(1158) Rossz hírem van

Tibor bá’ online

 

~00000Rossz hírem van a peak oil várományosai számára. A fosszilis világvége még jóval odább van, mint várjátok. Szóval a lelkes várakozást fel lehet függeszteni. A megújuló energia inkább csak a verbális múlté, mint a tényleges jövőé. Nem valószínű, hogy lesz szélkorszak, dagálykorszak, szolár-korszak, vagy geo-termálkorszak. Az olajkitermelő gigászok irgalmatlan nagy profitjukat nem a megújuló energiák megteremtésére fordítják, hanem rátépnek a nem hagyományos nyersolajak kitermelésére. A CO2 pedig ezután se fogja a megfontolás tárgyát képezni. Ami éppen készül ránk köszönteni, a „nem konvencionális” olaj és gáz korszaka.

Technikailag arról van szó, hogy a korábban gazdaságtalannak ítélt mezőket, ahol a kőzeteket olaj itatja át, Hydro-fracking eljárással teszik kitermelhetővé. Mi ez? Nagynyomású vízsugarakkal törik össze a földalatti palarétegeket, felszabadítva így az ott előforduló olajat és földgázt. Ezt leginkább az USA területén folytatják a lakosság heves tiltakozása ellenére, mert tönkreteszi a vízbázist. A másik lehetőség, az olajjal átitatott homok kibányászása és abból az olaj tartalom kivonása, ami egy igen rossz hatásfokkal működő eljárás, és már maga a kitermelés is jelentős CO2 generálásával jár. Ezzel a módszerrel elsősorban Kanadában és Venezuelában élnek.

A peak olajosoknak abban igaza van, hogy a könnyen kitermelhető, hagyományos kutak kimerülőben vannak, jelentős új mezők már nem találhatók, a kereslet kielégítése már csak nem hagyományos módon lehetséges – per pillanat – de ezen időnyerés alatt fel lehetne készülni a megújulókkal a teljes átállásra.

Mi következik ebből? A globális CO2 kibocsátás garantált túlfutása minden elképzelhető határon, aminek következménye a lehető legrosszabb szcenárió bekövetkezése intense heat waves . Földünk klímája ma még elképzelhetetlen mértékben fog elviselhetetlenné válni számunkra.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

85 gondolat erről: „(1158) Rossz hírem van

  1. Van egy rossz hírem nekem is:soha nem fog elfogyni az olaj és a gáz, mert az a föld magjában működő termonukleáris megaerőmű melléktermékeként újratermelődik.Még egy rossz hírem a geddonra várakozóknak, még odébb van az időpontja, a CO2 sem halmozódik, mert az egyre jobban burjánzó vegetatív növényzet egyre többet nyel el belőle.Sőt ezen a télen is fűteni kellesz keményen, nem lesz meleg odakint.

  2. 1: Avatar
    Mi itt mo nem hogy pénzt kapunk ezért a szavak nem kimondásáért,hogy tartsuk a pofánkat be, hanem még mi fizetünk 40 féle új adónemmel ez után.Pl nem mondjuk ki a dohánykereskedelemmel összefüggő és a szervezettbűnözés szót, helyette -…..? Megfejtéseket ide kérem.(segítek:”t”-vel kezdődik, „i”-vel végződik)
    Majd a pennsylvaniaik is találnak ki rá egy új szót.

  3. Táltos: Olyan rosszul érintett az általad említett hír, hogy majd becsináltam a gatyámba. Még a végül kiderül ha lassítunk az olaj kitermelésen, mindenhonnan eláraszt majd minket ez a feszt termelődő anorganikus lötty. Gyerünk, gyerünk… kapcsoljunk a maximumra vissza a 25 literes fogzasztású benzintemetőket az utakra, úgyis dögösebb volt a hangjuk. Meg aztán még csak azt kéne, hogy odáig csökkentsük a CO2-őt hogy erdők fulladozzanak, ne agyj isten a telitett oxigéntől mi is el kezdenénk öregedni, és mindent megtámadna a rozsda. Szóval gyerünk, mentsük meg a földet még több CO2-t a levegőbe, és termelni termelni kifele az olajat másképp még kipukkad tőle a Földgolyó aztán tocsoghatunk itt a kátrányban.

  4. 2.& 4. Ha már hülyülünk:
    vonjuk ki a H2O-t a föld légköréből és még sokkal-sokkal több CO2-t pumpálhatunk bele! 😉

  5. sss: Dehogy dehogy… inkább a vizekbe kellene jól beletuszkolni és akkor lehetne pezsgőfürdőzni a tavakban, sőt szódavizet ihatnánk mindenhol. A lényeg, hogy semmi izgalom. Minden a legnagyobb rendben van, csak semmi aggodalom. A rémhírterjesztőknek pedig nem szabad bedőlni:

  6. 1:
    Avatar! Nem vagyok megvehető. Ha lennék, akkor már rég ugrálnának a hirdetések a honlapomon. Ez nem csupasz szöveg. Mond meg minek nekem néhány száz millió forint? Az igényeimnek megfelelően mindenem megvan, ami nincs, azt megcsinálom magamnak.

    2:
    Vizsgáltasd meg magad egy elmeszakorvossal! – nem hülyéskedek, tényleg.

    4-6:
    lehet hülyéskedni, csak félő, lesz aki elhiszi. Táltos szövege után én már bármit el tudok képzelni. BÁRMIT.

  7. 7: Tibor bá”
    Jó, majd megvizsgáltattatom az internetet hogy normális-e.
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Föld
    Itt írják a FÖLDKÉREG a Föld össztérfogatának mindössze 1%-át teszi ki, alsó határán a hőmérséklet a +400C fokot is eléri, de még erről sem sokat tudnak milyen folyamatok játszódnak le benne, hátmég a többi 99%-áról!
    Javaslom olvasásra, Google:újratermelődő kőolaj, addig sem engem fogsz hülyézni.
    Üzleti célból persze az a jó ha fogyóban van, annál többet lehet érte kérni, a héten is.

    6:
    Természetes szénsavas ásványvizekről hallottál már?Ott is a Te szavaiddal élve, valaki letuszkolja a CO2-t, hogy aztán szénsavas ásványvíz formájában feltörhessen?Nem a „gyári” ásványvízre gondoltam, amit szűrt vezetékesvíz CO2-palackból feldúsítással állítanak elő, PET-palacba csomagolva.Teles-tele van Mo ilyen kutakkal.Google:természete szénsavas ásványvíz

  8. 6:
    Ezek szerint a természetes szénsavas ásványvizekről nem hallottál még?Oda a mélybe, a Te szavaiddal élve, ki tuszkolja le a CO2-t, hogy aztán vízzel keveredve, ásványvízként feltörhessen?Nem a „gyárira” gondolok, amit a szűrt vezetékesvíz és CO2-palackból dúsítással állítanak elő PET palacba csomagolva.
    Google:szénsavas forrásvíz

  9. 9. Dehogynem halottam Táltos, még ittam is. Sőt azt is tudom, hogy a cseppkövek a szénsavnak köszönhetően keletkeznek, mi több, természetes úton is keletkezhet nemhogy szénsavas de kénsavas (vagy kénes-savas?) víz de most nem ez a lényeg. És az általad említett kőolaj anorganikus eredetéről is halottam már. Az internet maga tényleg nem hülye, sőt maga az elmélet sem hülyeség. Megvitandó, elgondolkoztató, nem elvetendő feltételezés. Ugyanakkor ha utánaolvasol látni fogod, hogy az organikus eredet számos helyen megállja a helyét, miközben az anorganikus keletkezés esetében sokkal nagyon sokkal több helyen billeg. Számos kérdésre vagy nincs-, illetve ha van akkor a válasz éppenhogy ellentmond ennek az elméletnek.

    Vegyük a kőszenet, amit gondolom te sem vitatsz hogy organikus eredetű. Holott egy sokkal de sokkal egyszerűbb (elemről nem összetett vegyületről) van szó. A fekete szén kis túlzással például szinte kémiailag tiszta elem. De mivel a fiatalabb barnaszénben ott vannak a levélnyomatok, érdekes módon senki sem kérdőjelezi meg az eredetét.

    Van viszont egy másfajta lenyomat a kőolajban. Illetve éppen, hogy nincs. mégpedig a C13 as szénizotóp tartalomra vonatkozólag, ami egyértelműen a szerves keletkezésre utal.

    Legyen igazad, és tegyük fel hogy a szerves keletkezés kamu. És ahogy mondod, a kőolaj anorganikus módon keletkezik tehát újratermelődik. Rendben és mégis mennyi idő alatt szerinted? A cseppköveket említettem felül. Tegyük fel hogy mészkőre sőt cseppkövekre lenne szükségünk arra, hogy fenntartsuk a jelenlegi életszínvonalunkat. Most ne menjünk bele, hogy egész hegységeket formáló mészkő eredete organikus e vagy sem, a lényeg, hogy mennyi idő alatt keletkezett a mészkő, és mi mennyi idő alatt termeljük ki a keletkezett mennyiséget.

    Tehát teljesen mellékes hogy az organikus vagy az anorganikus elmélet a helyes, mert a kitermelés illetve az általad említett újratermelődés közötti időtartam köszönőviszonyban sincs egymással.

  10. 2 Táltos

    Nekem is van egy rossz hírem:
    Ha a föld 4,5 milliárd éve alatt tudott összehozni ennyi olajat a megaerőművében, akkor sokáig kell kuksolnunk, hogy újra pótlódjanak a kitermelt készletek, és ne fanyalodjunk rá egyre drágább és környezetrombolóbb kitermelési technológiákra egyre kevesebb eredményért.
    És akkor piszok optimista voltam, megengedve, hogy működik a szervetlen olajkeletkezés, de sajnos még ez a feltételezés sem segít, ha valaki fel nem pörgeti a megaerőmű teljesítményét egy pár milliószorosára. 🙁
    A vegetatív növényzet meg nem tudom mit művel a CO2-vel, mert azt nem ismerem, csak az idegrendszert, de a földön az ember ezerrel írtja az őserdőket, és sivatagosodunk, meg a termőföld is pusztul. Persze az lehet, hogy a vegetatívok nagyon szaporodnak, és tempósan fogyasztják a CO2-t…

  11. 8:
    Kedves Táltos!
    Ha jó a visszaolvasásom, nem hülyéztelek le, de ha igényed van rá, utólag megtehetem. 😀

    Már erről sokszor volt szó: az Interneten MINDEN megtalálható és minden állítás ellenkezője is. Tehát nem lehet rá hivatkozni. Ahhoz, hogy a hülyeséget ki tud szűrni az értelmes dolgok közül, érteni kell néhány diszciplínához legalább középiskolai tananyag szinten (amit legtöbben nem tanulnak meg, vagy ha igen, akkor gyorsan elfelejtik). Ennek híján az érdeklődő embereknek találni kell „valakit”, aki számukra kiszűri a búzából az ocsút. Egy ilyen valaki vagyok én. Ha én azt írom neked, hogy amit beírtál a zöldség, akkor gyorsan felejtsd el, és fogad el helyette a tényt. A kőolaj sok száz millió évvel ezelőtti szerves anyagok rohadásából maradt vissza. Nem pótolható, nem termelődik újjá. Ezzel a hülye szöveggel csak a bigott amerikaiakat lehet megetetni. A növények valóban felvesznek CO2-t (mindig is felvettek és mindig is fognak) és ha több a CO2 a levegőben akkor valóban gyorsabban növekszenek (azonos mennyiségű víz. napfény és hőfok mellett), de megközelítőleg se tudnak annyit felvenni, mint amennyit az emberiség termel. Marad a CO2 felgyülemlése, ami a globális klímaváltozás (elsősorban felmelegedés) direkt kiváltója. Aki más állít az vagy hülye, vagy lefizetett gazember.

  12. A fosszilis világvége valóban még egy picit odébb van,de a nem konvencionális energiahordozók magas árába bele fog dögölni a világgazdaság.17o dollár/hordó felett a teherszállitás és közszállitás összeroskad .Aztán az élelmiszeripar,nehézipar,stb,stb…Nincs minek örülni,és nekem az az érzésem ,hogy a mostani -még olcsó kőolajat háborúban fogjuk elhasználni

  13. Tibor bá-miért várattat 15 perce a forummotor ,hogy a komment bekerüljön a blogba?

  14. 13:
    Egy szóval se mondtam, hogy hosszú lesz az új „korszak”. Azt mondtam, hogy a lélegzetvételnyi időt rosszul hasznosítják, nem az alternatívákat fejlesztik, hanem a nem hagyományos kitermelést.

    15:
    A hozzászólás azonnal bekerül, ce 15 percen belül lehetőséged van javítani a szövegen. Ezt különben Dorka kérte, aki mindig kapkod.

  15. 16.13:
    Már most is drága ez a fajta kitermelés. Egyetlen oka hogy mégis kitermelik az a konvencionális olaj elképesztően magas ára. Emellett persze azt is hallani, hogy a technológia most érett meg rá, amit részemről azért kicsit furcsállok mert szerintem semmi másról nincs szó mint ugyanazon technológia (repesztéses, „beöntéses”) precízebb, kifinomultabb használatáról, illetve valami elképesztő logisztikai mérnöki munkáról kölcségcsökkentés tekintetében. Nagyjából olyasmi ez mint a Mount Everest megmászása. Elméletileg és gyakorlatilag is lehetséges, kivitelezhető, csak éppen mindent ki kell számolni „takk”-ra. Csak mint tudjuk, a gyakorlatban mindíg vannak olyan tényezők amik ebbe beleszólnak. És most az elgázosodó ivóvizeket, egyéb következményeket nem is említettem. Ráadásul valami irdatlan mennyiségű vízre is szükség van a kitermeléshez (nem egészen a fele, de valami 2:5-höz az arány) ami azért megintcsak elgondolkodtató. De a lényeg tényleg az amiről a poszt szól, hogy nem lesz megállás a fosszilis cuccok terén. Képtelenek vagyunk ebből az ördögi csapdából kitörni. Ráadásul az olajtól-földgáztól már elképesztő széles területen függünk, csak üzemagy készül belőle. Ezt pedig nem váltja ki semmilyen alternatív energiaforrás.

  16. A költségekről meg a környezetszennyezésről meg annyit, hogy valami oka csak lehetett, hogy az említett technológiára könnyített környezetvédelmi előírásokat alkalmaznak.
    Ez lehet, hogy MOST nem szerepel az árába, a költségek között, de a jövőben biztos, hogy kifizetésre kerül.

    Elszennyezett környezett, a könyéki csökkenő ingatlanárak, a víz szennyezése kihat a mezőgazdaságra stb.

    Szóval az lenne az érdekes, ha tudnánk, hogy mindezt bele számítva mennyibe kerül a kitermelés.

    A poszthoz kapcsolósan:
    „Rossz hírem van a peak oil várományosai számára. A fosszilis világvége még jóval odább van, mint várjátok. Szóval a lelkes várakozást fel lehet függeszteni. ”

    Szép, szép ez a kivűlálló távolságtartás Tibor bá’, de mintha korábban Te is hasonlókat vártál volna.

    Egyébként pedig:

    a) A peak-oil elmélet nem azt mondja, hogy el fog fogyni az olaj, hanem egy idő után olyan magas az ára, hogy nem éri meg kitermelni: EROEI trendszerű csökkenése stb.

    Ugye korábban az ezt tagadók az ábrázolásnál hagyományos olajtermelést kibővítették a kondenzátumokkal.
    Most csak annyi fog történni, hogy kibővítik a nem hagyományos termeléssel is, hogy kitolják a csúcsot.

    b.) Mivel igazán csak USA-ban alkalmazzák ezt a technológiát, az érdekes az, hogy ez a növekedés (napi szinten kb. 50 %!!) világ szinten kompenzálni tudja-e a hagyományos kitermelés csökkenését.

    c.) Az olajtermelő országok gazdasági növekedése két dologgal is jár:
    1.) Megnő a helyi olaj felhasználás, kevesebb jut exportra
    2.) Nagy állami költekezésekbe kezdtek aminek a finanszírozását csak növekvő olajexporttal tudják biztosítani. A gyorsabb kitermelési ütem gyorsabb kimerülési rátát eredményez.

    Amire igazán fontos figyelni az a nem hagyományos gázkitermelés növekedése.
    A gáz árának csökkenése elindított egy átállást az USA-ban a szén alapú energia termelésről gáz alapúra. A közlekedést is erre tervezik átállítani.

    Ez egyrészt C02 szempontjából jó, mert a gáz elégetése kevésbé szennyezi a környeztet, mint a szén.
    Viszont az így felszabaduló szént meg exportálják, ami a szén árának csökkenéséhez vezet.
    Így globálisan a szén alapú energiatermelés növekedésével kell számolni, ami rossz.

  17. 7: A fenébe, akkor most mihez kezdek ezekkel a vaskos dollárkötegekkel, amiket a megvesztegetésedre szántunk?
    🙂

  18. Tibor bá’:
    A posztodban hivatkozott wiki cikk eléggé alapos összefoglaló, De Tőled nem vártam volna, hogy wiki cikket linkelsz be… 🙂

    Kínában is nagy nem hagyományos olaj és gázkészleteket jósolnak.
    A termelés nagy vízszükséglete miatt azonban kérdéses, hogy ki tudják-e termelni, amikor a Bloomberg legutóbb arról cikkezett, hogy a víz miatt a hagyományos szénkitermeléssel is gondok vannak.
    http://www.bloomberg.com/news/2013-07-23/china-s-coal-fired-economy-dying-of-thirst-as-mines-lack-water.html

    Szóval OK, hogy esetleg kitoljuk időben a peak olaj, gáz bekövetkeztét, de ezzel egyidejűleg közelebb hozzuk a peak víz (ivóvíz, mezőgazdasági víz!!) időtartamát.

    Melyik a jobb??

  19. 18. szépen összerakott komment, tényleg gratula. Viszont az „egyébként c.)” ponttal vitatkoznék veled. Ugyanis itt Kínában is elég komolyan rááltak a kitermelésre főleg északon, Mandzsúriában de még jócskán van más területeken is tartalék. Ha pedig az arányokat nézzük, akkor úgy tűnik az eddig feltérképezett lelőhelyek arányában piszok jól állnak: http://www.stockmarketsreview.com/editor/sites/default/files/images/The%20Shale%20Oil%20Boom%20Is%20Going%20Global_2.JPG

    És ahogy ismerem őket, magasról fognak tojni a kitermeléssel járó károkra. Talán a rövidtávú azonnali károkkal már most is óvatosabbak, (vagy legalábbis jobban ügyelnek rá, hogy ne derüljön ki) de a hosszútávú vagy nem közvetlen hatásokat már nem fogják figyelembe venni. És ezt borítékolhatjuk szerintem a következő 20-30 évre is.

    Na tessék, közben te is említed Kínát. habár most nézem, nem a tartalékról, hanem a kitermelésről beszéltél…

  20. Tibor bá’ moderációra várok.

    Tehát a nekem 18-as számú hozzászólásomban a Bloomberg cikkben a következőket lehet találni:

    „Producers use a calculation called the recycle ratio as a measure of profitability, dividing profit per barrel of production by the cost of discovery and extraction. So a $40 profit divided by $20 in costs yields a recycle ratio of 2:1, or 2. A higher number represents more profitability. ”

    Ez jó korrelációval az EROEI-nek felel meg.
    A valóság ennél kevesebb, mert mint korábban említettem, a környezetrombolás externális költsége nincs internálissá alakítva.

    Szóval ízlelgessük ezt a 2-es EROEI-t.
    Anno a kőolaj termelés kezdetén ez a szám 100 és a felett volt.

    Ugye először a legolcsóbban kitermelhető lelőhelyeket termelik ki, és így egyre inkább a drágább, nehezen kitermelhető készletek felé tolódik el a kitermelés. ) nem hagyományos, tundra, tengeri stb.)

  21. 10:
    Épp arról van szó, hogy a kutatók nem találnak szerves anyagokat a kőolajban, csak azt ami fúráskor egyébb úton belekerül minimálisan.A múltkor kirándulás közben az erdőben egy kisebb földcsuszamlást találtam, ott a földben többszáz millió éves szerves kagylómaradványokat, de olajat sehol.De a favágók stillfűrészolajozáshoz használt, otthagyott üres olajosflakonjából annál többet.Ahogy az emberi vér is újratermelődik az emberben, ugyanúgy a földben a kőolaj, annyi ez a földnek a több milliárdos történelmében, mint egy szúnyogcsípésnyi vér.

    11:
    A vegetatív növényzet azért burjánzik mostmár intenzívebben, mert a melegedés hatására felgyorsul a föld vízháztartása.Gyorsabban párolog a tengerek felülete, vízszintemelkedéskor a kiterjedése is nagyobb lesz, gyorsabban szárad föl az esővíz és gyakrabban és több eső esik.A növényeknek még jót is tesz a több CO2, próbáld ki!
    Figyeld meg mely országok használnak drágább kitermelési technikát!? Olyan országokban ahol eleve nincs elegendő olaj a gazdaság számára.Mivel az olajimport dollárelszámolású, inkább alkalmaznak drágább technikát, minthogy dollárt adjanak érte, a technikát maguk is megtudják csinálni, vagy saját pénznemben fizetni érte.

    12:
    Tibor bá’ köszönöm a kedvességedet, de nem élnék vele, így utólag sem.Bevett szokás az IT világában az eltérő véleményű hozzászólónak az elmeszakorvoshoz küldése vagy elgurult gyógyszereinek megkerestetése, amit mindenki tud hogy ez egy burkolt lehülyézés.
    Ha ilyen egyszerű volna, már legalább 5 millió orvosilag leszázalékolt egyén lenne Mo-on, csak írna pár bejegyzést egy blogra és az elmeszakorvos már írná is a leszázalékolási papírt 98%-ról.
    ON: úgysem fogják az orrunkra kötni újratermelődik-e a kőolaj, vagy hogy mikor fog elfogyni.Ahogy a magyarembert ismerem, ez utóbbi esetben szaladna a benzinkútra, és még a fürdőkádat is színültig töltené benzinnel.

  22. 24. Táltos: Ne haragudj, de fárasztó az okoskodásod.
    Földtörténetből valószínűleg megbuknál még általános iskolában is. Tényleg nem rosszindulatból mondom, hogy elevenítsd fel a környezetismereti órákat, benne a Földtörténetet, a kezdeti felszínhőmérsékletet és az élet kialakulásának feltételeit, valamint a növény- és állatvilág megjelenésének korszakát.

    Amúgy nagyon rosszul ismered a magyar embert. Nem rohan az sehova, maximum a pusztulásba. Nem véletlen, hogy ezt az oldalt egy szűk réteg olvassa, még mindig a prepperek vannak kisebbségben. Bár lehet, hogy hálásnak kéne nekem lennem feléd, mert mindig figyelmeztetnek az ilyen hozzászólások az éberségre.

  23. 18:
    Bocsánat sose „vártam”, csak előre jeleztem és foglalkoztam témával, de találkoztam már lelkes várókkal. 😀

    20:
    Próbálkozzatok Évánál. Neki nem tudok ellenállni. 😀

    21:
    A forrásom linkelte be, én csak továbbítottam, gondoltam szórakozzatok el rajta.

    24:
    Táltos! Még azt sem tudod, hogy mi a definíciója a „szerves” anyagnak. Emlékszel? Kémia órán: szerves és szervetlen vegyületek. Na? A kőolajszármazékok hová tartoznak? Találd ki!!!

  24. 25:
    „kutatók nem találnak szerves anyagokat a kőolajban”
    Szerinted a kőolaj nem szerves anyag, illetve azok keveréke???

    „A vegetatív növényzet azért burjánzik mostmár intenzívebben, mert a melegedés hatására felgyorsul a föld vízháztartása.Gyorsabban párolog a tengerek felülete, vízszintemelkedéskor a kiterjedése is nagyobb lesz, gyorsabban szárad föl az esővíz és gyakrabban és több eső esik.A növényeknek még jót is tesz a több CO2, próbáld ki!”

    Az idézetben vannak részigazságok, de nem tudom hallottál már olyan dologról, hogy aszály, meg elsivatagosodás?

  25. 25:
    Nem akarlak megbántani, ha fárasztó ugord át a hozzászólásomat.
    Rosszul ismerem? Már egy 10-20ft-os benzináremelkedéskor hosszú,kígyózó sorbanállás volt a benzinkutaknál.Nem kell megijedni a melegedéstől.
    „Ebből tehát arra következtethetünk, hogy a kőszén képződése idejében az egész Föld klimája egyforma, meleg, nedves, párás volt. Bármilyen is volt azonban a klima, a növényzet növekedése bámulatos volt.”:http://mek.niif.hu/02100/02104/html/#18

    http://mek.niif.hu/02100/02104/html/

  26. 29. Táltos: Kijavítalak. Hogy ugorhatnám át a hozzászóládos, ha csak elolvasás után lehet eldönteni, hogy mennyire hasznos a hozzászólás? Persze a nickneved megismerése után valószínűleg így lesz. Ennyire logikus a gondolkodásod. Egyébként a 10-20 forintos áremelkedésnél hány fürdőkádat töltöttek meg? Mindenki csak a saját autó tankját merte teli, oszt annyi. Szó sincs előrelátásról.

  27. 29:
    Ezek szerint olvasni se tudsz: Gloucester NEM színhőmérsékletet, HANEM felszínhőmérsékletet írt. De amilyen mázlid van, minden anyag olyan „színhőmérsékleten” sugároz, amilyen a felszínhőmérséklete. Csakhát, a Föld esetében nem esik a látható tartományba. 😀

  28. Tibor bá, és mi a jó hír?

    Tudod egy rossz hír mellé mindig jár egy jó is, és általában a rosszal szokták kezdeni…

  29. 13.
    Az új cikk szerintem még jobb. Nagyon egyszerűen, érthetően összefoglalja a probléma lényegét.
    „Van egy forduló pont, ha kinyert és befektetett energia hányadosa 6 alá csökken, akkor már nem érdemes a dologgal foglalkozni.
    Az olajkitermelés kezdetén ez az arány 100 körül volt. Napjainkban tizenegy az egyhez az arány. És az új mezőknél ez a szám még ennél is alacsonyabb. A kaliforniai nehéz olajok esetében az arány ma már négy az egyhez.

    Az az idő, amikor az energia már nem elérhető a társadalom számára radikálisan közeleg.
    Kutatók megpróbálták számszerűsíteni ezt a pontot.
    Ahhoz, hogy a társadalom fenn maradjon a kinyert és befektetett energia aránya öt felett kell hogy legyen.
    Ahhoz, hogy egy modern civilizációt fenntartsunk, televízióval, modern gyógyászattal, az aránynak valahol tíz körül kell lennie.
    Magyarán szólva ma már beléptünk a veszélyzónába.”
    http://valsag.org/blog/hetesi_zsolt/ismetlodo_gazdasagi_recessziot_hozhat_olajcsucs_washington_post_beli_cikk_forditas

  30. 23:
    A moderációra váró 18-as hozzászólásom véglegesen a 28-as számot kapta, ott van a hivatkozott cikk.

    26: Tibor bá’:
    „A forrásom linkelte be, én csak továbbítottam, gondoltam szórakozzatok el rajta.”

    Ha a poszt egy cikk fordítása, jó lenne, ha jeleznéd a forrást, mivel így a saját véleményednek tűnik és ez félreértésekre add okot.

  31. 20:
    Légyszives ne forgasd ki a szavaimat!:világosan,érthetően leírtam ….”vagy mikor fog elfogyni”, nem azt írtam hogy 10-20ft-os áremelkedésnél fogják a fürdőkádat színültig venni.Figyelj oda!
    De hogy egy kis humor is legyen:

    „Képzeld el, az idők szavára hallgatva, március 30-án a fürdőkádat televettem benzinnel.
    Ne vigyorogj, te is televetted! Emlékszem, a kútnál, a sorban előttem álltál, …egy óra múlva meg mögöttem…
    Na képzeld el, televettem a kádat benzinnel. Na az agyam, az mindjárt lelökte a szíjat, képzeld el, ott a kádban a benzin, gondold el. Jajj! Anyósom meg leengedte, azt hitte, öblítővíz!
    Hogy nem szakad rá a… Leengedi a benzint!!!
    Úgy sajnáltam, …hogy nem gyújtott rá.”-Hofi Géza
    http://hu.wikiquote.org/wiki/Hofi_Géza

    27:
    A szerves anyagoknak az a közös tulajdonságuk, hogy a földfelszínen hagyva hamar lebomlanak (kivéve az élőlények vázát alkotó csontokat), a szervetlen anyagok azok amelyeknek nem az a fő tulajdonságuk hogy lebomlanak.Most nézz meg egy kőolajszállító tartályhajó balesete után egy tengerparti részt, mikor fog lebomlani a víz/nap által vert parton a kőolaj?

    31:
    Tibor bá’ köszönöm.Nagyon jól tudom, szándékosan írtam a színhőmérséklet elemzést.

  32. Táltos, 35.27: Akkor kérdezem tőled, hogy a már korábban említett mészkőhegységek esetében mi a helyzet lebomlást illetően? Vagy a lignit azt követően barnakőszén, majd a feketekőszén végül antracit esetében mi a helyzet? Esetleg halottál már a borostyánról, a kovakőről? Ezek sem bomlanak már le. És most kapaszkodj meg mert szerintem ammolitról még nem hallottál. Az ammolit egy féldrágakő olyasmi mint a borostyán vagy a mookit (keletkezésüket nézve persze teljesen más de mind organikus-mindegy) Szóval van ez az ammolit, ami egy elég ritka féldrágakő. Állati eredetű és tippelj, hol található belőle a legtöbb? Albertában. De ott van még a petrified wood. Nos ezek egyike sem bomlik le abban az értelemben ahogy te képzeled. Sőt, az utóbb említett jószág még csak el sem tüzelhető hiába néz ki megszólalásig mint egy darab jól megtermett tuskó.

    Az hogy a kőolaj halmazállapotát, fajsúlyát, illetve a benne lévő anyagok miatt a környezetre szennyező hatása sokkal drasztikusabb számunkra is teljesen ismert.

    De ugyanakkor kérdezem azt is, szerinted egy többtonnás rakomány oltott mész kiömlése mekkora károkat okozhat? Pedig ez is legalább olyan organikus eredetű mint az olajszármzékok. Vagy hogy az olajhoz hasonló katasztrófát említsek egy szénbánya kigyulladása vagy tobb tonna széniszap szétfolyása mekkora károkat tudna okozni?

    Másik megközelítésből: nem, nem igaz hogy minden szerves élőlény lebomlik. (legalábbis nem úgy ahogy te gondolod) Ugyanis ha egy olyan környezetbe kerül, ahol nincsenek meg azok a szokásos lebomláshoz szükséges feltételek, akkor a lebomlás sem abban a formában megy végbe amihez egyébként hozzászoktunk. Ez történt az kőszén, és az olaj esetében is. De úgy érzem én már nem tudok többet segíteni neked ez ügyben.

  33. 34:
    Posztjaim soha nem egy cikk fordítása (ha nagy ritkán ilyen, akkor jelzem, hogy fordítás), de sok esetben (a maiban például nem) az ötleteadás egy figyelemfelkeltő „forrás” cíkk, amit innen átveszek, azt idézőjelbe rakom. Van, amikor 2-3 cikkből merítek. A cél egy-egy téma rövid, velős, könnyen érthető feltálalása.

    35:
    Sajnos, bele kell nyugodnod, a kőolaj szerves vegyületek keveréke.

  34. 35. Táltos: Természetismeretből éppúgy gyenge a tudásod, mint társadalomismeretből. Változtak a körülmények Hofi óta.

  35. 36:
    Mint mondtam ez a keverés, azért zavaró, mert mint 26-ban reagáltál, a cikk eleje saját vélemény, a hivatkozott link meg a forrásból átemelt, tehát nem vállaltad fel.

  36. \o/ Szerintem bennragadt a hozzászólásom, még 36nak írtam, de már eltelt vagy 5 óra azóta, és még mindíg moderásra vár.

  37. Akinek nem ruházata ne vegye magára:

    A honlapon már évekkel ezelőtt parázs viták alakultak ki arról, hogy mikorra várható az, amikor a háztartási „emzárolt” készletek felszabadíthatók lesznek…ami talán egybe fog esni a könnyű deszant fegyverek időnkénti alkalmazásával.
    Én személy szerint állítottam olyat, hogy „3-4 választási ciklus múlva” már elég komoly gondok lesznek az országban. Na kaptam is érte, itt is, máshol is. Állításom továbbra is fenntartom !
    Tibor sose mondott olyat, hogy 2 év múlva ősszel, mint ahogy a sok hamis próféta többfelé az országban (előadások, táborok, túlélőfalvak, minden kutyafasza)…rohanjatok a bótba most bevásárolni, jujj mikor lesz az összeomlás, ugye-ugye, mit érdemes vásárolni ?!
    Egyébként meg akinek nem „szíve súgja”, hogy mit csináljon, hogy formálja életét, hanem sodródik az árral, mint a döglött hal, annak édesmindegy. Éljen úgy ahogy jónak látja, beszéljen azt amit akar, DE az INTERNETEN csak felelősségteljesen nyilatkozzon (oskolai ismeretek !). Mert a többi döglött hal – szintén szívja magába a tápot…aztán jön a beszarás, meg a félelem, sőt súlyosabb esetekben a tagadás.

    Tibor oldalát csak egy alapos általános műveltséggel fogod élvezni, amit a szüleidtől és a tanítónéniktől kaptál meg. Az internetet nem érdemes készpénznek venni, ez erre az oldalra is érvényes !
    Kérem a fentiek szíves figyelembe vételét.

  38. 23, 28:
    A 23-as idézetet beidéznem bővebben, mert lehet, hogy félreérthető voltam.

    „Producers use a calculation called the recycle ratio as a measure of profitability, dividing profit per barrel of production by the cost of discovery and extraction. So a $40 profit divided by $20 in costs yields a recycle ratio of 2:1, or 2. A higher number represents more profitability.

    QEP’s recycle ratio was 0.69 in 2012 and Chesapeake posted 0.97, data compiled by Bloomberg show. In contrast, Exxon scored a 4.5 and Total SA (FP) had a ratio of 3.3. The ratios include three-year averages for reserves used in calculating costs for the companies.

    The best performers in the exploration and production index were Denbury Resources Inc. (DNR), which uses carbon dioxide to coax more oil from wells, and Range Resources Corp. (RRC), the second-largest holder of drilling rights in the Marcellus Shale. Both logged recycle ratios that surpassed Chevron Corp. (CVX)’s 2.5 and BP Plc (BP/)’s 2.8.


    http://www.bloomberg.com/news/2013-06-13/shale-drillers-squeeze-costs-as-era-of-exploration-ends-energy.html

    Tehát az EROEI-vel korreláló „recycle ratio” tartomány 0.69-4.5.

    A nagy olajtársaságok jellemzően jobb (nagyobb) értékkel rendelkeznek, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy ők nem összevont értéket közölnek, azaz a jellemzően magasabb értékkel bíró hagyományos termelés értékei növelték meg a recycle ratio értékeiket.

  39. Na posztotam újra, gondoltam Tibor bá’ majd kitörli azt, amelyiket jónak látja, de szerintem a fórummotorral van valami gebasz ami beírt komment hosszával függ össze

  40. Táltosnak:

    Kedvesem, ha a növény megköté vala a co2-t az odáig igazsága vagyon. Aztán viszont megdöglend a növény és a co2 felszabadul vala. Az nagy egészből csupán addig vala az a növényben míg az a gaz él és le nem enyészik vala.

    Magyarul, a növényzet átmeneti tároló. Ha nem lesz belőle szén, olaj, gáz akkor a C felszabadul, többnyire CO2 formájában

  41. 39:
    Az átemelt linkek tényeket közölnek, nincs rajta mit felvállalni vagy nem felvállalni.

  42. Palagáz kontra eroei.

    írták már korábban az 1/10-es eroei-t ami a jelen társadalmunk fenntartásához kell. Ebben benne van a szállítás, a mezőgazdaság jelen formája, és minden egyéb pazarló életmódunk.

    A hagyományos olaj kitermelések még most is magas 1/100 – 1/50 arányú energia kinyerést biztosítanak, de a mennyisége már korlátozott. Jóval kevesebb mint amit használunk, használnánk.
    Ezekhez csapódva jönnek a 1/6, 1/4, 1/2 arányú egyéb technológiák (olajhomok, palagáz, stb.). Ezek nem gazdaságosak, de biztosítják a mennyiséget a világgazdaságnak.
    Párhuzamosan jelentős munkát adnak sok embernek, tudományos kutatásoknak, stb.

    A nem gazdaságos kitermelések nem tudják átvenni a hagyományos kitermelés helyét, azok kimerülésével az arányuk csökken. Olaj drágul, de a mennyiség egyenlőre tetőzik.

    Világgazdaságnak több nyersanyag kéne, de az nincs. Gazdaság stagnál, lassan ereszkedik.

    eroi kihozatal növelésére be fognak vetni sok mindent, pl olajhomok melegítéshez napkollektorokat, napelemet; ezzel az adott részen jobb lesz a kihozatal, de nem az olaj miatt hanem az alternatív energia miatt. Végeredményben kisebb fellendülések lehetnek ezen a fronton (ahogy fogy és drágul az olaj egyre jobban akarják majd kihozni).

    Egyáltalán nem értek egyet a peak oil tolódással, most tetőzünk és magunkat összepisálva próbáljuk tartani a tetőzést.

  43. Táltos elmélete annyira „vad”, hogy szót sem érdemel…
    Nem tudom, hol olvastad, honnan veszed ezeket, de ki kell ábrándítsalak, hogy valakinek nagyon elszállt az agya.

    Más:
    olaj-túlélés kérdéskör
    Ha valójában tetőzünk és nem lesz gáz/napelem helyettesítős alternatív energia, akkor ugyebár nagy gebasz lesz.
    Én többek közt ennek a blognak hatására is, de amúgy is megléptem volna, csak így hamarabb tudatosabban léptem, elcseréltem egy pesti garzonomat egy pest melletti tanyára.
    Szuper az élet kint, viszont a munkám Pesthez köt.
    Mostanában azon agyalok, hol lesz jobb az élet SHTF esetén.
    Kint élek de még csak egy kiskertre volt energiám, komoly mennyiségű kaja nincs.
    Városban ugye nincs termelési lehetőség, de csak juttatnak a boltokba annyi ellátmányt, hogy a városik szűkösen de túléljenek.
    Ugyanez tanyán nem mondható el, és amig beér az ember egy nagyobb helyre, addig ott már lerabolnak mindent.
    Szóval mégis csak a város a jobb ilyen szempontból?
    Mi a véleményetek? (ne kezdjünk bele az önellátás témába, mert még nem tartok ott, és a munkám miatt nem is egyhamar fogok…energia nem érdekel, fával fűtök, és nemsokára veszek pár napelemet plusz napkollektort a melegviznek….szóval szigorúan kaja kérdéskör hol jobb érdekel)

    Apropo: Jancsika hova tünt?

  44. 10 Csókacsalád

    Csak egy kis kiegészítés: A növényi lenyomatok nem csak a fiatalabb barnaszenekben vannak, habár ott jóval gyakoribbak éppen koruk miatt. Nagyon sok növényi lenyomatot találtak fekete szenekben is, innen is ismerős sok karbon-kori páfrány és korpafű-féle.

  45. 45:
    „Az átemelt linkek tényeket közölnek, nincs rajta mit felvállalni vagy nem felvállalni.”

    Így van, csak amikor korábban mások is ezt tették, Te helytelenítetted ezt.

  46. 47:

    „Szóval mégis csak a város a jobb ilyen szempontból?”

    Ha ilyen kérdést teszel fel, akkor bennem meg az merül fel, hogy egyáltalán miért cserélted le a garzont egy tanyára?
    Attól mert „feldobsz” pár napelemet, meg napkollektort igazából nem csinálasz semmi érdemlegeset. Ezekre lesz legkevésbé szükséged.
    Ha a munkád miatt nincs időd semmire, akkor ott vagy, ahol a part szakad. Meg ahol a többség. Elméletben itt minden veterán kommentelő felkészült, gyakorlatilag meg alig van néhány, aki tényleg megtette.
    Budapesten rogyásig van minden üzlet, ha időben beérsz valamelyikbe, talán neked is jut valami. Ha más nem akkor a műzlis polc 🙂

    Tibor bá azt mondta, hogy Jancsika sokat melózik és nem igazán jut ideje ide írni.

    Ajaj már megint mit követtem el, hogy moderációs listára kerültem?

  47. 47:

    Kaja ügyben, felszántani egy rész, és teleszórni csávázott krumplival. Krumplibogár ellen akkor már nem lesz gondod, a többi már nem nagy ügy.

    Krumplival túl lehet élni mindent, sváb recepteket lehet gyűjteni eszméletlen dolgokat tudnak krumpliból.

    Hétvégente kicsit ránézel, gyomolsz, stb; egyszer kell egy nagyobb vetés meg egyszer fel is kell szedni.

  48. 47:
    Találj ki valamit, amire a földművelőknek alapvetően szükségük van, ezt majd cserélheted élelemre a szomszédoknál. Pl. konyhasó – olcsó és nem romlik, de nélkülözhetetlen, nagyon hamar elfogy minden háztartásban. vagy tanuld ki a műszerész szakmát, szerezz be szerszámokat. Végezd majd a javításokat a környéket, kapsz érte kaját.

    49:
    Természetesen, ha áltényeket közöltek.

  49. 51:
    „teleszórni csávázott krumplival. Krumplibogár ellen akkor már nem lesz gondod”
    Ez komoly, hogy a csávázott krumplit nem támadja meg a krumplibogár?
    A vetőgumót lehet, hogy nem, de a kifejlett növényt??

  50. 53:
    Persze, hogy megtámadja. Annyi zöldséget szednek itt egyesek össze, hogy már tiltakozni sincs időm.

  51. 53, 54:

    Konkrétan itt a faluban így vetnek krumplit, és nem permetezik a krumplit krumplibogár ellen.
    Csávázott vetőgumó, és a kikelt zöld növényről is lefordul a krumplibogár (vagy lárvája).

    Ez persze egy jól mérgezett krumplit jelent, de valamit valamiért. Ennek megfelelően nincs sok gond vele.

    Az összes vetőmag csávázás erről szól valamilyen méreganyag kerül bele ami kifejti a hatását. Mi értelme lenne a vetőgumót védeni a krumplibogártól, amikor az a zöld hajtást eszi?

    54:
    Miért kell ellenőrzés nélkül tromfolni?
    Google: vetőburgonya csávázott krumplibogár

  52. 55:
    „Ez persze egy jól mérgezett krumplit jelent, de valamit valamiért. Ennek megfelelően nincs sok gond vele”.
    Szóval benne lesz a növényben a csávázó szer.
    Vajon mennyi lehet akkor a termés új burgonya gumókban?

  53. 47: Mennyire tanya az, ahová költöztél? Mekkora a telek, mikori és miből épült a ház, milyen melléképületek vannak? Mekkora a telek?

    Krumpli tényleg jó, esetleg még csicsóka. Ültess mielőbb gyümölcsfákat, kezd a kevésbé kényes fajtákkal (cseresznye, meggy, esetleg barack). A kerítés lehet piszke, egres, málna.

    Szerezz ismerősöket, tudást és szerszámokat, áss vermet ahová felhalmozhatsz. Csináltass kutat, esetleg építs füstölőt, tyúkólat, nyúlketrecet.

    Szerezz be kutyát meg néhány gyöngytyúkot (vagy pávát) riasztónak.

  54. 56:

    A vetőgumót a növény felhasználja teljesen, és a zöld növény növeszti az új gumókat amit aztán termésnek nevezünk.

    Nem kizárt hogy van bennük szermaradvány, de nyilván egészségügyi határok alatt.
    Aki bio krumplit akar az szedje kézzel a krumplibogarat, naponta…

  55. 58:
    „Nem kizárt hogy van bennük szermaradvány, de nyilván egészségügyi határok alatt.
    Aki bio krumplit akar az szedje kézzel a krumplibogarat, naponta…”

    Na igen.
    Én próbáltam a kézzel szedést eléggé macerás.
    Főleg, hogy ez a dög, egy évben ötször is letekeri a pete-lárva-bogár ciklusát.
    Van biológiai védekezőszer is, de az nagyon a bogár életciklusához kötött.

    Állítólag váltott sorokban a torma segíthet távol tartani a krumplibogarakat.
    Valahol a pulykát ajánlják bogárszedésre. Gondolom a bogárra bukik, nem a növényre.
    Mondjuk a csirkék nem szerették a bogarakat, amiket kézzel szedtem nekik.

  56. 59: Actara a megoldás ! Mondják még Venus-nak is.

  57. 59:

    PZuj, ha már munkanélküliek leszünk, lesz időnk bogarakat is szedni.:) Amúgy tudom milyen macerás, én is elkövettem idén, de feladtam, és jött a János által ajánlott szer.

    Ez utóbbi a gumóra nézve biztosan kevésbé mérgező, mint a csávázott vetőmag, és nálunk idén pl. csak egyszer kellett permetezni.

  58. 24
    „A növényeknek még jót is tesz a több CO2, próbáld ki!”

    A biológia egyik legalapvetőbb törvénye a Liebig-féle minimum elv: „a növények növekedését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelenlevő tápanyag korlátozza.”

    Vagyis, ha például a nitrogén van a legkisebb mennyiségben jelen az optimális értékhez képest, akkor nem a co2 fogja megszabni a növény növekedési ütemét. Még egyszerűbben: ha kevés a talajban a víz a növény igényeihez képest, nyomathatod a co2-t ezerrel, nem fog gyorsabban fejlődni. Vagy ha mondjuk mészhiányos a gyeped, locsolhatod akár szódavízzel is, nem lesz belőle puha pázsit.

    „A vegetatív növényzet azért burjánzik mostmár intenzívebben, mert a melegedés hatására felgyorsul a föld vízháztartása.Gyorsabban párolog a tengerek felülete, vízszintemelkedéskor a kiterjedése is nagyobb lesz, gyorsabban szárad föl az esővíz és gyakrabban és több eső esik.”

    Minden növénynek van egy hőoptimuma. Ezen hőoptimum fölött a felépítő folyamatok intenzitása csökken a lebontó folyamatokhoz képest.
    Többek között ezért fordul elő egyre gyakrabban a melegedés hatására, hogy erdők hosszabb-rövidebb időre co2 elnyelők helyett co2 kibocsátókká válnak.

    Ha pedig a hőmérséklet átlépi az adott növény által elviselt maximumot, nincs más dolgod, mint begyűjteni, mert ezen a télen is kell majd fűteni.

  59. 62:
    Szakszerű válasz, látom vannak még felesleges karaktereid erre is. 🙂

    Nekem többszörösen limitált a napi karaktermennyiségem, így köszönet a szakszerű válaszért.

  60. 60: János:
    Köszi a tippet, utánanéztem.

    „Méhveszélyesség: méhekre kifejezetten veszélyes.”

    Hát még gondolkozom rajta.

  61. Hozzájutottam egy biointenzív (permakultúrás) gazdálkodás/növénytermesztésről szóló könyv kiadás előtti magyar fordításához… khm. 🙂 A címe: “Hogyan termesszünk több zöldséget*
    (és gyümölcsöt, mogyorót, bogyósgyümölcsöket, gabonát, valamint egyéb növényeket)
    *annál, mint amit valaha is lehetségesnek gondoltunk volna, elképzelhetetlenül kis földterületen?” ,362 nm elég 1 ember életbenmaradásához, igaz az valami NASA kísérlet volt, de 450-et emlegetnek még, ami elég lehet. Az elég meredek a korábban (asszem pont itt) olvasott 2000 nm-hez képest.
    A könyv eredeti nyelven, ábrákkal(!) FONTOSAK, google: how to grow more vegetables
    A fordítás (számomra) forrása az első videó a következő oldalról (Tiborbá, meg egy néhányotok valszeg ki fog akadni, de hát itt spiritualitás meg szeretet is van emlegetve) http://okoklikk.hu/hirek/51-egy-hektaros-oeroeklet. Na de a lényeg, hogy én a fordítást elküldöm Tibibának, aztán szétosztja a rászorulók között 🙂 . Ti meg lapátoljátok a tudást össze, azon az egy oldalon sok-sok érdekes és gondolatébresztő videó van összegyűjtve.

  62. 65: nem kell mindent elhinni ! Ki kell próbálni, hogy 450 m2 mire elég és milyen talajtípus esetén ?

  63. 66. Jogos, de futóhomokból, és agyagból is termőföldet tudnak varázsolni. számtalan forrásból olvastam már hasonlókat, ezért hiszem el. Na meg kinek lenne az érdeke, olyan technológiát/tudást reklámozni (ingyen bárki rendelkezésére bocsátani), ami kiszed a mókuskerékből, a vegyszerekből, az egész rendszerből és még kevesebbet is kell dolgoznod vele? 🙂 Ki még nem próbáltam, most megyek angliába, pénzt gyűjteni, aztán veszek egy földet valamelyik ökofaluban, és szarok a világra, esővizet iszom, stb. Baszott logikus dolgokat írnak, és nem poénból növekszik az ökofalvak és a permakultúrás kertek száma.

  64. 67. Alexand3r: Ha csak esővízzel oltod szomjad, akkor nem leszel hosszú életű. Ilyen a többi tanács is a könyvből?

  65. 57:
    3600 m2, van pince, a ház könnyűszerkezetes, tervezek egy dombházat építeni mellé.
    Alma, körte 2-2 fa, dió 2 fa, nagyon sok szőlő. Mogyoróbokrok.
    Tavaly ültettem málnát, de az nemn fogta meg.
    Kertben paradicsom, paprika, cukkini, fűszerek, csicsóka.

    Namármost mindezt 1 év alatt, de tyúkokra, disznóra nincs időm.

    Szeretek kint a szabadban, nem azért kérdeztem a városi túlélést, hanem csak néha filozófálok rajta, hogy azért ott sem lesz nagy gebasz, mert ha lesz, akkor hullani fog a városi népesség-de ugyanúgy a falusi is szerintem (tescotojásos, familyfrostos falusiak).

    Esővíz gyűjtéshez IBC tartályok megvásárolva, kútfúrás betervezve.

    Ja még annyit, hogy itt úgy folyik a pénz, mint sehol máshol.
    Mindig van valami ami elromlik, van valami amit meg kéne venni, szóval sokkal durvábban költ az ember, mint a garzonban, ahol semmi nem kellett, igaz semmi hely nem volt. Ott lehetett félrerakni, itt nem .nagyon

  66. 69:

    „Ja még annyit, hogy itt úgy folyik a pénz, mint sehol máshol.”

    ..és az a szép benne, hogy igazán kész sosem leszel vele, de mindettől függetlenül azért elég sok mindened van már, csak jó lenne őket üzembe is helyezni, ha már benn áll a pénzed.

  67. Jó hír vagy rossz a hollandok azért nem olyan biztosak ebben a nem fogy el olyan gyorsan akcióban.Mivel hollandia szerte telepítik a tankokat a nedü tárolására.Bár inkább a nyerészkedés az első számú célpont átlagos 25000m3/tartály 10 centel egész szép summát nyom.Ezenkívül tárazzák a szenet is hegyekben az összes létező kikötőjükben.A Maasklavte-t bővítik rendesen Rotterdam előtt.Ami nem egy csőpp terület.Ezen kivül telepítik a hőerőműveket természetesen a holland szénre alapozva 😀
    A réteg repesztés most az új isten a technológiában bár ez is inkább a szemfényvesztéssel egyen
    értékű.Kenyér és cirkusz…..

  68. 69: A terület mérete teljesen jó, a pince is remek. Még tennék a helyedben cseresznyét, meggyet barackot 2-t vagy hármat mindegyikből a szőlőbe. Egy pálinkafőző is jó beruházás lehet, olcsóbb és egyszerűbb mint bort készíteni. A házat te építetted vagy hétvégi teleknek használta az előző tulaj? A könnyűszerkezet viszonylag új dolog „falun”. 🙂

  69. 72:
    a cefrézés egy elég bonyolult tudomány, mivel a pálinka nemesebb ital, mint a bor, készítéséhez is nagyobb tudás szükségeltetik. PH-mérés, cukorfok, rézelő, fokolás…ezek közül egyik sem gyerekjáték ! Nem olcsóbb hidd el, mint a bor készítése. Mondjuk a mustból elég könnyen gyártható ecet…az is keresett cikk a befőzéshez.

    67:
    a hírforrások rendre elfelejtik közölni, hogy a gyenge termőképességű földből hány hosszú-hosszú év alatt képződik igazi, humuszban gazdag talaj.

    Az ökofalvak száma azért növekszik, mert jó üzlet, szerény aranykoronájú földeket az élelmesek megveszik, majd felaprózva, jó pénzért, megfelelő propaganda segítségével elpasszolják a „közösségnek”. Akarom mondani: a közönségnek.

    Vidéken-kis falvakban (pl. Tokaj és környéke) fél-egy hektár kerttel rendelkező, némi felújításra szoruló házak 4-5 millió körül mennek…csak legyen rá vevő.

  70. 73: Pedig fenntartom a véleményemet, hogy laikusként egyszerűbb és kisebb beruházást igényel a meglévő gyümölcsből iható pálinkát készíteni, mint iható bort. A tárolásról még nem is beszélve.
    Persze lehet profin űzni mindkét szakmát, ami teljes embert igényel, de el is lehet játszani vele kezdőként. Ekkor pedig a pálinkafőzés nem igényel mást, mint egy főzőt, egy gázpalackot meg néhány üvegedényt. Préselés, fejtés, kénezés, darabok kezelése a cefrézésnél kimarad.
    Mindenesetre egy jó pálinkafőző leírásra vevő vagyok, ha Te profin űzöd. 😉

  71. 74:
    Működő lepárlót 140.000-ért lehet kapni. De ha kukta szerűen tudsz gyártani egy légmentesen zárható edényt, ami alatt tüzelni lehet. Akkor üvegtechnikusoknál kell venni csőkígyót, amit rákötsz a lepárlóra és behelyezed egy nagyobb edénybe, amin hűtővíz folyik ár, akkor már kész is a lepárlód.

  72. Édesapámnak és apósomnak van főzője elérhető közelségben. Mindkét lepárló üstös, szétszedve disznótornál is használható, de tervezem egy kicsi (üveg) beszerzését is.

  73. Ha már marhaság akkor keményen: http://www.youtube.com/watch?v=dd27KA1BFfw ez és második fele… Amúgy az az érdekes hogy amit kőolajjal és földgázzal lehet csinálni arra gáz helyett ott a metán, ami bármilyen szerves hulladék megrohasztásából kinyerhető, kicsit finnyásabban válogatott szerves hulladékból/ növényi maradványokból erjesztve az etanol-metanol páros (ha nem iszod, nagyjából ugyanazt tudja a kettő) ideális benzinpótló, a dízelmotorokat (a technológiát, nem a típusokat) meg alapból nem arra tervezték hogy dízellel menjen (nem sok értelme lett volna még egy kőolajszármazék bevezetésének), a fő cél egy olyan belső égésű erőforrás volt ami bármilyen szerves olajjal elmegy, ezért nem tiltakozik ha dízel helyett motor/napraforgó/repce/kender/egyéb olaj megy bele. Amúgy amikor eljutottunk oda hogy olcsóbb egy liter sütőolaj mint egy liter dízel és csak a kékek miatt para azt tankolni már azt jelenti hogy jobban megéri napraforgót termelni mint olajat fúrni. Nem beszélve arról hogy mivel az állam jelentős sápot szed róla nem mind jut a kitermelőknek. Ami még szöget ütött a fejemben: egyesek azt terjesztik hogy a villany autók, villamos troli, stb elektromos járművek nem környezetszennyezőek. Amit elfelejtenek hogy ugyanezeket a gépeket az a villany hajt amit egy erőműben fosszilis szutymák tüzeléséből nyernek ergo füstöl az is csak a drót másik végén ezért nem látni. De ha elfogy a nafta az erőműből ezek ugyanúgy megállnak…
    Pálinkás témára meg az érdekelne hogy a házi eszközzel házilag főzött pálesz metil és egyéb méregtartalmát mivel lehet ellenőrizni, minimalizálni? Itthon rengeteg körte van. Én már csak mókának lefőznék egy két litert, ami erővel boltit is vehetek de nem célom a magam és barátaim megmérgezése.

  74. Kedves Hozzászólók,
    Én azt gondolom, hogy az olcsó olaj korszakának vége, ami számos társadalmi hatást gyakorol. Magyarán, elszegényít, nyomorba kerget.
    Következésképp világ viszonylatban is kevesebb születés, le és önszabályozás. Ez a cél.

  75. Szerintem inkább emelkedni fog a születések száma.
    Főleg az alacsonyabban iskolázottak között.

    ugyanis a túlélés egyik záloga az ösztönlényeknél: szaporodj…

  76. 78:
    Ezt a témát 4 éve kivégeztük. Már nincs mit írni róla.

  77. 81:
    Elhamarkodott, téves következtetés. 1 %-al fogják vissza a termelést, 10 %-al emelkedik az ár. Egyszerűen egy ésszerű (nem politikai) döntés.

    A bogárkáim megszólítás azt implikálja, hogy te vagy a fej, mi pedig a körülötted rohangáló csodálóid. Nem akarlak elkeseríteni, de jót tenne neked, ha erről az elképzelésről leszoknál.

  78. 82
    Egy szótól ennyire felkaptad?
    Nekem erre nincs szükségem, ez már így nem jó játék.

  79. 83:
    Fenne, csak helyretettelek. Egy-egy szónak néha hatalmas háttere van. Például esetedben ezért az elejtett egyetlen szóért volt értelme, hogy ide gyere. 🙁

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük