Tibor bá’ online
Én már évek óta nyomom a szöveget, a politika elveszi az agy józan gondolkodását, de nem csak a politika, egyéb, (például kialakult erkölcsi) „hitvallásunk” is (jó példa erre a mosógépszerelőnk). A kutatások szerint a politika totálisan képes elpusztítani az ember következtetési készségét. Az olyan emberek, akik jók matematikából, teljes mértékben képtelenek megoldani egyszerű matek feladatot, amit normál körülmények között kiráznának a kis ujjukból, amennyiben a helyes válasz ellenkezne politikai nézetükkel.
Ezek szerint elbúcsúzhatunk azon nézetünktől, hogy az oktatás, a tudományos bizonyíték, a megbízható média képes az embereket ellátni megfelelő információval, annak érdekében, hogy jó döntéseket tudjanak hozni. Most tehát azt kell megtudnunk, hogyan működik az agyunk függetlenül attól, hogy milyen okosak vagyunk. Különben, mi emberek úgy gondoljuk, hogy a döntéseinket racionálisan hozunk meg. Valójában azonban a döntéseket úgy hozzuk meg, ahogy azt az érzelmeink diktálják. Végül a főkérdés az, hogy a szavazó állampolgároknál számítanak-e a tények? (Brendan Nyhan) A rövid válasz: NEM.
A dezinformációval megfertőzött emberek a valós információk közlésére csak még jobban ragaszkodnak az elképzeléseikhez. Erre vannak konkrét példák. Azok az amerikaiak, akik elhitték, hogy Irakban tömegpusztító fegyverek vannak (atombomba), amikor olvasták a cáfolatokat, még erősebben ragaszkodtak a tévhitükhöz.
A fentiekben jelzett eredményt adó kísérlet simán megdöbbentő volt. A kísérlet lényege, hogy először a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban adtak bizonyos számsorokat, amiket az kísérleti alanynak értelmezni kellett. Ezt követve a fegyvertartással és a gyilkosságokkal kapcsolatban adtak meg egy adatsort, ami számszakilag pontosan megegyezett az előzővel. Azok, akik a fegyvertartás betiltása mellett álltak ki, a második számsor értelmezését gyorsabban végezték el, mint az elsőt. Azok azonban, akik ellenezték a fegyvertartás betiltását, képtelenek voltak megoldani a feladatot, bár előzőleg nem okozott nekik nehézséget a mezőgazdasági tételek esetében. – Ezen belül még ennél is megdöbbentőbb eredmény, hogy minél jobb volt valakinek a matematikai készsége, annál nehezebben boldogult a számára politikailag elfogadhatatlan eredmény kiszámításával.
Ezek után egyértelműen ki lehet jelenteni [amit mi már régen tudunk itt a honlapon], hogy a politikai elkötelezettség megakadályozza azon tények elfogadását, amelyek ezt az elkötelezettséget megingatnák.
Amit (például) a magyar ellenzéknek meg kellene tanulni, hogy több és jobb információ nem változtatja meg egy szavazó szándékát, ellenkezőleg, még jobban fog ragaszkodni a téveszméjéhez. A racionalizmus felett győzedelmeskedő érzelem, nem az emberi agy egyik hibája, hanem annak konkrét tulajdonsága. És ez nem csak a politikai állásfoglalásokra érvényes, hanem mindenre.
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Ez a választási eredmény nem az ellenzéktől függött, ez tisztán informatikai csalás volt, már akkor a képembe röhögött a fiatal FideSS gyerek a szavazóhelyiségben, amikor rákérdeztem, melyik TV csatorna fogja közvetíteni a választásokat. Hát persze, hogy a királyi és persze, hogy előre meg volt a választási számítógépes csalás forgatókönyve tervezve. Abban bízom, mivel kiderült, hogy Orbán súlyos beteg, Bécsben, Grazban két klinikán is, a volt Telki Magánkórházban és még számos helyen kezelték és kezelik, hogy előbb-utóbb meghal. Nem viccelek, katatóniás tüneteket mutat, az pedig súlyos és gyors szellemi hanyatlással (Alzheimer-kórhoz hasonlóan) jár, hacsak valami csodaszert fel nem találtak, de ahogy olvasom, nem sikerült.
Ami az oktatást és média összefüggését illeti, jól emlékszem gyermekkoromból, hogy Öveges professzor nyomta a süket sódert, miközben mi a kiváló általános iskolában visszajártuk matematika, kémia és fizikai szakkörre és csináltuk a kísérleteket, az volt az igazi tudás és tanulás. Rendkívül sokat adott. No meg torna szakkörre is, azt is lehetett. Abban a büdös Kádár János-féle rendszerben, amit olyan sokan szidnak, pedig akkor volt a legjobb Magyarországon élni, szerintem. Azért gondolom, mert még a nagymamáim (akik az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején születettek) sem beszéltek soha a fiatalkorukról, a Horthy rendszerre (személy szerint rosszul vagyok, ha ránézek a képére a mai napig), tehát nem lehetett jó. Múltkor megnéztem Szentes történetét, édesapám a II. vh előtt ott vezetett egy gazdaságban tejüzemet, hát borzalmas volt. Hasonlított a mai korra, annyi volt a különbség, hogy devizahitelt nem sóztak jelzáloghitel formájában senkinek a nyakába, de gyalázatos volt a gazdaság működése.
1 – Olympia:
Ez elég messze esik a poszt topikjától.:D
” Abban a büdös Kádár János-féle rendszerben, amit olyan sokan szidnak, pedig akkor volt a legjobb Magyarországon élni, szerintem”
Thürmer Gyulabácsi már sokszor elmondta „KÁDÁR alatt jobb volt”
csak soha nem engedték neki befejezni a mondatot..mert az Ő verziója:
” KÁDÁR alatt jobb volt, mint Ceausescu alatt–
Öveges József-ről meg annyit: semmit nem értesz a „Fizikából”—
3 – csengő:
Ami engem illet, én a 70-es években jobban éreztem magam, mint most, de ebbe jelentősen belejátszik az életkor is. Igaz, én akkor is vállalkozhattam, mint szabad úszó.
Már kismillió közvéleménykutatás volt erről a rendszerváltás óta, ami prezentálta, hogy Magyarország az egyetlen ország a közép-kelet-európai országok közül, ahol is egyöntetűen visszasírják a Kádár-rendszert éscerős nosztalgiával gondolnak rá. Az oka nyilván a legvidámabb barakkban keresendő. Mi gondja volt akkor az átlagembernek? Kb semmi. Állás volt, a bérek nem voltak rosszak, lakást előbb utóbb kaphattál és ingyen volt, sőt a legtöbb dolog ingyen volt vagy nagyon olcsó volt és ezáltal kiszámítható volt a jövőd. Jó volt az egészségügy, az oktatás, sokkal jobb volt a közbiztonság. Persze, hogy bánják az emberek és visszasirják. Én is többek között, de az anyámon át az összes ismerősöm is.
„A megszerzett világnézet gátolja az azzal ellentétes befogadását. Élettani adottság az új, a más, az idegen, a szokatlan elvetése, és nincs nehezebb feladat, mint a már irreverzibilisen beépült ismeret korrekciója. Minden azon múlik, hogyan manipuláljuk a még naiv agyat.”
„Figyelemreméltó, hogy már két nagy eszmei kísérlet, a felvilágosodás és a szocializmus, tűzte ki céljául a rációra épülő, homogén világnézetű emberi társadalom kialakítását. A felvilágosodás kulcsszavának tekinthető „Sapere ande” – merj a magad fejével gondolkodni; Denis Diderot még ma is bátor maximája: „Nem összetéveszteni a petrezselymet a bürökkel nagy dolog, hinni vagy nem hinni Istenben semmi esetre sem az a nyílt szembenállás volt a naiv agyak mítoszra épülő hagyományos manipulációjával. Johann Wolfgang Goethe amikor azt írta: „Akinek van művészete vagy tudománya, annak van vallása, akinek nincs, annak legyen vallása”, pontosan megértette a szerzett hajtóerő jelentőségét az emberek életében, és azt, hogy a mítoszokra miért van szükség. Mivel a rációra épülő homogén világnézet csak a társadalom szülője, az emberi agykéreg működési törvényeinek pontos ismeretére épülhet, a végeredményt tekintve, szükségszerűen volt mindkét nagy eszmei kísérlet sikertelen. Mindazonáltal, magas életkvalitásuk miatt ma azok az országok a legirigyeltebbek, amelyekben a család/iskola/társadalom triász az új eszméknek legalább egy részét a nevelésbe beépítette.”
A VELESZÜLETETT ÉS SZERZETT HAJTÓERŐK NEUROKÉMIAI KONCEPCIÓJA
Knoll József
http://www.matud.iif.hu/04apr/02.html
3 Csegő, aki ezt az öreget képes volt élvezni, azzal valami baj volt. Személy szerint, ha megszólalt, rosszul voltam tőle. Még a legtehetségesebb, legokosabb (mindenben kitűnő stb.,) osztálytársam sem volt rá kíváncsi.
https://www.youtube.com/watch?v=5malJFwK6SU
Moldova György is Kádár rendszerét tartja jónak. Thürmer ugyan izraelita (zsidó) vallású, de a posztjait olvasom a Facebook-on, nem hiszem, hogy így fejezte volna be a mondatát, hogy jobb volt, mint Caeusescu alatt. Olvasd el példaként Dr. Pálffy József Füle a falnak c. könyvét, megismerheted a 70-es évek csoda világát pl. az NSZK-ban, de a világ többi részén is.
Szinte az összes Moldova könyvet olvastam. Főleg az utánozhatatlan, szarkasztikus humora miatt. De Moldova véleménye nem
tekinthető egyáltalán etalonnak, főleg nem összehasonlítható egy Goethé-vel.
A kommunizmus eszméje helyénvaló és követendő ugyan, de mindenképpen hibás.
Hibás mégpedig abban, hogy erőszakos és idejekorán volt. Most is szatyrok miatt verekednek, majd megértik a szabadság, egyenlőség, testvériség probálkozások eszméjének valódi
értelmét?! Nem valószínű.ld. 6-os hsz-ben leírtakat.
Túl kellene lépni a berögződéseken, és ehhez először is abba kell hagyni a magunknak való hazudozást! Utána lehet kicsit előrébb mozdulni.
Balázs, a „szabadság, testvériség, egyenlőség” hármas jelszónak a világon semmi köze a kommunizmus eszméjéhez, az kifejezetten a világ (cionista zsidó) szabadkőműves szervezeteinek jelszava volt és Párizsban találta ki az egyik szabadkőműves szervezkedés.
A cikkben említett kísérlet konkrétumait meg keressük ki mi? Igazán hasznos lenne, ha belinkelnéd, mert konkrétumok nélkül ez így egy nagy semmi. Különösen annak fényében, hogy sorra derülnek ki a leghíresebb pszichológiai kísérletekről, hogy vagy maguk a kísérletek, vagy azok kiértékelése manipulálva voltak, hogy a kísérletet megtervező pszichológus prekoncepcióját igazolják. Ennek fényében nagyon nem mindegy, hogy mik is voltak azok a feladványok, és konkrétan milyen eltérések voltak.
Hogy egy lehetséges példát mondjak, mi van, ha az volt a feladat, hogy azt a következtetést vonják le a számsorokból, hogy a polgári fegyvertartás rossz (nagyon így fest a dolog) – hát nyilván vonakodnak levonni ezt a következtetést, főleg, ha úgy látják, hogy a számsor csak egy kiragadott példa, és egy csomó faktort nem vesz figyelembe, ezért hamis konklúziót vonnának le.
Tibor bá, tudtommal te is a polgári fegyvertartás híve vagy, furcsállom, hogy nem vizsgáltad meg alaposabban ezt a kutatást.
Na jó, találtam valamit, ami közel áll a cikkben szereplő leíráshoz: https://www.readcube.com/articles/10.1111/pops.12394?author_access_token=osr6PE8yFA_kbxl9h8hPGYta6bR2k8jH0KrdpFOxC66R3bnM_gHVq645zbweUlv8JA8yjD4OgK3__nZEfkPKtNBBugrP5JFcT3X-lTkuqk2ueCO5GUwjBovDjS1ZwYq3
A recent experiment by Ka han (2015b) using this approach helps show clearly just how powerfully directional motivations can shape information processing. In the experiment, participants were randomly assigned to receive a table of outcome data that was labeled as either showing how a skin cream affects a rash or how gun control affects crime. The success of the intervention (i.e., skin cream, gun control) was also randomly varied between respondents. When the table was presented as data about whether a skin cream helped a rash or not, there were no major differences in how people of different ideological leanings interpreted the data. But wh en the data were instead presented as evidence about the effectiveness of gun control, people’s interpretation of the results became polarized by ideology.
11 – Jóskapista:
Örülök, hogy találtál „valamit”. A poszt nem fordítás, hanem az én fogalmazásom a témával kapcsolatban. Bírtam Brendan Nyhan nevét, ha arra rákattintasz, akkor megtalálod az összes munkáját, valamennyi erről a témáról szól.
12. Tibor bá
Én arra a konkrét kutatásra voltam kíváncsi, amelyiket leírtál, nem a szerző összes munkájára. Azt gondolom te sem olvastad végig, pedig, már elnézést, hogy feltételezésekbe bocsátkozom, alighanem több szabadidőd van, mint az olvasóid nagyrészének.
És akkor már megjegyezném, hogy amit találtam, nem pontosan az, amit te leírtál. De még itt is meg lehet magyarázni a torzítást: a fegyvertartás egy valós kérdés, amiről azok, akiknek markáns véleményük van, bizonyosan vannak valamilyen adataik (pontos vagy nem, az most nem releváns), tehát ha az eléjük tett adatok ennek ellentmondanak, minimum kétkedni fognak azok hitelességében. Míg egy akármilyen krém hatása egy bőrtünetre, arról nincsenek előzetes adataik, ezért nincs okuk kétkedésre, hacsak nem nyilvánvaló reklámról van szó.
13 – Jóskapista:
https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2319992
„Most tehát azt kell megtudnunk, hogyan működik az agyunk függetlenül attól, hogy milyen okosak vagyunk.”
Vagyis okosabb-e nálam a saját agyam? 🙂
Az agyunk az ingereket, amelyek sokszor exponenciálisan változnak, logaritmikus skálán kezeli. Feltehetően azért hogy könnyebbé és biztonságosabbá tegye az életünket.
Képzeljük bele magunkat egy ősember helyzetébe. Kinézünk a barlangunk nyílásán, és azt látjuk, hogy neandervölgyiek gyülekeznek lándzsákkal. Amikor az agyunknak fel kell fognia, hogy mekkora veszéllyel is állunk szemben, akkor valójában az az igazán életbevágó, hogy nagyságrendileg jól lássuk a helyzetet. Sokkal fontosabb, hogy a relatív hibázást minimalizáljuk az abszolút hibák (számszerű eltérések) helyett. Másképpen fogalmazva, inkább a konkrét számokban tévedjünk, mint a százalékokban. Ha 5 helyett 10 lándzsás van kint, akkor az eltérés számszerűleg csak 5, míg százalékosan 100. Ilyen esetben nyilván szerencsésebb a százalékos eltérésre koncentrálnunk.
A politika teljesen más dolog,legalább is számomra..Azért mert számomra az egy hókusz pókusz,és teljesen más van előttem a színpadon,mint mögötte.Akár ellenzékben van valaki akár kormányon.