák az integrációt, Mo-n ez abszolút nem valósul meg! – ill. úgy igen, hogy a hülyékhez integrálják a jobbakat”

    Elég kulturálatlan magatartás lehülyézni gyerekeket.

70. 67:
    Túlzottan érzékeny vagy, és ebből kifolyólag félreértesz dolgokat. Én nem megvédtem Horváth Csongort, hanem felhívtam a figyelmed, hogy nem elég figyelmesen olvastad a mondatait.

    69:
    Szerinted hülye gyerek nincs, csak hülye tanár? 😀 Én ennél sokkal vaskosabban is szoktam fogalmazni.

71. tücsöktávlat

    Az én tapasztalatom, nem a tanári pályán kell versenyeztetni, az már késő.

    Egy évet kötelezően gyerek közösségben kellene eltöltenie a leendő pedagógus hallgatónak, s csak azután nekifutni a felvételinek.

    Annak idején az én pályámon fél évig nem voltunk hallgatók, csak dolgoztunk a csoportokban, s a végzett kollégák értékelték hozzáállásunkat, személyiségünket. Ha valakinek azt mondták, nem neked való ez a pálya, nem folytathatta. Az első év befejezése után még mindig eltanácsolhattak. Az évfolyamon a csoportomban 13-an államvizsgáztunk,(jövőre lesz 30 éve) a mai napig tudtommal 11-en a pályán vagyunk otthon és a világ különböző részein.
    Ez szigorúnak hangzik, de időben kiderülhetett mindkét fél számára, hogy tényleg ez-e, a neki való pálya.

    Tanárokra,pedagógusokra mindig szükség lesz. Az ember társas lény. A tanulás egy komplex tevékenység, nem elég a „tananyag”, azt közvetítenie kell valakinek. Valakinek, s nem valaminek. Természetesen az agy képes tanulni valaminek a hatására is, de én nem szeretnék abban a korban élni.

    Egy gyerek ne dolgozza még bele magát egy témába, szerezzen minél több tapasztalatot, mert nincs csak magában egy téma. A minket körülvevő világ színes, az egyes részei összefüggnek, kapcsolódnak egymáshoz. Ha már kellő rálátása van az egészre, lehet neki esni, felboncolni. 🙂

    Tudom, arra gondoltál, egy témán keresztül tanulja meg a dolgok összefüggéseit. KÖZ-oktatásban nincs minden gyerek mellé egy magántanár, aki szépen végigvezeti az ő egyénileg kiválasztott témáján keresztül az egész megismerését.

    Miért felejti el a legtöbb ember, hogy gyermek korában minden érdekelte? Mindenről tudni akart, s nem csak egy témában elmerülni? S mindig volt egy ember, akitől mindent elfogadott, tanult, s aztán nyílt tovább, s kezdett kritikai érzéke is bontakozni?

72. 70. Tibor bá’
    „Szerinted hülye gyerek nincs, csak hülye tanár?”
    Ezzel majdnem teljesen egyet tudok érteni. Eddig legalább 50 gyereket korrepetáltam matekból. Ezek közül csak 1 volt tényleg hülye, a többi inkább alulmotivált. Pedig nem a legokosabb, legszorgalmasabb diákok szorulnak korrepetálásra.

73. 68:
    Tanulni egy gyerek csak rendezett körülmények között, világosan elfektetett szabályok szerint képes. [becsengetés, kicsengetés, házi feladat, dolgozat írás, számonkérés, jelentés, felállás, köszönés, osztályozás stb.] Ha tanár nélkül rá van bízva, nem lesz belőle semmi. Arról nem beszélve, hogy valakinek ki kell válogatni az Internetről az elfogadhatót.

    72:
    Gyanítom, hogy nálad a „mintavétel” nem volt tökéletesen radomizált.
    Csongor a „hülye” jelző alatt (úgy érzem) nem alacsony szellemi képességet értett, hanem megfegyelmezhetetlent, de majd ő reagál.

74. Megvédeni azt kell, aki védtelen, szerencsére -minden tanárok elleni szardobálástól függetlenül- nem tartok attól, hogy az életem néhány hőzöngő lőzungjai miatt negatív irányt venne :-). Érvekkel meggyőzni azt lehet, aki képes a magasabb szintű gondolkodásra, konstruktív együttműködésre. Hát, mindannyian mások vagyunk…

    68:
    Egyre több olyan emberrel találkozom, akiknek hiába magyarázok el valamit 100x is, nem értik, nem fogják fel. Videóról tanulni… és még én vagyok a hülye :-)! Megérdemlitek a sorsotokat! Amikor a főiskolára jártam, egy professzorom azt mondta: „A selejt selejtet nemez.” Most mondjam azt, hogy nem volt igaza?! A hülye enyhe megfogalmazás volt tőlem, mert a gyerekek között egyre nagyobb az oligofrének aránya (tudod, szakmailag ennek a csúcsa az idióta, amely kifejezés még inkább kiverné az egyszeri ember biztosítékait).

    67: A versenyszféra is tele van alkalmatlan, lusta, korrupt, beképzelt emberekkel. Középvezetői szinttől felfelé szinte mind ilyen. Szerinted egy monopol helyzetű cég, vagy egy szolgáltató, ahol még korrekt elszámolásra sem képesek a fogyasztóval szemben, miben különbek? Vagy a számlát sem adó, sokszor gyalázatos munkát összecsapva végző mekk-mesterek mitől jobbak? A titkárnők gyöngyszemeiről nem is beszélek… Tudok én is dobálózni ilyenekkel, de offtopik, így nincs több hozzászólásom.

    ——————————
    Őszintén szólva teljesen feleslegesnek érzem az eddigieket is, de legalább megpróbáltam. Van egy értelmi potenciaszint, ami alatt nem érdemes másokkal foglalkozni… ezt a tanulságot csak hangosan gondolkodva, magamnak vontam le.
    Üdv.: H.Cs.

75. 70. Tibor bá

    Apám történetesen tanár, de még soha nem hallottam gyereket lehülyézni (a többi tanárt annál inkább), szóval ez részben kulturáltság kérdése. A hülye ember nem egy tudományos kategória, nem egy fogalom. Akkor használjuk ezt a jelzőt úgy, ahogyan a 17-es hozzászólásban, ha valakit bántani, sértegetni akarunk vele. Szóval igen, nem gondolom, hogy egy felnőtt ember megengedheti magának egy gyerek lehülyézését. Ez nem szókimondás.

76. 73:
    Ma már statisztikai alapokon is kimutatható, hogy a legifjabbak közül egyre többnek van pszichés, idegrendszeri kisebb-nagyobb degeneráltságra visszavezethető problémája. A magatartászavar, meg a „ki tudja mi baja van” zavarok is ide vezethetőek vissza. A gyerek ilyenkor már óvodás korában alul teljesít, s az itt elszenvedett lemaradás miatt csúszik meg a további fejlődése, ami ugyebár egy adott életkor túllépése után már behozhatatlan (hiába okoskodnak sokan és kardoskodnak a fejlesztés mellett, nem működik). Ezek a gyerekek nem fognak magántanárhoz kerülni… Legtöbbször csak felső tagozatos korukra derül ki, hogy komoly gond van, akkor szokták ráírni a papírjukra, hogy: komplex fejlődési zavar, vagy részképességek kevert zavara, melynek kialakulási oka ismeretlen. Legtöbbször dysfunkciót diagnosztizál a gyógypedagógus, pedig ezek nem a klasszikus olvasási, írási, számolási zavarok, amelyek könnyen kezelhetőek, később át is léphetőek, hanem olyan mutizmusok, amelyek pl. az anyuka nikotin-, drog-, és alkoholfogyasztására, vagy egyszerűen a XXI.sz. táplálék-adalékokkal kapcsolatos problémáira vezethetőek vissza (tehát csak papíron ismeretlen az ok, mert ezt 100%-ban bizonyítani lehetetlen, akár a mobiltelefonok miatti egészségkárosodást).

    A többi „problémás gyereknek” egyébként semmi konkrét baja nincsen, egyszerűen elkényeztetik az ostoba szüleik, s később azokat is hülyére véve válnak a társadalom szemetesvödreivé… Általában azoknál a szülőknél fordul elő, akik tigrisként védelmezik gyermeküket, s biztosak benne, hogy a lányuk – fiuk a legjobb „barátnőjük – pajtásuk”, ami eleve aberrált, szerepkonfliktusokat szül.
    Üdv.: H.Cs.

77. 75:
    Ez már sznobság.

78. 71. buza

    Tanárokra csak a jelenlegi szerepükben nincsen szükség.

    „Egy gyerek ne dolgozza még bele magát egy témába, szerezzen minél több tapasztalatot, mert nincs csak magában egy téma. A minket körülvevő világ színes, az egyes részei összefüggnek, kapcsolódnak egymáshoz. Ha már kellő rálátása van az egészre, lehet neki esni, felboncolni.”

    Itt most pont ellentmondásba keveredtél. 😀 Épp az lenne a lényege a dolognak (de ez csak egy felvetés, és nem is az enyém), hogy mivel minden mindennel összefügg, ha valaki egy témába bedolgozza magát, ami érdekli (tanári segítséggel), akkor kapcsolatba kerül egyéb kérdéskörökkel. Kellő rálátás nem lesz soha arról a bizonyos egészről, ami egy elérhetetlen cél, pont ezért demotivál.

    „KÖZ-oktatásban nincs minden gyerek mellé egy magántanár, aki szépen végigvezeti az ő egyénileg kiválasztott témáján keresztül az egész megismerését.”

    Miért ne lenne? A jelenlegi lélekölő oktatási rendszer könnyen lehet, hogy hosszú távon sokkal drágább. Ezt sajnos nem fogjuk tudni megvitatni ezen a fórum, ehhez kellenének kutatások, meg társadalmi vita.

79. 73. Tibor bá

    „Tanulni egy gyerek csak rendezett körülmények között, világosan elfektetett szabályok szerint képes.”

    Ez nincs ellentmondásban azzal amit írtam. De valóban nem voltam elég világos: tehát egyetértek, legyen tanár, de más szerepben. Mint mondjuk egy mentor.

80. 74:
    Csongor!
    Ezek igen keserű szavak (bár sokan egészen más jelzőt használnának):

    „Őszintén szólva teljesen feleslegesnek érzem az eddigieket is, de legalább megpróbáltam. Van egy értelmi potenciaszint, ami alatt nem érdemes másokkal foglalkozni… ezt a tanulságot csak hangosan gondolkodva, magamnak vontam le.”

    De azt hiszem tévedésben vagy. Vitapartnere(idnek) nem a szellemi képességével van baj, hanem egészen más tapasztalatai vannak, mint neked. És nem szokott hozzá, hogy elfogadja egy hozzáértő véleményét, ha az ellenkezik a sajátjával. Miért? Mert ebben a farkasok világában mindenki megtanulta azt, hogy az utolsó leheletig védje magát. Tücsöktávlat édesapja tanár, nyilván már régen nyugdíjas, nézetei idejét múltak, de ettől még tücsök távlatnak az édesapja marad. Ő pedig képtelen átvenni mást, mert nem nyitott rá. – – – Én pedig megköszönöm szakszerű szemfelnyitásodat azok nevében, akik csak olvastak és elgondolkozhatnak azon, amiket írtál.

81. 74. Horváth Csongor

    „Videóról tanulni… és még én vagyok a hülye !”

    Nem hülyéztelek le.

    Zárójelbe odaírta, hogy nem csak videókra gondolok, hanem könyvekre is. Nyelvet videóból lehet tanulni a legjobban, de ha biológia tanár vagy, akkor talán ismered Richard Dawkins előadásait, dokumentumfilmjeit. Az a hülye, aki nem használja ki ezeket a lehetőségeket.

82. 80. Tibor bá

    Csak a személyes tapasztalatomat írtam le (ami nélkül a véleményem változatlan lenne, le is írtam miért), semmi okom az elfogultságra.

    De kérlek Tibor bá idéz tőlem azt a részt, ahol nem vagyok elég nyitott a tapasztalt farkasok felé. 😀 Úgy emlékszem a súrlódási pont leginkább ott van közöttünk, hogy szükség van-e a gyerekek lehülyézésére. De akkor ezek szerint csak én vagyok bunkó, hogy nem haladok a korral. 😀

    (Annyira nem vagyok idős, huszonévesen, hogy faterom nézetei elavultak legyenek.)

83. 82:
    Nem élvezem a „kipicsázást”, de oly sokszor adtok fel nekem magas labdát.

    1) Lehülyézni egy gyereket annyit jelent, hogy a pofájába mondod „hülye vagy fiam”. Ezt Csongor sose teszi, amit tett, a gyerekek háta mögött közölte róluk a véleményét.

    2) Te pedig az édesapádat „lefateromoztad” az én, ismétlem csak az én véleményem szerint ez sokkal ormótlanabb kijelentés, mint az, hogy vannak hülye gyerekek.[amit később Csongor egyértelműsített]

    3) Csongor kb. annyi idős mint te. Tehát ő és édesapád között van egy generáció, ami manapság rettenetesen sok idő.

    4) Az egy dolog, hogy mit érzel a magatartásoddal kapcsolatban (nyitottság) a valóság pedig egy másik dolog, de ebből nem kell témát csinálni, mert egy azon ember erre nyitott arra meg nem.

84. Érdekes a vitátok, mert visszaolvasva kitűnően látszik, hogy Observer kezdte a diákok „lehülyézését”. 🙂
    Egyébként hülye diákok vannak és voltak, legfeljebb egy tanár ezt nem így mondja. Kérdés, hogy hol kezdődik a hülyeség. A kislányom olvasási nehézségekkel küzd. Annyira nem, hogy diszlexiásnak nyilvánították volna, de a mai napig vannak betűkeverései, pedig már 4-es. A mostani oktatási rendszerben délután is vannak tanórái, 4-kor szabadul az iskolából. A délutáni órákon sem gyakorolnak vele (a gyengébb képességűvel) külön. Mikor hazaér, meg már túl késő van komolyabb tanuláshoz. Ha van rá időm, és tudok vele tanulni hétvégén, az rögtön meglátszik a következő dolgozatnál, legyen szó szinte bármilyen tantárgyról. De sajnos én sokszor dolgozom hétvégén is, erre nem jut időm, sokszor energiám sem.
    Szóval, igaza van Csongornak abban, hogy a szülő sem teljesít jól, ha többet tudnék foglalkozni a kislányommal, akkor sokkal jobban teljesítene az iskolában.
    De a jelenlegi iskolarendszer nagyon megnehezíti a dolgomat. Ha hazajöhetne ebéd után, mikor nem dolgozom, tudnék vele személyre szabottan tanulni, amit az iskolában nem kap meg.

    Egyébként szinte minden iskolát zárnak most már tanítási időben. Az ok a besurranótolvajlás és az igazolatlan órák pontos elszámolása, amire az állam kötelezi az iskolát.
    Szerintem csak egyszerűen jelezni kéne az iskolavezetőségnek, hogy negyed órával hamarabb nyissák meg a kaput, hogy a szülők bent várhassanak.

85. 84: „Observer kezdte a diákok “lehülyézését”.” Emlékeim szerint én azt írtam, hogy vannak ‘rossz’ diákok. 😉

    Amúgy meg célszerű lenne a hülye fogalmát értelmezni:

    – hülye, mert nem tanul, pedig az esze meg van hozzá (ez az igazi hülye, mert nem fogja fel, hogy az egész életére ez milyen hatással lesz)

    – hülye, mert nem is képes tanulni valamilyen rendellenesség miatt (ez orvosi eset)

    Gondolom, mindenki az első kategóriát ‘hülyézi’ le… 🙂 – és szerintem esetükben ez helyénvaló is.

86. 83. Tibor bá

    1.

    H. CS. később leírta: a gyengébb képességű vagy értelmi fogyatékos gyerekeket érti a hülyék alatt. Semmi szükség az említett kontextusban ezt a jelzőt használni, hacsak nem valaki érzelmi töltést akar adni a mondandójának, kifejezve az utálatát, lenézését, undorát, felháborodását stb.
    A lehülyézés nem csak akkor lehülyézés, ha valakinek a háta mögött történik. De a te kedvedért Tibor bá, csak jelezve hogy nyitott vagyok felétek, ne lehülyézésről beszéljünk, hanem „gyerekek bizonyos csoportjának hülyének nevezéséről a hátuk mögött”, oké?

    2.

    „Te pedig…”

    A fater annyit jelent, hogy Apa, Édesapa, Atya, gondolom latin eredetű szó, mi mindenesetre a németből vettük át. Tudom, hogy a magyarban szleng. Ha van magyar megfelelő, akkor többnyire én is azt használom, de nem zárkózom el a stilisztikai tanácsadás elől, szívesen meghallgatom, hogy szerinted miért „sokkal ormótlanabb kijelentés”.

    3.

    Szerintem felejtsük el, hogy előhoztam egy személyes példát, mert úgy látom ettől Tibor bá képtelen vagy elszakadni. 😀 Soha nem írtam, hogy azért kulturálatlanság H. CS. kijelentése, mert édesapámtól még soha nem hallottam hasonlót.

    4.

    Továbbra sem írtál egy árva szót arról, hogy miért ne lennék nyitott. 😀 Idéznél tőlem egy mondatot, ahol „elzárkózom”? Egyelőre egyedül a hülyézéssel kapcsolatban próbálsz meggyőzni, anélkül hogy akár csak egyetlen észérvet fel tudtál hozni.

    5.

    Remélem nem akarjuk folytatni ezt, de amíg „kipicsázás” címszó alatt írsz nekem hozzászólásokat, addig kénytelen leszek reagálni.

87. Nekem még nincs közvetlen (értsd: saját gyerekemen keresztül szerzett) tapasztalatom a jelenlegi oktatási rendszerről,csak rokon/ismerős gyerekeken keresztül, de már előre sejtem, hogy kénytelen leszek külön foglalkozni a gyerekekkel. „Szervezetlen” formában persze most is tanítom őket, ha látunk valamit, vagy kérdeznek valamiről valamit, igyekszem nem csak a konkrét dolgot elmondani, hanem valamilyen kontextusba helyezni, és az általános összefüggésekre felhívni a figyelmet. Ez a módszer valóban hatékony, de szerintem iskolában nem működne, azt nem helyettesíti. Ez csak motivált, az adott téma iránt érdeklődő, kevés számú gyerekkel működik és időigényes.
    Az iskolában ellenben korlátozott idő alatt, sok gyereknek, számára érdektelen dolgokat kell tanítani. Tiborbával egyetértve szerintem ezt csak meghatározott keretek, szabályok között lehet hatékonyan megoldani (ne gyertek waldorf-os példákkal, ismerek olyan gyerekeket is :))
    Az „összevissza” ismeretszerzés szerintem nem elég hatékony, főleg, ha előzetes ismeretanyagot igényel. Ez még a kreditrendszerben működő egyetemeken is probléma, mikor a hallgató pl. biokémiai vagy sejttani előismeretek hiányában nem érti meg az élettant, mert hamarabb felvette, mint kellett volna.

88. 85. Observer

    Pontosan, ezzel egyet tudok érteni.

    Idézem H. CS. 74-es hozzászólásából a saját „értelmezését”, hogy ő mit ért hülye gyerek alatt, bár ez a 17-esből is nyilvánvaló volt.

    Tehát:

    „Egyre több olyan emberrel találkozom, akiknek hiába magyarázok el valamit 100x is, nem értik, nem fogják fel. Videóról tanulni… és még én vagyok a hülye ! Megérdemlitek a sorsotokat! Amikor a főiskolára jártam, egy professzorom azt mondta: “A selejt selejtet nemez.” Most mondjam azt, hogy nem volt igaza?! A hülye enyhe megfogalmazás volt tőlem, mert a gyerekek között egyre nagyobb az oligofrének aránya…”

89. 88: Azt valójában csak Csongor tudja, hogy mennyi olyan gyerek kerül a keze alá, akinek a felfogó képessége sokkal gyengébb, mint az elvárt szint.
    Az a rendszer hibája, hogy az ilyen /mondjuk sajátos nevelési igényű/ gyerekeket benn tartják a „normális” osztályokban, hátráltatva ezzel a munkát /a pedagógusét és a gyerekekét is/.
    Tipikusan az emberi jogok hibás értelmezéséről van szó. Mert másik oldalról, akárhogy is nézem, a jó képességű gyerekek színvonalas oktatáshoz való joga viszont csorbul azzal, hogy a deviáns, illetve gyenge képességű tanulókat közéjük ültetik – illetve a legújabb agyrém szerint már a felnőtteket is.

90. A.Einstein: „A hidrogénatomnál csak az emberi hülyeség több a világon, mert az határtalan.”

    🙂 Nem veszem fel a kesztyűt kedves „tücsöktávlat”, de a fenti idézetet Neked szántam. Egy igazi közösségbomlasztó vagy, irány a politikai pálya (lásd előző 5 hsz.)!

    Biztos vagyok benne, hogy az ide tévedő értelmes emberek maximálisan megértették mondanivalómat – gondolataimat, amelyekkel senkit és semmit nem kívántam megbántani. Azonban amit művelsz, kivesézed – megtévesztő módon ollózgatod a mondataimat, s hozzáteszed a saját véleményedet, mint az én elképzelésemnek a magyarázatát, az vérlázító. Nagy ívben teszek rá, hogy konkrétan te mit gondolsz a hülye szó jelentéséről, vagy, hogy tisztában vagy -e az oligofrénia vonatkozásaival, gyakorlati megjelenésével. Rég felfogtuk, nárcisztikus lelkedet bántja az ilyen karcolatú leírás (megj. ez egy kötetlen fórum, nem szakmai vitalap), amit ha nőnemű vagy elnézek, de ha nem, akkor kopj le rólam! Előbbi esetben egy randevút ajánlok 🙂

    Azt a csacsi ötletet meg felejtsd el, hogy tanórák alatt 5-8.osztályban professzorok videóiról tanuljunk… Hosszú lenne kifejteni miért, fogadd el, nem működik, ahogy a digitális táblák terjedése sem váltotta meg a világot, csak még több elkényeztetett, lusta gyereket és tanárt termel ki. Apuka középiskolai tanár? Mert az egy teljesen más kategória…
    Üdv.: H.Cs.

91. 90. Horváth Csongor

    Tőlem lehetsz a világ legjobb tanára, de ebben a kérdésben úgy tűnik akkor sem fogunk egyetérteni, válaszodat ettől függetlenül elfogadom – csak hogy stílszerű legyek, ha már ilyen szívesen látnál politikai pályán. Csak fejezzük be ezt a témát, mivel a személyeskedést úgy látom nehezen bírod megállni. 😀

    Egy dologra kénytelen vagyok reagálni.

    „…megtévesztő módon ollózgatod a mondataimat, s hozzáteszed a saját véleményedet, mint az én elképzelésemnek a magyarázatát, az vérlázító.”

    Az egyetlen hely ahol ide vonatkozóan idéztelek, az a 88-as hozzászólásom volt, ott viszont a nekem címzett hozzászólásodat gyakorlatilag teljes egészében idéztem, a mondandódon még csak véletlenül sem változtattam. Ehhez kapcsolódóan leírtam az ellenvetésemet. Erre te leírtad a saját gondolataidat, részemről téma lezárva.

    Nem középiskolai tanár. Nem írtam, hogy mindent videóból kéne tanulni, erre írtam példaként a nyelvet, amit viszont kétségtelenül onnan lehet a legjobban. Már nem merek személyes példát felhozni, mindenesetre nem vagyok róla meggyőződve, hogy az új médiumok annyira ördögiek. Másfelől én szeretem a csacsi ötleteket. 😀

92. 86:
    Akkor fejezzük be a „vitát” elegánsan. Abban biztos voltam, hogy az én anyanyelvi jártasságomat nem fogod elfogadni, és már készültem rá:

    Magyar értelmező kéziszótár – Akadémiai kiadó 1999 (feltételezem, hogy ez megfelelően autentikus): fater* (főnév, vulgáris) = apa

    vulgáris = a kevésbé művelt beszédre jellemző, pongyola használat.
    * = a csillaggal jelölt szó helytelen, kerülendő.

    91:
    Utálok valakit a szemében dicsérni, de te ezt kikényszerítetted belőlem. Csongor egy kivételesen magas intelligenciával rendelkező, lelkiismeretes, jó szándékú, kiemelkedően kitűnő tanár, ami manapság olyan ritka mint a fehér holló. Szakterületével kapcsolatos véleményét érdemes komolyan venni és megszívlelni, mint a lehető legjobb információt. Hogy veled kapcsoltban elfogyott a türelme, azt én megértéssel fogadom.

93. 91:
    Az egyik kérdésemre még nam válaszoltál…

    OK. Itt is lezárható a vita egy idézettel, ami nem a szerinted megfelelő értelmezést, hanem a valós jelentéstartalmat adja vissza.
    A „hülye” melléknév jelentése a wikiszótárban, mint sztem. abszolút korhű értelmezés:
    „Nagyon buta (személy), akinek lassú, nehézkes a felfogása.
    pl.: A hülye tanulónak többször kell elmagyarázni a tanulnivalót. A hülye gyerek mellé magántanárt kellett fogadni.” -írj nekik is a felháborító példák miatt 🙂

    Ha a kedves papa átlagos iskolában dolgozó tanító, és ilyen szépen tud a mai diákság elé kiállni, semmilyen indulatlevezetésre nincs szüksége, ill. közben nem röhögik ki a háta mögött a gyerekek, akkor minden elismerésem az övé!

    92:
    Köszönöm a méltató szavakat, de tudod ez az a pálya, ahol a megítélés sok külső tényezőn is múlik, így hiába tartasz jó tanárnak, ha mondjuk valaki más szerint meg alkalmatlan vagyok. A minősítés épp ezért elfogadhatatlan, mert ezt a munkát semmiképpen sem lehet objektíven minősíteni, se pro, se kontra. Véleményt mondani lehet róla, s ha azok közt sok összecseng, akkor azért figyelni kell rá, akár jót, akár rosszat mondat.

94. 92: Tibor Bá’! Nem vagy up to date. A Magyar értelmező kéziszótár 1999-es kiadása az 1972-es kiadás változatlan újraközlése. Azóta viszont 2003-ban elkészült a frissített változat, abban „fater fn biz v. tréf Apa. | vulg {(Ismeretlen) idős(ebb) férfi megszólításaként} Hé, ~! [ném]”
    http://books.google.hu/books?hl=hu&id=rvAYAQAAIAAJ&focus=searchwithinvolume&q=fater

    Tehát 2003 óta (10 éve!) már nem minősül vulgárisnak, csak bizalmasnak vagy tréfásnak, ha lefaterozza valaki az apját. 🙂
    Bámulatos, hogy halad a tudomány! 🙂

95. 92. Tibor bá

    Nekem vele nincs semmi bajom, amit írt, azzal viszont nem tudok egyetérteni, és mivel ez egy vitafórum, le is írtam miért.

    Ha visszaolvasol, láthatod, hogy nem vontam kétségbe az anyanyelvi jártasságodat, egyedül a párhuzamod (hülyézés és faterozás) helyességét.

    Mint írtam, tudom, hogy a „fater” egy szleng. Az „Apám nézetei” vagy „Édesapám nézetei” helyett, a „faterom nézetei” sokkal lazább, ami a mondandómhoz úgy gondolom jobban illik.

96. 93. Horváth Csongor

    Melyik kérdésről lenne szó, amire nem válaszoltam?

    Nem esik igazán jól a hülyézés további boncolgatása, és ezzel szerintem már mindenki így van, így ebben a témában legye a tiéd az utolsó szó. A „faterozás” egyébként is érdekesebb. 😀

97. 96: Aha,
    Neked szabad „lazázni”, másnak nem, mert az téged zavar…
    Minden relatív!

    A nemeddel kapcsolatban érdeklődtem, mert ha hímnemű vagy, biz-isten messze „elfutok” innen. Egy hölgynek elnézem ezeket a megjegyzéseket, akár a Kolléganőimnek.
    Üdv.: H.Cs.

98. 97:
    Szerintem egy nő nem nevezi az apját faternek, de tévedhetek. 😀

    94:
    Elképesztő, hogy mennyi időt vagytok hajlandók arra szánni, hogy nyakon csípjetek. 🙂

99. Csongor nagyjából értem, hogy mit akartál nekünk elmagyarázni, és becsüllek is, mint -manapság sajnos- ritka példányát az elhivatott tanároknak. Ámde attól függővé tenni egy vita kimenetelét, hogy mi a vitapartner neme fölöttébb megbotránkoztató dolog.

100. Hihetetlen, milyen kötött, körülményeskedő társaság vagytok… Viccnek szántam. Én eddig még sosem találkoztam olyan férfi társsal, aki egy hülyézésen ennyire megbotránkozott volna. Furcsa volt. Egyébként én ezt nem vitaként éltem meg, mert vitatkozni szakmáról lehet, arról, hogy XY-nak nem tetszik az én szóhasználatom nem. A valódi vita rész számomra a minőségbiztosításról, vagy az alternatív ötletekről szóló rész lehetne, de komolyabb ötlettel senki nem állt elő. Valójában egy egyszerű szóhasználaton lovagolunk, mint úri társaság, ahol nem a mit?, hanem a hogyan? számít. Én megszoktam, hogy félszavakból értem a barátaimat, s most igen furcsa, hogy ezen a fórumon 80-ból 30 hsz. arról szól, hogy magyarázzuk a szavak jelentését. Kíváncsiságból belementem, mert szórakoztatónak találtam, de ígérem leállok.
     H.Cs.

101. 100:
     Jó neked, te megteheted. 😀

102. MINDENKINEK!
     A hozzászólást bezárom a szélsőséges személyeskedés miatt. Observer utolsó bejegyzését töröltem.

103. Én minden év elején elolvasom(kiolvasom)a gyerek kiadott tankönyveit 3 nap alatt..(Még kiadják,és nem kezdődik el az iskola)..Mondhatom évről évre kevesebb tanulni való van..De hát ha ez a társadalom elvárása,akkor legyen..Engem nem érdekel hogy a tanár mennyit keres,milyen élet szemlélete van,nem kell hogy nekem meg feleljen,de az már igen,hogyha a kiadott tan mennyiséget nem veszi át a gyerekekkel..Mert bizony van hogy nem veszik át a tankönyv teljes tartalmát 10 hónap alatt..És miért nem?Nincs idő 70 oldal kiolvasására 10 hónap alatt?Egy fél spirál füzet nincs tele írva 10 hónap alatt.(nem a gyerekem nem ír mert nem akar,hanem mert nincs mit)Most ezért marad el a az óra,most azért..Mindegy,már ott tartok hogy nem dühöngök rajta,mert már csak 4 hónapunk van hátra érettségiig..Eddig is megoldottuk házon belül,ezután is meg fogjuk..Mert a tudás mégis csak kell..
     Néha már én is ott tartok,hogy mért nem kell inkább fizetni érte..De ez így egyre színvonaltalanabb lesz..

104. 102: Nem is személyeskedtem – vagyis csak finoman… 🙂

     Különben nagyon érdekes számomra, hogy apámék – 80 év fölött – milyen hihetetlen szeretettel és tisztelettel beszélnek a volt tanáraikról. Ennek manapság nyoma sincs. Én meg már a saját tanáraim nevére sem emlékszem, annyira nem hagytak bennem (pozitív) nyomot. Az első igazi pedagógussal (nagybetűvel!) az egyetemen találkoztam.

105. 97. 100. Horváth Csongor

     TÖRÖLVE
     Még egy ellenszegülés és kitiltalak.

106. 103:
     Az elmaradó órák engem is rettentően idegesítenek! Most rövidítés, most ünnepség, fogászat, rendkívüli értekezlet, betört fejű gyerek ápolása, stb. S tényleg vérlázító, hogy emiatt egy kurta tananyagrész átvétele is csorbát szenvedhet. Másfelől viszont nem mondhatok nemet, ha az igazgató közli, hogy értekezlet van, vagy … miatt ma rövidítünk, legtöbbször őt is szorítja a határidő vmilyen. kényszer miatt. Nem hagyhatom magára a sérült diákomat sem, s nyilván a kötelező ünnepélyről sem vonhatom ki az osztályt. Millió elvárás és teher nehezedik ma az iskolákra. Voltak régen is ilyen elvárások és feladatok, de sokkal szervezettebb formában, és nem ennyi irányban szerteágazó hátterű diákanyaggal. Volt kellő számú takarítónő, karbantartó, gazdasági szakember, iskolatitkár, akik ellátták az iskolát egyfajta háttér-bázissal, biztonságot adtak. Ma az igazgató dolga, hogy az intézmény szakmai vezetésén és az adminisztrációs jelentéseken túl, gazdaságilag is irányítsa, menedzselje az intézményt. Nem is lehet ezt egy személyben ellátni, ezért alakulnak ki mindenütt a segítő körök, amelyek pár év leforgása alatt bizalmi körökké, majd a kiváltságosok klikkévé válnak. Ugyanígy, van olyan időszak, amikor nincs személyzet az iskolában, mert pl. csak egyetlen ügyeletes takarítónő van jelen, s ha két helyen egyszerre történik valami, akkor mehet a tanár… Karbantartó egy van, ha beteg, vagy postázással bízzák meg, viheted a zsebedben a csavarhúzót (ráadásul ő már nem is az iskola beosztottja!). A titkárnő leginkább az igazgató vagy helyettese segítője, ha egy tanárnak szüksége van ilyen jellegű segítségre, marad a csináld magad (pl. 150 dolgozatlap sokszorosítása, puff neki gyorsan a szünetben, hogy a másik 30 kolléga is beleférjen). A gép bedöglik, az internet egy szaros e-mail megtekintésére sem jó, mert szakad, s vagy magad megjavítod – elvégzed, vagy nem lesz semmi a tanórára. Közben ügyeletet is el kell látni, mert a folyosókon is zajlik az élet, figyelni kell, hogy a drága kis csemeték ne tegyenek kárt egymásban, mert ha 2 percre kilépsz, tuti, hogy minden a feje tetejére áll, s lehet mutogatni, hol volt a tanára?…

     Lényegében ua. történik, mint amikor a buszvezető már nem csak „mellékesen” autóbuszt vezet, hanem biztonsági őrként figyeli a belső kamerákat, kalauzként bérletet ellenőriz, jegyet ad, pénztárosként pénzt vált, stb. Persze, így költséghatékony, s működik a dolog, de cserébe rengeteg a hiba, a késés, feszült a légkör, minden spiccen van, s lehet keresni, kiben van a hiba? A rendszerben, a bunkó utasban, vagy a sofőrben? Bocsánat, hogy elkanyarodtam, de ez a hasonlat ide tökéletesen illik, s legalább személyes indulatokat nem generál bennem, mert ha csak leírom is, átélem a mindennapos feszültséget, amit nem a tanítás, nem a gyerekek, nem is szülők okoznak, hanem ezek a gyalázatos körülmények! Nincs erre, nincs arra, adott a kvóta, de tedd a dolgodat. Mellette meg totálisan felesleges képzésekbe ölnek milliárdos tételben uniós pénzeket, digitális táblákat szerelnek fel, de nincs a mosdóban szappan és wc papír. Hozzanak a gyerekek otthonról, de ezt kimondani nem lehet, mert törvény szerint ilyen nincs, de szoktasd a gyermeket emellett az egészséges, higiénikus életmódra! Mivel mindenki a tanárok fizetésével van elfoglalva, ma már elvből nem dobunk be saját pénzen ilyesmire, bár pl. versenyeztetésnél még az én kocsimmal indulunk útnak. Csoda, hogy ilyen körülmények között még működnek az iskolák…

     Ha a tananyaggal lemaradunk, én tömbösíteni szoktam, s olyan tananyag-részeket, amelyek a tantervnek nem kötelező elmei, nemes egyszerűséggel megcsonkítok, kihagyok. Pl. a fémekről tudok beszélni általánosítva, csak a kivételeket megemlítve, így a tudást átadom, de mondjuk konkrétan 8 féle fémes anyagról itt nem készítünk vázlatokat. Ha valaki erre időben nem készül, nem figyel, akkor tényleg megesik, hogy nem ér végig a tananyaggal, ami hiba, de nem végzetes. Vannak olyan részek is, amelyek évfolyamok között átcsoportosíthatóak. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy az iskolák helyi tantervei annyira eltérhetnek, hogy a jogi háttér szabadossága miatt végül köszönőviszonyban nincsenek egymással. Nyugodtan kimondhatom, hogy káosz uralkodik az átjárhatóságban (is). Megeshet pl., hogy -teljesen törvényesen- egyik iskolában a gyerkőc természetismeretet tanul, s földrajzzal kezdve majd csak később érkeznek a biológiai tananyagrészhez, de egy félévi iskolaváltás miatt már 10 tanórás lemaradásban „lesztek”, mert ott meg külön indult a földrajz és a biológia (szétbontva). Ugyanitt földrajz órán meg unatkozni fog, emiatt nyüzsög, a tanárt idegesíti, az osztály munkáját hátráltatja, s egyszer csak azon kapod magad, hogy a gyereked biológiából bukásra áll, a földrajz tanárnak meg rendszeresen fegyelmezési problémái vannak. Na most itt is megkérdezem, ki tehet erről? Ki a hibás benne? Tipikus bűnös szituáció, akár az orvosi hálapénz-rendszer fenntartása! Ám miért is jutottunk ide? Mert társadalmi elvárás volt a költséghatékonyság, a tanárok szándékos terhelése (mert csak feleannyit dolgoznak, mint mások – ami persze hülyeség, mert egy tanórára készülni is kell, ha hagynak), így a kormányok – önkormányzatok lazán átverhették ezeket a változtatásokat, a társadalom szereplői meg nem veszik észre, hogy minél inkább háborognak, annál inkább húzzák ki a talajt a tanítóik lába alól, lényegében csonkítják saját gyermekeik lehetőségeit, amiért aztán -megtapasztalva a rossz eredményeket- rendkívül elégedetlenek és felháborodottak. Ugye? Tipikus: „A hülye buszsofőr miatt késik megint a busz, bárcsak rúgnák már ki, lehet ma be is telefonálok miatta…” Vagy a másik példa: sok az iskolai szünet, a sok tanár csak lebzsel, henyél. Nosza, emeljük a terheiket! A kevesebb pihenési lehetőség azonban nem őket fogja sújtani, hanem a drága kis csemetét, akiért bármit megtennénk, de valahogy nem sikerül észrevenni, hogy a megítélés, a viselkedés, a folyamatok helyeslése révén épp ahhoz járultunk hozzá, hogy az Ő előremenetele nehézkesebb legyen.
     Kedves Melike! Remélem sikerült megvilágítanom, miért fordul elő annyi bosszúság, amiért nem egyértelműen a tanárok tehetőek felelőssé. Meg ha igen, hát ilyen helyzetben csoda, ha bekattannak, s közönyössé válnak?
     H.Cs.

107. 101-re:
     Tibor,
     Rendkívüli módon tisztellek, amiért ilyen körülmények mellett, immár évtizede végzed ezt a „társadalmi munkát”! Sokan fel sem fogják, hogy olyan lehetőséghez jutnak, amelyhez hasonló talán csak a komoly költségeket vállalni tudó elitnek adatott meg korábban pl. a Rotary klubok összejövetelein. Aki ismeri, tudja miről beszélek, lényegében az az információcsere, amit egyik ember (szakma) kötetlenül és őszintén megoszt a másikkal -a beavatatlanokkal szemben- hihetetlen versenyelőnnyé tudja kinőni magát, ha valaki okosan használja a megszerzett tudást, információt. A rálátást, a gondolkodásmódot mindenképpen fejleszti, egyszerű olvasóként is…

     Nekem 1000%, hogy semmilyen körülmények között nem lenne türelmem ehhez (még tanárként sem!), mert az 5. értetlenkedő hsz. után a fenébe lezárnám. Érdekes, a gyerekekhez van türelmem, de önkritikusan bevallom, hasonló helyzetben, felnőttekkel szemben intoleráns vagyok.
     Üdv.: Csongor

108. 105.

     Kérlek töröl ki akkor a 105-ös hozzászólásomat teljesen, mert még úgy jön le, mintha valami olyat írtam volna – nyilván a szándékod pontosan ez volt. Aki nem olvasta volna, annak csak annyit, hogy csupán egy kérdést tettem fel, a 97. és 100. hozzászólásban elhangzott provokációra nem ugrotta ezúttal sem. Moderálni nem engem kellett volna, még a hülye is látja mennyire elfogult vagy. 😀

     Tibor bá ez a te fórumod, és én ezt tökéletesen elfogadom,semmi bajom nincs vele, viszont ez itt az utolsó hozzászólásom, többet ide nem kívánok írni.

     Mindenkinek további jó fórumozást.

109. 108:
     Nekem csak egy szándékom van, korrektül navigálni a hozzászólók között. 102. alatt felraktam egy figyelmeztetést. Ezt többen megszegték közlés vágytól hajtva, de nem személyeskedtek. Te voltál az első aki megpróbálta folytatni a személynek szóló szövegelést.. Töröltem, de meghagytam a fejet, mert különben meg az a kifogás, hogy „eltűnnek” hozzászólások.
     Ja, ez az én fórumom, vagyis enyém a költség és a fáradtság. De tiétek a haszon. Erre légy oly kedves és emlékezz!
     Többé nem kívánsz írni? Nana, a jövőbe te se látsz bele. 🙂
     Különben 103 hozzászólásod volt, kár lenne megszakítani. 😉

110. 107:

     Egy hanyatló civilizációnak talán a legbetegebb társadalmában élünk, és most 4 éve kaptunk egy elmebeteg diktátort is. Ez sokak tűrésküszöbét messze átlépi. Ahelyett, hogy összefogva nekimennénk a közös ellenfélnek, egymás torkának esünk. Az egészségügy és az oktatás pusztán azért nem omlik totálisan össze, mert az ott dolgozók nagy része erőn felüli erőfeszítése még támogataja a tartóoszlopokat, de ebbe felmorzsolódik az idegrendszerük. – – – Neked pedig köszönjük a részletes helyzet jelentést.

111. Nem tudom látta e valaki a holt költők társasága című filmet, ha nem, ajánlom mindenkinek aki már rajongott tanárért az intellektusa, nyitottsága, igazságérzete, szókimondása, és mindezek politikai rendszerektől független következetes megtartása miatt. Na Ő a TANÁR.

112. Horváth Csongor érdekelne a véleményed mert tanár vagy, hogy miért kell tankönyveket gyártani, miért nem lehet a könyveket letölteni az internetről? Szerintem egy tízéves gyerekre már rá lehet bízni egy laptopot, vagy tabletet amin tárolható a gyerek összes tankönyve tízéves kortól a sokadik diplomáig, valamint az összes dolgozata, vagy írásbeli feladata. A diáknak lehetősége lenne arra, hogyha valamit elfelejtett a korábbi évek anyagából, azt azonnal visszanézze. A könyvek sokba kerülnek, és évente meg kell venni a szülőknek. A hordozható, tehát az iskolába vihető, és hazahozható számítógép megvásárlása, egyszeri nagyobb kiadást jelentene a családoknak, de úgy vélem, hogy hosszú távon sokkal olcsóbb megoldás lenne. Ha a kormány nagy tételben rendelne ilyen, csak a diákok számára készített eszközöket, akkor valószínűleg megvehető lenne 20-30 ezer forintért. Az is érdekelne, hogy ilyen módszert alkalmaznak-e valamelyik másik országban? Üdv. Sz J

113. Hogyan tanulsz, ha áramszünet van? Behozod az aksit a kocsiból? Mennyibe kerül egy laptop, hány évenként kell új? Volt itt egy cikk az elektronikusan tárolt adatokról, hogy milyen gyorsan elvesznek, elavulnak. Egy könyv, ha el nem ázik, vagy el nem ég száz évig is (vagy tovább) elvan.

114. Kedves József!
     Az általad vizionált „elektronikus TK. rendszer” a nem is olyan távoli jövő. Mo-n sztem. még egy évtizedet várnunk kell erre (véleményem szerint szerencsére). Nyugaton már van iskola, ahol a diákok a TK. kiadók laptopjain tanulnak, a tanár kizárólag digitális táblát használ, minden tananyag naprakész, digitális, letölthető, sőt interaktívan alakítható. A számonkérés is 10 perc, lényegében egy számítógépes teszttel történik, amit a rendszer azonnal ki is értékel, ráadásul digitálisan archiválható – függetlensége megkérdőjelezhetetlen.

     De most őszintén! Nem dereng? Ezzel megérkeztünk Madách falanszterébe… Én gyűlölnék egy ilyen rendszerben dolgozni, mert elvész az ember benne. Pedig a tanár munkáját olyannyira megkönnyíti, hogy így tényleg nem is lenne szükség rá, max. gyermekfelügyelőként. Ugyanakkor mi van, ha a gyerek kérdez? Ilyen univerzális, sokrétű tudást -megfelelő alapok nélkül- nem lehet magunkba szívni. Az alapozást pedig nem is lehet ilyen „gépi módon” elvégezni, a nevelést szintén nem. Abszolút hibás gondolkodás, pedig alapjaiban logikusnak tűnik, ha pl. írás – olvasás helyett elfogadjuk a számítógépes klaviatúra használatának eszköztudását kimeneti követelményként (tudomásom szerint az USA államai közül már több esetében jelenleg is így van).

     Nyilván a technika nem az ördögtől való. Én is előszeretettel használom, ha pl. az óra közepén egy 3D animációt tudok bedobni a vérkeringési rendszer működéséről. Vagy felelet alatt az ISS élő felvételeit szemléljük, így biztosan nem lesz unatkozó diák a tanórán. A technika adta lehetőségek mellett azonban ragaszkodom a könyvhöz, mint ősi tudás-tanulási értékhez, a magyarázatokhoz, néha az egyszerű vázlatíráshoz, adott esetben a memoriterekhez, pontos szabályismerethez, szakkifejezésekhez is. Ha nincs egy egyszerűsített ábra, amin keresztül a tanuló megérti a folyamat lényegét, mutathatsz bármilyen csilli-villi animációt, tarthatsz videóbejátszással full-érdekles órát, valódi tudást nem eredményez.

     Gondolom a kérdésed alapvetően arra irányult, miért nincsenek meg a tankönyvek digitális változatban is, mitegy elmenthető formában, otthonra. Nyitott kapu… minden valamirevaló kiadó elkészítette már digitális tankönyveit, számtalan kiegészítéssel, plusz szolgáltatásokkal. Ezek megvásárolhatóak, így kizárólag anyagi háttereden múlik, hozzáférsz -e a kiadó teljes digitális tananyagbázisához! Na persze ne pdf formátumban várd, hiszen komoly, élő internetkapcsolatot követelő, állandóan frissülő adatbázisból dolgozó digitális tananyagrendszerekről van szó, amelyeket elsőként külön programban telepíteni kell a szgépre., majd frissítés, az egyes e-könyveket, munkafüzeteket külön letöltögetni, de ezután minden ott van egy számítógépen. Mint információs bázis, teljesen OK így.

     Mivel a jövő a költségek mindenkori leszorítására építkezik, 100%, hogy előbb vagy utóbb a TK. kiadók többsége tönkremegy, vagy átáll a digitális szolgáltatásra, s a 20 db TK. helyett a szülőknek laptopokat fognak osztogatni. A rendszer szebb, jobb, de bonyolultabb lesz, így működés közben érdekesebb lesz, de a hibalehetőségekből adódóan a használhatóság nem biztos, hogy mindenki elégedettségét ki fogja vívni. Az „elektroszmog” gyerekre mért hatásáról most nem is beszélek…, s ugyanígy nyitva hagyom a téma további boncolgatásának alapot adva, a könyv vs. e-könyv kérdést, mert ez sem utolsó szempont. Tudom, hogy bizonyos emberek nem is képesek arra, hogy e-könyvet olvassanak, ahogyan magam is utáltam, amikor tanáraim táblavázlat helyett egy írásvetítővel kivetíett képről magyaráztak… (Hoppá, becsengettek, mennem kell 🙂 )
     Üdv.: H.Cs.

115. 112: Bocs, nem engem szólítottál meg, de szerintem egy papír alapú könyv sokkal könnyebben használható tanuláshoz – bele lehet firkálni, kiemelni, visszalapozni stb. Tudom, hogy ezt elektronikus anyagnál is meg lehet csinálni, de mégsem ugyan az.
     Talán, amire inkább oda kellene figyelni, hogy egységesebb legyen a tankönyvkiadás (minek 4-5 féle kiadó?), én simán tudtam használni a bátyám 6 évvel korábbi könyveit, mert nem variáltak vele évente. Szükséges hibajavításokat, kisebb változásokat meg le lehetne tölteni, kinyomtatni és belefűzni az eredeti könyvhöz.

     Persze, ha lenne egy állandóság a tankönyvpiacon, akkor kisebb lenne a bevétel…

116. Nem reklámnak szánom, de az általam preferált kiadó már lehetővé tette, hogy aki megvásárolja a tankönyvcsomagot, a TK-ban elérhető kód alapján online is hozzáférhessen az adatbázisaikhoz, mindenféle hókusz-pókusz nélkül (gondolom ezt hamarosan minden kiadó követni fogja vmilyen. formában):
     http://www.mozaweb.hu/course.php?cmd=list (konkrét e-tk kínálat)
     http://www.mozaweb.hu/ (kattints felül a webtankönyvekre!)

     Sztem. József nem elsősorban a tanulási folyamatra gondolt, hanem ennek a digitális adatbázisnak a hiányára, hogy ne kelljen egy korábbi ábra, vagy szabály átismétlése miatt a padláson keresgélni a tavalyi tankönyvet… Hát erre a fenti link alapján (adott kiadóknál) már van megoldás!

117. 114. Csongor köszönöm, hogy válaszoltál. A kérdésemnek két oka volt. Az egyik az anyagiak, a másik az ésszerűség. Mikor megjelent számítógép és az internet, és lassan felfogtam hogy milyen lehetőségeket kínál, örültem és azt hittem, hogy sokkal könnyebbé válik az életünk. Hogy otthonról el tudom intézni az ügyeimet, hogy nem kell papírokkal mászkálni egyik hivatalból a másikba, hogy nem kell annyit utazni sorban állni. Azt is hittem, hogy a meglevő rengeteg hivatalnok, adminisztrátor irodai dolgozó munkájára nem lesz szükség, mert egy ember a számítógép segítségével számos hivatalnok munkáját képes elvégezni. Sajnos nem ez lett, a gépeket ugyan használják, de nem tapasztalom az előnyét. Úgy vélem, hogy lehetőségeket hagyunk veszni a közéletben, és az oktatásban is. Azt hiszem, hogy egy ilyen szegény ország, ezt nem engedheti meg magának. Üdv. Sz J

118. 106!
     Én értelek Csongor ,megértem,és köszönöm a hosszú válaszod..
     Viszont az én gyerekem 70 kilométert utazik (oda vissza 140 kilométert) napi 3 órát azért hogy tanulhasson.És baromira bosszús tud lenni,hogy ha nem látja az értelmét,és már néha ott tart hogy be sem megy,mert minek..(osztály főnök mindig igazolja nekem,mert tudja mi újság van)Inkább külön órára járunk 3 tárgyból,meg együtt tanulunk(fizika,elektrotechnika).Én meg tudom oldani,de hányan vannak akik nem,és csak az iskolai tananyagra és tanárokra hagyatkozhatnak..
     Mondtam is a gyerekemnek,hogy fiam ha a te gyerekedet majd akkoriban nem fogod tudni magán iskolába járatni,vége lesz..

119. 117:
     Ebben is van igazad, meg az Observer által leírtakban is (115) nagy igazság van, én éppen ezért azt a taktikát követem, hogy ragaszkodom a saját vázlathoz és a tanári magyarázathoz, de a szemléltetésben áram nélkül igencsak meg lennék lőve (pl. virtuális planetárium, béka boncolása, anatómiai 3D képek, kisebb videóbejátszások állatokról, stb.) Meg tudnám oldani digitális tech. nélkül is, de az anyagiak és főként az időtényező jócskán beszűkítené a lehetőségeket. Egyébként ezeknek az eszközöknek a fenntartása (karbantartása) is komoly költségeket emészt fel, ennek ellenére rendkívül érzékenyek – sérülékenyek, így sokszor „pofára esem” egy automatikusan induló frissítés, újraindulás – lefagyás, vagy akár működésképtelenség miatt.

     Ha belegondolsz, azért működik az infokommunikációs technológiák beszűrődése, lásd pl. okmányirodák, vagy E-NAV :-), csak ami nekünk 3 nap lenne egy ötlet vagy technológia átvételére – bevezetésére, az egy állami cégnél minimum 10 év…

     118:
     Ez rettenetes lehet! Gondolom középiskoláról (talán kifejezetten szakiskoláról van szó), ezekről személyeset nem tudok, de rendre hallom, hogy még több problémát kell ott leküzdeniük a Kollégáimnak.
     Ha rajtam múlna, visszavezetném a körzetesítést, ezzel megszűnne a szándékos szegregáció, a lecsúszott osztályok – iskolák és a mámorban úszó, de semmivel többet nem nyújtó „elit iskolák” kíváltsága, s nyilván sokan morognának miatta, de valahol helyreállna a rend. A szakképzésben újraindítanám a nagy hírű kollégiumokat (ma a bejárós rendszert preferálja mindenki), egyetemi szinten pedig a kvótára gyúró intézményeket bezárnám, esetleg megfelelő feltételek teljesítése esetén, a nagyobb egyetem kihelyezett vidéki tagintézményeként működhetne tovább. Nem könnyű, tényleg millió sebből vérzik minden a témában, egy kardvágással (ahogyan Hoffmannék szerették volna) nem lehet felszámolni a problémákat. Ráadásként óriási az érdekkonfliktus is, valamint az állandó küzdelem a (hallgatót csak per főnek tekintő) kvóták miatt.
     Üdv.: H.Cs.

120. „javíthatják teljesítményüket azok az oktatási rendszerek, amelyek figyelembe veszik a gyermekek egyéni képességeit és szükségleteit, amelyek részben genetikai hajlamukból fakadnak”

     http://www.hir24.hu/tech-tud/2013/12/12/a-dns-nyeresre-all-a-kornyezettel-szemben/~~wtb

121. Szimpla bulvárhír, számomra semmi jelentősége nincs…
     Mindig is tudtuk, hogy a genom meghatározó tényező, s azt is, hogy ettől függetlenül nem kizárólagos. A kísérlet konkrét leírása nélkül nehezen mondható róla korrekt vélemény. A tömegoktatás (ami van) nem teszi lehetővé az egyéni bánásmódot, max. az egyéni odafigyelést. Ahhoz kiscsoportos (max.8 fős) osztályok, vagy legalább bizonyos tanórák esetében ilyen jellegű csoportbontások kellenének. Ha a genetika tényleg ennyire determinál a tanulási képességekben, akkor nagy bajban vagyunk, mert a genetikánk rohamosan degenerálódik :-). Talán ennyire nincs nagy baj! Remélem az OM nem olvassa a cikket, mert hiba lenne ikerkutatások eredményeiből a teljes populációra érvényes oktatásbeli következtetéseket levonni. A cikk írója is megjegyzi, nem az egyén konkrét képességének alakulása, hanem egyfajta, az átlagtól való eltérésen alapuló valószínűség terén mutatkozik összefüggés (innentől nekem csak egy érdekesség ez a kutatási eredmény). Pl. magyarázza azt, hogy Pistike a maga kis genetikájával nem lehet matekprofesszor (amit én az első feleletnél ui. kiszúrok), de azt nem, hogy Pistike miért nem figyel a matekórán.
     H.Cs.

122. 119!
     Csongor,szakközépiskoláról van szó az én esetemben..Direkt nem gimnáziumba mentünk,hanem elektronikát és informatikát tanító szakközép iskolába,ráadásul nem is 4 éves évfolyamon hanem 5 éves..De mennénk tovább mérnök-informatikára,vagy esetleg mechatronikai-mérnök szakra,és ehhez azért kell némi alap tudás..A bejárás nem gond,mert már megszoktuk.Voltunk 3 és fél évig kollégisták,minorita rend kollégiumba,nem volt rossz,de így jobb..(Közelebb nem volt ilyen tipusú iskola).Szóval semmi probléma ezzel,hanem azzal van a gond ,hogy nem ad egy megfelelő alapot ahhoz hogy tovább tudjunk menni innen..Ezért ez nagy csalódás számomra..
     Ha én akkor ezt tudtam volna így ahogy most,akkor gimnáziumba adom,mert „gondolom” hogy azért ott van még némi színvonal..

123. Azon gondolkodtunk már, hogy a mindenkori hatalomnak milyen érdekei fűződnek az oktatáshoz ?
     A fogyasztói társadalomban valóban muszáj annyi okos és értelmes elmét kisajtolni az iskolákból?

124. Lehettem Volna, ott a te nagy tévedésed, hogy feltételezed, hogy a tovább tanulásnak az a célja, hogy okos és értelmes embereket kapj végül. De nem. Manapság ez csak azt jelenti, hogy aki tovább tanul, az tovább kapja a hatalom által előírt nevelést, jobban tudják befolyásolni.
     Mielőtt rám támadnátok, ez nem azt jelenti, hogy a főiskolákról nem kerülhet ki okos és értelmes ember, de többségüknek nem is az a célja. Csak a gyerekkorukat szeretnék még megnyújtani egy kicsit, vagy a vágyott álláshoz kell a diploma. (Érdekes jellemző ma Magyarországon, hogy nagyon sok álláshoz bármilyen diploma jó, csak legyen valamilyen felsőfokú végzettség.)

125. 123-124!

     Nem akarok durva lenni..Nézzétek már meg légyszíves mit kell tanulni egy mechatronikai-mérnöknek,vagy egy mérnök-informatikusnak autonóm intelligens rendszerek szakon,és mit kell csinálnia ha elvégezte..Mihez kell értenie..
     Amiről beszéltek szinte kifejezetten a pofázós szakok..

     Nem muszáj sok okos értelmes ember egyébként,mert lehet menni kaszásnak is,még van hely jelentkezni közmunkába..Arra mindig szükség van..

126. 122:
     Már a gimnáziumok sem a régiek. A szakiskolák küzdenek a létszám (ettől függ az indítható osztályok száma, és nem titkoltan a tanári kar munkalehetősége) tartásáért, ezért nem buktatnak, bárkit felvesznek (és ezért kellene jobban átgondolt reformokkal előállni a szabályozásban, mert addig nem lesz alapvető változás!). Legtöbb helyen egy város vagy régió gyűjtőhelyeként működnek, mert ugye (korábban 18) ma 16 éves korig kötelező iskolába járni, ill. járatni a gyereket (igaz, sokan már 7. általánosban betöltik a 16-ot). A szakközépiskolákban valamivel jobb a helyzet, aki akar, tanítják, tanulhat, ám közben el kell viselnie az érdektelenek (a töltelék-tömegek) közönyét és rendkívül hátráltató, közösségromboló hatásait (gondolom Ti is emiatt csalódtatok, nyilván a háttér kihat a tanárok munkájára, így az iskola hozzáadott értékére is). Ha lenne saját gyermekem, református gimnáziumba iratnám, mert ott garantált a színvonal, s vannak szabályok, amiket akárki nem hajlandó elfogadni (én még akkor is tartanám, tisztelném ezeket az elveket, ha nem lennék felekezeti tag), ezért keményen szűrni tudnak, de a légkör humánusabb, mint mondjuk egy kifejezetten rendi egyházi intézményben. Innen megfelelő emberi légkörből, kellő tartással (ez sztem. a legfontosabb!), és kifejezetten jó tudásalappal kerülhet ki a diákok többsége, bármilyen egyetemen is tanuljanak tovább. Ha szerencséd van, találsz helyi, hasonlóan működő állami gimnáziumot ill. szakképző intézményt is, azonban ezekbe mindig nagyon nehéz bekerülni, mert az elit is ide járatja a gyerekeit, miközben a liberális vonalról és a szabados gyereknevelésről papolnak…

     123-124:
     Sztem. az állam közvetlenül nem érdekelt a butításban, én legalább is nem kaptam még utasítást, hogy álljak le, mert pl. a fogyasztóvédelem beépítése miatt olyan tudást adok, ami a konzumizmus terjedését gátolja… Sokkal inkább arról van szó, hogy folyton költséghatékonyság címén megszorítások zajlanak, így az intézmények a fennmaradásukért olyan eszközöket vetnek be, amelyek egy normálisan működő társadalomban elfogadhatatlanok lennének. Ezek felett szemet hunyni a bűn, és a politika (valamint az intézményvezetők) felelőssége. A mai helyzetben az megérthető, de nyilván erkölcsileg egyben el is ítélendő, hogy az oktatók így cselekednek… Meggyőződésem, ha pl. egy átlag magyar iskolában kőkeményen vennénk a tanterv továbbhaladási feltételeit, lenne iskola, ahol a 3-4 évismétlővel szemben egy osztály háromnegyede nem mehetne tovább… Ez is egy olyan nyomás – tényező, ami miatt a színvonal és a korábbi tudásszint tarthatatlan. És most ne kezdjétek megint, hogy az is a tanárok miatt van, mert elismerem, van benne szerepük, de nem ők a kiváltó „okok”, max. asszisztenciát adnak a saját fennmaradásuk érdekében, ami meg ugyebár evolúciós előny!
     Üdv.:
     H.Cs.

127. 125: ha még olvasod:
     „mérnök-informatikusnak autonóm intelligens rendszerek szakon,és mit kell csinálnia ha elvégezte..Mihez kell értenie..”

     Mindenekelőtt el kell felejtenie a sok hülyeséget, amit tananyag néven belevertek a fejébe. 😉

     Másrészt az autonóm rendszerek is igencsak szerteágazó dolog. A kis dolgok érdeklik (arduino,arm és t.sai), vagy a nagyok(guglibotok,newton és hasonlók). Ha a mechatronika irányából jön, akkor szvsz. a beágyazottak lesznek ismerősök (robotok stb.)

     Persze, ha elég nagy céget spéciz ki magának, akkor lehet csak a szoftverrel is foglalkozni. Gráfelmélet és társaiból nem árt pengének lenni hozzá.

     A suliban olyasmik lesznek, mint numerikus matek, kalkulus, formális nyelvek stb, de nem ez fog kelleni a szakmához, csak szórótárgyak.

     Btw: miért nem mentek be pl. a BME automatika tanszékre körülnézni?

128. 127: Nem kérdés volt, hanem javaslat, hogy nézzék már meg miről is osztják az észt…
     Egyébként is a nevezett szakirány a BME-n a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszéken van, nem az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéken. Ha valakit érdekel, inkább ott nézzen körül… 🙂

129. 128: akkor csak az első mondatot vedd figyelembe. 🙂

     (nekem úgy tűnik melike00 a gyermeke számára néz valamit, de ha a magyar oktatástól vár használható informatikai tudást, akkor csúnyán csalódni fog…)