(1232) Nyomul a globális Egyenlőtlenség

Tibor bá’ online

 

~ab085Aki azt hiszi, hogy a szegények és a gazdagok közötti szakadék csak Magyarországon növekszik, az nagyot téved. Ez a szakadék az egész világon egyre szélesebbé válik. Nálunk nemrég kapott napvilágot a 150 leggazdagabb magyar jegyzékbeszedése (Népszabadság op 150), ahol az OTP vezér, Csányi Sándor vezet. 160 milliárd forintos vagyonnal, ami ha átszámítunk dollárra „mindössze” 730.000.000. Tehát nincs egy teljes milliárd dollár, miközben a világ leggazdagabbjait milliárd dollárban mérik. Valamikor voltak (dollár) milliomosok, ma már csak a milliárdosokat tartják nyilván, amelyekből 2013-ban 1426 darab létezett, élükön Carlos Slim Helu-val a maga kis 73 milliárdjával. Forbes magazine (Bill Gate csak a második).

Közben nagyot változott a világ. Valamikor az összes milliomos az USA-ban élt, mára már csak 40 százalékát adják a milliárdosoknak. Miközben Ázsia és a Csendes-óceán térsége 386 milliárdost ad a világnak, ami pontosan hússzal több, mint amit Európa plusz Oroszország produkál. És – nem fogjátok elhinni – kommunista Kínának is van 122 dollár milliárdosa. A csendben lapuló németeknél is akad 58. De valami nagyon nincs rendjén, ha meggondoljuk, hogy a világ leggazdagabb embere a mexikói Carlos Slimnek 73 milliárdja van, ami a mexikói GDP 6 ,2 százalékának felel meg. Hogy lehet egyetlen ember ennyire gazdag (és minek? Ezt már csak csendben kérdezem meg). A világ harmadik leggazdagabb embere a spanyol Amanico Ortega a maga 57 milliárdjával egy olyan országban, ahol a munkaképes lakosság 25 százaléka munkanélküli. És itt van elásva a kutya. Ez a hallatlan méretű gyarapodással járó szélsőséges elszegényedés a dereguláció óta van, ami különben a 2008-as világválsághoz vezetett. De ez egymagában még kevés.

A világ totális eladósodása mellett is bekövetkezett túltermelés kihúzta az egyszerű emberek kezéből a történelmi fegyvert, a sztrájkot. A szuper gazdagoknak egyszerűen nincs szükségük a munkásokra, de még a középosztályra se, csak a politikusokra, akiket meg is vettek kilóra. Csupán a szolgáltatásoknál lenne még szükség az egyszerű emberekre, de az is sorvadó félben van. Néhány éve voltam utoljára a Mamutban, ahol a parkolás után a kártyámat egy pasi kiértékelte a kijáratnál és megmondta mennyit kell fizetnem. Ma is arra jártam, de nem volt pasi a kijáratnál, a sorompó vörösen villogott, nem enged ki. Végül kiderült, hogy belépéskor a rendszer automatikusan leolvasta a rendszámomat, amit rányomott a kártyára (csak én nem vettem észre). Miután fizettem egy automatánál (papírpénzeket is elfogad és visszaad) a sorompó közelítésemre zöldre váltott. A parkoláshoz egyetlen egy emberre se volt szükség. Naponta sok száz autó és nulla személyzet. Minden ment automatikusan. A robotok nem sztrájkolnak.

Az amerikai középosztály virágzását a „tisztességes” adózás biztosította kábé a múlt század hatvanas éveiig. Ez mára odáig züllött, hogy a szegény adózik, a gazdag egyáltalán nem. Ezt a nemzettipró módszert a mi miniszterelnökünk is átvette. Ennek következménye, hogy a gazdag egyre gazdagabb lesz hazánkban is, miközben a szegényeket a megsemmisülésig kizsigerelik.

Az átkosban jártam fiatalon szemináriumra, ahol azt tanították: akkor van forradalom, amikor az elnyomottak már nem tűrik az elnyomást, az elnyomók pedig már nem képesek fokozni azt. Ha ez így folytatódik, én nem látok más kiutat, mint az általános öldöklés. Az éhezőkből kurva sok meg fog dögleni, de nem mind, és akkor valakik lógni fognak.

____________________________________________________
____________________________________________________
____________________________________________________

78 gondolat erről: „(1232) Nyomul a globális Egyenlőtlenség

  1. Sajnos ez valahol természetes ebben a rendszerben, és minél nagyobb a globalizálódás ez annál nagyobb lesz.
    Alapvető tézis, hogy a nagy hal felfalja a kis halat, így a rendszer velejárója, hogy egyre több dolog kerül kevesek kezébe, miközben a többiek lefelé haladnak a lejtőn. Nem találtunk még ki hibátlan rendszert, és nem is fogunk.

  2. „Ez mára odáig züllött, hogy a szegény adózik, a gazdag egyáltalán nem.” Ezt a magyar viszonylatban milyen br fizetésre érted, Tibor bá’?

  3. „amikor az elnyomottak már nem tűrik az elnyomást, az elnyomók pedig már nem képesek fokozni azt.”

    Azt hiszem, hogy a morálisan lezüllesztett konzumidióta sajnos tűr, elég nekik cserébe egy doboz cigi, vagy egy sör.

    Az „elnyomók” soha nem látott lehetőségek elé néznek a fokozás tekintetében 🙂 Egy nemzet morális felforgatásának eredménye, hogy egyenesen követeli azt, amit a felforgatók rájuk akarnak húzni, és a felforgatáshoz ma nem kell olvasni tudónak és szándékozónak lennie, a multimédiát önálló akaratuk folytán isszák, és az átprogramozás folyamatos. Szóval képesek még fokozni az elnyomást, mert ma már nem (csak) fizikai síkon zajlik, hanem szellemi és morális értékeink megsemmisítésével.

  4. Egy olyan világban, ahol a multinacionális pénzügyi érdekkörök (családok) gyakorolnak valódi rendelkezési jogot a tényleges, fizikai erőforrások felett és ahol ezekből gépek és energia segítségével, emberi munka nélkül állítják elő a valódi szükségletek fedezetéül szolgáló fogyasztási javak bőségét, és ennek eléréséhez bőséges mennyiségű -ma már gyakorlatilag törleszthetetlen – hitelt bocsájtanak rendelkezésre a beetetési fázisban, ott maga a hitel az igazi felforgató eszköz. A hitel felvételére jogosult ember minden szükségletét fedezni képes más emberekkel való kapcsolati háló fenntartása nélkül. Szerintem 20 év elteltével számíthatunk valami meglepőre, mert elvileg annyi kell ahhoz, hogy azok az önfenntartó képességek teljesen elsorvadjanak, ami a pénz nélküli megélhetés biztosításfoz kell (kertészkedés és állattartási ősi tudás, stb.)

  5. 2:
    Nem örülök annak, hogy ezt magyarázgatni kell. 100.000-ből leadni a 16 %-ot, azt jelenti, hogy 84.000-ből kell megélni, amit senkinek se kívánok. 1.000.000-ból adózás után 840.000 marad, ami jóval több, mint a kényelmes élet, de ez csak a jéghegy csúcsa. A 100.000-es jövedelműeknél nincs trükközés, csak szigorú levonás. Az egy milliós agyon ügyeskedheti magát, aminek eredménye a 16 % alatti adózás. Ráadásul a kormány rendeletei következtében jóval nagyobbak a megtakarításai. Például most a rezsicsökkentésnél. A kisember havi számlája 2-3000 forinttal lehet kisebb. A menők számlája ennek az összegnek a tízszeresével kisebb. Aztán itt van a félsertés 5 %-os ÁFÁ-ja. Ebből a kisfogyasztó semmit se élvez. A nagymenőknek 22 százalék többlet nyereség.

  6. Nem magyarázgatni, hanem tisztázni kell, hogy a br 300 ezres fizetésűekre vagy a felső 10000-re, Csányi/Demján félékre gondolsz. Miért van 10X nagyobb rezsije a „gazdagnak”? Szerintem nem éget 10X több lámpát.

  7. 6: „Miért van 10X nagyobb rezsije a “gazdagnak”? Szerintem nem éget 10X több lámpát.”

    Nem feltétlenül 10x nagyobb, de megjelenik olyan fogyasztás, ami a szegényebbeknek nincs – pl. nagyobb lakás alapterület, úszómedence, garázsfűtés, garázsbejáró és járda fűtés, sokkal több háztartási elektromos eszköz /persze ezek energiahatékonysága bizonyára jobb/, riasztórendszerek stb.
    Ereszd el a fantáziádat… 😉

    7: Na, aki ezt sem érti… 🙂

  8. Igen, ennek tisztázására írtam, hogy ha pl van egy család br 600ezer jövedelemmel, annak azért még nincs medencefűtése/feljáró fűtése… etc. Esetleg nem jelent neki akkora gondot a hiteltörlesztés vagy elmenni hétvégén kirándulni TV-zés helyett.
    Adódik a kérdés ennek fényében, hogy akkor hová kerüljön a 2. kulcs alsó határa?

  9. 6.

    Naná, majd egyetlen háromszobás villa után fizet az ELMU- nek.

  10. 9

    Ha egyszer végre megértjük és a törvényhozó is megérti ,hogy a
    vagyoni különbségek egy határon túl társadalmilag aggályosak
    (Robin Hood index) akkor majd bevezetik újra a kétkulcsos jövedelem adót addig meg irány Dél Amerika és Afrika.

  11. Ok, a kérdés az az, hogy ki honnan érezné igazságosnak a 2. kulcsot? Nyilván mindenki a saját br bére fölött valamivel húzná meg a mértékét…
    Egyszer voltam interjúzni egy kis falucskában. Többek között kérdés volt az, hogy mennyi a jövedelme és véleménye szerint mekkora lenne az az összeg amiből jól meg tudna élni. Szinte kivétel nélkül 50% volt a különbség, függetlenül a jövedelemtől.

  12. 12

    Nem lehet mindenki kedvére berendezni egy társadalmat, ekkora GDP -ből meg pláne nem.

    Senki nem beszélt arról, hol kéne meghúzni a határt, abban van egyetértés, hogy valahol előnyös lenne meghúzni.

  13. 14.

    Mit ér beszélni róla konkrétumokkal ?

    Elárulom pont annyit,amennyi örömet okoz egy hozzászólás megírása és amennyit tanulni lehet itt.

  14. 2: Nem a nagykeresetűekről van itt szó, hanem a mutyizásról.

    5: Most aki tízszer annyit keres, tízszer annyit adózik is, miközben ugyanazt az ellátást kapja, mint aki feleannyit adózott. A progresszív adózás pedig a morált is rontja. A legfőbb baj, az adórendszeren kívül szerzett javakkal van.

  15. Ajánlom mindenkinek a Miért buknak el nemzetek? (Why nations fall?) – a hatalom, a jólét és a szegénység eredete c. könyvet.
    Alapvetően minden kizsákmányoló rendszer elitjének érdeke a társadalom szegénysorban tartása.

  16. azért ez nem pontosan így van. ugyanis az egyforma kereset (egyforma közeli) feltételezi az egyforma minőségű munkát (itt már van egy kicsi probléma) és az egyforma fogyasztást (itt már nagyobb a probléma).
    másrészt a gond ott is van, hogy az emberek jó része LUSTA. gyerekkorában lusta volt tanulni, utána lusta volt rászokni a munkára utána lusta rendesen dolgozni és vége az lesz, hogy csodálkozik ha nem emelkedik a fizetése vagy kirúgják.

  17. Nand és Samu!

    Akkor ti egyetértetek azzal, hogy mindenki annyit ér, amennyije van?

    A mai magyar milliárdosok és multi milliomosok nem azért tartanak ott, ahol tartanak mert annak idején tanultak, aztán meg szorgalmasan dolgoztak. Ezt csak azok hirdetik, akiknek bőven van mit aprítani a tejbe, és azt hiszik, illetve állítják, hogy ez kizárólag az eszüknek és szorgalmuknak köszönhető. Hanem azok, akik jókor voltak jó helyen és megragadták a lehetőséget. Mond meg nekem Samu, ha valaki nálad nem lusta, hanem szorgalmasan hajtja a marhákat, mikor lesz neki saját 100 marhája a hozzá tartozó legelővel? Te kizsákmányolod a munkásaidat. Ez OK. erről szól a kapitalizmus, de ez mellé ne hirdesd, hogy megérdemlik a sorsukat, mert lusták, mert ez hatalmas mellébeszélés. Tudomásul kell venni, hogy a társadalmi igazságtalanságnak van egy felső határa, amit nem érdemes átlépni. A poszt erre szándékotzott rámutatni.

  18. 2. Nand: Bicskanyitogató kérdést tettél fel. ÁFÁ-ról hallottál már? Egykulcsos adóbevezetésről lemaradtál volna? Közgazdasági alapfogalmak ismerethiányára utal kérdésed. (… és persze a „kákán is csomót” kategória.)

  19. Természetesen nem, de talán túl sarkosan fogalmazol. De az, hogy kvázi „lusták” az emberek, bennem is egyre többször felmerül. Van most egy (ennyiről merem biztosan állítani) olyan felsőoktatási szak, ahova nem nehéz bekerülni, sőt, (3-as érettségi elég volt).., annyira azért nem nehéz elvégezni, nem is titkos, nem is nehéz a munka, bla-bla és a végzettek 90%-a 250-300-bruttóval indul a munkaerőpiacon. Akinek egy kicsit jobb a fellépése 5-10 évvel a végzés után 500-800br körül vannak.(ők tényleg kevesen vannak) Mutyi nélkül! Miért nem startolnak rá a frissen érettségizettek? Csak azért mert nem tudnak róla? Vagy mert visszarettennek a szaktól, és szimpatikusabb nekik az ilyen-olyan himi-humi szak. Vagy egyszerűbb sárt dobálni bárkire és bármire. Vagy mert lusták. Személyesen hallottam valakitől: ő sokkal szívesebben végzi a kulimunkát, mert az azoké hatalmas felelősséggel jár.. Hát, aki így áll hozzá!

  20. 9: „ha pl van egy család br 600ezer jövedelemmel”

    Ennyi bruttóból egy család valóban még nem kiugró módon, de magyar viszonylatban szépen meg tud élni.
    De sok olyan család van, ahol egy fő, minimálbért kereső ember tart el egy családot, nettó 64 ezer forintból /+ családi pótlék/.
    Ez a totális nyomor szintje. És nem mindenki lustasága miatt kap minimálbért – mert ha lusta, akkor kirúgják, mert százan állnak sorba a helyéért.

    Az egy főre számított létminimum átlagos értéke 2011-ben havonta 83 941 forint volt /hirtelen újabb adatot nem találtam/, tehát az én véleményem szerint az eltartottak számát figyelembe véve ennél kisebbnek az egy főre jutó jövedelemnek nem volna szabad lennie. Vagyis egy 4 tagú /nem magasan képzett/ családnak is 330 ezer Ft (2011-ben) jövedelemmel kellene rendelkeznie, ha tisztességes lenne a magyar rendszer. /Illetve valamivel kevesebbel, mert a családtagok alacsonyabb súllyal szerepelnek ‘hivatalosan’./

  21. 20-ra Gondolom félreérted, amit írtam.
    A kérdés arra vonatkozott, hogy kit kell most utálni, aki 200-at keres, aki 600-at, vagy a nagyvállalkozókat 😉

  22. 23. Fogalmam sincs mit gondolsz, ha nem írod le. Csak amit írsz azt tudom olvasni és értelmezni. A gondolom, hogy gondolod, hogy gondolom szöveggel nem sokra megyünk.
    A rendszerben rejlő igazságtalanságról van szó, erre bevéded a multikat és a mutyizókat.

  23. 21!
    Vagyis azt akarod mondani,hogy A gyerekek nem akarnak tanulni..
    Akkor mi lesz még itt később?Ezt pontosan én is megerősíthetem..
    A középiskola ,bármilyen, már most is katasztrófa.Hacsak nem tanítja az ember a gyerekét magán iskolába..A gyerekek nem akarnak tanulni, a tanárok nem tudnak velük mit kezdeni,mert ott kell hogy tartsák őket,mert fejpénzt kap az iskola..Hát én a minap nagyon kiakadtam ezen..Alig van tanítás,alig tanulnak valamit..(nem offolni akarok,de szerintem ide tartozik ez is,mert itt kezdődik minden.)
    Össze szedtem a középiskolai szakkönyveimet,(épületgépész technikus)egész öt évig bezárólag.40 darab szakkönyvem volt ,amit meg kellett tanulni.Ha kettesre is,de meg kellett,és akkor még a kettesért is tudni kellett.Most a gyerekem öt évesen van műszaki informatikus szakon,van egy 50 oldalas informatika könyve,meg 2 elektronika könyve az 5 évre,és nem tudják ezt végig venni.Katasztrófa!Akkor ezeknek a gyerekeknek milyen tudásuk lesz?Akik nem mennek tovább tanulni,mit fogan eladni magukból?A magyar tanár meg az elektronika tanár beteg lett rákos.Sajnálatos dolog tudom.De egy fél évig nem kapnak csak helyettesítő tanárt,aki nem szakember,csak gyerek megőrzés van.Most beszéltem az osztályfönökkel hogy kérdezzen már utána mit kell az elektronikából fél év alatt átvenni,mert át veszem a gyerekemmel én,hiszen azért ment ebbe az iskolába hogy elektronikát tanuljon..Fizikát is én veszem minden hét végén át vele.Külön jár megint angolra, matekra,ami havonta 30 ezrembe kerül..Szóval lassan ott tartok mintha magán iskolába adtam volna agyereket..Mondtam neki,az utolsó fél évre át viszem a villamosipariba,azt mondta,hogy onnan jöttek át ide a gyerekek.ÉS itt sincs szinvonal.És ez általánosítható,minden iskolába..Nem tudom ki találta ki azt hogy mit kell a gyerekeknek tanulni,de ez katasztrófa..ÉS sajnos a gyerekeknek sem akarnak tanulni.Nem is érdekli őket..Ez a tapasztalatom a gyerekem osztályából,és a többi osztályokból és iskolából,mert szoktam tájékozódni..A másik,meg hogy már most az osztályoknak a negyed része alkoholista..18 évesen..Mi lesz még itt?

  24. Nyugtasson a tudat, hogy mindenki ilyen oktatásban részesül. Tehát ezek közül a gyerekek közül fog majd kikerülni, aki majd később jól(jobban) fog keresni. A multi érában nem kell zseninek meg kreatívnak lenni.(ezt ismerem jobban) (ez az egész kicsit olyan mint az Oscar díj: nem azt jelenti, hogy jó a nyertes film, hanem, hogy várhatóan jobb mint a többi. Remélem érthető a párhuzam.)

  25. Folytatom egy kicsit mással..
    A férjemnek van egy munkatársa,(van több is 🙂 )szóval ennek az emberkének,van 2 gyereke ,fia ,lánya,a lánya már 23 éves ,a fia ,17.Az emberke 46 éves..40 éves koráig albérletben laktak,mert monyhatanyáról jöttek,nem volt semmijük,sem nekik,sem a szülőknek.Ez még nem lenne baj,mert ez van,kész..De ez az ember 40 évesen vett a nyakába 10 milla kölcsönt egy 2 szobás lakásra,meg 2 millás kölcsönt kocsira,meg szabad felhsználású kölcsönt,meg mit tudom én,vagy 16 milliót,30 évre.40 évesen..Kérdezem én,hogy azaddig mit csinált?20 évig..SEMMIT!Most jutott eszébe hogy valamit kezdeni kellene az életével.De 75 éves koráig fog tudni itt dolgozni ilyen megfeszített tempót?Aligha!Amit addig nem csinált meg ,nem lehet behozni az elvesztegetett éveket.A másik dolog,meg a gyerekei..A gyerekei sem akarnak igazán tanulni,nem is akarnak kitörni az életükből.Úgy kell őket rugdosni,hogy egy közép fokú végzettsége legyen,de még az sem biztos hogy meg lesz..
    Tehát azt akarom ezzel mondani,hogy a szegény réteg,ha nem is akar kitörni valahogy ,onnan ahol van,ott is fog ragadni,neki sem lesz semmije,mint ahogy a szüleinek nincs..
    26!
    Tudom Nand.Ez nyugtat.. 🙂
    Azért kutakodnak már Rockefellerék,Sorosék,az egyetemeken a nebulók után.. 😉

  26. Ha mindenki ki akarna törni, ki végezné el a fizikai munkát? Aztán az ember járogathat a boltban az üres polcok között a diplomájával, mert kenyér sincs, nem volt, aki megsüsse. Sebaj, majd a gépek azt is elvégzik, csak legyen miből sütni. A munkának ma már semmi becsülete nincs.

  27. A társadalmi egyenlőtlenséget addig lehet fokozni, a szemeket kommunikációs maszlaggal befedni, amig az egyén fizikai léte minimálisan ki van elégítve (kaja). Ha én okos gyerek vagyok, akkor jobban élek mint ők,
    ergó: Minden és mindenki le ven szarva!
    Ha ez nincs meg akkor az ember a minden mindegy állapotba kerül, és agyonveri a szomszédját szalonnáért. Amikor ezeknek az embereknek az aránya átlép egy bizonyos határt, és már nem lehet őket erővel elnyomni, onnan bármi történhet, attól függően, hogy ki merre terelgeti őket, ám ezt megelőzi egy jókora káosz ahol én is megsérülhetek.
    Na, ez nincs leszarva!

  28. Szép-szép…. Kérdések: 1500 földi milliárdos, hogyan állít meg hétmilliárd átlagembert? Hová menekülnek, ha a föld lakhatatlanná válik? Mit kezdenek ennyi pénzel, ha csak a földön tudják felhasználni a javaikat?

  29. 28!
    Nem is akarnak sokan kitörni,ahogy elnézem a dolgokat..Fizikai munkát,mérnöki diplomával is lehet végezni,igaz hogy már azon a szinten..

    „A munkának ma már semmi becsülete nincs.”
    Ezzel azért egyetértek..

  30. „akkor van forradalom, amikor az elnyomottak már nem tűrik az elnyomást, az elnyomók pedig már nem képesek fokozni azt.” – Ugyan már, ilyen forradalom még sosem volt. Olyan volt, hogy bizonyos felforgató körök a saját javukra kihasználták az (egyébként mindig, mindenhol jelenlévő) általános elégedetlenséget, megpuccsolták a hatalmat, és beleültek maguk.

    Ez a marxista felfogás a forradalom mibenlétéről teljesen téves. Én Orwellel értek egyet ebben.

  31. A közel pontos definíció a forradalmi helyzetre:

    „Forradalmi Helyzet: a forradalom objektív feltétele. Lenin tanítása szerint a következők jellemzik: az uralkodó osztályok nem tudnak a régi módom kormányozni, politikájuk válságba jutott, az elnyomott tömegek nem akarnak már a régi módon élni, s aktivitásuk rendkívül felfokozódik, készek a forradalmi fellépésre.”

    Lenin még azt is hozzátette:
    „Ahhoz azonban, hogy a forradalmi helyzet forradalomhoz vezessen, szükség van a forradalmi párt vezetésére, olyan politikára, amely kifejezi a néptömegek érdekeit.”

    Szóval eszerint hiányzik egy vezető erő. Én nem látok ilyet. Ez azt jelenti, hogy lázadás kitörhet és polgárháború is elképzelhető, de ezt forradalomnak nem nevezhetném.

  32. Van némi különbség a között, hogy a gazdag is ugyanolyan kulcs szerint fizeti az adót, mint a szegény, és a között, hogy a gazdag nem fizet adót – amint azt Tibor bá hatásvadász módon állította.

    Ezzel együtt én is jobbnaktartom a két- vagy többkulcsos adót. De vegyük észre, hogy az adókulcsok inkább az alsó- és középosztályt érintik. A Csányi-szintű milliárdosok nem a jövedelmeikből élnek, hanem a részvényeik utáni osztalékokból, árfolyamkülönbségekből, kamatokból stb. Ezekenek az adója az, amit érdemes lenne összehasonlítani a mi adókulcsainkkal.

    De az igazi kérdés nem is ez, hanem az, hogy a Csányi-félék mit kezdenek a vagyonukkal, mit építenek, mit rombolnak le, kinek a megélhetését teszik lehetővé, kiét lehetetlenítik el. És ez az, ami kétségbeejtő tendenciákat mutat. Ebben abszolút igaza van a posztnak.

  33. 34:
    A hatásvadász mondat Amerikára volt értendő.

  34. 30.

    Ez egy olyan társadalom, amelyikben a pénz a főregulátor, a tőke az alfa és az omega, puha korlátokkal és egészen ritka kivételekkel.
    Majdnem minden és majdnem mindenki megvásárolható.
    Ez egyik részről a fejlődés motorja, másrészről nagy tömegek nyomorát is ugyanez a mechanizmus,ugyanez a leosztás garantálja.

  35. 34. Ábel: A listába feltüntetendő az adókedvezmények és visszatérítendő támogatások is. Érdemes volna megnézni az osztalékuk és az adókedvezményeik mértékét. Lásd: zenélő tehenészet támogatása. És akkor visszakanyarodtunk az eredeti megállapításhoz: A gazdagok nem fizetnek adót! Valóban van némi különbség aközött, hogy a gazdag nem fizet adót, mintsem ugyan olyan adót fizet, mint a szegény?

    (Értettem.)

  36. A probléma igen súlyos és ezt a pénz funkciójának változása okozza. Az elfogadott definíció szerint a pénz:

    – értékmérő
    – forgalmi eszköz
    – fizetési eszköz
    – felhalmozás eszköze (kincsképző funkciója van)
    – világpénz

    Na itt problémák vannak. Nem is az értékmérő funkcióra gondolok (l. „akinek több van többet is ér”), hanem a kincsképző funkcióra. Ezzel nagy problémák vannak. Mit érsz egy halom pénzzel, ha nem tudsz vele csinálni semmit, ha a nagy pénzcsinálásban tönkretetted a világot? Ez itt most a nagy dilemma. A nagy vagyonok kevés ember kezében vannak, de most nem tudnak vele csinálni semmit. Hasonló problémák voltak a húszas évek végén harmincas évek elején (vö. Nagy Gazdasági Világválság), akkor a háború jelentette a megoldást. Rögtön be lehetett fektetni a vagyonokat a fegyvergyártásba.

    Már csak az ellenséget kell megtalálni. Én azt hiszem nem lesz nehéz.

  37. 37. „A probléma igen súlyos és ezt a pénz funkciójának változása okozza.”

    Hiába öntik a jegybankok a pénzt a kiszolgáló bankok és a tőzsde irányába, valójában csak a Tibor bá által leirt gazdasági olló nyílik még jobban a „nagy pénzcsinálás” miatt. A részvényárfolyamok, meg dzsidípi emelkedik, de ennek semmi köze már a való világhoz, ill. az emberiséghez.

    Baudrillard írja: „A legkeresettebb árucikk manapság nem valamilyen nyersanyag, nem is egy gép, hanem a személyiség. És valóban, a személyes kiteljesedés valóságos kényszere gyötri, kísérti meg a mai fogyasztót abban az elkerülhetetlen mobilitáskontextusban, amelyet a modell/sorozat séma teremt meg (és amely csupán egyik megjelenési formája a mobilitás és a társadalmi törekvések sokkal szélesebb struktúrájának). Esetünkben ez a kényszer egyben egy paradoxon is: nyilvánvaló, hogy a személyessé tett fogyasztás cselekedetében az alany, abbéli igyekezetében, hogy alany legyen, csak a gazdasági kereslet tárgyát hozza létre saját magából. Szándéka, amelyet társadalmi-gazdasági rendszer jó előre megszűrt és részekre szabdalt, már a megvalósulás pillanatában megfeneklik. Mivel a „sajátos különbségeket” iparilag állítják elő, a rendelkezésre álló választási lehetőség eleve megkövesedett: a személyes elkülönülésnek csupán az illúziója maradt meg. Magához akarván csatolni azt a valamit, ami majd egyedivé fogja őt tenni, a tudat még jobban eldologiasodik: a részletben. Ime az elidegenedés paradoxonja: az eleven választás holt különbségekben testesül meg, ennek élvezetében a szándék önmagát tagadja meg és kiábrándul…”
    Az egész egy horror vacui gazdasági értelemben, de valójában amitől irtózik a gazdaság, pont az fog bekövetkezni.

  38. 25. melike00

    Az iskolás gyerek agya úgy működik, mint egy hipermodern szemeteskuka. Minden hulladék, ami az iskola nevű műhelyből odakerül, tökéletes időzítéssel hatástalanul és maradéktalanul megsemmisül. Igazán nem értem, hogy mi a problémád egy ilyen precíz készülékkel, de ha nem hagy nyugodni a dolog, akkor panaszkodj a „vak órásmesternél”, vagy egyszerűen kezeld rendeltetésszerűen az agy nevű berendezést.

    27.

    „De 75 éves koráig fog tudni itt dolgozni ilyen megfeszített tempót?”

    Ezen jót nevettem. Ha választanom kéne 15-20 év jelenlegihez hasonló biztonságos életfeltétel, majd ezt követően a biztos halál ténye között, valamint 30-40 év bizonytalansága, sőt akár a békés és nyugodt öregkor megérésének az illúziója között, akkor gondolkodás nélkül megragadnám az első opciót, majd fellélegezve, minden korábbinál nagyobb lelkesedéssel vetődnék bele az életbe. (De őszintén szólva további 5 év nagyobb katasztrófa nélkül is szinte csodának tekinthető, és ezt szerencsére itt nem kell magyaráznom.)

  39. 19re:

    Azért álljon meg a verekedés, mert nem tudod miről beszélsz.
    Amikor én először alkalmaztam a két csordapásztort akkor hittem az eféle mesékben. Ugyanis vettünk „közösen” egy halom kecskét is. A közöst azért teszem idézőjelbe mert én vettem, hogy ők majd ledolgozzák. Nekem volt 2 Daninak 6, Petrának 6. Ez 2010 december januárja között volt. Természetesen nem volt mit egyenek úgyhogy kint ültek a tehenek között egész télen azt a szénát ették amit a teheneim és márciusban amikor szénát kellett venni én vettem stb. De szépen kiteleltek és ellettek úgyhogy lett március végére 28 állatt gidókkal együtt. Román húsvétra levágtunk egy csomó gidót és így május közepe táján visszakaptam az összes betett pénzemet és maradtam 2 kecskével ők 12-vel és további 8 gidóval. 2012-ben megint megellett az egész társaság és kézenfekvőnek tünt venni még 5 kecskét mivel így meghaladtuk a szükséges 25 ellős kecskét amire már állami támogatást lehet kapni (nem is keveset 60 lejt állatonként ami további 110.000 hufnyi bevételt jelent) a szénát természetesen én biztosítottam, a klienseket a kecskékre a polgármesteri hivatal alkalmazottai jelentették. A támogatást odaadtam mindegyiknek.
    A probléma 2012 őszén kezdődött amikoris Dani berúgva közölte, hoyg fel van háboroda, hogy számonkértem rajta azt, hogy miért nem a tehenek mellett részegedik le és azt mondta, hogy otthagy mondom menj Isten hírével de ide akkor többet nem jössz vissza. Elment, kábé 3 hónapo alatt 14 kecske + némi gidó is elment. Ez azért nem kevés teljesítmény hiszen több mint 300.000 huf ment el a levesbe. Az idénre Petra is eladogatta a kecskéket, holott havi fizu jön és még amikor dolgozik +napszámot kap, van még neki 3 belőle. Nos úgy gondolom, hogyha egy kicsit odaálltak volna hozzá akkor ma Petrának nem 3 kecskéje lenne hanem kb.50 (gidóstól) ami 6-8 marhának felel meg. Tavalyi felvehette volna a támogatás gond nélkül ami akkor + 1,5 havi fizetést jelentett volna és a levágott gidókkal együtt +2 havi fizetése lenne. Jövőre csak a támogatás 3 havi fizetésénél több lenne. Amikor arról beszélek a 2 csordásomnak, hogy egyezzenek meg a falubeli emberekkel és vállalják fel a csordát ami további havi 150.000 forintot (adómentes nettó jövedelem a meglévő 130.000 mellé) jelent kettejüknek mindegyre azt a választ kapom, hoyg sokat kell gyalogolni és akkor egész nyáron reggel és este mindketten a tehenek mellett kell legyenek. Ebben a faluban szinte minden ház vagy a legelőre vagy szántókra jár. Ha megkérdezed Pasi Pistát miért nem vigyáz a tehenekre (hiszen nálam nagyobb fizetést kap minthogy bejárjon Kolozsvárra és akkor még van utiköltség is) a válasz az, hogy jó neki portásként a tehenekkel sok baj van. Karácsony Józsit kirakták a munkahelyéről (portás volt) és megdöglött a lova. Hívtam jöjjön álljon be a tehenek mellé, nem kell fejni, nem kell ganét hányni csak minden második nap vigyázni rá. Nem jött. Az emberek nem gyüjtöttek neki pénzt a lóvásárlásra mert amikor másnak döglött meg ő sosem adott. Hívtam jöjjön kasználni 4000ft/nap+ennivaló. Nem jött. Aztán eladott egy földet abból vett egy lovat, kapja a munkanélküli segélyt és várja, hogy az uniós lisztsegélyből kapjon. Öcsit (akinek 300 juha van és seggrészeg az év nagy részében) elkapták amint lopja a Transavia kukoricáját. Pedig legalább 2 hektár saját földje van és ha adna 40 kg sajtot én megszántanám és be is vetném. Dani Pista elég jó ács. Egy baj van vele: iszik és az, hogy nem bír megállni 2 hónapnál többet sehol. Legutóbb napi 70 lejt (5000ft) és munkakönyvet. Nemrég hagyta ott pedig 3 kicsi gyereke van és egy szobakonyhában lakik. Továbbisvanmondjammég? A határban nem 500-600ezer forint/ha telekárak vannak hanem 1,5-2 millió forint egy hektár föld + az egyébb költségek. AMikor a körgyűrűt építették akkor a földnek árja 40-50millió (200-300ezer huf volt) volt olyan 0,29ha-s parcella amelyikért 900milliót (több mint 6 millió forint) is megadtak. Azóta Györgyfalván minden ház fel van újítva (hőközpont stb.) És az asszonyok Skoda Octaviával járnak takarítani Kolozsvárra, mások a vasastelepekreés Hyundai Tucsonnal járnak és nem ritkák az Opel Fronterával (természetesen 2005-2006ban gyártottak) munkába járó portások.
    Itt 2006-2008 között 300 háztartásnak megadatott a legalább egyszeri több milliós (forintban) ajándék. Volt aki 150 millió forintra adott el földet. Abból a pénzből csak 3 (három, trei, drei, three) család volt aki valamit is kezdett a pénzel (pl. az egyik berakta a bankba és a kamataiból él) és nem verte el/költötte el a házára stb. Lehet nyomatni a dumát, hogy nyílik a társadalmi olló. Ma is eladunk egy-egy házhelyet 8-10 millió forintért. Ha a pénz felét megfognánk és nem költenénk el plazma tévére és az 5 éves 30,000 km-es Dacia Logan lecserélésére (persze min. Skoda vagy Nissan) akkor lehet, hogy zárulna is egyes esetben. Persze hogy nyílik, ha a tegnap levágott borjú szájába belenőtt sörösüveg dugót találtunk és a belében cigarettáspapírt. Napi 1 doboz cigaretta az 3 hónap alatt egy 4 hónapos borjú ára.

  40. Vasgerincnek igaza van, nem az szja a bajok (fő) forrása. Szerintem az egykulcsos szja-nál igazságosabb szja nincs. Ki lehet találni szolidárisabbat a több kulccsal, de az egy kulcs az igazságos.

    A 100 ezret kereső 16 ezret adózik, az egymilliót kereső pedig 160 ezret havonta. Több marad, de több is a levonás.

    Én a lehető legegyszerűbb adózás híve vagyok maximális ellenőrzés mellett.
    Az sem frankó, hogy majd kétmillió minimálbéres fele (!) valójában jóval több jövedelmet szerez, csak ügyeskedik.
    A kamat és osztalékadó környékén, no meg a külföldi utalások környékén kellene kapargatni a nagy pénzek után, nem az szja-nál.

  41. Samu!
    Hagy a lusta székelyt 😉 gyere a kiskunságra toborozni. Találsz itt dolgos magyart, precíz svábot meg szívós kunt is. Csak a tótokkal vigyázz! 🙂

  42. 41.
    Teljes mértékben igazad van,saját tapasztalataim is téged igazolnak.
    Szintén mezőgazdasággal foglalkozunk de a 2500 lelkes falunkban nem nagyon találunk olyan embert aki megfogná a kapa nyelét.

  43. 41!
    „Dani Pista elég jó ács. Egy baj van vele: iszik és az, hogy nem bír megállni 2 hónapnál többet sehol.”

    Ez olyan mint az én szomszédom.De a sírás az megy..
    40!
    „(De őszintén szólva további 5 év nagyobb katasztrófa nélkül is szinte csodának tekinthető, és ezt szerencsére itt nem kell magyaráznom.)”

    Egyetértek tücsöktávlat..
    És ami meglepő, Bara Zoltán 13-as beírásával is egyetértek..

  44. 41. samu

    „Lehet nyomatni a dumát, hogy nyílik a társadalmi olló. Ma is eladunk egy-egy házhelyet 8-10 millió forintért. Ha a pénz felét megfognánk és nem költenénk el plazma tévére és az 5 éves 30,000 km-es Dacia Logan lecserélésére (persze min. Skoda vagy Nissan) akkor lehet, hogy zárulna is egyes esetben. Persze hogy nyílik, ha a tegnap levágott borjú szájába belenőtt sörösüveg dugót találtunk és a belében cigarettáspapírt.”

    Milyen alapon várjuk el a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberektől (mondjuk adott ország alsó 10-20%-ától), hogy ők legyenek azok, akik képesek változni, ők legyenek a jobb emberek szorgalom, erkölcs, kitartás, előrelátás tekintetében? Az a nagyobb baj, ha a másik oldalon például a General Electric által tervezett reaktor „lustára” sikerül, esetleg az, ha a jómódú 1% a kapitalizmus motorjaként „lustaságból” és nemtörődömségből hajtja a maradék 99%-ot a szakadék felé, vagy netán az, ha én részegen, a légynek sem ártva, lusta módon, sorsomba belenyugodva vakarom a pöcsöm?

    Ezt csak úgy általában írom a lustasággal kapcsolatban, mivel többen is tényezőnek vélitek, ne vedd támadásnak.

  45. 46!
    „Az a nagyobb baj, ha a másik oldalon például a General Electric által tervezett reaktor „lustára” sikerül, esetleg az, ha a jómódú 1% a kapitalizmus motorjaként „lustaságból” és nemtörődömségből hajtja a maradék 99%-ot a szakadék felé, vagy netán az, ha én részegen, a légynek sem ártva, lusta módon, sorsomba belenyugodva vakarom a pöcsöm?”

    Igazad van,ez a nagyobb baj.Csak hogy akinek pénze van,annak Te nem dirigálsz.De nem is ez a lényeg,hanem az hogy felismerd hogy hol állsz a társadalomban,mit tudsz elérni,meddig mehetsz,és megpróbálni minden tőled telhetőt a valós ,reális,céljaid felé menni.(A General Electric nem fog segíteni)De van sok ember akit nem is érdekel semmi.Ahogy írod,részegen sorsába bele nyugodva vakarja a pöcsét.Elég neki hogy bemegy a kocsmába,meg van cigije..Nincs is igénye többre..Innentől kezdve nincs miről beszélni..

  46. 44. Egy részről igazad van.
    De saját ( és más példájából is ) tudom hogy mostanában
    nem lehet dolgozni „maszeknak ” mert elfelejtik és/vagy egyéb
    kiskapukkal késleltetik a munkabér kifizetését.
    Jelenleg is folyik 1 munkaügyi balhém kifizetetlen munkabér
    miatt.( pedig bejelentett stb. stb. munka volt )
    Egy szóval nagyon meg kell nézni hogy hol,mikor és kinél
    fogod meg a kapa nyelét……

  47. 46.
    Ez a cikk a társadalmi olló szétnyílásáról szól. Az olló egyik szára a gazdagok másik szára a szegények. Ha a távolságot úgy lehet csökkenteni, hogyha valamelyik szár közeledik a másikhoz. Na most ezt lehet úgyhogy a gazdagabbik szárat nyomjuk a szgényebb felé vagy úgy hogy a szegényebb szárat nyomjuk a gazdagabb felé.
    Tibor bá arról elmélkedik, hogy 1). a gazdagabb réteg megszünteti a munkahelyeket (sorompó és portás) és azért nő a távolság 2). a gazdagabb réteg kizsákmányolja a szegényebb réteget (samu és a csordásai) és azért nem tud az felzárkózni.
    Erre válaszoltam én, hogyha egy kicsit a realitás földjén élne akkor látná, hogy nemcsak a sorompó felszerelésével és a kizsákmányolással van gond hanem a szegényebb réteg hozzáállásával is. És az én hozzászólásom erre szándékozott rámutatni. Nagyon könnyű mindenért a felsőbb réteget hibáztatni de tudomásul kell venni, hogy létezik egyéni felelősség és a jelenlegi társadalmi rendszer a világ ezen felén többé-kevésbé mindenkinek megadja a lehetőséget.

  48. 48

    20 áv alatt legalább 10 000 mosógépet javítottam meg ,ez egészen biztos, az is lehet hogy akár a kétszeresét is, ha az eltelt 7300 napra gondolunk akkor ezek nem is olyan rettenetesen nagy számok.

    azért az első számot írtam, hogy nagyon nagyon biztos legyen, bevallom posztbubertás jellem hibámat, utálok hazudni még most is.

    Most szombaton volt az 5. ötödik olyan munkám, amit nem fizetett ki a megrendelő.

    Dr XY aki jogász és 1988 óta van a belügyminisztérium személyi állományában dolgozik , kvázi rendőr.
    Az 50- es elvált,második házasságában élő tehetős fószert elsőre antipatikusnak találtam, lehet, hogy ez is katalizálta az eseményeket,ha ez akaratom ellenére mégis átment.

    Egy apró de jogos ok miatt úgy elkezdett üvölteni velem, mint ahogyan az újoncokkal volt szokás anno a seregben.
    Persze hogy rám ijesztett, megijedtem , angolosan távozhattam volna ,de az több utólagos komplikációt okozhatott volna.

    Nyeltem egy nagyot mondtam neki nincsen oka velem összeveszni, mert azért jöttem, hogy megcsináljam a gépét és meg is fogom csinálni, ami be is következett.

    Még a szárítógépét is föl le gályáztam vele a mosógép tetejére.

    Miután számlát nem tudtam adni, újra éktelen üvöltésbe kezdett és jobbnak láttam visszaadni a 10 000 Ft -ot.

    Utólag is úgy látom okosan cselekedtem, jobb az ilyen
    (….a pontozott rész ki ki saját jelzőivel töltheti ki ) bármi áron véglegesen megszabadulni.

    Három és fél órám mert fuccsba.

    Tudni kell veszíteni is.

  49. 49:
    Az egyéni felelősségen és a lustaságon kívül talán arról is szót kéne ejteni, hogy a szegénység újratermelődik.
    Mert a korlátozott oktatási, kulturális, családi és anyagi háttér ezt elősegiti.
    Lehet sikeres kitörési példákról beszélni, de nem ez a jellemző.
    Mint ahogyan a szegénység, a gazdagság is újratermelődik, elég csak a kamatos kamat fogalmába belegondolni.

    Ergo a szegénység csökkentése csökkentené a szegénység újratermelődését.
    Ez azonban csak a gazdagok rovására lehetne megvalósítani.
    Ez az ellenérdekeltség egyik oka.
    A másik az, hogy ha a szegényeket jobb bérezést kapnának, a gazdagok kevésbé gazdagodnának.

  50. 51

    A kapitalizmusban a hatalmon lévőknek a legnagyobb a jövedelme.
    Azért hatalmasak mert sok pénzük van és azért lesz a jövőben is sok pénzük, mert hatalmon vannak.
    Arról, hogy ez így is maradjon, arról ők gondoskodnak.
    A többiek csak annyira fontosak, hogy az ő jólétük biztosítva legyen az ne legyen megzavarva.
    A másik szebbik nevén demokratikus piacgazdaság jótéteményeiből minden állampolgár a vagyona és a jövedelme arányában részesül.
    Ha jó sok a pénzed, akkor neked ez a lehetséges legklasszabb társadalom amit egyáltalán el lehet képzelni.

  51. 49. Samu

    „Ez a cikk a társadalmi olló szétnyílásáról szól. Az olló egyik szára a gazdagok másik szára a szegények. Ha a távolságot úgy lehet csökkenteni, hogyha valamelyik szár közeledik a másikhoz. Na most ezt lehet úgyhogy a gazdagabbik szárat nyomjuk a szgényebb felé vagy úgy hogy a szegényebb szárat nyomjuk a gazdagabb felé.”

    Erre írom én, hogy ehhez valakinek változnia kellene, valakinek ehhez „jó emberré” kell válnia, bár ez még nem fedi teljesen a valóságot.

    Mégpedig azért nem, mert egyenlőtlen feltétel az, ha valakinek a különbséget 100m-en 90m hátrányból és egy telepakolt hátizsák plusz súllyal kell csökkentenie. Soha nem fog csökkenni a különbség. Legfeljebb megörökli valaki más a nyomort a világ egy még eldugottabb pontján, ahová már nem terjed ki a felmérés.

    Szintén egyenlőtlen feltétel, hogy abban az esetben, ha mind a szegény, mind a gazdag kizárólag pöcsvakarással tölti az idejét, akkor is nőni fog a különbség. (Megjegyzem, ha a példában csak annyit változtatok, hogy a szegény ember megszakad a sok munkától, akkor is igaz az állítás, tehát az ollóval kapcsolatban semmilyen formában nem igaz amit írtál.)

    Másfelől a példám arról szól, hogy semmi különbséget nem látok az elit túlságosan is emberi „bűnei” és a szegény ember „hibái” között, hacsak nem azt, hogy más tétekkel játszanak.

    Könnyen félreérthető, de nem hibáztatok senkit, sőt ellentétben az általad megfogalmazottakkal én nem gondolom, hogy bárkinek is baj lenne a hozzáállásával – én elhiszem, hogy minden ember a legjobb tudása szerint éli az életét, tűnjön ez akármilyen szánalmasnak vagy felelőtlennek, társadalmi rétegtől függetlenül.

  52. 49:
    Az egyéni felelősségen és a lustaságon kívül talán arról is szót kéne ejteni, hogy a szegénység újratermelődik.
    Mert a korlátozott oktatási, kulturális, családi és anyagi háttér ezt elősegiti.
    Lehet sikeres kitörési példákról beszélni, de nem ez a jellemző.
    Mint ahogyan a szegénység, a gazdagság is újratermelődik, elég csak a kamatos kamat fogalmába belegondolni.

    Ergo a szegénység csökkentése csökkentené a szegénység újratermelődését.
    Ez azonban csak a gazdagok rovására lehetne megvalósítani.
    Ez az ellenérdekeltség egyik oka.
    A másik az, hogy ha a szegényeket jobb bérezést kapnának, a gazdagok kevésbé gazdagodnának.

    Az szja-ról:
    Meg kéne nézni, hogy a világon milyen arányú a progresszív adozás a lineárishoz képest.
    Meglepő módon a progresszív van többségben, olyan országokban is, amiket a „sikeresek” közé sorolnak.

    Azt kéne megérteni, ami tanulmányok is bizonyítanak, hogy a társadalni egyetlőtlenség fokozodása a gazdasági fejlődést ássa alá, a fazdagok további hisszabtávú gazdagodását teszi lehetetlenné. És akkor még forradalomról nem is beszéltünk.

    Ékes példája ennek a jelenlegi helyzet. A válság azért következett be, mert túl nagyra nőtt a hitelbuborék. Az meg azért nőtt nagyra, mert a fogyasztók többségének a vásárlóereje csökkent.
    Hogy a gazdagok tovább gazdagodjanak, azaz a fogyasztás tovább nőjön, már csak a féktelen hitelezés segíthetett.

    A válság kezelése még nagyobb hitelbuborék fújásával történik ( meg kell nézni a globális adósság növekedését).
    Annyi a különbség, hogy a kamatok historikus mélységekben vannak, hogy az adosok ne menjenek csődbe a törlesztők fizetésébe, ne adj isten a törlesztők fizetése helyett tudjanak tivább fogyasztani.

    Mivel a válságot hitelbuborék fújásával orvosolják, úgy mint a 2000-est is, a nafyobb bukás kódolva van.

    Na még pár szót az adózásról:
    Az off shore cégekkel gondolom mindenki tisztában van és annak arányaival is.
    Volt róla cikk nem is olyan régen. Az adatok Magyarország viszonylatában is mellbevágoak.
    De megemlíthetnénk a legutóbbi NAV-os botrányt a kiemelt nagy adozók ügyében is. A NAV közli a kiemelt adozókkal, hogy mennyi az elvárt adó. 1000 milliárd adózási veszteségekről van szó.
    De beszélhetünk az adócsalt péntek tisztára mosására a Fidesz kormány által felkinált legális lehetőségekről is.

  53. Szép példa, hogy legutóbb Marc Faber is Marx-al példálozott, amikor a kapitalizmus önpusztító természetéről beszélt.

    Nagy igazság.

    A gazdagok gazdagodásához még:
    Jellemzően nem az Szja-ból gazdagodnak ( maximum a gazdagodásuk elején ), hanem a befektetésekből, saját cégekböl.( kamatos kamat hatás)
    Meg kell nézni, hogy milyen hatalmas lehetőségek vannak a céges adózás optimálására globális viszonylatban.
    A magyar legutóbbi példa a korábban említett NAV-os botrány.

  54. A cél minél több pénzt kivonni a tömegektől, hogy a fogyasztást visszafogják, a rohamosan csökkenő nyersanyag és erőforrás válság miatt. Reménykednek, hogy a tömegek fellázadnak és egymás ellen fordulnak, a kisebb populáció reményében.
    A nyugodt 70-80as évek világához képest egy lidérces világba érkeztünk, ahol az ember értéke dekadensé vált. Sajnos lehet, hogy igaz az a közgazdasági alaptétel, miszerint amiből sok van annak az értéke is csökken.

  55. Az oktatási, kulturális, családi és anyagi háttér valóban nagyon sokat számít. De hogy adott esetben valaki marad-e azon a szinten, ahova született, vagy feltör, esetleg lecsúszik, az elsősorban nem a háttéren múlik, hanem saját magán. Akar-e tud-e küzdeni, vagy csak másokat és a körülményeket hibáztatja, ha nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretné. Az, hogy sokan nem törnek ki a saját szintjükről, pontosan azért van, mert nem hiszik el, hogy meg tudnák tenni, ezért hagyják elmenni a lehetőségeket, és hátradőlnek, amikor egy kicsit lehet. Ezt magamon ugyanúgy megfigyeltem, mint a samu által leírtakon. Ezért van az, hogy bár nehezen jövünk ki minden hónapban, nem a rendszert, meg a gazdagokat szidom érte: pontosan tudom, hogy én szúrtam, szúrom el, azzal, hogy nem vagyok céltudatos, de lusta viszont igen.

    Persze, olyan sikertörténet, hogy X.Y. a putriból jőve lett dollármilliárdos, kevés van. De a középosztályba simán fel lehet kapaszkodni a putriból is, ha valaki odafigyel az iskolában. Megfelelő ötlettel, tudással, munkabírással és vállalkozókedvvel aztán a határ a csillagos ég.

    A baj az, hogy olyanokkal kell versenyezni, akik nem a szorgalmuk, tudásuk révén gazdagodnak, hanem a kapcsolataik miatt kapnak meg mindent.

    A felelősség elosztására van egy javaslatom:
    1. A saját sorsáért mindenki maga felelős.
    2. A világ sorsáért mindenki olyan arányban felelős, amekkora a képessége a változtatásra. Ennek egy lehetséges mérőszáma a vagyon. Vagyis Csányi sokkal nagyobb mértékben felelős, de azért kicsi mértékben Dani Pista is felelős.

  56. 49:
    A szegények hibáztatása reménytelen helyzetükért nem más, mint a gazdagok lelkiismeretének az elhallgattatása. Nincs erre szükség. Te oké vagy, a béresek pedig dögöljenek meg, ha nem tetszik nekik az, ami van. De….. lógtak már elnyomók.

  57. 54!

    „Az egyéni felelősségen és a lustaságon kívül talán arról is szót kéne ejteni, hogy a szegénység újratermelődik.
    Mert a korlátozott oktatási, kulturális, családi és anyagi háttér ezt elősegiti.
    Lehet sikeres kitörési példákról beszélni, de nem ez a jellemző.”

    Na Erről beszéltem..Vagyis ezt szerettem volna kifejezni..

  58. 57.
    Tibor bá, gond egy szál sem. A fiaim 2-3 éven belül betöltik a 10 évet. Ha minden igaz jövőre megnyerem a farm modernizálási projektet és 2016-ban lejár a mandátumom is. Utána beállunk a tehenek mellé (Gera István szürkemarhaszövetségi elnök szerint 35-40 tehénből jól megél a család). A béresek pedig nem lesznek többet kizsákmányolva. Nem látom a problémát. ÉN NEM CSAK A SZEGÉNYEKET HIBÁZTATOM. DE AZ Ő FELELŐSSÉGÜKRŐL IS SZÓ VAN. Ha a Silviu és Icu (az egyik fél, a másik egész cigány) gyerekei eltudják végezni az 1-8 osztályt és a Berki Valér gyerekei meg nem azért hadd ne én vagy Molnár Marci legyen a hibás.

  59. Van egy alapvetően elcseszett része a történetnek (nem a posztra gondolok hanem a kapitalizmusra csak nem akartam kimondani nehogy lekomcsizzatok) Szóval: Ha nekem van 10 forintom, neked meg 1 forintod, és abból kitaláljuk hogy elmegyünk pecázni akkor hiába én veszem meg a botot meg a csalit mondván, hogy neked az az 1 forint max egy kukacra lenne elég szóval én vagyok a góré, miközben te fogod a botot, te fogod a halat, tehát a te tőkéd és befektetésed valójában a tudásod és nem csak az elvégzett munka. Alapvetően ott van elbaszva az egész, hogy a szellemi tőke mélyen az anyagi tőke értéke alá van szorítva. Lényeg a lényeg, vajon ki jönne el velem ilyen feltételek mellett pecázni? Ha azt mondanám neki, hogy mivel én adom a lóvét, ezért nekem 9 hal jár abból a tízből amit fogsz, (és akkor még nagyvonalú is voltam mert ennél messze durvább lehúzások mennek) Megmondom nektek, az fog eljönni aki rá van kényszerülve arra, hogy ilyen feltételek mellett is beleegyezzen, máskülönben éhen döglik, sőt még előtte a társadalom többi 1ft-osa is lustának titulálja.

    Mindaddig amíg a társadalomban ez egy elfogadott, törvényes még csak morálisan sem vitatott berendezkedési forma addig ne is álmodjon senki arról, hogy ebből létezik bármiféle kiút. Főleg úgy, hogy a mai kizsákmányolás zömében már nem a tenyeres talpas parasztokon, tagbaszakadt kohászokon történik, hanem szofisztikált és művelt, szelíd birkákon. Akik legrosszabb esetben bégetni tudnak és kasza helyett is maximum a faszát képes csak kiegyenesíteni.

  60. Ja és azt elfelejtettem hozzátenni, hogy ahhoz is évszázadok -mit századok évezredek- kellettek hogy a rabszolgaság intézménye ténylegesen elfogadhatatlan legyen. Hogy ne csak az legyen törvénybe ütköző ha valaki rabszolgát tart hanem az is ha valaki rabszolgának adja el saját magát.

  61. 62/63:

    Hűha, azért ez egy kicsit kommunista ízű. – – – Valójában arról van szó, hogy a lehetőségeket mindenki kihasználja. Ha a dolgok így mennek tovább, akkor 40 év múlva egy vagyont fogsz kifizetni egy szerelőnek, hogy a csöpögő vécédet megjavítsa, mert rengeteg lesz a gazdag, de magatehetetlen öregember, és nagyon kevés a szakképzett fiatal. Pecázás: Nyugodj meg, ha rengeteg öregembernek lesz pecafelszerelése, és nem lesz aki besegítsen neki, akkor a csóró fiatal 50 %-ot fog leszakítani, esetleg 90-et. Ma már a szőlődet nem művelik meg felesben. 80 éve hugyért-szarért kapálták a szőlődet. Etc. Pontosan ez az oka annak, hogy manapság a szegény egyre szegényebb lesz. Nincs rá szükség! Ma értelmetlen sztrájkkal fenyegetőzni, és akinek nincs fegyver a kezében, azt eltapossák. Ennek vagyunk most tanúi. Tetgnap beszéltem egy pedagógussall. Persze panaszkodik. Miért nem sztrájkoltok?, tettem fel a kérdést. Mert 12 ezer pedagógus feleslegessé vált, elbocsátások lesznek,. Senki se akar közéjük kerülni.

  62. Tibor bá’ ha nem tévedek a kommunisták a tőkét démonizálták. A magántulajdon eltörlése mint végső cél meg egy teljesen emberidegen és ellenkezik a józan ésszel. Én arról beszélek, hogy az anyagi tőke mellett létezik egy másik fajta érték ami pedig a tudás, a szakértelem a szellemi tőke. Ezt a szellemi tőkét az anyagi tőkével rendelkező emberek csakis azért képesek alárendelni, mert a szellemi értéket nem igazán védi semmilyen törvény. Ha igen akkor csak olyan „persze-persze… legyintünk egyet aztán mehet minden tovább” módon. Mondok egy tök egyszerű példát:
    Ha tőled az összes csirkédet holnap ellopom, akkor én tolvaj vagyok ami bűncselekmény és ha minden jól megy akkor jó eséllyel a rendőrségen kötök ki. Ellenben, ha az írásaidból kiadok egy könyvet akkor jó eséllyel évekig fogunk pereskedni és habár lehet hogy kártérítést is meg fog neked ítélni a bíróság, valójában elég sok esély lehet arra is, hogy megúsznám a dolgot. Sőt, ha ezt kínában csinálnám, kínaira fordítva akkor csak úgy mondom, semmi esélyed se lenne velem szemben egy ilyen perben itt kínában. Egyszerűen körberöhögnének.

    Nagyjából ugyanerre az alulértékelésre épül a cégeknél az emberi erőforrás teljes kizsigerelése. Nem egy cég működik úgy, hogy valójában nincs is anyagi tőkéje. Semmi más mint egy hatalmas buborék, ami a dolgozókkal elhiteti hogy hatalma van felettük azáltal hogy a fizetéseket ő osztja, az ügyfelekkel kizárólag ő rendelkezhet, satöbbi. Miközben a valódi tőke ami ezeket a cégeket működteti és életben tartja, azok a szellemi értéket egymásra halmozó emberek.

    A tanárok és más közalkalmazottak problémája teljesen más kérdés. Ott csupán annyi van, hogy azért nincs fizetésre pénz, mert mire odajutna hogy kifizessék őket már rég szanét lett lopkodva az a pénz. Ó bocsánat nem lett ellopva, hanem ki lett belőle fizetve egy rakás semmirekellő mihaszna ember akik ilyen olyan címeken „dolgoznak” valami kafkai módon áltáthatatlan ködben. Mellesleg ez az ami függetlenül attól hogy kapitalista, szocialista vagy kommunista berendezkedésű országról legyen is szó, előbb utóbb felüti a fejét. Naplopó, semmire kellő léhűtők, akik éppannyira szürreálisak mint maga az rendszer amit kiszolgálnak. Na hát szerintem ők a feleslegesek valójában és nem a farok végén szopó tanárok. És ha belegondolsz olyat még nem halottál te sem, hogy ezekben az útvesztőkben „dolgozó” emberekben valaha is felmerült volna a sztrájk leghalványabb gondolata.

  63. 65:
    A társadalomban vannak megkövesedett elvárások. Amikor a Tungsramnál dolgoztam kihívtam az egyik szakit, hogy szerelje fel a bojleromat, természetesen munkaidő után. ki is jött, el is végezte a munkát, majd közölte velem, hogy mennyit kér érte. Egy másik alkalommal egy munkatársam (aki galambász volt) egy kis szakcikket hozott, hogy fordítsam le neki magyarra. Amikor közöltem vele, hogy az kábé mennyibe fog neki kerülni (ha jól emlékszem 22 oldalról volt szó) visszavonta a kérés, mert ő ezt szívességi alapon képelte el. Vagyis csak a fizikai munkának van értéke, a szellemi az nem munka, az nem erőfeszítés, az sima adottság.

  64. 65:Nagy tévedés: tanárra és közalkalmazottra azért nincs pénz mert egyre kevesebbre van szükség. Ameddig a társadalom korfája egy fenyőfáéhoz hasonlított addig sok gyerekhez sok tanár kellett. Amióta azonban több a nyugdíjas mint a gyermek azóta egyre kevesebb tanárra van szükség (ezelőtt 20 évvel még közel 200,000 gyerek született ma kevesebb mint 90,000) nyilvánvaló, hogy lassan a tanárok száma is a felére kéne csökkenjen. Hasonló a séma a közalkalmazottak számára is.

  65. 65. Tibor bá’

    Ezt én is sokszor tapasztalom. Elfelejtik az emberek, hogy azért, hogy te tudj valamit, arra időt fordítottál, ugyanúgy, mint valaki a fizikai munka „megtanulására”, s egy gondolati munka ugyanannyi idő, esetedben a leírása a fordításnak, mint egy bojler megjavítása. A gondolkodás is időbe kerül, s energia felhasználás. Milyen éhesek tudunk lenni tanulás, vagy szellemi munka közben, után is.
    No megyek bedobok egy kis csokoládé kockát. 🙂 🙂

  66. Tovább gondolkodva, az emberi időnek kellene a legdrágábbnak lennie, hisz ez az, ami változtathatatlan, adott, csak kevesebbet tudunk belőle „csinálni”.

    Egy munka akkor hatékony, ha a legkisebb idő és energia ráfordítása van.

    Az emberi kapcsolatokban pedig minél több időt töltesz a másikkal,több időt adsz a másiknak a tiedből, s közös időtöltéseteknek „eredménye” van, annál szorosabb, jobban működő.

  67. 67: a 90,000 vs 200,000 kapcsán még egyet is értenék veled. Viszont a bökkenő ott van, hogy az azóta eltelt 20 vagy inkább 30-40 év alatt az elvárások is megnőttek ám az effektív tudást illetően. Csakhogy ezt nem az iskolapadban tanulják meg az emberek hanem kénytelenek maguktól, önképzéssel vagy magánoktatás révén, de a legtöbb esetben a munkahelyükön aminek az egyik velejárója a kvázi „csökkentett” fizetés. Úgy emlékszem erről már korábban volt is itt szó, hogy az oktatási rendszer mennyire nincs szinkronban azzal, amit az emberektől manapság elvárnak a munkavégzéshez. Ezzel nem kritizálni akarok senkit, se tanárt se friss diplomás emberkéket, de azért az tényleg elgondolkodtató hogy valamikor egy alig a huszas éveibe lépő szakmunkás már a tanulmányai előtt képes volt a munkája elvégzésére nem is akár hogyan, ezzel szemben egy mai akár 2 diplomát lobogtató frissen végzettnek még csak halvány fingja sincs a valós munkáról mert erre az egyetemen elfelejtették megtanítani, vagy nem is elfelejtették csak nincs aki ezt tanítsa.

  68. Buza: „Elfelejtik az emberek, hogy azért, hogy te tudj valamit, arra időt fordítottál, ugyanúgy, mint valaki a fizikai munka “megtanulására”.

    Dehogy felejtik el, Pontosan arról van szó hogy tudják hiszen ha nem számítana akkor miért Tibor bá’-hoz fordult volna a galambász és nem a bojlerszerelőhöz? Egyébként a bojlerszerelőt sem a fizikai munka nehézsége alapján fizetjük, hanem az elvégzet munka minősége, ráfordított (szerencsés esetben szükséges) időt. Ebből az első pedig az általa már megteremtett szellemi tőke.

    Aztán ez az amit úgy is szokás emlegetni hogy „a tudás kamatoztatása.” Csak hát itt mosolyognom kell, mert a tudást a szellemi tőkét általában azok kamatoztatják akik megfelelő anyagi tőkével rendelkeznek tudással rendszerint nem vagy csak egy igen korlátozott szinten ami leginkább arról szól „hogyan fordítsam a magam hasznára mások szellemi tőkéjét az anyagi előnyöm révén” És ehhez marhára nem kell zseninek lenni pontosan amiatt amit korábban említettem. Az anyagi javak védelme nagyon erőssen körbe van bástyázva ami egyébként rendben is van. Ellenben a szellemi érték védelme gyakorlatilag egy vicc.

    Egyébként a Tibor bá által említett példán én egy cseppet sem lepdtem meg, nekem ez a hozzáállás nemhogy ismerős, hanem mindennapos probléma és ugyanolyan felháborító mintha valaki a kertjét szeretné másokkal felásatni ingyen, vagy a tehenei alól a szart kivillázni, vagy a bojler javítását elvégeztetni a két szép szeméért. Ráadásul ha nem vagyok hajlandó elvégezni ingyen, akkor még én vagyok a seggfej. (Biztos vagyok benne Tibor bá’ hogy te is kaptál némi megjegyzést a hátad mögött) De bármennyire is megdöbbentő igenis sokan gondolkoznak még így, hogy „ááá… hát az neked semmiség.” Megcsinálod „seperc” alatt meg hogy ez nem egy nagy munka.

  69. „Mint arról kedden beszámoltunk, Virovácz Péternek és szerzőtársának, Tóth G. Csabának a munkájából ismét kiderül az, ami eddig is teljesen nyilvánvaló volt, és amelyről már eddig is több felmérés született: az egykulcsos szja-rendszer a legmagasabb jövedelműeknek kedvezett. Konkrétan: a csökkentés több, mint 74 százaléka az adófizetők legjobban kereső ötödénél landolt. ”

    http://index.hu/gazdasag/2013/11/20/a_szazadveg_elhatarolodik_sajat_munkatarsatol/

  70. „Any attempt by the left to say that the free market is all bad and the government is all good is naive and counter-productive.

    And any attempt by the right to say that we should leave the giant banks alone because that’s the free market are wrong.

    The [corrupt, captured government „regulators”] and the giant banks are part of a single malignant, symbiotic relationship.”

    http://www.washingtonsblog.com/2011/10/who-is-to-blame-washington-or-wall-street.html

  71. 71:
    Azt hiszem, hogy ez visszavezethető egészen a középiskoláig. Tőlem elvárták, hogy a hülyékkel matekozzak, hogy ne bukjanak meg. Az attitűd szerint, ha valaki tehetséges volt, akkor annak ezt szégyellni kellett volna, mert nem hülye bunkó, és csak akkor bocsátották meg neki, ha kiszolgálta a segg hülyéket. A sors fintora, hogy az egyik ilyen segg hülyéből később gyárigazgató lett, és nem ismerte meg azt a volt osztálytársát, aki annak idején segített neki,.

    73:
    A helyzet az, hogy a 100 milliók ilyesmit nem olvasnak. Ragyogó tényfeltáró műsorok vannak például az ATV-ben (Havas, Ronai, stb.) de a tömegek ezeket nem látják, csak az MTV-t.- Most Kennedy meggyilkolásának 50. évfordulója alkalmából nyíltan meg van írva, hogy Kennedyt a CIA és a Vezérkar közösen tette el láb alól, mert nagyon más politikát akart, mint a ipari-katonai-komplex. És? Semmi 350 millió nem olvas. Mint érdekesség: a Pentagon szét akarta atom bombázni a Szovjet Uniót még mielőtt kifejlesztették volna a célba juttató rakétáikat. Kennedy nem engedte.

  72. 73!
    Hát igen.A wall street a hibás..Én is mindig azt szoktam mondani.. 🙂
    Pénzügyi kapitalizmust csináltak.. A reálgazdaságra (ipari gazdaságra)rátelepedtek,eladósították,szétvertek mindent..A pénzügyi lufikkal sokkal hamarabb és sokkal több pénzre lehet szert tenni ..De a következményekbe nem gondoltak bele,de nem is igazán érdekli őket..A milliárdosok felhalmozták gyorsan a vagyont,de vajon meg tudják-e tartani?Vagy tudják-e kezelni az e miatt kialakult helyzetet a világban? Az emberek egyre inkább háborognak mindenhol..Ha az ipari gazdaságot egy kicsit nem fogják helyre tenni,nem tudom mi lesz,de jó nem az biztos..

  73. Aranyos kis modern ellenségkép

    > PÉNZÜGYI LUFI <

    Annyiszor elmondták, hogy majdnem mindenki elhitte.
    Egy jól hangzó metaforát, ami köszönőviszonyban sincs a közgazdaságtannal ABSZOLUTTÁ avattak.

  74. 76!
    Manapság mi van köszönő viszonyban a közgazdaságtannal?Áruld már el?
    Tőzsdéztél te valaha egyáltalán?Befektettél,kockáztattál akár csak százezreket is valamibe?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük