Tibor bá’ online
Antibiotikumokkal „dúsított” húsoktól hízni lehet, plusz betegségeket is okozhat.
Most már évtizedek óta szabványos gyakorlat a haszonállatok takarmányába az alacsony dózisú antibiotikum bekeverése a jobb hozam érdekébe. Aki először alkalmazta az jelentős előnyre tett szer más állattartókkal szemben. A többieknek, ha versenyben akartak maradni, követniük kellett a gyakorlatot. Így érkeztünk el a mai helyzethez. [Most felejtsük el, hogy az állatokkal hormonokat is zabáltatnak a gyorsabb gyarapodás érdekében, mert ez nem témája a posztnak]. A lényeg, hogy az állatok úgynevezett „sub-therapeutic antibiotic therapy (STAT)”, vagyis „gyógyításnál kisebb dózisú terápiát” kapnak. Csakhogy ez igen alkalmas arra, hogy a kórokozók rezisztensekké váljanak az adott antibiotikummal szemben. Ráadásul Amerikában a forgalomban lévő antibiotikumok 80 százalékát befogták már erre a praktikára.
Annak ellenére, hogy a STAT alkalmazást 1950-óta fenntartják, a hatásmechanizmusa mind a mai napig ismeretlen. Egyelőre úgy tűnik, hogy az antibiotikumok kiölik az állatok bélflóráját, ha ez valóban így van, akkor fennáll a lehetősége annak, hogy ugyanez történik az emberi emésztőszervekben is. Ezt támasztja alá egy tanulmány ( paper ), ami a múlt hónapban jelent meg a Nature-ben. Ez szerint összefüggést találtak az emberi bélflóra diverzitása és az elhízás között. Arra derült fény, hogy sovány és kövér emberek 100 trilliónyi baktériumot tartalmazó bélflórája között jelentős különbség adódik. Egyszerű szavakkal, a kövér ember beleiben sokkal kevesebb mikroorganizmus fajta létezik, mint a soványakéban. A kísérleteket 9 éven át S. Dusko Ehrlich végezte a francia Nemzeti Agrártudományi Kutató Intézetben, és az eredmény összhangban van egérkísérletekkel. Plusz, megerősítést nyert a múlt évben napvilágot látott kutatási eredményekkel, ami szerint azok a gyerekek, akiknek jelentős mennyiségű antibiotikum adtak be, az életük későbbi szakaszában nagyobb valószínűséggel híztak el, mint kortársaik.
Ennél is kellemetlenebb tény, hogy a kísérleteket végző team Ehrlich told NPR. összefüggést talált az alacsony mikrobiológiai diverzitás és a szív érrendszeri betegségek, cukorbetegség, és rák előfordulása között, függetlenül az elhízás mértékétől. „Alacsony diverzitású bélflórával rendelkező sovány emberekre is érvényes a megállapítás.”
Az tejhát világos, hogy antibiotikum túlfogyasztásunk akár betegségek gyógyítása, akár haszonállatok fogyasztásából kifolyólag nem várt egészség károsító hatással bír. Most már csak azt kell kivárni, hogy a hatóságok megtegyék a szükséges lépéseket, bár kétséges, mert a hústermelők meg fogják találni a kibúvókat.
__________________________________________________
__________________________________________________
__________________________________________________
…..a posztban leírtakkal ellentétben azonban a génmódosított növények termesztése szigorúan tilos, pedig egyetlenegy dokumentált esetben sem bizonyították emberekre való káros hatásukat (sic)
Döntéskor,törvénykezéskor a tudományos tények nem kapnak több szavazatot, mint a lobbyk érdekei és a tömegek tévhitei.
Én nem lepődtem meg különösebben ezen az eredményen, és még azon sem, hogy már megoldották az egészséges bélflóra átültetését a probléma kezelésére. Egészséges bélflórával rendelkező hozzátartozótól származó kaksit juttatnak be a beteg vékonybelébe, állítólag orron át dugnak le egy csövet, annak a segítségével és ismét rendben lesz az egészség egy darabig…
Jó ez a kapitalizmus, megmérgez, megbetegít, de azért életben is tart, amíg még ki tud húzni belőled valamit. Az a szép, hogy nem is tudsz igazán mit csinálni, annyira erős a gépezet, hogy vagy itt, vagy ott, de valahol biztosan elkap a gépszíj és felteker… 🙁
1: az antibiotikum nem génmódosítás
2: Több növényevő fajnál is úgy adja át az anyaállat a bélflótája baktériumait az utódnak, hogy a kölök eszik némi ürüléket (lásd pl wiki koprofágia).
Sőt olyat is hallottam már, hogy az embereknél is számos fontos bacit ad át az anya, ha megrágja az ételt mielőtt a babának adja (és nem előre pürésített cuccal etet).
Saját tapasztalat: 20 db kitojt, telepi tyúkból 6 db egy héten belül megdöglött miután rendes takarmányt kaptak és zöldet is ehettek. A többi túlélte és „felépült”, azóta sem volt elhullás.
2: Tehát a gyógymód a betegségre, hogy a kajaipar szarral etet: egyél szart! 🙂
Az EU-ban nem engedélyezett az antibiotikumos táp etetése (illetve kivezetés alatt van), csak az USA-ban
Lásd 1831/2003 EK rendelet:
A Tudományos Operatív Bizottság 1999. május 28-i véleményében a következőket fogalmazta meg: „mikrobaölő szerek növekedésserkentő szerként való felhasználása tekintetében az olyan osztályba sorolt hatóanyagokat, amelyeket humán vagy állatgyógyászatban használnak vagy használhatnak (azaz ahol fennáll a baktériumfertőzések kezelésére használt gyógyszerekkel szembeni keresztrezisztenciára irányuló szelekció kockázata) mielőbb fokozatosan ki kell vonni a forgalomból, végső soron pedig be kell tiltani.” A Tudományos Operatív Bizottság második, 2001. május 10-én és 11-én elfogadott, a mikrobaölő szerekkel szembeni rezisztenciáról szóló véleménye megerősítette azt az igényt, hogy elegendő időt kell biztosítani ezen mikrobaölő szerek alternatív termékekkel való helyettesítésére: „A forgalomból való fokozatos kivonás folyamatát meg kell tervezni, és össze kell hangolni, mivel az elhamarkodott intézkedések hátrányos hatással lehetnek az állategészségügyre.”
2 Az állatvilág már nagyon rég felhasználja különböző célokra a végterméket.
A termeszek közt van, amely építőanyagnak használja, és egyúttal védekezésre a penészgombák ellen.
Gyulladások ellen penészgomba, penészgomba ellen termesz-szar. 🙂
http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/280/1770/20131885.abstract
1: Lehet, hogy én olvastam felületesen, de szerintem a poszt egy szóval sem említi a génmódosítást. Az antibiotikumokról szól, és arról, miért adagolják takarmányba, és ennek milyen következményei lehetnek. Elgondolkodató.
Sajnos én is, a gyerekek is átestünk már pár antibiotikum-kúrán. Erősen esélyes, hogy ilyenkor a bélflóra nullázódik. Próbáljuk ezt helyrehozni probiotikumokkal, de az az 1-5 baktériumfaj, amit így beviszünk, elég szegényes biodiverzitást jelent. Lehet, hogy tényleg a széklettranszplantáció lenne az igazi, de honnan lehet tudni, hogy kinek van errefelé tényleg egészséges bélflórája?
1 Vajdahu János
A génmódosított növények a tudósok véleménye szerint potenciális veszélyeket hordoznak. Az nem érv, hogy még eddig nem következett be baj, de felborítható vele a jelenlegi biológiai egyensúly egy szerencsétlen véletlen bekövetkeztével.
Egyébként az amerikaiak nemrég publikáltak egy esetet, hogy a rizsfélék vad rokonságában már kimutatható egy olyan gén, amelyet az egyik génmódosított rizsbe vittek be. Ez már kereszteződéssel elszabadult. Az így kialakult vadrizs változat nagyon szapora, az ültetvényeken gyomnak számít, viszont vegyszerálló a génmanipuláció következtében.
Szóval sikerült egy jó vegyszerálló gazt létrehozni…
Ráadásul versenyképessége miatt fennáll a veszély, hogy kiszorítja a többi vadrizs változatot, amelyeknek a nemesítésnél fontos szerepük van.
Az összes eddigi, és már kihalt élőlény evoluciójához szervesen hozzá terozik, tartozott, az adott környezethez való alkalmazkodáson kívül, az immunitás kialakulása bizonyos kórokozókkkal (baktériumok, vírusok) szemben. Szerintem ez logikus, mert nem csak az oroszlán őlheti meg a gnút, hanem a növényfogyasztás során a véráramba került kótokozók is. Tehát, ha az ember teljesen csíramentesíti a közvetlen környezetét, saját maga által gyártott táplálékait, akkor esélyt sem ad az immunrendszerének ahhoz, hogy ellenállóvá váljon. Nem közvetlenül a táplálékban lévő antibiotikumok okozzák a bajt, hanem az, hogy ezen antibiotikumok blokkolják , illeteve nem engedik kialakulni a normális immunrendszert, ezzel védtelenné téve minket a kórokozókkal szemben. Még egy pont a kihalásun mellett, a lebutított immunredszerünk. Csak azt tudnám hogy a kedves genetikus professzorok míért nem hívják fel erre a közvélemény figyelmét.
Az antibiotikumokról jut eszembe…
Életveszélyes betegségek tucatjait gyógyítják ezekkel ma az egész világon. A trippert a lueszt a lyme kórt a tüdőgyulladást a helokobaktert etc.
A kórokozók antibiotikum rezisztens változatokat fejlesztenek ki, az
antibiotikum használat óriási társadalmi gyakorisága miatt.
Felvetődött a reális aggodalom, mi lesz ha egy nagyon agresszív és veszélyes kórokozó, amelyik rezisztens, világjárványt okoz?
Ezért sok szakértő – általában – az antibiotikumok használatának mérséklését javasolja.
Ismeretségi körömben és a szélesebb közönség köreiben is,ennek folyományaként teljesen tévesen az antibiotikumok hovatovább a méreg szinonímái és ebben az elbánásban is részesülnek,helyettük a homeopátiás készítményeket ajánlják ezerrel.
Utóbbiak hitelességének kérdése is megérne egy posztot.
11:
Személy szerint én a homeopátiát teljes mértékben elutasítom, amiért többen felszisszentek a reguláris hozzászólók között.
A rezisztens kórokozókról már volt éles vita, jó egy évvel ezelőtt.
9. Betudnák tenni a forrását?
13 endy88
Nem találom az eredeti forrást, amit olvastam, valószínűleg vagy a Science Daily-ben, vagy a Spiegel Online Wissenschaft-ban olvastam nemrég.
De nyomozásom során megtaláltam az alábbi cikket, ami ide kapcsolódik:
http://www.nature.com/news/genetically-modified-crops-pass-benefits-to-weeds-1.13517